Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-23 / 45. szám

1954 február 23. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 3 A szakszer vezetek fontos feladata s Készül a me orréi lerelezS-értehezletre a dolgozó emberről való gondoskodás Szombaton a Szakszervezeteik Megyei Tanácsának kibővített ülé­sén tárgyalták meg a SZOT harma­dik telies ülésének anyagát. A ta­nácskozáson a szakszervezetek te­rületi bizottságainak funkcionáriu­sain kívül megielentek a legna­gyobb üzemek igazgatói. ÜB elnö­kei, főmérnökei. Résztvett raita Dá­vid Ferenc elvtárs. a megyei Dárt- bizottsáe titkára és a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának kikül­dötte. Az értekezlet vitaanyaga a SZOT harmadik telies ülésének anyagá­hoz kapcsolódott, a sok probléma közül azonban élesen domborodott ki megyénk ipari és mezőgazdasági dolgozóinak helyzete, a róluk való gondoskodás, a munkásak és a munkáscsaládok ellátása. Bogár József elvtársnak, az SZMT elnökének beszámolóia után megyénk ipari munkásainak ellá­tásáról beszélt Csontos elvtárs me­gyei munkavédelmi felügyelő. Meg­állapította. hogy a kormánvoro- eramm meglelenése óta iavult üze­meink egészségügyi és szociális helyzete A Tisza Cipőgyárban és a mezőtúri Pamutszövődében, ahol a dolgozók nagvrésze génekkel dol­gozik. — nem volt egyetlen baleset sem hónapok óta. Nem mindenütt ilyen ió azonban a helyzet. Sok helyütt még küzdeni kell a tisztálkodás lehetőségeinek biztosításáért, a baleset elleni rend­szabályok biztosításáért. A Téglagyári Egyesülés pl. 47.500 forintot kapott egyik üzemé­ben mosdó felépítésére. A Beruhá­zási Bank azonban különböző okok miatt megtagadta a szükséges pénz­összeg kifizetését s így csak a für­dő épülete készülhetett el. a leg­fontosabb berendezések azonban a mai napig is hiányoznak. Dr. Harczos György a dolgozók családjának egészségügyi ellátásá­ról beszélt. Elmondotta, hogy 19-cel emelkedett a bölcsődék száma. 7 községben szervezték meg az or­vosi tanácsadást. 140 ággyal gyara­podik a közkórházi férőhelyek szá­ma s 20-szal a szülészeti osztályé A rendelőintézet felépítésével meg­szűnik az SZTK-rendelések zsú­foltsága s csökken az emiatti ren­geteg panasz. Itfo’nár Ferencné, a megyei iskolák és pedagógusok helyzetéről beszélt. Az eredmények ismerteté­se után megállapította, hogy a leg­elhanyagoltabb iskolák a megyében Szolnokon vannak. A Sioos-téri is­kola 20 tanulócsoportja 7 helyen van elhelyezve. A padok és iskolai berendezések nagvrésze kicserélés­re szorul. Vidéken iobfc az iskolák egészségügyi helyzete, javítaniva­lók azonban még itt is vannak. A helyi tanácsok egy iskola takarítá­sára 60 forintot fizethetnek ki ha­vonta. Ez nem elégséges a megfe­lelő tisztasági követelmények bizto­sításához. Böhmen László elvtárs. az OTP igazgatója, a Területi Egyeztető Bi­zottság taeia a dolgozók bóroana- szainaik orvoslásáról és a gyakori visszaélésekről beszé’t. Elmondotta, hogy pl. a Rádióüzemnél egyes dol­gozókkal 240 óra helyett 300 órát dolgoztatnak havonta. Vörös Ferenc elvtárs. a gépál­lomásoknál és állami gazdaságok­nál uralkodó hibákról beszélt. Sur­jánban a gazdc-' -éoiavító műhe­lyében 30—35 dolgozó van bezsú­folva egy kis műhelybe. Néhol a fa­anyag hiányára való hivatkozások­kal a munkáslakások padozatát be­tonból készítik el. A törökmiklósi gépállomáson másfél kilométerről hozatják az ivóvizet, mert 1948 óta nem tudta elintézni a vezetőség azt. hogy a gépállomásig vigyék a ve­zetéket. Hasonló a helyzet a nagy költséggel megépített karcagi gép­állomáson. ahol sem ivásra. sem a fürdő táplálására alkalmas víz nincs. A hozzászólások után Dá­vid Ferenc elvtárs tette meg észre­vételeit. A többek között a követ­kezőket mondotta: — Akár a szolnokmegyei üzem' két vesszük alapul, akár országos adatokat nézünk a termelés alaku­lásáról. megállapíthatjuk. hogy rosszul állunk. Ez nem csak objek­tív okokkal magyarázható mint ahogy az utóbbi időben szokássá vált. Már a megelőző nagy hidegek és hófúvások előtt is megnyugvás volt tapasztalható a vezetők részé­ről és ezen az értekezleteken is hasonló jelenségekkel találkozhat­tunk: — Vannak még országos hibák, melyek leküzdéséért a párt és mi­nisztertanács megteszi a szükséges intézkedéseket, de a hibák jelentős része itt van lenn a területen. Meg kell mondani őszintén, hogy nem helyesen áll az a vezető a problé­mák megoldásához, aki csak „fel­felé észrevételezi a dolgokat“ és fe­lülről várja a megoldást. Nem gon­dol arra. hogy a dolgozók aktivi­tására. a tömegek kezdeményezésé­re támaszkodva megoldja a kérdé­seket. Fogjuk össze az erőket, hogy területünkön úrrá legyünk a nehéz­ségeken és megoldjuk a hibákat. A bnioiiotái segítséget adott ipari vezetőink további mun­kájához s elmélyítette vezetőink­ben a felelősségérzést. * TANA'CSQß^ § A tiszapüspöki tanácsülésen a magasabb termés eléréséről tárgyaltak | Sár ü n | szitál a hó. A tisza- püspöki dolgozó parasztok azonban nem ijednek meg a rossz időtó'. Gyors léptekkel igyekeznek az is­kola felé. Tanácsülésre jönnek össze. Este hét óra. Megkezdődött a ta­nácsülés. A tanácselnök, Dómba: József elvtárs, ismerteti a jelenlé­vőkkel az eddigi munkát. Beszámol arról, hogy a legutóbbi tanácsülésen elhangzott javaslatokat miként in­tézték el. Pólyák István dolgozó paraszt javaslatát elfogadták, A község lóállományának szaporítá­sára két mént kapnak. Magyar Gábor indítványát is magáévá tette a végrehajtó bizottság. A község legelőjét fejtrágyázással erősítik. A beszámoló helyesen vázolja azokat a feladatokat, melyek a me­zőgazdaság fejlesztése terén, a ma­gasabb termés elérése érdekében a község dolgozó parasztjaira várnak A hozzászólók bátran bírálják azokat a hiányosságokat, melyek akadályozzák a növénytermelési, az állattenyésztési terv, valamint a beadás teljesítését. Pólyák Miklós I. tip. tszcs-tag azt teszi szóvá, hogy a legelőterületből felszántottak valamikor egy részt, s azt nem gyepesítették be. Benedek Vincze elmondta, hogy igen sok munkaidő vesz kárba, mert a Zsír- begyűjtő Vállalat nem helyben, ha­nem Törökmiklósom veszi át a hí­zókat. Hiba az is, hogy az átvevő­helyen nincs melegedő. Sokat kell kinn fagyoslkodni. Tóvizi János| arról beszél, hogy 1953—54. évi tojás- és barom­fibeadási kötelezettségét teljesí­tette. Péter István 15 holdas középpa­raszt arra tesz felajánlást, hogy február 28-ig két hold vetésén végzi el a felültrágyázást és teljesíti egész évi tojás- és baromfibeadási kötelezettségét. Sz. Vincze István 8 holdas dolgozó paraszt sem akar ' emaradni az elsőktől. A múlt év­ben jó munkájáért rádiót kapott ajándékba. Ö is vállalja, hogy 2 holdon felültrágyázást végez, már­cius 31-ig pedig teljesíti egész évi tojás- és baromíibeadási kötelezett­ségét. Dombai József 5 holdas dolgozó Paraszt azt vállalja, hogy 1954—55. évre esedékes hízóbeadási kötele­zettségét ez év augusztus 20-ig tel­jesíti. Tóvízi Imre középparaszt, I. típusú tsz-tag mintaparcellát léte­sít, egy holdon felültrágyázást vé­gez s itt mutatja be a község dol­gozó parasztjainak, hogy ezáltal magasabb termést lehet elérni. Farkas István 6 holdas dolgozó parasztnak az elmúlt évben hol­danként átlag 9 mázsa búzája ter­mett. Most felültrágyázással és jó tavaszi munkával 12 mázsát akar cséoelni. | A 1 r I k p g | vállalások és hoz­zászólások azt bizonyítják, hogy Tiszapüspöki dolgozó parasztjai megértették pártunk és kormá­nyunk mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatát, s megtesznek mindent annak valóraváltása érde­kében. A falu textiláruval való ellátásáért — A Textilnagykereskedelmi V. igazgatójának nyilatkozata — A lakosság bőséges és jóminő- ségü áruval való el-étÁsa a nagy­kereskedelmi vállalatok do'gozóitól az eddiginél jobb, körültekintőbb munkát követel. — Felkerestük a szolnoki — Te^‘,,napvkereskedelmi Válla’at igazgatóját, hogy megkér­dezzük; mit tettek az áruellátás megjavítása érdekében? — Sok bírálatot kaptunk az utóbbi időben és nem is alaptala­nul — mondotta Kosztolnik Árpád, a vállalat igazgatója. — Sok hibát követtünk el az áruterítés terén, — nem voltunk kereskedők a szó igaz értelmében, — mindent a gyáripar­tól vártunk, géniesen végeztük munkánkat. — Nem törekedtünk arra, hogy minden lehetőséget fel­kutatva ellássuk a dolgozókat. — Milyen javulás várható az áru­ellátás terén textilféleségekből? Gyáriparunk mindent elkövet, hogy behozza lemaradását. Persze nem várhatunk egyik-napról a másikra olyan változást, amely a hiányok telies megszüntetését je­lentené. de igyekszünk segíteni magunkon addig is. Felvásárlóink -elenleg is a Dunántúlon vannak és az ott működő 8 nagykereske­delmi vá'lalattól szerzik be azokat a cikkeket, ame'vekre nekünk szükségünk van és cserébe ná­lunk nélkülözhető árut adunk. — Kötöttáruból nincs hiány, de a konfekció áru és a szövetbeszer­zés terén van még mit javítani. A hiányon a helyiipar és a KTSZ-ek igénybevételével tudunk segíteni. Meg kell említenünk a Szolnoki Ruházati és Házipari Vállalat mun­káját. Minőségi készítményeiket Budapesten is elismerték. — Most 2000 inget, 5 ezer munkásnadrágot, férfi lódenkabátokat készítenek. — Árubeszerzőink Budapestről 1.5 millió forint értékű pamutárut vásároltak néhány nappal ezelőtt. Kecskemétről tekintélyes mennyi­ségű szép mintás kartont, vásznat hoztak. A Kőbányai Textilgyár munkásai három műszakban dol­goznak, hogy minél több anyagot tutijának adni a kereskedelemnek és ezzel a fogyasztóknak. Innen is kaptunk jóminőségű textilfélesége­ket. Az Újpesti Cérnagyár újfajta cérna gyártását kezdte meg és az A magyar csapat különösen a második félidőben játszott jól. A magyar válogatott csatársor Bu­dai, Kocsis, Palotás, Hidegkúti, Czi- bor összeállításban a három gólon kívül számos gólhelyzetet dolgo­első szállítmány rövidesen megér­kezik. Cérnából sem lesz hát hiány. — Mit tesznek a jobb áruterítés érdekében? — Nemcsak a beszerzésről, de a helyes áruterítésről is fokozottan gondoskodni akarunk. A MESZÖV- el együtt túrajáratokat indítunk ki a falvakba s ezek a legfonto­sabb árucikkeket szállítják ki a földművesszövetkezeti boltokba. — így rövidítjük meg a rendelések elkészítésével és beküldésével el­töltött időt, mert helyben válogat­hatnak s kaphatják meg az árut a boltvezetők. Bízunk benne, hogy a Textil- nagykereskedelmi Vállalat végre valóban megtalálja a módját a falu kellő mennyiségű és jó minőségű áruval való ellátásának. zott ki és több esetben csak a ka­pufa mentette meg az egyiptomiak hálóját. A magyar csapatban Gro- sits, Kárpáti, Lantos és Bozsik játszott kitűnő formában, Magyar Válogatott Keret - Eiyiotomi Ligaválogatott 3:0 (0:0) Góllövő: Kocsis (3) Mohácsi László TIsiasasról lapunknak fennállása óta levelezője. Községe minden eseményéről tájékoztatja szerkesztőségünket. Helye« bíráló levelei nyomán a tlszasssi dolgozók számos panasza nyert elintézést; megjavítot­ták a község kútjalt. kijavították a knlturházat. — Bírálata nyomán sokai javult a lakosság áruellátása. Mint a földmíivesszövetkczet dolgozója szivén viseli a dolgozó parasztok ügyét, ö hívta fel tavaly ősszel a TerményfOr- galmi Vállalat figyelmét az ösziirpa cserevetőmag sürgős kiszállítására. — Harcos hangú leveleivel nagy segítséget nyújt szerkesztsőégünknek. — A kés pen V Uálfi Sándorné és Hajdú Józsefné dolgozd paraszt asszonyokkal be« szclget a beadás teljesítéséről és az áruellátásról. oo A kultúrteremben lakunk A martfűi hármas számú tanulóotthonban lakom 46 fiatallal együtt. Az elmúlt év szeptemberében a kulr turmunkát is szerettük volna megkezdeni. Ez azonban nem sikerült, mert — az illetékesek szerint lakás hiányában — egyetlen kultúrter­münkbe költöztünk. A terem kicsi s 46 ember ilyen kis helyen nehezen fér el. A szűk hely magával hozza azt is. hogy a szoba rendet­len. Ez nem csoda, hi­szen nem lehet rende­sen takarítani a zsúfolt­ság miatt. Ez azonban még tűrhető lenne, ha kedves háziállataink, az egerek nagy családja nem ugyanezt a helyi­séget bérelte volna ki. Állandóan hull a valko­„Aulójavítás“ lat. az ember még az ennivalóját sem fo­gyaszthatja el nyűgöd-» tan. Szeretnénk tudni, kit terhel ezekért a ha­nyagságokért a felelős­ség? Reméljük, sürgő­sen változtatnak ezen a tűrhetetlen állapoton. Erdei Sándor és 46 tanulótársa Martfű Vállalatunk egyik autójának motorja generáljává =- fásra szorult. Mivel a generálozás sok időt vesz igénybe, egy felújított motort vittünk beszerelés végett február 1-én a szolnoki Autójavító Vállalathoz. Négy napig rá sem néztek, majd az ötödik napon közölték velünk, hogy a kuplung kiemelő villája hiányzik. Az előző mo­tor leszerelésénél még megvolt, de a javítóvállalat jóvoltából elkal­lódott. Nagynéhezen, napokkal később, mikor végre pótoltuk ezt is, hozzákezdtek a szereléshez. Most azonban azt a hiányt fedezték fel, hogy nincs meg a motorbak. Ezt is pótolta vállalatunk egy napon be­lül, mert égető szüksége lett volna a kocsira. Végre 12-én megindítot­ták az „agyonszerelt” motort. Az öröm azonban korai volt, mert nem kapott elég benzint a motor, s le kellett újra szerelni. Hogy-hogy nem, mikor leszerelték, akkor állapították meg, hogy nem az adago­lóban van a hiba, hanem a benzinlevezető csőben, amely megrongáló­dott. Ezt is redbehozták nagynehezen. A következő lépés most már valóban a teljes szerelés volt „szegény motor” vesztére, mert leszakí­tották az olaj cső felfogócsavarját. Kijavítása 9 órát (!) vett igénybe egy szerelőnek. Ludányi István gépkocsivezető, mielőtt átvette a kocsit, még egy­szer pontosan megvizsgálta minden részét. A vizsgálat során meg­állapította, hogy az egyik olajcső annyira megrongálódott, hogy nem tud elegendő olajat levezetni. Ezt közölte az illető szerelővel. „Ha tegnap jó volt, továbbra is megfelel” — adta az egyáltalán nem megnyugtató választ a szerelő. Meg kell mondanunk, hogy a bu­dapesti Autójavító Vállalattól beszerzett, kifogástalan felújított mo­tort adtunk át beszerelés végett a szolnoki Autójavítónak. A benzin- csöveik és a többi vezetékek a beszerelésnél törtek el. Még azt Ls tudomásunkra jutott, hogy saját gépkocsink trafóját a javítás ideje alatt más gépkocsinál használták. Az a véleményünk, hogy az ilyen hibákon sürgősen változtatni kell, mert ezzel csak akadályozzák me­gyénk zökkenőmentes áruellátását. HEGEDŰS IMRE igazgató Fűszer- és Édességkereskedelmi V, INTÉZKEDÉSEK Kazai István ügyében hozzánk küldött panaszos levelére a követ­kezőket közöljük. Volt hasznosítási felelősünk elmaradt jntalékának utolsó részletét ezév január 13-án teljes egészében kifizettük. MÁTÉ JANOS föidmövesszövctkezeti ügyv. Tiszaföldvár * Szente Ferenc tiszatenyői lakó- a Néplapban január 15-én megje­lent panaszát kiküldöttem útján megvizsgáltáttam. Megáll apítottam. hogy a hírlapok kézbesítését Intéző dolgozó megbetegedett, s ezért állt be zavar. A fiókposta vezetője a hivatalt december hó elején vette át. A hirlapszolgálattal kapcsolatot teendőkben kellő jártassággal nem birt. Időközben a lapok beindítása és a díjak beszedése iránt aszolnok- riegyei hirlaposztály vezetője hely­színen intézkedett. POSTÁIG AZGATÓSÁG Debrecen * A niezőliéki tanács által közöli uanaszt megvizsgáltuk, A földmű­velésügyi miniszter 227/1953. sz utasítása szabta meg egyes gépállo­mási tartozások elengedését, a ter­melőszövetkezetek és egyéni dol­gozó parasztok szerződéskötését, va­lamint a gépi munka díjának le­szállítását. A fenti rendelet értelmé­ben csakis termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok terhén 195?, július 1. napját megelőző időből fennálló díjtarto­zásokat lehet elengedni. E rendel­kezés vállalatokra és közületekre nem vonatkozik. így a mezőhéki tanács panasza jogtalan. KELEMEN ZOLTÁN M. T. Gépáll. Igazgatóság vezetője * Örömmel közlöm a szerkesztő­séggel, hogy beadásom 95 kg ku­koricával való csökkentését meg­kaptam. Köszönöm intézkedésüket. Dögéi Benedek Tiszaszöllős, • Kedves Elvtársak! Ezúton köszö­nöm meg közbenjárásukat. Pana­szomat sikerült elintézni. — A 100 százalékos vízkár miatt 400 Ft-ot elengedtek az általános jövedelem- adómból. Kocsis Sándorné Tiszaföldvár,

Next

/
Oldalképek
Tartalom