Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-04 / 29. szám

S70I NOKMFC.YEl NÉPLAP 1954 február 4. A szovjet kormány tervezete a Németországgá! kötendő békeszerződésről Berlin, febr. 2. (TASZSZ) A Németország ellen vívo't há ború befejezésének idestova majd­nem kilenc esztendeje, de Néme'- országgal még mindig nem kötő' tek békeszerződést, az ország ketté van szakítva ég nincs más ára­mokkal egyenjogú helyzetben. En­nek az abnormis állapotnak véget kell vetni. Ez valamennyi békesze­rető nép törekvéseinek megfelel. 4 német békeszerződés mielőbbi meg­kötése nélkül nem biztosítható a német nép jogos nemzeti érdekei­nek érvényesítése. A német békeszerződés megköté sének nagy jelentősége van az euró­pai béke megszilárdítása szempont jából. A német békeszerződés meg­kötése lehetővé teszi a második vi­lágháború következtében felmerült kérdések végleges megoldását. F kérdések megoldása gyökeres érdé ke Európa azon államainak, ame­lyek elszenvedték a hitleri agresz szí ót, különösen Németország szom szádjainak. A német békeszerződés megkötése elősegíti majd az egész nemzetközi helyzet megjavítását és egyúttal a tartós béke megteremté­sét. A német békeszerződés megköté­sének meggyorsítására azért van szükség, mert nem szűnt meg az immár két világháború kirobbantá­sáért felelős német militarizmus új­játeremtésének veszélye, minthogy még mmdig nem hajtották végre a potsdami értekezlet megfelelő ren- ielkezéseit. A Németországgal kötendő béke- szerződésnek biztosítania kell a német militarizmus és a német agresszió felújítási lehetőségéneK elhárítását. A német békeszerződés megkö ése megteremti a német nép szá mára a béke szilárd feltételeit, a potsdami határozatoknak megfele- ően elősegíti Németországnak mint pgyeséges, független, demokratikus- és békeszerető államnak a fejlődé­sét, és biztosítja a német népnek azt a lehetőséget, hogy békésen együttműködjék más népekkel. A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britanma és Franciaország kormánya etobő’ kiindulva elhatározta, hogy hala déktalanul hozzákezd a Németor­szággal kötendő békeszerződés ki­dolgozásához. A Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Franciaor szág kormányának az a véleménye, hogy a békeszerződés előkészítésében részt keli fennie az össznémet kor mány által képviselt Németország­nak és hogy a Németországgal kö­tendő békeszerződést a következő alapokra kell felépíteni: A Németországgal kötendő békeszerződés alap ja" RÉSZVEVŐK: Nagy-Britannia, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország. Lengyelország, Csehszlovákia, Bel­gium, Hollandia és más államok amelyek fegyveres erőikkel resztvet­tek a Németország elleni háborúban POLITIKAI RENDELKEZÉSEK: 1. Németországot egységes állam­ként állítják helyre. Ezzel véget vetnek Németország szétszakítottsá gának és az egységes Németország lehetőséget nyer, hogy független demokratikus, békeszerető állam­ként fejlődjék. 2. A békeszerződés érvénybelépé sétől számított egy éven belül a megszálló hatalmak minden fegyve rés erejét ki kell vonni Németor­szágból. Ezzel egyidejűleg megszün­tetnek Németország területén min­den külföldi katonai támaszpontot. 3. Biztosítani kell a német nép számára a demokratikus jogokat hogy a német jogszolgáltatás alatt élő minden személy fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül élvezze az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, bele­értve a szólás-, a sajtó-, vallássza­badságot, a politikai meggyőződés és a gyülekezés szabadságát. 4. Biztosítani kell Németország­ban a demokratikus pártok és szer­vezetek szabad működését, fel kell őket jogosítani, hogy szabadon dönthessenek belső ügyeikben, kon­gresszusokat és gyűléseket tarthas­sanak, élvezhessék a sajtószabadsá­got és a kiadói szabadságot. 5. Németország területén nem szabad megengedni, hogy a demo­kráciával és a béke fenntartásának ügyével szemben ellenséges szerve­zetek működjenek, 6. A német hadsereg valamennyi volt katonájának, köztük a tisztek­nek és tábornokoknak, valamennyi volt nácinak, azok kivételével, akik bűncselekményeikért bíróság által kirótt büntetésüket töltik, vala­mennyi más német állampolgárral egyenlő polgári és politikai jogokat kell biztosítani, hogy résztvehesse- nek a békeszerető, demokratikus Németország építésében. 7. Németország nem léphet be semmiféle olyan koalícióba vagy katonai szövetségbe, amely olyan hatalom ellen irányul, amely fegy­veres erőivel résztvett a Németor­szág elleni háborúban. 8. Németországra nem háml sem­miféle politikai, vagy katonai jel­legű kötelezettség azokból a szer­ződésekből vagy egyezményekből, amelyeket a Német Szövetségi Köz társaság, illetőleg a Német Demo­kratikus Köztársaság kormánya a német békeszerződés aláírása és Németország egységes állammá tör­ténő egyesítése előtt kötött. kedését kell szolgálnia. Németor­szágot nem köti semmiféle korláto­zás a más országokkal folytatott kereskedelem, a tengeri hajózás, valamint a világpiacokra való be­ütés tekintetében, 2. Németországot teljesen mente­sítik az alól, hogy az Egyesült Ál­lmoknak, Nagy-Britanniának Franciaországnak és a Szovjetunió nak megfizesse háború utáni állam- adósságait, kivéve a kereskedelmi kötelezettségből származó tartozá­sokat. KATONAI RENDELKEZÉSEK: 1. Németországnak engedélyezik hogy az ország védelméhez szük­séges saját fegyveres (szárazföldi, légi és haditengerészeti) erőket tart­son. E fegyveres erők méreteit a belső jellegű helyi határvédelmi és légvé­delmi feladatoknak megfelelően szabják meg. ( 2. Németországnak engedélyezik olyan hadianyagok és haditechnikai felszerelések gyártását, amelyeknek mennyisége, illetőleg típusai nem haladják meg a Németország szá­mára a békeszerződésben megálla­pított fegyveres erők szükségleteit Németország ÉS AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE Azok az államok, amelyek béke- szerződést kötöttek Németországgal támogatják Németországnak azt a kérelmét, hogy vegyék fel az Egye­sült Nemzetek tagjai sorába. A berlini értekezletről TERÜLET: Németország területét azok a ha­tárok szabják meg. amelyeket a nagyhatalmak potsdami értekezle­tének döntései megállapítottak. GAZDASÁGI RENDELKEZÉSEK: I. Németországot semmi korláto­zás sem köti békés gazdasági életé­nek fejlesztésében. Békés gazdasági életének a német nép jóléte növe­A Németországgal kötendő békeszerződés előkészítéséről valamint a német békeszerződés kérdésében összehívandó békeértekezletről 3. Elő kell irányozni Németor­szág képviselőinek megfelelő rész­vételét a békeszerződés előkészítő sének minden szakaszában. Az ideiglenes össznémet kormány meg­alakulásáig a Németországgal kö­tendő békeszerződés tervezetének előkészítésében Kelet-Németország és Nyugat-Ncmetország meglévő kormányainak képviselői vesznek részt. 1. Az Egyesült Államok, Anglia Franciaország és a Szovjetunió kor­mányának a Németországgal kö tendő békeszerződés előkészítésének ügyrendje kérdésében korábban történt megállapodás értelmében meg kell bízni a négy hatalom kül- iigyminiszterhelyetteseit, hogy há­rom hónap alatt készítsék elő a Németországgal kötendő békeszer­ződés tervezetét. 2. A szövetséges államoknak amelyek fegyveres erőikkel részt- vettek a Németország elleni hábo­rúban, lehetővé kell tenni, hogy a békeszerződéstervezet előkészítésé­nek idején kifejtsék álláspontjukat a Németországgal kötendő béke- szerződés kérdésében. 4. Hat hónapon belül, de legké­sőbb 1954 októberére össze kell hív­ni a Németországgal kötendő béke- szerződés tervezetét megtárgyaló békeértckezletet. Ezen az értekezle­ten az érdekelt államok, valamint Németország képviselői is részt- vesznek. Berlin. (MTI) Kedden délután már ióval három óra előtt több mint ezerötszáz berlini évült ösz- 3ze a szovlet főbiztos épülete előtt, hogv tanula leeven a külügyminisz­terek megérkezésének. Ez az érdek­lődés nem egyszerű kíváncsisko- dást ielent. Azt felezi ki. hoev a német nén lélekben ott van az ér­tekezleten. amely most a német kérdést tárgyalta. Nem meglepő tehát, hogy a né­met főváros becsületes lakosai kö­rében felzúdulást keltenek azok a módszerek, amelyekkel Adenauer bonni klifckie el akarta vágni az értekezlet sikerének útiát. Jellem­ző. hogy Molotov elvtárs nagyje­lentőségű hétfői iavaslatát. — ame­lyet minden német hazafi öröm­mel fogadott — bonni kormánykö­rökben egyszerűen „elfogadhatat­lannak“ minősítették. A revansvágyő bonni körök az ..AFP* tudósítójának jelentése szerint amiatt aggódnak, hogy Molotov javaslatai az „Európai Védelmi Közösség megtorpedó­zását’* jelentik. Adenauerék másik félelme az. hogy a szovlet küldöttség által elő­terjesztett javaslat „gyakorlatilag semlegesíteni akaria Németorszá­got. ..másszóval meg akarja aka­dályozni. hogy a német militariz­mus erői újabb agresszióra készül­jenek. Ilyen értelemben nyilatko­zott kedden Berlinben a nyugat­német kormány megbízottainak szóvivőié. így foglalt állást a bonni bábparlament külügyi bizottsága valamint a hírhedt Von Brentano, az úirafelfegyverzés egyik előhar- cosa, aki egyébként a Keresztény- Demokrata Unió és a Keresztény Szocialista Unió együttes parla­menti csoportjának elnöke. A Ke­resztény-Demokrata Unió által ki­adott saltótáiékoztatóban még más aggodalmak*1 is találhatók. A tá­jékoztató hétfői száma nyíltan el- 'enzi a békeszerződés megkötését Németországgal, mert úgymond, ez béklyókat rakna“ az országra. Látható tehát, hogy a bonni kö­rök az „európai hadsereg“ minél előbbi megteremtése érdekében el akarják fűrészelni a tanácskozások folytatását. Külön adalék ehhez az a tele­fonbeszélgetés. amely a napokban zajlott le Adenauer. valamint Blanken hóra. a Berlinben tartóz­kodó nyugatnémet küldöttség veze­tője között. Az említett küldöttség­hez közelálló körökből származó ér. tesülés szerint Blankemhom utasí­tást kapott. forduljon Dullesliez azzal a ké­réssel, hogy az amerikai kül- ügymin’szter semmiesetre se fo­gadja el a leszerelési világérte­kezlet összehívására irányuló szovict javaslatot. Adenauer indoka: egy ilyen értekezlet hosszú időre elbalasztaná az Törvény a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről Az országgyűlés legutóbbi ülésén törvényt hozott a bírósági szerve' zetről. Ez a törvény újabb fontos lépés alkotmányunk következetes megvalósításának útján s a törvé­nyesség megszilárdításával a kor- mányprogramm végrehajtását se­gíti. 1949-ben született alkotmányunk már meghatározta a bírósági szer­vezet alapelveit. Ezek az alapelvek azonban — éppen a bírósági tör­vény híján — csak részben valósul­tak meg és a törvény hiánya a to­vábbiakban akadályozta volna igazságszolgáltatásunk szocialista irányú fejlődését. Az igazságszolgáltatás apparátu­sénak népi demokratikus fejlődé­sét a felszabadulás óta ugyan több jogszabály segítette elő, azonban bírói. szervezetünk jelentős részben felszabadulás előtti, gyakran múlt- századbeli törvények alapján mű­ködött. A toldozott-toldozott jog­szabályok nehézkessé tették a bíró­ságok áttekintését, s a dolgozók számára úgyszólván lehetetlenné tették a bíróság intézményének megismerését. Az új törvény jelen­tősége elsősorban mégsem abban áll, hogy egységes, könnyen átte­kinthető, bárki számára megért­hető szerkezetbe foglalja a bírósá­gok szervezeti elveit, hanem ab­ban, hogy elmélyíti a bírói szerve­zet demokratizmusát; teljes össz­hangba hozza működési elveit az alkotmánnyal s így megteremti a népi demokratikus rendszerünk fejlettségi fokának megfelelő bírói szervezetet. A törvény mindenekelőtt meg­határozza a bíróságok feladatait: „A Magyar Népköztársaság bíró­ságai az igazságszolgáltatás gya­korlása során védik és biztosítják a népi demokrácia állami, gazda­sági és társadalmi rendjét, intéz­ményeit, valamint a társadalmi tu­lajdont; védik és biztosítják az ál­lampolgárok részére az alkotmány­ban biztosított politikai, munka­ügyi, lakásügyi és egyéb személyi, valamint vagyoni jogokat és törvé­nyes érdekeket; büntetik a dolgozó nép ellenségeit, a bűncselekmé­nyek elkövetőit; a haza és a szo­cializmus ügye iránti odaadásra, a társadalmi tulajdon iránti gondos­ságra, az állami és társadalmi kö­telezettségek becsületes teljesíté­sére, a törvények következetes vég­rehajtására, a munkafegyelem szi­gorú megtartására, valamint a szo­cialista társadalmi együttélés sza­bályainak megtartására nevelik az áll ampolgárokat“. A törvény értelmében az igaz- ságszolgá'tatás egységes: minden állampolgár ügyében ugyanazok a bíróságok járnak el, tekintet nélkül arra, hogy az illető állampolgár milyen helyet foglal el a társada­lomban, milyen nemzetiségű vagy milyen az anyagi helyzete. Az el­járó bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve. A tárgyalások nyilvánosak. A vádlott­nak joga van védelemre és arra is, hogy — ha nem tudja a magyar nyelvet — saját anyanyelvén be­szélhet a bíróság előtt, A bíróságokon hivatalos bírák és népi ülnökök működnek; a tör­vény rendelkezése szerint a jövő­ben mind a bírákat, mind a népi ülnököket választani kell. A vá­lasztást a törvény úgy rendezi, hogy az igazságügyminiszter jelö­lése alapján a városi, kerületi, já­rási és megyei taiiácsok választják meg a területükön működő bírá­kat. A Legfelsőbb Bíróság bíráit és ülnökeit az országgyűlés fogja megválasztani. Az elsőfokú bíróságok egy híva- tásos bírából és két népi ülnökből álló tanácsokban ítélkeznek. Má­sodfokon, valamint a Legfelsőbb Bíróságnál három hivatalos bíró­ból alakított tanács jár el. A má­sodfokú bíróságnak az a feladata, hogy az elsőfokú iratok alapján — tehát újabb bizonyítási eljárás nél­kül — jogilag vizsgálja felül az elsőfokú ítéletet: kellően megala­pozott-e az, megfelel-e a törvé­nyesség követelményeinek? Jelentős új bíráskodási elvet tük­röz a törvény a Legfelsőbb Bíró­sággal kapcsolatban, amikor ki­mondja a Legfelsőbb Bíróság elvi irányító szerepét a bíróságok felé. A Legfelsőbb Bíróságnak ez a ki­emelkedő szerepe abban áll, hogy az általa hozott elvi döntések, mint irányelvek, kötelezőek a bírósá­gokra. A Legfelsőbb Bíróság elnö­kének joga van bármelyik bíróság, bármelyik ügyét az eljárás akár­melyik szakaszában magához kér­ni, sőt kivételes esetben a Legfel­sőbb Bíróság hatáskörébe vonni. Az elnöknek jogában áll bármely jogerős ítélet ellen jogorvoslattal élni, ha ezt a törvényesség érdeke megkívánja. A bírósági szervezetről szőlő új törvény, ugyanakkor, amikor kife­jezi az igazságszolgáltatás szocia­lista elveit, egyben kifejezésre jut­tatja a törvény megtorló szigorát is, amelyet a bíróságoknak a nép ellenségeivel, a törvényes rend megsértőivel szemben kell alkal­mazni. A törvény rendelkezései szilárd alapot adnak az igazságszolgálta­tásnak, azt valóban népivé teszik és hozzájárulnak a szocialista tör­vényesség további megszilárdítá­sához, (MTI). újrafelfegverzésre Irányuló tere vek megvalósítását. S hogv a bonni militaristák még az európai hadsereget is csak ugró­deszkának tekintik, arra igen jel­lemző Georges Bertinnek. a „La Tribune Des Nations“ című Párizs} hetilap bonni tudósítóiának leg­újabb cikke. Bertin bonni hivatalos körökből kiszivárgott értesülésekre hivatkozva megíria. hogv Aden­auer titkos értekezletet tartott a Kereszténydemokrata Unió vezetői­vel. s kijelentette, hoev mihelvt a .megfelelő időpont bekövetkezik, a bonni kormánv szét fogia tépni a bonni és párizsi szerződéseket is‘‘. A francia úiságíró szerint Aden­auer síkraszállt a későbbiekben felállítandó önálló nyugatnémet Wehrmacht mellett. Csakhogy Adenauer és társai va­lójában csupán egv szűk réteget képviselnek. Hadd idézzük a „Le Monde“ című francia lap találó meg,--raését: „A nyugat tragédiája abban áll hogy a szoviet elgondoláson rajta van a potsdami egvezménv víziele azé az egyezményé, amelyet annak­idején Anglia és az Egyesült Álla­mok is aláírt. Márpedig a német hazafiak továbbra Is ragaszkodnak a potsdami egyezmény szelleméhez s ezért üdvözlik őszintéin a Szovjet­unió iavaslatait. A Nyugat-Németországból szár­mazó hírek arról tanúskodnak, hogy a tömegek éppen ellenkező álláspontot foglalnak el. mint az Adenauer-kormánv. Wuppertal vá­ros fiataljai levelet intéztek az NDK kormányához, kijelentve: „Azért kell dolgoznunk, hogy minél több laktanyát, repülő­teret és gyakorlóteret lehessen építeni, tehát, hogy saját sírun­kat ássuk meg. Ezt nem akar­juk, mintahogy nem akarjuk az olyan hadsereget sem. amely­ben keleten élő testvéreinkre kellene lőnünk. Elutasítjuk az európai védelmi közösség poli­tikáját. Azt kérjük a négy nagyhatalom külügyminiszte­reitől. hogy a dolgozó emberek érdekében hozzanak döntést.“ Bréma lakossága nagygyűlést tartott, s ezen felhívást intézett a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamaráiéhoz, hogv az vállal­ja a német nép nemzeti követelé­seinek védelmét a külügyminiszteri értekezleten. A gyűlés elítélte az Adenauer-kormánv magatartását. Reutlingenből a gyermekek vé­delmére alakult német közösség az­zal a kéréssel fordult a Német De­mokratikus Köztársaság kormá­nyához. hogv képviselje az egész német népet a berlini külügymi- niszteri értekezleten! A polgári saj- lóban is ielennek meg hasonló hangú cikkek. A „Hagener Neues Tageblatt** például nyiltan felteszi a kér­dést; „Vájjon nem különös-e, hogy Németországban Németor­szágról tárgyalnak és magát Németországot meg sem hall­gatják?“ A német nép igazi érdekeit a szovjet javaslat képviseli. A szerda délutáni 9. ülés jelentőségét az ad­ja. hogv Molotov elvtárs ez alka­lommal válaszol azokra az ellenve­tésekre. amelyeket a nyugati kül­ügyminiszterek a német békeszer­ződéstervezettel kapcsolatban tet­tek, A német főváros képe is azt mutatja, hogy a mesterségesen ket­tészakított német nép ismét egybe akar forrni. A kelet- és nyugatber­liniek együtt tárgyalják az értekez­let híreit, s a bradenburgi kapunál annak is tanúja lehet a járókelő, hogy az őrtálló népi rendőrök, va­lamint a nyugatberlini rendőrök beszédbe elegyednek egymással, megvitatják azt a problémát, amely ma minden német szempontjából sorsdöntő. Az egység magában a népben érik meg. hiába próbálják ezt el­gáncsolni Adenauerék. (MTI) ßh'ddd, iamimányó-id a PÁRTÉPÍTÉS-t! t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom