Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-07 / 32. szám

SZOI.NOKMEGYE1 NÉPLAP 1954 február 7. Több gondoskodást várnak a sütőipari dolgozók A négy külügyminiszter berlini értekezlete ok szó esett már a szolnoki Sütőipar Vállalat munkájáról. A? utóbbi időoen megszüntet ték a kenyérellátási zava­rokat és az előforduló ki­sebb hibák inkább az áru- dák helytelen rendelésé­ből vagy szállítási nehéz­ségekből adódtak. Váro­sunk sütödéi azonban mée ma is az elhanyagolt, « korszerűtlen berendezésű volt kisüzemek helyisé gelben dolgoznak. Tekin­télyes összeget fordítottak ugyan javítási és korsze­rűsítési munkák elvégzé­sére és a dolgozók szociá­lis ellátottságának biztosí­tására, mégsem lehet azt mondani, hogy minden probléma megoldódott- van még tennivaló éppen elég. A József Attila-úti 5. számú sütöde szociális és műszaki felszerelése jó Tiszta, meleg öltöző, szek­rények, fürdő és higiéni- kus mellékhelyiség áll e dolgozók rendelkezésére Az üzem munkásairól vak gondoskodás meg is hoz­ta a szép eredményt. Jr kedvvel dolgoznak a mun kasok. Egyik reggel — a:- időjárás okozta közleke­dési nehézségek miatt — két szakmunkás nem tu­dott megjelenni munkahe ’.yén. Gáspár János és két betanított segédmunkásn^ vállalták, hogy távolma­radt munkatársaik helyet- 's dolgoznak, csak ne le­gyen zavar a kenyérellá­tásban. Szavukat állták és kisütötték a szükséges ke- nyérmennyiséget. Bizony nem folyik ilyen lelkes munka a Rákóczi­in ti 6-os üzemben, mert s kemencejavításkor nyitva hagyták azt a rést, ahol az építőanyagokat adogatták be, s így a helyiség hideg Modem dagasztógépe- kapott a Hubai Ferenc­utcai kettes sütöde. A dol­gozók mozgási lehetősége azonban a régi egy-ké- személyre méretezett sü­tödében, ahol most heten nyolcán is dolgoznak — kicsi. Hátha még az ú.i gépeket is beszerelik Helyszűke miatt csak ki.- fürdőszobát építettek itt a dolgozóknak, s ez egyben öltözőül is szolgál. Nincs azonban szekrény benne és így keresztbe kifeszí­tett kötélen lógnak a le­vetett ruhák, az ajtó mö­gött egyrakáson hevernek a cipők. Attól persze nem kell félniök a dolgozók­nak, hogy vizes lesz ruhá­juk, mert a fürdő nem jé és nem használhatják. A Ságvári-úti 1-es sü­töde öltözője is kicsi, sö­tét. Szekrények vannak ugyan, de hiányzik a pad vagy szék, ami a kényel­mesebb öltözködést előse­gítené. Elkészült a Csallóköz- utcai kemence javítási munkája is, de öltözőnek sem helye, sem terve nincs. A kolozsváriét. !7-es sütöde vezetője pe­dig kénytelen volt beköl­tözni íróasztalostő] a munkaterembe, mert az üzlethelyiség nincs fűtve Sokkal többet törődjön a szolnoki Sütőipari Vál- alat vezetősége a dolgo­zókkal, gondoskodjék szo­ciális ellátásukról és ne várjon minden megoldást a tröszttől. Az igazgató rs ’átogassa meg az üzeme­ket, hallgassa meg a dol­gozók panaszait, javasla tait. Joggal nehezménye­zik a sütőipar dolgozói a -ermelési értekezletek el­hanyagolását, mert így nem tudják közösen meg­beszélni a hibákat és azok kiküszöbölésére sem tehe­tik meg javaslataikat. EZT MONDTÁK AZ ORVOSOK | AZ utóbbi | időben sok bírálat hangzott el a dolgozók körében or­vosaink munkájáról. Úgy, ahogy azt a beteg látja — talán igaz — is Szeretnénk azonban betegeink fi­gyelmét felhívni néhány olyan kö­rülményre, amelyet nem ismernek Reméljük, hogy e problémák meg­ismerése alapján meg- változik véleményük EjNp az orvosok munkájá- Siojhfe Járói. ’iiÍlT ‘ Mi’ ak5k állandóan "Veit i betegekkel foglalko­zunk és halljuk véle­ményüket a körzeti, rendelőintézet; és kórházi orvosok mun ká járó; nyugodtan állíthatjuk, hogy a be­tegek 90—95 százaléka mindenkor megelégedett az ápolással, kezelés­Ha megnézzük kik azok. akik elégedetlenek, türelme lenek, azt látják: főleg a.zok, kik gyakran ülnek az orvosi rendelőkben, több­ször fekszenek kórházban, hosszabb Ideig táppénzes betegek Tapasz­talhatjuk, hogy ezek az Idege, sebb, türelmetlenebb természetű dolgozók — akiknek bizony bármit Is tesz az orvos legjobb tudása, legjobb akarata szerint, — nincse­nek megelégedve I EZEK követelőznek"! jelene­teket rögtönöznek, aminek ered­ménye gyakran egy-egy újságcikk Számtalan esetben már hangos, sokszor szitkozódó, fenyegető fellé­péssel az orvost is türelmetlenné teszik. Sokan nem is tudják, hogy hányszor hangzik el: „Az újságba kitétetem'’, vagy „Majd én elintéz- tetem a tanáccsal” és más hasonló támadás. Sajnos-, orvosaink egy- egy csoportja nem eléggé öntudá- tos, vagy túlöntudatos és nem uta­sítja vissza az ilyen fellépést. Soikan elfelejtik, hogy a* * * orvos Is végez olyan fontos, nehéz munkát mint bárki más. Orvosainknak aa fáj • legjobban, hogy 5t-tiz szá­zalék türelmetlenkedő lebecsüli fáradságos munkájukat. Ha tekintettel lenne a türelmetlenül a váróiban ülők tömegére, ha egy­szer is megkérdezné, hogy vájjon hány beteget kell még aznap a la­kásán meglátogatni az orvosnak, nem lenne olyan követelődző és nem támadna. Ezek a betegek elfe- ejtik, hogy az orvosnak is van munkaideje. Az orvos munkája is csak akkor eredményes, ha jól be udja osztani a napi 12—15 órás kötöttségét. S ha erre figyelemmc 'ennénk, nem jönnének egyesek endelési idő után — arra apellál­va, hogy azt a pár percet az orvos rá tudja szánni. — Kérdezzék csak rpeg az orvosfeleségeket, hogy fér- :ük mikor kerül haza este, vagy mikor tud nyugodtan ebédelni, va­csorázni. Szolnoki viszonyokról csupá annyit: _________ | ROHAMOSAN I növekszik a vá­ros lakossága Sokan járnak be vi­dékről is s egy orvosi körzetre 4500 lakos jut. Ez azt jelenti, hog\ egy ovos csak becsületes igyekezet­tel s erejét megfeszítve tudja el­látni betegeit. Általában a lakossás 3—4 százaléka szorul valamilyen oknál fogva orvosi segítségre na­ponta. Ebből kiszámítható, hogv egy orvosra milyen nagy felad a- vár. Még nehezítik a munkát azok akik nem is betegek, de mert »Ingyen van az orvos» s annak kötelessége őket ellátni, — rendclöröl-rcnde- lőro Járnak. Ezek természetesen saját bajukat tartják a legna­gyobbnak közülük kerül ki az elégedetlenkedők, követelődzők zöme, így zúdul sok beteg a körzeti or­vosra, így növekszik a rendelőinté­zeti szakorvosok betegeinek száma és ezen keresztül szaporodik a kór­házi beteglétszám is: a sok célta­lan, oknélküli kivizsgálás-kérés végrehajtása miatt. A szolnoki ren­delőintézet napi betegforgalma meghaladja az ezret s ezeket igyek- sziink el is látni. I körzeti I orvosainknak nagt nehézséget jelent azonban a fuvar­hiány. Ezt fokozza még az is, hogy a fekvő betegeket nem a korareg­gel! órákban jelentik be és így egy nap többször is ki kell menn ■gyanabba az utcába. Pedig egv ttal el lehetne intézni, ha rendb­en érkezne a bejelentés. A Madách-utcal rendelőintézet­ben megoldottuk az éjjeli inspek­ciót, s mégis sokan a körzeti or vost zavarják fel álmából és meg­sértődnek. ha az orvos nem meg- izornaV Sok eléeedetlensép seármazllt ab­ból Is, ha a kör*et! orvost dél- előit vagy délután rendelése köz­ben sürgősen beteghez hívják és kiderül hogy a beteg saját Iái án Is ettnilott volna jönni az orvos rendelőjébe Ilyenkor elégedetté, nek — és Joggal — a várakozók, mert egy óra hosszára ahh marad a rendelés folvamatossága, I kom’öí.y mnA I az is, hogy so- >an bizalmatlanul fordulnak a kör­zeti orvosokhoz. Nincs sok értelme innak, hogy az ilyen beteg fe’ke- resse az orvost és növelje a vára­kozók számát. Ellenben tudomásu kell venni, hogy ma már nincsenek régi OTI orvostípusok nálunk, s bizalommal fordulhatnak hozzájuk Mi, orvosok csupán arra kérjük betegeinket, hogy legyenek a sok munkát végző orvossal szemben több türelemmel, több bizalommal ás nagyobb megértéssel. Orvosaink­nak egy feladata van: gyógyítani a betegeket. Viszont kötelessége az elég sok ideges embert őszintén fel­világosítani arról is, hogy egészsé­ges. Elmondta: DR. SEBŐK ANDRÁS rend. int. főorvos xooooooooooo <*. I MÓRA FERENC 187»—1934 1834 február 8-án halt meg Móra Ferenc M ÖRA FERENC írásait olvasod — és szinte fogad között ér­zed a végtelen magyar Alföld po­rát, szemedben vakítóan vibrál a tikkasztó nap, látod a paraszt nap­szítta, cserzett bőrét és úgy érzed hogy a te arcodról is lassan pereg a veríték — öntözve a millió tit­kot rejtő földet. A parasztról írná nagyon nehéz Évszázados küzdelem a földdel, az úrral, az adóval, a nincstelenség- gel és a tudatlansággal, a város ember előtt érthetetlenné és nagyon sokrétűvé tette a magyar parasztot A föld iránti szerelme, fanyar hu­mora, saját erkölcslsége, büszkesé­ge és ravaszsága, öröme és bánata nehezen önthető szavakba. Kevés írónak sikerült ez, de Móra Ferenc ezek közé tartozik. Móra írásaiban Mikszáth és Tö­mörkény hagyományainak tovább- folytatója a népies elbeszélésben De azért mégis más, mint nag> elődei. Mikszáth írásaiból könnyeb­ben kiolvasható a tanulság, Tö­mörkény vaskosabb és életszerűbb Móra stílusa azonban kétségtelenü odahelyezi őt a magyar nyelv leg­nagyobb művészei közé. Móra nem volt forradalmár, de írásaiban ren geteg a leleplező erő. Sokszor mée akkor is, amikor felületesen olvas va, csak haikszavú mesemondó — nkkor is vádirat az írása — vád- rat, amelynek minden mondatát » fogató nyomora és a szegénységtő' megszabadult, de a földnélküli já- nosokat igazán ismerő és megértő mély emberi érzés. U ÓRA SOHASEM felejtette el a * ■ szelet kenyér utáni vágyát, a Keserű „szeptemberi emlék”-et, az iskola paradicsomából kikergetett tízéves gyerek fájdalmát. Móra Ferenc akkor sem felejtette el a kiskunfélegyházi szegénysort, aho született, amikor a Szegedi Napló munkatársa (1902), majd főszer­kesztője lett (1913), vagy amikor már a Szegedi Múzeum igazgatója Évekig járta mint régész a szeged- környéki tanyákat, régi római te­metőket, pénzeket keresve. És amit a régész nem látott meg, azt meg- átta az író. Miközben a földmélyé­ben kutatott, meglátta a nyolcvan filléres napszámot, meglátta, hogy az ogy-két holdas bérlők, a kispa- rasztok hiába öntözik saját veríté­kükkel a mostoha földet, a termés csak elmegy adóba, ugyanúgy ahogy elmegy a tehén, meg a disz­nó is, sőt még a tábla szalonna is hogy „megmentse az államot” Móra látta, hogy valahol baj van Novelláiban, regényeiben ez a visz szatérő motívum, a felelettel néha adós. de aztán kimondja ezt is — M ÓRA BEFELÉ SÍRÓ ember, de keserűsége igen sokszor elárasztja a teleírt lapokat. Olyan ember, aki együttérez a „Földhöz­ragadt tfánosék’-kal. Ezekben a no­vellákban a legnagyobb. Itt látni egjobban, hogy felül tudott emel­kedni korának erkölcsein, amikor ezekről a kisemmizett parasztokról ír. Megérti a parasztot, aki fel­gyújtja két kezével összekapart ta­nyáját, mert a biztosítótól pénzt akar kihúzni, hogy kiházasítsa lá­nyát. Megérti, mert közülük való. És amikor gondolataiban vissza­száll a római korba, hogy megírja nagy regényét Diocletianus császár­ról (Aranykoporsó) akkor is félbe­szakítja munkáját, hogy még a re­gény megjelenése előtt, kiszakadva a letűnt világból — beszéljen azok­ról, akik közül való, azoknak, akik közé küldték, minden cifrázás, minden szépítés nélkül. k/JÓRA FERENC írásainak jó * ’ részét teszik ki kultúrpoliti­kai cikkei, hiszen Móra kulturpoli- tikus is volt. Nemcsak mint a Sze­gedi Múzeum és Könyvtár őre, il- 'etve igazgatója, hanem mint író újságíró is. Ilyen írásai (A herepf- -dény, A csaló). A felvilágosult, a fiatalokat szerető pedagógus mara­dandó művei. És amikor „A kalci- nált szóda” című novelláját olvas­ezen a héten — az előzetes meg­állapodás értelmében — Berlin de mokratikus körzetében, az Unter Den Linden-en emelkedő szoviet nagykövetség épületében folvtatta munkáját. A Szovjetunió nagykö­vetségének hatalmas, klasszicista stílusban. 1948 és 1951 között főles a Szovietunióból hozott épület- és díszítőelemekből épített Dalotáia méltó keretét adja annak a2 érte­kezletnek. amelytől a világ népei a nemzetközi kérdések egvrészének megoldását, a tartós béke felé ve­zető út megnyitását váriák. A mo­numentális épület is. amely a szov­iet építészet egyik remekművének mondható, önmaga is példázza, hogy az az út. amelyet a Szoviet­unió nyitott meg az emberiség előtt az építés, a békés munka, a nagy­szerű alkotások, s a boldog emberi iövő útja. A három nyugati ország külügy­minisztere először hétfőn délután röviddel három óra előtt lépte át a berlini ővezethatárt. hogv néhánv perc múlva — a szoviet katonai díszőrség sorfala előtt elhaladva — kíséretükkel együtt helvet foglalt­nak a szovjet nagykövetség tár- gyalótermül szolgáló, lenyűgöző méretű, húsz méter magas kupola­termében. a hatalmas kerek tanács­kozó asztalnál. Itt. ebben a teremben döntő stá­diumába került e héten a második napirendi pontról. ..A német kér­dés és az európai biztonság megőr­zésének feladatairól’1 szóló tanács­kozás. E napirendi pont fontossá­gára iellemző az, amit Molotov elvtárs ieevzett mea egvik felszó­lalásában: hogy a berlini értekez­letet főleg annak alapián ítéli maid meg a világ, miiven eredményekre vezet a német kérdés megtárgya- 'ása. A tárgyalások során két terv ke­rült a ..néev nagv“ asztalára: Eden angol külüevmimszter terve és a szoviet küldöttség iavaslata Fel­vetődik a kérdés- mi az eevik és ml a másik terv célia? Mit mond az egyik, s mit a másik iavaslat? Az „Eden-terv", amelyet nyilvánvalóan külön össze­beszéléseik során főztek ki a nyu­gati küHigvmimszterek (amint a bonni kormány berlini szóvivőié Közölte) .a nyugatnémet kormám aktiv közreműködésével”, o főhans- -úlvt az úgynevezett ..szabad1’ vá- 'asztásokra helvezi. s a leglényege­sebb kérdést, a Németországgal kö- tendő békeszerződést az utolsó helyre teszi. Az angol terv ugvanis a következő sorrendet iavasolia a német kérdés megoldására: I. sza­bad őssznémet választások: 2. en­nek alapián nemzetgyűlés összehí­vása az alkotmány kidolgozására: 3. alkotmány elfogadása és össz­népiét kormánv megalakítása: 4 tárgyalások a Németországgal való békeszerződés megkötéséről. Az an­gol iavaslat — amint már ebből is ’átható — háttérbe szorítia a német békeszerződés ügyét. halogatni igyekszik megkötését, meg akaria nehezíteni a német egység meg­teremtését. S még egv alapvető és döntő célt akar elérni, amelyet a suk az egykori inasoktatásról, mi is vele együtt megsímogatjuk a na­ponta negyedfél órát alvó, gyulla­dásos szemű tizennégyéves pékinas kócos haját. Móra Ferencnek nem sok elisme­résben volt része életében. De munkája műveiben tovább él. Él a Szegedi Múzeumban, ahová messzi tanyákról is bejárnak az egyszeri! emberek, hogy egy kis tudományt szívjanak magukba. Él regényei­ben. Él stílusában, nyelvében amelynek ápolása, tanulmányozása a mai írók feladata, mert Móra Ferenc minden szava igazi zene, a magyar paraszt és a magyar föld szívből! szeretete. terv finom selvempapirosba csoma­golva akart beadni a .lémet mili­tarizmus úJiáélesztése által veszé- veztetett európai népeknek: o nvu- -ati hatalmak terve szerint usvanis az ösisznémet kormányt felhatal­maznák. hogy átvegye a Szövetségi Köztársaság és Németország szov­iet övezete nemzetközi Joeait és kötelezettségeit.“ Ez a körmönfont gondolat pedig nem Jelent mást. mint hogv fenn kellene tartani azo­kat a köte’ezettséaeket. amelvek a bonni é> párizsi szerződések értel­mében Nvugat-Németországra há­rulnak. sőt ezek a kötelezettségek Kelet-Németországra is kiterjedné­nek. A bonni szerződés értelmében évtizedekre fennmarad Nvueat-Né- metországban a fél-meeszállásü rendszer, a párizsi szerződés nedis Nvuaat-Németorszáaot ötven évre egy Amerika által összetákolt há­borús csoportosulás szekeréhez köti. Vagyis- az ..Eden-terv“ olvan ..sza­bad’1 Németország megteremtését "éiozza. amelvik szorosan hozzá lenne láncolva a nvugati háborús szövetséghez, amely tagia lenne a 'szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló „Európai Védelmi Közösséginek. A Molotov állal előterjesztett javaslatok ezzel szemben a következetes szovjet békepolitikát tükrözik, — amelynek céljai, — ellentétben aa „Eden-terv“ céljaival — szoros összhangban vannak a német nép és Európa népei biztonságának ér­dekeivel. Milyen alapokra helyezi javaslatát a Szovjetunió küldött­sége? Az 1945 februáriéban megkö­tött jaltai és az 1945 augusztusában kötött potsdami nemzetközi egyez­mények alapelveire, — amelyeket Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió elfogadott, s amelyek­hez Franciaország kormánya is csat­lakozott. E kéf egyezmény világ»* san kimondja: meg kell semmisí­teni a német militarizmust és náciz­must, lehetőséget kell nyújtani a német népnek, hogy életét demo­kratikus és békés alapion szervez­hesse újjá. A béke érdekei sugal­mazták a. szovjet javaslatot, amely előtérbe helyezi, első megoldandó kérdésként jelöli meg a német bé­keszerződés ügyét. A szovjet javas­lat a nyugatiak által szándékosan homá’vban tartott kérdésből nyílt napirendi kérdést csinált és vilá­gosan megjelölte: hat hónapon be­lül. de legkésőbb 1954 októberéig békekonferenciát kell összehívni a Németországgal való békeszerződés megkötésére. Továbbá: Németország demokratikus és békés alapon tör­ténő újraegyesítése érdekében ala­kítsanak Ideiglenes őssznémet kor­mányt a szabad választások előké­szítésére és végrehajtására. A szovjet javaslat kényes kérdést szegez a nyugati hatalmak képvi­selőinek: mondják ki, merre vigyen Németország útja. a háború vagy a béke felé’ Sőt Molotov elvtárs a szerdai ülésen felvetette, meg kel­lene kérdezni népszavazás útján magát a német népet, hogy béke- szerződést kíván-e, vagy háborús szerződéseket? A német nép válasza alig lehet kétséges. Ezért utasítják el a nyugati külügyminiszterek a népszavazás gondolatát, ezért bur­kolóznak homályos fejtegetésekbe. Hiszen ők a német nép sorsáról, a német nép megkérdezése nélkül szeretnének dönteni, ők a német népet ágyútöltelékként akarják fel­használni imperialista vágyaik ki­elégítésében. Az adenauerista sajtó központi utasításra igyekszik el­hallgatni és elferdíteni a szovjet javaslatokat — de eredménytelenül. Molotov elvtárs javaslatai alapjá­ban rendítették meg az Eden által beterjesztett nyugati tervezetet, s mély hatást gyakoroltak az egész né­met népre: A német nép széles tö­megei meghallgatást követelnek sa­ját ügyükben. A nyusainémetországi munkanélküliek küldöttsége V. M. Molotov szovjet külügyminiszter részére emlékiratot nyújtott át Sz. Gyengínnek Berlin (MTI). Sz. Gyengint, a Szovjetunió németországi főbiztosá­nak képviselőjét február 4-én nyu­gatnémetországi munkanélküliek és nyugdíjasok küldöttsége kereste fel. A küldöttség tagjai a következők voltak: W. Idler, a Nyugatnémetor- szági Munkanélküliek Bizottságá­nak elnöke, M. Wilbach, ugyanen­nek a bizottságnak az alelnöke, F. Schoop, az Esseni Munkanélküliek Bizottságának elnöke és I. Harter, a Bajorországi Munkanélküliek Bi­zottságának elnöke. A küldöttség Molotov szovjet kül- ügyminszter részére emlékiratot nyújtott át Gyenginnek. Az. emlék­iratban felkérik V. M. Molotovot, hogy támogassa a négyhatalmi ér­tekezleten a nyugatnémet munka- nélküliek következő követeléseit: egységes, demokratikus Németor­szág megteremtése, Igazságos béke­szerződés kötése, a megszálló csa­patok kivonása. Kelet- és Nyugat­németország képviselőinek meghall­gatása. Gyengin kijelentette, hogy átadja a nyugatnémet munkanélküliek em­lékiratát a berlini értekezleten résztvevő szovjet küldöttségnek. — Nyugat-Berlin amerikai, brit és francia városparancsnoka nem volt hajlandó fogadni a munkanélküliek küldöttségét. (MTI).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom