Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-19 / 42. szám

2 SZOLNORMEGYEJ NÉPLAP 1834 február 13, A rákőczifalvi pártszervezet érezze felelősségét az őszi vetések ápolásáért Mezőgazdaságunk minden ágá­ban megindult a harc a termésho­zam növeléséért. Ez a célkitűzés annál inkább fontos, mert nem ren­delkezünk magykiterjedésű éa iá minőségű feltöretlen földterülettel, melynek bevetése megoldaná a ga- bottaproblémát és kellő mennyiségű terméket szolgáltatna könnyűipa­runknak, állatállományunknak. Megyénkben — a talajviszonyok­nak megfelelően *— fő súlyt a -ke­nyérgabona képez. Éppen ezért en­nek termesztésére, hozamának nö­velésére különös gondot kell for­dítani. Pártszervezeteinknek, párt­tagjainknak nap mint nap szünte­len foglalkozni kell ezzel a kérdéssel. Serkenteni kell a dolgozó paraszto­kat, hogy a Központi Vezetőség ha­tározatának szellemében, saját ér­dekükben haladéliialannl kezdjenek hozzá az őszi vetések ápolásához, érett istállótrágyával való beszórásához. A felültrágyázás megyénkben na­gyon lassan halad. Ennek egyik oka az, hogy dolgozó parasztjaink nem ismerik ezt a módszert, nem érté­kelik kellőképpen és idegenkednek tőle. Pártszervezeteinknek viszont éppen az a feladatuk, hogy harcol­janak az emberek maradi gondol­kodásmódjának megváltoztatásáért, neveljék, tanítsák őket. Több he­lyen azonban megfeledkeznek erről. Itákóczifalvám például Szakai! Jó­zsef községi párttitkár a következő­képpen vélekedik: „Eddig a vezető­ségválasztással voltunk elfoglalva, nem foglalkozhattunk külön a fe- lültrágyázással.“ Pedig akadna fe- 3 ül trágyázásra alkalmas érett istál- lótrágya a községben. A dolgozó pa­rasztokat foglalkoztatja is ez a kér­dés, csak nines, áld serkentené, buzdítaná őket. A pártszervezet elhanyagolja ezt a kérdést, aminek következtében nem halad a munka. Pedig ha a pártszervezet megbeszélné a felül­trágyázás fontosságát a dolgozó pa­rasztokkal, ismertetné azt a tudo­mányosan megállapított tételt, hogy a hóra szórt érett istállótrágya táp­anyaga olvadáskor a növényhez jutva, holdanként másfél-két má­zsa terméstöbbletet eredményez, ak­kor megindulna ez a munka. A legnagyobb baj azonban az, hogy ennek fontosáról a fcőfségi páMbízoi'ság sincs meqqvnöd'e Ezért vélekedik úgy Szakoli elv­társ, hogy a „Béke tsz-nél nem trá­gyázták eddig az őszi vetéseket, mert a fogatok fontosabb munkával voltak elfoglalva“. Ezekben a na­pokban nincs olyan mezőgazdasági munka, mely fontosabb lenne a felültrágyázásnál. Ha eredményt akarnak elérni a terméshozam nö­velésében. akkor elsősorban a köz­ségi pártbizottságnak kell ezt a né­zetet magáévá tenni és kezdemé­nyezőnek kell lennie Ilyen irány­ban, Kerekes Péter párttag 6 holdas egyénileg gazdálkodó például el­mondta. hogy neki is van felültrá- gyázásra alkalmas érett istállótrá­gyája és azt fel is használja az őszi vetések ápolására. Valószínűleg nemcsak ő gondolkozik így. hanem még sokan a faluban. A pártszer­vezetnek elsősorban ezeknek az elv­társaknak kezdeményezését kell felkarolni, ezeket kell lelkesíteni, hogy példájuk nyomán minél több gazdálkodó megkezdje azután a fe­lül trágyázást. Bármennyire ismeretlen volt ez a módszer a községben egyszerű, gyakorlati példákkal lehet igazolni előnyét. Minden dolgozó paraszt látott már gabonatáblák szélére „szarvasokba*1 hordott istállótrá­gyát. Az ezeket környező pár méte­res részen a gabona rohamosan fejlődött, bokorként emelkedett ki a többi közül. Természetesen na­gyobb volt a termése Is. Ehhez ha­sonlóan meghálálnák az őszi kalá­szosok a felültrágyázást, a ráfordí­tott munica busásan megtérülne. Fekete Miklós VB elnök is úgy vélekedik, hogy „a mezőgazdaság­gal Mándi elvtórs foglalkozik". így aztán érthető, hogy a község felelős vezetőjének gondolkodásmódja rá­nyomja bélyegét a mezőgazdasági munkák menetére és a felültrágyá- zásnak ennek következtében nem tulajdonítanak különösebb jelentő­séget. Mindezért felelősség terheli a já­rási pártbizottságot is. Instruktorai elég gyakran felkeresik ugyan a községi pártbizottságot, de az álta­lános szempontok megoldása mel­lett nem limait fel a floye’mel a közvetlen előttünk álló, égető kérdésekre. Az ő munkájukra is jellemző, amit a községi tanácsel­nök elvtárs mondott a felsőbb szer­vek munkájáról: „ArTÓl milliószor beszélnek, hogy fejleszteni kell a mezőgazdaságot, emelni kell a ter­méshozamot, de arról már semmit sem szólnak, hogyan tudjuk ezt megvalósítani.“ A járási pártbizottság munkatár­sai is szívleljék meg ezt a bírálatot és a községi pártbizottságokon, alapszervezetekben elsősorban a soromfcövetkező munkálatokat be­széljék meg az elvtársakkal. Barátság és együttműködés a béke érdekében I A »PRAVDA» I szerkesztőségi cikket közöl a Szovjetunió és Ma­gyarország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés aláírásának 6. évforduló jár ÓL 1848 február 18-án írták alá — hangzik a cikk — ar Szovjetunió es Magyarország közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződést. A szerződés aláírasa óta eltelt hat esztendő meg­mutatta, hogy ebben a szerződésben két szuverén ország kölcsönös érdekei testesülnek meg. A szerződésnek nagy politikai jelentősége van. Arról tanúskodik, hogy a magyar népi állam a béke és a népek közötti barátság politi­káját folytatja, azt a politikát, amely a Szovjetunió, minden szovjet szág szent zászlaja. I a szovjet maqYÄkI szerződés megvetette a két ország közötti gyümölcsöző gazdasági és kulturális együttműködés fejlődésének alap­ját A külkereskedelem, a technikai segélynyújtás, együttműködés a káderképzés terén, a termelési tapasztalatok széleskörű kicserélése, a gyümölcsöző kapcsolatok, a tudomány, a kultúra, a művészet terén — mindez jellemző a Szovjetunió és Magyarország közötti kölcsönös kapcsolatokra, A „Pravda“ a továbbiakban arról ír, hogy évről-évre növekszik a szovjet-magyar kereskedelem volumenje, 1952. januárjában aláríték a két ország közötti 1952—1955. évekre vonatkozó áruforgalmi egyez­ményt. A Szovjetunió kohóipari, textil- és élelmiszeripari berende­zéseket, valamint más ipari berendezéseket, továbbá gyapotot, vas­ércet, kokszot, mezőgazdasági gépeket és egyéb árut szállít Magyar- országnak, Magyarország olyan új építményeit, mint a Sztálin Vasmű és más építkezéseket elsőrendű szovjet berendezéssel látták el. Magyarország tengerjáró és folyami hajókat, emelöszállító beren­dezéseket, gőzgépeket, mozdonyokat és különféle közszükségleti cik­keket szállít a Szovjetuniónak, I szilárd kapcsolatok | alakultak ki a két ország között a kultúra terén is. Á magyarok előtt kitárult a szovjet népek kultu­rális gazdagsága. Puskint és Majakovszkijt, Tolsztojt, Gorfkijt és Solohovot barátként fogadták a magyar otthonokban. Rjepin festé­szete, Csajkovszkij és Glinka zenéje széleskörben ismert Magyaror­szágon. A szovjet emberek nagy érdeklődéssel és rokonszenwel kísérik a népi Magyarország munkásainak, parasztjainak, értelmiségének si­kereit. A cikk ezután rámutat arra, hogy az utóbb! években különösen nagy és fontos lépést tettek fejlődésükben a magyar dolgozók. — A Magyar Dolgozók Pártja és a kormány által elfogadott gazdaságfej­lesztő Programm nagy feladatok megoldását követelte meg, amelyek a városi és falusi dolgozók jólétének gyors emelésére irányulnak. —• Már kivívták az első sikereket. A Magyar Dolgozók Pártja politiká­jának megvalósítása lehetővé teszi, hogy a nép még tökéletesebben él- vezhesse alkotó erőfeszítésének gyümölcsét. IA mezögazdAsaq[ gyors fellendítése az egész nép ügyévé válik. A DISZ OKTATÁS NÉHÁNY TAPASZTALATA Egyre erősödik a munkás-paraszt szövetség, az új társadalmi rend megdönthetetlen alapja, A fejlődés szocialista útjára lépő nép sajátjává teszi a kultúra kincseit. A klubok, a könyvtárak nemcsak a városban, hanem a fa­lun is a mindennapi társadalmi élet részévé váltak. Esténként film­vetítő gépek sugarai vetődnek két és félezer vetítő vászonra, a háború előtt pedig az egész országban mindössze ötszáz filmszínház műkö­dött. A népi Magyarországon mindenki számára és mindenütt látható az új élet hatalmas előretörése. Mélyülnek Magyarország testvéri kapcsolatai a béke, a demokrá­cia és a szocializmus táborának minden államával. I az egyetemes mSKE | igazi barátai őszinte örömmel üdvözlik a Szovjetunió és Magyarország közötti barátság megszilárdulását, ép- úgy, mint a szocialista tábor valamennyi állama közötti barátság megszilárdulását és helyesen látják ebben a barátságban a népek bé­kéjének és boldogságának hatalmas bástyáját. Magyarországon ma kezdődik — a hagyományos Magyar-Szovjet Barátság Hónapja. A Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának ünnepsé­gein a Szovjetunió küldöttségei is résztvesznek. A szovjet tudomány és kultúra képviselői elviszik Magyarországra a szovjet emberek üdvözleteit, akik forrón kívánnak barátaiknak újabb sikereket a béke fenntartásáért vívott közös harcban, akik a gyárakban és bányák­ban sikeres munkát, dús termést, bőséget és boldogságot kívánnak barátaiknak. (MTI). I koreai és kínai hadifoglyokat meg^ylIko’A ügynKkOk nem menekülhetnek a tüntetésiül Ke szón (Uj Kína). K. Sz. Thi­Á Központi Vezetőség június 28-án megjelent határozata a fia­lok között végzett politikai munka fokozását az eddiginél még jobban előtérbe állította, mert ez az alapja annak, hogy a hozott határozatok végrehajtására tudjuk mozgósítani a fiatalokat. A politikai munka megjavításá­nak egyben az oktatás eddigi hiá­nyosságának felszámolását kell elsősorban elősegíteni. Az idei ok­tatási évben vannak eredmények, ami jobban a számszerűségnél mu­tatkozik meg. Az elmúlt évben mintegy 1800 volt azoknak a fia­taloknak a száma, akik bekapcso­lódtak a tanulásba. Az idén több mint 35üQ ifi vesz részt politikai oktatásban. Most az a feladatunk, hogy az oktatás színvonalát emel­jük. Van* olyan Jelenség i= ez főleg ez alsófokon tapasztalható —, hogy a tanulási fegyelem nem meg­felelő, nem készülnek fel a hall­gatók alaposan, így a szemináriu­mokon nem alakulnak ki megfelelő vitáik. Néni egy esetben a megjele­nés is hiányos. Ennek egyik oka az, hogy a ve­zetők nem fordítottak megfelelő gondot az oktatásra. Sok helyen maguk a vezetők nem járnak el a fasktlkozásokra. rendszeresen, A DlSZ-szervezetekben most újonnan megválasztott vezetőség egyik leg­fontosabb feladatát,'a fiatalok po­litikai nevelését úgy tudja megol­dani, ha személyes példamutatással, fegyelmezetten, a foglalkozásokra felkészülve jelenik meg a szeminá­riumokon. Az AJ vezetőségnek jobban kell segíteni a propagandisták munká­ját is. Súlyos hibát követtünk el a felsőbb szervektől kezdve, hogy a propagandista-konferenciák rend­szeres ellenőrzését, a propagandis­tákkal való személyes foglalkozást elhanyagoltuk. A vezetőségválasz­tások ideje alatt a bizottságok fe­lületesen kezelték ezt a kérdést. Példa erre a kunmártoni járásban Gyalai elvtárs esete, aki a leg­utóbbi konferenciát nem hívta ösz- sze. A megfelelő ellenőrzés hiányá­ban a propagandisták nem készül­tek fel, a konferenciák nem voltak színvonalasak, ami aztán rányomta a bélyegét a szemináriumi foglal­kozásokra is. Ez nem egy helyen a politikai oktatás lemorzsolódását vonta maga után. A kisiMMállási tanács PISZ- szervezeténél az SZKP Története tanfolyamon azáltal, hogy a pro pagandjsta rendszeresen eljár a konferenciára és ott komoly segít­séget kap egyrészt az elméleti kér dósok tisztázásához, másrészt mód­szert a vezetéshez, a2 oktatás le­morzsolódás nélkül, eléggé szívona- losan folyik. Tiszaugon azonban már előfordult, hogy a hallgatók megjelentek ugyan a foglalkozáson, de a propagandista nem készült fel és így vita sem alakulhatott ki. A propagandistákkal, a DlSZ-vezetők- kel karöltve fel kell számolni az ilyen hibákat. Ezért a propagan­disták a konferenciákon rendszere­sen vegyenek részt. Ez nagy segít­séget fog nyújtani a foglalkozások­ra való alaposabb felkészüléshez. A vita alapos klfjlődéséhez fon­tos a hallgatók felkészülése. Ehhez igen jó módszer a tanulópárok ki­alakítása, vagy a tanulóköri foglal­kozások megszervezése, ahol a tan­anyagot tisztázni lehet. Jó módszer az is, hogy a fali­újságon keresztül, egy-egy fejlet­tebb elvtárs az adott anyag legne­hezebbnek látszó kérdését tisztázza. Helyes, ha a vezetőség időközön­Ä Magyar Szabadságharcos Szövetség Országos Központja március 8-tól 20-ig kiállítást ren­dez Szolnokon, a Móricz^ Zsig- mond kulturotthonban. Bemutat­kérrt ifi-napon, taggyűlésen napi­rendre tűzi az oktatást, megvitatja a problémákat és azt, hogy mikép­pen akarják megjavítani a foglal­kozásokat. Ha a propagandisták ellenőrzése megfelelő, nem fog előfordulni olyan eset, mint Jászágón, ahol a fiatalok négy esetiben jelentek meg az oktatáson és a propagandista nem ment el. Ilyen esetekben a vezetők vonják felelősségre a pro­pagandistákat. A DISZ bizottságok és alap­szervezetek az oktatási munkát egyik legfontosabb feladatként ke­zeljék, hogy a szervezetek valóban be tudják tölteni alapvető felada­tukat, a fiatalok politikai nevelését. Fürj Julianna DISZ MB oktatási felelős ja néphadseregünk életét és a szö­vetség munkáját. A szövetség így akarja megismertetni a dolgozók széles tömegeivel különböző szak­köreinek munkáját. májjá altábornagy, a Semleges Ha- zatelepítési Bizottság elnöke — a koreai-kínai fél tiltakozása ellenére — kedden bejelentette, hogy febr. 18-án délelőtt 10 órakor átadja az amerikai félnek a tongjangni hadi­fogolytáborban koreai én kínai ha­difoglyok meggyilkolása miatt le­tartóztatott 17 liszínmanista és csangkajsekista ügynököt. Thimajja altábornagy az ameri­kai parancsnoksághoz intézett le­velében hangsúlyozza: „Mint az ENSZ-haderők parancsnoksága is tudja, vitathatatlan, hogy a tong­jangni hadifogolytáborban gyilkos­ságokat követtek el. A Semleges Hazatelepitésl Bizottság által foly­tatott vizsgálat az előzetes bizonyí­tékok alapján világosan megállapí­totta a vádlottak bűnösségét'*. Thimajja altábornagy ezután rá­mutat levelében, hogy „ha ezekkel a hadifoglyokkal az igazságszolgál­tatási eljárás befejezése nélkül ren­delkeznének, ez egyenlő lenne a vád tárgyává tett bűncselekmények eltűrésével^ „Mint a Semleges Hazatelepitési Bizottság elnöke és végrehajtókö­zege, továbbá mint India képvise­lője a bizottságban, tiltakoznom kell amiatt, hogy az Önök parancs­noksága nem hajlandó együttmű­ködni az igazságszolgáltatás elvei­nek fenntartásában — hangsúlyozza levelében Thimajja altábornagy és megállapítja: — Az ENSZ-haderők parancsnokságát terheli a felelős­ség, ha olyasmi történik, ami lehe­tővé teszi, hogy a bűnösök meg­meneküljenek a büntetéstől.” Li Szán Csu tábornok, a Koreai Néphadsereg és a Kínai Népi ön­kéntesek parancsnokságának kép­viselője szerdán levelet intézett K. Sz. Thimajja altábornagyhoz, a a Semleges Hazatelepitési Bizott­ság elnökéhez, amelyben tiltakozik a 17 hadifogolygjilkos ügynök át­adása miatt. (“Vidám ti (t ifttr vin m tj -bema tatén ,.. Február 14-én Jászalsó­gyórgyön megtartották a járása kulturverseny kör­zeti bemutatóját. A bemu­tatón a tiszasülyi állami gazdaság színjátszó- és népitánccsopotja, valamint rígmusbrigádja, a területi kultúrotthon népitánccso- portja és Jászalsógyörgy kulturházának népiegyüt- tese szerepelt. ár kora délután izga­lommal várták Jász- alsógyörgyön a vendége­ket. Ugyanakkor Sülyön nagy volt a felháborodás. Parázs harcot vívtak a MÁVAUT-tal telefonon keresztül, mert a vállalat nem akart autóbuszt adni a szereplők átszállítására A várakozókat bizony el­keserítette ez az akadály mert már napokkal ezelőtt minden gondolatukat le­kötötte a kulturverseny az alsógyőrgyi szereplés, Annál nagyobb volt az öröm, amikor megérkezett az autó Szolnokról. Járomi István Kultur otthonig az- gató apai gonddal biztat­hatta a szereplőket: „Sies síink most már, ‘szedjük p ’áhunkat.’* Hamarosan feTbusott * motor, elindult az autó. Ezen a délután a megle nőén enyhe volt az idő mintha a tavasz bonto­gatta volna szárnyait Az autóiban tangóharmen ika kíséretében víg mótaszó csendült fel. A fiatalok vidáman énekeltek, s oly­kor az idősebbek, a kísérő szülők is bekapcsolódtak. Mintha egy nagy család közeledett volna Jászalsó- györgy felé. Rohamosan fogytak a kilométerek és ugyanúgy fokozódott az utasok jó hangulata. Gyer- gyades Margit, a tánccso­port vezetője, aki mindig komoly szokott lenni — most maga is vígan éne­kelt és erre biztatta tanít­ványait is. ITzalatt Jászalsőgyor- gyön sem voltak tét­lenek a kultúrotthon ve­zetőségének a tagjai. Ké­szültek a vendégek foga­dására é.s gondoskodtak azok elhelyezéséről; szé­píthették a színpadot. A vendégek megérkezé­sekor már csaknem zsúfo­lásig megtelt a nézőtér Nem sokáig kellett vár­niuk az előadás megkezdő sére. Az öltözőben gyors ütemben folyt a készülő­dés és rövid Időn belő' megkezdődött a bemutató A megnyitóbeszédet Fran esik József igazgatótanftó tartotta. Megemlékezett a kulturverseny céljáró] és kérte a közönséget, szeres­sék meg a kultu nmünkét és aki csak teheti, segítse is azt. Hiszen a fáradságos napi munka után minden­kinek jól esik a pihenés, a szórakozás. A megnyitóbeszéd után a kulturcsoportofk szebb­nél szebb népitáncokat, je­leneteket mutattak be. A tiszasülyi területi DISZ- tánccsoport tiszamenti tán­cát a nézőközönség viha­ros tapsa kísérte. Katona Lászlót, az orosz polka szólótáncosát, ezt a kis ál­talánosiskolást szívükbe fogadták a vendégek. A népi táncok után jelene­tek következtek és utolsó műsorszámkánt a jászalsó- györgyi kultúrotthon népi- együttese regi, falusi lako­dalmast mutatott be. A 60 év körüli Palics József né is fiataloson ropta a tán- *ot a színpadon. ilf ilattak, vigadtak. Be ■ mutatták, hogyan mulat a magyar paraszt, a dacos, a kemény, a mun­kában edzett, melegszívű 'mber A nézőtéren sokar makukra ismertek, a táré nz ő fiatalságuk emléké' ;dézte, Ez a rm'isorszárr tetszett a legjobban. A kulturverseny köze­lebb hozta az embereket egymáshoz. A táncok, da­lok jókedvet öntöttek az emberek szívébe. A kul- turcsoportok elérték célju­kat, Hosszú hónapokon keresztül kitartóan próbál­ták a szerepeket, de érde­mes volt, mert egy dél­utánon keresztül dolgozó társaiknak kellemes per­ceket szereztek. Tanították őket s a dolgozókat taní­tani, szórakoztatni szép és hálás feladat. < A kulturverseny foefe- ** jeződött a lakodal­massal, de a szórakozás még nem. A közönség már kezdett hazafelé indulni, amikor a 'táncteremből ze­neszó csendült fel. A ti­szasülyi ÁG egyik zenésze húzta a talpalávalót s táncrapendültek a tisza­sülyi és jászalsógyörgyi fiatalok. Aztán eltelt az ;dő, a tiszasülyi vendégek búcsúztak. Nehéz szívvé1 váltak el Jászalsőgyörgy- től. Ismét felbúgott az autó motorja, házalndulfak a vendégek. Még egy ideír ’átszőtt az autó lámpájá­nak fénye, majd eltűnt az \s a messzeségben. Az Hon már újabb terveke' ’-óvácsőitp.k a sülyiek. F.1 mennek a környező fal vakba mindenhová, hog1’ szórakoztassák azok dol­gos népét is. Szabadságharcos kiállítás a szolnoki Móricz Zsigmond Kulturotthonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom