Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-14 / 38. szám

A MEGYE PÁRT BIZ OTT SÁG ÉS A -MEGYEI .TANÁCS LAPJA VI »Tfotvmn 3JÍ arám »II 'Iliit ■™1Tf 1951 február II. ratiraau Nemzk Az őszi ^ 7«-^ *4*, é. k tS*9*** medvénk élért, (3. %k ' 0}a.) 'ro*4ta °Hj HÁROMÉVESEK termelőszövetkezeti varosaink Irta: SZARV AS IMRE MB másodtitkár 1951 tclén Pártunk ÍI. kon 1 ' 1 gresszusának előkészítése idején lettek termelőszövetkezet városok Turkeve, Karcag, Kisuj szállás, Mezőtúr. Négy nagy mező gazdasági városunk dolgozó pa rasztsága akkor lépett tömegesen parasztság felemelkedésének egye clül helyes útjára, a közös gazdái kodás útjára, példát mutatva ezze a megye és az ország dolgozó pa rasztságának. Felvetődik a kérdés: milyen előz menyek segítették elő háromévve ezelőtt és azóta is termelőszövetke­zeti városaink fejlődését. Elősegí tette elsősorban pártunk és kormá nyűnk gazdasági és politikai segí* sége. melynek eredményeként erre az időre városainkban példásan gazdálkodó szövetkezetek, jólmű ködő, erős gépállomások voltak Fontos tényező volt a városok dől gozó parasztságának odaadása, lel kesedáse pártunk politikáig iránt Ennek alapján példamutató tettet városuk termelőszövetkezeti város­sá tételét hajtották végre pártunk II. kongresszusa tiszteletére. Nagy mértékben hozzájárulták városaink akkori gyors fejlődéséhez a váró sok parasztságának harcos haladó hagyományai. Dózsa parasztforra­dalma katonáinak, Rákóczi kuru cainak. Kossuth honvédéinek, Turi- Törő Pál harcostársainak utóda népi demokratikus rendszerünkben is megmutatták, hogy élenjárók, a haladás harcosai. p\ icséret és elismerés illeti meg termelőszövetkezeti városaink minden dolgozóját és megyénk ösz- szes termelőszövetkezeti tagjait az emlékezetes évforduló alkalmából Elsősorban a párttagokat, a veze­tőket, a növénytermesztő és állat- tenyésztő szál:embereket, az összes élenjáró termelőszövetkezeti tago­kat, akik lelkes felvilágosító mun­kájukkal és példamutató termelő­munkájukkal elősegítették termelő­szövetkezeti városaink létrejöttét és azóta elért jelentős fejlődését. Termelőszövetkezeti városaink hároméves munkája — a még meg­lévő és nem kevés hiba ellenére is *— ékesszólóan bizonyítja, hogy jó titat választ a parasztság, amikoi a közös nagyüzemű gazdálkodás útját választja. Ezt mutatják a tér méseredmények: az 1937-es esz­tendő hasonló volt az 1953-ashoz mégis négy városunk termésátla­gait nézve, jelentősen jobb az 1953-as. 1937-ben e városokban bú­zából termett 7.3 q, 1953-ban 9 q árpából 1937-ben 6 9 q, 1953-ban több mint 9 q, kukoricából 1937- ben 10.2 q, 1953-ban 12.7 q. Mi másnak tudhatók be ezek a kü­lönbségek, mint a nagyüzemű gaz­dálkodás, a gépi munka, műtrágya használat stb. fölényének, termés­fokozó hatásának. De van olyan termelési ág is, amelyet nem lehet a múlttal összehasonlítani. Köztu­domású, hogy városaink termelő­szövetkezeti tagjai jövedelmének jelentős részét a rizstermelés adja Ez a múlt rendszerben nem volt Ma a nagyüzemi gazdálkodás ered­ményeként olyan mértékben van hogy pl. a karcagi Szabadság tsz félkilón felül osztott tavaly mun­kaegységenként rizst és 60 vagont, egy egész vonatszerelvényre való1 adott az államnak. a 7 állattenyésztés szövetkezet­^ városaink gazdálkodásának még gyenge pontja, különösen a szarvasmarhatenyésztés, tejterme­lés terén. Ennek ellenére ebben is nagy fejlődést hozott az elmúlt há­rom év. A négy termelőszövetke­zeti városban 1951-ben a közös ál­lomány egyes állatfajtákból a kö­vetkező volt: szarvasmarha 2218 sertés 2201, juh 4408. Jelenleg pe­dig a következő: szarvasmarha 5445 sertés 14.113, juh 11.515. Az állat- állomány számszerű növekedése mellett kiváló tenyészállatokat is neveltek már termelőszövetkezet városainkban. Legtöbb szövetkeze­tünkben vannak kiváló tenyésztör zsek, főleg sertésből és juhbó Ezentúl az egész mezőgazdaságé* kezdik segíteni tenyészállattal pl a turkevei Vörös Csillag, kisujszá lási Petőfi tsz tenyészbikákat, a karcagi Április 4 tsz, mezőtúri Ha­ladás tsz, kisújszállási Ady tsz stb tenyészkanokat nevel, Jelentős emelkedést hozott az el nult három év a termÁőszövetke '.éti tagok életszínvonalának emel- cedésében is. Az 1952-es gyenge terméseredményű év után, tavaly nár a párt és kormány segítségé­vel elérték, hogy minden becsület­tel dolgozó termelőszövetkezeti tag rendezett anyagi viszonyok között él. A családok többségének van már tehene és kocája. Ezen a téler talán egy kis százaiéit kivételéve minden tsz-tag vágott hízót, és leg többen többet egynél. Igen sokan vettek idei jövedelmükből házat -okán készülnek az állam segítsé­gével építeni. Ma már sok olyan termelőszövetkezeti tag van, min Molnár Lajos, a mezőtúri Béke tsz tagja, akinek multévi jövedelme pénzre átszámolva, a háztáji gaz iaság jövedelmén kívül 40.000 Ft V an termelőszövetkezeti váro­sainkban és a többi termelő- szövetkezetekben is a fejlődésnek egy olyan ténye, amelyet semmi féle számadatokkal és statisztiká val kimutatni nem lehet. Ez az emberek fejlődése. Városaink dol­gozó parasztjai, akiknek fő figyel me három évvel ezelőtt a saját par. cellájukra irányult, azóta ezerhol­dak gazdái, szövetkezetüknek ön tudatos tagjai, magyar hazánknak élenjáró, példamutató parasztja lettek. Nyugodtan mondhatjuk hogy termelőszövetkezeti paraszt­jaink túlnyomó része egy fejje megnőtt öntudatban, emberi maga­tartásban, dolgozótársai iránti sze- retetben, hazafiságban. Ezt mutatja kitüntetettek hosszú sora, és az olyan vezetők munkája, mint Szöl- 'ősi Lukács elnökhelyettes Kisúj­szálláson, Gál Antal turkevei, Tő kés Anna, Pékár István karcagi Ádám Sándor mezőtúri bngádveze- +ők. Kovács Károly. K”ndra József Rónyai Kálmán szakemberek. Marki Éjek, Retter Gvörgy állattenyész­tők példája. És lehetne soroln- órákon és oldalakon keresztül a kiváló emberek százait, akiket a közös gazdálkodás, az új szocialista életmód nevelt kiváló emberekké Nehéz küzdelmekkel, nehézsé­gekkel teli, de eredményes három esztendő áll termelőszövetkezeti vá­rosaink mögött. A súlyos harcok során egyesek ki Is dőlteik a sor­ból. Az 1951-es nehézségek, az 1952-es nehéz év, valamint az, hogy nem minden tagot a meggyőződéi vitt 1951-ben a szövetkezetbe, elő- dézte, hogy egyesek hálatfordítot tak szövetkezetüknek, hallgattak a belülről és kívülről egyaránt bőm asztó kulák szavára. Hála pártunk és kormányunk új politikájának melynek döntő láncszeme a mező- gazdaság fejlesztése, ezek is belát­ták tévedésüket és visszatértek vagy visszatérnek legtöbben szö­vetkezetükbe. A z elmúlt év második felében. ^ amikor pártunk júniusi ha­tározata után a gazdaságpolitikánk­ban, ezenbelül a termelőszövetkeze­tek önkéntességében elkövetett hi­bák kijavítását megkezdte, szövet­kezeti városainkban is, mint az -gesz országban megpróbálta a kulákság szétbomlasztani, gyengí- tani a termelőszövetkezeteket. Ter­melőszövetkezeti városaink ebben helyzetben is szilárdan példamu­tatóan megállták a helyüket. E vá­rosok dolgozó parasztsága ez alka­lommal újra hitet tett pártunk po- itikója és a termelőszövetkezet mozgalom mellett. Voltak ugyan gyesek, akik kiléptek a szövetke­zetből, de ezek is fokozatosan tér­nek vissza. T ermelőszövetkezeti városaink * hároméves múltja méltó az el­ismerésre. Szövetkezeteink mérjék fel ebből az alkalomból munkájuk redményeit és hiányosságait. Tu­datosítsák tagjaik között küzdel­mekkel nehézségekkel teli.de még- eredményes munkájukat, közve­títsék, hogy a párt és kormány el­ismeri és megbecsüli a szövetke­zeti parasztság munkáját és amin* fejlesztés idején, úgy most is a megye és az ország dolgozóinak megbecsülése közben végzik mun­kájukat. Lelkesítsék őket arra. hogy amint a párt II. kongresszu- ára való felkészülést a szövetke­zeti fejlesztéssel ünnepelték, most III. kongresszusra való felkészü­lést az 1953 december 19-1 párt- és I, A PÁPTKONG,PFSSZUb mHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiimiiHiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiHiniiiiiiiimiiiiiiiiiiHUMiiitHuinimiiiiiitiilv A csatassőgi gepattomás seL a jasskiséri és tisaafüredi gé^ Régen az egyszerű emberek bol­dogsága szűk keretek közé korlá­tozódott. Ilyenkor, télen örült a sze­gényemben ha tavaszig volt elég liszt a kamrában ha sikerült elsze­gődni részesaratónak. Más. mele­gebb. nagyszerűbb lett mostanában a dolgozók öröme. Látni kellett vol­na a csataszögi gépállomás trakto­rosait szerdán délután, mikor ez évben már másodszor nyertek győ­zelmes csatát Az elsőről minden újságolvasó tud. Január közepe tá­lán írták a lapok: „A csataszögi gépállomás dolgozói az országban másodiknak teliesítették téli eép- iavítási tervüket.“ E viszonylag ki- csinv mezőgazdasági termelőüzem nevét akkor országszerte megismer­ték. A gépállomás vezetői, a traktoro­sok és a szerelők ezután úiabb naev munkába kezdtek. A III. pártkon gresszus tiszteletére megfogadták: február !5-ij a tavaszi gépjavítást is e vsgzix. Sokan nem is gondolják, mi min­dent takar az ilyen egyszerűnek lát­szó felajánlási szöveg, s mennyi munkát annak teliesítése. Olyan emberek, akik a keménv téli hideg­ben hóval, rossz utakkal dacolva 10—12 kilométert gyalogoltak, hogv adott szavukat teliesítsék. Nagy hó­viharok seperték be éiszakánként az utakat az elmúlt hetekben. Reg­gel azonban munkakezdéskor a csataszögi traktorosok és szerelők nap-nap után valamennyien ott áll­tak a szerelőműhelyben s munká­hoz kezdtek* 'Felaiánlásuk megtéte­le óta az igazolatlan mulasztók szá­ma nullára csökkent. Hősi munka volt. Valamennyien azért dolgoztak, hogy a. körzetükben lévő termelő­szövetkezetekben tavaszra ió mun­kát végezhessenek. Több teremjen mindenből. Filó Ferenc főgépész elvtárs, vagy Bozsó János traktoros, aki E. Földes Latossal 24 km-t gyalogúit napon­ta, nem a dicsőségre vágyott. A gépállomás politikai helyettese mondta el, hogy napközben a mű­helyekben legtöbbször így biztatták egymást. Igyekezzünk, teijesitsiiK túl vállalásunkat, hogy utána még másoknak Is se­gíthessünk.4 Azt mondani sem kell. hogy egymással versenyezve dolgoz, tak. De milyen verseny volt ez. Új­fajta, hozzájuk ülő. Szöllősi István és az erőgépjaví- tók brigádia azért iparkodott leg­jobban. hogy elsőnek siethessen a cséplőgépek javítását végző brigád­tagok segítségére. így is történt. Mikor Szöllősi István és brigádja elsőnek fejezte be a tavaszi gépja­vítást. nyomban a cséplőgépeket 1a- vító társaik segítségére sietett. Február 10-én délután 4 órakor ünnepeltek a csataszögi gépállomá­son. Elhalkult a szerszámok zaia. A III. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásukat öt nappal előbb, feb­ruár 10-én teliesítették. a tavaszi gépjavítást befelezték. Ez volt az esztendő második győzelmi napia. A munka befejezése után ünnepi termelési értekezletet tartottak a gépállomás dolgozói. Filó elvtárs vezetőmechamkus köszöntötte első­nek a hősi munkát végző szerelő­ket. traktorosokat, s a géoiavftás olvan hőseit, mint Losonci János aia...,, a t torát.' cséplőiV Azonnal éri. szafüredi és más vezetőivé sadták a csatasv Megyénk dőlt hogv ilyen naevsz, vannak. asztalos, aki ió munkájával járult hozzá a cséplőgépek gyors kijavítá­sához. Ezen az ünneoi termelési ér­tekezleten Misépp Inul gsiloitaü ki azok között a traktorosok között. — akik tavaly teljesítették ter­vüket. egyetlen munkanapot sem mulasztottak. Bozsó János és Bozsó Gyula elvtársak 1500 forintot. Göb- lyös József 1400 forintot Szabados István DISZ-tag 1400 forintot. Pon- gracz Pál DISZ-fiatal 1300 forintot kapott. Ezenkívül természetesen még többen részesültek különböző pénzjutalomban. 9 Tis?* nia'iüsvár m'sodsztris elnverie a; éíiizem círce?, a Könnyűipari M.nlsz érlnsn ás a Bőripari Siakszervezst vándoizászfó át t'ebruár 12-én ünnepélyes keretek között vették át a Tisza Cipö­•*- gyár dolgozói az élüzeni kitüntetést, a Könnyűipari Minisz­térium és a Bőripari Szakszervezet vándorzászlaját. Komoly harcot, áldozatos munkát követelt ez az elismerés. Az elmúlt év utolso negyedében 106.9 százalékos tervteljesítés, 99 9 százalékos tervszerű­ség elérése tette mindezt lehetővé. Az értékelés szerint 12 százalék­kal javult a műszakilag hibás áruk kiadása is. örvendetes eredményt értek el a gyárban a minőség terén is. 1953 harmadik negyedévéhez viszonyítva a negyedik negyedévben négy százalékkal javult a mi­nőség., A 3334-es és 3337-es műhelyek dolgozóit elismerés illeti az él­üzem cím elnyeréséért, mert a negyedik negyedévben jó munkájuk mellett egyenletes volt tervteljesítésük is. Az ünnepségen 37.G00 fo­rint jutalmat osztott ki a vezetőség 91 dolgozó között. Á Cipőgyár dolgozói most a III. pártkongresszus tiszteletére indí­tott verseny sikeréért harcolnak. Ha IV. negyedévben elért eredmé­nyüket ebben a versenyszakaszban fokozzák, minden lehetőségük meg van arra, hogy a párt Központi Vezetőségének vándorzászlaját is elnyerjék. A kun he gyesi Lenin tsz versenyre hívta a Vörös Október tsz-t Megfogadták ezenkívül, hogv a vetőmagvakat időre kitisztítják, és csíráztatási próbának vetik alá. Ki- iavítiák szerszámaikat, gazdasági felszerelésüket, március 31-ig pe­dig valamennyi istállótrágyát föld- ieikre hordanak. I KÜLÖN I elismerés illeti a ter- DISZ I A KUNHEGYESI I Lenin ter­melőszövetkezet versenyre hívta a helybeli Vörös Október termelőszö­vetkezetet. A Lenin termelőszövetkezet tag­jai vállalták: 850 hold őszibúzát. 229 hold ősziárpát és 100 hold ta­karmánykeveréket holdanként 50 kg pétisóval fejtrágyáznak. Ezzel a módszerrel és őszi kalászosaik szakszerű ápolásával a tervezettnél 850 mázsával több búzát és 265 má­zsával több ősziárpát termelnek, melőszövetkezet DISZ fiataliait. A fiatalok részt kértek a nagy mun­kából. Egyhangúan elhatározták, hogy a műtrágya kiszórását teljes egészében ők végzik. Óz József öntő — 190 százalék öx József, a törökmiklósi Mezőgépgyár öntője is bekapcsolódott a kongresszusi versenybe. Teljesítménye eddig 190—195 százalék között mozog. Megígérte, hogy a pártkongresszus tiszteletére 0.5 százalékkal csökkenti az öntési selejtet anélkül, hogy ez teljesítménye rovására menne. kormányhatározat jelenlegi felada­tainak példamutató végrehajtásá­val ünnepeljék. Népi demokráciánk fejlődésének új szakaszában, amikor döntő lánc­szem a mezőgazdaság fejlesztése, ragyogó perspektíva és nagy fel­adat áll termelőszövetkezeti váro- aink előtt. Élen kell járniuk a mezőgazdaság fejlesztésében. To­vábbi munkájukkal méginkább. mint eddig tették, be kell bizonyí­tani, hogy a parasztság felemelke .lésének egyedül helyes útja a ter­melőszövetkezeti út. Ezt elsősor­ban termelésük eredményeivel, — tagjaik jólétének további emelésé­vel bizonyítják be. Most a tavaszi munkák küszöbén állunk. Keljenek versenyre a szövetkezetek, brigá­dok, tsz tagok egymással, az őszi vetések tavaszi ápolása, a tavaszi munka előkészítése és elvégzése, a rizstelepek időre való beépítése, az állattenyésztési feladatok stb. jobb elvégzése érdekében. — Tegyenek versenyvállalásokat pártunk III. kongresszusa tiszteletére és olyan 'elkesen végezzék munkájukat, — mint a II. pártkongresszus idején a fejlesztést végezték. pártunk és kormányunk fő célja most a dolgozók élet­színvonalának emelése és ennek érdekében a mezőgazdaság fejlesz­tése. A termelőszövetkezeti váro­sok megalakulásának harmadik év­fordulója alkalmával vezesse ter­melőszövetkezeti tagjainkat az az elhatározás, hogy meghálálják a párt és kormány segítségét és pél­dát mutatnak a gazdaságuk, ter­méseredményeik növelésében. Kí­vánjuk, hogy céljaikat koronázza a legteljesebb siker, takarítsanak be majd a nyáron és az ősszel mi­nél nagyobb termést a haza ja­vára, a maguk hasznára és kima­gasló terméseredményeikkel győz­zenek meg mind több egyénileg dolgozó parasztot a szövetkezeti út helyességéről* t

Next

/
Oldalképek
Tartalom