Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-03 / 52. szám

Szo/no/tmegyä r MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: DISZ-szervezetek a mezőgazdaságért. (2. o.) Helyi iparunk kiveszi részét a kormányprogramul valósításából. (3. o.) Nem zörög a haraszt. (3. o.) SZTK tanácsadó. (4. o.) VI évfolyam 52 «zürn Ar» II mie» 1954 március 3.. szerda Lendületesebb versenyt üzemeinkben incsen olyan ember megyénkben, aki meg tudná mon­dani, hol. melyik üzemünkben, kinek a kezdeménye­zésére kezdődött el a kongresszusi munkaverseny. Nyugodt lelkiismerettel mondhattuk: nem is lehet ezt megállapítani. Nem lehet keresni egy embert, egy üzemet olyan mozgalomnál, mely a dolgozók ezreinek lelkesedéséből, a párt iránti megnö­vekedett bizalomból, szerétéiből született. A párt és kormány határozata a dolgozók életszínvonalá­nak minden eddiginél gyorsabb emelését tűzte ki céliául. En­nek a célnak minél sikersebb. és gyorsabb elérése lesz a párt III. kongresszusának központi kérdése is. Ennek a célnak si­keréért küzd az, aki többet és lobban termel, aki harcol a terv teljesítéséért, a minőség megjavításáért. A dolgozók életszínvonala nem valami elvont, nehezen ért­hető fogalom. Az életszínvonal emelkedését jelenti, ha a Ti- sza-cipőgyár több cipőt készít, ha maradék nélkül teljesíti ter­vét. Ezért a célért harcolnak a Vegyiművek műszaki vezetői, amikor egytől egyig bekapcsolódtak a kongresszusi versenybe. párt Központi Vezetősége — amikor köszöntötte dol­gozóink nagyszerű versenyét — a három kongresszusi zászlóval adott még nagyobb lendületet a versenynek. Me­gyénk dolgozói nap mint nap tanúságot tesznek arról: min­dent elkövetnek, hogy a nemes verseny győzteseivé váljanak, s hogy a legszebb köszöntéssel — a terv teljesítésével napról napra sokasodó munkasikereikkel, a kongresszusi zászló elnye­résével — köszönthessék pártunk kongresszusát. De váljon elmondhatjuk-e. hogy minden rendben van ná­lunk. hogy a legjobb úton haladunk, hogy csak így kell to­vább mennünk, az út végén vár ránk a zászló? Nem mondhat­juk, ha hívek akarunk maradni az igazsághoz. Az igazság pe­dig az. hogy — a jelek szerint — a vezetők irányító, szervező munkába gyakran elmarad a dolgozók lelkesedése mögött. ézzünk egy konkrét példát. A Tisza Cipőgyár dolgozói­nak több mint 90 százaléka részt vesz a versenyben. Ennek ellenére az üzem február első 10 napjában csak 98.5 százalékra teljesítette tervét. Kétségtelen tény. hogy komoly feladatot ró az üzemre a tavaszi cipők készítésére való átállás. De az sem kétséges, hogy a tavasz nem valami váratlan tüne­mény, minden tél után tavasz jön. s a termelés irányítóinak előre kell készülniök minden esetben a várható átállásokra. Ha a dolgozók felajánlásai az üzem előtt álló konkrét feladatok megoldását tűzik ki célul, ha szorosan kapcsolódnak a tervhez — már pedig a verseny célja mindenek előtt ez — a terv idő­előtti teljesítését eredményezik. Elsősorban a vezetőknek kell törődniök azzal, hogy komoly, felvilágosító munkával elérjék: olyan felajánlások szülessenek, amelyeket valóban — lehető­leg napról napra — teljesíteni, s ennek megfelelően ellenőrízSi lehet. A verseny legiobb fommáia a párosverseny. A vezetőik feladata, hogy megérttessók a dolgozókkal: igazán nemes ver­sengés. vetélkedés elsősorban két ember között, esetleg két brigád között alakulhat ki. Persze tudni kell azt is, hogy a felaiánlások nem jelentik még a versenyt, hanem csaik ia verseny kezdetét. A munka oroszlánrésze ezután kezdődik. A versenypontok betartása, az Ígéretek teljesítése vár a dolgozókra, a vezetőkre pedig a ver­seny feltételeinek biztosítása. széles mértékben kibontakozott verseny első feltétele a folyamatos anyagellátás. Igen komoíy nehézségek­kel kell megküzdemiök ezen a téren a műszaki vezetőknek. Az időjárás, a havazás, a súlyos hidegeik komoly megpróbálta­tásokat, objektív akadályokat gördítettek megyénkben is. üze­meink termelése elé. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a török- miklósi Mezőgazdasági Gépgyár februárban sem az első. sem a második dekádban nem teljesítette tervét. De nem ok arra. hegy ebbe belenyugodjanak s a továbbiakban ne indítsanak harcot az elmaradás pótlására. A mezőgazdaság átszervezésé­nek, amely feltétele egész népünk, így a munkásosztály életkö­rülményei megjavulásának is — az eddiginél is hősiesebb mun­kára kell serkentenie dolgozóinkat. A törökmiklósi Mezőgazda- sági Gépgyár azok közé a vállalatok közé tartozik, amelyek gépeikkel közvetlenül segítik a mezőgazdaságot. Kultivátort, lókapát, kazalozót. stb. gyártanak itt. Mindezeket alig várják már a dolgozó parasztok, hogy segítségükkel magasabb termés- eredményeket érhessenek el. Csak üdvözölni lehet —■ köve­tendő példaként — az olyan felajánlást, mint Kovács Józsefé aki a kovácsműhely művezetője s vállalta: gondoskodik a hoz­zátartozó dolgozók folyamatos anyagellátásáról, első negyedévi tervüket 15 nappal előbb befejezik, ugyanakkor selejtjüket 1,2 százalékról egy százalékra csökkentik. ^ dolgozók nem szeretnek dobálózni a szavakkal, igé- reteiket. felajánlásaikat komolyan veszik, harcolnak az anyagellátásért, a nyersanyag minőségéért, hogy vállalásai­kat minden körülmények között teljesíthessék. Méltó bizonyí­tékai ennek a nemrégen lezailott termelési értekezletek, ahol a dolgozók egymásután sorolták fel a terv teljesítését gátló nehézségeket. Molnár László savkeverő, a Vegyiművek dolgo­zója. szóvá tette, hogy a sav nagymértékű vízzel való hígítása a szivattyú gyors tönkremenését vonja maga után. Ugyanitt Kovács István arról beszélt, hogy hónapok óta nem javítják meg a rossz felvonót s ez hátráltatja munkájukat. Jánosi elv­társ. a Tisza Cipőgyár dolgozója a cérna minősége ellen emelt kifogást, mert akadályozza, hogy jóminőségd cipőt gyárthassa­nak a dolgozók részére. Dersze. a verseny feltételeinek biztosítása nem egysze- A rűen anyagellátást jelent. A vezetőknek a legnagyobb szeretettel, figyelemmel kell törődniök a dolgozók szociális el­látásával. jogos egyéni sérelmeivel. A termelési értekezleteken ilyen panaszokat is mondtak a dolgozók. A Megyei Gépjavító­nál elhanyagolták a fűtést, a Vegyiműveknél nincs az üzem­lakatosoknak megfelelő munkaruhájuk, a Papírgyár téresoportjá- nak dolgozói pedig azt sérelmezik, hogy nem kaptak meleg ruhát. Az ilyen hibák gyors orvoslása megkönnyíti a dolgozók munkakörülményeit, derűsebbé teszi őket, s ahol vidámabb az élet. ott gyorsabban, könnyebben megy a munka. A PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETEPE iiiiiiimimiiimmimiimiiiiiiMiimiNiHmimiimiimmimiiiiiiiiiMMiiiniiiiittwMHniiiiiiiniiMiiiimiiimiiuHmiMiiMiiMiniiHMiMinitMMMiiiiiiiiHiitMiMiMiiNiiMHiii Jakab Istvánné leküzdi a nehézségeket 1943-ban Jakab Istvánná elő­ször nyitott be a mezőtúri szövő­gyár kapuján. Ismeretlen, bonyo­lult szerkezetű gépek, idegen em­berek fogadták. Az első napokban sokat szorongott emiatt. Később vigasztalta magát: „Ha más meg­tanulta, én is megtanulom. Szeret­nék jó szövőnő lenni“. Ez a godo- lat táplálta a szokatlan környezet­ben, a gépek zajában, s nem utolsó sorban a pénz, az a néhány pengő kereseti lehetőség. Az első időkben egy gépen kezdett a munkához. Felelős volt a gép munkájáért, a jó minőségű hiba­mentes szövetért. Minden figyelmé­vel, akaratával, minden erejével a gyorsan kattogó ütőkre figyelt, a vékony szálak egybefonódására, a gép villámgyors munkájára. — Ügyes — jegyezték meg töb­ben a „fejesek“ közül. Ahogy az évek teltek és szaporodtak, a kis naplóban feljegyzett vetések száma, úgy nőtt a bizalma, a gép iránti szeretete Jakabnénak. A bizalom, a gép és a munka iránti ragaszkodás azonban csak 1945 után lett igazán nagy. Az egy gép helyett egy nagyon és négy ki­csin dolgozott. Műszakomként sok­kal több anyag került ki keze alól. Teljesült a vágya, szövőmunkás lett. Méghozzá nem is akármilyen. Az üzemben úgy beszélik, gyorsab­ban mozog a keze, mint a motolla. Hol az egyik, hol a másik gép előtt tűnik fel. Szinte pillanat alatt cseréli ki az üres. vetüléket újjal. Munkájáért, szorgalmáért meg­becsült dolgozója lett társadal­munknak. 1953 november 7-én kapta meg a sztahanovista okleve­let. Mikor kitüntetését átvette, még jobb munkára, még nagyobb szor­galomra tett fogadalmat. ígéretét be is váltotta. A parik onjjress/ua tiszteletére az elsők között tett fogadalmat, s első azt teljesíteni is, pedig nem könnyű feladat. A 120—130 száza­lékot nem küzdelem nélkül érte el. Pénteken két órát kellett a kettes gépnek állnia áramszünet miatt. Ä gép terve egy műszakra 47.000 ve­rés. Jakabné elvtársnő az előírást az energiahiány ellenére is betar­totta. A műszak végére meg volt a 47.000 verés. Az I-es gépnél már jobb volt a helyzet. Persze áram miatt ott Is volt leállás. De a mű­szak többi részén jó időbeosztással behozta a lemaradást. Pénteken a IV-es géppel teljesítette legjobban tervét. Az előírt 46.000 verés helyett 49.000-ret mutatott a verésmérő a műszak végén. Reggel hatkor kezdi műszak-1 ját Jakabné elvtársinő. Mire a két óra eljön, ki tudná megszámolni, hányszor volt a nagy és hányszor a négy kis gépnél. Annyi bizonyos, hogy öt gép munkájára figyelni nem kis feladat és nem is kevés felelős­séggel jár ez a munka. Tudja ezt Jakabné is, s éppen ez lelkesíti arra, hogy nagy szakértelemmel irányítsa a bonyolult szerkezetű gépeket. Jó munkája nemcsak ke­resetét növeli, a gyár tervteljesíté­sét segíti elő, hanem kétéves kis­lányának a boldogabb jövőt is meg­teremti. Mil'or a mű«zali befejeződik, szokás szerint végignézi a gépek naplóját, s bejegyzi az aznapi tel­jesítést. Öröm tölti el, mikor látja, hogy jól dolgozott, s terven felül jó néhány munkaruhának való anyag hagyta el gépét, A szolnoki tanács jobban szervezze meg a vetések ápolásának versenyét Ä szolnoki tanács vezetői az el- elmult heteikben több olyan intéz­kedést tettek, amellyel a dolgozó parasztok munkáját, végső soron a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat meg- yalósítását mozdítják elő. Felis­merték, milyen fontos a gazdasági szerszámok és gépek kijavítása. Négyesi Sándor, Valé Máté és még két dolgozó paraszt, mindany- nyian a termelési bizottság tagjai, február elején elmondják Ragó Józsefnek, a városi tanács elnökének, hogy az úgynevezett tulipáni részen baj lesz a szerszámok javításával, mert a környéken nincs kovácsmester. A tanács vezetőjétől kérték segít­séget. ^ A termelési bizottság tagjai nem­csak kértek, hanem javasoltak is. Megneveztek egy szorgalmas kis­iparost, hogy annak adjanak ipar­engedélyt. A tulipáni rész lakóinak jogos kívánsága teljesült. Uj ko­vácsműhely nyílt, ahol az új mes­ter javítja a dolgozó parasztok gazdasági szerszámait. A tavaszra készülődést a termelő- szövetkezeteknél is figyelemmel kí­séri a tanács. Az Uj Élet és a Sza­badság tsz-ek tagsága gyorsan vég­zett a téli szerszám- és gépjavítás­sal, a Tisza Antal tsz-nél azonban mester híjján még most sem fejez­ték be. Vasárnap Ragó József ta­nácselnök beszélt Szatmári Mihály- lyal, a Cukorgyár kovácsmesteré­vel. Elmondta, hogy a Tisza Antal termelőszövetkezetben mi a helyzet. Szatmári Mihály megígérte, hogy segíti a csoportot. Sok más fontos dologban intézke­dett már a mezőgazdasági osztály is. így pl. az őszi kalászosok fej­trágyázásához és a tavaszi növé­nyekhez szükséges műtrágyameny- nyiséget beszerezték. A dolgozó parasztok látják, hogy érdemes a tanácshoz fordulni, mert meghallgatják és támogatják őket. Ezt a maguk módján viszonozzák. A III. pártkongresszus tiszteletére már többszázan megfogadták, hogy begyűjtési tervüket határidő előtt teljesítik, a tavaszi mezőgazdasági munkákat időben és jó minőségben végzik el, A nagy tavaszi készülődés, egyre inkább a termelési bizottság segít­ségével történik. A termelési bi­zottság legutóbbi ülésén Józsa Sán­dor középparaszt elmondta, hogy a város területén kevés a felültrá- gyázásra alkalmas istállótrágya, — mert a legtöbb udvarból még az ősszel kihordták azt. Az is igaz, hogy néhány szekérrevalót min­denütt lehet még találni. Javasolta, hogy ezt a fontos munkát haladék­talanul kezdjék el. Azóta nemcsak ő. hanem Csapó János, Blaskovits János és a termelési bizottság több tagja, őszi vetését érett istálíótrá- gyával erősítette meg. Az eredmények mellett komoly fogyatékossága a tanács munkájá­nak, hogy a vetések ápolását nem népszerűsítették eléggé A dolgozó parasztok tömegesen még nem végezték el a gabonafélék megerősítését. Fodor Mátyás dol­gozó paraszt példákra és saját ta­pasztalataira hivatkozott a felültrá- gyázás termést fokozó hatásával kapcsolatban, de még nem kezdte el a felültrágyázást. Az év első hónapjai kétségkívül igazolják, hogy a szolnoki városi tanács képes megbirkózni azzal a nagy feladattal, amit a mezőgazda­ság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat reá ró. Fontos azonban, hogy az őszi gabonafélék ápolásánál lévő hiányosságokat gyorsan kiküszöböljék, Képek a megyei levelező értekezletről Szilák Kálmán, a kunmártoni Zalka I Fék? Máté tsz dolgozója ' Lajos cibakházi 14 holdas i Dr. Szántó Andor besenyszögi köz- középparaszt I ségi orvos y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom