Szolnok Megyei Néplap, 1954. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-06 / 55. szám

1934 március 6. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 3 * «TANACSOJC^ i A szolnoki városi tanácsülésről | A héten| rendkívüli tanács­ülésen tárgyalták meg a szolnoki városi tanács tagjai a város költség- vetésének bővítését. A tanácstagok felszólalásai, javaslatai alapján hÉstak határozatot arra, hogy 15.000 Ft-ót fordítanak az eredetileg ter­vezett összegen felül a város köz- világításának fejlesztésére, több mint 150.000 Ft-ot a város fásítá­sára és parkjainak gondozására, fejlesztésére. Ebből az összeg-bő, többek között kicserélik a Marx- park korszerűtlen és lassanként használhatatlanná váló vízvezeték­hálózatát is. | J e 1 e n t ős| összeget költ eb­ben az évben a városi tanács köz- tisztasági célokra is. Remélhetjük hát, hogy a nyáron — mire a ta­vaszi pocsolyák eltűnnek — város­szerte szép, tiszták lesznek váró-» sunk útjai, utcái, terei. Erre nyújt reményt az is, hogy közel 100.000 Ft-ot irányoztak elő az aszfaltutak javítására és építésére s ahol erre még nincsen mód, az utak salako­zására. Örömmel üdvözölte a ta­nácsülés azt a javaslatot is, hogy ez évben újjáépítik a malcmszögi Zagyva-hidat s így a betakarítás idején biztonságosabb lesz a közle­kedés ezen a* úton, nem úgy mint tavaly, amikor bizony sok galiba, kocsifelfordulás történt ott. |A tanácsülcs| résztvevői, a tanácstagok és a vendégek sok fi­gyelemreméltó javaslatot mondot­tak el a határozati javaslat meg­vitatása során. Számosán beszéltek a közvilágítás hibáiról, különösen a külső kerületekből. A köztisztaság terén fennálló hiányosságokról is sok szó esett. A hozzászólók közül Hack Márton és Bagi Mihályné ta­nácstagok arra is kitértek, fontos, hogy a lakosság is segítse a város közutainak, utcáinak, tereinek tisz­tántartásét. Ha a házfelügyelők, .« a házak lakói is szívükön viselnék a város tisztaságát, akkor érhetnénk el a legszebb eredményeket ebben a kérdésben. | A z iskolák tatarozása mun­káiról szólt dr. Nagy Jánosné ta­nácstag. A tavaly megkezdett tata­rozást örömmel üdvözölték a peda­gógusok és tanulók egyaránt, de azt bizony nem igen értik, miért maradt ez a munka abba. Kérte a pedagógusok nevében azt is, hogy legalább még egy orvost bízzanak meg az iskolaorvosi teendők ellá­tásával, mert egy nem tudja elvé­gezni ezt a munkát. Foglalkozott a külterületi iskolák elhanyagoltsá­gával is. Sürgősen tennie kell a ta­nácsnak arról, hogy ezen a helyze­ten változtassanak. I A várnt| csatornázásának fej­lesztésével több hozzászóló foglal­kozott, a közvilágítás javításával és a kislakásépítési hitelek ügyével is. Ez utóbbival kapcsolatban határo­zatot hozott a tanácsülés arra, hogy a tanács gondoskodjék mielőbb jut­tatható, vagy vásárolható telkek, mert amíg ezek nincsenek, senki sem kezdheti meg az építtetést, s hitelt sem igényelhet. A hozzászólások után a tanács­ülés utasította a városi tanács végrehajtó bizottságát, hogy gon­doskodjék a szükséges hitel bizto­sításáról. MSzT hírek Sűrű-dűlőben a Barátsági Hónap alatt 300 kötetes népkönyvtárat lé­tesítettek. így a tanyasi dolgozók könnyen hozzájuthatnak a köny­vekhez. * Törökmiklóson dr. Vadai Sándor főorvos kezdeményezésére megala­kult egy 20 tagból álló egészségügyi szakcsoport. A szakcsoport vezetői készülnek arra. hogy még a Barát­sági Hónapon belül tartsanak elő­adást „A szovjet orvostudomány ha­tása hazánkban” címmel. * A szolnoki Szigligeti Színház ala­posan felkészült, hogy Szolnok vá­ros dolgozóinak bemutathassa a Barátsági Hónap egyik kiemelkedő műsorszámát, a „Dohányon vett ka­pitány’-!. A „Dohányon vett kapi­tány” csütörtöki próbáján résztvett Szuharevszfcaja Sztálin-díjas szov­jet színművésznő. * Bakondi Józsefné, az abádszalók —lászlómajori Szabadság tsz tagja a Barátsági Hónap tiszteletére fel­ajánlotta, hogy a tsz-en belül több dolgozótársaival megalakítja az MSZT-szervezetct. A tsz-ben eddig semmiféle kulturális rendezvény nem volt, de már hozzákezdtek egy szovjet könyv ismertetésének meg­szervezéséhez. A Megyei Földmérési Igazgatóság abádszaiáki csojtorljának munkáiétól A mezőgazdaság fejlesztésérő! szóló párt- és kormányhatározat megjelenése óta a dolgozó parasz­tok muríkakedve mindenütt növe­kedett. Javult a tanács és a töme­gek kapcsolata. Éppen ezért sokan úgy vélik, hogy az új szakaszban az ellenség elleni harc megszűnt. Éberségr* nincs szükség, könnyen békés körülmények között valósul meg a párt és a kormány pro- grammja. Hogy ez a felfogás meny­nyire hamis, azt az alábbi eset iga­zolja, amely Abádszalóksn történt és történik ma is. I. December közepe táján, egészen pontosan 17-én, jónéhány aktatás kás ember jelent még az aíbádsza- lóiki tanácsiházán. Az elnököt ke­resték, hogy bejelentsék, mijárat­ban vannak. Mivel a tanácselnök nem volt odahaza, helyettesének orra alá dugták megbízólevelüket. — Központi kiküldöttek vagyunk, az új gazdalajstromot alkarjuk el­készíteni — mondta a küldöttsé vezetője, utána helyiséget kért, majd gyorsan bejelentette, hogy őket a községben senki sem ellen­őrizheti, ^unkájukba senki sem szólhat bele, mert úgymond, önál­lóak, tudják, mit kell csinálni s egyedüli felügyeleti szervük a Me­gyei Földmérési Igazgatóság. (Tá­jékozódás végett megjegyezzük: A gazdalajslrom elkészítése két mun­kafolyamatból áll. Történetünkben ennek első részéről, a földterület megállapításáról van szó, mezőgaz­dasági ágazatonként. Erre szükség volt, mert a új begyűjtési rendelet számtalan kedvezményét ennek i.lap'ján á^r-ritja meg a községi ta­nács.) ír. A tanácse’jiökhelyoties már meg­szokta, hogy a MINÓSZER Válla­lattól a MEZÓKER felvásárlójáig, ha odaérkezik valaki, az feltétlen és egészen „szerényen” csak köz­ponti 'kiküldöttnek tituláltatja ma­gát. Éppen ezért nem ütközött meg a gazdalajstromkészítők viselkedé­sén. Teljesítette hivatalos köteles­ségét s számukra a tanácsháza egyik épületében helyet biztosított. Vígh Jánossal, a vezetőjükkel birtokukba ás vették hamarosan a részükre kijelölt helyiséget és meg­kezdődött a „munka”, A tanács és a párt vezetői, ahogy telt az idő, egvre jobban megbot- ránkoztaik a gazdalajstromkészítők munka fegyelmén. Egyi k-m ásik , kartársnő” ugyanis olymódon dol­gozott, hogy egyik szemével az asztalra kiterített hódolóinak arc­képén gyönyörködött naphosszat, vagy bevásárlásait végezte a föld- mü vessző vetkezet boltjaiban. A helyi vezetők nem szólhattak sem­mit, Ha szóltak, az sem ért sokat. Azt mindenesetre megállapították, hegy a gazdalajstrcm készítői, eny­hén szólva, a napot lopták s olya­nok, akiktől nem tanulnak munka­fegyelmet. III. A munka első részének befeje­zése előtti napokban a következő dolog történt. Vásári László dol­gozó paraszt felkereste a községi pártbizottság titkárát s panaszt tett. „Velem, úgylátszik, bolondját járatja a tanács. Évek óta egy hold olyan föld után fizetem az adót és a beszolgáltatást, amely nem léte­zik. Tavaly végre elintézték jogos panaszom, úgy gondoltam, ezután most már rendben vagyok. Most meg itt van. A gazdakönyvemben megint egy holddal több területet tüntettek fel” — mondta. A tanács vezetői tavaly valóban felmérték Vásári László földjét .« megállapították, hogy egy holddal kevesebb. Erről hivatalos igazolást is adtak, csakhogy a községi ta­nács . végrehajtóbizottságának hiva­talos igazolását a gazdalajstrom ké­szítői egyszerűen nem fogadták ei. Vásári László pedig becsapottnak, kijátszottoak érzi magát. Hisz ő csak annyit lát, hogy amit az egyik irodában jóváhagynak, azt a má­sikban elrontják. IV. Vásári László esete nem egyedül­álló. Antal Ráfael 11 holdas dol­gozó paraszt hasonló módon járt. A községi tanácselnöknek az a vé­leménye, (hogy mintegy háromszáz dolgozó parasztnak van a fentiek­hez hasonló panasza. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy ezek a dolgozó parasztok a legnagyobb munkaidő­ben napokat veszítenek ügyük tisz­tázásával, ha nem akarnak nem­létező földterület után adót, vagy beadást fizetni. A tanácsvezetők pedig ugyancsak a legnagyobb munkaidőben, amikor minden erőt a koratavaszi növények vetésére kell fordítaná, nem tudnak megfe­lelően ellenőrizni, irányítani, mert idejük nagyrészét a gazdalajstro- mot készítő urak rossz munkájának helyrehozásával kell tölteni. Ez a dolognak csak az egyik része. A másik az, hogy miután a gazda­lajstromkészítők a tanácsnál dol­goztak, a dolgozó parasztok az őket ért sérelemért a helyi tank's veze­tőit hibáztatják. V. A község dolgozó parasztjai be­gyűjtési tervüket gyengén teljesí­tik. Abádszalók a kunhegyes! járás községei között lévő begyűjtési versenyben utolsóelőtti helyen van. Nagymennyiségű tavaszbúzamag ér­kezett a községbe, s ebből csak né­hány mázsát vittek még el. A leg­utóbbi tanácsülésen pedig a majd­nem tízezer lakosú községből mind­össze százegynéhány dolgozó vett részt. Ehhez nem kell sok magya­rázat. A Megyei Földmérési Igazgató­ság vizsgálja meg, kiket terhel mu­lasztás ez ügyben s vonja őket fe­lelősségre. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP SZERKESZTÖSEGE március 6-án, szombaton este 6 órakor DÁSZÁROKSZÁLlÁSON oloasóankétói tatt a kuiturotthonban Kérjük olvasóink, levelezőink és a község dolgozóinak mmél nagyobb számban való megjelenésé* # Jobb árueloszlást kérünk A várostól távol eső falvak dol­gozói naponta számtalanszor ke­resik fel apró. cseprő dolgokért földművesszövetkezeti boltiukat. A háziasszonyoknak hol sóra. hol paprikára, vagy éppen ruhaneműre van szükségük. Ez eddig mind szép és természetes dolog is. Az azon­ban már nem. hogv pénzükért nem kannak azt. amire szükségük van. A suriáni földművesszövetkezeti bolt vezetője fülem hallatára mondta több vásárlónak — cso­magolópapír sainos nincs, gyere­keknek való harisnyával sem tu- dclk szolgálni. — De miért nincs, mikor gyárainkból szinte óráról órára kerülnek ki az úi holmik? Nem vitás, hogy a nagykereske­delmi v állalatöknál kell keresni a hibát. Éppen ideie lenne, hogy több gondot fordítsanak a nagykereske­delmi vállalatok vezetői a földmű­vesszövetkezetek áruellátására. „Egy vásárló.1’ Törökmiklós. Intézkedjen a TÜKER Már két esetben írtam a szer­kesztőségnek, — levelem nyomán — melv a lapokban is megielent. a TÜKER semmi intézkedést nem tett. Ugylátszik a TÜKER-nek na­gyobb gondia is van, — mint a dolgozók pénzének visszafizetése. Ez a bürokrácia legmagasabb foka már, ha ki lehet ezt így felezni. Kérjük a szerkesztőség segítsé­gét ahhoz! hogy pénzünket vissza­Tasi Károly Jászberény Tejszállitó kannát kérünk Az elmúlt héten Kengyel község-« ben jártam. A dolgozókkal beszél-1 gettem. Többek között elmondot-' ták. hogy a beszolgáltatásra vitt tejet nem minden esetben veszik át. Van olyan gazdálkodó, aki 5—* 6 kilométerről hozza be és vissza kell vinnie. Az okokat vizsgálgatva elmon-í dották. hogv nem visznek ki meg-i felelő mennyiségű teieskannat, Megtörtént pl. február 26-án. hogv 16 kannát kaptak a Teiipari VáL lalattól. s ezzel szemben legalább 30 kannára lett volna szükség. Jó lenne, ha a Tejipari Válla-i latnál is szemelőtt tartanák azü hogy a dolgozó parasztok is agv tudják teljesíteni felajánlásaikat. —• úgy tudnak csak eleget tenni köj telezettségeiknek. ha megkap Iák ehhez a segítséget. Papo István levelező Törökmiklós Hol késik a munkád íjam? Még 1953 tavaszán a Szolnokme-i gyei. Tejipari Vállalat iászandrási te.icsannokában beszereltem a vil­lanyt. Földes elvtárs a vállalat egyik dolgozója annak ideién na­gyon sürgette a munkát, nörsze nagy szükségük volt a világításra. Azóta pedig még szóra sem érde­mesítenek. ha követelem megdol­gozott munkám bérét. Fordultam, már mindenkihez. írtam már több­ször levélben is és iöilnek az egy-, forma válaszok: ..maid kifizetjük“, Csak arra volnék kíváncsi, hogv mikor. Iriák már meg azt is. Szabó József Jászandrás. A Néplap február 5-1 számában Konti József jászberényi lakos alá­írásával levél' jelent meg „Körül­ményes az orvosi kezelés” címmel A cikket kivizsgáltattuk és az aláb­biakat közöljük: 1950 október 1-től a MAV-doígo zók körzeti orvosi ellátását egysé­ges orvosok végzik, kivéve az egészségügyi minisztérium engedé­lye alapján működő MÁV szak or vosi rendelőintézeteket, továbbá MÁV szakorvosokat, ahol a szak­orvosi gyógyítótevékenységet to­vábbra is a vasútegészségügyi szol­gálat orvosai látják el. A betegek szakorvosi ellátása ál­talában szintén állami feladattá vált. Ebből következik, hogy a MÁV-dolgozó betegsége esetén a lakó-, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes egységes körzeti A szolnoki irodalmi kör munkájáról ZT z év január hónapja óta a szolnoki Móricz Zsigmcmd- kulturházban irodalmi kör műkö­dik. A kör tagjai minden vasárnap délelőtt összejönnek és közösen megbeszélik azt, amit ki-ki alko­tott, úgy, ahogy tehetségétől, han­gulatától és egyéb körülményeitől indítva alkotni tudott. Van író, aki segítség nélkül maga is színvonalat ér el. írásait élvezik, szeretik és vár­ják. Ilyen kivételes tehetség azon­ban ritkán adódik, évtizedek vagy talán évszázadok szülnek ilyen el­mét és sokszor emberöltők telnek el hasztalan várakozásiban. Sok em­ber érzi azonban, hogy valami olyat tud mondani, ami nem hétköznapi, ezt közölni is szeretné és tudná is dolgozótársaival. Körünk célja ép­pen az, hogy az irodalmat így, vagy úgy szeretettel művelő dolgozókat összegyűjtse, segítse munkájukat, írásműveiket tartalomban és for­mában tökéletesebbé tenni. M ár van is új tagjaink között néhány, akinek alkotókészsé­gével érdemes foglalkozni, mert felvillan benne, mint az Aranyos háborgó vizében a7- a keresve-kere- sett aranyszemecske, ami után ej kell indulni, mert r>H bukkanhat fe! a várva-várt jutalom: a más­képp el nem mondható, a rendkí­vüli alkotóra jellemző nagy írás. Talán vegyük sorra őket: Pálmai elvtárs Tél című versé­ben pl. szép képek vannak, nyelve is erőteljes, íme idézem: , .. víllanyilnHMrfán Játszva vágtáz a szél és a pára — mint művész a vásznon, virágot mintáz a kirakatok , hályogos ablakain. Gyászfekete varjak ülnek verebekkel vegyes a romlott bordájú kerítéseken, ,‘< A könnyed verselési készségről, a jó formaérzékről tanúskod­nak Hajovszki elvtárs írásai. Alap­vető hiba azonban nála az indoko­latlan pesszimizmus és verseiből a képek halmozása mellett sokszor hiányok a gondolati célratörés: ha írunk, valamilyen célt akarunk el­érni, a kép, a hasonlat, a fokozás mind oAt keringi körül, de csak úgy, mint sirályok a hajót. Törek­vésünk mégis az, hogy a hajó, a gondolat befusson s a kiterjesztett szárnyú fehér madár legfeljebb azt jelzi, hogy itt vagy ott halad a ví­zen. Eddig jelentkezett prózaíróink közül Sári István a legtehetsége­sebb. írásaiban kedves szelídségű népi báj van, főleg akkor, amikor gyermekkori emlékekről ír, ott na­gyon otthonosan érzi magát. Rcgö- lés c. novellája is ilyen, melyet utolsó összejövetelünkön olvasott fel. Kerek szerkesztésű, gördülő kis meséje, a regölés népköltők által írt rigmusaival közelférkőzik a hallgató szívéhez. s Amoda keletkezett egy nagy folyó­patak, abban legeltetnek csoda-féle szarvast, csoda féle szarvasnak ezer ágú — boga. ezer ágii bogán ezer fehér gyertya, gyújtván gyulladják, altatván aludjék hej regü-rejtem. majd neked ejteni, ez új esztendőben, mit Is mondhat­nának egy szép lányt, kinek neve volna: Balogh Erzsi volna“ C éra Sándor, a Járműjavító dolgozója legifjabb tagunk. Reméljük, minél több verset, él­ményt, anyagot hoz el körünkbe üzemének létéből, hogy mi is meg­ismerjük a javítóműhely dolgozói­nak mindennapi munkáját. Remél­jük, hogy Sára elvtárs ezt dol­gozza fel irodalmiilag Irodalmi körünk munkája barát­ságos megbeszélések, itt-ott érzé­kenyebben érintő viták sorozata. Várunk mindenkit, aki írni szokott, ijjön el hozzánk. Aszódi Imre, az Irodalmi Kör vezetője orvosi gyógykezelés alá kerül. Ha azonban a körzeti kezelőorvos szol­gálatképtelenséget okozó betegséget állapít meg és ha a dolgozó járó­beteg, akkor betegállománybavétei céljából megfelelő javaslattal az illetékes MÁV ellenőrzőorvoshoz kjildd. ■ Az az állítás, hogy a jászberényi vasutasok helyben nem részesül­hetnek orvosi kezelésben, mert a MÁV-nak nincsen orvosa —. téve­désen alapszik, mert a jászberényi körzeti kezelőorvos nem tehet és nem is tesz különbséget vasutas és nem vasutas beteg között. Közöljük, hogy a MÁV fogszak­orvosi állást évekkel ezelőtt kihasz­nálás hiánya miatt szüntettük meg. E kérdést megvizsgáljuk és ameny- nyiben a fogszakorvosi állás szük­ségessége fennforog, úgy az állás újbóli megszervezése iránt intézke­dünk. > Dr. Bácskai osztályv. h. Budapest Közi. és Postaügyi Min. * Köszönetét mondok a Néplap szerkesztőségének, hogy panaszo­mat elintézte. A hatvani Cukorgyár­tól pár nap alatt megkaptam a régóta escdéke:f pénzjárandóságo­ír.r.t. Varga András Jánoshida * Szűcs László törökmiklósi levél­írónk közölte, hogy két éve hiába vár a MÁV által visszautalt 222 Ft-ra, — nem kapta meg a postától. A debreceni postaigazgatóság vizs­gálta meg levélírónk panaszát s kö­zölték, hogy sajnálatos tévedés foly­tán hasonló nevűnek fizették ki az összeget. A téves kifizetés után in­tézkedtek. Az összeget február 12-én az eredeti címzettnek kiküldték. HIRDESSEN Szolnokmegyei NÉPLAP-i»»

Next

/
Oldalképek
Tartalom