Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-18 / 41. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1054 február 18. 2 A berlini értehesletrő l A berlini értekezlet eddigi menete, s a megegyezés körüli ne­hézségek fokozottan felhívják a ta­nácskozások szemlélőinek figyelmét az amerikai küldöttség gáncsoskodó taktikájára, amivel a megegyezést akarja lehetetlenné tenni. Igen ta­nulságos ebből a szempontból ösz- szehasomlítanl az amerikai delegá­ció tagjainak szavait és tetteit. Tegnap például az amerikai kül­döttség szóvivőié mesterkélt búbá­nattal jelentette ki sajtókonferen­ciáján. hogy amikor az ülés szüne­tében kinézett a tárgyalóterem ab­lakából. meglehetősen élettelenül látta csüngeni a négy hatalom lo­bogóit az épület behavazott park­jában elhelyezett árbócrudakon. E2 a kép — mint mondotta — szimbó­lumnak látszott számára, annyira hasonlított a teremben uralkodó csüggedt hangulathoz. De vájjon hihetünk-e ennek a csinált búbánatnak? Ha átlapoz­tuk a ..Daily Mirror“ című new- yorki lap keddi számát, a követke­ző lelkendező sorokat találjuk ben­ne: „Csütörtökön befejeződik a Der- lini értekezlet, anélkül, hogy ered­ményre vezetett volna. Ez amerikai győzelmet jelent, mivel a tárgyalá­sokon semmit sem fejeztek be. Az amerikai külügyminiszter úgy • tér vissza az Egyesült Államokba, hogy mindeddig egyetlen megállapodást sem kötöttek. Minden megállapo­dás engedményt, megbékélést és megalkuvást jelentett volna a mi részünkről. Ez volt a helyzet a Szovjetunióval folytatóit előző tár­gyalásokon is. Az Egyesült Álla­moknak most köszönetét kell mon­dania Dullesnak.“ Vegyünk szomügyre még egy igen tanulságos adalékot, amely teljes mértékben feltárja az amerikai kül­döttség magatartásának indítékait. Az ..ADN“ hírügynökség egyik munkatársának a napokban al­kalma adódott nyiltan elbeszélget­ni egy ismert amerikai újságíróval, aki az Egyesült Államokból érke­zett Berlinbe. Miután az amerikai újságírót biztosítottak arról, hogy nem említik meg a nevét, hajlan­dónak mutatkozott választ adni ar­ra a kérdésre, hogy vájjon az Egyesült Államok kormánya őszin­tén, óhajtja-e Németország egységé­nek helyreállítását. Az újságíró a többi között ezeket mondotta: Egyetíilt Államok ösz- szes európai katonai tervei a Szö­vetségi Köztársaság (vagyis Nvugat- Németország) katonai potenciáljá­nak felhasználására, újrafelfegyver- zésére és az Európai Védelmi Kö­zösségbe való bekapcsolására épül­nek fel. A bonni és párizsi szerző­dés feladása és a békeszerződés megkötése az említett tervek ku­darcához vezetne... Mielőtt az Egyesült Államokból Berlinbe utaztam, saját fülemmel hallottam Dulles szájából szószerint a következőket: ..Jobb az Európai Védelmi Közösség és a kettészakí­tott Németország, mint az egyesí­tett Németország és mint a védelmi közösség gondolatának végleges ku­darca.“ Az Egyesült Államok nem óhajt­ja kockára tenni németországi po­zícióit — folytatta az amerikai tu­dósító. Az Adenauer vezetése alatt álló szövetségi kormány teljesen az Egyesült Államok ellenőrzése alatt áll és az amerikai politika uszályá­ban halad. A helyzet azonban gyö­keresen megváltozna, ha le kellene mondani a bonni szerződésről es bele kellene egyezni Németország egységének helyreállításába. Aden­auer a kettészakítottság kancellár­ja, — és nem lehet a német nemzet újraegyesítésének kancellárja. Beszélgettem Murphy-vel. az Egyesült Államok volt németorszá­gi politikai tanácsadójával, és je­lenlegi külügyminisztériumi állam­titkárával is. Murphy kijelentette, az Egyesült Államok attól fél, hogy az egyesített Németországra nem tud majd olyan befolyást gyako­rolni. mint most a Szövetségi Köz­társaságra. ezért tehát szívesebben látja a kettészakított Németorszá­got.“ A* „ID\“ mnnfcnlái sn végül megkérdezte az amerikai újságírót, hogy az említett tények fényében vájjon mit jelentenek a nyugati ha­talmak külügyminisztereinek a szabad választásokra és az össznó- met kormány megalakítására vo­natkozó javaslatai. A válaszhoz nem szükséges kommentárt fűzni: Ezek a javaslatok taktikai manó­ért jelentenek az európai feszült­ség fenntartása céljából.“ (MTI) A francia me"ezáll«> csapatok ecyes tagjai keserűen csalódtak Bidaultban Berlin. (ADN.) „Azt reméltük hagy Bidault a berlini külügymi­niszteri értekezleten tiszteletben tartja a francia nép akaratát és erélyesen szembefordul a minden németre és franciára pusztulást hozó Európai Védelmi Közösség politikájával” — jelentették ki a francia megszálló csapatok tagjai az ott foglalkoztatott német sze­mélyzettel folytatott beszélgetésük során. E francia katonák hangsú­lyozták, hogy Bidault, a francia nép akarata ellenére az amerikaiak európai politikájának szószólója. Bi­dault hazaérkezése után el lehet készülve a francia közvélemény he­ves tiltakozására. A tavalyi budapesti ^ színházi évad egyik legnagyobb sikere a Nép­hadsereg Színházában be­mutatott „Leszámolás” c. színdarab volt. A darabot Borisz Lavrenyov, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 10. évfordulójára írta. Most filmen láthat­juk, a Leningrádi Állami Drámai Nagyszínház elő­adásában. Rendezője Szo- kolov, aki Budapesten is — vendégrendezőként — ren­dezte a Néphadsereg Szín­háza előadását. Szokolov a darab rendezéséért kap­ta a Sztálin-díjat. LJerezemyev sorhajóka- pitány, a „Hajnal” cirkáló parancsnoka, régi tengerésztiszt. Szereti hi­vatását. büszke az orosz tengerészet hősi hagyomá­nyaira, és szereti matró­zait. A forradalmi esemé­nyek sodrában nem elég­gé tájékozott, de azt érzi, tudja, hogy csak a bolse­vikok vezethetik ki Orosz­országot a háború okozta szörnyű helyzetből. Azt hogy mit is akar a forra­dalom, még nem tudja, de együttérez matrózaival, akik közé békés felvonu­lásuk alkalmával belelö­vetnek. Ahhoz, hogy végül is megértse az eseménye­ket, Artyom Gudon mat­róz, a „Hajnal”, cirkáló hajótanácsának elnöke se­A LESZÁMOLÁS — SZOVJET FILM — gíti őt. Ez a pártnevelte forradalmár egészséges ösztönnel megérzi, hogy Berszenyevet igazságérze­te a forradalom mellé ál­lítja, s bizalommal fordul a régi tiszt felé. ly1 z a bizalom, meg a ■Lj közös munka szűk ségessége sokszor elviszi őt Berszenyev lakására is. ahol megismerkedik an­nak családtagjaival. Meg ismeri Tanyát. Berszenyev idősebbik lányát, aki egészséges gondolkodású fiatalasszony s a forrada­lom mellé áll, ápolóként dolgozik az egyik kórház­ban. Emellett angolul ta­nítja, God unt, aki már most hozzákezd, hogy pó­tolja a sötétség korszaká­ban rákényszeríteft tu­datlanságot. Tánya és Go- dun között eközben —ki­mondatlan, de egyre erő­sebb — érzelmi szálak szö­vődnek. Tánya férje, von Stube sorhajóhadnagy, ge rinctelen, csak a maga ér­dekeivel törődő ellenforra­dalmár, aki apósa lakását ellenforradalmi összeeskü­vés színhelyévé teszi. D ^rszenyev fiatalabbik leánya, Kszenya el­kényeztetett, szeszélyes könnyelmű teremtés, aki nemtörődömségével csak­nem részesévé válik apja elpusztításának, melyet az ellenforradalmárok tervez­nek. Vidámsága mellett mélv érzéseket feltáró jelenete a filmnek az, amikor a .Hajnal” cirkálóra megér­kezik Milicin tengernagy az ideiglenes kormány képviselője és Uszpenszki eszer agitátor. A hajó mat rózai a bolsevikok ellen uszító megbízottat és az agitátort elkergetik a ha jóról, macskazenével bú ’úzfatják őket. Míg ez történik a ha­jón, azalatt von Stube hadnagy, Bersze­nyev lakásán tanácskozik az ellenforradalmárokka1. s a „Hajnal” cirkáló fel- "obhantását készítik elő. A tervezetről Kszenya is tu domást szerez, mert Pole­voi főhadnagy, az összees­küvők egyike elfecsegi neki azt. Kszenya örül a nem várt eseménynek, hogy megláthatja, mint repül p 'e vegébe egy hajó, s csak akkor döbben rá esztelen- ségére, mikor nővére — kinek elmondja a válható nagy élményt — meg­mondja. hogv ez a lobba nás apja halálát jelentené Tánva elsiet, hogy meg­akadályozza a gaztettet. Ezalatt von Stube, hűsé­ges embere Szvacs fedél­zetmester segítségével fel- lopózik a hajóra, hogy végrehajtsa az elienforra- dalmárok robbantási ter­vét. Szvacs, hogy előké­szítse Stube útját, a ten­gerbe dobja a kiállított őr­szemet. Az őrszem eltűné­sét észreveszi Berszenyev kapitány, s elrendeli a ha­ló átkutatását. Ekkor Szvacs, hogy fedezze Stu bet. s időt biztosítson szá­mára terve végrehajtására Berszenyevre támad, s megvádolja őt, hogy laká­sán ellenforradalmi össze­esküvőket rejteget. Ber­szenyev felháborodásában méltatlannak tartja, hogy válaszoljon a rágalomra, fgy a matrózok, élükön Godunnal már-már gyanú ha veszik, amikor megér kezik Tánya, a Balti Flot­ta megbízottjával. ^Tisztázódik így a hely­zet, leleplezik Stu- bet és Szvacsot, s megvi- 'ágosodik Berszenyev ka­pitány becsületessége is. A Hajnal” cirkáló kifut hogy Lenin parancsa sze rint résztvegyen Lenin- grádban a Téli Palota el­foglalásában. * A filmet csütörtökön 18-án mutatja be a szol­noki Vörös Csillag film­színház. 1 YARATLAN MEGÉRKEZÉS Csendesen pihenve, kellemesen töltöt­ték az ebédutáni időt az üdülő ven­dégek. Éppen hogy befejezték ebéd­jüket az üdülő alkalmazottai, amikor a kert felől megjelent egy tömzsi, zö­mök. szemlélődő tekintetű ember egy kis bőrönddel a kezében. Az üdülő vezetősége már néhány napja várta a minisztériumból kiküldött ellenőrt. Alighogy az ide­gen belépett a kertbe, és a gazda szemével néze­gette az üdülő területét, mindenki, aki csak az ud­varban volt. nyomban megállapította, hogy ez az elvtárs az ellenőri Az idegen — kezében a kis bőrönddel, a por tűshöz fordul és csendesen, láthatólag sejtelmes kis iróniával kérdezte: — Hol itt az iroda, apuska? A portás az udvar túlsó felébe mutatott és riad- an visszavonult. Az idegen csendesen ballagott befelé és belépve ■z épületbe, a gondnoknőhöz fordult. — Itthon van az igazgató mamuska? — Itthon, itthon — válaszolt gyorsan az asszony • zavartan elsietett. Ahogv az idegen továbbment, megpillantott egv iatal embert piros teniszingben, a boxolók sörte fri- uráiával a fején — megjelenése után nem lehetett nás. mint a sportfelelős — és megszólította: Nagyon elfáradtam az úton. hegyet is kellett másznom az üdülőig. — ugyan vidd már a bőröndö­met az irodáig fiúka! A fiú megragadta a bőröndöt és vitte nagy igye­kezettel az iroda felé, riadt tekinteteket vetve az is­meretlenre. Az étterem melleit menvén. megállóit az isme­retlen és odaszólt az egyik kiszolgálólányhoz: — Egy pohár vizet kérnék magától leányka, úgy megszondáztam az úton. maid elepedek! — Ebben a pillanatban rögtön hozom. — vála­szolt a lány és őszinte félelem tükröződött szemében Az ismeretlen nyugodtan itta a vizet. Közben, az igazgató, a portás, a gondnoknő. a sportfelelős társaságában áll az irodájában és verítékező homlo­kát törölgetve mondta: — Ki gondolná, hogv még az irodáig sem jutott el és már az összes roko­naimat felismerte. Az apámat, az anyámat, a fiamat és a lányomat Biztos a vendégek közül írt valaki ti­tokban a minisztériumba Aiai. lesz nekem ezért ne mulass’ — Csakhogy végre meg érkeztem — mondta vi- ran az idegen, belépve az irodába. — Fogadiátok clvtársak szívesen az úí űdülővenAArrpti (V AfaiiaSTjev cikke a Krokodil­ból). Fordította: Sch T. TEGYÜK MÉRLEGRE Jleofi (J)átiubóL Irta: A. Stark, román egyetemi halllgató. IAUGUSZTUSBAN | történt. A Szovjetunióban tanuló román egye­temi hallgatókkal együtt, én is hazautaztam Bukarestbe, a IV. Vi­lágifjúsági Találkozóra. Meleg, nyári este volt. Az ünnepi díszbe öltö­zött Bukarest fényei visszaverődtek a Sztálin-park tavának tükrében, Itt folyt le a gyarmati és függő országok fiataljainak találkozója. Vidám lárma, nevetés, éneklés... Azután hirtelen csend lett. A sötétben óriási tábortűz lángja gyulladt fel. A színpadra fiatal néger lányok perdültek. Népi táncokat adtak elő. Lebarnult fiú ült mellettem, kezében fényképezőgéppel. Szótlanul ült. figyelte a műsort. Amikor egy fiatal indiai munkás lépett a szín­padra és az indiai fiatalok szörnyű életkörülményeiről kezdett beszél­ni, szomszédom elgondolkodón megszólalt: — Nálunk sem élnek sokkal jobban a fiatalok, bár nem Indiában, hanem Franciaországban élünk. így kezdődött, ismeretségünk Pierrevel, aki nemrégen végezte el a filmművészeti főiskolát Párizsbán. Sok-sok felejthetetlen napot töltöttünk együtt. Megmutattam neki szülővárosomat. Együtt bolyogtunk Bukarest utcáin késő éjszakáig, kiállításokat, hangversenyeket, nemzetközi találkozókat látogattunk, él­vezettem őt a gyárakba, tudományos intézményekbe, üzletekbe, gyer­mekotthonokba. — Tudod. — mondta egyszer, — én mindent a gyermek szemével nézek. Azok után, amit a mi újságjaink írnak... BESZÉLTEM neki arról, hogy a Szovjetunióban és Romániában is ösztöndíjat kapnak a főiskolai hallgatók, s biztosítják megélhetésü­ket. Pierre mindezt csodálkozással hallgatta. Amikor barátom megtud­ta. hogy velem együtt sok román fiatal szovjet főiskolákon tanul. Moszkvában, Leningrádban. Szverdlovszkban. csak azt tudta felelni, hogy a francia kormány amerikai katonaiskolákba küldi tanulni a fia­talokat. Pierre sokat mesélt a francia fiatalokról, akiknek életében vajmi kevés a vidámság. Beszélt arról, milyen nehéz elvégezni az iskolát Franciaországban, hogy barátai közül sokan kénytelenek abbahagyni a főiskolát, mert nem tudiák fizetni a tandíjat. Megtudtam Pierretől. hogy naevapiát. az idős. francia parasztembert, az amerikaiak kitették házából, mert azon a helyen katonai raktárt építenek. Pierre sokat látott és hallott Romániában. Feljegyezte élményeit, benyomásait és sok fényképet készített. — Még szükségem lesz minderre. — mondta. — Mindent elmon­dok maid otthoni barátaimnak. Egy napon utaztunk el Bukarestből. Engem és barátaimat a tanu­lás. a vidám egyetemi élet várt Moszkvában. Pierre még nem tudta biztosan, mihez fog kezdeni. De egy dolog világossá vált előtte a Világ- ifjúsógj Találkozón. — még kitartóbban kell harcolni a békéért. juTÓL-TABA I augusztus 29-én találkoztunk az Északi-pályaudva­ron. A moszkvai vonat 1 órával előbb indult el a párizsinál. Alig né­hány percet tölthettünk együtt. —- Ne felejts el, várom a leveledet Moszkvából — mondta Pierra búcsúzóul. — Én is fogok neked írni. Természetesen a megérkezésem után azonnal küldtem Pierrenek egy ki-emli levelezőlapot és egy hosszú levelet. „Még elgondolni is nagyszerű, hogy a Szovjetunióban már megkezd­ték az előadásokat az új egyetemen — válaszolt Pierre. — nálunk pedig már huszadik éve építik azorvosi kar új épületét!“ Pierre elkeseredetten ír életéről. „Nem is remélhetem, hogy valami munkát kapok. Most abból élek. hogy eladom bukaresti fényképfelvételeimet. A filmgyártás terén visszaesés tapasztalható. A kormány nemrégen új törvényeket hozott. Ezek a törvények gátolják a nemzeti filmművészet feilődését. Ben­nünket még nagyobb méretű munkanélküliségre kárhoztatnak, ezzel szemben egyre több lehetőséget nyújtanak Hollywoodnak arra. hogv a francia mozik vásznán amerikai filmeket játszanak. De mi kitartóan fogunk küzdeni jogainkért.“ 1a SZOVJETUNIÓK a n| és a népi demokratikus országokban egészen más az elet, — boldog, alkotó... Ilyen életről álmodozik Pierre is. Nemrégen olvastam ki Trifonov „Diákok“ című könyvét. — írja. — Legjobban a régi és az új harca érdekelt ebben a könyvben... Ami­kor az ember ezt a könyvet olvassa; lehetetlen nem gondolni arra, hogy valamikor — én azt hiszem, elég hamar — nálunk is kitárulnak az ajtók a fiatalok előtt. Akkor majd minden francia fiatal kedve sze­rint tanulhat. „A szovjet diákokról szőlő könvv nagy sikert aratott egyetemis­táink körében, bér fordítása elég rossz. Barátaimmal szeretnénk minél többet megtudni a Ti életetekről, szovjet elvtársaitok életéről. Rövide­sen megkezdem az orosz nvelv tanulását. írj gyakrabban, a tanulásról, az úi irodalomról, a filmművészeti főiskoláról. Türelmetlenül várom leveledet. Sok sikert kíván barátod Pierre.“ Az indokínai helyzettől Párizs. (MTI.) Párizsi politikai kö­rökben kedden nagy feltűnést kel­lett a szaigoni francia rádió hír­adása, amely szerint Pleven francia hadügyminiszter Hanoiban értekez ’etet tartott a Vietnam és Patet- Lao területén magasabb parancs­noksági megbízatásokat betöltő francia és Bao Daj-féle tisztekkel. A jelentés szerint „ez a konferencia fontos döntéseket hivatott hozni az indokómai háború folytatása ügyé­ben.” Az értekezletet követően Pleven hadügyminiszter fogadta a sajtó képviselőit és Észak-Vietnam bao- dajista helytartójának nyilván előre megrendelt kérdésére válaszolva kijelentette: a francia kormány el­tökélte, hogy végig kitart az indo­kínai háborúban. Francia politikai körökben egyéb­ként feltűnést keltett az „AFP” hi­vatalos francia hírügynökség egyik jelentése, mely szerint a francia kormány „szívesen láitná az indo­kínai háború folytatásához szüksé­ges amerikai segítség növelését.” A hivatalos francia hedüelentés elismerni, hogy Patet-Lao területén a felszabadító hadsereg osztagai fo­kozott nyomóst gyakorolnak a Luang Prabang fővárostól nyolcvan kilométernyire északra fekvő Muong-Sai körüli megerősített fran­cia táborra. A jelentés szerint rö­videsen általános támadás várható a körülzárt állás ellen. A vietnami demokratikus rádió jelenti, hogy szombaton a felszaba­dító hadsereg előretolt osztaga Luang Prabangtól nyolc kilométer­nyire harcba bocsátkoztak francia és zsoldos csapatokkal. A harcok során az expedíciós-hadsereg más­fél százada harcképtelenné vált. A fővárostól északra fekvő Nam-Bak melletti francia űrállomást a felsza­badító osztagok rohammal bevet­ték. (MTI.) VIotorosok figyelmébe! Ha a motoi kerékpár sokat fos\aszt Miért fogyaszt sok üzemanyagot a motorkerékpár7 Ennek egyik fő oka az. hogy túlságosan dús a ke­verék. Ha nagy a fúvóka, cseréljük ki kisebbre. Ha piszkos a levegő­szűrő, tisztítsuk ki. Épp így a túl­folyás is könnyen megszüntethető A nagy üzemanyagfogyasztásnak egyéb okai is lehetnek: helytelen a gyújtás, csúszik a tengelykap­csoló, gvenge a henger kompresz- sziója, vagy erőltetjük a motort. Ha csúszik a tengelykapcsoló és gyenge a henger kompressziója, sürgősen javítsuk ki a hibát. A kedvezőtlen gyújtás helyes beállí­tással, a motor erőltetéséből szár­mazó töWet fogyasztás pedig a motor pihentetésével küszöbölhető ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom