Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-10 / 58. szám

$£0fm%megyd A [a ME GYEI -Párt BIZ OTT SÁ G’ É S A M EG Y-E 1: TAN ÁCS :L APJA 1 VI évfolyam. 58. mim 4n 50 miér 1954. máreins 10.. seerdn MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A pártdemokrácia szélesedését bizonyította a kunmadaras! pártértekezlet. (2. o.) „A nagy intrikus.” (2. o.) A* olyasok mondták el — a Néplap jászárokszállási an- kétján. (3. o.) Érdeke minden termeidnek az őszi vetések ápolásának meggyorsítása 1 HAZANK | gabonatermelése, kü­lönösen pedig a kenyérgabona ter­melés az ősziekre van alapozva. Erre tanították meg elődeinket ter­mészeti adottságaink. Ugyanis azo­kon a tájakon, ahol a nyár első feliében aratnak, mint Szolnok me­gyében is, az őszi gabonák terem­nek biztosabban és jobban. A ke­nyérgabona termelése, a hozam eme­lése létkérdés. Ezért írja elő há­roméves mezőgazdasági fejlesztési tervünk, a december 19-i párt- és kormányhatározat a kenyérgabona termésátlagának növelése érdeké­ben a jó elővetemény biztosítását, a nemesített vetőmagvak használa­tát, s a vetésápolás időben való el­végzését. Nagyon sok függ a veté­sek március elejei fejtrágyázásától, továbbá koratavaszi megmunkálásá­tól, hangerezésétől, fogasolásától. Az a fogasolás, vagy hengere- zés, amit tavasszal búzaveté­seinken végezünk, könnyen hozhat kát. holdanként egy- mázsás terméstöbbletet. De még ennél is többet jelent, ha országos viszonylatra vonatkoz­tatjuk. Az cgymázsás termés- többlet három és félmillió má­zsa kenyérgabonát jelent, majd­nem kétmillió dolgozónak egész évi kenyerét. | MINDEZEK | után láthatjuk, hogy a kedvezőtlen időjárás követ­keztében gyengén telelt őszi veté­seink időbeni ápolása döntő jelen­tőségű. Ettől függ dolgozó népünk jövőévi kenyérellátása. Legfonto­sabb teendőnk most az őszi veté­sek azonnali fejtrágyázása. Akik az érett istállótrágyával való felültrá- gyázást elmulasztották, most a kita­vaszodás első napjaiban haladékta­lanul kezdjenek hozzá az őszi veté­sek pétisóvál való megerősítéséhez. E műtrágyából — a vetés állapotá­tól s az elővetemánytől függően — legalább 30—60 kg-ot használjunk holdanként. A kora tavasszal a ve­réseikre kiszórt nitrogéntrágyával megváltoztathatjuk a búza fejlődé­sének egész menetét. A búza, a pétisó könnyen oldódó nitrogéntar­talmát a kiszórás után pár nap múlva már hasznosítani tudja. A fejlődésben visszamaradt vetéseink pedig hamarabb megerősödnek és bokrosodnak. A fejtrágyázás egymagában meg nem minden, a nagyabb termés- eredményekért folytatott küzdelem­ben. Már előre gondolnunk kell a koratavaszi fagykárok elleni véde­kezésre. Ebben az évben őszi vetésein­ket főleg a felfagyás veszélye fenyegeti. Ellene hengerezéssel védekezünk. A hengerezéssel a növénynek a talaj felszínére emelkedett bokros adási csomó­ját a talajhoz nyomjuk. Ezzel előidézzük a nedvesség hozzá- áramlását, s meggyorsítjuk az új, másodrangú gyökerek kép­ződését. Hengert azonban csak akkor szabad használni, amikor a talaj már kellő száraz, illetve az a hengerre nem tapad. | A TAVASZI kiszáradás elleni küzdelemben igen komoly eredmé­nyeket lehet elérni az őszi búza idejében végzett fogasolásával. Ez- zel megszüntetjük a talaj cserepe­sedését, s csökkentjük a párolgási veszteséget. Különösen jó hatása mutatkozik ennek a munkának a kötött talajokon. A fogasolás ide­iére azonban nagyon vigyázzunk, mert ha késünk vele, nagyobb kárt skozunk, mint hasznot. A már be­állott, s összetömörült talajon, a fogas nagyobb darabokat szaggal lel, felszínre kerülnek a gyökerek és sek növény elpusztulhat. A kenyérgabona tavaszi ápolásá­nak jelentőségét jónéhány termelő­szövetkezetünk felismerte. A szö­vetkezeti városok többezer holdas tsz-eiben is, a kisebb szövetkezeti gazdaságokban és jónéhány egyé­nileg dolgozó paraszt gazdaságában is, megindult a pétisóval való fej­trágyázás. A jásziványi Törekvés tsz tagjai például az összes őszi ka­lászosok fejtrágyázását elvégezték. A kenyérgabona mellett másik igen fontos kalászosunk az ősziárpa. Fejlődő állatállományunk abrakta- karmányszükséglete szempontj ából rendkívül nagy jelentőségű, öszi- árpa vetésterületeinket a téli erős fagyok megviselték. Azokat az ősziárpa vetéseket, ahol a növényállomány 50 szá­zaléka tönkrement, felül kell vetni. Erre a célra legalkalma­sabb a korai érésű bánkúti express tavaszi árpa, aminek érése, a jelenleg fejlődésben visszamaradt őszi árpa érésével, pár nap különbséggel egybe­esik. I az Állományban) megrit­kult ősziárpa táblát hosszában és keresztben fogasoljuk meg. így ké­szítjük elő a vetés alá a magágyat. Utána pedig vessük el a tavaszi árpát, a megmaradt ősziárpa fi­gyelembevételével, 40—50 kg-os magmennyiséggel. A fogasolással egyidejűleg a fejlődés serkentése céljából 50 kg pétisót, s 100 kg szemcsézett szuperfoszfát műtrá­gyát is célszerű a talajba bedol­gozni. Abban' az esetben, ha a fagy­kár a 80 százalékot meghaladja, az ősziárpa területét meg kell kultivá- torozni s utána korai érésű tavaszi árpával bevetni. A hasonlóan ritka- állományú vetésterületet meghagy­ni, illetve felülvetni nem célszerű, mert a nagymérvű gyomosodás el­len nem tudnánk kellőképpen vé­dekezni. Megritkult ősziárpa vetésterüle­teink legjobban beállt részeit hagy­juk meg tisztán, ne vessük felül ta­vaszi árpával. Ezen termeljük meg a jövőévi vetőmagot. Ellenkező eset­ben a következő évi ősziárpa vető­magszükséglet beszerzése nehézség­be ütközhet. Őszi takarmánykeverék veté­seink is rosszul teleltek. Azon­nali fejtrágyázásra szükségük van. Ahol a fagykár 45 száza­léknál nagyobb, legcélszerűbb azt tavaszi takarmánykeverék­kel, zabosbükkönnyel felülvet­ni. A bükköny aránya a zabhoz 3:1 legyem Az erős téli fagy ugyanis az őszi bükkönyt pusztította ki. E munka elvégzésével már május második fe­lében korai zöld takarmányunk lesz. Hogy ez az állatállomány feljaví­tása, dolgozó népünk hús- és zsír ellátása érdekében mit jelent, azt minden gazdálkodó jól tudja. IA FENTIEK elvégzése annál KITÜNTETETT TSZ-VEZETOK Görömbei Sándor a kunmadaras! Dózsa tsz elnöke az elmúlt gazda­sági évben elért kimagasló termés- eredményekért, a szövetkezet gaz­daságának fejlesztése, a tsz tagok jólétének növelése érdekében kifej­tett szorgalmas munkájáért, a Szo­cialista Munkáért kitüntetést kapta. A termelőszövetkezeti városok há­roméves évfordulóján nagy megtisz­teltetés érte Kun Imre elvtársat, a túrkevei Harcos tsz elnökét. Több­ezer holdas szövetkezetük fejlesz­tése érdekében kifejtett munkájáért a Szocialista Munkáért kitüntetést kapta. Ünnepi nagygyűlés Szolnokon a Nemzetközi Nőnap alkalmával Hétfőn délután 5 órakor a szolnoki Móricz Zsig- momd kultúrotthon na£vterme zsúfolásig megtelt a NőnaD alkalmából rendezett nagygyűlés résztvevői­vel. A gyűlés megkezdéséig vidám zene szórakoz­tatta a megjelenteket, majd a megnyitó szavak után megválasztották az elnökség tagjait. Városunk leg­jobb nődolgozói, sokgyermekes anyák, asszonyaink legjobbjai foglaltak helyet a színpadon, az elnökség soraiban. Papp Jánosné, az MNDSZ megyei titkára mon­dott ünnepi beszédet. Megemlékezett a nemzetközi nőmozgalom fejlődéséről, szerepéről a békeharcban, beszélt arról, milyen derekasan veszik ki részüket hazánk felszabadult asszonyai az országépítés mun­kájából. Büszkén sorolta el városunk legjobb mun­kaeredményeket elért asszonyait: Bajnóczky Gyülá- nét, a Járműjavító kái-pitcsát, ki 142 százalékra tel­jesítette tervét. Dobos Lászlóné túróst a Tisza Bú­torgyárból, Papp Jánosnét a Vegyiművekből. Ondck Ferencnét. a Cukorgyár jelvényes sztahanovistáját és sorra a többieket; Tari Józsefnét. ezt a nyolcgyer- mekes családanyát, ki gyermekeinek ellátása mel­lett is jó munkát végez az alcsiszigeti állami gazda­ságban, s most vállalást tett arra. hogy 2 hold ku­koricát. fél hold hagymát és fél hold cukorrépát mű­vel meg. Vállalásához, példáját követve mintegy 30 kertvárosi asszony csatlakozott. Az Ünnepi beszéd után fehéringes. piros- nyakkendős kis úttörők vonultak be a terembe, hogy ők is üdvözöljék az édesanyákat, a dolgozó asszo­nyokat. a gyűlés résztvevőit. Maid a DISZ küldött­sége köszöntötte a megjelenteket. Az üdvözlések után kultúrműsor következett, melynek keretében az Uttörőház kultúregyüttese és Marczi Erzsébet, a Szigligeti Színház művésze léptek fel. s nyújtottak kellemes, vidám szórakozást a nagy­gyűlésen megjelent több mint félezer asszonynak, lánynak. Egy em!éte?es nap az Bpritógépgyárban li/l árcius 8-a sokáig kedves emléke marad a jászberényi Aprítógépgyár dolgozó asszo­nyainak. leányainak. Nemcsak a kiscsofcoir színes vi­rág — a gyár és a nőbizottság ajándéka — tette bol­doggá. széppé ezt a napot, hainem a megbecsülés ezer apró jele is, amivel ezen a napon elhalmozták a női dolgozókat a műhelyben és otthonukban egyaránt. Ezen a napon fokozott figyelemmel fordultak a gépgyár vasasai női munkatársaik felé. Az olaios- kezű, szürke munkaruhába öltözött esztergályosnők. hegesztőik, adagolók egyenrangú munkát végeznek a férfiakkal — s a munkában komoly versenytárssá fejlődtek mellettük — megbecsülést, elismerést érde­melnek napi kitartó munkájukért. z első műszak után 4 óra tájban gyűltek össze a gyár kultúrtermében azok. akik vé­geztek aznapra. Szudi István elvtárs. a szakszerve­zeti bizottság titkára köszöntötte őket. maid Bátai Ferencné . szólott hozzájuk. Megköszönte hűséges ki­tartó munkájukat, majd a világ asszonyainak ősz- szetartásáról. elszánt békeharcáról beszélt. Gyorsan peregtek az események. Meghatódva fogadták az ajándékot az asszonyok, kétszer is, tíz­szer is elolvasgatták a finom kartonlapra nyomta­tott írást ..A Nemzetközi Nőnap alkalmából, meg­emlékezésképpen“. A zutáin meglátogatták az asszonyok a második műszakban dolgozó társaikat. Elvitték a nőbizottság ajándékát, sokáig beszélgettek még ve­lük. Jó munkára buzdították őket. Nemcsak szóval, hanem saját munkájukkal is példát mutattak nekik. Hájas Erzsébet hegesztő 129. Gaál Józsefné he­gesztő 127. Szebeni elvtársinő 109 százalékot ért el az előző dekádban. Gerőcsi Julianna és Szabó Mária az adagolásban tűntek ki. Csfkmérő Petemé. Abo~ nyi Amdrásr.é. Hájas Ilona a legjobb adminisztratív dolgozók közé tartoznak. A Nőnap eseményeiből er őt merít ve még jobb, még kitartóbb munkát végeznek a gépgyár női dol­gozói. hogy méltók legyenek hős asszonytársaikhoz, akik a nemzetközi békeharcban, hősiesen küzdenek a békéért. ■ inkább is sürgős, mert megkezdő dött a tavaszi vetés és néhány na­pon belül az egész megyében álta­lánosan vetni kell, ha azt akarjuk, hogy idejében és nagyobb termést takaríthassunk be. A karcagi Sza- badság-nál, a kengyeli Sallai tsz- ben, Jászandráson, Jászberényben, Öcsödön a tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok már vetik a ta­vaszi búzát, árpát s a többi kora­tavaszi növényt. Érdeke hát min­den termelőszövetkezeti tagnak és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztnak az őszi vetések ápolásá­nak mielőbbi befejezése. MIHÁLYFALVY ISTVÁN tudományos kutató Kisújszállás Szántanak Turkevén és Mezőtúron Turkcvére 14 vagon műtrágya érkezett, ezt hordják a tsz-ek fogatai. Az elmúlt napokban a Vörös Csillag termelőszövetkezet tag­jai és a Harcos tsz-beliek megkezdték a fejtrágyázást. Idáig 150, illetőleg 73 holdat erősítettek meg az eddig meglévő pétisóval. A vá­ros határában amellett, hogy 260 hold őszi kalászost érett istállótrá­gyával felültrágyáztak, idáig összesen 2115 holdon a műtrágya fej­trágyázását is elvégezték. A Harcos termelőszövetkezetben a malomzugi részen 130 hold új rizstelepet építenek. Hétfőn reggel e területen kezdték meg a gépállomás négy traktorával a szántást. Göblyös Sándor, Göblyös István, Kiss János és Soós András traktorosok kedd délig 18 holdat szántottak fel. Mezőtúron a Bercsényi tsz-ben E. Tóth Sándor növénytermelési brigádjában kedden reggel hat fogatos kezdte meg a szántást. Biztosítsák a verseny feltételeit a Mezőgépgyárban IGEN SOK SZŐ esik napjainkban a kongresz szusi munkaversenyről. A felajánlások teljesítésévé, akarja köszöntem egész dolgozó népünk a pártot, annak kongresszusát, amely megbeszélése leg­fontosabb tárgyául a dol­gozók életszínvonalának emelését, a minél jobb élet mielőbbi megvalósítá­sát tűzte ki. A törökmikiósi Mező- gépgyárban is sokat emle­getik a kongresszusi mun­kaversenyt. De más a ver­senyről beszélni — és va­lami egészen más — való­ban versenyezni. Kétségte­len, hogy a hó, a fagy, az energia- és anyaghiány rendkívül komoly nehéz­ségeket okoztak. Mégis el­mondhatjuk, hogy nem helyes a nehézségeket, minit valami jótékony lep­let mindenre ráhúzni. Számtalan példát lehet­ne említeni annak bizonyí­tására, hogy milyen sok üzemünkben csökkentet­ték le minimálisra az ob­jektív nehézségek okozta veszteségeket, lelkiismere­tes munkával s nem utol­sósorban leleményességgel, I Ilyen ötletességgel oldotta ■ meg anyaghiányproblémá- ját például a Mezőgép- gyárban a „Szabadság’’ brigád. A brigádnak négy tagja van. Két hegesztő: Sípos Imre sztahanovista, a brigád vezetője (mind­össze 18 éves), Bót.a And­rás a helyettese, Ábel Fe­renc lakatos és Rajna Fe­renc segédmunkás. A kon­gresszusi verseny előtt 130 százalékos átlaggal halad­tak. Szénarendrakón dol­goznak s jól tudják, mi­lyen fontos munkát végez­nek. Vállalásuk 160 száza­lék átlag volt. De a bri­gád fiatal, lelkes vezetője többet akai-t. Elhatározta: a brigád mindenegyes tag­ja sztahanovista lesz a kongresszusig. Minden jel arra mutat, hogy Sípos Imrének nem lesz oka a szégyenkezésre. Jelenleg 200 százalékot teljesítenek. HOGYAN érték ezt el? Az egyik napon észrevet­ték, hogy kevés a hegesz­teni való. Meg kell je­gyezni, nemcsak jól dol­goznak, hanem arról is ismertek Bótáék, hogy ,híres tréfacsinálók”. Az a véleményük, az élet szép, s — ahogy emlegetni szok­ták — búsuljon a ló. — Te, komám — szólt oda Bóta egyik társának — elmegyek egy kis pipaszü­netre (csak cigarettázik), addig csak. működjetek nélkülem. — De Bóta András nem cigarettázni ment, hanem odaallt. a la­katosokhoz — ahol volt elegendő munka — s el­kezdett szegecselni. így adódott aztán, hogy a „Szabadság” hegesztő-bri­gád időnként átalakult la­katosbrigáddá. Komoly harcot folytat­tak többek között a hiány­zó anyagok pótlásáért a szereidében a „Dózsa” bri­gád tagjai is. Szuromi Ist­ván művezető és Oláh Sándor diszpécser segítsé­gével, szószer int a hó alól kaparták elő az elfekvő anyagokat s ezekből csi­náltak például kapatartó gerendákat. De végül is nemcsak a hó olvadt el. hanem elfogyott az elfek­vő anyag is. JELENLEG az a hely­zet, hogy a gyár dolgozói­nak többsége még a tervé- sem képes teljesíteni. Az olyan brigádok, mint pél­dául a kazalozó — ame­lyek azelőtt mindig 100 százalékon felül teljesítet­tek — most nem érik el a 100 százalékot sem. Az említett példák arról tanúskodnak, hogy a Me­zőgépgyár dolgozói is igye­keznek mindent elkövetni ígéretük teljesítéséért. Ezért megy el Bóta And­rás hegesztő — ha nincsen hegeszteni valója — szege­cselni. De az a helyes, ha a hegesztők továbbra is he­gesztetlek s ha a szegecse­lést a lakatosok végzik eh Ehhez mindenekelőtt ar­ra van szükség, hogy az üzem vezetői nagyobb gondot fordítsanak a ver­seny legfontosabb feltéte­le, az anyagellátás biztosí­tására. A már fentebb em­lített jótékony leplet félre kell tenni s az anyagellá­tás tervszerűbb megszer­vezésével kell gondoskodni a folyamatos munkáról. Az illetékes miniszté­riumnak is az eddiginél sokkal többet kell törőd- nie a gyárral, ha biztosí­tani akarja, hogy az telje­síteni tudja tervét s pótol­ni tudja az elmaradást, 1 \ 4 A törökmiklósi járás legjobb ter­melőszövetkezetei közé tartozik a kétpói Szabadság tsz. Vékony Ist­ván, a tsz elnöke a sokezer holdas szövetkezet tagjaival együtt sokat dolgozott a közös gazdaság gyara­pításáért. Ezért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Munkacrdcmcrem- mcl tüntette ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom