Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-25 / 47. szám

1994 február 35. 8ZOLNOKMBGTE1 NfcPLAP s Az önköltségcsökkentés további lehetőségei a hazamenti Vegyiművekben ötéves tervünk utolsó évében üzemünk tavik legfontosabb fel­adata — Dartunk és kormányunk határozatának megfelelően — a ter­melési terv teliesítesén kívül az inköltség csökkentése és a terme- tékenyséa emelése. I. Az önköltség csökkentése naav adatot ró üzemünkre s nem elég csak általánosságban foglal­kozni ezzel a Kérdéssé., mint ahogv -•zt egyes vállalatoknál teszik. — VT unka padokig kell Itt lebontani, levinni a feladatokat. Meg kell ke­resni és meg is találni azokat a le­hetőségeket. melyek kedvezően hat­nak a termelékenység emelésére és az önköltség csökkentésére. Üzemünkben komoly lépést tet- ‘ünk már ebben az irányban. A ter­vek kidolgozásánál komoly gondot fordítottunk a műszaki intézkedé- ek tervére, mert ez tartalmazza zokat’ a célokat melvek a tervek túlteljesítésének útiát jelölik meg. II. A műszaki intézkedések terve konkrétan megielöli azokat a kö­zeli és távoli műszaki intézkedése­ket — beleértve az újításokat is — melvek a könnyebb, jobb munkát irányozzák elő s ezen keresztül a folyamatos termelést biztosítiák, elősegítik az anyag és munkaidő megtakarítást. Üzemünk — mint általában a vegyi üzemek — erősen anyagigé­nyes — és ígv természetes, hogy az önköltségcsökkentést az anvaetaka- rékossáenál kell kezdeni. Egészen kis százalék anvaemegtakarítás a vállalat részére komoly összeget je­lent. Konkrét példával szeretnék rá­világítani önköltségcsökkentésünk egyik komoly tényezőiére, ami mű­szaki intézkedési terveinkben is szerepel. A csörgedező hűtőkkel sok baj volt az elmúlt évben, több munkaóra esett ki a termelésből meghibásodásuk miatt. A közös műszaki vélemény alapién elhatá­rozott átalakítást ecv újítás tette lehetővé. Az úlítás által eredmé­nyezett megtakarítas 80.000 forint még az egész műszaki intézkedés eredményeként évi 300.000 forintot takarítunk meg melynek tekinté­lyes része az anyagfelhasználásnál jelentkezik. Ki. Ezen túlmenően a folyamatos ter­melést biztositó intézkedések egész sorát léptettük életbe s ezek első­sorban az amyagíakaréfkossáeot se­gítik elő. Üzemünk dolgozói sok ötlettel segítették a műszaki vezetőséget ebben a munkáiéban s ez adott le­hetőséget arra. hoev az 1953-ban is lsen kedvezően alakult gyártási önköltséget, ebben az évben még tovább javíthattuk. A kollektív szerződésben dolgozóink vállalták, hogy 1954-ben 0.5 százalékos anvag- megtakarítast érnek el. A Gazda-mozgalom kiszélesítése érdekében párt és szakszerveze­tünk. nemkülönben vállalatunk ve­zetősége igen komolv felvilágosító munkát végzett. — Ennek látható eredménye már az elmúlt hónap­ban is szépen mepmuto+krzott — Hasznavehetetlennek vélt anyagok­ból még 30.000 Ft értékű különböző tárgyat tudtunk előállítani s az ígv megtakarított anvagot más vállalat rendelkezésére bocsátottuk. Termé­szetesen anyagi érdekek is elősegí­tik azt. hogy minél többen kapcso­lódiainak be ebbe a mozgalom«® Üzemünk a használhatóvá tett anyagok után prémiumot fizet ki a dolgozóknak. Az anyagtakarókosság. újítások. Gazda-mozgalom az önköltség csök­kentés feladatainak egyik oldala További nagv lehetőségek mutat­koznak ezen a vonalon a munka ió megszervezésénél, A tervszerű mee- előző karbantartás munkái, melyek csak lassan bontakoznak ki üze­münkben ezídei® — komolv lendü­letet vett az utóbbi időben. — A 161 szervezett TMK nagyban csök­kenti az előre nem látható meg­hibásodásokat és az ebből eredő költségeket. Megelőző karbantar­tási tervünk véerehaitását bizto- sítia az. hoev dekádokra bontva vannak megielölve a feladatok. lev az ellenőrzés lehetősége is mee van és menetközben is ooeratív intéz­kedéseket lehet tenni, ha a munka úgy kívánia. Közoonti kérdéssé vált üzemünk­ben az energiával való takarékos­ság kérdése. Több komolv úlítás futott be ezzel kaüosolatban — s bár elsőrangú ie!"ntősóo« az ener­giatakarékosságnak erőműveink te­hermentesítése — komolyan befo- lvásolia az önköltségi tervek tel­jesítését is. IV. A fenti néhánv konkrét Délda mutatta, hogy üzemünknél nem csak általánosságban foglalkozunk az önköltség csökkentésével, a ter­melékenység emelésével, hanem komolv intézkedéseket is tettünk ennek érdekében — s ami a leg­fontosabb. üzriműnk dolífo-éit is nagy számban bevontuk ebbe a harcba. Mindenki a magg munka­helyén igyekszik a legfőbbet tenm! annak érdekében bosv a költségek 'sökkentésével elősegítse a kor- -nányprneramm célkitűzéseinek valóraváltását. Futár László. A kapások terméshozamai 3 mázsával, a kalászosokét 1 mázsával eme jük A kisújszállási gépállomás dolgo­zói megértették a december 19-i párt- és kormányhatározatot. Trak turistáink, szerelőink páros ver­senyre léptek a gépjavítási ter­vek teljesítése érdekében. Surányi Mihály brigádja a Nagy Miklós brigáddal, a Varga-brigád a Márki­brigáddal versenyez. Gátolja munkánkat, hogy az uni­verzális traktorokhoz az alkatré­szek nem érkeztek meg. így azokat határidőre nem tudtuk kijavítani Amint a régen megrendelt, de le nem szállított alkatrészek megér­keznek, az eddiginél szorgalmasabb munkával látunk hozzá a még hiányzó traktorok haladéktalan ki­javításához. Azt akarjuk, hogy a tavasz folyamán és egész esztendő­ben a tavalyinál sokkal nagyobb segítséget nyújthassunk a kisúj­szállási termelőszövetkezetek tagsá­gának a nagyobb termés elérésé­ben, a nagyobb jövedelem biztosí­tásában. Gépjavítási tervünk teljesítése mellett, a talajmunka jóminőségű és határidőre való elvégzésére tet­tünk Ígéretet. Én, Máté Sándor, az Ady tsz traktorosa és váltótársam szocialista munkaversenyre hívtuk ki Palágyi Kálmánt és váltótársát, a következő feltételek mellett: Vállaltuk, hogy G 35-ös trakto­runkkal 2000 normál'holdon végez­zük el a talajmunkát és a brigá­dunkban dolgozó traktoros elvtár­sak teljesítményét munkamódszer- átadással, állandó szakmai segítség­gel 150 százalékra emeljük« Gépünk csak a rendes karban­tartási idő alatt fog állni. Alkat­rész- és üzemanyag fogyasztásunkat 80 százalélcra csökkentjük. Trakto­runk és munkagépünk által meg­művelt területén olyan minőségi munkát végzünk, hogy a kapások­nál 3 mázsával, a kalászosoknál egy mázsával termelünk többet a ter­melési tervben előirányzott mennyi­ségnél. Gépünkre előirányzott ta­vaszi tervet a pártkongresszus tisz­teletére indult versenyben, április TÁVIRAT Jelentjük, hogy a téli gépjavítást határidő előtt egy nappal befejez­tük. MARTFŰ, Állami gazdaság. 18-ra teljesítjük és versenyre hív­tuk gépállomásunk összes tráktoris táját. Felajánlásunkhoz már eddig is jó léhán van csat'akoztak traktoro- társaink közül: Széli János, Antal Imre, Ábri János, Szegi Lajos, Csípő Kálmán, Palágyi Kálmán traktor- vezetők és azok váltótársai ver­senyre léptek. o»»oootTor«imgrxTC^»»»iwoaoBcoBC«>nocooi»eoc» Vállalásunk teljesítésével kiván- uk előmozdítani szövetkezeteink további fejlődését, a nagyobb ter­més elérését és jó munkánkon ke­resztül akarjuk lemosni gépállomá­sunk becsületén a közelmúltban esett foltot. Máté Sándor a kisújszállási gápáliomé. traktorosa. ÚJ MUNKAHELYÉN DOLGOZIK imarapa Sokan ismeri! Szolnok megye ben Baráth Bá lint elvtársat Hosszú időn ke­resztül a megye pártbizottság me zőgazdasági ősz tályának politi­kai munkatársa ként dolgozott é- naev segítsége- nyújtott a tsz tagoknak, állam gazdaságok do gozóinak gazda ságuk fejlesztésé ben. öthónapo párt iskolát véé zeit. Azóta is ál­landóan képezi magát s tudását megosztja a tanácsért., segítségért hozzája fordulókkal. A dec. 19-i párt- és kormány­határozat sze­rint minél több iól képzett politi­kai és gazdaság? funkcionáriusnak kell o helyszínen egítséget adnia a dolgozó paraszt­ságnak. a mező- °azdasá2 feil esz­eséhez. Ennek érdekében erősí­tik meg a járási oártb izottságókat is. Nemrégiben gén fontos párt­megbízatást ka­pott Baráth Bá­nit elvtárs. A szolnoki iárási pártbizotLug másodüt kára ^ lett. Örömmel tett eleget a megbízatás­nak és új munkahelyén fokozott izorgalommal látja el a teendőket. Teremtsenek emberhez málfó munkofelfetelekef a rakodási főnökségén dolgozni lehet, ha az ember nem lát. A vágányok közei pedig telő varinak sóderral és más szemét hulladékkal. A múlt év novemberében brigá dómmal egvütt 5 kocsi szenet for­dítottunk be a Jármű avítóba. Eb­ből a harmadik kocsi hátsótengelvr a vágányról kisiklott. A szertár ogvik dolaozóia látta ezt és nvu godtan azt felelte, .hagyják csak tt. megtörtént ez már máskor is'h A fordítókoronghoz vezető vágá­nyok sincsenek jó állapotban. A kocsik tolatásánál kétszeres fizi­kai erőt kell kifejteni így. Azt hisszük, jogos ez a panaszunk. De mindeddig se szóbeli, se írásbeli ké­résünkre semmi intézkedés nem történt. I KftitTŰK a Néplap szerkesz­tőségét. segítsen ahhoz. hogy ügyünk minél előbb elintézést-jiyer­ien. Fehér Sebestyén sztahanovista Szolnok. Rakodási főnökség. A A JSLFL4P iskoláját<ha „Ilárv Jáno 41 előadására készülünk Amikor a magyar szülészet ős­korát felelevenítő történeteket ol­vasom. Déryné. Megveri. Egressv Gábor küzdelmes életének egy-egy . azok éppúgy szeretik a földet A községben piac volt. Ez a nap, ilyenkor, télidében faluhelyen kosa­ras ünnep. A dolgozó pa­rasztok leginkább ilyen­kor tudakolják meg a ta­nácsházán hivatalos ügyei­ket. A földművesszövetke­zet átvevőhelye ezen a na­pon a legnépesebb. Itt már nem a férfiak, hanem az asszonyok vannak többségben. Ilyenkor ad­ják be legtöbben a barom­fit és a tojást. A tanácsháza előtt hár­masával, négyesével, cso­portokban beszélgettek. Az a szokás, hogy miután kö­rülnéztek a piacon, itt áll­nak meg egy pár szóra, s csak azután mennek a ta­nácsházára. Attól függ, ki­nek mi a dolga. Az elme­nők helyébe mindig újak jönnek. Kiss Pál egyénileg dolgozó paraszt, a terme­lési bizottság tagja is ott volt a beszélgetők között. Ö az az ember, aki a de­cember 19-i párt- és kor­mányhatározat megjelené­se után rögtön amellett kardoskodott, hogy a ta­nács gondoskodjon megfe­lelő mennyiségű műtrágyá­ról. Most is ennek fontos­ságáról beszélt. Kifogásol­ta, hogy a földművesszö­vetkezeti vezetők hanyag­sága miatt a bagimajori vasútállomásnál jónéhány mázsa szuperfoszfát megy veszendőbe, ha nem törté­nik gyors intézkedés. A dolgozó parasztok helye­selték szavait, a földmű­vesszövetkezeti vezetők­nek érdemes lenne gyor­san inté7kedniök, s az em­lített műtrágyát kiadni s falu népének. fi £ zek a tanácsháza előtti beszélgetések majdnem úgy festenek, mint valami termelési ér­tekezlet. A gazdák legtöbb­ször itt tudják meg egy­mástól, hogy ki mint halad a munkával. Hányat fialt a koca, van-e elég vető­mag. Figyelemmel kísérik ■'gymás szavait. Egy-egy jó ’azdának pedig, ha van el­adni valója, az már itt a piacon elkelt. Érvényesü’ a szólás-mondás, hogy a jó bornak nem kell cégér. A ló gazdáról pedig min­denki tudja, hogy az a ma- 'ac, amit ő árul, csak jó­fajta lehet. Vetőmagot is érdemes vele cserélni. Tör­ténetünk idején a janács- háza előtt beszélgetők leg­többet az őszi gabonafélék ápolásáról szóltak. Hetek­kel ezelőtt ugyanis egy em- ’ ékezetes gazdagyűlésen a III. pártkongresszus tisz- •eletére mintegy 80 dolgo­zó paraszt felajánlást tett s a felajánlás egyik pont­jaként, az őszi gabonafé- ’ék ápolását vállalták. , * T Tgy kilenc óra tájban Tóth Pál József, a cseberéri tanyavilág egyik lakója, is megérkezett. Fia­tal, harmincéves, de talán annyi sincs. Csendes, ke- vésbeszédű ember, párton- kívüli középparaszt. Ré­gebben ritkán járt a falu­ba. A tanácsházára meg csak olyankor ment, ha hí­vatták. Mostanában azon­ban minden gazdagyűlé­sen ott van. Nem szólalt még fel egyszer sem, nem szereti a nyilvánosságot. Legutóbb egy ilyen gaz- d agy ülésen Futás Lajos elnökhelyettes — aki ma­ga is gazdálkodó ember — és Keliger József terme­lési bizottsági elnök sza­vait hallgatta végig. Meg­jegyezte magának, hogy P búza istállótrágvával való megerősítése, feliiltrégyá- zása két-két és fél mázsá­val több termést eredmé­nyez. Eltelt két hét. S teg­napelőtt azért jött a köz légbe, hogy Futás elvtárs­iak bejelentse a követke­zőket. „Apám is szerette s földet, én is szeretem. Ne­kem tetszik a határoza TJgy látom, akik ezt csi­nálták, azok épp úgy sze­detik a földet, mint én. A múltkor hallottam, hogy j1 a felültrágyázás. Tapaszta atból tudom, ez a beszéd 'gaz. Jelenteni a tanács­iak, másfél hold búzát érett istállótrágyával meg­szórtam” — mondta az el oökhelyettesnek Tóth Pál József. # Cok minden történt még ezen a piaci na­pon a községben. Olyan dolgok, amelyek száz szó­nál is többet mondanak. Székely Péter 14 holdas középparaszt, Futás Lajos elnökhelyettestől tanácsot kért begyűjtési dolgokban. Futás elvtárs hellyel kí­nálta, figyelmesen meg­hallgatta Székely Pétert, s a kért felvilágosítást meg­adta. Pár hónappal ezelőti nem mindig foglalkoztak ilyen szeretettel a falu dol­gozó parasztjaival a ta­nácsnál. A változás most kézzel fogható és szép. A dolgozó parasztok válasza azonban a legszebb. Szé­kely Péter mielőtt elbú­csúzott volna, elmondta Futás elvtársnak, hogy a III. pártkongresszus tisz­teletére felajánlást akar tenni. „írja be, hogy Szé­kely Péter dolgozó paraszt két hold búzát istállótrá­gyával, három holdat pe­dig műtrágyával szór meg mert a többtermést akar- ’* — mondta a tanácsel­nöknek Székely Péter. Ezek a szavak és a szán­tóföldeken megvalósult tettek sok-sok apró mo­zaikszerű eseménye ad ma igazi képet a dolgozó pa­£is vasztok gondolatairól. A mai falu sokszáz lakójá­nak egy napja nem más mint egy megtestesült nagy akarat. Igazgyöngye ennek egy-egy tréfásan el ejtett mondat — esemény. iss Pálné, paraszt- asszony — akinek ’érjét történetünk elejérő' ismerjük — ezen a napon "eljesítette a III. pártkon­gresszus tiszteletére tét- felajánlását. A várható ->-gészévi adójukat, 2800 fo rintot fizetett be egyösz- szegbem. Bár férje is ott volt a tanácsnál, ezt mégis ő intézte. Tiszteletből mert őneki sokat jelent az ígéret. Hetekkel ezelőtt ugyanis ő vállalta és ő is akarta kiegyenlíteni az adót. Keliger József, a ter­melési bizottság elnöke is ezen a naoon váltotta va- 'óra a III. pártkongresz- szus tiszteletére tett fel­ajánlását. Egészévi tojás­éi baromfibeadását teljesí­tette, kifizette az adóját és beadott egy sertést. Dél­után úgy. egy óra tájban elnéptelenedett a tanács- háza környéke. Ki-ki elin­tézte munkáját. Délután már a Sallai termelőszö­vetkezet fogatosai az érett !stállótrágyát hordták a földekre. Id. Tóth János nyolcholdas dolgozó pa­raszt, a termelési bizott­ság tagja hasonló módon a búza felültrágvázását vé­gezte, Két holdat akarily- módon megerősíteni, eny- nyire tett vállalást. A munkát már napokkal ez­előtt megkezdte, s hama­rosan befejezi. Ez az egv ián bizonyítja, hogy Kén­yeién nem szavakkal, ha. nem tettekkel valósítják meg a december 19-i párt- és kormányhatározatot. Szekulity Péter megható enizódiáról szóló írás ke­zembe kerül, mindig arra gondo­lok. mi lenne, ha most egyikük el­jönne közénk? Hosvan vetekedne rólunk? Általában, mai emberek­ről és — ami engem kivúltkéooen érdekel — rólunk, a tiszaföldvári gimnázium színjátszóiról. Ne lepőd jenek meg. mert mun­kánkat iskolánk fizikusai, geoló­gusai is elismerik, sőt a művészi hajlamú eavének egyenesen büsz­kék. ha részt vehetnek a csoport munkáiéban. Ezért a megbecsülésért sóikat kel­lett dolgozni. Mindennapi mun­kánkkal a tanulás mellett készü­lünk a próbákra. Vidáman, szívvel- lélekkel csináljuk, s nem is marad el az eredmény. A közönség, a szereplők egyaránt sok kellemes percet éltek át. Pl. a decemberben megrendezett színes tarka műso­runkon. vagy a szilveszteri kabaré­estünkön. Most a ..Hárv János“ c. dalmű előadására készülünk. Gyönyörű, de egvben felelősség­teljes feladat ez. Komoly, elmé­lyült munkát kíván. Mi tudiuk. nem ez a legfontosabb feladatunk, hanem a tanulás. De csakis a ket­tő tökéletes megoldásával vég­zünk ió munkát, s ha íav megol­dottuk. elrr'mdhet,ink Vnrö'tnartv- vsil: „Ez jó mulatság, férfi mun­ka volt!“ Szilágyi Sándor III. o. Tiszaföldvári Álla­mi Általános Gimnázium. Tprükmiklíson megalakult a Társadalom- és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat járási-városi szervezete. Fehruár 21-én tartották meg az alakuló köz­gyűlést és ott elnöknek Z. Török Mihályné kitüntetett pedagógust (Törökmiklós) választották meg. — Elnökhelyettesek: dr. Vadai Sán­dor járási egészségügyi csoport- vezető főorvos és Zakar Ferenc, a városi tanács oktatási osztályának vezetője. Elnökségi tagok: Bihari Imre, a surjáni állami gazdaság ki­tüntetett főagronómusa, Bükkfalvi Zoltán törökmiklós! tanár, dr. Cse­resnyés Kolozs tiszapüspöíki orvos. Deme Péter fegyvemeki Iskolaigaz­gató, Fábián András törökmiklós) iskolaigazgató. Az ellenőrző bizott­ság tagjai: Fehér Imre, a járási ta­nács népművelési osztályának ve­zetője. Papp István a városi tanács népművelési osztályának vezetője és Pomázi István, a törökmiklósi gimnázium igazgatóhelyettese. A SZOLNOKI MÁV rakodá­si telepén dolgozom brigádommal együtt. A Jármű lavító területére érkező szénküldemónyek kirakását csak úgy tudiuk elvégezni, ha azt két f crdi tókoron gon befordítiuk. A fordítókoroing rossz állariota miatt ió idő esetén is — ami mos­tanában ritkán van — 10—12 fő rossz idő esetén pedig 20 dolgozó munkaereiét is igénvbe veszi a ko­csik befordítása. Ezt a munkát ke­vesebb munkaerővel is el lehetne végezni, ha a Jármüiavító és a szertárfőnökség nagyobb körülte­kintéssel végezné feladatát. Ezzel azonban nem dicsekedhetnek. Nem segítik, nem ellenőrzik munkán kát. s nem törődnek azzal höav milyen körülmények között dolgo­zunk. A fordító rossz állariota nem­csak több erőnket veszi igénvbe. de veszélyezteti testi épségünket is, de nem utolsó sorban ez a vasúti kocsik kisiklásának oka is I TŰRHETETLEN I az is. hogv sötétben dolgozunk, már ahogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom