Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-18 / 41. szám

SxotMkmegyd MEGYEI MEG Y El TAN ÁCS LAPJA VI ovtoivam 41 «lm ia—MiiiMiiimiw nwi ii i—waiyifaBBeBaia \ps Miiéi 1^54 február 18. oti őr ük Üdvözöljük, a Magyar Szovjet Barátság Hónapját! avában készülnek megyénk dolgozói a már hagyományossá vált Magyar-Szovjet Barátsági Hónap megünneplésére. A Barátsági Hónap során azokról a gazdasági és kulturális eredmé­nyekről emlékezünk meg, melyeket a szovjet tudomány, technika és művészet megismeréséből kiindulva, értünk el. Ez évben február 18 és március 18. között kerül sor az ünnepi rendezvé­nyekre, melyeknek előkészítését megyénk dolgozóinak bevonásá­val a tanácsok végezték mindenütt. L tjben az évben a Barátsági Hónap mind szervezésben, mind •C tartalmában különbözni fog az eddigiektől. Szervezésé- ban nemcsak az MSZT-szervezetek, de valamennyi társadalmi és tömegszervezet sokkal fokozottabb mértékben vesz részt, mint a múltban. A tartalombeli különbséget pedig az jelenti majd, hogy a szovjet kulturális eredmények mellett idén sokkal inkább, mint eddig megmutatják azokat az eredményeket is, melyeknek eléré­séhez a szovjet kultúra megismerése segített bennünket. Éppen a szovjet tapasztalatok köteleznek erre. hiszen az itt járt szovjet emberek arra tanították népünket, hogy új, szocialista kultúrán­kat, haladó hagyományainkra, népi művészetünk kincseire épít­sük fel. Az ő figyelmeztetésük alapján rendeztük meg a múlt év­ben többek közt a Munkácsy- és Zichy-kiállításokat, s kezdtük meg Jókai, Arany, Mikszáth halhatatlan műveinek sorozatban való kiadását. Az ő példáiuk. s útmutatásuk nyomán kezdtünk hozzá az eddiginél fokozottabban és körültekintőbben a népi­együttesek szervezéséhez, népművészeti hagyományaink feltárásá­hoz »s széleskörű ismertetéséhez. A Barátsági Hónap szervezésének űj módja azt kívánja ta- ■** csalinktól, társadalmi és tömegszervezeteinktől, hogy ne tekintsék a rendezés munkáját kizárólagosan az MSZT-szerveze­tek feladatának, hanem maguk is szervezzenek, rendezzenek az ünnepi hónap időszakában olyan ismeretterjesztő, művészeti, tu­dományos és egyéb rendezvényeket, melyekkel a maguk sajátos feladatainak megoldását is elősegítik. Ezt az MSZT-szervezetek folyamatban lévő átszervezése is szükségessé teszi, mely az eddigi zárt szervezeti formákat feloldva, közelebb viszi az MSZT-mun- kát a dolgozó tömegekhez az ipari üzemekben, termelőszövetke­zetekben, állami gazdaságokban és gépállomásokon, valamint a kulturotthoinokban végzett munkához. Ha pedig nem is tették meg, most a Barátsági Hónap megindulásakor vizsgálják felül mindezen szervek munkaterveiket, vájjon szerepeinek-e azokban olyan rendezvények, melyek a fenti célokat szolgáljál;. A Barátsági Hónap során — anélkül, hogy a városi kullur- ** munkát háttérbe szorítanánk — sokkal többet kell foglal­kozni a falvak és tanyák népén ok kulturális felvilágosításával. Ezt nemcsak a Központi Vezetőség októberi határozata teszi fel­adatunkká, de maguk a tanyasi dolgozók is igénylik. Ezt bizo­nyítja Szabó Andrásné. a mezőtúri Béke tsz tehenészének levele, aki így ír a Barátsági Hónap Rendezőbizotságához: „Itt, Mezőtúr határában is van olyan terület, ahol nincsen rádió, ahonnan nem járnak moziba, mert messze esik a várostól, s épp ezért, keveset is olvasnak. Azt várjuk a Barátsági Hónaptól, hogy ezekhez az emberekhez is eljuttassák a kultúrát, megmutassák nekik legalább egy részét a szovjetország életének, azt, hogyan él, hogyan dolgozik és szórakozik a szovjet ember.’’ A feladato­kat nemcsak a mezőtúriak látják — szerte a megyében minde­nütt ez a vágy él a tanyasi dolgozókban. Gondoskodjanak hát a rendezőbizottságok, hogy az ünnepi hónap során mindenüvé el- jus=-mak, mindenütt kielégítsék a dolgozók kulturális szomját. A kulturális eredmények megismertetése mellett a Barátsági ■** Hónap rendezvényeinek a soronlévő feladatok megvalósí­tására is mozgósítanak kell. Inari üzemeinkben a kongresszusi verseny, a mezőgazdaságban pedig a tavaszi munkákra való fel­készülés ütemét kell azokkal meggyorsítani. Az iskolákban a ta­nulmányi eredmények színvonalának emelésére kell buzdítaniok, hiszen a munkában elért eredmények, pártunk és kormányunk határozatainak végrehajtásában elért eredményeink bizonyítják legjobban a szovjet nép iránti szeretetünket és barátságunkat. Még bennünk élnek az erftlékek százai az elmúlt évek során, egy-egy ünnepi hónap alkalmával megyénkben járt szovjet ven­dégekről. Jegorov elvtársról, aki többek között a baromfitenyész­tésben adott hasznos útmutatásokat a nagykunsági állami gazda­ság dolgozóinak, vagy Bukin elvtársról, akitől a turkevei gép­állomáson tett látogatása alkalmával megyénk legjobb traktoro­sai tanulták meg munkamódszerét és a gépjavítás legeredménye­sebb formáit. Ezeknek a módszereknek megismerése is segítette legjobbjainkat, Süveges Dánielt, Jancsó Károlyt és a többi ki­váló surjárn traktorost azoknak a kimagasló eredményeknek az elérésében, melyeknek elismeréseként államunk magas kitünte­téssel jutalmazta őket. Vékony Róza, a kisújszállási gépállomás sztahanovista traktorosa is Pasa Angelina módszere alapján ve­zette be hazánkban elsőként az óragrafikonos szántás-vetést. A Tisza Cipőgyár dolgozóit a selejt csökkentéséért vívott harcukban Kuznyecov elvtárs módszerei segítették. Farkas András, a jász­berényi Aprítógépgyár sztahanovista gyalúsa a Koleszov-mód- szerrel érte el, hogy átlagteljesítményét 110-ről 150 százalékra emelte. Se szeri, se száma azoknak az eredményeknek, melye­ket a szovjet filmek és könyvek ösztönzése, az azokból nyert is­meretek alapján értek el dolgozóink. ZTbben az évben is eljönnek hazánkba a szovjet tudósok, ■“ művészek, kolhozvezetők és szakmunkásak, s minden foi- bizonnyal újabb tapasztalatokkal gazdagodik népünk a Barátsági Hónap során is. Kulturális téren sem lesz hiány élményekben, hiszen eljön hazánkba a Mojszejev együttes, jön Borisz Andre- jev számos szovjet film mindannyiunktól ismert hőse, jönnek zene- és képzőművészek, írók és népművészek. A szovjet és ma­gyar nép barátságának fejlesztésében komoly kötelességet jelen­tenek mindannyiunk számára az idei Barátsági Hónap megrende­zésében. Éreznünk kell azt, hogy a Barátsági Hónap méltó meg­ünneplésével is tovább haladunk dolgozó népünk gazdasági- és kulturális jólétének emelése útján, népeink barátságának egymás iránti szeretetének elmélyítése útján. Ennek tudatában köszöntjük a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának most megkezdődő ünnepi napjait. Csőtó István, a Barátsági Hónap Megyei Bizottsága elnöke. Baszk esépiink Iebruár 7-én a Megyei Mező­gazdasági Gépjavító ifjú lakatosai elhatározták, hogy ki-ki a maga munkaterületéin felajánlással kö­szönti a közelgő III. partkomgresz- szust. Gondolataikat tett követte, és már azon a napon ígéretük säerint végezték napi munkái ukat. Foga- daknuk valóraváltása nem kis munka, hisz üzemük sok-sok me­zőgazdasági gép javításával adósa a megye gépállomásainak, terme- lőszövo+ko7a+einek. A DlSZ brigád, kongresszusi vállalásként megfogadta. — hogy a 60 erőgép összes elmaradt lakatos­munkáit kiváló minőségben cs ha­táridőre elvégzi. Délelőtt 11 óra felé jár az idő, a gépjavító udvarán a 'már kijavított és javításra váró traktorok egy­mással párhuzamosan sorakoznak. A szerelőműhelyben nagyobb zaj fogadja a belépőt. Itt is. ott is nagv vastömegek, gépek különböző al­katrészei várnak a megmunkálásra A szerelőcsarnokból nyílik a DISZ. brigád kis birodalma, a lakatosmü- hely. Itt aztán megy a munka. Va­lamennyien fiatalok, s ezt nem­csak tréfás nevetgélések. fiatalos mozgásuk, hanem a kezük alatt gyorsan formálódó csapágybeágya­zások is bizonvitiák. Dózsa Zoltán, a .műhely belső vegén nekigyűrkőzve csapágyakat reszel. Egy-fcét reszelőhúzás után nagy szakértelemmel vizsgálja, né­zegeti. mennyit kell még levenni. Ha nem elóg. újra beszorítja a sa­tupadjába és továbbvégzi a?, elűző műveletet. A vállalás szerint naponta 3 géphez szükséges csapágyat kell megjavítania Dózsa elvtársnak. Az eredmény nagyobb, mint a válla­lás. A közelében álló állványon kedden 11 órakor már 5 db csap­ágy sorakozott egymás mellett. Egy órával előtte pedig kivittek a sze­relők a hétfőn cs kedden elkészült 6 db csapágyat is. Ezek szerint Dó­zsa elvtárs két nappa1 előre dolgo­zik. két nappal előre készíti el a szerelésre váró csapágyakat. No, de a DlSZ-brigádban vala­mennyien jól dolgoznak. A második satupad mellett hajlong Zecher Miklós. A sebességkapcsolőkat. iá­bitókat. a fékeket javíria. Ez az. ami közvetlen kapcsolódik kon­gresszusi vállalásához. Ezenkívül a légszűrő javítása is rá vár. ZeJter 0IVtCtTS nem sokat tétovázik, ha kézhez kapja a javí­tásra váró alkatrészeket. Egyiket reszeli, másikat vágja, kalapálja és szinte pillanatok alatt kerül ki ke­ze alól a megjavított lábító és kap­csoló. Nem régóta halad 'Íven gyorsan ilyen tervszerűen a munka, momd­iák többen a brigád tagjai közül. Még két három héttel ezelőtt is órákig kellett anyagért, munka- utalványokért várakozni, így termé­szetesen kevesebbet is. kerestek. Abban az időben Zcchcr civtárs ke­resete 40—45 forint volt naponta, — Most azonban máskép vari, emelkedik fel satupadjától. Nem ritka a kongresszusi verseny óta a napi 80—85 forintos kereset sem. Előttem a munkautalvány minden megmunkálásra váró da­rabhoz. így előre látom, mit keresek az nap. Ha pedig az ember napon­ta. szinte óráról, órára tudja, miért dolgozik, saját magát is ösztönzi a több és jobb munkára. — mondja Dózsa elvtárs hétfőn 68 forintot keresett, mert nem három, hanem 5 csapawal illesztett be. Szikrázik köszörűkő. nyiko­rognak a satupadok, a brigád tag­jai. Övóri, Kenyeres. Dózsa és vala­mennyien szorgalmasan reszelik, kalapálják, illesztgetik az erőgépek alkatrészeit. A délután még elég hosszú, állapítják meg többen, ter­ven felül tehát azon a napon is üggyel több alkatrész készülhet el. fg.y dolgozik a Megyei Gépjavító DISZ-brigádía. így teljesíti napról, napra a kongresszus tiszteletére terven felül vállalt 3 erőgép alkat­részeinek kijavítását. TAVASZI SZEMLE K4RC4COS Ne engedjék, hogy a felül trágyázás elmaradása a tavaszi munkák rovására menjen Karcagon is, mint általában me­gyénkben mindenütt, a gabonakér­dés megoldása a legfontosabb. Töb­bet kell termelni kenyérgabonából, elsősorban búzából, mint amennyit idáig termeltünk. Ez népgazdasági érdek, de a termelőszövetkezeti ta goknak és az egyénileg dolgoáó na raszteknak is egyéni érdeke. Nem mindegy az, hogy az idei zárszám­adásikor tíz, vagy 50 mázsa búzát visz haza egy-egy szövetkezeti tag. A december 19-i párt- és kormány- határozat megjelenése óta idestova kát hónap telt el. A mezősazdnság feltesz eset öl sokat beszéltek azóta a karcagiak is. Ezerszer elmooadták, értékelték, helyeselték és elismerték a felül- trágyázás, valamint a fejtrágyázás termésfokozó hatását. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya hetek óta értékeli a váro­sok és a járások közötti felültrá- gyázási versenyt. Az újságolvasó ember pedig hetek óta többször meg­állapította: Karcagon a legfonto­sabb munkálatokkal semmire se mennek. Éppen egy karcagi ember, Bárt- fai Sándor, a Lenini Igazság tsz. elnöke mondta tegnapelőtt. Szom­baton én is résztvettem a megye élenjáró gabonatermelőinek tanács­kozásán. Még jobban megbizonyo­sodtam afelől: vetéseinknek nagy szükség ü« van a tavaszi ávoiasra, hisz egyrészük ki sem kelt. Ré­gebben 15 holdon gazdálkodtam, így korábbi termelési tapasztala­taimra is hivatkozhatok. Állítom, a május csak úgy nevel, ha van mit nevelnie. Vagyis olymódon számít­hatunk jó termésre, ha tavasz be­álltáig a növények gondozását, je­len esetben a felültrágyázást elvé­gezzük.“ Nemcsak Bártfal Sándor, hanem sok karcagi tudja ezt. Ezzel szem­ben a Lenini Igazság tszcs-ben is csak e hét elején kezdték az őszi kalászosok ápolását. A párthatározat megnemértésé- ből ered ez a „ráérünk még’4 né­zet. A helyi pártbizottság és a ta­nács vezetőinek határozatlanságát legjobban tükrözi a karcagi gépál­lomás és a termelőszövetkezetek lap­ja. az Ui Utón. Az Ui Utón hetenként jelenik meg. segítenie és serken­tenie kellene a lgfontosabb munkák elvégzését. Sajnos, ezt nem eléggé teszi. A február 14-x számában eev szó sincs a gabonakérdés megoldá­sának egyik fő feltételéről, a felülő agyár ásról. végső soron a december 19-i párt- határozat megvalósításáról. A lap első oldalán azonban terjedelmes cikkben arról írnak. ..Hogyan gaz­dálkodjunk a keltetésre szánt to­jással.“ Mondani sem kell. hogv Karcagon manapság nem a kelte­tésre szánt tojással való gazdálko­dás megmagyarázása a legfonto­sabb. A Szabadság tsz e hét elején el sem kezdte a felültrágyázást. Ez annál inkább érthetetlen, mert Kundra József, az agronómusuk ki­váló szakember. Olyan, aki jól is­meri e munka fontosságát. A Sza­bad Ifjúság és az Április 4 termelő­szövetkezetben mindössze tíz. a Táncsics tsz-ben pedig húsz hold őszi kalászost szórtak meg érett is- tállótrágvával. a hét elejéig. Leg­több szövetkezetben azonban sem­mit sem tettek e téren. Tények iga­zolják, nem az egyszerű tsz tagok­ban, hanem a vezetőikben van a hiba. Legszebben igazolják ezt a har­madik párkongresszus tiszteletére tett felaiánlésclk. Elég csak meg- mlíteni, hogy idáig 105 egyéni felajánlás történt. Köztük Dobrai Sándor, a Táncsics tsz tagja, aki tíz hold búza íelültrá- gyázását vállalta. Karcagon is min­den eszközzel segíteni kellene az egyszerű emberek ilyenfajta törek­vését. hiszen földjeik meglehetősen szikesek, tápanyagban szegények. A pártbizottság gyengesége, hogy a birtokukban lévő legfőbb agitációs eszközt, a helyi lapot sem használ­ják erre a célra. Idáig 19. újabban 22 mezőgazda-1 sági szakember segíti a karcagi dol­gozó parasztok munkáját. A nagy­fokú elmaradásban őket is felelős-1 ség terheli. Annál Is inkább, mert sokan vannak olyanok, mint Kasza Béla, aki országosan is elismert szakember. Az agronómusoknak kellene legjobban megérteniük, hogy Karcagon ezerszeresen érvé­nyes a régi magvar közmondás. Amit ma megtehetsz, re halászd ho^nanra. A város területén éppen azért kellett volna 14.674 hold őszibúza terület nagyrészén a felültrágvá- zást elvégezni, hogv az idén iópár-1 ezer mázsával több búza teremjen. Másrészt pedig a gyors munkára egyéb okok is kényszerítik őket. Tavaszig kétezer hold úi rizstelepet kell építeniük. A határban 5000 hol­dat meg kell szánlani. 12.000 hol­don símítózást. vaav hengerezést kell végezni. 2500 hold árpát és zabot. 7000 hold kukoricát, 1500 hold olajosnövényt. 1200 hold bor­sót. 650 hold cukorrépát. 800 hold takarmányrépát. 250 hold burgo­nyát kell vetni. Ilyen hatalmas nagy munkával pedig csak akkor tudnak megbirkózni, ha a sorom lévő munkákat időben elvégzik. Nagy mulasztást követtek el idáig. A vefomagiisz/itás és n. gének kiiaviiása is sok munkát vesz igénybe. Az I. típusú termelőcsoportdk nagyrészé­nél a vetőmagvakat ki sem akarták tisztítani. Az Uj Élet tszcs, az Út­törő tszcs és a többi I. típusú ter­melőcsoport vezetője nem érti meg, hogy aki gyomot vet, gazt arat. Egyszóval sokfaita és nehéz felada­tot kell végezniük a karcagi veze­tőknek. dolgozó parasztoknak. Ezek megoldása csak úgy lehetséges, ha nem sűrűsödik össze a munka. Is­merjék fel végre az eddig elköve­tett hibákat Értsék meg. hogy mostmár nem beszélni, hanem cse­lekedniük kell, Sz. Ps Marikában a Gépjavító Dl&Z-brigádja A PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE Február 16-án. kedden délelőtt adták j és gabonaszalmából cellulózét gyártó I üzem s mélíáu foglalja el helyét Szól­ít rendeltetésének az ország első rizs- | üzemét, ötéves tervünk új alkotása az | nők nagyüzemei Kozott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom