Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-10 / 34. szám

*«70T.N0KlvrRr,Ví:T VEPI.AF 1954 február H, Pártélet ^ A vezeiőségválasztó taggyűlések tapasztalatai 1 AZALAPSigEKVKZEl'KINKNKI. | eddig megtartott vezetőségválasztc taggyűlések ismételten tanúbizony­ságát • adták párttagjaink aktivitá­sának, párthoz fűződő szeretetének A mezőtúri Petőfi tsz Csugarban lakó kommunistái például a zord időjárással mltsem törődve, 10—11 kilométert gyalogoltak, csakhogy rész tvehessenek a taggyűlésen. Ha sonlólcéppen cselekedtek a karcagi Béke tsz berekfürdői tanyákon la­kó párttagjai. A pártbizottságok is leküzdik az időjárás okozta közlekedési nehéz­ségeket és tőlük telhető módon se­gítik az alapszervezeteket. A tiszafüredi, jászapáti, jász­berényi járási pártbizottság tagjai szánkón és gyalog közle­kedve is felkeresik a távoli ta­nyákon és községekben lakó elvtársaikat. Ezek a jelenségek, valamint a tag­gyűlések nagyszázalékos látogatott sága, a párttagság bírálatokban, javaslatokban kifejezésre jutó ak­tivitása arról tanúskodik, hogy elv- társaink megértették: a Központi Vezetőség határozatainak végre­hajtása nagymértében az új párt vezetőségektől függ. [ ISniLiEUKN ( bebizonyoso­dott az is, hogy a jó előkészítés, a vezetőség választás jelentőségének tudatosítása fontos feltétele a tag­gyűlések sikeréneik. Ahol ezt a fel­adatot helyesen oldották meg, Ott az eredmény meg is mutatkozott A besenyszögi gépállomáson pél­dául 100 százalék, a zagyvarékas Rákóczi tsz-ben hasonlóképpen, a kunmadarasi állami gazdaságban pedig 98 százalék arányban jelent meg a párttagság a taggyűléseken Ahol erre nem fordítottak meg felelő gondot, nem tájékoztatták kellőképpen a tagságot, ott a tag­gyűlést csak késve tudták megtar­tani, mivel közvetlenül a taggyűlés előtt kellett felkeresni a tagokat. Ez a helyzet állt fenn a karcag Ságvári tsz-ben is. Azokban az alapszervezetek­ben, melyekben még nem tar­tották meg a vezetőségválasztó taggyűlést, a nártesoportbizal- miak, népnevelők keressék fel mégegyszer a párttagokat. Is­mertessék velük, hogy a vezető- scgválasztástól nagymértékben függ a pártélet megélénkülése és a dolgozók életkörülményei­nek megjavítására irányuló gazdasági célkitűzéseink sikere. Hívják fel figyelmüket a taggyűlés idejére, napirendi pontjaira és a beszámoló tartalmára is. | EGYES HELYEKEN | nem for­dítanak kellő gondot a KV. irány­elveinek ismertetésére. Nem ma­gyarázzák meg a párttagoknak, hogy nem kell a régi vezetőség min­den tagját leváltani, mert ez az új vezetők pártmunkában való járatlansága miatt ideiglenes visszaesést jelenthet a pártélet­ben és a gazdasági munkában egyaránt. Azoknak a régi veze­tőségi tagoknak akik követtek el ugyan kisebb hibákat, de ké­pesek azokat kijavítani, készek harcolni a KV. határozatok ma­radéktalan érvényesítéséért, a leváltása nem indokolt. Ezeket a szemoontokat azonban nem tudatosítják a pártbizalmijaink megfelelően. Ennek a következmé­nye, hogy a iaszfényszarui tejüzem­ben a pártvezetőség 66. n jászbe­rényi Kossuth tsz-ben pedig 40 szá­zaléka úi tagokból tevődik össze. A Központi Vezetőség határozata utal arra is. hogy az új vezetőségekbe a lehető­séghez képest műszaki értelmi­ségit, agronómust, tanítót, egyé­nileg gazdálkodót, középparasz­tot is jelöljenek. A karcag] Béke tsz-nél. a zagvva- rékasi területi alapszervezetnél és agvéb helyeken is megfeledkeztek erről. Ahol még nem volt mes a vezetőségválasztás, ügyelni kell erre is. TÖBB IIEí. YEN vitatott kér­dés volt az is. hogv - vezetőségi tag választható-e küldöttnek a fel­sőbb pártszervezetek értekezletére Igenis, választható. Érően a párt- demokrácia következtében, mell megszabja, hogv minden tag vá- !asztó és választható. A fiatalokkal való törődés, a DISZ-nek, mint a párthoz leg­közvetlenebbül csatlakozó szer­vezetnek a segítése uieg kell hogv mutatkozzon a vezetőség- választások idején is, mégpedig olyan formában, hogv a DISZ titkárokat javasolják és válasz­szák be a pártvezetőségbe. Ezáltal közvetlenebb lesz a kapcso­lat a fiatalokkal és a Dárt nevelő hatása mésinkább érvényesül. Hasonlóképpen naev figyelmet kell fordítani » női párttagok vezetőségbe való je­lölésére. Ezt nemcsak azért kell szemelőlt tartanunk, mert párttagságunknak mintegy 30 százaléka nő. hanem azért is. mert a nők számtalanszor bebizonyították. hogv megálliák helyüket a politikai és gazdasági vpyntn b^lTTPÍTl. A PAHTF.T.EtI fellendítésé­ben igen nagy jelentőségű a beszá­moló elkészítése. Szolnokon és a jászapáti járásban igán helyesen ezt a feladatot úgy oldották meg, hogy kibővített vezetőségi ülésen — melyen resztvettek a vezető­ségi tagok mellett a legkivá­lóbb párttagok — megbeszél­ték a beszámoló' tartalmát, tol­mácsolták a tagság véleményét és javaslatait, melyeket fel­használtak a határozati javaslat elkészítésénél. Az elkészült beszámolót ismét megvitatták és ismertették a párt- csoportbiza’imiakkal, a népneve­lőkkel, akik viszont a párttagságot tájékoztatták erről. így a kommu­nisták megfelelően felkészülhettek a hozzászólásra. A TAGGYŰLÉSEK | döntő többségén helyesen magyarázták a KV határozatainak jelentőségét. Hiányosság az volt. hogy nem eléggé mutattak rá a decem­beri 19-i és a vezetőségválasz- tásró! szóló határozat össze­függésére es a felszólalók is külön választották ezt a két feladatot. Nem tudatos itatták kellőképpen, hogy az alapszervezetek vezetősé­gének újjáválasztása és azáltal a pártszervezetek erősítése azért is fontos, hogy a KV december 19-i határozatát a lehető legjobb mó­don végrehajthassuk. A taggyűlési beszámolók vált­sák ki a tagság érdeklődését a mezőgazdaság fejlesztése Iránt, szélesítsék a munkaversenyt és érjék cl azt, hegy a III. párt­kongresszus tiszteletére a fcl- aján'ásekat ilyen érte’emben tegyék meg a párttagok. El­sősorban a közvetlenül soron- következő feladatokkal, így az őszi vetések ápolásával és a tavaszi munkákra va'ó felké­szüléssel kell foglalkozni. | EREDMÉNYNEK | köny vél­hető el, hogy a beszámolók’ önbírá­latai nyomán a párttagság is nagy aktivitást tanúsított a hibák feltárásában és javaslatot tett az elkövetkező idők munkájára. A most soronlévő taggyűlésen arra is ügyelni kell, hogy a gazdasági kérdések mellett az alapszervezet pártéletének kérdéseit jobban vi­tassák meg és értékeljék a felsőbb pártszervek munkáját, segítségét is. Megnyílt az ENSZ í'z«űai és távolke’eti gazdasági bizotiságúnak tizedik ülésszaka Kandy (TASZSZ). Fetor. 8-ár megnyílt az ENSZ ázsiai és távol keleti Gazdasági Bizottságának ti­zedik ülésszaka. Az ülésszak napi­rendjén Ázsia gazdasági helyzeté­nek megvitatása, a kontinensen belüli közlekedés kérdéseivel fog­lalkozó bizottság, az ipari és keres­kedelmi bizottság, az árvizvédelm: is vízgazdálkodási hivatalok, a szakosított kirendeltségek beszá­molói és más kérdések szerepelnek. A Szovjetunió küldöttségét M. A. Menysikov, a Szovjetunió indiai nagykövete vezeti. Az ülésen Kotelavela, Ceylon miniszterelnöke mondott 'beszédet. (MTI) Fiatalok a tervvel jesít ésért Telek Károly ipari tanul» a jászberényi Aprítósépgyárban sajátítja el az esz- tersályos szakmát, 1954 január 1-től dolgozik darabbérben Volt olyan bét is, mikor jő munkája eredményeképpen 480 forintot keresett. A. A. Gromiko fogadba a nyugatnémet értelmiség küldöttségét Berlin. (TASZSZ.) A A Gromiko a Szovietunió külügyminiszterének első helyettese február 8-án a Szovietunió berlini naevkövetséeé nek épületében fogadta a nyugat­német értelmiség képviselőinek, négytagú küldöttségét. A küldöttség a Szovietunió. Fran­ciaország. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok külügyminisz­tereihez címzett petíciót nyújtotta át A. A, Gromikonak. A petíciót eddig Nyugat-Németország tudomá­nyos. művészeti és kulturális éle­tének több mint ötszáz neves sze­mélyisége írta alá. Az aláirásevüi- iés folytatódik. A petíció kifejezi azt az óhajt, hogv Nyugat- és Ke- let-Németország képviselői közös értekezleten dolgozzanak ki javas­latokat a német békeszerződés meg­kötésére. valamint, hogy minél előbb teremtsenek szabad együtt­működést az egész Németország tu­dományos- és kulturális intézmé­nyei között. Ez — mondla a petí­ció — elősegítené a német nemzett kultúra siralmas helyzetének meei szüntetését megakadályozná a im- itarizmus és a faigvűlölet szsjJIe- mének terjedését A. A. Gromiko a petíció átvé- telekor kijelentette, hosv a szovjet küldöttség együttérzéssel fogadia « nyugatnémet értelmiség kívánsá­gait. Ezek a kívánságok megfelel­nek az egységes, békeszerető, de­mokratikus Németországért vívott harc feladatának, annak a feladat­nak. amelynek megoldására a Szov­jetunió küldöttsége törekszik a négy hatalom külügyminisztereinek ''rtekezletén. A fogadáson ielen volt még Cl. M. Puskin nagykövet, a szovjet külügyminisztérium kollégiumának tagja és V. Sz. Szemionov nagy­követ. a Szovietunió németországi főbiztosa. Meli» fzerelefie! fy~adi3 francia ki’ölő lakossága e y szöv et I eieskeí-eím h ló tengerészei: Párizs. (MTI.) Nemrég érkezett meg a boulognei kikötőbe a ..Sztav- ropol‘‘ nevű szoviet teherhajó amely ötezer hordó heringet hozott a Román Népköztársaságból. — A szoviet teherhaió tengerészeit Boulogne lakossága szeretettel fo­gadta és a város vezetősége a vá­rosházán fogadást rendezett tiszte­letükre. A fogadás során a város szocialistapárti polgármestere azt a meggyőződését fejezte ki. hogy » Szovjetunióval és a népi demokrá­ciákkal való kereskedelmi forgalom kiszélesítése valamennyi nép és az egész emberiség javát szolgálja. „Amiről hallgatnak a nyugati hatalmuk miniszterei44 — N. Poljanov cikl<e az .Izvesztyija"-ban —* Moszkva. (TASZSZ.) N. Polja- nov, az „Izvesztyija“ berlini tudó­sítója „Amiről hallgatnak a nyu­gati hatalmak miniszterei" című cikkében rámutat arra. hogv V. M. Molotovnak. a Szovjetunió külügy­miniszterének Németország háborús következményekkel kapcsolatos pénzügyi-és gazdasági kötelezettsé­gei enyhítéséről szóló javaslata, amelyet megvitatás céljából a ber­lini értekezlet elé terjesztett, a leg­nagyobb zavarba hozta a nyugati diplomatákat. Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere jobbnak tartotta ^gvonhallgatni e iavaslat lényegét. Az ő példáját követte Eden és Bidault. Az a szokás ala­kult ki néhány nyugati diplomatá­nál. — írja Poljanov. — hogy ha érdemben semmi ellenvetést nem tudnak tenni a szoviet javaslatok ellen, akkor a sokat emlegetett „hallgatás fegyverét“ veszik elő. Ezt a kezdetleges technikát a reak­ciós nyugateurópai sajtó is teljesen elsajátította: nem merészel nyíltan kiállni a szoviet iavaslat ellen, melyeknek megvalósítása sok előnyt ígér minden nyugatnémetorszási németnek, inkább megkísérli egy­szerűen elhallgatni ezeket a javas­latokat. A reakciós sajtó feivesz- tettségét még csak fokozza az. hogy — mint mindenki látja — a Német Demokratikus Köztársasággal kap­csolatban a pénzügyi és gazdasági kötelezettségek enyhítéséről szóló szovjet javaslatok már tényleges in­tézkedésekben öltöttek testet. Nem meglepő, hogv Nyugat-Németorszás- ban mind többen teszik fel az egé­szen jogos kérdést: mi az oka an­nak. hogy ami az ország keleti ré­szén lehetséges volt. nyugaton meg­valósíthatatlan? Miért kénytelenek Nyugat-Németország dolgozói to­vább viselni a katonai kiadások, a megszállási költségek, az adósságok, a nyílt és álcázott ióvátétel egyre növekvő terhét, amikor a teher sú­lyának csökkentésére van reális Programm? Sem a nyugati hatal­mak miniszterei, sem az ő állás- foglalásukat tükröző sajtóorgánu­mok nem kockáztatják meg a vá­laszt erre a kérdésre. Éppen ellen­kezőleg: a nyugati propaganda erő­feszítései arra irányulnak, hogy el-> titkolják a közvélemény széles kö­rei elől Nyugat-Németország kirab­lásának arányait, viszont nem lé­tező „keleti veszéllyel“ rémítaessék a nyugatnémetorszáai németek kö­zül a hiszékeny embereket, hogy mind több és több márkát emelje­nek ki zsebükből militarista cé­lokra. Poljanov megjegyzi, hogy Nyu- gat-Németországból 1953. végéig különböző megszállási költségek formájában csillagászati összeget* mintegy 68 milliárd márkát csi­kartak ki. Csupán a hivatalos megszállási költségek körülbelül 50 milliárd márkára rúgnak. Azt idén e költségek tovább növeksze­nek. A Berlini Német Közgazda­sági Intézet számításai azt mutat­ják, hogy a nyugati hatalmak a háborút követő időszakban meg­szállási költségek, valamint egyéb szolgáltatások formájában, bele­értve a szabadalmak elkobzás;'! 1; és a különböző kártérítéseket! majdnem 150 milliárd márkát kap­tak Németországtól. Ez a magyará­zata annak, hogy a három nyu­gati hatalom külügyminiszterei mélyen hallgatnak Németország pénzügyi és gazdasági kötelezett­ségeinek enyhítéséről. A tudósító a továbbiakban azfi írja, hogy Nyugat-Németországban egyre kevesebb olyan ember akadj aki ne látná, hogy az Egyesüli: Államok és szövetségesei, midőn elutasítják a Bonni Köztársaság pénzügyi és gazdasági kötelezett­ségének enyhítését, még erősebben a háborús atlanti tömb szekeré­hez akarják kötni Nyugal-Német- országot és megpróbálnak még mélyebben behatolni az ország gazdasági életébe. Éppen ezért minden német, akinek fontos Né­metország sorsa, erélyesen köve­teli, hogy nyugatnémet viszonylat­ban is valósítsák meg a pénzügyi és gazdasági kötelezettségek enyhí­téséről szóló szovjet javaslatokat. Amikor e javaslatok elfogadását követelik, voltaképpen azért har­colnak. hogy munkájuk gyümöl­cse ne újabb háborús kalandok elő­készítését. hanem Németország bé­kés gazdaságának fejlesztését szol­gálja. (MTI) Az anyagellátási nehézségek ellenére is jő munkával készülnek a pártkongresszusra a Fűrészüzem dolgozói Angol lap Nyugai-Néiuefország újraíelfegyverzése ellen A szolnoki Fűrészüzem anyagellátása a nehéz szál­lítási viszonyok miatt nincs biztosítva az első negyedévben. Az üzem dolgozói azonban elhatá­rozták, hogy ennek elle­nére is igyekeznek kiven­ni részüket a kongresszusi versenyből és erejükhöz mérten segítséget adnak más üzemeknek. Elvállalták, hogy a cu­korgyári célgazdaságot patronálják s a mezőgaz­dasági gépek kijavításá­hoz szükséges gümtofát a lehető legjobb méretre fel­vágva adják át részükre. Megígérték az üzem dol­gozói azt is, hogy a szol­noki Segédipari Vállalat rendelkezésére bocsájtott fenyőprizmát — melyet kislakások építésének asz­talosmunkáihoz használ­nak fel — a kívánt mér­tékben, kiszabásukon fe- ’ül, felszabdalják. A meginduló lakásépíté­sekhez, telekkijelölésekhez 2000 darab jelölőcöveke’ készítenek el a Gazda­mozgalom keretében, ki­zárólag hulladékanyagbó’ A II. és III. sz. keret­fűrész kengyeleit kétsoros vasaláshoz alakítják át. Ezzel elérik, hogy a fű­részlapok használati ide­jét meghosszabbítják és függetleníteni tudják ma­gukat a gyenge fűrészlap­ellátástól. Jelentős vállalást tett az üzem vezetősége a dolgo­zók ellátásának megjaví­tása érdekében is. Április 18-ig 125.000 forintos be­ruházással megnaavobbit- iák a kultúrtermet és .ebédlőt létesítenek a fű­részcsarnok és a daraboló ’o'gozói részére. Mindezek mellett felké mii az üzem arra is, hogy a havazások elmúltával beérkező nagymennyiségű gömbfát kellően tudják fogadni és azonnal munka alá venni. Ennek érdeké­be az iparvágányok me1- ’ett salakutat készítenek, hogy a vontató lovak za­vartalanul járhassanak s 'ósérülés ne forduljon elő. Nem adták fel azonban a reményt a fűrészüzem dolgozói tervük teljesíté­sére sem. Elhatározták bogy a jóidő beálltával mihelyst megérkeznek az elmaradt szállítmányok havi terveik túlteljesítésé­vel pótolják a; lemaradást. London. (MTI.) A „Reynold’s News“ vasárnapi vezércikkben a négy hatalom külügyminisztereinek berlini értekezletével foglalkozik és ennek kapcsán elismeri, hogv jogo­sak a Szovjetunió ellenvetései Nyu- gat-Németcrszág újrafelfegyverzé- sével szemben. „A Szovietunió — írja a lap — nem bízik abban, hogy a felfegy­verzett Németországnak bélkések lennének a szándékai. A nyugat- európai népek nagy többsége osztja ezt. Az aggodalom oka a történe­lemben és az úiabbkari tapasztala­tokban gyökerezik. Németország nem egészen száz év alatt öt tá­madó háborút indított Kilenc év­vel a legpusztítóbb német háború után. amikor » volt náci hadsereg bosszúért liheg, amikor ismét a régi acélbárók és ágyúkirályok Né­metország urai. s amikor a volt tartományok visszaszerzése politi­kai csatakiáltássá kezd erősödni: vájjon ez az időpont alkalmas-e a német haderő újjászervezésére? Könnyű dolog erre „isen‘‘-nel vála­szolni háromezer mérföld távol­ságból. de ha az otthonodat elpusz­tították. a barátaidat, rokonaidat meggyilkolták, egész életedet tönkre­tették. s ha ugyanaz történt apád­dal és nagvatyáddal. akkor még könnyebben megértheted a Szoviet­unió álláspontját. Velünk eevütt a népek milliós tömegei osztják ezt az érzést, igen tisztelt Dulles úr!'*

Next

/
Oldalképek
Tartalom