Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-14 / 62. szám

1954 március 14, SZOLNOKMEGYET NÉPLAP 5 MEGYÉNK 48-ASHAGYOMÁNYAIBÓL A március 15-i ünnepség műsora ] TAVASZI SZELEK ZÜGNAK | a mezők felett. Elmúlt a tél. Meg­szabadult jégbilincseitől a Tisza is. Ellenállhatatlan erővel zúdítja le­felé a hatalmas jégtáblákat a víz. Meg-megforgatja, darabokra töri és rövid idő múlva elülnek a ka­vargó örvények és a tiszta vízitü­körben fürdik a márciusi nap. s megindul a felszabadult élet. | 1848 MÁRCIUSÁBAN I a sza­badság szele száguld végig az or­szágon, hirdetve mezőkön, városok­ban, hogy elmúlt a „tél”, a zsarnok­ság, az elnyomatás hosszú időszaka' a nép megszabadult évszávados bi­lincseiből. A márciusi ifjúság a Nemzeti Múzeum elé vonul, ahol a 'lángszavú költő, Petőfi szavalja el újra és újra a Nemzeti dal-t. A Länderer nyomdában cenzúra nél­kül kinyomtatott vers és a „Mit kíván a magyar nemzet?'’, a szabad sajtó első terméke ott van min­denki kezében. Pest és Buda utcáin végeláthatatlan tömegben hullám­zik a nép, amely Budára indul. hogy börtönéből kiszabadítsa Tán­csics Mihályt. |SZOLNOKRA könnyen eljut a hír, hiszen az 1847-ben megnyílt pest—szolnoki vasútvonalon na­ponta érkeznek a vonatok. Az uta­sok és a kísérő vasutasok lelkesen újságolják a nagy eseményeket. A városi jegyzőkönyvekből olvashat­juk is, hogy 1848 március 21-én: „...r obiról elnöklet alatt szabad ég alatt nép- gyűlés tartatván, mikép a legkö­zelebbi események (tudniillik: a pesti forradalom kiütése) híre . i. tekintetéből az összesereglett la­kosoknak a fővárosi események békés és főleg reájok áldást hozó eránya felvilágosítása szükséges­nek találtatván. Halasi Kázmér (akit Kossuth Lajos nemsokára kormánybiztosnak nevezett ki) polgártársunk ... népszerű sza­vakkal értésül adta az cgybegyűlt közönségnek, hogy a pesti mozga­lom idáig azt eredményezte, hogy szabaddá tétetvén a föld, szabad lesz az a nép is, amely azt mű­veli ... S leromboltattak a válasz­falak, melyek a magyar nemzeti egység valósulását, s azáltal a mindnyájunktól forrón szeretett haza felvirágozását annyi száza­dokon át lehetetlenné tették .. A hű képekben előtüntetett átalaku­lás nagyszerűsége az összesereg- lett több mint 2000 lakosok által lelkes örömmel fogadtatván .. követek útján fejezik ki bizalmu­kat az új kormánytagok iránt. A Jászságba is gyorsan eljut az események híre. Jászberényben 1848 március 18-án Kovács Mihály... a tanács előtt meg­jelenvén ... a végett híván fel polgártársai nevében a tanácsot, hogy a nép nagyszerűségének méltó elismerése jeléül a nemzeti zászlónak kifüggesztését közaka­rat és óhajtásnak elismerné és ahhoz képest kifüggesztését el­rendelni szíveskednék. Ennek folytán Horváth Gábor főbíró megbízatott, hogy nemcsak a vá­ros közházán tűzesse ki a nem­zeti színű zászlót, hanem gondos­kodjék arról is. hogy az egész vá­ros fellobogóztassék.” öt nappal később nagy népgyűlé­sen elfogadják a 12 pontot és meg­alakítják a nemzeti őrséget. A Nagykunság sem marad azon­ban tétlen. 1848 március 20-án Kis­újszálláson tartott népgyűlésen a következő határozatot hozzák: „...l.A PESTI 12 PONT EL- FOGADTATIK. 2. pest városának köszö­net ÉS ÜDVÖZLET RENDEL­TETETT A REFORM ÜGYÉ­BEN KIFEJTETT BÉKÉS HA- ZAFISÁGÉRT. 3. örvendező levél a bécsi POLGÁRSÁGNAK KIVÍVOTT szabadsaguk felett. 4. GRÓF BATTHYÁNY LAJOS MINISZTERELNÖKNEK ÜD­VÖZLŐ FELIRAT. 5. FOLYAMODVÁNY GRÓF BATTHYÁNY LAJOS MI­NISZTERELNÖKHÖZ SZLU- HA ISTVÁN FŐKAPITÁ­NYUNKNAK. MINT A HAZA SZÁMÁRA FELVIRULT SZA­BADSÁG ÉS ALKOTMÁNYOS­SÁG NYÍLT ELLENÉNEK. FÖKAPITÁNYI ÁLLÁSÁTÓL ELMOZDÍTÁSA VÉGETT. 6. KÖVETEINK VISSZAHÍVÁSA. 9. A NEMZETI ÖRSEREG FEI/­ÁLLITÁSA MEGKEZDETETT S A KERÜLETI FEGYVER TÁRBÓL FEGYVEREK KI­OSZTÁSA FOG ESZKÖZÖL­TETNI. 12. KOSSUTH LAJOS EGY ILY FELIRATÚ ARANYTOLLAL: „KOSSUTH LAJOSNAK A NAGYKUNOK MARTIUS 3. 1848” MEGTISZTELTETIK EGY KÜLDÖTTSÉG ÁLTAL.” A 48-as forradalommal kivívott szabadság Damjanicli János tábornok, az 184Í március 5-i szolnoki csata bőse, lom.. Pest, 1848 június 27. — Gr. Batthyány Lajos.” Ugyanezen napokban utazik Szol­nokról Szegedre hajóval Damjanich János, hogy átvegye a 3. zászló­alj parancsnokságát. K’ossuth Lajos az alföldi to- borzó útján Szolnokra 1848 szeptember 26-án érkezik és a kö­vetkező napon népgyűlést is tart. Juhász István jászfelsőszentgyörgyi lakos, kiszolgált nádorhuszár, a nép ezrei között Kossuth-hoz fér­kőzik és azonnal felajánlja magát önkéntesnek. Kossuth rögtön a a helyszínen újonccá avatja, előlép­teti tizedesnek és a Lehel-ezredpa- ranCsnoksághoz küldi, ahol az első szakaszba nyer beosztást. Mint vén huszár és főleg mint „Kossuth újonccá” nagy tiszteletet szerez magának. Lelkesen sietnek a haza védelmére a Jászkunságból. A já­szok tábori táncdalát Káldy Gyula: „Szabadságharc dalai és indulói” című gyűjteményében jegyzi fel: Uccu, uccu, igaz hát, igaz hát, igaz hát. Hogy megveszett rác horvát. rác horvát, rác horvát. Gyere pajtás, fogj kaszát, fogj kaszát, Vágjuk ketté a nyakát, a nyakát! Húzz hát. more. húzz egyet. Vérem szörnyen felpezsgett; Hadd ugorjunk még egyet. Te meg, rózsám, jer, jer, ier, Búcsútáncunk járjuk el. Ha a rabló le nem lő. Lagzink lesz a legelső. Három a tánc, ho-ho-hó. Maliik már az induló. Adj egy csókot, nesze csók. Kedves rózsám, minden jót! A szabadságharc legmerészebb vállalkozása A szabadságharc legmeré­szebb vállalkozásának szá­mít a Jászkun-fiúkból álló Nádor-huszárok hazatéré­se Prága melletti állomás­helyükről. 300 kilométer választja el őket a magyar határtól, de meghallják Kossuth és a magyar nem­zet hívó szavát és nem tö­„Fridland am 1-ten November 848. Kedves szeretett Szülőm! Életem sorát röviden leírom, amely egy ké­véssé borzasztó. Miután kedves hazánk véren- kezö állapotját halván, mindenféle módokat hasz­náltam és elkövettem segítségére jönni, amely is mind sikertelenül megveítetctt. s ennél fogva kénytelen voltam más módhoz nyúlni, az az. ha­merem mondani elszökni. Az összve csküvés áll még I strázsa Mester, 8 káplár és 120 közember- bül az indulatunk volt 28-án a múlt hónak. Marsomat vettem Burkus országnak, miután nagy fáradsággal Cseh országbul több zűrzava­rok közt a Gránitzonn bejutottam 1 napi földet tettünk a Burkusok közt — de már annyira el­csüggedtünk, hogy kenteiének voltunk masun­kat quártélyba tenni, ahol is a Polgárság igen szívesen fogadott, mivel mind németh és a mi akaratunkon vágynak. — de egy akasztófára való pap bennünket elárult, azonnal az ott levő katonaságtól arredáltaltunk. — így tehát kedves Szülőm gondolhatja, hogy fogottak vagyunk, ha­nem dolgom igen jól mén máskülönben, enni innya ugyan van elég. úgy gondolom, hogy ta­lán siralom házba vagyok. És úgy gondolom, hogy az akasztófa a hátam megett van, csak a horogba kell akasztani, mivel nálunk Regiment­nél Standrecht volt kihirdetve a sok szökés vé­gett, miért már nagyobb része elszökött, így tehát semmi jót nem várhatunk, az egy reménységem, hogy talán a Polgári kar oltalma alá vész, a kik ugyan igyekesznek benne. Kedves Szülőm, most nincs egyéb mód, mint ezen levelet mutassa meg a Város elöljáróinak, hogy a magyar Minisztériumhoz folyamodjanak kozásról, amelyet egy tö­rökszentmiklósi születésű strázsamester vezet. Édes­anyjának Jászalsószent- györgyre írt leveléből is­merjük meg a szabadság- harc honvédéinek igazi hő­siességét és hazaszerete­tét. A lúdtollal írt fakult írás ma is élő történe­lem: és a Berlini- és Frankfurti Nemzetőr kormányá­hoz felölünk tudósítást és kérést nyújtsanak, hogy bennünket mint igazi haza szerető fiukat nem vissza a Német Törvény alá. hanem Ma­gyar ország felé Transferáljanak. Különben az akasztófa vár a nyakukra. Kedves Szülöm! én magam személyére minden órában eljöhetnék olv alkalmatosság vagyon kezemben, de mit használ, ha a többi legénységet einem hozhatom a Hazának vélek nem használhatok örökös átok a fejemen. Mint Comandánsnak nem is illene, mivel öszve esküdtünk együtt élni és halni nyer­ni vagy veszteni. Ennél fogva kérem a Ns Város elöljáróit, hogy azon pár lépést mellettünk megtenni ne terheltessenek csak Budára bejelenteni a dol­gunkat ott, azután úgyis fogják tudni, hogy fog­nak rajtunk segíteni. Az elindulásunk volt Saazból 28-án 30-án Burkus Schlésiában jöttünk, ahol 31-kén fcltar- tóztatódtunk egy Fricdland nevű városban, még ma innen irok. hanem Breslauból a fő Városból kint volt a Vice Präsident és azt mondotta, hogy itt semmi esetre nem maradunk mivel a cseh Gránítzhoz közel vagyunk. így tehát nem tudom a jó Isten mit ád a fejünkre innen még a ma­gyar Gránitz 36 mértföld hanem a határok igen megvannak rakva katonasággal. A mi azt illeti az ország lakosai igen jó indulattal vágynak irántunk, hanem a felsőségből mi rendelet fog jönni az a kérdés? — Akasztófa!!! Kedves Szü­lőm!! a 4 napi és éjjeli utazásunk utána már úgy elvoltunk csüggedve éh és szomjúság által hogy sokann a lovaikra lefordultak, most látom be, mely gyalázatos sors követi a szökevényt. rődve a veszedelmekkel, kisebb-nagyotob csoportban indulnak hazafelé. Az osztrák hatóságok csapa­tokkal zárják el az utakat, de átvágják magukat, hogy határon átérve, leborul­hassanak és megcsókol­hassák szeretett szülőföld­jüket. N incs helyünk arra, hogy részletesen is­mertessük ezeket a bravú­ros utakat, hiszen ki ne ismerné Jókai: Kőszívű ember fiai című regényét, amelyben mesteri tollal írja le az idegenben állo­másozó katonáink haza- szökését, de mégis meg kell emlékeznünk egyik, a talán legvakmerőbb vállal­Ez a levél két héttel később Jászalsószentgyörgyön megríkat nemcsak egy édesanyát, hanem könnyekre fakasztja a község asz- szony- és leánynépét is. A jegyző külön lovassal küldeti a levelet Pestre a Jásakun kerületi főkapi­tányhoz azzal a megjegyzéssel a le­vél címzése mellett, hogy ha — „ ... nem találtatnék, kéretik Kos­suth Lajos Ür, hogy e levelet fel­bontani s a bennfoglaltak iránt in­tézkedni méltóztassék”. A magyar kormány ilyen irányú kérelmei azonban Bécsben nem, kerültek meghallgatásra. így az otthoni hí­rekre várakozó huszárok elunva a tétlenséget, nekivágtak az útnak hazafelé. A császári katonasággal és a cseh nemzetőrséggel megrakott vidéken azonban átvágni magukat nem tud­ják, s fogságba esvén a theresien- stadti várbörtön falai közé kerül­nek. Ott azután a hadbíróság mond felettük „hűtlenség miatt” ítéletet Pedig érdemes megjegyezni, hogy Virágh Gedon nádorhuszár-főhad- nagy szökési jegyzőkönyvébe a szö­kés gyanítható oka? — kérdésre még a ridegszívű osztrák hadbíró sem tud mást beírni, mint „Vater­lands Liebe” (azaz: hazaszeretet). S mégis „hűtlenség miatt’“ ítélik őket hosszú, sáncmunkával súlyosbbított várfogságra, ahol többnyire a/tüdő- baj tizedeli meg őket. így kapunk hírt arról is, hogy Mohácsi Valen­tin kisújszállási születésű őrmester, Szetsey István társa, 1853 június 2-án tüdőbajban meghal. Érdemes volna felkutatni, hogyan maradt fenn emlékezetük a Jászságban és a Kunságon! Az 1849 március' 5-i szolnoki csatáról érdemes megismerni ezt a szép részletet: „Szól Damjanich: Ezer kartács, bomba! Győztünk, fiúk, álljatok csak sorba. Harcoltatok mint az oroszlánok Tisza mellett, Zagyva mellett — Büszke vagyok rátok! Éljen az én két szép zászlóaljam! Diadalmi éneket hadd halljam. Csak azt tudnám, melyik a vité- A harmadik [zebb: Vagy a kilencedik Vagy az isten tudja, melyik, melyik a vitézebb. Ejnye, ejnye, kis piros sapkásom. Köpönyeged lyukas, amint látom. Osztrák golyó lyukat ütött rajta. Nesze fiam, egy érdem jel, Kossuth küldte szeretettel: Ez majd betakarja. Én Istenem, mennyi vitéz gyerek! Soha ennyi likas köpönyeget. Nincsen elég érdemjelem; No majd sorba megölelem; Szívem betakarja. Elmondta Nagyréven, 1947-ben a 69 éves Erdei Gábor. (Lejegyezte: Hochstrasser Pál.) A szolnokmegyei DISZ bizottsági március 15-én ünnepséget rendez az i 848-as szabadságharc emlékére. —* 15-én este 17 óra 30 perckor a DISZ megyebizottság épülete elől díszfeij vonulás indul a tiszahídnál levő szabadságszoborhoz, ahol Vígh Eh zsébet, a megyei DISZ titkár tart ünnepi beszédet. Hasonló ünnepségek lesznek Me* zőturon és Karcagon is. fl kisipari szövetkezetek a tavaszi [oib áruellátásért Tavaszra j 15.000 pulloverli és kulikabátot kötnek a textilszö-i vetkezetek különlegesen finom m.-í ncségű, vékony gyapjúfonálból. 160.000 kockás freskó, zefir, gyer-i meking, 60.000 sporthoz, játékhoz alkalmas fiú alsónadrág, 100.000 zefir, alperi, puplm férfiing, 3000 különleges szép férfi puplin-pizsa-» ma. 4000 frottirköntös szerepel töb-i bek között a szövetkezetek tavaszi tervében, 260.000 darnb essessrnő-* kelengyét is gyártanak. Uj cikk á gyermekágynemű: első szériában 6000 darab készü 1. A k i s i p a r i | szövetkezeteid tavaszra terven felül 120.000 sza rt dált készítenek negyven modellben* 15.000 színes gyermekszandált iá gyártanak és 30.000 pár csizm» kéj szül préselt boxbó! a mezógazdasa-ji dolgozók számára. A vas-kisipar nagyban elősegíti 8i tavaszi mezőgazdasági munkákat, Az ország különböző vas-kisipari szövetkezetei 25.000 darab folds hányó lapátot, 5000 különböző vetoj oépet 4000 ló- és tolókapát, vala’ mint kapálógépet, 3500 boronát és 3000 darab kézi kukoricamorzsolot gyártanak. A mezőgazdasági | gépeld és szerszámok mellett új háztartás* és közszükségleti cikkeket is készi-i tenek. Uj készítmény a tárcsás konyhagvalu, mellyel ötféleképpen lehet reszelni és vágni zöldséget és tésztát. Paszírozógép is szerepel az új cikkek között. ízléses, pirosra eá zöldre festett virágtartókat keszi-t tettek erkélyre és ablakra. (MTI) fl „Képzeli beteg“ Martfűn Ma.’ március 14-én mutatja be először a Szigligeti Színház egy üt-» tese Martfűn Moliére: „Képzelt be-» teg“ című vígjátékát. Moliére ebben a művében nevet-» ségessé teszi a zsugori Argan urat — a képzelt beteget, — aki butasa-» gában körülveszi magát olyan dók-» torokkal, akik semmiféle betegséget nem tudnak meggyógyítani. Argan-» nak tulajdonképpen szüksége sincs gyógyításra, hiszen nincs semmi baja^ csak az orvosok rábeszélésére hiszi el. hogy súlyos beteg. Természetesen Moliére nem aZ igazi orvostudományt gúnyolja ki művében, hanem a kuruzslókat, —» akik csak purgálással és érvágással tudnak „gyógyítani“. Ezért szól a „Képzelt beteg“ a mi korunkhoz is! leleplezve a kuruzsló csalókat és eloszlatva a babonák ködét. A „Képzelt beteg“-et Györffy György rendezte. Szereplői: Argan. —Szép Zoltán Béline—Padur Terézj Angelika-Lukács Éva; Lujzika—öt-» vös Erzsi: Béralde—Berta András) Cléanta—Pusztai Péter; Diafoirus—» Ágh Tihamér fia Tamás—Györffy György; Purgó doktor—Haraszin Tibor; Sandafi—Szőcs László; Tói-» nette—Győri Ilona. A díszleteket Kis3 Jenő, a ruhákat Hell Árpád és Kugler Karola ter-i vezte. A parókák Keczeli Dezső ké-« szítményei, Hev-dek, intéYkedéáek Elnézést kérek az elvtársaktó1, amiért ilyen későn írok. Még nem közöltem, hogyan intézték el pana-» szómat. Az elmúlt év decemberé-» ben Törökmiklóson tartott ankéton a fuvardíjak ügyében tett felszó’a-» lásom elintéződött. Ezért az elvtár-i saknak köszönetemet fejezem ki, (Szabó Imre, Törökmik’ós.) *• Köszönöm az elvtársak fáradozá­sát, amiért elintéztek kérésemet, Ellenőri járandóságomat végre meg-» kaptam. Ez is igazolja, hogy a szer-» kesztőség milyen lelkiismeretesen foglalkozik a dolgozók panaszaival, (Tóth Lajosné, Tiszaimrc.) * A nagyrévi dolgozó parasztok ké­relmét a helyszínen megvizsgáltuk és azt indokoltnak tartjuk. Az autóbuszmegállóhely létesítésére felettes hatóságunkhoz javaslatot tettünk. Ez rövidesen eredményezi a megállóhely kijelölését. (MÁV- AUT Autobuszközlekedési Vállalat, Szolnok.) minden Testvér, Attyafiak- lak és minden jó ismerő­söknek ezer jókat és ké- •em. felőlem balul ne 'téljenek, hanem gon- iollyák, hogy a hazáért itta hűséges lelkét! Ezzel maradok kedves Szülőmnek alázatos fia, és Vlagyar Hazánknak jó akarója. Szetsey István strázsamester.” mondani, de még azzal sem a gondolok mivel a szabad- i ság és Haza szabadítás dől- s gában halok meg, tsak ró- a lam mint igaz Haza véd- ( ről, jó gondolattal legye- < nek. A Halál mind egy az ; Olimpus hegyén is. K edves Szülőm, többet í nem írhatok, mert I kezeim reszketnek, sze- ; meim az Halál pókhálójai béhúzták, hanem kívánok zaszerető magyar fi ne jus­son azon gyalázatos akasz­tófára, a ki megvan ígérve. Kedves Szülőm, vedd ked­vessen ezen talán utol­só levelem, mert egyebet nem mondhatok, és a mint mondom, utolsó szüksé­gemben a felül írt mód szerént segíttsen, máskéD rövid napok múlva, minek előtte Isten életem végét elhozná, a világról le kell Ej1 llenben pedig ha az *-* Isten szerentsésen haza segít, hogy szegény hazánknak segíthessünk minden fáradtság minden nyugtalanságot elfelejtünk, hanem kevés a reménység ... mert s,. elveszett.. * Ennélfogva kérem a Ma­gyarokat az egész Bajtár­saim nevébe, hogy a mit mellettünk tehetnek, segít­senek, hogy ennyi igazba­A haza megvédésére Kossuth sza­vára fegyvert ragad megyé üt népe is. K iegyenesített kaszákkal, kardokkal lelkesen siettek a honvédzászlók alá. Cibakháza, Szol­nok, Törökszentmiklós, Tiszaföld- vár, Tiszafüred, Kisújszállás, Kar­cag, Jászberény és a többi község mind részt kérnek a feladatokból. Ezeknek régi házai még szállást ad­nak szabadságharcunk hőseinek: Kossuthnak, Damjanichnak és a sok ezer névtelen honvédnek. Küzdel­meiket segítik. Az Alvidékről a szerb rablók garázdálkodásáról ér­kezett hírekre megmozdult a Jász- Kunság. A nemzetőrségbe 8719 gya­logos és 522 lovas jelentkezik. A szükséges pénzt, élelmet és felsze­relést is azonnal felajánlják. Fegy­verük egyelőre csak kasza és hosz-f szúnyelű balta. Az előbbi hasz­nálatának oktatására a kormány lengyel emigránsokat küld, kik ezt a vívásmódot a lengyel felkelés idején sajátították el. „Klecinsky József született len­gyel. magát nálam jelentvén, mi­szerint ő a kaszának fegyverként kezelésében jártas lévén ebbelli ügyességét tanítás által a magyar nemzetőrségre kiterjeszteni kí­vánná, én ezen egyént a Jász- Kun kerületbe útnak indítottam és mint kaszavívómestert. a.ián-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom