Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-14 / 38. szám
A MEGYE PÁRT BIZ OTT SÁG ÉS A -MEGYEI .TANÁCS LAPJA VI »Tfotvmn 3JÍ arám »II 'Iliit ■™1Tf 1951 február II. ratiraau Nemzk Az őszi ^ 7«-^ *4*, é. k tS*9*** medvénk élért, (3. %k ' 0}a.) 'ro*4ta °Hj HÁROMÉVESEK termelőszövetkezeti varosaink Irta: SZARV AS IMRE MB másodtitkár 1951 tclén Pártunk ÍI. kon 1 ' 1 gresszusának előkészítése idején lettek termelőszövetkezet városok Turkeve, Karcag, Kisuj szállás, Mezőtúr. Négy nagy mező gazdasági városunk dolgozó pa rasztsága akkor lépett tömegesen parasztság felemelkedésének egye clül helyes útjára, a közös gazdái kodás útjára, példát mutatva ezze a megye és az ország dolgozó pa rasztságának. Felvetődik a kérdés: milyen előz menyek segítették elő háromévve ezelőtt és azóta is termelőszövetkezeti városaink fejlődését. Elősegí tette elsősorban pártunk és kormá nyűnk gazdasági és politikai segí* sége. melynek eredményeként erre az időre városainkban példásan gazdálkodó szövetkezetek, jólmű ködő, erős gépállomások voltak Fontos tényező volt a városok dől gozó parasztságának odaadása, lel kesedáse pártunk politikáig iránt Ennek alapján példamutató tettet városuk termelőszövetkezeti várossá tételét hajtották végre pártunk II. kongresszusa tiszteletére. Nagy mértékben hozzájárulták városaink akkori gyors fejlődéséhez a váró sok parasztságának harcos haladó hagyományai. Dózsa parasztforradalma katonáinak, Rákóczi kuru cainak. Kossuth honvédéinek, Turi- Törő Pál harcostársainak utóda népi demokratikus rendszerünkben is megmutatták, hogy élenjárók, a haladás harcosai. p\ icséret és elismerés illeti meg termelőszövetkezeti városaink minden dolgozóját és megyénk ösz- szes termelőszövetkezeti tagjait az emlékezetes évforduló alkalmából Elsősorban a párttagokat, a vezetőket, a növénytermesztő és állat- tenyésztő szál:embereket, az összes élenjáró termelőszövetkezeti tagokat, akik lelkes felvilágosító munkájukkal és példamutató termelőmunkájukkal elősegítették termelőszövetkezeti városaink létrejöttét és azóta elért jelentős fejlődését. Termelőszövetkezeti városaink hároméves munkája — a még meglévő és nem kevés hiba ellenére is *— ékesszólóan bizonyítja, hogy jó titat választ a parasztság, amikoi a közös nagyüzemű gazdálkodás útját választja. Ezt mutatják a tér méseredmények: az 1937-es esztendő hasonló volt az 1953-ashoz mégis négy városunk termésátlagait nézve, jelentősen jobb az 1953-as. 1937-ben e városokban búzából termett 7.3 q, 1953-ban 9 q árpából 1937-ben 6 9 q, 1953-ban több mint 9 q, kukoricából 1937- ben 10.2 q, 1953-ban 12.7 q. Mi másnak tudhatók be ezek a különbségek, mint a nagyüzemű gazdálkodás, a gépi munka, műtrágya használat stb. fölényének, termésfokozó hatásának. De van olyan termelési ág is, amelyet nem lehet a múlttal összehasonlítani. Köztudomású, hogy városaink termelőszövetkezeti tagjai jövedelmének jelentős részét a rizstermelés adja Ez a múlt rendszerben nem volt Ma a nagyüzemi gazdálkodás eredményeként olyan mértékben van hogy pl. a karcagi Szabadság tsz félkilón felül osztott tavaly munkaegységenként rizst és 60 vagont, egy egész vonatszerelvényre való1 adott az államnak. a 7 állattenyésztés szövetkezet^ városaink gazdálkodásának még gyenge pontja, különösen a szarvasmarhatenyésztés, tejtermelés terén. Ennek ellenére ebben is nagy fejlődést hozott az elmúlt három év. A négy termelőszövetkezeti városban 1951-ben a közös állomány egyes állatfajtákból a következő volt: szarvasmarha 2218 sertés 2201, juh 4408. Jelenleg pedig a következő: szarvasmarha 5445 sertés 14.113, juh 11.515. Az állat- állomány számszerű növekedése mellett kiváló tenyészállatokat is neveltek már termelőszövetkezet városainkban. Legtöbb szövetkezetünkben vannak kiváló tenyésztör zsek, főleg sertésből és juhbó Ezentúl az egész mezőgazdaságé* kezdik segíteni tenyészállattal pl a turkevei Vörös Csillag, kisujszá lási Petőfi tsz tenyészbikákat, a karcagi Április 4 tsz, mezőtúri Haladás tsz, kisújszállási Ady tsz stb tenyészkanokat nevel, Jelentős emelkedést hozott az el nult három év a termÁőszövetke '.éti tagok életszínvonalának emel- cedésében is. Az 1952-es gyenge terméseredményű év után, tavaly nár a párt és kormány segítségével elérték, hogy minden becsülettel dolgozó termelőszövetkezeti tag rendezett anyagi viszonyok között él. A családok többségének van már tehene és kocája. Ezen a téler talán egy kis százaiéit kivételéve minden tsz-tag vágott hízót, és leg többen többet egynél. Igen sokan vettek idei jövedelmükből házat -okán készülnek az állam segítségével építeni. Ma már sok olyan termelőszövetkezeti tag van, min Molnár Lajos, a mezőtúri Béke tsz tagja, akinek multévi jövedelme pénzre átszámolva, a háztáji gaz iaság jövedelmén kívül 40.000 Ft V an termelőszövetkezeti városainkban és a többi termelő- szövetkezetekben is a fejlődésnek egy olyan ténye, amelyet semmi féle számadatokkal és statisztiká val kimutatni nem lehet. Ez az emberek fejlődése. Városaink dolgozó parasztjai, akiknek fő figyel me három évvel ezelőtt a saját par. cellájukra irányult, azóta ezerholdak gazdái, szövetkezetüknek ön tudatos tagjai, magyar hazánknak élenjáró, példamutató parasztja lettek. Nyugodtan mondhatjuk hogy termelőszövetkezeti parasztjaink túlnyomó része egy fejje megnőtt öntudatban, emberi magatartásban, dolgozótársai iránti sze- retetben, hazafiságban. Ezt mutatja kitüntetettek hosszú sora, és az olyan vezetők munkája, mint Szöl- 'ősi Lukács elnökhelyettes Kisújszálláson, Gál Antal turkevei, Tő kés Anna, Pékár István karcagi Ádám Sándor mezőtúri bngádveze- +ők. Kovács Károly. K”ndra József Rónyai Kálmán szakemberek. Marki Éjek, Retter Gvörgy állattenyésztők példája. És lehetne soroln- órákon és oldalakon keresztül a kiváló emberek százait, akiket a közös gazdálkodás, az új szocialista életmód nevelt kiváló emberekké Nehéz küzdelmekkel, nehézségekkel teli, de eredményes három esztendő áll termelőszövetkezeti városaink mögött. A súlyos harcok során egyesek ki Is dőlteik a sorból. Az 1951-es nehézségek, az 1952-es nehéz év, valamint az, hogy nem minden tagot a meggyőződéi vitt 1951-ben a szövetkezetbe, elő- dézte, hogy egyesek hálatfordítot tak szövetkezetüknek, hallgattak a belülről és kívülről egyaránt bőm asztó kulák szavára. Hála pártunk és kormányunk új politikájának melynek döntő láncszeme a mező- gazdaság fejlesztése, ezek is belátták tévedésüket és visszatértek vagy visszatérnek legtöbben szövetkezetükbe. A z elmúlt év második felében. ^ amikor pártunk júniusi határozata után a gazdaságpolitikánkban, ezenbelül a termelőszövetkezetek önkéntességében elkövetett hibák kijavítását megkezdte, szövetkezeti városainkban is, mint az -gesz országban megpróbálta a kulákság szétbomlasztani, gyengí- tani a termelőszövetkezeteket. Termelőszövetkezeti városaink ebben helyzetben is szilárdan példamutatóan megállták a helyüket. E városok dolgozó parasztsága ez alkalommal újra hitet tett pártunk po- itikója és a termelőszövetkezet mozgalom mellett. Voltak ugyan gyesek, akik kiléptek a szövetkezetből, de ezek is fokozatosan térnek vissza. T ermelőszövetkezeti városaink * hároméves múltja méltó az elismerésre. Szövetkezeteink mérjék fel ebből az alkalomból munkájuk redményeit és hiányosságait. Tudatosítsák tagjaik között küzdelmekkel nehézségekkel teli.de még- eredményes munkájukat, közvetítsék, hogy a párt és kormány elismeri és megbecsüli a szövetkezeti parasztság munkáját és amin* fejlesztés idején, úgy most is a megye és az ország dolgozóinak megbecsülése közben végzik munkájukat. Lelkesítsék őket arra. hogy amint a párt II. kongresszu- ára való felkészülést a szövetkezeti fejlesztéssel ünnepelték, most III. kongresszusra való felkészülést az 1953 december 19-1 párt- és I, A PÁPTKONG,PFSSZUb mHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiimiiHiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiHiniiiiiiiimiiiiiiiiiiHUMiiitHuinimiiiiiitiilv A csatassőgi gepattomás seL a jasskiséri és tisaafüredi gé^ Régen az egyszerű emberek boldogsága szűk keretek közé korlátozódott. Ilyenkor, télen örült a szegényemben ha tavaszig volt elég liszt a kamrában ha sikerült elszegődni részesaratónak. Más. melegebb. nagyszerűbb lett mostanában a dolgozók öröme. Látni kellett volna a csataszögi gépállomás traktorosait szerdán délután, mikor ez évben már másodszor nyertek győzelmes csatát Az elsőről minden újságolvasó tud. Január közepe tálán írták a lapok: „A csataszögi gépállomás dolgozói az országban másodiknak teliesítették téli eép- iavítási tervüket.“ E viszonylag ki- csinv mezőgazdasági termelőüzem nevét akkor országszerte megismerték. A gépállomás vezetői, a traktorosok és a szerelők ezután úiabb naev munkába kezdtek. A III. pártkon gresszus tiszteletére megfogadták: február !5-ij a tavaszi gépjavítást is e vsgzix. Sokan nem is gondolják, mi mindent takar az ilyen egyszerűnek látszó felajánlási szöveg, s mennyi munkát annak teliesítése. Olyan emberek, akik a keménv téli hidegben hóval, rossz utakkal dacolva 10—12 kilométert gyalogoltak, hogv adott szavukat teliesítsék. Nagy hóviharok seperték be éiszakánként az utakat az elmúlt hetekben. Reggel azonban munkakezdéskor a csataszögi traktorosok és szerelők nap-nap után valamennyien ott álltak a szerelőműhelyben s munkához kezdtek* 'Felaiánlásuk megtétele óta az igazolatlan mulasztók száma nullára csökkent. Hősi munka volt. Valamennyien azért dolgoztak, hogy a. körzetükben lévő termelőszövetkezetekben tavaszra ió munkát végezhessenek. Több teremjen mindenből. Filó Ferenc főgépész elvtárs, vagy Bozsó János traktoros, aki E. Földes Latossal 24 km-t gyalogúit naponta, nem a dicsőségre vágyott. A gépállomás politikai helyettese mondta el, hogy napközben a műhelyekben legtöbbször így biztatták egymást. Igyekezzünk, teijesitsiiK túl vállalásunkat, hogy utána még másoknak Is segíthessünk.4 Azt mondani sem kell. hogy egymással versenyezve dolgoz, tak. De milyen verseny volt ez. Újfajta, hozzájuk ülő. Szöllősi István és az erőgépjaví- tók brigádia azért iparkodott legjobban. hogy elsőnek siethessen a cséplőgépek javítását végző brigádtagok segítségére. így is történt. Mikor Szöllősi István és brigádja elsőnek fejezte be a tavaszi gépjavítást. nyomban a cséplőgépeket 1a- vító társaik segítségére sietett. Február 10-én délután 4 órakor ünnepeltek a csataszögi gépállomáson. Elhalkult a szerszámok zaia. A III. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásukat öt nappal előbb, február 10-én teliesítették. a tavaszi gépjavítást befelezték. Ez volt az esztendő második győzelmi napia. A munka befejezése után ünnepi termelési értekezletet tartottak a gépállomás dolgozói. Filó elvtárs vezetőmechamkus köszöntötte elsőnek a hősi munkát végző szerelőket. traktorosokat, s a géoiavftás olvan hőseit, mint Losonci János aia...,, a t torát.' cséplőiV Azonnal éri. szafüredi és más vezetőivé sadták a csatasv Megyénk dőlt hogv ilyen naevsz, vannak. asztalos, aki ió munkájával járult hozzá a cséplőgépek gyors kijavításához. Ezen az ünneoi termelési értekezleten Misépp Inul gsiloitaü ki azok között a traktorosok között. — akik tavaly teljesítették tervüket. egyetlen munkanapot sem mulasztottak. Bozsó János és Bozsó Gyula elvtársak 1500 forintot. Göb- lyös József 1400 forintot Szabados István DISZ-tag 1400 forintot. Pon- gracz Pál DISZ-fiatal 1300 forintot kapott. Ezenkívül természetesen még többen részesültek különböző pénzjutalomban. 9 Tis?* nia'iüsvár m'sodsztris elnverie a; éíiizem círce?, a Könnyűipari M.nlsz érlnsn ás a Bőripari Siakszervezst vándoizászfó át t'ebruár 12-én ünnepélyes keretek között vették át a Tisza Cipö•*- gyár dolgozói az élüzeni kitüntetést, a Könnyűipari Minisztérium és a Bőripari Szakszervezet vándorzászlaját. Komoly harcot, áldozatos munkát követelt ez az elismerés. Az elmúlt év utolso negyedében 106.9 százalékos tervteljesítés, 99 9 százalékos tervszerűség elérése tette mindezt lehetővé. Az értékelés szerint 12 százalékkal javult a műszakilag hibás áruk kiadása is. örvendetes eredményt értek el a gyárban a minőség terén is. 1953 harmadik negyedévéhez viszonyítva a negyedik negyedévben négy százalékkal javult a minőség., A 3334-es és 3337-es műhelyek dolgozóit elismerés illeti az élüzem cím elnyeréséért, mert a negyedik negyedévben jó munkájuk mellett egyenletes volt tervteljesítésük is. Az ünnepségen 37.G00 forint jutalmat osztott ki a vezetőség 91 dolgozó között. Á Cipőgyár dolgozói most a III. pártkongresszus tiszteletére indított verseny sikeréért harcolnak. Ha IV. negyedévben elért eredményüket ebben a versenyszakaszban fokozzák, minden lehetőségük meg van arra, hogy a párt Központi Vezetőségének vándorzászlaját is elnyerjék. A kun he gyesi Lenin tsz versenyre hívta a Vörös Október tsz-t Megfogadták ezenkívül, hogv a vetőmagvakat időre kitisztítják, és csíráztatási próbának vetik alá. Ki- iavítiák szerszámaikat, gazdasági felszerelésüket, március 31-ig pedig valamennyi istállótrágyát föld- ieikre hordanak. I KÜLÖN I elismerés illeti a ter- DISZ I A KUNHEGYESI I Lenin termelőszövetkezet versenyre hívta a helybeli Vörös Október termelőszövetkezetet. A Lenin termelőszövetkezet tagjai vállalták: 850 hold őszibúzát. 229 hold ősziárpát és 100 hold takarmánykeveréket holdanként 50 kg pétisóval fejtrágyáznak. Ezzel a módszerrel és őszi kalászosaik szakszerű ápolásával a tervezettnél 850 mázsával több búzát és 265 mázsával több ősziárpát termelnek, melőszövetkezet DISZ fiataliait. A fiatalok részt kértek a nagy munkából. Egyhangúan elhatározták, hogy a műtrágya kiszórását teljes egészében ők végzik. Óz József öntő — 190 százalék öx József, a törökmiklósi Mezőgépgyár öntője is bekapcsolódott a kongresszusi versenybe. Teljesítménye eddig 190—195 százalék között mozog. Megígérte, hogy a pártkongresszus tiszteletére 0.5 százalékkal csökkenti az öntési selejtet anélkül, hogy ez teljesítménye rovására menne. kormányhatározat jelenlegi feladatainak példamutató végrehajtásával ünnepeljék. Népi demokráciánk fejlődésének új szakaszában, amikor döntő láncszem a mezőgazdaság fejlesztése, ragyogó perspektíva és nagy feladat áll termelőszövetkezeti váro- aink előtt. Élen kell járniuk a mezőgazdaság fejlesztésében. További munkájukkal méginkább. mint eddig tették, be kell bizonyítani, hogy a parasztság felemelke .lésének egyedül helyes útja a termelőszövetkezeti út. Ezt elsősorban termelésük eredményeivel, — tagjaik jólétének további emelésével bizonyítják be. Most a tavaszi munkák küszöbén állunk. Keljenek versenyre a szövetkezetek, brigádok, tsz tagok egymással, az őszi vetések tavaszi ápolása, a tavaszi munka előkészítése és elvégzése, a rizstelepek időre való beépítése, az állattenyésztési feladatok stb. jobb elvégzése érdekében. — Tegyenek versenyvállalásokat pártunk III. kongresszusa tiszteletére és olyan 'elkesen végezzék munkájukat, — mint a II. pártkongresszus idején a fejlesztést végezték. pártunk és kormányunk fő célja most a dolgozók életszínvonalának emelése és ennek érdekében a mezőgazdaság fejlesztése. A termelőszövetkezeti városok megalakulásának harmadik évfordulója alkalmával vezesse termelőszövetkezeti tagjainkat az az elhatározás, hogy meghálálják a párt és kormány segítségét és példát mutatnak a gazdaságuk, terméseredményeik növelésében. Kívánjuk, hogy céljaikat koronázza a legteljesebb siker, takarítsanak be majd a nyáron és az ősszel minél nagyobb termést a haza javára, a maguk hasznára és kimagasló terméseredményeikkel győzzenek meg mind több egyénileg dolgozó parasztot a szövetkezeti út helyességéről* t
