Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-24 / 46. szám

1954 február 24,

SZOLNOKMEGYBT NÉPLAP

8

Megyénk helyi iparának helyzete

Ä kormányprogramul megjelenése óta komoly lépéseket tettünk a városi és falusi lakosság minél jobb ellátására, a javító, szolgáltató kisipar kibővítésére.

Részben ezt a célt szolgálta az iparjogosítványok kiadása, a kisiparosok kölcsönnel való ellátása. Helyi tanácsaink értek el eredményt ezen a téren. Az elnault év júliusa óta 700 iparjogosítványt adták ki. így 62 kovács-, 44 bognár-, 111 cipész-, 114 szabó-, 59 fodrász-, 7 péikmühely kezdte meg működését megyénkben. Ezzel nagyrészt sikerült elérni, hogy a legszükségesebb iparágakat mindenki megtalálja saját községében, nem kell a szomszédos községbe vagy a járás székhelyére hordani a javítanivaló cipőt, kocsit vagy gazdasági szerszámot.

A 700 iparengedély — amit ez- ideig kiadtak tanácsaink — nem jelenti azt, hogy különösen a falusi lakosság ellátása biztosítva van. Vannak olyan községeink, ahol

hiány mutatkozik a mezőgazdasági szolgáltatást végző iparagakban.

Tiszaibőnek, Rákóczi újfalunak, Ti- szavárkonynak, Szelevénynek, Já- noshidának, Alattyánnak, Zagyva- rékasnak kovácsra van még szüksége. Tiszabön, Tiszasülyön, Vár- konyoai, Szelevényen bognár sincs, pedig szívesen látnák.

Legvontatottabban halad a sütőipari jogosítványok kiadása. Mindössze hetet adtak ki tanácsaink, azonban ténylegesen egy-két sütőkisiparos működik. A Sütőipari Trösztöt is felelősség terheli ennél a kérdésnél, mert az államosított sütőüzemekből eddig egyet sem adott át a kisiparosok rendelkezésére.

Hamarosan rendezni kell a kisipari engedélyek kiadásánál a Megyei Tanács Ipari Osztálya és a KIOSZ közötti bonyodalmakat. Eddig 190 esetben adtak ki ipar- jogosítványt a tanácsok a KlÓSZ véleményével ellentétben. E nézet- eltérések bizonyos mértékig akadályozzák azt, hogy az iparengedélyek elsősorban ott kerüljenek kiadásra, ahol arra a legnagyobb szükség van.

A kisipari engedélyek kiadása után sem hagyták magúikra tanácsaink az iparosokat. Eddig kb,

101 kisiparos kapott kisebb nagyobb hitelt, melynek kb. 80 százalékát anyag- vásárlásra fordították. Anyagellátásuk területén is javulás mutatkozik. Különösen a cipészek jutottak nagyobb mennyiségű bőranyaghoz ■— úgy, hogy a lakosság cipőjavítási rendeléseit nagyrészben el is tudják végezni. Nem ilyen jó mederben halad a kovácsok, bognárok, asztalosok ellátása. Átmenetileg zavart okoz az, hogy január 1- től ellátásukról a földművesszövetkezeteknek kell gondoskodni, azok pedig egyelőre nem rendelkeznek még megfelelő anyagbeszerző szakemberekkel. így néha az árumegrendelés is hiányos. A cipőjavításhoz való főanyag pl. a bőr rendelkezésre áll, ellenben a különböző kellékanyagok, faszeg stb. hiánya akadályozzák a munkát.

A kisipari engedélyek kiadásával nem ért véget a helyi ipar fejlesztése. Ebben az évben nagyarányú munka indul a tanácsvállalatok fejlesztésére,

a kisipari szövetkezetek részlegeinek kibővítésére.

A szolnoki Mezőgazdasági KTSZ faútarrugógyártó részleggel bővül. Másfélmilliós beruházással elkészül a Patyolat új mosodája. 1.2 millió forinttal megépítik a Vasipari Vállalat új szerelő- és gépcsarnokát. A szolnoki Ruházati Háziipari Vállalat rátér a mértékutáni kesztyű- és fehérneműkészitésre .A Vattagyár helyén 1 millió forintos költséggel üzembeállítják a műlemezgyárat.

A megye székhelyén kívül a városokban és községekben is komoly

lépést tesz előre a helyi ipar. A

töröfcmiklósi Vas- és Faipari KTSZ horganyozó berendezést kap. A karcagi Általános Szerelő KTSZ-nek több mint félmillióból

szerelő gépcsarnokot építenek.

A jászapáti és karcagi vasipari KTSZ-ek nikkelező berendezést kapnak. Jászalsógyörgyön vas-, Jászapátiban fómöntöde is lesz felállítva,

A helyi ipar komoly fejlődéséről tanúskodnak ezek a beruházások s nem kétséges, hogy ez az év is komolyan hozzájárul majd a lakosság minél jobb ellátásához, a helyi ipar megerősödéséhez.

SOÓS ISTVÁN MB politikai munkatárs

II mezügazthsátti gépesítési szakemberek is felállásokkal készülnek a III. pártkongresszusra

A III. pártkongresszus tiszteletére indított versenyhez nagy lelkesedéssel csatlakoztak a mezőgazdasági tudomány dolgozói is. köztük a mezőgazdasági gépesítési szakemberek. Erdei János, az_ Agrártudományi Egyetem Gépek Üzemeltetése Tanszékének vezetője, akit hétfőn a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló Párt- és kormányhatározat előkészítésében végzett kiemelkedő munkájáért Munkaérdemrenddel tüntettek ki. a felajánlásokról a következőket mondotta:

— Mi, a mezőgazdasági gépesítés szakemberei, több fontos mező- gazdasági gép tökéletesítését vállaltuk a kongresszus tiszteletére. Egyik ilyen gép. — amelynek tökéletesítésével foglalkozunk, a G 35- ös traktor. Ennek néhány szerkezeti részét kívánjuk módosítani.

— Több szerkezeti módosítást készítünk elő a mosonmagyaróvári Gépgyárban gyártott kévekötő aratógépnél is. Előkészítés alatt van a sűrűsorú vetés gépi megoldása is.

A mezőgazdasági gépesítéssel foglalkozó szakemberek vállalták azt is. hogv a kongresszus összeüléséig elkészítik azokat a szabályokat, amelyek alapián rendszeres mérésekkel ez év folyamán ki lehet dolgozni a traktorok teljesítményének és üzemanyaigfogyasztásának új, az eddiginél helyesebb normáit. (MTI)

Tapasztalatcsere

Ne feledkezzünk meg korszerű trágyatelep létesítéséi öl

| Gépállomásra! kihelyezett agronómus vagyok. Több termelőszövetkezeti csoportunk termelési tervét alkalmam volt megismerni. Ezekben már a legközelebbi jövőben a korszerű nagyüzemi gazdálkodás távlatai bontakoznak ki. Szerepel ott halastavak, gyümölcsösök létesítése, korszerű istállók, fiaztatók építése. Sajnos, egyikben sem szerepel a fentieknél lényegesen kevesebb költséggel megvalósítható istállótrágyatelep.

Nem engedhetjük meg magunknak, ho-gy a talaj termőerejének gyarapításában, a jó talajszerkezet kialakításában annyira fontos istállótrágya értékes anyagait, külterjes kezeléssel veszni hagyjuk. Különösen most, amikor minden erőfeszítést meg kell tenni a terméshozamok növelésére az életszínvonal emelése érdekében. Javasolom a járási tanácsok mezőgazdaság; osztályainak, dolgozzanak ki tervet egy olcsó trágyatelep készítésére. Egy kisebbre és egy nagyobbra, melyet az egyéni gazdák és a termelőszövetkezetek egyaránt megvalósíthatnak ,

Most van ennek itt az ideje, amikor a tsz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok nagyrésze a hosszú tél folyamán kihordta az

I g»^r«nr^fr1W>,X)*?,X>fMWPOOOOOOiyX>0Of)OOOOnCfCiOonOr«~-~O~>'

évek óta felgyülemlett trágyát szarvasba, vagy feíültrágyázásra, mint a tiszavárkonyi Petőfi tsz-ben is tették. A termelési tervekben szerepel az évi trágyahozam. Ennek alapján a tárgyatelep kapaci- lása is pontosan megállapítható. A mezőgazdaságfejlesztési terv végrehajtása során mindinkább fejlődik állattartásunk és a jobban takar- mányozotí jószágainktól nyert trágyát méginkább érdemes lesz megóvni a következő nyár nitrogénromboló hatásától.

| Tudósaink! évente több- százezer forintra becsülik azt az értékveszteséget, melyet az istállótrágya helytelen kezelésének következtében népgazdaságunk elszenved. Oly egyszerű egy kitéglázott es kibetonozott ti’ágyagödör létesítése, amit a helyes trágyakezelés érdekében feltétlenül meg kell valósítani minden jelentősebb állatállománnyal rendelkező termelőszövetkezetnek. Akkor jövőre elég lesz a feíültrágyázásra két-három fuvar trágya a mostani 8—9 fuvarral szemben, melyet az istállótrágya gyengébb minősége tesz szükségessé.

HEINRIKFFY ISTVÁN

agronómus tószegi gépállomás

^Tgszoinokfam?S láncold ki&pafau&k közölt

házban. Az iskolai téli szünet lassan már feledésbe merül s vele együtt az az idő is, amikor csak játékkal töltötték az időt a pajtások. Amikor abban az időben itt jártunk, csend fogadott bennünket, mindenki a Zagyva partján szánkázott. Most, amint belépünk, pezsgő élet tárul elénk. Az egymásután következő termekben a modellezők, a kémikus szakkör tagjai dolgoznak éppen, fenn az emeleten, a balett-teremben pedig javában folyik a tánccsoport próbája,

A tágas teremben ötven, tomaruhá'ba öltözött pajtás, fiú és leány táncol körbe, 8 közöttük színes papírcsíkok árja leng, libeg a zene ütemére, ahogv a kis táncosok hajladoznak, forognak. Azután szétbomlik a kör. vége a táncnak, új szám következik. Három fiú, három leány perdül a körülállók

elébe, s úgy ropják az uráli orosz népitáncot, hogy önkéntelenül is tapsra verődik a nézők keze,s így verik ki kezükkel a tánc ütemét. Lendülpttei, rugalmasan perdülnek, pattognak a fiúk, kecsesen járják a táncot a leányok. A szöszke Tari Erzsiké, mint valami balett-táncos, oly magabiztosan táncol a kör közelién. Vidáman, lelkiismeretes igyekezettel készülnek a kis táncosok huszonötödik fellépésükre. Sok felnőtt tánccsoport is megirigyelhetné szorgalmukat. türelmüket, akár tudásukat is.

z uráli táncnak, mely- lyel a szovjet pajtásokra emlékeztek az Űt- •törőház táncosai — vége. A nézők ismét felcsattanó tapsa jutalmazza méltán a táncosokat. De máris újabb szám következik. Cseh népi táncot ad elő a csoport. S utána kedves, megkapó gyermekjáték következik. „A tízpercben” — ez a címe annak a gyermektánc kompozíciónak, melynek elemeit Horváth Gyula és Török János pedagógusok gyűjtötték össze Sa jónémetiben.

Benne van az Iskolásgyermekek minden kedves, bájos játéka, csínytevése, mellyel az iskolai szünetet, az órák közti fízpercet töltik. Nagy kört alkotnak a pajtások, s míg körbe- körbe járnak, száll ajkukról a gyermekdal:

»Iskolánkban süt a nap, Beharangozott a pap».

Aztán felbomlik a kör, páronként forognak, s ezt dalolják:

»Csörög a üorső- Csörög a bab . . .»

gyermekek vidám, gondtalan játéka önkéntelenül is a maga gyermekkorát juttatja az ember eszébe. Mennyire más is volt akkor a gyermekek élete. A szegény ember gyermekét a szülők gondja, a nélkülözés, a holnaptól való félelem koravénné tette, olyan gondokkal terhelte, amiket ma a ml gyermekeink nem is ismernek. S jól is van ez így. A gyermekkor vidámságát. gondtalan életét soha semmi nem adhatja vissza az embernek. A mi gyermekeink már boldogan idézik majd felnőtt korukban emlékeiket, hisz ezek a játékos nrunka, a

vidám gyermeksor emlékei lesznek.

No, de a pajtások vidámsága, tánca, dala elhessegeti a visszaemlékezés borongós gondolatait s mi is együtt örvendünk a gyerekekkel. Most már veget ért a próba s a jé munka jutalmaként sza bad tánc következik. Mindenki azzal, akit választott. A próba fáradságát pillanatok alatt kiűzi a fiatalok tagjaiból a tánc Bizton ők is azt vallják „Kutyaharapást a szőrivel”.

(T) ucsúzunk. Még künn az utcán is fülünkben hangzik a zene, szemünk elé idézzük ismét a vidáman hajladozó, perdülő, forduló fiatalok tán cát. Jó érzés tudni azt hogy ilyen boldog és vidám a mi gyermekteink élete. Érdemes dolgozni azért, hogy mindig fgv maradion s csak mé? jobb legyen a soruk. Kedvet, lendületet ad ez a kér az embernek a mindenna pnk ezernyi Bondiát elviselni s a nehéz munkát Is vidáman végezni. Van ér telme a munkánknak. F- is s új életünk ezernv más szépsége is munkánk eredménye.

I I p, I rn *. í József

Kerekes Péter cserkeszöllől egyénileg dolgozó paraszt szorgalmas levelező. Tavaly novemberben mint a III. Magyar Bélke kongresszus küldöttét üd. vitaölhettiik lapunkon keresztül. Azóta rendszeresein felkeresi szerkesztőségünket főleg a békemozgalonimal kapcsolatos. írásaival Ezeket mindig összekapcsolja az Időszerű napi kérdésekkel, saját és iközsége dolgozóinak mun. kajával. Szavának súlya van. mert ő maga Is élenjáró. Az Országos Béketanácstól jó munkájáért tavaly díszoklevelet kapott Jó termelőmunkáján kívül értékes leveleivel is segíti bazánik építését. A képen feleségével be. szélget. ,

A SZOLNOKMEGYE!

NÉPLAP

SZERKESZTŐSÉGE

levelezői részére február 28-án vasámop délelőtt 10 órai kezdettel a Pártoktatás Hozóban Szolnokon

MEGYEI LEVELEZŐI ÉRTEKEZLETET TÁRT

Kérjük levelezőinket, hogy feltétlenül jelenjenek meg a tanácskozáson, melyen a levelezők és a szerkesztőség együttes tennivalóit beszéljük meg

*

c4z értekezletei käaetbtn eggiitleien nézzük meg a Szigligeti Színházban a „'Bánk bán“ című tártén etmi drámái

Készül a megyei levelező értekezletre

Jlwdezö nwzqalnuuik két eizfende/éhöl

A Szabad Nép levelezőinek tájékoztatója 1952 januári számából:

„A Szolnokmeavei Néplapnál, ahol a legutóbbi hónapokban igen jelentős mértékben fellendült a levelezési munka és a levelek havi átlaga négyszáz fölé emelkedett, a megyei levelezői konferenciára való készülődés során, számos új levelező kezdett munkába.

A szerkesztőség pontozza a legjobb levelezők munkáját és a köztük folyó verseny alapján jutalmazza a legjobbakat.

Minden számban közük a legeredményesebben dolgozó levelezők fényképeit is.”

*Az országos levelezői konferencia óta sokat fejlődött levelezői mozgalmunk. örömmel állapíthatjuk meg. hogy a négyszázas átlag több mint kétszeresére emelkedett. Megyénk minden részéről nanonta igen sok levél érkezik, melyekben a dolgozók lelkesen számolnak be az elért eredményekről. Bátran bírálnak, ha hiányosságot tapasztalnak.

A Szolnokmegyei Néplap 1952 január 1-i számában ..A szolnoki városi pártbizottság segíti a levelezőket — a levelezők segítik a párt- bizottság munkáját” című cikkünkben írtuk: „A pártszervezetek, pártbizottságok adjanak meg minden támogatást a sajtó levelezési mozgalmának megerősítéséhez .. i végezzenek rendszeres felvilágosító munkát a mozgalom kiszélesítése érdekében. (PB. határozatából.)

A városi pártbizottság VB ülésen tárgyalta meg a Politikai Bizottság határozatát és felbontotta részletes munkatervben .,. A városi pártbizottság most kezdi csak tapasztalni igazán, mit jelent a levelezés. A támogatásban részesülő régi és új levelezők egymásután hozzák nyilvánosságra azokat a hiányosságokat. amelyek gátolják fejlődésünket és amelyekre a pártbizottság csak nehezen, vagy egyáltalán nem iönna rá.”

m

Szolnokról is sok le-» velező, dolgozó fordul panaszával vagy kérelmével hozzánk. A levelezők bírálata nyomán javult meg a közlekedés. áruellátás. Hiba. hogy üzemeinkből kevesen írnak, s ezt sürgősen ki kell javítani,

A x el 8 ő levél

SOKAT GONDOLKOZOTT Menyhárt Józsefné. addig, míg első levelét elküldte szerkesztőségünkbe. Az első borítékokba még a „reit- vénymegfejtéseket“ rakta be s kíváncsian várta, milyen eredménye lesz. Nagy volt az öröme, amikor nevét ott látta a helyes megfejtők között s boldogan olvasta a szerkesztőség válaszát.

Barátságos, meleg szobában tanul látogatásunk alkalmával. Moí$ végzi a dolgozók általános iskoláiénak VII. osztályát. Szeméből kiolvasható. hogy boldog, hiszen a múlt mulasztásait ezen a téren is pótolhatja. |

A levelezésről beszélve elmond ia Menyhártné elvtársnő, hogy a felszabadulás előtt is foglalkozott rejtvényfejtéssel. Levelére azonban nem válaszoltak.

— A Néplaphoz küldött első ..igazi1’ levelem a háziasszonyok problémájával foglalkozott. Azt tettem szóvá ebben, hogv nem tudjuk hol megdarálni a mákot, s ez sok gondot okoz. Férjem kinevetett ezért — mondván, hogv ezzel ..nem ér rá a szerkesztőség foglalkozni'», Nem lett igaza. Bírálatom után ezt a hibát kijavították, kérésünket teljesítették. Sok levelet írtam azóta. Maidnem minden esetben elintézték a panaszt.

TANULÓASZTALÁN a levéltartóban dátum szerint vannak lerakva a Néplap szerkesztőségének válaszai.

Mint a Vöröskereszt szolnoki szervezetének aktívája, gyakran jár a dolgozók között. Sokat lát és hall. Észrevételeit, a dolgozók problémáit evakorlati munkája közben gyűjti össze, ügy érzi. hogy ezek továbbításával a közérdeket szolgálja.

Igaza van az elvtársnőnek. Szerkesztőségünk munkatársai nem tudnak minden helvre elmenni s ezért nem is tudunk minden hibát meglátni. Levelezőink, a dolgozók írásai nagymértékben segítik a szerkesztőség munkáját.