Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-18 / 65. szám

SZOLNOK MEGYEI NfiPLAf* * A PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE wimuiiiiiHiiiHiiiNiiiiiiiiiiiimiiiimiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiMiuiii mMtmiimwiiiiiminiiiiHHiiHiuiimiiiiiimimmmtitiiMmmmmmiimiimiHiMiimmmi Közel 10 százalékkal szárnyalta tál tervét a Mezőtúri Pamutszövő Ifj. Mucza Ferenc, a Partin (szövő versenyben győztes szakmányának művezetője. A PÁRTKONGRESSZUS 1 tisz­teletére folvó versanvben sikeresen küzdik le a nehézséaeket a me­zőtúri Pamutszövő dolgozói s je­lentősen túlteljesítik tervüket. Március első tíznapia ismét ko­moly sikereket hozott az üzemnek. Vetéstervüket 9 9 százalékkal, ér­téktervüket. több. mint 15 százalék­kal szárnyalták túl. A ió eredmények elérésében nem kis része van a műszakok egymás- közötti versenyének. Élénk, váltó, zatos küzdelem folvik az egymást váltó „partik" között s munkakez­déskor figyelmesen nézegetik a szövő keskeny előcsarnokában el­helyezett versenvtáblát a munká­sok. A lemaradók is reményked­nek. hogy április eleiéig még hoz­zájuk kerül a győzelem. só‘‘ címet viseli, azt azonban senki sem tudja meddig. Nem lehetetlen, hogy a következő dekád már ne kik hozza meg a legjobb címet Csak a szövőkön múlik ez. mee Mucza elvtórs szervezésén, segít­ségnyújtásán. Személyszerint ts nehez volna megállapítani, kivégezte a legjobb munkát. Kovács Istvánná 116.8. Bíró Laiosné 115.7 százalékot ért el, csakúgy mint Szilágyi III. La­iosné. Czövek Erzsébet. Csala La­jos. Balogh Ferencné valamennyien 115 százalék felett téliesítettek. Az előkészítőben Szonda Júlia 141 szá­zalékával tűnik ki. AZ ÜZEM dolgozói legutóbb vállalást tettek arra. hogy az első negyedévben — az áramkihagyások miatti — 18 százalékos elmaradá­sukat pótoüák. Kétségtelen, hogy valóra tudják váltani Ígéretüket a hátralévő hetekben, ha nem csök­ken a verseny irama. Kisipari szövetkezeteink legjobbja a Jászapáti Vas és Faipari KTSZ Egymásután érkeznek a büszke, örömteli jelentések megyénk kis­ipari szövetkezeteinek dolgozóitól. Teljesítettük kongresszusi vállalá­sunkat. határidő előtt váltottuk be fogadalmunkat. Néha csak „egysze­rű, szürke" számok, adatok jön­nek: a Karcagi Ruházati KTSZ-bri- gádjai túlszárnyalták felajánlásai­kat. A Baranyai-brigád 10. F. Ko­vács brigydia 9. a női brigád 6. a Szűcs-brigád Pedig 3 százalékkal. Beszélnek ezek a számok minden szónál ékesebben. Hívják a töb- biokeket — gyertek, kövessetek bennünket! Az elsők között halad a Jász­apáti Vas- és Faipari KTSZ. amely­nek esztergályos részlege a kon­gresszus tiszteletére 130 százalékos teljesítménvt isért. Jelenleg 202 százaléknál tartanak. Élenjár kö­zöttük is Pataki István részlegve­zető és Jász Balázs. Eredményük: 244 százalék. Ez a szövetkezet elhatározta, hogy jó munkáján kívül, közvetle­nül is segíti a mezőgazdaságot. A megyei gépállomásokat patronálják az itteni dolgozók. A oatronálás keretén belül vállalták, hogy már­cius 10-ie elkészítenek a gépállo­más részére 240 drb tolórúdfejet és 200 drb ventillátor tengelyt. Mind ezt idő előtt, február 27-re elkészí­tették. Ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy a gépállomás mielőbb hozzá­foghasson a mezőgazdasági mun­kákhoz. 133 százalékra teljesíti tervét a Karcagi Villanymalom MÁRCIUS I első dekádia nagy vitára adott okot. mert a két leg­jobb műszak közül néni sikerült egyiknek sem bebizonyítani két­ségkívül az elsőséget. Ifi. Mucza Ferenc, mog Csele Antal szakmá- nya is egyformán 110.7 százalékos tervteljesítést ért el. A . lemaradók­nak" sincs mit szégyenkezniök. Idős Mucza Ferenc művezető cso­portja 108.3 százalékával az „utol­A Karcagig Villanymalom dolgo- ** zói is harcolnak adott szavuk betartásáért. „Csak ha beváltom ígéretem, csak akkor tiszta a lelki­ismeretem'’ — mondják egymásnak a dolgozók s szavaikat tetteikké, erősítik meg. Az üzem dolgozói felőrlési tervü­ket februárban 129.2 százalékra, márciusi tervüket idáig 133 száza­lékra teljesítették. Igen dicséretre- méitó, hogy a tisztasági versenyben — ami a malomnál különösen fon­tos — nem tudja a vezetőség meg­állapítani, kit illet az elsőség Ugyanis az összes brigádok ..élen­járnak'’. illetve nagy gonddal ügyel­nek a tisztaságra. A műszaki vezetésben jó példát ^ mutat Veres István főmol­nár, aki naponta több órát foglal­kozik a fiatalokkal, igyekszik tu­dása legjavát átadni nekik. Álta­lában mintha a kongresszusi ver­seny napjaiban nagyobb szeretettel törődnének egymással az emberek. Id. Sarkadi Imre koptatós például minden műszakváltásnál átadja ta­pasztalatait a következő műszakba jövő munkatársának, hogy ezzel megelőzzék az üzemzavarokat. A fiatalok sem csak tanulnak. Taníta­nak is. Nagy Sándor és Péntek Zoltán most jöttek haza tanulóisko­lából s felajánlották, hogy az isko­lán tanultakat továbbadják többi tanulótársaiknak. A dolgozók testvéri összetartá- ^ sa, egymással való törődése, egyik legfontosabb biztosítéka an­nak, hogy a Karcagi Villanymalom további sikereket érjen el. A fegyvernek! olvasóankéton mondoUák el ... Mióta a kormánvprogramm és a mezőgazdaság fejlesztésiről szóló párt- és kormányhatározat megjelent, Fegyvernek község dol­gozó parasztjai is fokozott erővel küzdenek gazdaságuk felvirágoztatá­sáért, a nagyobb terméseredményekért, az árubőség megteremtéséért. A községi kultúrottbonban kedden este megtartott o!vasóankéúa igen sokán közvetlenül a szántóföldről, a vetési munkából jöttek el, hogy tetteik után élőszóban is elmondják, mennyire magukénak érzik a kormány programmiát és milvcn eredményeket értek el annak meg­valósításában. Mióta a dolgozó parasztok széles tömegszervezete, a ter­melési bizottság Fegyverneken megalakult, mind többen és többen érzik, hogy joguk és kötelességük beleszólni sorsuk irányításába. Ezért jöt­tek el az olvasóankétra is, hogy elmondják, mit. tartanak helyesnek és mi az. ami akadályozza munkájukat. A fegyverneki gépállomás nem segíti kellően a tavaszi munkát A résztvevő dolgozó parasztok közül számosán elmondották, nagy örömmel fogadták a határozatnak azt a részét, hogy' a gépállomások az eddiginél nagyobb segítséget kö­telesek adni az egyéni gazdáknak. Sajnos, a fegyverneki gépállomás eddigi munkájában nem ezt tapasz­talják. Itt az ideje a sürgős tavaszi szántásnak, vetésnek, de sem a traktorok, sem a vetőgópek kijaví­tására nem ügyeltek a gépállomá- siak. Hiába volt ott a szemlebizott­ság, mégis olyan vetőgépeket kap­tak kölcsön a dolgozó parasztok, melyeket jóformán alig lehet hasz­nálni. ■ ■ ’> . — Ha nem értek valamit a vető­géphez — mondotta ifj. Holló Jó­zsef dolgozó paraszt, meg sem tú­ri rm javítani é$ késik a vetés. Nagy hiba, hogy ezt a vetőgépet a gép- állomási szemlebizottság mégis jó­nak találta. — Ifj. Szűcs Gyula ken­deres! levelezőnk, aki 12 km-t ke- rékpározptt, hogy a fegyverneki an- kéton résztvegyen, a kenderesi dol­gozó parasztok panaszát mondotta el a fegyverneki gépállomásra. A kenderesi határba olyan traktort küldtek, amelyik két napig szán­tott. Utána tönkrement és a fel- szántatlan terület most ott van traktor nélkül. A szomiebizottság ezt a. traktort is jónak találta. Akik javították és felülvizsgálták, lelki- jsmeratlénül dolgoztak. Erről be­szélt többek között Zsemberi József és id. Szatlóczki László középpa­raszt is.-Elmondották még, hogy a gépállomás vezetői megígérték a termelési bizottsági ülésen, ezentúl sokkal jobban vigyáznak a dűlő­utakra a traktorosok. Ezt az ígére­tüket sem váltották valóra. Hiba van a vetőmagvak körül is. Olyan lucernavetőmagot küldtek a községbe, amelyikben több a sze­mét, mint az ép szem. Ez egyáltalán nem válik dicséretére a Termény­forgalmi Vállalatnak. Nagyon hely­telennek tartom, — mondotta Szat­lóczki László, hogy megszüntették a mezőqri rendszert. A 14 ezer holdas fegyverneki határban két mezőőr van. Pedig szükség lenne a segítsé­gükre. Annak ellenére, hogy nem is látják őket. mégis fizetni kell 40— 50 forintot, mezőőri díj címén. Panaszuk van a Cukorgyárra A legutóbbi termelési bizottsági ülésen a cukorrépa szerződésiköté­sek elmaradását szóvátették. Míg a Cukorgyár vállalt kötelezettségét tel­jesítette, évek hosszú során át nem is volt hiba. Mindig lekötötték a szükséges területet, sőt azon felül is. A Cukorgyár azonban a tavaly ősszel beszállított répájuk után 6 vagon répaszelettel még mindig tartozik. Szeletre a jószágok takar­mányozásánál nagy szükségük lenne. — A termelési bizottság tagjai­nak az a véleménye, — mondotta K. Molnár József, — ha a Cukor­gyár illetékesei arra is ügyelnek, eljut-c a répaszclct minden egyes répatermelőhöz, meglát iák, nem lesz hiba a szerződéskötés körül. Sok hiba van az árúellálás terén A dolgozó anyák, háziasszonyok nevében Karkusz Józsefné mon­dotta el véleményét a földműves­szövetkezet munkájáról. Egész té­lé nem kaptak tüzelőt. Ha bemen­nek a boltba, főzőedényt, vizeskan­nát, zsírosbödönt, fehér- és fekete­cérnát nem kapnak. A gyümöl­csösben annyira szükséges metsző­ollóhoz, a. kisebb gazdasági szer­számok élezéséhez szükséges fűrész reszelőhüz nem tudnak hozzájutni. A földművesszövetkezet baromfi- felvásárlója a többletként beadott baromfi árat nem számolja el sza hadáron és így megkárosodnak a termelők. MNDSZ gyűlésen, tanácsülésen több ízben elmondták, hogy a közel 10 ezer lakosú községnek szűk már a 6 ágyas szülőotthon. Ráadásul a szomszédos községek, mint Tiszabő is igénybe veszik. A község költ­ségvetési tervéből a megyei tanács­nál mégis kihúzták a szülőotthon bővítésére szánt összeget. Pedig a fegyverneki dolgozók adófizetésben, beadási kötelezettségük teljesítésé­ben szép eredményeket értek el. — A Szolnok megyei Ncplnp munkájáról is szó esett Az első felszólaló K. Molnár Jó­zsef dolgozó paraszt — elmondotta, hogy nap. mint nap örömmel várják és szívesen olvassák az újságot. Nincsenek azonban megelégedve, hogy a nemzetközi kérdésekben, vagy egyes belpolitikai események­ben csak a száraz tényeket közli a lap. Nem magyarázza azokat min­den olvasó számára érthetően. — Több irodalmi és történelmi tárgyú cikket szeretnének olvasni. Deme Péter a háztartási, gazda­sági tanácsadó rovat bővítését ja­vasolta. Többet foglalkozzék a lap a gyermeknevelés problémáival, — nyisson olyan rovatot, melyben a nevelők és az anyák írják meg vé­leményüket, tapasztalataikat. Bő­vítse a szerkesztőség a „Mindenkit érdekel" rovatot cs a technika, az irodalom, filrpek, könyvek ismerte­tésére nagyobb teret szenteljen. A falusi dolgozók szeretnek olvasni és művelődésükhöz a sajtó nyújt­son az eddiginél nagyobb segítséget. — Uisa — MELEG OTTHON A förökmlklósl Miliődében meleg, puha otthonra találnak * kicsinyek. A legkisebbek &t, ebédutáni alvásra késsülnek. Boda Tibiké és Sípos Misi mint a. képen láthatjuk. még nem sok hajlandóságot mutatnak az alvásra, de ne­gyedóra setn lelt cl a felvétel után. máris kedves siuszogásuk adta hírül — elszend eredtek. Átadták rendeltetésének a Tisza Cipőgyár új 120 személyes munkásszállását IV éhány méterre a Tisza partjá­tól kétemeletes modern épü­let falai emelkednek. Szakasztott olyan, mint testvérei a gyári koló­niának ebben az éoületsorában • az üzem ..fiataljainak" lakónegye­dében. Az első ilyen épületet — ebben a sorban — 1943-ban építet­ték s — ..munkásintemátusnak'' nevezték akkoriban. A második épület, már a felszabadulás utáni években készült el. Ebben talállak kényelmes otthonra . a Cipőipari Szakiskola tanulói, az üzem les fiatalabb munkásai. A legújabb épületet kedden ad­ták át rendeltetésének, s 120 nőtlen ember veszi rövidesen birodalmába a minden kényelmi követelmények nek megfelelő lakhelyet. A szobák központi fűtésesek. állandóan h’- dea-melegviz.et. használhatnak a dol­gozók tisztálkodásra a fűtési idénv alatt. Egy folyosón két fürdőszoba mosdó és zuhanyozó áll működésbe s ezzel elkerülhetővé válik a torló­dás, egymásra való várakozás a reggeli órákban. A szobák világosak, könnven ** tisztíthatok. A hatalmas abla­kok mindegyükéből a Tisza szén tájára nyílik kilátás s ha eliön a nyár, mindössze néhány lenest kell tenni a szálló lakóinak a hűsítő fo­lyóvízig. Gondoskodtak a lakók szórako­zási lehetőségéről, kulturális igé­nyeinek kielégítéséről is. Tágas tarsalgó-termekne.í adtak helyet az épületben. Itt lesz berendezve a ki­sebb méretű házi könyvtár is. Az úi legényszallás nem az utolsó ebben az énületsorban. Az üzemnek nagv feilődési perspek­tívája van s a gyárral együtt nö­vekszik a kolónia lakóházainak sora. úiabb szállások épülnek, hogy minél több vidéki dolgozót ment­senek meg a beiárás fáradalmaitok a napi kétszeri utazástól. I. őszöniék meg az úi. modern szállót az üzem dolgozói a versenyben elért úiabb eredmé„ nyekkel, a minőség további javítá­sával. G0LG0Z0 PARASZTOK HÍRADÓJA Lehet-e őszi árpát tavasszal vetni Hazánkban ma, a Sopronhorpá- cson kinemesített Lédeci Béta 40. számú nemesített űsziárpa fajtát termelik, úgyszólván mindenütt. Ez a nemesített fajtánk igen kiváló tulajdonsággal rendelkezik. Bőter­mő, jól bokrosodé, télálló. Nagy elő­nye, hogy bírja a kései vetést is, járótípusú is, amennyiben ősszel is, tavasszal is vethető. Ahol ebből a fajtából van vetőmag, ott azt vet­hetik tavasszal is. A múlt évben a karcagi kísérleti gazdaságban öt holdas parcellákon üzemi próbát végeztünk a Béta 40. sz. nemesített ősziárpával. Az alantiakban látható adatok is igazolták a már régebben ismert körülményt, hogy a Béta 40. sz. nemesített ősziárpafajta járó- árpa, azaz vethető ősszel és tavasz- szal is: Béta 40 jarovizált árpa 1042 kg-ot, Béta 40 nem jarovizált „ 935 kg-ot, kétsoros tavaszi árpa 807 kg-ot termett egy holdon. A kísérlet fe­kete ‘ fétiagyagtalajon volt, Karcag város sebeséri részén. A számok szerint a jarovizált őszf- árpa termett legtöbbet, azonban most már jarovizálásra nincsen idő, mert nagyon igyekeznünk kell a vetéssel. Az ősziárpának, akár a tavaszi búzának a vetési munkák, kezdetén a talajba kell kerülniük* másként a tenyésziclő rövidítésével csökkentjük a terméshozamunkat. Az ősziárpa tavaszi vetése esetén fontos körülmény még az is, hogy a vetőmagot ne sajnáljuk a vetéstől, Az árpából átlagosan 2 700.000 sze­met szoktunk vetni kát.- holdan­ként, ami az czcrszemsúlytól füg­gően 80—90 kg-nak felel meg. A tavasszal vetendő ősziárpából ves­sük el holdanként ezt a teljes szem­mennyiséget. Ne essünk áltakaré­koskodásba, mert a kis vetőmag­többlet bőven megtérül a termés­ben. Elegendő vetőmag esetén a növényállományban több lesz a fő­hajtás, kevesebb a mindig bizony­talan bokrosodási hajtásunk, ami tavaszi vetéseknél fontos körül­mény. Vezekényl Ernő vezetőkutaitó. Karcag, Kísérleti Gazdaság. Tavaszi árpa vetőmagesere Kormányzatunk újabb vetőmag- csereakcióval siet a dolgozó pa­rasztok segítségére, hogy a kipusz­tult őszi árpa helyett, tavaszi árpá­val pótolják és biztosítsák takar- mány gabona szükségle tűket. A hét végéig minden községbe megérke­zik a tisztított és megfelelő csíraké- pességü tavaszi árpavetőmag. Az egyénileg gazdálkodó parasz­tok és a termelőszövetkezetek az alábbi, mennyiségű cseretermény ellenében, készpénzfizetés nélkül juthatnak hozzá az árpayetornác­hoz : 1 mázsa tavaszi árpa vető­magért 85 kg búzát, 95 kiló rozsot, vagy egy mázsa őszi árpát, illetve kukoricát kell cserébe adni. A köz­ségbe érkezett cserevetőmag meny- nyiségének egy harmad részét, csere­terménnyel nem rendelkező ter­melők kölcsönképnen kaniák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom