Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-07 / 56. szám
A SZQLNOKMEGYEI NÉPLAP TAVASZI GAZDANAPTÁRA Kedves Olvasóink! , Az alábbi gazdanaptárral kívánunk segítségükre lenni a tavaszi mezőgazdasági munkák időben való elvégzése érdekében. Az udvarban, szántóföldön és a kertekben sorrakerülő munkákat 10 naponként osztottuk fel. Március 10-ig Március 10—20-ig i -----------------------" Má rcius 20—31-ig > Április 1—10-ig Udvarban: A télen összegyűlt istállótrágyát hordjuk ki a trágyázandó tábla szélére szarvasba és 40—50 cm földréteggel földeljük le A mezőgazdasági gépeket, eszközöket, elsősorban az ekéket, fogasokat, hengereket, vetőgépeket vizsgáljuk át és helyezzük üzemképes állapotba. Készítsünk simítót, lehetőleg Viljamsz-féle talajsimítót, mely több tagú, az első tagon fogakkal ellátott eszköz. Valamennyi koratavasszal vetésre kerülő növény vetőmagját — tavaszibúzát, tavasziárpát, zabot, borsót — tisztítsuk ki. Cseretermény beadásával biztosítsuk tavaszibúza vetőmagunkat, melyet az állam tisztított állapotban igen jó csíraképességű maggal bocsát rendelkezésre. — Ajánlatos, hogy az elmúlt évi termésből visszamaradt tavaszibúzát is becseréljük az akcióban rendelkezésre bocsátottal. Aki még eddig nem szerezte be a fejtrágyázáshoz szükséges (holdanként 50 kg) pétisót vásárolja meg a helyi földművesszövetkezetben, ahol szabadon kapható, mázsánként 96 Ft-os árban. Ugyancsak itt szerezhetjük be a csávázáshoz szükséges Higosant is, kg-ként 21.70 Ft-os árban. A vetésre kerülő tavaszibúza és tavasziárpa csávázását végezzük el Higosannal. A fagyos idő elmúltával a burgonyaprizmákat bontsuk meg. A télire tárolt burgonyát válogassuk át. A rothadt, penészes, beteg gumókat ássuk el. — Korai burgonya nyerése céljából végezzünk ládában, lapos kosárban meleg, világos helyen csíráztatást. Válogassuk ki és morzsoljuk le a vetőmagul szolgáló kukorica csöveket. A fajtajelleget leginkább mutató, egyenletesen benőtt egészséges csövekről a cső középső részén lévő szemeket morzsoljuk külön és tegyük el vetési célra. A napraforgó vetőmagot szeleljük ki. Figyelem! Amennyiben valakinek a munkákkal kapcsolatban részletesebb felvilágosításra, szaktanácsra voln a szüksége, forduljon bizalommal a szerkesztőséghez. vagy a megyei tanács mezőgazdasági osztályának növénytermelési csoportjához. • Szántóföldön: Amint a hó elolvadt, vizsgáljuk felül őszi vetéseinket. Állapítsuk meg, milyen beállottságúak. 100 százalékos a vetés akkor, ha négyzetméterenként legalább 300 növényt és csírában lévő magot találunk. Amennyiben 60 százalékon felüli a növényállomány, fejtrágyázással biztosítjuk a fokozottabb fejlődését. 30—60 százalék között vessük felül pillangósvirágú takarmánynövénnyel (lucerna, lóhere, borsó, tavaszi bükköny, szegletes fednek), 30 százalékon alul újravetést k'dl alkalmazni. Figyeljük az őszi mélyszántásokat és amint a talajra rá lehet menni, kezdjük meg a simítőzást. Ha az őszi mélyszántások állapota megengedi, meg kell kezdeni a tavaszibúza és a mák vetését. Ha reggelenként fagyok vannak, a pétisó felét (25—30 kg-ot) őszi vetéseinkre, elsősorban az őszibúzára szórjuk ki. A pétisót a könnyebb kiszórás kedvéért két- két és fél mázsa komposzttal, vagy földdel keverjük össze. A megpirult őszi mélyszántások simítózását fejezzük be. A rosszminőségű, hantos, vagy összefolyt őszi mélyszántásokon szeges simítót, illetve fogast alkalmazzunk. Azokon a területeken, ahol a talajvíz összeszaladt, gondoskodjunk a vetések víztelenítéséről, levezető árkok ásásával vagy a víz elszívatásával. Amint a vetések talaja felszikkadt, az esetleges felfagyott vetéseket többtagú sima hengerrel járassuk meg. A gyenge vetéseknél folytassuk a fejtrágyázást. A tavaszibúza és mák vetését fejezzük be. — Végezzük el a borsó, olajlen vetését. Megkezdhetjük a tavasziárpa vetését is. A kipusztult (30 százalékon aluli növényállományú) vetések újravetését végezzük el. A talajt vetés alá nehéz fogassal, vagy kultivátorral, lókapával, tárcsás boronával, forgatás nélkül készítsük elő vetésre. Utána a kipusztult kenyérgabona vetésterületeket tavaszibúzával, az ősziárpa területeket tavasziárpával vessük be. A rétek, legelők ítíüiiU’i'gyázását végezzük el. öszivetésfi kalászosaink tábláin fokozott figyelemmel kísérjük a gabonafutrinka lárvájának megjelenését. Ha kártételét (csócsá- rolását) tapasztaljuk, a tanácsnál azonnal jelentsük. A bejelentés nyomán a járási mezőgazdasági osztály ingyenes védekezőszert bocsát a termelők rendelkezésére. Fejezzük be, illetve végezzük el a tavasziárpa. zab, lucerna, vöröshere vetését. Kezdjük meg a cukor- és takarmányrépa vetését. Valamennyi vetést morzsalé- kos, gyommentes, tömörített magágyba eszközöljük. A lucernások, rétek legelők fogasolását kezdjük el. Lucernásoknál a fogasolás előtt, a harmadik évtől kezdve, szórjunk ki kát. holdanként 50—60 kg szuperfoszfátot. Az elöregedett lucernásokat angol perjével, réti csen- kesszel. vagy komócsinnal vessük felül. Az őszi kalászosok fogasolásá- nál. különösen a jelenlegi gyenge fejlődésük miatt igen óvatosan járjunk el. Inkább mellőzzük a fogasolást. A rizstelep építéseket fejezzük be. Be kell fejezni valamennyi korai és középkorai vetésű növény vetését. Erre az időpontra a kukorica, napraforgó, burgonya, rizs, kender és gyapot kivételével valamennyi főbb tavaszi növényünk magjának a földben kell lennie. Meg kell kezdeni a napraforgó és a burgonya vetését és ameny- nyiben a hőmérséklet a talajban 6—8 cm. mélységben a 10 fokot meghaladta, meg lehet kezdeni a kukorica vetését. Először azokat a területeket vessük be kukoricával. ahová ősszel búza kerül. Kezdjük meg a rizs vetését, új telepeken „földbe” vetéssel 2—3 eves telepeken „felületi” vetéssel Ütemtervszerűcn végezzünk a rizstelepek árasztásával. Kezdjük meg a kalászosok gyomirtását, főleg az acatolást, a csutkatövek összeszedését és le- hordását. Az acatolásnál különös gonddal kezeljük a ritka, gyenge vetéseket. A kései vetésű növények alá visszamaradt területeken, fogasolást, kultivátorozást. vagy lókapázást végezzünk. Ezzel nemcsak a gyomot irtjuk, hanem a talaj nedvességét kötjük le és megőrizzük. Különösen fontos ez az erősen kigyomosodott, vagy összetömő- dött területeken. Folytassuk a csőcsároló (gabonafutrinka) kártételének figyelését. és fellépése esetén az ellene- való védekezést. Figyeljük répa- és lenvetéseinket. Amennyiben ezeken bolha vagy répabarkó kártétel mutatkozik. a bolha ellen DDT porozószert szórjunk ki. kát. holdanként 10—12 kg-ot. A répabarkó ellen arzénes védekezőszerrel permetezzünk. Figyeljük a mocskos pajor megjelenését. Amennyiben kártételét tapasztaljuk, DDT tartalmú csalétket (25 iiter cukorrépaszelet. 1 kg Hungária Matador és 3—5 kg melasz keveréke) helyezzünk ki a fertőzött táblára. • 1 Zöldség-, gyümölcs- és szőlőskertekben k ■ Melegágy! ablakonként 5 mázsa friss istállótrágya felhasználásával készítsük el a korai palánták melegágyait. A gyümölcsfákon fejezzük be a téli fatisztogatást (kéregkaparást), koronaritkítást, száraz részek és gyümölesműmiák eltávolítását. Javítsuk ki a permetezőgépeket, szerezzük be a pótalkatrészt és a permetezéshez szükséges ve- dőszereket. Ha a földművesszövetkezetben valamilyen növényvédőszer hiányzik, azt rendeljük meg és a szövetkezel hozassa meg. Minden növényvédőszer szabadon, korlátlanul beszerezhető Szőlőben a fedés feletti és a 'öldalatli részekből vágjunk kü- 'önböző helyeken vesszőket. Azt föIdarabolva pohárban hajtassuk elő. Ezzel állapítink meg. hogy a téli fagy milyen kárt tett benne Ennek arányában fogjuk majd a "»tszést alkalmazni. A melegágyba vessük el a korai káposztafélék magját, ablakonként 10—12 grammot. A felesleges ablakok alatt vessünk hónaposretket, dugdossunk zöldhagymát, ültessünk salátapalántát. Szabadban vessük el a petrezselymet. sárgarépát, zöldborsót, sóskát. Dugdossuk el a vöröshagymát és fokhagymát. Gyümölcsösben téli higítású mészkénlével. lemosásszerűen permetezzük meg fáinkat, fagymentes napokon. Réteges pajzstetű- fertőzés esetén kivételesen 5 százalékos gyümölcsfaolajos szerrel permetezzünk. A fiatal gyümölcsösök telepítését fejezrük be. A szőlőben kezdjük meg a nyitást. Ha éjszakai fagyra van kilátás, a kora délutáni órákban hagyjuk abba. hogy a kitakart vesszők estig még megszikkadja- nak. Nyitás előtt végezzünk trágyázást. A hiányzó tő1'éket döntőssel. hajtással pótoljuk. A melegágyban nevelt palántákat erőteljesebben szellőztessük. Napközben az ablakot szedjük le. hogy zömök, edzett palántát nyerjünk. Lótetű kártétele ellen Arvalinnal védekezzünk. Az áttelelő salátát, spenótot, sóskát, kát. holdanként 40 kg pétisó kiszórása után kapáljuk meg. A gyümölcsösben a talajt nehéz fogassal, vagy tárcsás boronával járassuk végig. A bimbólikaszto kártétele ellen Novendával. sárga méreggel permetezzünk piros bimbós almafákon. Fiatal gyfi- mölcsösökön a korona alakító metszéseket végezzük el. A szőlőben a nyitást fejezzük be. A megszikkadt területeken a metszést megkezdhetjük. A metszésnél vegyük figyelembe, hogy a szobában előhajtatott vessződarabokon hány rügy. milyen erősségben fakadt. A melegágyban nevelt zöldhagymát, hónapos retket, fejes salátát ilyenkor má- a piacon jó áron értékesíthetjük. A felszabaduló területre talajtisztogatás után, előcsíráztatott paprikát és paradicsommagot vessünk. Ültessük k! a melegágyakba az előnevelt korai káposztaféléket. Ezek helyére is paradicsom, paprika, uborka, tök és dinnye magvetést végezhetünk, palánta- nevelés céljából. Az uborkát, tököt és dinnyét visszafordított gyepkockákba vessük. Most vessük el a zellermagot is, palántanevelés végett. Szabad földbe vetett tavaszi növényeket kapáljuk meg. A zöldborsót töltögessük fel. Meleg fekvésben megkezdhetjük a zöldbab kis mértékben való vetéséi is. Szabad földben fészektráevá- zással készítsük el az uborka tök és dinnye fészket. A szőlőben fejezzük be a szőlő metszését. ___ ft
