Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-25 / 47. szám
4 «rm.wtwiv'B'rwi vitacikk: flz ál aiános iskolai tanu'ck magatartásának néhány problémájáról Napjainkban mind több szó esik a tanulók magaviseletéről, a tanulmányi eredményekről, a szülők és a társadalmi szervek nevelő munkájáról és a pedagógusok anyagi helyzetéről. A Nénlan hasábjain Palotai Mihály kartársunk foglalkozott több-kevesebb részletességgel ezekkel a kérdésekkel. Azok a problémák, melyeket érintett, olyan alaposak s annyira időszerűek, hogy csak néhány mondattal érintve azokat, nem is beszélhetünk ielemtő- ségüferől. Hozzászólásként a tanuló iskolán- kíviili magatartásáról és annak okairól szeretnék írni röviden. Előrebocsátom, nem a vidáman, pajkosain játszadozó gyermekekről, hanem azokról írok. akiknek magatartása ennél több. rossz. Gyakran látunk olyan gyermekeket, akiknek viselkedése akár a pedagógus. akár a szülő, vagy bárki más szemszögéből is nézzük, helytelen. Az ilyen magatartásúak között a legtöbbször az úgynevezett hőskö- dők a hangadók, akik jóhiszemű tanulótársaikat is rossz irányban befolyásolják. Felelőtlen kijelentéseik. trágár kifejezéseik nem egyszer megütik a járókelők fülét s előfordul az is. hogy meg is szólítják a rossz magaviseletű gyermeket. Sok esetben az a válasz erre. hogy még a kis imnosztorok vonják felelősségre a felnőtteket, amiért beleavatkoznak verekedésükbe, csinytevésükbe. Baj van a tiszteletadás terén is. Sokszor hallunk olyanról, hogy a tanulók nem köszönnek, hiányzik belőlük a felnőttek, öregek iránti tisztelet, előzékenység. Ez bizony igaz. Sok tennivalója van ezen a téren a szülői háznak s az iskolának egyaránt. Tévedés ne essék, nem az alázatosságra való nevelésről van itt szó. hanem arról, hogv a tanuló már most legyen tudatában annak, hogy jobb és gondtalanabb élete a felnőttek szorgalmas munkáiénak köszönhető s ezt külsőleg is juttassa kifejezésre. Meg kell azonban mondani azt is. hogy a tiszteletadás a köszöntés elmulasztásában a felnőttek is sokszor ludasak. Iskoláinkban orszásszei-te szokásos ez az úttörő köszöntés: Előre! Mégis gyakran tapasztalhatjuk, hogy a gyermek így köszöntve a felnőtteket, azoktól gúnyos megjegyzések"!. nemegyszer megszégyenítést kap. Mi lesz az eredmény? Az. hogy a tanuló a legtermészetesebb megoldást választja, nem köszön senkinek. sehogyan. Hol keressük ezeknek a hibáknak forrását? Csak az iskolában, vagy csak a családi házban? Itt is. ott is. Vannak hiányosságai az iskolai nevelőmunkának is ezen a téren, mert nem egy esetben a gyermekek értelmi nevelése mellett az erkölcsi nevelést elhanyagolta, de vannak javítani valói a szülői háznak is. Ne feledjük el. hogy a tanuló az iskolában a naonák csak egynegyed részét tölti el. a többi időben az iskolán kívül van. A nagyobb feladat érthetően a szülői otthonra és a naDközi otthonokra vár. Következik ebből, hogy a tanulók magaviseletéért nem csak a nedagógus felelős. Sokszor előfordul. hogy a rossz magaviseletnek érmen a szülők nemtörődömsége az oka. Van olyan szülő, akinek gyermeke elvégzi a nyolc osztályt anélkül, hogy csak egy alkalommal is megjelent volna akár az édesanya, akár az apa a szülői értekezleteken. a Szülők Iskoláján, ahol Dedig éppen a gyermeknevelés problémáiról esik szó. Igazat kell adnom annak a szülőnek, aki az egyik szülői érDr. BUBLA ISTVÁN (Tápiószele) levelet írt Petőfi halálával kapcsolatos múltkori válaszunkra. Megerősíti a válaszban foglaltakat és lelkes hangú levelében igen értékes az, amint leírja utazását, élményejt a fehéregyházi csatatéren, a környező községekben, ahol Petőfi utoliára járt és ahogy beszámol a csatatéren emelkedő honvéd- emlékműről. Itt most dr. Bubla István levelének ahhoz a részéhez szól hozzá TÖRÖK LEHEL tanár, a Társulat tagja, melyben arról ir, 1901-ben a magyar Országos Történelmi Ereklye Múzeum a sír mellé kis mauzóleumot létesített és ennek falán ez olvasható: »Kozákok ear® körbe fogta Hogy élve ejtse foglyul fit. Ö küzd. magát meg nem adva, Azu án saját szivébe lütt». Ebből a felírásból dr. Bubla István arra a nézetre következtet, tekezleten elmondotta: ..Saimos. vannak szülők, akik sókkal többet törődnek önmagukkal, mint gyermekük nevelésével.“ Hiba van a tanácsszerveiknél is. Sokszor tapasztaljuk, hogy csak a gazdasági problémák iránt érdeklődnek. csak azokat ellenőrzik, a tanulók fegyelmi állapota iránt azonban nem is érdeklődnek, pedig ezekkel is kellene föglalkoz- niok. Helyes lenne, ha tanácsüléseken, végrehajtó bizottsági megbeszéléseken is szó esnék időnként a nevelés problémáiról s azok megoldására több gondot fordítanának. Ügy gondolom, ha mindazok, akiknek környezetében gyermek él, nagyobb gondot fordítanának a tanulók nevelésére, vitás esetekben pedig kikérnék a pedagógusok tanácsát, nem maradhat el a várt eredmény. Ne feledjük: semmivel sem várhatunk többet tanulóinktól, mint amennyit adunk nekik. Igazat kell adnunk annak a szülőnek, aki így nyilatkozott a kérdésről: „A pedagógusok odaadó munkájával, a tanács és a felsőbb oktatási szervek segítségével, de nem utolsó sorban a szülők nevelői munkájával kell megoldanunk ezt a fontos kérdést.“’ TÖTH ISTVÁN, ált. isk. igazgató. Mesterszállás. hogy Petőfi öngyilkos lett, nehogy fogságba kerüljön. Török Lehel válasza: Szemtanúk feljegyzései alapján megállapított történelmi tény, hogy ez nem Petőfivel, hanem Zeik Domokos honvéd századossal, Bem segédtisztjével történt, aki Bemnek egy keskeny töltésen való menekülését fedezte öníeláldozóan, oroszlánként küzdött egész csapat ellen és kivívta az ellenség elismerését is.. — Meg akarták kímélni életét, megadásra szólították fel, mikor azonban hátratekintve látta, hogy Bem már megmenekült, pisztolyt rántott és főbelőtte magát. Ezt a hősi jelenetet feldolgozta Jókai Mór is egyik gyönyörű novellájában, — melynek címe: „Az utolsó szó és az utolsó golyó“. (Csataképek c. kötet.) ISMERD MEG a környező adagot II Társadalom- és fémrész Huinmányi Ismeret'erjesztö Társulat válaszol a dolgo/ók «érdiére A radikálisok találkozóhelye (Amerikai anekdota) Caiátságos tükör az amekdóta. Vaev talán iobban mondva nem is tükör, csak tükördarab. De ez a kis cserép sokszor nagvoon is élesen tükrözi a nagy élet egy-egv részletét. A humortól, gúnytól fényes kis tükörcseréo metsző élével nagyon is meg tudia sebezni azokat. akik hz igazság elől árnyékba szeretnének menekülni. Vaiian miiven anekdótákat mesélnek egymásnak az emberek ma ez Egyesült Államokban? A napokban a The Worker című amerikai munkáslan közölt eev ilyen le "újabbkor! amerikai anek dótát Lester Rodney tollából. Ennek nyomán adjuk az alábbi tanulságos történetet, * A külvárosi kis vendéglős, akiről ez a történet szól. a csőd széléin állott. Amúgy is sovány pénzállományát az utolsó fillérig élelmiszerbe ölte. de hiába töltötte fel valamennyire a kamrát: három napja, mióta a dermesztő hideg megkezdődött, lóformán egyetlen lélek se tette be a lábát a csöppnyi étterembe. Vendéglősünk kétségbe volt esve. Bevétel semmi, a felraktározott élelmiszer pedig félő. hogy a nyakán marad. És ekkor, kétségbeesésében határozta el magát arra a lépésre, mely olyan hamar furcsa nevezetességhez juttatta, • ^ másnap reggeli lapban egv Darányi apróhirdetés az étterem neve és címe mellett a következőket iegvezte meg: .Radikálisok találkozóhelve.“ Amikor a vendéglős feleségének Pillantása ráesett erre a hirdetésre, azt hitte menten szömvet hal. Feldúlva rohant fércéhez, zokogva mutatta meg neki az újságban: miiven alias mó don hurcolia meg a konkurrenci; az ő tisztességes nevüket. Vendéglősünk azonban nevetve nvuetafta meg feleségét: A hirdetés nem a konkurrencia műve — hanem az övé. Mit veszthetnék? magyarázta a feleségének. A törzsvendégek közül véletlesnség, ha egv is elolvassa a három Darányi sort. Annál inkább elolvassa a Szövetségi Nyomozó Bizottság — az FBI. És éppen ez lesz a bombaüzlet. Mert radikális úgyse iön maid az üzletbe. De eljönnek maid az FBI kopói. detektívek, spiclik, provokátorok. eljönnek maid a szenzációra éhes riporterek. Ezek beülnek majd és várni fogják a radikálisokat. S miközben várakoz’- -''- fogyasztaniuk is kell.,, • ötletes vendéglős elhívta még a bátyját is. hoey segítsen kiszolgálni. Nem is csalatkozott számításaiban. Künn mínusz 8 fokos hideg volt. de az étterem szinte varázsütésre megtelt, sőt — még az utcán is sokan várakoztak, hogy bejuthassanak. Polgáriruhás rendőrök, besúgók, újságírók, fényképészek — egymást taszigélták a sikos járdán, hoev legalább az ablakon keresztül láthassanak valamit. Az ablakot azonban teljesen befutotta a pára. Aki látni akart valamit. annak be kellett jutnia. Beülni — és fogyasztani. Az ötletes vendéglős egykettőre túladott készletén: még el is kellett küldenie a feleségét utánpótlásért. Leírhatatlan, hogy mi volt odabent, a csöppnyi étterem egyetlen helyiségében. Kétszemélyes kis asztalok mellett néRven-öten. a nagyobbaknál nvolcan-tízen ültek. A s?eme sarkából mindenki a másikat figyelte. Döcögő beszélgetések indultak. mindegyik véleményt, állás- foglalást igyekezett kicsiholni a másikból. Mit gondol, kérem, hogyan lehetne megvédeni a békét? Nem gondolia. hogv jobban kellene tisztelni az alkotmányt? és így tovább. Kisvártatva azonban méla undorral haevtak fel a kísérletezéssel: a válaszokból ráiöttek. hogv a másik Is ugyanazért iött Be kellett ’átniuk. hogy az étteremben egv szál radikális sincs, és ők maguk között vannak,,í Ekkorra azonban a hangulat már nagyon is emelkedett volt. A jó boroktól felvillanyozódott az egész díszes társaság és velük együtt ivott az ötletes vendéglős, aki mégiscsak megmenekült a csődtől. Miről beszélgetnek azonos foglalkozású. egyivású emberek, ha együtt isznak? Természetesen szakmai dolgokról. Erről beszélgetett hát az étterem közönsége is. Ki mikor csinált egy ió ..fogást“ (lefogást ...). kinek mikor sikerült egy minden bizonyíték nélküli, pert bravúrosan előkészítenie, satöbbi. A beszélgetésből csakhamar vitatkozás lett. Most már nem arról folyt a szó. hogy ki mikor és hogyan csinált valamit hanem arról: ki csinálta a legjobb fogást, ki tette, vagy tétette a legbravúrosabb vallomást. Az ilyen parázs vitának a dóig ók természetéből adódólag dühödt verekedéshez kellett vezetnie — különösen olyan férfiak között akiknek mindegyike most már nem csak az alvilág, de az egész világ urának tartotta magát M er is történt Nemsokára útjára indult az első szódásüveg. maid felrepült a második is. egy lövés a tükörbe, egy lövés a mennyezetbe — és három perc alatt a „vendégek“ serege egyetlen öklöző, üvöltő, szitkozódó gomolyag- gá lett. S közben persze szilánkokra tört a berendezés. Az ötletes vendéglős, aki három perccel ezelőtt még a hetedik mennyországban érezte magát, most keservesen átkozódva szidta még a szülőamviát is annak, aki kitalálta az FBI-t. Ekkor egy detektív, aki még a legiózanabb maradt, örömében fel- sóhaitott. hogv neki mégis sikerült megtalálnia a maga radikálisát. Kitépte magát a verekedő tömegből és máris sárgán csillant a bilincs a vendéglős csuklóján. A vendéglős pedig félóra műlvr meglátta azt a hatalmas szürke ■jpületet. amelv a mai Amerikában- tényleg a radikálisok találkozóhely® .», Ottódat ok a DCiimágbóL A Néplap már hírt adott arról, hogy a szolnoki Damjanich János' Múzeum megkezdte a szolnokme- gyei népi táncok és énekek gyüjé- sét. Most a kisújszállási gyűjtés anyagából közreadunk néhányat, hogy kulíurcsoportjaink, tanulóink, dolgozóink közül minél többen megtanulhassák. ...Csikorgóé hideg Januári VB* pon érkeztünk a kisújszállási kulin rótt honba a szolnoki Fűtőház tánccsoportjának néhány tagjával. Nehéz volt a kultúrtermet befűteni, de rögtön elfelejtettük a hideget, amikor megpendült a citerák húrja és Tuka Zsigmond ajkán egy bánatos, halk nóta, „Szegfű Bandi balladája““ hangzott fel: ■ sjso.Mua.Lv.l«./. Parlando.#»kb.SO. Kiaijssállás /ssolnok m/ P.J. Zöld gyep mel-lett vé-feony desz-ba ke-rí-táa, Sseg-fU Ban-di lo-ya ben-ne lo-ge-léss. Cif-ra azű-rét rá-te-rí-ti lo-vá-ra,-fl-------------K—K— k--------—--------— i?--------b—Sr— \— I , ____ ___ZF ... n& *\ \ ---- V ■__v — «r--------r*----- 1/ gr-_________________A_____ '• ¥—*-------------------------------*—*-------0-------« —---------------i--------zj lla>ga pe*dig be-bal-lag a 03ár«dá*ba. Csaplárosné halat honion nekem kend, Édesanyám én Istrázsát nem állt*. Mellé pedis: citromos bort hozzéik kend, A kert alatt járnak már a raandarok. A lányát meg strázsára állítsa kend Szegfű Bandi se Tette ezt tréfára. Ha zsandár Jön, híradással legyen kend. Felpattant a kcselylabu lovára. Bengratott a kunsági, erdőbe. Lova lába megbotlott egy gyökérbe' Lova lába megbotlott egy gyökérbe’ Ott nyomta meg kilenc zsandár fektébe". A negyedik versszak után csak a dallamot dúdolja, de az öregek közül a 64 éves B. Nagy Lajosné tudja és énekeli is a hiányzó szöveget: P Megüzenem ledre* feleségemnek,. Viselje gondját három gyermekemnek. Se csikósnak, se gulyásnak ne adja, Mert ott csak a betyárságot tanulja. Az utolsó versszakot már vagy húszán éneklik: Szegfű Bandi perkál fnge.gatyája Sok harmatot levert már a pasztába, De sok urat, de sok grófot kifozz.ott, De aok hámot. Jármot üresen hagyott. Közben megtelik a terem ette* rásokltal és énekesekkel. Neki is kezdenek hamarosan egy pattogó ritmusú nótának, — melynek utolsó strófájára már csak id. Papi Lajos emlékezik. I Sío,ífU5,LT.la/. Sempo giusto.Siaujasállás /Sioiaok a,/ 1 ^ J fM”5 J ..............J Mes- é-rik a aső*XŐ aeo« s®* ká* ra > H.w, m*A« ni. »am ftl tftll SA* Gyöngyvirágból kötöttem köszörül. Ága-tos« # »államra borult. Aga-boga a vállamra borult, Sok víg napom azomonira fordnlt. Mikor engem katonának visznek, Ace árokba1 még a via 1» reszket, A* árokba* a tűs bad reszkessen, Csak a babám Igazán szeressen Nincs helyünk felsorolni azt a sok népdalt, amelyet hallottunk és a múzeum hangfelvevőjével meg is örökítettünk. Közülük most csak egy igen szép, hajításokkal teli dallamot mutatunk be, amelyet ft. 62 éves Seprenyi Mihály kisújszállási dolgozó paraszt énekelt szép, tiszta hangon: Parlando. Jskb.M. Szo.*»t.I.v.Ih/.Iloöjozélléo./Szolnok m.ft.l Tft.ka.alil.f4b m(l» több vl-ri- got. Ba-rag-szlt a kis an-gya-lon. hogy én hot- >é non Ji-rot. feo té-go-det oaak azo-rot-lok, oa; tü-atün as o-gofc-ro. Háznnjk eldtt egy rózsafa három bimbó Ne szakítsd le Maangyalont; rózsa van rajta, lesz nemsokára. Arra jár a kis angyalom, hogy A azt Majd az éjjeli gyöngyharmat, szépen leszakítja. gyöngyölllk rajta. A taövege Is oly»» szép. hogy Ar- I és 3 Szolnok környéki népdalt fognak demes megtanulni. I így közreadni — Legközelebb három Jászsági — I Kaposvári Gyula azánexHsrrosetS.