Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-31 / 76. szám

1954 március 31. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A népnevelők példamutatása szorgos munkára serkenti a pártonkívülieket is Buzi Zsigmond, a mezőtúri Szabad Nép tsz párttitkára Csurgó Sándor népnevelővel beszélget, |A MEZŐTÚRI I Szabad Nép tsz tagjai alig várták, hagy rále­hessen menni a földre, hisz a szán­tás, a tavasziak vetése, az ősziek ápolása még mmd előttük állt. Ezeket a munkákat szinte egyidő- ben kell végezni, hogy a tél okozta késést pótoljak és határidőre a földbe kerüljenek a vetőmagvak. A tavaszi mezőgazdasági munkák vég­zése harci feladat, amelynek si­kerre vitele biztosítja kenyerünket, az életszínvonalunk további emelé­sét. A népnevelők személyes példá­jukkal, szorgalmas munkára ser­kentik a pártonkívülieket is. A Szabad Nép tsz népnevelői jó ered­ményekről számolhatnak be. A csugari III. számú növénytermelő brigádban négy népnevelő van, akiknek jó munkáját bizonyítja, hogy á bangád tagjai egy-két em­ber kivételével rendszeresen részt- vesznek a munkában. 831 kh terü­letükből 314 kh őszi búza, 100 kh őszi keverék, amelynek fej trágyá­zását elvégezték. Pár nappal ez­előtt kezdték meg 100 kh tavaszi árpa vetését, 3 vetőgéppel végez­ték ezt a munkát, napi tervüket, amely fogatonként kh, túlteljesí­tették. Naponta 6—7 kh-t vetettek el, s így két és fél nap alatt '55 kh- on földbe került a vetőmag. I CSURGÓI Sándor végzi brigádve­népnevelő zető állandóan munkáját. Beszélget a tagokkal, is­merteti velük a soronkövetkező feladatokat. Mindig közöttük van, javaslatokkal segíti munkájukat. Juhász Zsigmond pártcsoportbizal­mi a tavaszi munkák sikeréért együtt dolgozik a többi taggal. A munkák minőségi elvégzésével biz­tosítják a magasabb termésered­mények elérését. Ács Sándor is komolyan veszi pártmegbizatását. rendszeresen fog­lalkozik a brigádban dolgozókkal. Azok bizalommal fordulnak hozzá, mert segíti a kérések elintézését. A NÉPNEVELŐK I a'munkák végzésében is példát mutatnak, a szó és a tett egyet jelent náluk, ezt bizonyítja az eddig elért mun­kaegységük. Ács Sándornak és Juhász • Zsigmondnak már 140—150 munkaegysége van. melyet ebben a gazdasági évben szereztek meg. Mindegyik párttag lelkesen vég­zi a munkát, aminek eredménye, hogy a ’brigád tagjai a pártkon­gresszus tiszteletére felajánlást tet­tek a tavaszi munkák jó minő­ségben való elvégzésére. Napról napra küzdenek azért, hogy be­csülettel teljesítsék vállalásukat. A párttagok, népnevelők eredményei nem függetlenek a tsz pártszerve­zetének munkájától. Buzi elvtárs, a tsz párttitkára rendszeresen meg­tartja a népnevelőértekezletet, ahol megbeszélik a feladatokat, szem­pontokat, érveket kapnak a nép­nevelők. A területen, munka köz- ben is felkeresi és segíti őket. HIÁNYOSSÁG az. hogy nem kellően használják fel a népneve­lők a sajtót. Ezen a téren javí­tani kell a munkát, ismertetni a brigád tagjaival a legfontosabb kül- és belpolitikai eseményeket, hogy politikailag is tájékozottak legyenek a tsz tagiai. Ebédidő alatt lehet módot találni arra, hogy felolvassanak egyes fontosabb cik­keket és azokat megvitassák. Allan dóan beszélni kell a párt és kor­mány december 19-i határozatáról, melynek megvalósítása nagy mér­tékben függ a tsz tagok, dolgozó parasztok jó munkájától. Emberhez méltó szálláshelyet a TEFL) dolgozóinak Országszerte sok szó esik arról, hogyan tegyék ottho­nossá, kényelmesebbé a munkásszállásokat. Van­nak vállalatok, üzemek, ahol ennek érdekében már sokat tettek. így pl. a 62/1. Építőipari Vállalat női szállására is jóleső érzés­sel lép be a látogató. Ka­tonás rendiben a pokrócok, hófehér lepedők. A két- szárnyú ablakot is rózsás függöny takarja. Mikor a napi munkából hazatérnek a szállás lakói, kellemes zeneszó mellett töltik el esti pihenőjüket. Az ilyen barátságos és kényelmes esti pihenő után még a munka is jobban megy másnap. így kellene, hogy legyen minden szálláson. Komoly hiba, hogy nem így van. A Tehenautófuvarozási Vállalatnak is van mun­kásszállása. Esténként nem egy esetben 30, sőt annál is több pihemnivágyó dol­gozó keresne benne éjsza­kai nyugodalmat. A válla­latnál a napi munkából legtöbb esetben este későn térnek haza a dolgozók. Van aki nyolc órakor, de olyan is van, aki még ké­sőbb. Az egésznapi munka után szívesen töltenék né­hány éjszakai órájukat ott­honos, kényelmes szállá­son. Ez azonban csak kép­zelet és már lassan négy éve meg nem valósult álom. Ugyanis a Tehenautáfu- varozási Vállalat munkás- szállásának csak a neve szállás, de őszintén szól­va még a név sem illeti meg. A Vensegihy-úton, az udvar elején — portásfül­ke mögött — építették fel annakidején. Mielőtt be­lép az ember, arra gondol, hogy barátságos, tiszta kis otthon fogadja. A valóság azonban másról győzi meg a_ látogatót. A fal mellett tíz ágy sorakozik, egy része emeletes — olyanok, mint az üres fészek. No nem azért, mert még korán van nincsenek otthon a la­kók. Mindig ilyenek nap­közben: csupaszok, se le­pedő, se pokróc, de még párna sincs rajtuk. Ugyanis az ágyneműt az ajtó mel­lett lévő egyetlen szek­rénybe zárják. Hol vannak a dolgozók ruhái, mikor ez az egy szekrény is más célt szolgál? — A ruhánk? — mondja Hén Lajos —, mikor hol. Ha a padok és az a két szék is foglalt, mert al­szanak rajta, az asztalon, Legtöbb esetben helyszűke miatt az asztalt is elfog­lalják s így a fejünk alá kerül. Dehát ebben a kis helyiségben vidékről bejá­ró dolgozók is laknak. Hová teszik hazulról ho­zott ennivalójukat? Nem kell, hogy különösebb ku­tatást tartsunk, mert sze­münk elé tűnnek az asz­tal végén az egymás mellé rakott kis csomagok. Ott vannak bizony, ott szárít­ja, vagy olvasztja az abla­kon besütő tavaszi nap. A falak, az asztal, az a két szék, a bútorzat is piszkosak. Hogy mikor volt felsikálva, vagy fel­mosva a kövezet, azt nem lehet megállapítani. Any- nyi bizonyos, hogy nem mostanában. De miért van mindez így? Talán a Te­herautófuvarozási Vállalat vezetőire, Cserháti igaz­gató elvtársra nem vonat­kozik a dolgozók gondos­kodásáról szóló rendelet? Mi azt hisszük, hogy igen. nak, hogy kicsiny a helyi­ség, s majd csak elkészül a másik. Ez azonban egy cseppet sem csökkenti a felelősséget. Kicsiny helvl- ségben is lehet nagyobb rendet, nagyobb tisztasá­got tartani (s pénzügyi ke­ret sem kell rá). És nem- csali lehet, hanem itt az ideje, hogy ennyi idő után tegyenek is valamit. Jogo­san követelik a vállalat dolgozói, hogy az egész napi munka után kényei mes, tiszta szálláson pi­henjék ki a nap fáradal­mait. Nem ■ kisebb a felelőssé ge a vállalat szakszerve­zetének és uz SZTK-nak sem, akik olyan ritka vendégek ezen a szálláson mint a fehér holló. Az a véleményünk, ha sűrűb- oen látogatták volna ezt a szállást, valamit biztos tet­tek volna az ottlévő álla­pot megszüntetéséért. Most már sürgősen ki kell javí­tani a hibákat. Otthonos, kényelmes pihenőt, az el­hanyagolt szoba helyébe s ne 10 ágyat 30 embernek. Ezt követelik a dolgozók, de a még jobb, még ered­ül „Pygmalion“ bemutatója a Szigligeti Színházban A prilis 3-án mutatja be a Szig- ligeti Színház együttese Bemard Shaw, a világhírű angol író kitűnő vígjátékát, a „Pygmalion‘‘-t. A- darab a multszázad végén ját­szódik Londonban. Lizi a kis virág­áruslány Higgins professzor kör­nyezetébe kerül. A professzor jó­módú amerikaikat és felkapaszko­dott újgazdag angolokat tanít he­lyesen angolul beszélni. Lizi is meg akarja tanulni a szép angol beszé­det, mert boltoskiS’asszony szeretne lenini. — A tanár számára ér­dekes kísérlet: be akarja bizonyí­tani Piekerimg ezredesnek — egy másik nyelvésznek, — hogy a he­lyes beszéd / mindenkit alkalmassá tesz az úgynevezett „jobb“ társa­ságra. A kísérlet sikerül, mert Lizi megtanulja e társaság beszéd- és viselkedésmodorát. Chaw mulatságos helyzetekben ‘■'’leplezi le az angol társadalmi szokásokat. És Lizit, ezt az okos és bátor lányt fölébe helyezi ennek az egész hazug környezetnek, amely-** nek szokásait ugyan megtanulta, de ugyanakkor józan esze megkíméli őt attól, hogy a szokások rabjává váljon. A „Pygmalion“ rendezője Marton Mária f. h. Díszleteit Szabó József tervezte. Díszletkivitelező Horn F» Nándor. A ruhákat Hell Árpád és Kugler Karola tervezte. A „Pygmalion“ szerepeit a kö-i vetkezők játsszák: Higginsnéj Gábor Mara; Henry Higgins tanár, a fia: Velemczey István; Doolittle Boross János és Szabó Gyula; Lizi3 Farkas Anny és Vértes Nelly; —* Eynsford Hillné: Kaszab Anna; —* Klára, a leánya; Adam Éva; Freddy, a fia: Veszprémi László; Pickering ezredes: Erdődi Kálmán és Bende László: Pearcené: Tarnay Mari; I, ácsorgó: Bánffy Frigyes; II. ácsor- gó: Benvovszky Béla; szobalányt Szekeres Magda. — A darabot angolból Mészöly Dezső fordította. Szól a nála Tél volt. mégpedig a iavából. Olyanfajta cu­dar idő járt akkoriban felénk, hogy még a rossz kutyát is kár lett volna kiverni. Bekény­szerültünk mi is mind­annyian a meleg szobá­ba. A tszcs központi ta­nyáján dohányt csomóz- gattunk. öregek, fiata­lok — ültük körül a do­hánycsomót. Korán es­teledett. már 5 óra kö­rül összejöttünk. A fia­talok is. meg mi is. az idősebbek egv csoport­ba verődve munkálkod­tunk. beszélgettünk. Jó­íze van az ilyen közös munkának még télen is. Szóbakerültek cso­portunk idei tervei —. hogy mit csináljunk és hogyan csináljuk. A fia­talok meg közben ösz- sze-összebújtak s mert voltak ám itt lányok is — sugdolóztak. talán csókolóztak is. Nem za­vartuk őket. Halk zsongás, beszéd­moraj töltötte be a szo- oánkat. Egv alkalom­mal aztán a kedvem lekikerekedett. Nem ilyan jókedv volt az mint a másoké — olyan ireges. bánatos vigas­ság. A régi nóták ju- :ottak az eszembe s ve- .ük együtt a mi régi. joldogtalan fiatalsá­gunk. Künn nagy pelv- íekben hullott a hó s i pelyhek az abla­kunkra tapadva csókol­gatták az üveget. A élen szépsége hamar ieledtette velem a mi 'pei (Metiink szomorú­idra nyitotta az ajtót. Kalapját, kabátját hó-i lepel borította, kezében kopott citerát tartott és erősen szorította macán hoz. Leült az előbbi helyére és miközben hátrasimította szürkülő hajfürtjeit és .megpe­derte bajszát, csak: annyit mondott a cite-* ráról: — -Az apámtól kaptam”. Ezután letö- rölte lágyan a citera porát és a nyaka közé csapott a húroknak, Zengett-bongott a cite- ra és a tobhjek önként telenül is alkukra vet- ték a húrok dallamát. Ezen a barátságos, együtt töltött estén, melyen a tsz öregje, fiatalja együtt volt. fo- gamzott meg a szíveké ben a citeraegyüttes gondolata. A szép es- té.kre még szebbek, vi- dámabbak jöttek. Elő-i kerültek a lomból a megkopott citerák és eze-i ken az estéken meg-* újultak, megfiatalodtak a kérges kezekben s örökszéo dallamaik hal-; latára. vidámak lettek az emberek. December végén már a színpadon .voltunk, ..Este a fonóban” cím-> mel. először a tsz előtt szerepeltünk, maid ké-í sőbb benn a községben. Mindkét helyen nagy sikert értük el. Köves­senek bennünket mind több községben, — Elmondta: András«! Gábor bácsi, a tisza­füredi Hámán K»tä tsz tagja. Valószínű arra hivatkoz- ményesebb munka is. A nagyobb termésért folytatott küzdelemben szükség van az asszonyok munkájára A sürgető, nagy tavaszi munka idején jól meg kell fogni a dolog végét. Döntő jelentőségű tehát, hogy a tsz-ekben ne csak a családfő, ha-, nem a feleség és a csaldátagok is résztvegyenek a közös munkában. Az a termelőszövetkezet cselekszik helyesen, amelyben már most gon­doskodnak arról, hogy a családta­gokat is bevonják a munkába. A szandaszöllősi Vörös Mező tsz- ben is bőven van tennivaló. Szorgos munkával telnek a napok. Befejez­ték az árpa vetését, 5 kát. hold cu­korrépájuk földbekerült. Munkál­kodnak a kertészetben is, hogy ide­jében legyen palántájuk, termésük. A férfiakkal egysorban dolgoznak az asszonyok, lányok, akik jó ered­ményeikkel bizonyítják be, hogy szívükön viselik a közös gazdaság ügyét. Ezt mutatja Szalóki Józsefné pél­dája is, aki egyszerű, dolgoskézű asszony. Szavaiból kicsendül a tsz iránti bizalom, szeretet. Kilenctagú családjuk élelmét, ruházatát kis földjük terméséből nem tudták biz­tosítani. — Szorgalmasan dolgoztak mindketten és mégis nehéz volt az életük. Amikor 1950 őszén Szanda- szöllősöm is megalakult a termelő- szövetkezet, Szajókiék nem sokáig töprengtek. Mindkettőjükben meg­érlelődött az elhatározás, hogy ők is rálépnek az új útra. Szalókiné 1951 óta rendszeresen dolgozik. Földterületük megműve­lésére kevés a férfiak ereje. A ker­tészetben dolgozik, de ha szükséges, máshol is megfogja a szerszám nyelét. Az elmúlt évben résztvett az aratásban, majd a cséplésnél is öt hétig dolgozott, hogy minél előbb magtárba kerüljön a gabona. Ta­valy 236 munkaegysége volt, ami szorgalmas munkáját mutatja. Az idén még többet akar elérni. Erre meg is van a lehetősége, hiszen már eddig 100 munkaegységnél töb­bet szerzett és a munka dandárja, még ezután következik. Nem kis dolog az, amit Szalókiné végez. A napi munka mellett hat kisgyermekének nevelését, idős any­jának gondozását és a háztartás ve-. zetését is ellátja. Dicséretre méltó tehát szorgalma. Ugyanezt mond­hatjuk a tsz-ben dolgozó többi nők­ről is, akiknek dolgos keze nélkü- lözetetlen a csoportban. — Sajnos vannak a tagok között olyanok is, mint Budai Ferenc és Ivanics Pál, akik nem becsülik a női dolgozókat, munkájukat nem értékelik. Samu János, Kardos Balázs és a tsz-tagok többsége azonban elismeréssel be­szél az asszonyokról, s ez így helyes A Vörös Mező tsz tagságának közös munkájához az asszonyok, lányok valóban nagy segítséget adnak. A kertészetben, növények ápolá­sában, az állatok gondozásában jól tudják gyümölcsöztetni képességei­ket. A női tagok szorgalmától is függ az, hogy mennyi kukoricát, burgonyát, cukorrépát takarítanak be, mekkora jövedelmet ad a kerté­szet. Ha megfelelően ápolják a nö­vényeket, gondozzák az állatokat, fürge kezük munkájával gazdagabb terméshez, nagyobb jövedelemhez juttatják a tagokat. Éppen ezért tanúsítsanak még több megbecsülést a dolgozó nők iránt! Mos! felen! meg... s i ..„A Rosenberg-per tovább fo­lyik“ a címe annak a kiadványnak, amely a Magyar Jogász Szövetség összeállításában, Kovács István szerkesztésében eredeti adatok alapján mutatja be a Rosenberg- házaspár meggyilkolásának törté­netét. i .. Az egyik legszebb magyar ifjúsági regényt, „A Pál-utcai fiúk“-at napok alatt elkapkodták a könyvüzletekból. Az Ifjúsági Könyvkiadó most új kiadásban je­lentette meg Molnár Ferenc mű­vét. ■ •. Színjátszó csoportok figye­lem! Műsorfüzetként megjelent Ba­rabás Tibor—Gádor Béla nagysi­kerű zenés vígjátéka, az „Állami áruház”. >.. Lev Tolsztoj egyik halhatatlan alkotását, a „Feltámadás“-t, amelyben megsemmisítő gúnnyal ostorozza a cári Oroszország politi­kai rendszerét, a főúri embertelen­séget s az ezt szentesítő egyházat, az Uj Magyar Könyvkiadó adta ki az „Orosz remekírók1’ sorozatban. Hozzák rendbe a kórház környékét Szolnokon, a közkórház bejárad Iával szemben van egy MÁVAUT váróterem, a Kisker, dohányboltja-* val egybeépítve. Kórházi látoga- tások alkalmával, de egyébként is nagy itt az utasforgalom. A hiba az, hogy a váróhelyiségbe nem szívesen megy be senki sem, mert azt nem takarítják és a bokáig éró szemét, piszok, a szétszórt étel- hulladék nemcsak hogy gusztusta­lanok, de a melegebb idők beálltá­val egészségtelenné is teszik ezt a helyiséget. Nem régen még kert is volt a váróterem előtt, és drótkerítés véd­te a rendezett virágágyat. Most kidöntött karók és összegubanco­lódott dróttekercs jelzi, hogy itt va­lamikor rend volt. Pár lépéssel ar­rébb valóságos szemétdomb csú­fítja el a környéket. Nem különb a helyzet a Ko- lozsvári-út és a piactér bejáratá­nak sarkán elhelyezett szemétláda körül sem. A háztartási hulladék,- papír, hamu nem a ládába van be­leöntve. hanem mellette hever szét-* szórva, a nagyforgalmú úton. Ideje lenne a váróteremnek gaz­dát keresni és rendszeresen takarí­tani. A szemétládálkra pedig for­dítson nagyobb gondot a Köztisz­tasági Hivatal. maradtak, de a beszerzésnél megta-i karított összeget az ételek feljaví­tására kell fordítani. Ezt a szolnoki Vendéglátóipari Vállalat nem is­meri, mert sem az előfizetéses éte­lek, sem az étlapszerinti készítmé-< nyék minősége még a mai napig sem változott. Kormányzatunk ez év március 15-ével leszállította a hús és zsír­árakat. Dolgozóink és háziasszo­nyaink olcsóbban tudnak vásárolni, tehát' kevesebb összegből tudnak finom ételeket előállítani. Az árleszállítással egy időben megjelent rendelkezés szerint az üzemélelmezési és vendéglátó vál­lalatoknál az- árak változatlanok Juhász István Szolnok* ságát. melyekből már csak a szívemből elő­lopakodó. mélyen be­ásott. emlékké fakult régi dallamok marad­tak meg. Rágyuitct- tam. »Sűrű setét lombja van az üreg diófának. Nem fészkel már tetejében csak a nehéz bánat». Olyanfajta kitörése volt ez az emlékezés- ] nek. amit rögtön el- szégyel az ember a fiatalok között. Mikor abbahagytam a nótát és szétnéztem, minden szem rámszegeződött. a dolgos kezek félúton megálltak. — Gábor bácsi, még egyet — rimánkodtak a szöszke lár.vok. meg a ■ pelyhes állú legények —. olyan szép volt. Ezen az estén nem sajnáltam a torkomat . és azóta sem sajnálom. n Az idős cimborák is bekapcsolódtak és már ők is együtt éíÉkelték velem azt. hogv: Zöld erdőben de magas ! a juharfa. Pici madár a fészkét odarakja. Közben az egyik cim­bora észrevétlenül ki- > surrant a szobából s csak arra lettünk fi- 1 gyelmesek. hogy hideg. ! párás levegő csapta '■ meg az arcunkat. Nem : sokat törődtünk a sző- : késsel. Szinte szálltak ! az esti órák, növéke- 1 dett a csomózott do­hányhalom. A szökött ember is hamarosan Miért nem javul az ételek minősége?

Next

/
Oldalképek
Tartalom