Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-31 / 76. szám
1954 március 31. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A népnevelők példamutatása szorgos munkára serkenti a pártonkívülieket is Buzi Zsigmond, a mezőtúri Szabad Nép tsz párttitkára Csurgó Sándor népnevelővel beszélget, |A MEZŐTÚRI I Szabad Nép tsz tagjai alig várták, hagy rálehessen menni a földre, hisz a szántás, a tavasziak vetése, az ősziek ápolása még mmd előttük állt. Ezeket a munkákat szinte egyidő- ben kell végezni, hogy a tél okozta késést pótoljak és határidőre a földbe kerüljenek a vetőmagvak. A tavaszi mezőgazdasági munkák végzése harci feladat, amelynek sikerre vitele biztosítja kenyerünket, az életszínvonalunk további emelését. A népnevelők személyes példájukkal, szorgalmas munkára serkentik a pártonkívülieket is. A Szabad Nép tsz népnevelői jó eredményekről számolhatnak be. A csugari III. számú növénytermelő brigádban négy népnevelő van, akiknek jó munkáját bizonyítja, hogy á bangád tagjai egy-két ember kivételével rendszeresen részt- vesznek a munkában. 831 kh területükből 314 kh őszi búza, 100 kh őszi keverék, amelynek fej trágyázását elvégezték. Pár nappal ezelőtt kezdték meg 100 kh tavaszi árpa vetését, 3 vetőgéppel végezték ezt a munkát, napi tervüket, amely fogatonként kh, túlteljesítették. Naponta 6—7 kh-t vetettek el, s így két és fél nap alatt '55 kh- on földbe került a vetőmag. I CSURGÓI Sándor végzi brigádvenépnevelő zető állandóan munkáját. Beszélget a tagokkal, ismerteti velük a soronkövetkező feladatokat. Mindig közöttük van, javaslatokkal segíti munkájukat. Juhász Zsigmond pártcsoportbizalmi a tavaszi munkák sikeréért együtt dolgozik a többi taggal. A munkák minőségi elvégzésével biztosítják a magasabb terméseredmények elérését. Ács Sándor is komolyan veszi pártmegbizatását. rendszeresen foglalkozik a brigádban dolgozókkal. Azok bizalommal fordulnak hozzá, mert segíti a kérések elintézését. A NÉPNEVELŐK I a'munkák végzésében is példát mutatnak, a szó és a tett egyet jelent náluk, ezt bizonyítja az eddig elért munkaegységük. Ács Sándornak és Juhász • Zsigmondnak már 140—150 munkaegysége van. melyet ebben a gazdasági évben szereztek meg. Mindegyik párttag lelkesen végzi a munkát, aminek eredménye, hogy a ’brigád tagjai a pártkongresszus tiszteletére felajánlást tettek a tavaszi munkák jó minőségben való elvégzésére. Napról napra küzdenek azért, hogy becsülettel teljesítsék vállalásukat. A párttagok, népnevelők eredményei nem függetlenek a tsz pártszervezetének munkájától. Buzi elvtárs, a tsz párttitkára rendszeresen megtartja a népnevelőértekezletet, ahol megbeszélik a feladatokat, szempontokat, érveket kapnak a népnevelők. A területen, munka köz- ben is felkeresi és segíti őket. HIÁNYOSSÁG az. hogy nem kellően használják fel a népnevelők a sajtót. Ezen a téren javítani kell a munkát, ismertetni a brigád tagjaival a legfontosabb kül- és belpolitikai eseményeket, hogy politikailag is tájékozottak legyenek a tsz tagiai. Ebédidő alatt lehet módot találni arra, hogy felolvassanak egyes fontosabb cikkeket és azokat megvitassák. Allan dóan beszélni kell a párt és kormány december 19-i határozatáról, melynek megvalósítása nagy mértékben függ a tsz tagok, dolgozó parasztok jó munkájától. Emberhez méltó szálláshelyet a TEFL) dolgozóinak Országszerte sok szó esik arról, hogyan tegyék otthonossá, kényelmesebbé a munkásszállásokat. Vannak vállalatok, üzemek, ahol ennek érdekében már sokat tettek. így pl. a 62/1. Építőipari Vállalat női szállására is jóleső érzéssel lép be a látogató. Katonás rendiben a pokrócok, hófehér lepedők. A két- szárnyú ablakot is rózsás függöny takarja. Mikor a napi munkából hazatérnek a szállás lakói, kellemes zeneszó mellett töltik el esti pihenőjüket. Az ilyen barátságos és kényelmes esti pihenő után még a munka is jobban megy másnap. így kellene, hogy legyen minden szálláson. Komoly hiba, hogy nem így van. A Tehenautófuvarozási Vállalatnak is van munkásszállása. Esténként nem egy esetben 30, sőt annál is több pihemnivágyó dolgozó keresne benne éjszakai nyugodalmat. A vállalatnál a napi munkából legtöbb esetben este későn térnek haza a dolgozók. Van aki nyolc órakor, de olyan is van, aki még később. Az egésznapi munka után szívesen töltenék néhány éjszakai órájukat otthonos, kényelmes szálláson. Ez azonban csak képzelet és már lassan négy éve meg nem valósult álom. Ugyanis a Tehenautáfu- varozási Vállalat munkás- szállásának csak a neve szállás, de őszintén szólva még a név sem illeti meg. A Vensegihy-úton, az udvar elején — portásfülke mögött — építették fel annakidején. Mielőtt belép az ember, arra gondol, hogy barátságos, tiszta kis otthon fogadja. A valóság azonban másról győzi meg a_ látogatót. A fal mellett tíz ágy sorakozik, egy része emeletes — olyanok, mint az üres fészek. No nem azért, mert még korán van nincsenek otthon a lakók. Mindig ilyenek napközben: csupaszok, se lepedő, se pokróc, de még párna sincs rajtuk. Ugyanis az ágyneműt az ajtó mellett lévő egyetlen szekrénybe zárják. Hol vannak a dolgozók ruhái, mikor ez az egy szekrény is más célt szolgál? — A ruhánk? — mondja Hén Lajos —, mikor hol. Ha a padok és az a két szék is foglalt, mert alszanak rajta, az asztalon, Legtöbb esetben helyszűke miatt az asztalt is elfoglalják s így a fejünk alá kerül. Dehát ebben a kis helyiségben vidékről bejáró dolgozók is laknak. Hová teszik hazulról hozott ennivalójukat? Nem kell, hogy különösebb kutatást tartsunk, mert szemünk elé tűnnek az asztal végén az egymás mellé rakott kis csomagok. Ott vannak bizony, ott szárítja, vagy olvasztja az ablakon besütő tavaszi nap. A falak, az asztal, az a két szék, a bútorzat is piszkosak. Hogy mikor volt felsikálva, vagy felmosva a kövezet, azt nem lehet megállapítani. Any- nyi bizonyos, hogy nem mostanában. De miért van mindez így? Talán a Teherautófuvarozási Vállalat vezetőire, Cserháti igazgató elvtársra nem vonatkozik a dolgozók gondoskodásáról szóló rendelet? Mi azt hisszük, hogy igen. nak, hogy kicsiny a helyiség, s majd csak elkészül a másik. Ez azonban egy cseppet sem csökkenti a felelősséget. Kicsiny helvl- ségben is lehet nagyobb rendet, nagyobb tisztaságot tartani (s pénzügyi keret sem kell rá). És nem- csali lehet, hanem itt az ideje, hogy ennyi idő után tegyenek is valamit. Jogosan követelik a vállalat dolgozói, hogy az egész napi munka után kényei mes, tiszta szálláson pihenjék ki a nap fáradalmait. Nem ■ kisebb a felelőssé ge a vállalat szakszervezetének és uz SZTK-nak sem, akik olyan ritka vendégek ezen a szálláson mint a fehér holló. Az a véleményünk, ha sűrűb- oen látogatták volna ezt a szállást, valamit biztos tettek volna az ottlévő állapot megszüntetéséért. Most már sürgősen ki kell javítani a hibákat. Otthonos, kényelmes pihenőt, az elhanyagolt szoba helyébe s ne 10 ágyat 30 embernek. Ezt követelik a dolgozók, de a még jobb, még eredül „Pygmalion“ bemutatója a Szigligeti Színházban A prilis 3-án mutatja be a Szig- ligeti Színház együttese Bemard Shaw, a világhírű angol író kitűnő vígjátékát, a „Pygmalion‘‘-t. A- darab a multszázad végén játszódik Londonban. Lizi a kis virágáruslány Higgins professzor környezetébe kerül. A professzor jómódú amerikaikat és felkapaszkodott újgazdag angolokat tanít helyesen angolul beszélni. Lizi is meg akarja tanulni a szép angol beszédet, mert boltoskiS’asszony szeretne lenini. — A tanár számára érdekes kísérlet: be akarja bizonyítani Piekerimg ezredesnek — egy másik nyelvésznek, — hogy a helyes beszéd / mindenkit alkalmassá tesz az úgynevezett „jobb“ társaságra. A kísérlet sikerül, mert Lizi megtanulja e társaság beszéd- és viselkedésmodorát. Chaw mulatságos helyzetekben ‘■'’leplezi le az angol társadalmi szokásokat. És Lizit, ezt az okos és bátor lányt fölébe helyezi ennek az egész hazug környezetnek, amely-** nek szokásait ugyan megtanulta, de ugyanakkor józan esze megkíméli őt attól, hogy a szokások rabjává váljon. A „Pygmalion“ rendezője Marton Mária f. h. Díszleteit Szabó József tervezte. Díszletkivitelező Horn F» Nándor. A ruhákat Hell Árpád és Kugler Karola tervezte. A „Pygmalion“ szerepeit a kö-i vetkezők játsszák: Higginsnéj Gábor Mara; Henry Higgins tanár, a fia: Velemczey István; Doolittle Boross János és Szabó Gyula; Lizi3 Farkas Anny és Vértes Nelly; —* Eynsford Hillné: Kaszab Anna; —* Klára, a leánya; Adam Éva; Freddy, a fia: Veszprémi László; Pickering ezredes: Erdődi Kálmán és Bende László: Pearcené: Tarnay Mari; I, ácsorgó: Bánffy Frigyes; II. ácsor- gó: Benvovszky Béla; szobalányt Szekeres Magda. — A darabot angolból Mészöly Dezső fordította. Szól a nála Tél volt. mégpedig a iavából. Olyanfajta cudar idő járt akkoriban felénk, hogy még a rossz kutyát is kár lett volna kiverni. Bekényszerültünk mi is mindannyian a meleg szobába. A tszcs központi tanyáján dohányt csomóz- gattunk. öregek, fiatalok — ültük körül a dohánycsomót. Korán esteledett. már 5 óra körül összejöttünk. A fiatalok is. meg mi is. az idősebbek egv csoportba verődve munkálkodtunk. beszélgettünk. Jóíze van az ilyen közös munkának még télen is. Szóbakerültek csoportunk idei tervei —. hogy mit csináljunk és hogyan csináljuk. A fiatalok meg közben ösz- sze-összebújtak s mert voltak ám itt lányok is — sugdolóztak. talán csókolóztak is. Nem zavartuk őket. Halk zsongás, beszédmoraj töltötte be a szo- oánkat. Egv alkalommal aztán a kedvem lekikerekedett. Nem ilyan jókedv volt az mint a másoké — olyan ireges. bánatos vigasság. A régi nóták ju- :ottak az eszembe s ve- .ük együtt a mi régi. joldogtalan fiatalságunk. Künn nagy pelv- íekben hullott a hó s i pelyhek az ablakunkra tapadva csókolgatták az üveget. A élen szépsége hamar ieledtette velem a mi 'pei (Metiink szomorúidra nyitotta az ajtót. Kalapját, kabátját hó-i lepel borította, kezében kopott citerát tartott és erősen szorította macán hoz. Leült az előbbi helyére és miközben hátrasimította szürkülő hajfürtjeit és .megpederte bajszát, csak: annyit mondott a cite-* ráról: — -Az apámtól kaptam”. Ezután letö- rölte lágyan a citera porát és a nyaka közé csapott a húroknak, Zengett-bongott a cite- ra és a tobhjek önként telenül is alkukra vet- ték a húrok dallamát. Ezen a barátságos, együtt töltött estén, melyen a tsz öregje, fiatalja együtt volt. fo- gamzott meg a szíveké ben a citeraegyüttes gondolata. A szép es- té.kre még szebbek, vi- dámabbak jöttek. Elő-i kerültek a lomból a megkopott citerák és eze-i ken az estéken meg-* újultak, megfiatalodtak a kérges kezekben s örökszéo dallamaik hal-; latára. vidámak lettek az emberek. December végén már a színpadon .voltunk, ..Este a fonóban” cím-> mel. először a tsz előtt szerepeltünk, maid ké-í sőbb benn a községben. Mindkét helyen nagy sikert értük el. Kövessenek bennünket mind több községben, — Elmondta: András«! Gábor bácsi, a tiszafüredi Hámán K»tä tsz tagja. Valószínű arra hivatkoz- ményesebb munka is. A nagyobb termésért folytatott küzdelemben szükség van az asszonyok munkájára A sürgető, nagy tavaszi munka idején jól meg kell fogni a dolog végét. Döntő jelentőségű tehát, hogy a tsz-ekben ne csak a családfő, ha-, nem a feleség és a csaldátagok is résztvegyenek a közös munkában. Az a termelőszövetkezet cselekszik helyesen, amelyben már most gondoskodnak arról, hogy a családtagokat is bevonják a munkába. A szandaszöllősi Vörös Mező tsz- ben is bőven van tennivaló. Szorgos munkával telnek a napok. Befejezték az árpa vetését, 5 kát. hold cukorrépájuk földbekerült. Munkálkodnak a kertészetben is, hogy idejében legyen palántájuk, termésük. A férfiakkal egysorban dolgoznak az asszonyok, lányok, akik jó eredményeikkel bizonyítják be, hogy szívükön viselik a közös gazdaság ügyét. Ezt mutatja Szalóki Józsefné példája is, aki egyszerű, dolgoskézű asszony. Szavaiból kicsendül a tsz iránti bizalom, szeretet. Kilenctagú családjuk élelmét, ruházatát kis földjük terméséből nem tudták biztosítani. — Szorgalmasan dolgoztak mindketten és mégis nehéz volt az életük. Amikor 1950 őszén Szanda- szöllősöm is megalakult a termelő- szövetkezet, Szajókiék nem sokáig töprengtek. Mindkettőjükben megérlelődött az elhatározás, hogy ők is rálépnek az új útra. Szalókiné 1951 óta rendszeresen dolgozik. Földterületük megművelésére kevés a férfiak ereje. A kertészetben dolgozik, de ha szükséges, máshol is megfogja a szerszám nyelét. Az elmúlt évben résztvett az aratásban, majd a cséplésnél is öt hétig dolgozott, hogy minél előbb magtárba kerüljön a gabona. Tavaly 236 munkaegysége volt, ami szorgalmas munkáját mutatja. Az idén még többet akar elérni. Erre meg is van a lehetősége, hiszen már eddig 100 munkaegységnél többet szerzett és a munka dandárja, még ezután következik. Nem kis dolog az, amit Szalókiné végez. A napi munka mellett hat kisgyermekének nevelését, idős anyjának gondozását és a háztartás ve-. zetését is ellátja. Dicséretre méltó tehát szorgalma. Ugyanezt mondhatjuk a tsz-ben dolgozó többi nőkről is, akiknek dolgos keze nélkü- lözetetlen a csoportban. — Sajnos vannak a tagok között olyanok is, mint Budai Ferenc és Ivanics Pál, akik nem becsülik a női dolgozókat, munkájukat nem értékelik. Samu János, Kardos Balázs és a tsz-tagok többsége azonban elismeréssel beszél az asszonyokról, s ez így helyes A Vörös Mező tsz tagságának közös munkájához az asszonyok, lányok valóban nagy segítséget adnak. A kertészetben, növények ápolásában, az állatok gondozásában jól tudják gyümölcsöztetni képességeiket. A női tagok szorgalmától is függ az, hogy mennyi kukoricát, burgonyát, cukorrépát takarítanak be, mekkora jövedelmet ad a kertészet. Ha megfelelően ápolják a növényeket, gondozzák az állatokat, fürge kezük munkájával gazdagabb terméshez, nagyobb jövedelemhez juttatják a tagokat. Éppen ezért tanúsítsanak még több megbecsülést a dolgozó nők iránt! Mos! felen! meg... s i ..„A Rosenberg-per tovább folyik“ a címe annak a kiadványnak, amely a Magyar Jogász Szövetség összeállításában, Kovács István szerkesztésében eredeti adatok alapján mutatja be a Rosenberg- házaspár meggyilkolásának történetét. i .. Az egyik legszebb magyar ifjúsági regényt, „A Pál-utcai fiúk“-at napok alatt elkapkodták a könyvüzletekból. Az Ifjúsági Könyvkiadó most új kiadásban jelentette meg Molnár Ferenc művét. ■ •. Színjátszó csoportok figyelem! Műsorfüzetként megjelent Barabás Tibor—Gádor Béla nagysikerű zenés vígjátéka, az „Állami áruház”. >.. Lev Tolsztoj egyik halhatatlan alkotását, a „Feltámadás“-t, amelyben megsemmisítő gúnnyal ostorozza a cári Oroszország politikai rendszerét, a főúri embertelenséget s az ezt szentesítő egyházat, az Uj Magyar Könyvkiadó adta ki az „Orosz remekírók1’ sorozatban. Hozzák rendbe a kórház környékét Szolnokon, a közkórház bejárad Iával szemben van egy MÁVAUT váróterem, a Kisker, dohányboltja-* val egybeépítve. Kórházi látoga- tások alkalmával, de egyébként is nagy itt az utasforgalom. A hiba az, hogy a váróhelyiségbe nem szívesen megy be senki sem, mert azt nem takarítják és a bokáig éró szemét, piszok, a szétszórt étel- hulladék nemcsak hogy gusztustalanok, de a melegebb idők beálltával egészségtelenné is teszik ezt a helyiséget. Nem régen még kert is volt a váróterem előtt, és drótkerítés védte a rendezett virágágyat. Most kidöntött karók és összegubancolódott dróttekercs jelzi, hogy itt valamikor rend volt. Pár lépéssel arrébb valóságos szemétdomb csúfítja el a környéket. Nem különb a helyzet a Ko- lozsvári-út és a piactér bejáratának sarkán elhelyezett szemétláda körül sem. A háztartási hulladék,- papír, hamu nem a ládába van beleöntve. hanem mellette hever szét-* szórva, a nagyforgalmú úton. Ideje lenne a váróteremnek gazdát keresni és rendszeresen takarítani. A szemétládálkra pedig fordítson nagyobb gondot a Köztisztasági Hivatal. maradtak, de a beszerzésnél megta-i karított összeget az ételek feljavítására kell fordítani. Ezt a szolnoki Vendéglátóipari Vállalat nem ismeri, mert sem az előfizetéses ételek, sem az étlapszerinti készítmé-< nyék minősége még a mai napig sem változott. Kormányzatunk ez év március 15-ével leszállította a hús és zsírárakat. Dolgozóink és háziasszonyaink olcsóbban tudnak vásárolni, tehát' kevesebb összegből tudnak finom ételeket előállítani. Az árleszállítással egy időben megjelent rendelkezés szerint az üzemélelmezési és vendéglátó vállalatoknál az- árak változatlanok Juhász István Szolnok* ságát. melyekből már csak a szívemből előlopakodó. mélyen beásott. emlékké fakult régi dallamok maradtak meg. Rágyuitct- tam. »Sűrű setét lombja van az üreg diófának. Nem fészkel már tetejében csak a nehéz bánat». Olyanfajta kitörése volt ez az emlékezés- ] nek. amit rögtön el- szégyel az ember a fiatalok között. Mikor abbahagytam a nótát és szétnéztem, minden szem rámszegeződött. a dolgos kezek félúton megálltak. — Gábor bácsi, még egyet — rimánkodtak a szöszke lár.vok. meg a ■ pelyhes állú legények —. olyan szép volt. Ezen az estén nem sajnáltam a torkomat . és azóta sem sajnálom. n Az idős cimborák is bekapcsolódtak és már ők is együtt éíÉkelték velem azt. hogv: Zöld erdőben de magas ! a juharfa. Pici madár a fészkét odarakja. Közben az egyik cimbora észrevétlenül ki- > surrant a szobából s csak arra lettünk fi- 1 gyelmesek. hogy hideg. ! párás levegő csapta '■ meg az arcunkat. Nem : sokat törődtünk a sző- : késsel. Szinte szálltak ! az esti órák, növéke- 1 dett a csomózott dohányhalom. A szökött ember is hamarosan Miért nem javul az ételek minősége?
