Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-24 / 70. szám

2

S7< *1 .N (>K MM • Vl'l NfrT.Ar

1 y 11 március 24

Partéiéi &

Népnevelőtalálkozó a Járműjavítóban •

A SZOLNOKI JÁRMŰJAVÍTÓ

kulúrótthonAban mintegy negyvenkét népnevelő találkozott a napcik- ban. hogy átadia egymásnak tapasztalatait és ezzel segítse a nevelő munka megjavítását.

Az üzemi pártbizottság asit.-prop. titkára egy héttel előbb megbeszélte az alapszervezetek vezetőivel, hogy a tapasztalatcsere értekezletre a legjobb, legaktívabb népnevelőket küldjék el: az elvtársakikal pedig jó előre tudassák az értekezlet célját. hogy azok elgondolkozhassanak munkájukon és értékes javaslatokat adjanak egymásnak.

Megjelenésben nem volt hiányos. 6ág. de azt elmula^ftották az alap- szervezetek. hogy megmagyarázzák a népnevelőknek az értekezlet célját.

A hozzászólók többsége a meglévő hibákat tárta fel. vagy a pártvezetőség munkáját bírálta, ami helyes volt, hisz ezekből is igen sokat lehetett tanulni, de a népnevelő munka gyakorlati tapasztalatairól keveset szóltak. Néhány elvtárs hozzászólása azonban igen nagy segítséget nyújtott n nevelő munkához.

NAGYIDAI elvtárs például elmondotta. hogy a brigádjában dol- gozotj. Andó elvtárs. akinek átlagteljesítménye 70—00 százaiéi« volt. Mint népnevelő többször foglalkozott vele. beszélgettek a munkáról, tanácsokkal segítette, aminek meg is lett az eredménye. Andó elvtárs teljesítménye s ezzel keresete is. állandóan emelkedett. Amikor elkerült a brigádból, már 126 százalékot ért el. Ez a példa is mutatia. hogy a türelmes nevelő munka meghozza gyümölcsét.

FANCSALI FERENC elvtárs. a Fűtöház népnevelője bírálta alap- szérvezeterrek vezetőségét, amiért

az utolsó pillanatban adták tudtára, hogy értekezletre kell iönnie. A mozdonyról váltották le s bizony még arra sem volt ideie. hogy elgondolkozzon munkáján. Ismertette. hogy a felvilágosító szó mellett

igen nagy jelentősége van a személyes példamutatásnak, Ezt saját tapasztalatából tudja. — Amikor például a többi mozdonyvezetőnek a 2080 tonnás mozgalomról beszélt, kinevették. De amikor bebizonyította, hogy nem lehetetlen ennek a feladatnak megvalósítása, többen csatlakoztak c mozgalomhoz.

Foglalkozott azzal, hogy az ellenség a kormányprogramm óta a dolgozók várakozásának túlfokozásá- val igyekszik ártani. A népnevelőknek jól fel kell készülni, hogy megfelelő érvekkel visszaverjék az ellenség támadásait. Különös gonddal kell nevelni a fiatalokat, akik még egyes esetekben mcghátrálrtak a nehezebb feladatok elöl.

FÁCÁN JÁNOS olvtárs bírálta a VIII. alapszervezet vezetőségét, mert elhanyagolja a népnevelők felkészítését. 5—6 hónap óta nem tartott számukra értekezletet. Nem biztosítják azt sem. hogy a népnevelő füzeteket rendszeresen megkapják. pedig nagy segítséget adnak ezek a népnevelők munkájához.

OSGYÄN LÁSZLÓ elvtárs arról beszélt, hogy a műszaki vezetőket megbízták népnevelő munkával, ezeknek az elvtársaknak nagyobb a mozgási lehetőségük munka közben, képzettségük is megvan ahhoz. ho«v nevelő munkát végezzenek.

KOVÁCS elvtárs igen helyesen azt mondotta el. hogyan használja fel munkájában a párt és kormány által nyújtott kedvezményeket. — Most.

amikor a zsír-, szalonna- és hús árleszállításáról beszélgetnek, megmagyarázza. hogy ez a nagyjelentőségű intézkedés azért valósulhatott meg. mert a tsz-ek cs dolgozó parasztok többsége becsülettel teljesítette sertésbeadását. Ahhoz, hogy további árleszállítások történjenek, az életszínvonal nagymértékben emelkedjen, több termelésre van szükség a népgazdaság minden ágában. BALÁZS MÄTYÄS elvtárs arról beszélt, hogy a népnevelőnek nap- ról-napra foglalkozni kell a dolgozókkal. Nem szabad türelmetlennek lenni, vagy elcsüggedni egy-egv nehezebb feladat megoldásánál. Szívós felvilágosító munkát kell végezni cs a dolgozók személyes ügyeivel is foglalkozni kell.

JÄVOR elvtárs. a Vasút Politikai Osztályának munkatársa hangsúlyozta. hogy a hiányosságok mellett igen szép eredményeket értünk el. melyekhez nagymértékben hozzájárultak a népnevelők lelkes agi- tációs munkájukkal. Felhívta a megjelent elvtársak figyelmét, a politikai továbbképzés fontosságára, valamint arra, hogy állandóan beszélgessenek a dolgozókkal a mezőgazdaság fejlesztéséről is. Tisztázzák előttük, hogy e feladat megvalósítása hogyan függ össze a munkásosztály életszínvonalának emelésével.

A hozzászólások után Vall elvtárs ismertette a Központi Vezetőség februári határozatát a népnevelő munka megjavításáról. Ezt a határozatot munkáiukban irányelvként használták a népnevelők, harcoljanak az 1954. évi terv túlteljesítéséért. a párt- és tömegek kapcsolatának megszilárdításáért.

Kerül az ember telke, ha a szolnoki 33-as áruház női és férfi készruhaf éltekkel és szövetekkel dúsan megrakott kirakatait nézi. „Finom gyapiú szövet“ — hirdeti az egyik szövetgöngyöleg felirata, a másik meg az idei divatot ajánlja a kirakat előtt megállók figyelmébe. Az egyik felirat már a tavaszi szöveteket és ruhaféléket kínálaatia. a másik meg az előrelátókat figyelmezteti arra. hogy tesz még tél is. s nem árt. ha előre megnézzük, miben is fogunk iárni akkor. Ahogy sorra nézi az ember a kirakatokat, egy díszes festett tábla vonia magára a figyelmet. — Juhnyái van raita s mellette a szöveg: .a tuhtenvésztés fejlesztése életszínvonalunk emelését segíti elő“. Hogy kerül ez a kén ide a kirakatba a szövetek közé? — ez az első gondolata az embernek. de ha csak eav nercig is gondolkodik felőle, máris meglátja az összefüggést. Bizony a több és íobb szövet nemcsak azon múlik, hogv gyártiák-e azt gyáraink, de nem kis mértékben azon Is. hogy van-e hozzá nyersanyag, vari-e elegendő svaniú.

Feljebb az úion. most már a Kossuth Lajos-utcán. a szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat 19. sz. ruházati boltjának kirakatában megint más. de lényegében azonos felirat és tábla fogadta az embert. Ez azt magyarázza meg a nézelődőnek. hogyha falva- inkban több helyen kötnek szerződést Inari növények termelésére, például megyénkben kenderre, akkor amellett, hogy a termelő több iövedelemhez jut. több ruhanemű kerül a város és falu minden dolgozóiénak is.

Érdemes elgondolkodni ezeknek a kirakatoknak elrendezésén, az ezeket díszítő feliratokon, kéneken. Egyszerű, és közérthető módon közvetlenül magyarázzák meg ezek mindenkinek, mennyire összefüggő dolog mezőgazdaságunk feilesztése s dolgozó népünk életszínvonalának emelése. Két kis nélda ez csupán de mindenki érthet belőle. Dicséret illeti értük a kirakatrendezőket és grafikusokat. — jó munkát végeztek.

HARC A BÜROKRÁCIA ELLEN QíéhÁiuj, izé a múlt majmjiLt kiállitáiióL

MAR az első napon komoly érdeklődés kísérte a megyei tanács épületében megnyílt kiállítást, melyet a bürokrácia elleni harc jegyében rendeztek. Az első, amit ezzel kapcsolatban el' kell mondani az. hogy igen helyes és hasznos kezdeményezés. Tervezőit az a becsületes szándék vezette, hogy rajzban, versben kifigurázzák mindennapi életünk vadhajtásait. A kiállítás célja nyilván a kormányprogramra főgondolata: többet törődni az \ emberrel! Mélyebben, őszintébben. Kevesebb bürokráciát tehát minden vonalon.

Dicséret illeti mindazokat, akik a kiállítást szervezték, rajzolták. Pozitív jelenség az is, hogy a jelen mellett a múltról sem feledkeztek meg. Az » néhány kérvény, folyamodvány, levél, amely üveg: alatt pihen, történelmi dokumentum a volt, az úri Magyarország képe. Azt az összesítő címet is kaphatta volna: amit nem szabad elfelejteni:

TARTALOMBAN és

technikai kivitelezés terén van néhány egészen jó dolog. Ügyes például a „ká- derautomata'’ c. rajz. kifejező az SZTK bürokráciáját pellengérezö plakát. Igaz, és éppen ezért találó az a néhány keresetlen sor.

mely a távirati értesítés sokszor regényhosszúságra tehető módszerét bírálja — s tanít egyben a takarékosságra.

Nem lenne azonban teljes a kép, ha afc érdemek mellett a hiányosságokról nem beszélnénk. A kiállítás a megye tanácsapparátusának munkájáról ad képet. Növelőszándéka és összesítő jellege miatt, is a legtipikusabb kérdéseket kellett volna felvetnie, az egész megyét felölelve. Másrészt a megyei tanács munkáját is keltett volna elemeznie, kritikus, példamutató módon. Nem ea történt. A kiállítás nem mutat egységes szervezett képet. Igaz. hogy a bürokrácia szazfejü sárkány, mely elten nem lehet rg'-kézzel küzdeni. A legnagyobb hiányosság mégis az, hogy nem a leg- kiáltóbb hibákat kaiikí- rozza, hanem szinte válogatás nélkül mindent — ami hetedhét országon elérhető.

VAN itt szó a tanács kapualjában berendezett n.:- niatür árudától, a mester- szállási tetszhalottig mindenről, ami mosolyra és gondolkozásra késztet. De a bürokrácia elleni harc főterülete mégsem a koporsóhiány, sem pedig &

(szerencsére) elmúlt tél egyik szomorú hőse, az asztrahánprémes tisztviselő, akinek az aktáit, a2 asztalra fagyasztotta a jeges szél.

A bürokrácia 'elleni harc főalakja az ember, akinek az ügyeit jobban, lelkiismeretesebben kell intézni Sajnos, az, hogy hogyan foglalkoztak a tanácsok a dolgozók ügyeivel — s mi még fontosabb, hogyan akarnak ezután törődni — az nem szerepel a kiállítás napirendjén. Helyes lett volna néhány példával megmutatni, milyen ügyek, menynyi elintézetlen akta. mennyi válaszolatlan leve, van az íróasztalokban. Milyen hosszú az út, míg a dolgozó kérelme, javaslata eljut a teljesülésig. Anélkül, hogy túlságosan részletekbe mennék, az a kérdésem: miért nem mozgósít ez a kiállítás a legaktuálisabb tennivalókra? Miért nem segíti például a tavaszi munkát? Ezer téma, ötlet, sok pozitív és tanulságos eset kerülhetett volna felszínre, ha a rendezők a gyakorlati tennivalókból indulnak ki.

NAGYON helyes, hogy a bürokrácia elleni harc legjobb harcosai fényképről

mosolyognak a látogatókra. De az ember szereti az okozat mellett az okot is ismerni. Miért nincs ott az is, mit tettel«, hogyan dolgoztak? A rajzok közül egy sorozat érthetetlen maradt számomra. Az ipari osztály munkáját bíráló komplexum azt veti fel, miért háztartásbeli nő például a jászberényi iparügyi előadó? Miért kereskedő az eredeti foglalkozása ugyanennek Turkevén és miért földműves Jászapátin? *— Miért !baj ez, ha így van? A munka minősége a lényeg.

Szellem, humor nem hiányzik a bürokrácia elleni harc folyosóiról. Reméljük. sokáig nyitva lesz a kiállítás, sokan meg fogdák tekinteni. S az sem tenne helytelen, ha a rendezők menetközben javítanának a tehetőségek szerint a bemutatott, anyagon Az aktualizálás és a tömegekkel való kapcsolat problémái vonalán okvetlenül tovább keltene fejleszteni.

BIZTOS, hogy a napi látogatottság mellett az igazi sikert az jelenti majd, ha a folyosókról — a hivatali szobákba is beköltözik a harc a bürokrácia ellen Ott, ahol a tanácshoz, az államapparátus helyi képviselőihez fordul a dolgozó — és nem hiába.”

E. A,

A Minhstertanácn rendetete

a nyugdijak einetéséröl

A Minisztertanács a legutóbbi ülésen rendeletét fogadott cl, egyes nyugdíjak 1954. április 1-i hatáilynl történő felemeléséről.

Ab 1952-ben hatálybalépctt nyugdíjtörvény egységesen rendezte az addig nagyon bonyolult és különösen a munkásokra nézve hátrányos nyugdíjrendszert. A korábban nyugdíjazott munkások és alkalmazottak ellátási összege jelentősen emelkedett, de a régi nyugdíjrendszer hátrányos hatását nem lehetett azonnal, teljes egészében kiküszöbölni.

A Minisztertanács mostani rendeleté két évvel a társadalombiztosítási járadékok emelése után. ismét 20—45 százalékkal növeli a járadékokat. Fokozza a többszázezer nyugdíjast érintő emelés jelentőségét. hogy az időközben végrehajtott árleszállítások is növelik a nyugdíjasok vásárlóerejét.

Az egyes járadékok emelésének kulcsa különböző. Elsősorban a 65 évnél Idősebb munkások és bánya- nyugbéfesek járadéka emelkedik 40—45 százalékkal, a 65. évet be nem töltött járadékosoké pedig 29— 33 százalékkal. Emelkednek továbbá az özvegyi, mezőgazdasági és baleseti járadékok is.

A Minisztertanács rendeleté alapján a következő ellátások emelkednek:

Az 1952. évi, január hó 1. napja előtt hatályos jogszabályok szerint megállapított társadalombiztosítási ellátásban részesülők közül a 65 évnél idősebb férfi, és a 60 évnél idősebb női öregségi és rokkantsági járadékosok az I—Vili. járadékcsoportban 8—50 százalékkal, 65 évet be nem töltött öregségi és rokkantsági járadékosok, valamint a 60 évet be nem töltött járadékosok az I—VIII. .iáradékesoportok- ban 4—25 százalékkal, a 65 évnél idősebb bányanyugbércsek 40 százalékkal. a 65 éven aluli bánya- nyugbéresek 20 százalékkal, a mezőgazdasági öregségi járadékosok 20 százalékkal, a mezőgazdasági özvegyi járadékosok 25 százalékkal, sib. kapnak többet.

Megfelelő összegekkel emelkedik a tehetetlenségi járadékosok, a Jl— VIII. csoportba tartozó özvegyi járadékosok és a bányanyugbéres özvegyek ellátása.

Azok a járadékosok, akiknek több jogcímen jár ellátás, ugyancsak megkapják az emelést a számukra legkedvezőbb ellátás Után.

A közszolgálati cs vállalati nyugdíjpénztári nyugdíjasok közül azoknak jár emelés, akiknek az ellátása a havi 200 forintot, illetve özvegyeknél a havi 100 forintot nem haladja meg.

Az 1952. január elsején haíályba- !épet4 új nyugdíjtörvény szerint megállapított ellátások közül azok emelkednek, amelyek a nyugdíjminimumra (legkisebb nyugdíiértékre) vonatkozó szabályok szerint nyertek megállapítást. A legkisebb nyugdíj összege az öregségi nyugdíjaknál 33 százalékkal, a rokkantsági cs felemelt öregségi nyugdíjaknál 59 százalékkal emelkedik.

Az új nyugdíjtörvény hatályát a Minisztertanács kiterjesztette a szilikózis betegségben szenvedő baleseti járadékosokra.

Ha a dolgozó nyugdíjast munka közben baleset éri, nyugdíja a baleseti sérülésnek megfelelő mértékben emelkedik.

A járadékok és nyugdíjak emelését a folyósító szervek a március végen folyósításra kerülő áprilisi kifizetéseknél már hozzá számítják az ellátási összegekhez, úgy. hogv ezen a módon mindenki értesül az őt megillető új ellátási összegről.

A Minisztertanács rendeleté, pártunk és kormányunk gondoskodása az öreg és rokkant dolgozókról hí. zonyítja, hogy a dolgozókkal való törődés népi demokratikus államunk legfőbb törvénye. (MTI)

«iiláu>m»)miiu)niuiu>aumm»i)u)«in^u))iinnmi<ni.i ítjmiUlUíHnJf'UUUfMMW'fUyjMMMrUMilllWMa***»****»

; \ Asszonyaink, leány Hiúk

i harcoljanak a mezőgazdaság fejlesztéséért

A párt a mezőgazdaságié jlesztési határozattal az egész nép : életszínvonala emelésének, életének, szebbé, iobbá tétele

| érdekében szólított harcba minden becsületes dolgozót, köztük a ; : nők tömegét is. hisz e nagyszerű Programm megvalósítása szinte 3 elképzelhetetlen az ország lakosságának több mint felét kitevő 3 nők tevékeny részvétele nélkül, A nők dolgos keze. szorgalmas 3 munkáia megrövidítheti a tervteljesítés ideiét, meggyorsíthatta • dolgozó népünk életszínvonalának emelését. Most a nőknek is |

I egyik legfontosabb feladata az őszi vetések ápolása, a tavaszi ;

| vetés, veteményezés. a növények ápolása. ;

Megyénkben is megértették a mezőgazdaság fejlesztésének 5 ielentőséeét és egyre több olyan példa van. mint Jászandráson i Csoszor Jánosné egyénileg dolgozó paraszt asszonyé, aki a Ilf. I

3 pártkongresszus tiszteletére vállalta, hogy előcsíráztatott burgo- í

3 nyálát április 10-ig elveti és már készítgeti a földet, hogy jó- j

3 helyre kerüljön a mag. Több olyan asszony van. mint Pető :

3 Jánosné. Görbe Ferencné. Szabó Alaiosné. kik csatlakoztak a j

3 ..korai zöldfőzelék mozgalomhoz/1. _ _ I

Az olyan háziasszonyok közül, akik csak salát kertjükben dolgozgattak eddig, ma már többen vállaltak állami gazdaság- i ból földet megmunkálásra. Szolnok-Kertvárosból eddig harminc i asszony vállalt répa. hagyma, burgonya, vagy tengeri föld meg- t munkáiért. Nem egyedül áll á cibakházl Vörös Csillag, vagy a E jászkiséri Kossuth tsz asszonyainak példája, akik azon verse- t i nyeznek, hogy minél előbb zöldségféléket termelienek és ezek kerüljenek a piacra, ezzel a tsz-nek is nagyobb iövedelmet bíz- ;

; tosítanak és a város is korai zöldségfélékkel lesz ellátva. j

Megyénk területén igen sok követőié van a 200 munkaeg.y- ; séges mozgalomnak, melyben élenjárnak a kunhegvesi Vörös Október tsz asszonyai. Nőgyűlésen hatvannégyen vállalták, hogy túlteliesítik a 200 munkaegységet. Sok olvan asszony kapcsoló- ! dott be a termelőmunkába, akik az elmúlt gazdasági évben nem \ dolgoztak. A mezőtúri Béke tsz-ben eddig harmincötén vállal- [ ták. hogv bekapcsolódnak a termelő munkába. Legyein megyénkben soil« olyan asszony, mint a karcagi Szabadság tsz-ben Bach* ;

I

roer Ferencné 13 családos anya. aki az állattenyésztésben végzett példamutató munkájáért kormánykitüntetést kapott a Nemzetközi Nőnap alkalmával.

Megyénk asszonyai neveljenek minél több baromfit, tartsanak anyakocát, hizlaljanak minél több sertést, mely a saját i i anyagi jólétüket is biztosítja és ezzel egyidejűleg nagymérték- | 1 ben hozzájárul a dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez.

Áz MNDSZ csoportjai anya- és gyermekvédelmi bizottságo- 3 kon keresztül harcolják ki és adjanak segítséget ahhoz, hogy : •3 ideiében megnyíljanak az idénybölcsőaék. napközük, a gyerrne- j 1 kel« elhelyezésére, hogy minél (öbb édesanya hozzáfoghasson a j mezőgazdasági munkál« végzéséhez.

Csatbő Mihályné. MNDSZ mesvei szervezőtj'kár ....."..........7‘................................................................................................

Újabb nyomás Franciaországra

Párizs (TASZSZ). A „Reuter“ hírügynökség — mint már jelentettük —• hírt adott arról, hogy március 21-én este az angol külügyminisztérium képviselői kijelentették: Anglia tájékoztató mrgbcszc- lcsékrt kezdett Franciaországgal és az „Európai Védelmi Közösségiben résztvevő Öt más állammal a, tervezett katonai egyesüléshez való viszonyáról.

Az angol külügyminisztérium képviselője megtagadta, hogy a megbeszélésekkel kapcsolatban bármi mást elmondjon. Csupán annyit közölt, hogy azokról a „biztosítékokról“ van szó, amelyektől számos francia képviselő függővé teszi az egvezmény ratifikálását.

Párizsi újságíró körökben az angol kormány k épviselőjének kijelentését — hasonlóan Adenauer március clejép lezajlóit párizsi látogatásához — úgy tekintik, mint

a francia kormánykörökre gyakorolt amerikai befolyásolási kampány részét, amelynek célja, bogy meggyorsítsa az, „Európai Védelmi Közösscg“-ről szóló szerződés franciaországi ratifikációját.

Ismeretes, hogy egyes képviselők szerint a Saar-kérdcs megoldása az „Európai Védelmi Közösség“'-rőt szóló szerződés ratifikálásának- elő* feltétele és Adenauer az ámen- Icaiak utasítására azért utazott Párizsba. hogy megmutassa: kész arra, hogy a kérdés megoldásában közreműködjék.

A „Le Monde“ arról adott hírt, hogy Bidault és Adenauer találkozása után sem mutatkozott semmi haladás a Saar-vidókre vonatkozó francia-német tárgyalásokban és hangsúlyozta, hogy e'z az. „egyhelyben topogás . .. aggodalommal tölti el az amerikaikat“. (MTI).

I g;y „a % i í d I“ a j ő k i r a k a t