Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-12 / 60. szám

1954 március 12.

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP

A Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett Gaál Antal tsz-íag brigádja élenjár a tavaszi munkában

Népi demokratikus államunkban a dolgozó emberek mind jobban érzik, hogy a munka becsület és dicsőség dolga. A nemes versengésben nap mint nap újabb munkasikerek születnek, s gazdasági életünk minden területén egyre több a munka hőseinek a száma. A nép állama megbecsüli, jutalmazza s magas kitüntetésoen részesíti a kiváló eredményt elért dolgozókat. Néhány nappal ezelőtt tüntette ki kormányzatunt? a többi között Gaál Antalt, — a turkevci „Vörös Csillag“ termelőszövetkezet növénytermelési brigád vezetőjét a Szocialista Munka Hőse címmel. Honnan indult?

Mivel érdemelte ki

ezt a nagy megtiszteltetést ez a turkevei parasztember? Ezt mondja el, imikC'- magáról, csalid1 írül,' s munkájáról beszél.

— Azelőtt tizennyolc holdon gazdálkodtam. Nem volt könnyű a szikes földön annyit termelni, hogy családom megélhetését biztosítani tudjam. Előfordult nem egyszer, bár termeltem gabonát, mégis alig volt meg újig a kenyérnekvaló. A múlt rendszerben gondolni sem mertem arra, hpgy gyermekeimet taníttassam. Nem telt rá. Most két fiam Budapesten a műszaki egyetemen tanul. Egyik gépészmérnök, a másik pedig elektromérnök lesz. Én is megbecsült ember vagyok.

— A háború alatt a szovjet csapatok fogságába kerültem. Odesz- szában mesismerkedtem a kolhozparasztok életével. Sokat beszélgettünk a fogolytáborban arról, milyen jó volna, ha a magyar parasztságnak is olyan szép és boldog lenne az élete, mint a kolhozparasztságé. Néhány év múlva Tur- kevén egymásután alakultak a termelőszövetkezetek. — Elsők között

voltam 1951. tavaszán, akik beléptek a Vörös Csillag tsz-be. Mindjárt növénytermelési birgádvezető- nek választottak tagtársaim. — Az első esztendőben bizony sok zökkenő volt a brigádom munkájában. Ősszel öthónapos brigádvezetői iskolára kerültem. Itt megtanultam a munkaszervezés módszereit. Azóta is együtt dolgozom brigádom tagjaival. A brigád területe 826 hold, s a központi tanya körül, — ahol többezer sertés, szarvasmarha található — van a munka- területünk.

— Amikor a brigádban megkezdtem a munkát, láttam milyen elhanyagoltak a munkaeszközök, a felszerelés. Gyenge volt a szervezeti felépítés is. Több brigádgyűlésen

megvitattuk, hogyan tudnánk jobb terméseredményeket elérni

A tsz vezetősége, valamint Farkas András agronómus és Pethő János főagronómus sokat segítettek brigádomnak. Tekintve, hogy a központi tanya melletti földeken dolgozunk, s mi látjuk el takarmánynyal csaknem teljes egészében az állatállományt, — a szakemberek segítségével takarmányos vetésforgót dolgoztunk ki.

— A szakemberek segítsége és az egyre fejlődő munkaszervezés meghozta gyümölcsét. Tavaly már a legjobb brigádként emlegették a miénket. Több terményből kiváló átlagot értünk el. Negyven holdas ősziárpa földünkről átlag 19.52 mázsás termést hordtunk be. — A 22 hold őszi takarmánykeverék pedig zölden 200 mázsás holdankénti termést adott. Ugyanezen a területen a másodnövényként vetett köles, hat mázsát fizetett holdanként. 226 hold keresztsoros búzavetésünkön 14.90 mázsás átlagtermést értünk el. De sokkal nagyobb, 17.70 mázsa termésünk volt azon az öt holdon, — amelyet kísérletképpen pétisóval fejtrágyáztunk meg. Most az összes őszi vetést fejtrágyázzul

— Az új gazdasági évre jól felkészültünk, szerszámainkat még a télen kijavítottuk. A brigádot pedig újjászerveztük. Hat növénytermelő és egy fogatos munkacsapatból áll a brigád. — Minden csapat tudja, hogy saját területén, mikor, milyen feladatok várnak rá. Munkánkat segíti az is, hogy most már szorosabbá vált a gépállomás traktoristáival a kapcsolatunk. Vad. Lajos traktoros brigádvezetővel úgy állapodtunk meg, hogy a hozzánk beosztott gépek csak akkor dolgozhatnak más brigád területén, ha mi nem tudunk elég munkát biztosítani gépeik jó kihasználásához A traktorosokkal együtt

vállaltuk, hogy a többi növénytermelő brigád termését felülmúljuk

Egy mázsával több búzát, két mázsával több kukoricát és ót mázsával több cukorrépát termelünk majd holdanként, mint a többiek.

— Ebben a gazdasági évben nem

35.000 forint lesz a brigád egy-cgy tagjának évi jövedelme, mint tavaly volt, hanem ennél sokkal több. A télen valamennyien öltünk hízott disznót, vagy negyvenen kettőt is vágtak. Az idei több termésnek több keresetnek biztosítéka az is, míg tavaly brigádom 72 tagja ellene volt az egyéni területek kijelölésének, most maguk kérték azt. A nők, családtagok közül pedig a közelmúltban csaknem húszán mondták, hogy számítsanak rájuk fis, mert állandóan résztvesz- nek a brigád munkájában.

A mesterszá lási dolgozó parasztok is esni kihoztak a kongresszusi begyűjtési versenyhez

IVKSTERSZALLAS I három esztendeje, hogy szövetkezeti község. A közös úton járó dolgozó parasztok idáig szép eredményekkel büszkélkedhetnek. Az Úttörő és a Béke tsz tagsága és a község 108 egyénileg dolgozó parasztja mindig becsülettel teljesítette állam iránti kötelezettségét, s most sem marad ki abból a szép vetélkedésből, amely megyénkben a III. pártkongresz- szus tiszteletére kialakult.

Nemrég kisgyűléseken és tanácsülésén ismertettük a jászapátiak begyűjtési versenykihívását. A jelenlévők ezt egyhangúan elfogadták és csatlakoztak hozzá. Kakuk Imre 14 holdas dolgozó paraszt egészévi tojás és baromfi beadási kötelezettségének határidő előtti teljesítését vállalta. — Elmondta, hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megvalósítását pedig gyors és jó tavaszi munkával segíti. Dóczi István, Bozsik István, Szűcs Mátyás, Gácsi M. István, Gácsi Elek és még sokan hasonló felajánlást tettek.

1»AU NAP TELT El.l azóta. — s a felajánlást tevők egyrésze már teljesítette vállalását. Kakuk Imre és Dóczi István — kiegyenlítette

egészévi baromfi és tojás beadási kötelezettségét. Példájukat nagyon sokan követik, s nap mint nap újabb vállalások is születnek. Eddig már 75 dolgozó paraszt tett felajánlást.

A kormányzatunk által nyújtott kedvezményeket az Úttörő tsz tagsága igénybevette. Idei sertésbeadási kötelezettségük teljesítésére már 1300 kg sertést beadtak^A második negyedévben még húíz darabot szállítanak be. Kukorica beadásuk — ílymódon 8200 kg-mal csökken.

| HF.GF.nrs p J anus' 1 ii holdas,

Tigyi Antal 6 holdas. Kozák István és Harangozó Lajos 4—4 holdas dolgozó parasztok szintén márciusban teljesítik sertésbeadási kötelezettségüket s ezáltal 300 kg kukoricabeadási kedvezményben részesülnek,

Kézsmárki Ilona

Mesterszállás,

A néhánynapos enyhébb idő községünkben is életre serkentette a gabonaféléket. A hó mindenünnen eltűnt. Búzavetéseink szépen fejlődnek és mindnyájan nehezen várjuk a szikkadást. hogy megkezdhessük a munkát. Éppen itt az ideje, hoav az árpa alá előkészítsük a magágyat.

A szőlőkben, kertekben a gyümölcsfák tisztogatása és a tráaz ideje, hogy az árpa alá előkészítsük a magágyat

gyázás folyik. A szántó- földön és a kertekben felsorakozott munkák határidő előtti elvégzése. mindnyájunk kenyerének. élelmének biztosítása érdekében versenyre ösztönöznek minden termelőt.

Községünk dolgos népe lelkesen készül a III. pártkongresszusra. A naav ünnep tiszteletére felajánlásokat tettünk. Szabó Jánosné. Mészáros Bálin tné és a

feleségem a félévi tojás- és baromfibeadási kötelezettség határidő előtti teljesítésére tettek ígéretet. Március 6-ig hárman 25 kg baromfit és közel háromszáz tojást be is adtak. Ezzel akarjuk elősegíteni a városi dolgozik élelmiszerellátását.

KEREKES PÉTER egyénileg dolgozó paraszt Cserkeszőlő

Az MSZÍ segítségével eredményesen végzi mniMiát a szolnoki ieánypnáziiim orosz szakköre

A szolnoki állami Varga Kata- lin általános leánygimnázium orosz szakköre kevés, de az orosz nyelvet, irodalmat és kultúrát őszintén szerető tagot számlál. A szakkör tagjai és a Magyar-Szovjet Társaság között a tanév eleje óta bensőséges kapcsolat fejlődött ki.

A szakkör munkáját sokoldalúan segíti a Magyar-Szovjet Társaság szolnoki szervezete. Mintegy 16 orosznyelvű prózai hanglemezt bocsátott a szakkör rendelkezésére, melyeknél? hallgatásával a tanulók tökéletesíthetik kiejtésüket. Nem egyszer az MSZT egész vetítőberen- dezését átszállította a leánygimnáziumba, hogy orosznyelvű hangosfilmek vetítésével (Moszkva építkezései, Dallal-tánccal a Szovjetunión keresztül) növelje a tanulók orosz nyelvtudását. A filmvetítéseken minden alkalommal — mint meghívottak — a fiúgimnázium orosz szakkörének a tagjai is résztvettek. Az iskolának kölcsönadott diavetítőgép segítségével orosz feliratos dia-filmek vetítése vált lehetővé.

A szakkör tagjai igyekeznek élni az MSZT adta lehetőségekkel. Az MSZT által a szolnoki Vörös Csillag mozgóban rendezett orosznyelvű filmvetítéseken szorgalmasan résztvesznek, a „Revizor"

c. filmet pedig a szakkör vezetésével csaknem az iskola összes tanulója megtekintette. Az MSZT januári klubestjén orosznyelvű szavalatokkal szerepeltek, jelenleg pedig a város utcáin elhelyezett MSZT faliújságokra gyűjtenek a „Szovjetszkij Szojuzából képeket, magyarra fordítva az orosznyelvú képaláírásokat.

Az MSZT tanácsára kezdték meg a levelezést az egyik taskenti (Üzbegisztán) leányközépiskolával, ahonnan azóta már meg is érkezett a Válasz. A lányok most képek, képeslapok, különleges magyar bélyegek küldésével kedveskednek üz- bég barátnőiknek.

A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap a szakkör valamennyi tagját megmozgatta. A magyar- szovjet barátságot, kívánják elmélyíteni a Rákosi Mátyás tanulmányi versenyen való részvételükkel is. A szakkör legkiválóbb tagjainak: köztük Csényi Piroska DISZ- titkámak és Kampier Lívia szakköri titkárnak példamutatása magával ragadta az iskola többi tanulóját is. Most a matematika mellett oroszból készülnek az iskola tanulói közül legszámosabban a verseny március 11-i első fordulójára.

Négy földművesszövetkezeti

maradékbolt nyílt

Sok bosszúságot okozott a vásárlóknak az, hogy ha kevesebb anyagot akartak vásárolni, mint amenv- nyi egy ruhához kell, a boltkezelők nem szívesen vágták le a végből, mert a maradékot nem lehet eladni.

A vásárló közönség kívánságára most földművesszövetkezeteink is maradékboltokat nyitnak, ahol különféle méretben, nagy választékban vásárolhatnak férfi és női ruhaanyagokat a falvak lakói.

Eddig Törökmiklóson, Kunmár- tonban Tiszafüreden és Kunhegyesen nyílt maradékbolt, ahol a lakosság 10—50 százalékos kedvezménnyel vásárolhat textilanyagokat.

Kétezerhéfszázharminc dolgozó tölti szabadságát március 11-től 24-ig a szakszervezeti üdülőkben

Csütörtökön újabb csoportok indultak a szakszervezeti üdülőkbe kétheti pihenésre. Idén immár hatodízben váltják egymást az üdülő- csoportok. Ezúttal 2730 dolgozó részesült jó munkája jutalmául beutalásban. A textilipari dolgozók közül 230-an üdülnek március 11-től 24-ig.

Hol késik a munkaruhám ?

1952 december elsejétől a tiszasülyi postán dolgozom mint tanyai kézbesítő. 1952 telén a naav sárban, tavaly pedig a derékig érő hóban és kemény hidegben igyekeztem bcsületes munkát végezni. Nemcsak egyszerű levélhordó vagyok, hanem népnevelő is. Mikor a postához kerültem, mindössze 35 előfizetője volt az újságoknak, azóta ez a szám 180-ra emelkedett. Amint látják, bennem megvan az igyekezet. Nincs meg azonban a posta vezetőiben, mert többszöri kérelmemre sem kaptam meg jogosan táró munkaruhámat.

ígéret az hangzik el tucatszámra, de azt nem öltheti magára az ember. Kérem, nézzenek utána, hol késik a munkaruhám9 Egész télen hiába várakoztam, nem szeretném, ha a tavasz is ígv múlna el

Bajnovics János Tiszasüly.

VSSIanyégőt kérünk

Rendszeresen olvassuk üzemünkben, a jászberényi Fém- és Le- meznvomóban a Néplapot. Igen naav hatással van ránk eav-egv cikke. látjuk hogyan harcol a dolgozók érdekeiért.

Nemcsak egyénileg, hanem több munkás és paraszttársam nevében fordulok én is az elvazonban egv helyen sem ég az utcán a lámpa. A tanács esrv éve ígéretet tett. hoev * Juhász- és Sárosér- utca sarkára szerelnek fel égőt. ez azonban csak ígéret maradt. Kériük a Néolaoon társakhoz. Jászberény- , .... . . . .

ben , VIII. kerületben, keresztül is. ho-v tel- a Juhász-utcában la- iesítsék az ígéretet, kom. A villanv végig Lakatos Vendel

be van vezetve, éiiel Jászberény

MIÉRT SZORÍT A CIPÓ ?

Még a múlt év októberében rendeltem a szolnoki Kisipari Szövetkezet csarnokutcai részlegénél egy pár barna goizer- varrott cipőt. A részleg vezetője, Császi elvtárs azt ígérte, hogy egy hónap eltelte után készen lesz.

November 24-én elmentem a cipőért, azonban ekkor még hozzá sem fogtak. Nagynehezen december 15-én megkaptam. A cipő nem lett használható. Szorított. Az egyik kartársnő azzal biztatott, hogy majd kitágul. Hiába vártam erre. Egyik

reggel visszavittem, hogy csináljanak vele valamit, mert a lábam tönkre tette. Hiába igyekeztek kinyújtani, nem használt semmit.

Elvittem az egyik kisiparoshoz, aki mérés után megállapította, hogy nem 38-as, hanem 37 és feles. Ezekután nem csodálkozom, hogy szorít.

Szeretnék választ kapni a szövetkezet dolgozóitól, hogy mit csináljak a cipővel, mert így nem lehet viselni. S felesleges pénzem sincs másik cipő csináltatására.

Kiss Antalné Szolnok

Vasúd megállót kérünk

Kéréssel fordulok a szerkesztőséghez több tanyai lakos nevében. Tiszafüreden — tóháti tanyán lakunk. Tőlünk kb. 7 kilométer távolságra van az iskola.

Régen volt itt vasúti megálló — Tóháti-nak nevezték —. de eav pár évvel ezelőtt megszűnt. Most naav szükség lenne rá. mert sok gyermek iár Tiszafüredre

iskolába. A megálló nagyon ió lenne, mert gyalog nagvon messze van a község.

Özv. Bukta Barnabásná Tóháti tanva Tiszafüred

Slúküíujtx - he szélőkö Htja

A törökmiklósi .járási kultúrház népi, hagyományokat gyűjtő brigádjának Tiszabőn végzett egynapi munkájáról.

Amikor még Tiszaibő „beő”- nek íródott, szükségét érezték, hogy a mindennapi élet és az azon 3?ívül eső események bizonyos elfogadott rend szerint menjenek végbe. Megadták a módját a lakodalomnak. keresztelőnek, tornak, sorozásnak.

Körülményes,, aprólékos elrendezése volt a lakodalomnak. Mint a királyi udvarokban a szertartásmesternek, itt az öreg vőfélynek a vállán nyugodott a vezetés. Rátermett, nemcsak értelmesen, de tréfásan, ötletesen is szólni tudó, a vőlegény jóbarátai közül való ember kellett oda. Bizony ilyenkor ő rendelkezett a lakodalom hivatalos és nem hivatalos vendégeivel, a gazdaasszonyokkal, zenészekkel, ö beszélt még a menyasszony helyett is, amikor búcsúztatta a szülőktől, rokonoktól, ismerősöktől, leánytársaitól, a falu legényeitől. A vőfély elmondta a menyasszony nevében:

Legények, legények sok liírcs

(legények!

Álljatok clejbém. kik személyemet

(gyakran szemléltétek

Sajnáljátok most már bánatos

(szívvel.

Hogy nem lettem tiétek

A szertartásos ünnepély rendjét nem volt könnyű biztosítani. Sok ügyességet és tapintatot' kívánt. Ha meggondoljuk, hogy ott nem hivatalosak is kíváncsiskodtak, nézgelődtek, könnyen eshetett sértő szó, aminek a következménye falun, az aznnali elégtételvétel volt. Mindez próbára tette az öreg vőfély rátermettségét és ránézve becsület dolga volt, hogy rendzavarás ne történjen. Különösen nehéz volt a helyzet a menyasszony-tánc vezetésekor. Ebbe még az úgynevezett ..ablakcsőszöknek” is volt beleszólásuk. („Ablak- csőszök”: Nem hivatalosak, akik a mulatóst az ablakon keresztül nézték.) Éjfél felé, a felkontyolás előtt a menyasszonnyal akart táncolni mindenki. Ennek azonban ára voR Ki pénzt, ki bárányt, ki malacot, borjút, tyúkot ajánlott és adott egy-egy táncért. Versengés folyt, ki ad többet érte? Ebbe az ablak- csöszök is belekapcsolódtak. Elfogadták ezeknek az ajándékát ís, Táncolni ellenben csak akkor mehettek be, ha a menyasszony ne-i vükről szólította őket. Ez azonban nem igen fordult elő, nehogy „sértődés” legyen.

Tapintatos talpraesett le- génynek kellett, hogy legyen a vőfély, nehogy a versengés parázs hangulatában ellentét robbanjon ki. Ügyesnek is kellett lennie, mert ő képviselte az új házasok: anyagi érdekeit is. Ezzel a szokással adták meg a módját, csodálatos mpintattal az ajándékozásnak. így hántás nélkül adhattak és szégyenkezés nélkül fogadhatták el a segítőszándékú ajándékot. Sokszor számottevő összeg gyűlt össze az új pár számára. így ápolták, gyakorolták s tettek bizonyságot az cgyü-i vétartozásról.

Ezek a morzsák a helység életéről nincsenek nyomtatott könyvekben leírva. Élő emberek őrzik, de csak úgy, mint a temetői korhadó fejfák a megboldogult emlékét. Évről évre nehezebb és nehezebb kibetűzni. Jegyezzük le ezeket, mert így nem puszta, néma halmokat látunk a múltból, hanem azok értelmet nyernek és segítenek a fejlődés megértéséiben. Alap, amire építhetünk.

T i s z ab Ön vannak „élőköny- vek”. Vannak öregek, kik még ismerik ezeket a régi szokásokat. Tőlük függ, hogy beszélő könyvekké váljanak. Szíves készséggel beszélnek. A régóta ápolt jórend meglátszik nemcsak az egész község külsején, hanem a házak belső tisztaságában, a lakosok beszédében is. Szívesen igazítják útba a kérdező idegent. Hisszük, hogy szerte gz országban sokan vannak olyanok, mint Rázsó Imréné, Esőverte Szekeres János, Szekere? Pál, okik szíves örömest beszélnek a -égi idők szokásairól, rendjéről. Nekik köszönjük többek között ezeket az életképeket is.

Butyka Béla régész Sütő Zoltán karnagy Koppány Lajosné tánctanár;

Törökmiklós

4