Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-25 / 47. szám

4 «rm.wtwiv'B'rwi vitacikk: flz ál aiános iskolai tanu'ck magatartásának néhány problémájáról Napjainkban mind több szó esik a tanulók magaviseletéről, a tanul­mányi eredményekről, a szülők és a társadalmi szervek nevelő mun­kájáról és a pedagógusok anyagi helyzetéről. A Nénlan hasábjain Palotai Mihály kartársunk foglal­kozott több-kevesebb részletesség­gel ezekkel a kérdésekkel. Azok a problémák, melyeket érintett, olyan alaposak s annyira időszerűek, hogy csak néhány mondattal érintve azo­kat, nem is beszélhetünk ielemtő- ségüferől. Hozzászólásként a tanuló iskolán- kíviili magatartásáról és annak okairól szeretnék írni röviden. Előrebocsátom, nem a vidáman, pajkosain játszadozó gyermekekről, hanem azokról írok. akiknek ma­gatartása ennél több. rossz. Gyak­ran látunk olyan gyermekeket, akiknek viselkedése akár a pedagó­gus. akár a szülő, vagy bárki más szemszögéből is nézzük, helytelen. Az ilyen magatartásúak között a legtöbbször az úgynevezett hőskö- dők a hangadók, akik jóhiszemű tanulótársaikat is rossz irányban befolyásolják. Felelőtlen kijelenté­seik. trágár kifejezéseik nem egy­szer megütik a járókelők fülét s előfordul az is. hogy meg is szólít­ják a rossz magaviseletű gyerme­ket. Sok esetben az a válasz erre. hogy még a kis imnosztorok von­ják felelősségre a felnőtteket, ami­ért beleavatkoznak verekedésükbe, csinytevésükbe. Baj van a tiszteletadás terén is. Sokszor hallunk olyanról, hogy a tanulók nem köszönnek, hiány­zik belőlük a felnőttek, öregek iránti tisztelet, előzékenység. Ez bizony igaz. Sok tennivalója van ezen a téren a szülői háznak s az iskolának egyaránt. Tévedés ne essék, nem az alázatosságra való nevelésről van itt szó. hanem arról, hogv a tanuló már most le­gyen tudatában annak, hogy jobb és gondtalanabb élete a felnőttek szorgalmas munkáiénak köszön­hető s ezt külsőleg is juttassa ki­fejezésre. Meg kell azonban mon­dani azt is. hogy a tiszteletadás a köszöntés elmulasztásában a fel­nőttek is sokszor ludasak. Iskolá­inkban orszásszei-te szokásos ez az úttörő köszöntés: Előre! Mégis gyakran tapasztalhatjuk, hogy a gyermek így köszöntve a felnőtteket, azoktól gúnyos meg­jegyzések"!. nemegyszer megszé­gyenítést kap. Mi lesz az eredmény? Az. hogy a tanuló a legtermészetesebb meg­oldást választja, nem köszön senki­nek. sehogyan. Hol keressük ezeknek a hibák­nak forrását? Csak az iskolában, vagy csak a családi házban? Itt is. ott is. Vannak hiányosságai az is­kolai nevelőmunkának is ezen a téren, mert nem egy esetben a gyermekek értelmi nevelése mellett az erkölcsi nevelést elhanyagolta, de vannak javítani valói a szülői háznak is. Ne feledjük el. hogy a tanuló az iskolában a naonák csak egynegyed részét tölti el. a többi időben az iskolán kívül van. A na­gyobb feladat érthetően a szülői otthonra és a naDközi otthonokra vár. Következik ebből, hogy a ta­nulók magaviseletéért nem csak a nedagógus felelős. Sokszor előfor­dul. hogy a rossz magaviseletnek érmen a szülők nemtörődömsége az oka. Van olyan szülő, akinek gyer­meke elvégzi a nyolc osztályt anélkül, hogy csak egy alkalom­mal is megjelent volna akár az édesanya, akár az apa a szülői értekezleteken. a Szülők Iskoláján, ahol Dedig ép­pen a gyermeknevelés problémáiról esik szó. Igazat kell adnom annak a szülőnek, aki az egyik szülői ér­Dr. BUBLA ISTVÁN (Tápiószele) levelet írt Petőfi halálával kapcso­latos múltkori válaszunkra. Meg­erősíti a válaszban foglaltakat és lelkes hangú levelében igen érté­kes az, amint leírja utazását, él­ményejt a fehéregyházi csatatéren, a környező községekben, ahol Pe­tőfi utoliára járt és ahogy beszá­mol a csatatéren emelkedő honvéd- emlékműről. Itt most dr. Bubla István levelének ahhoz a részéhez szól hozzá TÖRÖK LEHEL tanár, a Társulat tagja, melyben arról ir, 1901-ben a magyar Országos Tör­ténelmi Ereklye Múzeum a sír mellé kis mauzóleumot létesített és ennek falán ez olvasható: »Kozákok ear® körbe fogta Hogy élve ejtse foglyul fit. Ö küzd. magát meg nem adva, Azu án saját szivébe lütt». Ebből a felírásból dr. Bubla Ist­ván arra a nézetre következtet, tekezleten elmondotta: ..Saimos. vannak szülők, akik sókkal többet törődnek önmagukkal, mint gyer­mekük nevelésével.“ Hiba van a tanácsszerveiknél is. Sokszor tapasztaljuk, hogy csak a gazdasági problémák iránt érdek­lődnek. csak azokat ellenőrzik, a tanulók fegyelmi állapota iránt azonban nem is érdeklődnek, pe­dig ezekkel is kellene föglalkoz- niok. Helyes lenne, ha tanácsülé­seken, végrehajtó bizottsági meg­beszéléseken is szó esnék időnként a nevelés problémáiról s azok meg­oldására több gondot fordítanának. Ügy gondolom, ha mindazok, akiknek környezetében gyermek él, nagyobb gondot fordítanának a tanulók nevelésére, vitás ese­tekben pedig kikérnék a pedagó­gusok tanácsát, nem maradhat el a várt eredmény. Ne feledjük: semmivel sem vár­hatunk többet tanulóinktól, mint amennyit adunk nekik. Igazat kell adnunk annak a szülőnek, aki így nyilatkozott a kérdésről: „A peda­gógusok odaadó munkájával, a ta­nács és a felsőbb oktatási szervek segítségével, de nem utolsó sorban a szülők nevelői munkájával kell megoldanunk ezt a fontos kérdést.“’ TÖTH ISTVÁN, ált. isk. igazgató. Mesterszállás. hogy Petőfi öngyilkos lett, nehogy fogságba kerüljön. Török Lehel válasza: Szemtanúk feljegyzései alapján megállapított történelmi tény, hogy ez nem Pe­tőfivel, hanem Zeik Domokos hon­véd századossal, Bem segédtiszt­jével történt, aki Bemnek egy kes­keny töltésen való menekülését fe­dezte öníeláldozóan, oroszlánként küzdött egész csapat ellen és ki­vívta az ellenség elismerését is.. — Meg akarták kímélni életét, meg­adásra szólították fel, mikor azon­ban hátratekintve látta, hogy Bem már megmenekült, pisztolyt rán­tott és főbelőtte magát. Ezt a hősi jelenetet feldolgozta Jókai Mór is egyik gyönyörű novellájában, — melynek címe: „Az utolsó szó és az utolsó golyó“. (Csataképek c. kötet.) ISMERD MEG a környező adagot II Társadalom- és fémrész Huinmányi Ismeret'erjesztö Társulat válaszol a dolgo/ók «érdiére A radikálisok találkozóhelye (Amerikai anekdota) Caiátságos tükör az amekdóta. Vaev talán iobban mondva nem is tükör, csak tükördarab. De ez a kis cserép sokszor nagvoon is élesen tükrözi a nagy élet egy-egv részletét. A humortól, gúnytól fé­nyes kis tükörcseréo metsző élével nagyon is meg tudia sebezni azo­kat. akik hz igazság elől árnyékba szeretnének menekülni. Vaiian miiven anekdótákat me­sélnek egymásnak az emberek ma ez Egyesült Államokban? A napokban a The Worker című amerikai munkáslan közölt eev ilyen le "újabbkor! amerikai anek dótát Lester Rodney tollából. Ennek nyomán adjuk az alábbi tanulságos történetet, * A külvárosi kis vendéglős, aki­ről ez a történet szól. a csőd széléin állott. Amúgy is sovány pénzállományát az utolsó fillérig élelmiszerbe ölte. de hiába töltötte fel valamennyire a kamrát: három napja, mióta a dermesztő hideg megkezdődött, lóformán egyetlen lélek se tette be a lábát a csöppnyi étterembe. Vendéglősünk kétségbe volt esve. Bevétel semmi, a felrak­tározott élelmiszer pedig félő. hogy a nyakán marad. És ekkor, kétségbeesésében hatá­rozta el magát arra a lépésre, mely olyan hamar furcsa nevezetesség­hez juttatta, • ^ másnap reggeli lapban egv Darányi apróhirdetés az ét­terem neve és címe mellett a kö­vetkezőket iegvezte meg: .Radikáli­sok találkozóhelve.“ Amikor a ven­déglős feleségének Pillantása rá­esett erre a hirdetésre, azt hitte menten szömvet hal. Feldúlva ro­hant fércéhez, zokogva mutatta meg neki az újságban: miiven alias mó don hurcolia meg a konkurrenci; az ő tisztességes nevüket. Vendéglősünk azonban nevetve nvuetafta meg feleségét: A hirde­tés nem a konkurrencia műve — hanem az övé. Mit veszthetnék? magyarázta a feleségének. A törzs­vendégek közül véletlesnség, ha egv is elolvassa a három Darányi sort. Annál inkább elolvassa a Szövet­ségi Nyomozó Bizottság — az FBI. És éppen ez lesz a bombaüzlet. Mert radikális úgyse iön maid az üzletbe. De eljönnek maid az FBI kopói. detektívek, spiclik, provoká­torok. eljönnek maid a szenzációra éhes riporterek. Ezek beülnek majd és várni fogják a radikálisokat. S miközben várakoz’- -''- fogyaszta­niuk is kell.,, • ötletes vendéglős elhívta még a bátyját is. hoey se­gítsen kiszolgálni. Nem is csalatko­zott számításaiban. Künn mínusz 8 fokos hideg volt. de az étterem szinte varázsütésre megtelt, sőt — még az utcán is sokan várakoztak, hogy bejuthassanak. Polgáriruhás rendőrök, besúgók, újságírók, fény­képészek — egymást taszigélták a sikos járdán, hoev legalább az abla­kon keresztül láthassanak valamit. Az ablakot azonban teljesen befu­totta a pára. Aki látni akart vala­mit. annak be kellett jutnia. Beülni — és fogyasztani. Az ötletes vendéglős egykettőre túladott készletén: még el is kel­lett küldenie a feleségét utánpót­lásért. Leírhatatlan, hogy mi volt odabent, a csöppnyi étterem egyet­len helyiségében. Kétszemélyes kis asztalok mellett néRven-öten. a na­gyobbaknál nvolcan-tízen ültek. A s?eme sarkából mindenki a másikat figyelte. Döcögő beszélgetések in­dultak. mindegyik véleményt, állás- foglalást igyekezett kicsiholni a másikból. Mit gondol, kérem, ho­gyan lehetne megvédeni a békét? Nem gondolia. hogv jobban kellene tisztelni az alkotmányt? és így to­vább. Kisvártatva azonban méla undorral haevtak fel a kísérletezés­sel: a válaszokból ráiöttek. hogv a másik Is ugyanazért iött Be kellett ’átniuk. hogy az étteremben egv szál radikális sincs, és ők maguk között vannak,,í Ekkorra azonban a hangulat már nagyon is emelkedett volt. A jó boroktól felvillanyozódott az egész díszes társaság és velük együtt ivott az ötletes vendéglős, aki mégiscsak megmenekült a csőd­től. Miről beszélgetnek azonos fog­lalkozású. egyivású emberek, ha együtt isznak? Természetesen szak­mai dolgokról. Erről beszélgetett hát az étterem közönsége is. Ki mi­kor csinált egy ió ..fogást“ (lefo­gást ...). kinek mikor sikerült egy minden bizonyíték nélküli, pert bravúrosan előkészítenie, satöbbi. A beszélgetésből csakhamar vitat­kozás lett. Most már nem arról folyt a szó. hogy ki mikor és ho­gyan csinált valamit hanem arról: ki csinálta a legjobb fogást, ki tet­te, vagy tétette a legbravúrosabb vallomást. Az ilyen parázs vitának a dóig ók természetéből adódólag dühödt verekedéshez kellett vezet­nie — különösen olyan férfiak kö­zött akiknek mindegyike most már nem csak az alvilág, de az egész világ urának tartotta magát M er is történt Nemsokára út­jára indult az első szódás­üveg. maid felrepült a második is. egy lövés a tükörbe, egy lövés a mennyezetbe — és három perc alatt a „vendégek“ serege egyetlen öklöző, üvöltő, szitkozódó gomolyag- gá lett. S közben persze szilánkok­ra tört a berendezés. Az ötletes vendéglős, aki három perccel ezelőtt még a hetedik mennyországban érezte magát, most keservesen átkozódva szidta még a szülőamviát is annak, aki kita­lálta az FBI-t. Ekkor egy detektív, aki még a legiózanabb maradt, örömében fel- sóhaitott. hogv neki mégis sikerült megtalálnia a maga radikálisát. Ki­tépte magát a verekedő tömegből és máris sárgán csillant a bilincs a vendéglős csuklóján. A vendéglős pedig félóra műlvr meglátta azt a hatalmas szürke ■jpületet. amelv a mai Amerikában- tényleg a radikálisok találkozóhe­ly® .», Ottódat ok a DCiimágbóL A Néplap már hírt adott arról, hogy a szolnoki Damjanich János' Múzeum megkezdte a szolnokme- gyei népi táncok és énekek gyüjé- sét. Most a kisújszállási gyűjtés anyagából közreadunk néhányat, hogy kulíurcsoportjaink, tanulóink, dolgozóink közül minél többen megtanulhassák. ...Csikorgóé hideg Januári VB* pon érkeztünk a kisújszállási kul­in rótt honba a szolnoki Fűtőház tánccsoportjának néhány tagjával. Nehéz volt a kultúrtermet befűteni, de rögtön elfelejtettük a hideget, amikor megpendült a citerák húrja és Tuka Zsigmond ajkán egy bá­natos, halk nóta, „Szegfű Bandi balladája““ hangzott fel: ■ sjso.Mua.Lv.l«./. Parlando.#»kb.SO. Kiaijssállás /ssolnok m/ P.J. Zöld gyep mel-lett vé-feony desz-ba ke-rí-táa, Sseg-fU Ban-di lo-ya ben-ne lo-ge-léss. Cif-ra azű-rét rá-te-rí-ti lo-vá-ra,-fl-------------­K—K— k--------—--------­— i?--------b—Sr— \— I , ____ ___ZF ... n& *\ \ ---- V ■__v — «r--------r*----- 1/ gr-_________________A_____ '• ¥—*-------------------------------*—*-------0-------« —---------------i--------zj lla>ga pe*dig be-bal-lag a 03ár«dá*ba. Csaplárosné halat honion nekem kend, Édesanyám én Istrázsát nem állt*. Mellé pedis: citromos bort hozzéik kend, A kert alatt járnak már a raandarok. A lányát meg strázsára állítsa kend Szegfű Bandi se Tette ezt tréfára. Ha zsandár Jön, híradással legyen kend. Felpattant a kcselylabu lovára. Bengratott a kunsági, erdőbe. Lova lába megbotlott egy gyökérbe' Lova lába megbotlott egy gyökérbe’ Ott nyomta meg kilenc zsandár fektébe". A negyedik versszak után csak a dallamot dúdolja, de az öregek kö­zül a 64 éves B. Nagy Lajosné tudja és énekeli is a hiányzó szöveget: P Megüzenem ledre* feleségemnek,. Viselje gondját három gyermekemnek. Se csikósnak, se gulyásnak ne adja, Mert ott csak a betyárságot tanulja. Az utolsó versszakot már vagy húszán éneklik: Szegfű Bandi perkál fnge.gatyája Sok harmatot levert már a pasztába, De sok urat, de sok grófot kifozz.ott, De aok hámot. Jármot üresen hagyott. Közben megtelik a terem ette* rásokltal és énekesekkel. Neki is kezdenek hamarosan egy pattogó ritmusú nótának, — melynek utolsó strófájára már csak id. Papi Lajos emlékezik. I Sío,ífU5,LT.la/. Sempo giusto.Siaujasállás /Sioiaok a,/ 1 ^ J fM”5 J ..............J Mes- é-rik a aső*XŐ aeo« s®* ká* ra > H.w, m*A« ni. »am ftl tftll SA* Gyöngyvirágból kötöttem köszörül. Ága-tos« # »államra borult. Aga-boga a vállamra borult, Sok víg napom azomonira fordnlt. Mikor engem katonának visznek, Ace árokba1 még a via 1» reszket, A* árokba* a tűs bad reszkessen, Csak a babám Igazán szeressen Nincs helyünk felsorolni azt a sok népdalt, amelyet hallottunk és a múzeum hangfelvevőjével meg is örökítettünk. Közülük most csak egy igen szép, hajításokkal teli dallamot mutatunk be, amelyet ft. 62 éves Seprenyi Mihály kisújszál­lási dolgozó paraszt énekelt szép, tiszta hangon: Parlando. Jskb.M. Szo.*»t.I.v.Ih/.Iloöjozélléo./Szolnok m.ft.l Tft.ka.alil.f4b m(l» több vl-ri- got. Ba-rag-szlt a kis an-gya-lon. hogy én hot- >é non Ji-rot. feo té-go-det oaak azo-rot-lok, oa; tü-atün as o-gofc-ro. Háznnjk eldtt egy rózsafa három bimbó Ne szakítsd le Maangyalont; rózsa van rajta, lesz nemsokára. Arra jár a kis angyalom, hogy A azt Majd az éjjeli gyöngyharmat, szépen leszakítja. gyöngyölllk rajta. A taövege Is oly»» szép. hogy Ar- I és 3 Szolnok környéki népdalt fognak demes megtanulni. I így közreadni — Legközelebb három Jászsági — I Kaposvári Gyula azánexHsrrosetS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom