Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-13 / 61. szám
MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGYEI TANÁCS LAPJA IV. évfolyam, 61. szám Ára »iQ fillér 1954 március 13., szombat A Vegyiművek dolgozói az esti csúcsforgalom idején 8W családnak elegendő áramot takarítanak meg. (3. o.) Gondoskodjon végre már a MÉSZÖV a műtrágyáról. (3. o.) Segítse jobban a járási tanács a tiszaderzsi Szabadság tsz munkáját. (3. o.) Előzetes jelentés a Szolnoki Légierő—V. L. Sortex mérkőzésről. (4. o.) Megkezdődött a gépállomások élenjáró dolgozóinak kétnapos országos tanácskozása A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa március tizenkettőre és tizenháromra a gépállomások óleni áró dolgozóit országos tanácskozásra hívta össze. Pénteken reggel kezdődött meg a tanácskozás az Építőipari Dolgozók Rózsa Ferenc kultúrotthonában. Ott volt a tanácskozáson Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. Nagy Imre. a minisztertanács elnöke. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Hegedűs András, a minisztertanács első elnökhelyettese, a párt és az illám vezetői. Az elnöki emelvényen foglalt helyet többek között Vad Imre, a turkevei gépállomás traktoros bri- aádvezetőie. A megnyitó után Hegedűs András, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagia. a ml nisztertanács első elnökhelyettese, földművelésügyi miniszter mon. dott beszámolót. Hegedűs András elvtárs beszéde ■— A Központi Vezetőség és a minisztertanács decemberi határozata •— szem előtt tartva a magyar dolgozók érdekeit — feladatul tűzte ki a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztését azzal a határozott céllal, — mondotta — hogy a következő években biztosítva legyen a lakosság bőséges ellátása kenyérrel és liszttel, hússal és zsírral, cukorral és tejjel, zöldséggel, gyümölcscsel és borral. E nagyjelentőségű határozat a Magyar Dolgozók Pártia Központi Vezetőségének abból a megállapításából indul ki. hogy népi demokráciánk egész további fejlődésének kulcskérdése a mezőgazdasági termelés fejlesztése, mert ettől függ. hogy milyen ütemben tudjuk dolgozó népünk életkörülményeit városban és faluban egyaránt megjavítani és egyben ez teremt szilárd gazdasági alapot népi demokráciánk alapja, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége további megszilárdítása számára. — E határozat végrehajtásának fontos időszaka kezdődött meg most a tavaszi munkákkal. A tavaszi szántás-vetési munkák időben és ió minőségben való elvégzése mag' jelentőségű — egész néni demokráciánk számára létfontosságú — célok elérésében. Meg kell azonban mondanunk, hogy a tavaszi munkák nem keny- nyű körülmények között kezdődnek. Maga az indulás is kéthetes késedelemmel történt és előreláthatóan ez év tavaszán sok esőre számíthatunk. Ez a helyzet rendkívül megnöveli a gépállomások jelentőségét. Munkájuktól jelentős mértékben függ. hogy a rendelkezésre álló, a szokottnál sokkal röví- debb idő alatt ió minőségben tud- juk-e elvetni a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok földjein a tavaszi vetésű növényeket. A gépállomásoknak tea-veiket rövid idő alatt kell teljesíteniök és ugyanakkor az esős idő miatt sokkal nagyobb gondot jelent a terméshozam növelése szempontjából nagyon döntő minőségi követelmények betartása. A Központi Vezetőség és a Minisztertanács azért hívta össze a mai értekezletet, hogy ezzel is segítsen a gépállomásoknak bonyolult feladataik végrehajtásában. Országunkban a mezőgazdaságilag művelt területeket lényegesen nem tudiuk kiszélesíteni, ezért a mezőgazdasági termékek növelésének csak egy módja van: a szántóföldek. rótok, legelők, szőlők és gyümölcsösök termékenységének gyors növelése. Földjeink termékenyebbé tétele azonban sokkalta több munkát követel meg. E kérdés megoldásának alapjában egy útja van. Ez a mezőgazdasági munkák minél gyorsabb és minél nagyobb arányú gépesítése. A gépállomások munkája nélkülözhetetlen A gépesítéssel egy napi munkára több termény búza. burgonya, tgj. tojás, hús jut. Nagyon szemléltetően mutatja ezt a gabonatermelés: egy hold ga»bona megmunkálása kézimunkával 9.3 munkanapba, komplex gépesítés mellett 2.9 munkanapba kerül. Átlagos termést véve és nem számítva, hogy a gépi munkának magának is van te.rmés- í'okozó hatása, akkor is a gabonatermelés kézzel való elvégzése esetén egy munkanapra 96 kilogramm, gépi munka esetéin 310 kiló búza jut. Nem kisebb az arány egyéb munkák gépesítése terén sem. A Központi Vezetőség és a Minisztertanács a mai értekezletet azért hívta össze, hogy a gépállomások vezetőivel és dolgozóival megtárgyalja azokat a feladatokat, amelyele reájuk most a mezőgazdaságnak nyújtott hatalmas gépi technika megfelelő felhasználásában várnak. Gépállomásaink ezen a téren eddig lehetőségeiket korántsem használták ki. Hatásuk nem mutatkozott meg megfelelően a termelőszövetkezetek terméseredményeiben. A termelőszövetkezetekben a gépesítés termelékenyebbé teszi a szövetkezeti tagok munkáját, segíti kibontakoztatni a nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéni gazdaságokkal szemben. Nem lehet véletlennek tekinteni azt, hogy a legnagyobb jövedelmet azoknak a termelőszövetkezeteknek a tagsága érte el az elmúlt években, amelyekben a legnagyobb volt a gépi munka aránya. Hasonlítsuk össze ebből a szempontból a barcsi „Vörös Csillag“ termelőszövetkezetet, a dráva- tamási Dózsa termelőszövetkezettel. A barcsi „Vörös Csillag“ termelő- szövetkezetben egy kát. holdra 3.2 normálholdnyi gépi talaj munka esett, a drávatamási Dózsa tsz-ben ennek alig a fele, 1.7 normálhold. A barcsi Vörös Csillag tsz-ben nem bánta meg a tagság, hogy sok gépi munkát végeztetett a gépállomással, mert minden munkaegységre 40.50 forint jutott, a drávatamási Dózsa tsz tagsága pedig egy munkaegységre ennek felét, 20.30 forintot kapott. Gépállomások munkája tehát nélkülözhetetlen erő mezőgazdaságunk szocialista átszervezésében. Több segítséget az egyéni gazdaságoknak Bármennyire fontos feladata is a gépállomásoknak a szövetkezeti gazdaságokban végzett munka, nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok támogatását sem. Az egyéni gazdaságban természetesen a gépesítésnek szűkebbek a korlátái, mint a termelőszövetkezetekben, de azért korántsem mondhatjuk, hogy itt a gépesítésnek minden lehetőségét kihasználtuk. Pedig az egyénileg gazdálkodóknak terméshozamuk fokozása érdekében nagy szükségük van segítségre. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszti gazdaságok jelenlegi erejükkel nem tudják elvégezni például a tarlóhántási munkákat, amelyek elvégzése viszont lényegesen növeli majd terméshozamaikat. Ugyanez vonatkozik az őszi mélyszántásra és szükség van segítségre a vetések időben való elvégzése érdél ében is. Meg lehet-e oldani ezeket a feladatokat lóállományunk, vagy ökörállományunk lényeges növelésével? Semmiképpen sem. Természetesen vannak lehetőségeink az igaerő növelésére, de olyan mértékű fejlesztésre, mint amennyire szükség van ném vihető keresztül, már csak a takarmányhelyzet miaitt sem, mert nagyon sok takarmányt vonna el a haszonállatok, tehén, sertés, juh, baromfi elől. Nem lenne egészséges továbbfejleszteni azt a szokást sem hogy igavonásra haszonállatokat, teheneket használnak, mert azt bizony megsínyli a tejhozam. E létfontosságú feladatok megoldásának egy járható útja van: fokozni a gépek használatát az egyéni gazdaságokban is, mert ez azokban is növeli a terméshozamot és sok munkáskezet szabadít fel egyéb munkára. Természetesem ezt a támogatást gépállomásaink továbbra is csak a dolgozó parasztságnak nyújthatják és nem dolgozhatnak a falusi kizsákmányolóknak, nagygazdáknak, spekulánsoknak. Van azonban ennek a kérdésnek másik oldala is. Lovak, ökrösfogat tartására a kulákgazdaságok mellett csak a jómódú középparaszti gazdaságok képesek és gépesítés nélkül a kisparaszti gazdaságok, sőt a kevés földdel rendelkező, igásállatot nem tartó középparaszti gazdaságok jelentős része is kiszolgáltatott helyzetbe kerülne a fogattal rendelkező gazdaságokkal szemben. A múlt év őszén például egynapi fogatmunka közel 200 Ft-ba került, de sok helyen egynapi fogatmunkáért öt-hat- napi kézimunkát is kértek. — Tudnunk kell, hogy ugyanezt a munkát a gépállomás 80 forintért, tehát nem egészen a feléért végzi. A gépi miunka természetesen nemcsak az egyénileg gazdálkodóknak termelését segíti, hanem egyben növeli jólétüket is, de pártunk nem is az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelési lehetőségének a leszűkítése, illetve jólétük csökkentése útján akarja a szövetkezeti gazdaságokat fejleszteni, hanem ellenkezőleg, gazdaságuk segítésével és támogatásával. A gép használata pedig közelebb hozza a termelőszövetkezetekhez az egyéni gazdálkodó dolgozó parasztokat, mert az a paraszti gazdaság, amely géppel szánt, amelyiknek gép segít terményei betakarításában, sokkal könnyebben érti meg a szövetkezeti nagyüzemi gazdaság fölényét, mint az a dolgozó paraszt, aki régi módszerekkel gazdálkodik. teheneivel, lovaival, ökreivel dolgozik. A szocialista tulajdon védelme elsőrendű kötelesség Ezek a meggondolások vezették ártunk Központi Vezetőségét és í épköztársaságunk minisztertanását, amikor arra kötelezték a gép- llomásokat, hogy az 1954-es évben .étszer annyi munkát végezzenek z egyénileg gazdálkodó dolgozó pa- asztoknak, mint az elmúlt évben, kereken ötvenszer annyit, mint az zelőtti 1952-es évben. A gépállcmá- ok dolgozóinak elsőrendű köteles- ége, hogy ezt a feladatot sikeresen ildják meg, Gépállomásaink a gépek kihasználásának növelésében még nagyon sok tartalékkal rendelkeznek. Ennek bizonyítására érdemes összehasonlítani az élenjáró traktoristák eredményeit és az átlagokat. Legjobb gépállomási traktorosunk, Tóth László, a Szocialista Munka Hőse, az elmúlt évben váltótársával két műszakban G. 35-ös traktorával 2689 normálholdnyi munkát végzett el. Ugyanakkor országosan egy traktorra ennek alig egyharmad része, 868.1 normál hold esik. — Hasonló a helyzet a kombájnok kihasználásában. — Az elmúlt évben a legjobb eredményt Góga András pátyi kombájnista érte el, 501 kát. holdat aratott le és erről a területről 44.5 vagon termést takarított be. Ugyanakkor az átlag ennek alig kétötöde: 186 hold, 18.6 vagon. Az élenjárók tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a gépállomások többségének nemcsak arra van lehetősége, hogy egykét százalékkal növelje gépeik kihasználását, hanem arra is, hogy megkétszerezze azt. Különösen súlyos mulasztások tapasztalhatók az olvan séDeknél, amelyeket az évnek csak rövidebb időszakában használnak, mint amilyen a kombájn, a cséplőgép és az aratógép. Sok gépállomáson ezeket nem tisztítják meg a munka befejeztével. nem zsírozzák és olajozzák be és nem védik megfelelően az időjárás viszontagságai ellen, így évenként csak a rossz tárol?* következtében sok tízmillió forint veszteség éri népgazdaságunkat. Népi demokratikus államunk hatalmas értéket bízott a gépállomások vezetőire és traktorosaira, kötelességük ezekkel az értékekkel a jó gazda módjára bánni, megóvni azokat a gyors elhasználódástól. A szocialista tulajdon megőrzése és védelme minden gépállomási dolgozónak elsőrendű kötelessége kell, hogy legyen. Meg kell szüntetni a gépek tárolásánál meglévő súlyos hibákat is. Az első és legfontosabb feladat már most tavasszal bevezetni és a továbbiakban szigorúan, mint állami törvényt betartani a traktorok és különféle egyéb gépek hibamegelőző karbantartására kiadott utasításokat. Traktorosaink nagyon iól tudják, hogy a traktorokon üzemeltetés közben minden tíz óra után végre kell hajtani az úgynevezett I. számú karbantartást és minden tíz műszak után az úgynevezett II. sz. karbantartást. A traktorok és egyéb gépek folyamatos üzemeltetésének és megóvásának fontos előfeltétele a fő- és folyója-, vitások kifogástalan minőségben és idejében történő elvégzése. A jó gépkihasználás alapja: a helyes munkaszervezés Ezen a télen gépállomásaink zöme március 1-ig a javítási munkákat mennyiségben teliesitette és bizonyos javulás van a minőség tekintetében is. Ez a megállapítás azonban elsősorban csak a traktorokra áll. a munkagépek kijavítását nagyon sok gépállomás és még maga a földművelésügyi minisztérium is elhanyagolta és ezért még mindig sok a rosszul kiiavítolt vetőgép. eke. Ezeket mcstmár menetközben kell rendbehozni. A gépállomások gépeiket akkor tudják iól kihasználni — és ez különösen érvényes a most induló szántás-vetésnél — ha a munkát megfelelő módon megszervezik. Kétségtelen, hogy a brigád vezetőknek. a traktorosoknak munkájuk közben sok nehézséggel kell meg- küzdeniök. de ezek megsokszorozódnak. ha a munkát nem szervezetten végzik. A munka megszervezésének egyik legfontosabb előfeltétele a gépállomásokon az eddiginél erősebb traktoros brigádok létrehozása. A traktoros brigádokat, amelyekhez négy-hat traktor tartozik. ki ke]l egészíteni egyéb munkagépekkel is. Nagv gondot kell fordítani a brigádvezetők kiválasztására, ezek lehetőleg olyan traktorosok közül kerüljenek ki. akik kielégítő műszaki képzettséggel rendelkeznek, jó szervezők és jól értenek a földműveléshez is. A traktorosbrigádokban a munka jó megszervezésének, a teljesítmény növelésének és ezzel együtt az önköltség csökkentésének egyik legfontosabb eszköze a menetirányterv elkészítése. A brigádvezetők kötelezve vannak arra, hogy minden traktorosuk számára legalább tíz nappal előre meghatározzák a pontos menetirányt. Emellett azonban javasoljuk azt is, hogy a jó brigádokban kezdjék szélesebben alkalmazni a munkák megszervezésének sokkal magasabb fokát, az úgynevezett óragraifikonrendszert, amelynek lényege, hogy a traktoros a brigádvezető segítségével szinte percről percre előre megtervezi munkája végrehajtását. Fontos tennivaló: a műszaki színvonal gyors emelése A jelenlegi helyzetben a legfontosabb a gépállomások dolgozói műszaki színvonalának gyors emelése. Ezt azért is előtérbe kell állítani, mert a gépállomásokat a Központi Vezetőség és a Minisztertanács határozata alapján az elkövetkező évben nagy számban látjuk el olyan modern gépekkel, amelyeknek megfelelő üzemeltetése a jelenlegi alacsony műszaki színvonal mellett szinte megoldhatatlan. Meg keli mondani, hogy a gépállomásokon a műszaki színvonal tekintetében rendkívül rossz a helyzet. Gépállomásaink ma már több mint tízezer traktorral rendelkeznek, gépekben és gépi felszerelésben sokmilliárd forint értékű állami tulajdont bíztak rájuk, mégis a gépállomások bonyolult műszaki feladatainak végrehajtásában a múlt év decemberéig mindössze nyolc főiskolai képzettségű mérnök és 25 középiskolai képzettségű műszaki szakember vett részt. Kevés a gépállomásokon a képzett szakmunkás, alacsony a traktorosok, valamint az igazgatók je lentős részének szakképzettsége is. 364 gépállomás: igazgató közül főiskolai műszaki képzettséggel egy, műszaki középiskolával egy sem rendelkezik. A műszaki színvonal gépállomásainkon azért ilyen alacsony, mert a földművelésügyi minisztérium és az Országos Tervhivatal is megfeledkezett arról, hogy á gépállomás fejlett, modern technikával dolgozó gépi üzem, amelynek üzemeltetéséhez magasszínvonalú műszaki tudás, sok mérnök, technikus és szakmunkás szükséges. A gépállomásokra mindenekelőtt nagy számmal kell átcsoportosítani, mégpedig minél rövidebb idő alatt olyan dolgozókat, akik magas műszaki kultúrával rendelkeznek, képzett, tapasztalt ipari munkásokat, technikusokat, mérnököket;. Ez a nagyjelentőségű munka már megkezdődött. Eddig mintegy 650 szakmunkás, 47 technikus, 22 mérnök foglalta el munkahelyét a gépállomásokon. Az átcsoportosítás menete azonban rendkívül lassú és emiatt az a veszély fenyeget, hogy a műszaki színvonal nem emelkedik olyan gyorsan, mint ahogy erre szükség van. Az átcsoportosítás lassúságát részben a földművelésügyi minisztérium és a megyei tanácsok bürokratikus munkája okozza. Sok hibával találkozunk egyes ipari üzemekben is. Vannak gyáraink, ahol az igazgatók, sőt a párt- bizottságok titkárai sem fordítanak gondot arra, hogy jól képzett, munkát szerető dolgozók kerüljenek a gépállomásokra. Előfordulnak olyan esetek is, hogy a gépállomásokon egyes vezetők, igazgatók, vezetőmechanikusok nem értik meg, hogy a műszaki káderátcsoportosítás nélkülözhetetlen segítség feladataik elvégzésében és ezért nem megfelelő módon fogadják a gépál- 1 omlásokra érkező szakmunkást, technikust, mérnököt. A gépállomásokra háruló feladatok végrehajtása megköveteld, hogy mindezeket a hibákat gyorsan kijavítsuk és a műszaki káderátcsopor- tosítást meggyorsítsuk. Az ipari üzemek és az ipari minisztériumok fontos feladata, hogy jó mérnököket, technikusokat és szakmunkásokat irányítsanak át a mezőgazdaságba. Ugyanakkor a megyei tanácsoknak, a földművelésügyi minisztérium gépállomások főigazgatóságának meg kell oldania a gépállomásokra kerülő műszaki káderek gyors elhelyezését, lakásépítéssel, vásárlással, bérbevétellel biztosítani keik hogy családjukat is el tudják költöztetni és megfelelő szociális körülmények közé kerüljenek. (Folytatás a 2. oldalon.)
