Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-13 / 37. szám

1934 február 13. SZOLNOKMEGYEJ NÉPLAP Eredményesen folyik a szakoktatás a jf issei Cipőgyárban nem állja .meg Meglátjátok, a helyét! — Nem tudjuk, miért kísérletez­nek női művezetővel? Ilyen és ehhez hasonló megjegy­zések hangzottak el a Tisza Cipő­gyár 38-as körének dolgozói között, amikor az elmúlt év tavaszán h cipőipar első női művezetőjét. Lo­vas Istvánnét beállították munka­helyére. A szorgalmas, bátor, fiatal elv­társnő alaposan rácáfolt a kétke­dőkre. Rövid idő alatt a legjobbak közé küzdötte fel magát. Fáradha latlan szoría’omma! tanu'mánvozt,. a vezetés helyes módszerét. A szak­mai képzést sem hanyagolta e1 Szorgalmasan látogatta a Iműveze- tőképző tanfolyamot. Munkahelyén kerestük fel Lovas- nét, aki mint mindig, most is n munkamenetét ellenőrizte. Figye­lemmel kíséri, hogy a dolgozóik be­tartják-e az előírt gyártástechno­lógiát és ahol hiányosságot tapasz­tal, azonnal íigye’jnezteti a hiba elkövetőjét, I rf — Bizony nem volt könnyű do­log az új munkakör betöltése — mondja Lovasné — bár szakmai­lag képezem magam. Elsősorban tekintélyt kellett szereznem a dol­gozók előtt. Meg kellett szilárdíta­nom a munkafegyelmet, mert bi­zony volt egy-két dolgozó, aki sze­retett el-elmaradozni. Helyes, meg­győző érvekkel, ha kellett erélye­sebb eszközökkel sikerült is ered­ményt elérnem. Most már nincs különösebb baj a fegyelem terén A művezetőt annak ellenére, hogy alig múlt húsz éves, munkatársa: szeretik és megbecsülik.' Minden segítséget megad nekik. Nemcsak üzemi, hanem családi problémájuk iránt is érdeklődik. Az ő köre olyan, mint egy nagy család. Közösen döntenek a fegyel,mezetlenkedők ügye felett. Együtt beszélik meg egy-egy új gyártástechnológiai el­járás bevezetését, mint például leg­utóbb is a férfiszandálok készíté­sénél. A munkaműveletet a legfej­lettebb csehszlovák módszer alap­ján végzik. Az új technológia beve­zetése emeli a mennyiségi termelést és a minőség terén is komoly javu­lást eredményez. Büszkén mondja él az elvtársnő hogy az ő körén dolgozó 109 munkás közül 12 sztahanovista és elnyer­ték a büszke „Minta kör” címet. Átlagteljesítményük 120 százalék és 95—96 százalékos minőség. Ahogy szavaiból kivettük, igen sokat tanul a művezető tanfolya­mon, ahová .most jár. A tanultakat helyesen tudja alkalmazni a min­dennapi munkájában. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy mindjobban végzi el a vezetés nehéz és komoly szaktudást igénylő munkáját. ■P I zek után kíváncsiak voltunk, vájjon milyen a szakoktatási mun­ka a vállalatnál? Átnéztük a nyil­vántartást, , amelyet Imre Béla, a szakoktatási előadó vezet. Már eb­ből megállapíthattuk, hogy a tan­folyamok látogatottsága jó. Pl. a Benyus Imre által vezetett 30 tagú művezetőtanfolyam hallgatói közü öt elvtárs hiányzott 1—1 alkalom­mal a megindulás óta eltelt öt hó­nap alatt. A többi tanfolyamokon is —„különösen a művezetőknél — kisarányú a mulasztók száma. Le­morzsolódás mindössze háro.m fő. Hányossác a ..megelőző karban­tartás tanfolyamánál” mutatkozik, ahol néhányan azt kifogásolják, hogy igen alacsony szín /onalú ez anyag. Csécsei Károk’ és Nagy Endre technikusok is erre hivat­koztak, amikor kimaradtak. Pedig a műszaki vezetők véleménye szerint rájuk férne a tanulás. Váradi Já­nos. aki két évet iárt a Műszaki Egyetemre, szorgalmasan látogatja a tanfolvamot és igen elégedett az anyag színvonalával. Példamuta­tóan veszi ki részét a tanulásbó1 Németh László, Óvári Géza és Szik. szai József. % A* Üzem dolgozói szívesen ta­nulnak, képezik magukat szakmai­lag. A vállalat igen helyesen — a magasabb beosztásba való helyezé­seknél mindenkor figyelembe veszi, hogy az illető dolgozó rmyen szak­mai oktatásban vett, vagy vesz je­lenleg részt. A tanulás nagyobb tu­dást és több keresetet biztosít szá­mukra. Abban, hogy a szakmai oktatás jó a vállalatnál, nagy része van Bodóczi Sándor főmérnök elvtárs­nak. aki nagy szakmai tudásával sok segítséget ad a tanfolyamok vezetőinek és maguknak a hallga­tóknak is. Az üzem oktatásában a legfejlet­tebb szovjet és csehszlovák gyár­tástechnológiát tanítják. Linyenkó és Ivanov szovjet szakkönvveit használják különösen nagy sze­retettel. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a szakmai oktatás helyes és ló irányban halad a Tisza Cipőgyár­ban. mint az, hogy a műszaki könyvtárból havonta 4—500 szakmai könyvet visznek ki a dolgozók. Zsilka László oktatási igazgatósági előadó. Könnyűipari Minisztérium­Őrömmel segiíiink a mezőgazdaságnak Mi. a 64. számú Ál­lami Építőipari Tröszt dolgozói a napokban elhatároztuk, hogv az eddiginél nagyobb se­gítségadással sietünk a mezőgazdasás megsegí­tésére. Ezt a segítséget — úgv gondoljuk — most várják legjobban hisz a tavaszi mezőgaz­dasági munkák jó elvég­zése egész évi kenye­rünk alapja. Vállala­tunkhoz legközelebb a besenyszöei gépállomás esik. éppen ezért nekik akarunk segíteni. A 64/6. számú Segéd- ipari Vállalatnál ötödi­kén volt ezzel kapcso­latban röpgyűlés. A szakmunkások öröm­mel fogadták a kezde­ményezést s ott nyom­ban heten jelentkeztek bizonyos időre a gépál­lomásra dolgozni. Tassi Pál brigádveze­tő ötödikén már oda­utazott. hogy személye­sen beszélien erről a gépállomás vezetőségé­vel. A megsegítést örömmel vették a gép­állomáson és mindjárt gondoskodtak munka­helyről és megfelelő szállásról. Az indulásnál Tassi elvtárs 'brigádjának tag­jai. Princz Lajos vas­esztergályos. Bíró Sán­dor lakatos. Vecsei Fe­renc kovács és a töb­biek Imind megfogad­ták. hogy becsülettel eleget tesznek a külde­tésnek s ió munkájuk­kal segítik elő a párt.és kormány határozatának megvalósulását. • Válla­latunk meleg vattaru­hával és elegendő szer­számmal látta el az elvtársakat. KISS LAJOS 64. sz. All. Ép. Váll. Tröszt igazgatója Kecskemét 8 msslersiátlási gépállomás doliozói nagyok!) segítse,ei várnak a Derultázási Vállalattól és a Megyii G^átiomási igazgatóságiói | GÉPÁLLOMÁSUNK.! dolgozói sok nehézséggel küzdve láttak hoz­zá a gépek kijavításához. A nehéz­ségek nem újkeletűek, meg sem igyekeznek segítséget adni szá­munkra, hogy a traktorosok, sze­relők emberségesebb körülmények között végezzék felelősségteljes munkájukat. A beruházási vállalat annakidején feszerelte gépállomá­sunkat vízvezetékkel. Fáradságos és nem éppen tiszta munkájuk után még csak meg sem tudnak mos­dani a traktorosok, szerelők. Állandóan bal. van a vízszolgál­tatással. Hónapok óta nem képesek kijavítani az elromlott motort és vízvezetékeket. Fürdőnk ennek kö­vetkeztében hasznavehetetlen. Tél­víz ideiéin pedig nagyon nehéz la­vórból és. vödörből mosdani. — Ezt tudhatnák a beruházási vállalatnál és a megyei gépállomási igazgató­ságnál is. Csak a jegyzőkönyvek szaporodnak. Tettekről szó sincs. I ILYEN KÖRÜLMÉNYI-Ki kö­zött fogtak hozzá gépállomásunk dolgozói a gépjavításhoz. Hozzájá­rult még a fenti hányossá gokhoz az is. hogv a Mezőgazdasági Gépalkat­részértékesítő Vállalattól ígéretet kaptunk eleget alkatrészt annál ke­vesebbet. Ennek ellenére sem csüg­gedtünk. Elmentünk a szomszédos gépállomásra, távolabbi helyre, s ahogy tudtunk, egy-két fontos al­katrészt ígv is beszereztünk. Másik lehetőségünk: szerelőink, traktoris­táink leleményessége. Amit csak esztergapadon, fúrógépen és ková­csolás útján elő tudunk állítani, mindent elkészítünk. SAJNOS. kevés remény van arra, hogy az 1954-es téli gépjaví­tások idején nem ismétlődnek meg az alkatrészbeszerzési nehézségek, mert amint értesültünk, a földmű­velésügyi minisztérium illetékes osz­tálya most is csak papírról adta meg a rendelkezést a gyáriparnak. Minket, gépállomási dolgozókat, de még a megyei igazgatóság szak­embereit sem kérdezték meg. váj­jon milyen alkatrészek azok. ame­lyeket leggyakrabban kell pótolni. Ezen nem segít az úgynevezett 100-as cikklista, hiszen a gépek el­használód ásónak. mond háta ánk, gépállomásonként más és más az oka. A mostani alkatrészbeszerzési nehézségek is jórészt a hibás terve­zésből adódtak s a gyáripar nem tudta idejében szállítani a legszük­ségesebb anyagokat. Elég példának megemlíteni, hogv a MEGÉRT-nél szinte raktárszámra van olyan trak­tor és egyéb olyan alkatrész, amely­ből 10 esztendőben kell egy. a leg­gyorsabban töhkremenő alkatrésze­ket n°dig nem lp|i»t beszerezni. dolgo­I GÉPÁLLOMÁSUNK legyen meg minden lehetőt n FŰSZERT, a jobb áiueltáiás érdekében Január hónapban az összes FÜSZÉRT-lerakatok ecetkészlete be-« fagyott. Ez pedig azért történt, mert az 5—6 hektoliteres hordókat a szabadban tárolják, arra várva, hogy a tavaszi meleg kiolvassza az abban tárolt árut. A FÜSZÉRT-nek az lett volna a feladata, hogy fagymentes helyiséget biztosítson, nem engedhető meg az. hogv több mint egy hónapig a felelőtlen raktározás miatt ne tudjon ecetet szál-' lítani. Az édesáru ellátás terén is zavarok vannak megyénk területén, a két lerakat ellenére sem tudják biztosítani a keresletet. A jász­apáti járás földművesszövetkezetei egész januárban nem kaptak cukor­kát és darabárut. Ezzel ellentétben a kunmártoni és szolnoki járás szövetkezeteit elhalmozták ezzel. Miért van ez? Mert a törökmiklósi édességlerakat a nougát és csokoládés darabárut csak úgv hajlandók szállítani, ha a rendelés nélküli cukorkát is átveszik a szövetkezetek. Hasonló a helyzet a uvufaellátás terén is. Ebből a cikkből a kun­hegyese jászberényi és jászapáti járások hiányt szenvedtek a rossz árutérítés miatt. A disznóölési szezon alkalmával'nem biztosított a FŰSZERT kö- ménymaget, fűszerkeveréket, emiatt sok bosszúságuk volt a háziasszo­nyoknak. A vállalatnak következetesebben kellene harcolni a hiányosságok felszámolásáért, a közszükségleti cikkek biztosításáért. Antal János, Szolnok. Gyakrabban seperjék a kéményeket Törökmiklós város lakossága azon van, hogy minél szebbé, kelleme­sebbé tegye otthonát. Ehhez hozzá­járul a tisztaság kérdése is. Érde­mes megemlíteni, hogy most a leg­nagyobb fűtési idényben milyen keveset törődnek illetékesek a ké­mények seprésével, tisztántartásá­val. így gyakran előfordul, hogy a kemenceajtó kinyitásakor az em­bernek nyakába hull a rengeteg korom. Szeretném felhívni a ké­ményseprők figyelmét, hogy na­gyobb gondossággal és gyakrabban végezzék munkájukat. SÉLLEY ERZSÉBET , Törökmiklós Egy snv könyv' ki/onal = *11157 n?p Január 21-én anyakönyvi kivona­tot kért tőlünk ifi. Kontra Józsefné tomajmonostori lakos. Az adatok bemondása után megtudtam, hogy a házassági anyakönyvi kivonatot a tiszaderzsi tanácstól kel) beszerezni. Január 22-én expressz levélben kértem az irat megküldését. — azonban a tiszaderzsiek válaszra sem méltatták sürgetésemet. Nevezett dolgozónak nagy szük­sége lenne az iratra. — mivel munkakönyvét csak ennek beszer­zése után kaphatja meg. Szeret­ném megtudni azt. hogy miért nem küldték meg húsz nap alatt a kért dolgot? Gycnes Ferenc. Tomajmonostora. Tanács. Demeter Magdolna kunhegyes! lakos Néplap kézbesítéssel kapcso­latos panaszát megvizsgáltam. En­nek során megállapítást nyert, hogy a késedelmes kézbesítés a postások betegsége miatt fordult elő. Az új dolgozók nem tudták át­tekinteni területüket, az előfizetőket nem ismerték. A hóakadály is okozott zavarokat e téren. A hivatalvezetőnek utasítást ad­tam, hogy a hírlapkézbesítés zavar­talanságát a jövőben minden ren­delkezésre álló eszközzel feltétlen biztosítsa. Vajda Péter, Szolnok, Körzeti Postahivatal. * Közlöm az elvtársakkal, hogv a Debreceni MÁV Igazgatóságtól megkaptam követelésemet. Nagyon köszönöm szíves közbenjárásukat. Minden dolgozónak melegen aján­lom. hogy forduljon bizalommal ügves-baios dolgaival megyei la­punk szerkesztőségéhez. Hídvégi Gyula, Kenderes. * Az 1953 december 13-’ számuk­ban megjelent „Mindig késik a vo­nat” című közleményre értesítem hogy a pusztamonostort megálló­hely váróhelyiség bővítése már régi kívánság. A terveket ezért elkészí­tettük. 19^4. évi knltcécrWéeíinik'be zói tudatában vannak annak, hogy ilyen feltételek mellett sokkal fele­lősségteljesebb munka vár reájuk, hiszen a dolgozó parasztságnak az eddiginél nagyobb segítséget kell adnunk már a tavasz folyamán és az egész évben. Ezért versenyben dolgoznak, hogy határidőre minden traktorunk és munkagépünk kija­vítva várja a tavaszi munkák meg­indulását. Sípos József. a mesterszállási gépállomás rnnholvvoT-pto . ................ .. a rendelkezésre álló beruházási ke-< rét szűk volta miatt nem tudtuk beiktatni. A magam részéről is megállapít tóm, hogy a panasz, — tekintettel az utasforgalom nagyságára. — tel­jesen jogos és ezért mindent el fo­gok követni a váróterem bővítésének a második ötéves terv keretébefi történő megvalósítására. A vonatkésések felszámolására és a menetrendszerű pontos közleke­dés fenntartására minden tőlünk telhetőt elkövetünk. Kérem, szíveskedjék a panaszos Sélley Erzsébet elvtársnőt a fen­tieknek megfelelőn tájékoztatni, egyben építő jellegű közleményü­kért köszönetem fejezem ki. Közi. és Posfaügyi Minisztérium, Berke szckosztályvezetőhejyettes, I. Vasúti Főosztálya, Budapest, * Köszönetét mondok a Szelevény-* haleszi dolgozók nevében a szer­kesztőségnek, hogy közbenjárt a víz leszívatása érdekében. A vizet szí­vatták, csak most az erős fagy miatt abbahagyták. Ha a jövőben hasonló panaszuk lesz, bizalommal fordulunk a Nép­laphoz. mert tudjuk, hogy minden­kor hamarosan elintézi azt. DÓBA LÁSZLÓ. 557.1*1 öVPTTV--T-T‘r»1o<;7 IFe bruár 14-én mutatja be a Szigligeti Színház a Bánk-bán-t R Magyar - Szovjet Barátság Hónap esem nye bőt A Magyar-Szovjet Barátság Hó­napja során az MSZT több mint ötszáz előadást szervez. A helvi MSZT-szervezetek és a tanácsok mezőgazdasági osztályainak segít­ségével országszerte mintegy 150 előadáson számolnak be a mező- gazdasági szakemberek, a Szovjet­unióban járt parasztküldött ségek tagjai az élenjáró szovjet mezőgaz­daság eredményeiről. A barátság hónapja idején, a Kcmszomol XII. kongresszusa alkalmából a Szovjet­unióban tanult ösztöndíjasok, a szo­cializmus országában járt magyar fiatalok, ifjú sportolók és művé­szek számos DISZ-szervezétben tar­tanák előadást a kommunizmust építő szovjet ifjúságról. Az MSZT vidéki szervezetei a helyi értelmiségiek bevonásával nagyszámú előadást rendeznek a szovjet tudomány és művészet erdménveiről. Húsz előadást tarta­nak a vidéki pedagógusok számára a Szovjetunióban megvalósuló poli­technikai oktatásról. Számos fővá­rosi és vidéki zeneiskolában rendez­nek zenedélutánokat, ahol a klasz- szikus orosz és szovjet zene .alko­tásait mulatják be. A magyar szak­emberek számára vitaesteket tarta­nak a szovjet zenepedagógiáról. Az MSZT Képzőművészeti Szak­osztálya a szovjet és forradalom­előtti orosz képzőművészetről, a szovjet plakátművészetről, a művé­szeti oktatás kérdéseiről és a nép- és iparművészetrő! tart előadásekat. — Az agrártudományi szakosztály mintegy huszonöt előadáson ismer­teti a szakemberekkel a szovjet me­zőgazdaságot. különös tekintettel a micsurini tanításokra. SZOVJET TECHNIKAI NAPO­KAT RENDEZ a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja során a Műszaki- és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a Magyar-Szov­iet Társaság. A technikai napok keretében a legfontosabb iparágak legkiválóbb mérnökei — akiknek többsége már járt a Szovjetunióban — személyes tapasztalataikból és a szakirodalomból megismert úi szov­jet technikai eljárásokról tartanaik előadásekat a dolgozóknak. Vidéken mintegy szűz technikai napot rendeznek. A rendezvényeket valamennyi iparág legfontosabb üzemeiben tartják. (MTI.) A legnagyobb magyar dráma bemutatója ünnepi esemény egy színház életében. Ugyanezt jelenti egy város életében is, ahol színre hozzák Katona József re­mekét, a „Bánk-bán”-t. Katona József drámája a kö­zépkor Magyarországát idézi. Az idő: 1213. Az ország uralkodója II. Endre, aki hadaival külhon­ban időzik. Távolléte alatt Bánk- bán képviseli a király személyét. Bánk az országot járja: vizsgálja a közállapotokat. Ugyanakkor az udvarban a király felesége, Ger­trudis saját hazájabelieklkel ve­szi körül magát. A különböző hivatalokból kiszorulnak a ma­gyarok. S a nagybirtokos neme­sek, élükön Petur-bánnal, meg­mozdulnak Gertrudis elleni féltve saját hatalmukat. D ánk eltávozása idején Gertru- U dis maga mellé vette Bánk hitvesét, Melindát, hogy az férje távolléte alatt ne éljen egyedül. S a királyi udvarban veszély kör­nyékezi ezt a tapasztalatlan asz- szonyt. Ottó herceg, Gertrudis öccse szerelmével üldözi. A ki­rálynő, hogy öccse kedvében jár­jon, segíti ót. Melindát, elcsábítja. Ottó Biberach tanácsait megfo­gadva, aki altatót adott neki. hogy azt a királynőnek és hevítőt, hogy ezt Melindának beadja. Petur ugyanakkor összeeskü­vést szit. Bánkot is ezért hívja vissza országos körútjáról. Bánk először visszatartja a „sötétben ólálkodokat”. de mikor megtudja, hogy Melindával mi történt, ma­ga siet a királynőhöz és leszúrja azt. A tragédia betetőzése: Bánk megjelenik »II. Endre előtt, aki most érkezett haza és feleségét gyászolja. Körötte az udvari gyásznép. Melinda holttestét is hozza Tiborc. Bánk hűséges job­bágya. Melindát Ottó hívei ölték meg. A király megkegyelmez Bánknak, akinek a halál csak megváltás lenne már. A jelentős történelmi drámák 4"1 egyik sajátossága az, hogy az író által ábrázolt és az író saját korán kívül, még az utókor szá­mára is van mondanivalója. A „Bánk-bán“ idézi a 13. század Magyarországát, de Katona József saját korához szólt ezen a törté­nelmi tükörképen keresztül. Az idegen elnyomásról beszélt, ami­kor Gertrudis udvarát szembeál­lította az ország állapotával. Ezt húzta még élesebben alá Tiborc megjelenésével, aki a Jobbágyság elnyomorcdásáról beszél keserű panaszaiban. Bankot, mint nem­zeti hőst állítja elénk Katona Jó­zsef, aki képes lenne arra, hogy az országot megóvja, a népet megsegítse. Bukása megrendíti a nézőt, mert érzi Bánk célkitűzé­seinek erejét és nagyszerűségét. A mi korunk felé azt sugározza a „Bánk-bán”, hogy a nép képes önerejéből országot vezetni, ha egységes és erős. A sokszázezer­nyi: Tiborc panasza azóta orvos­lást nyert a mai Magyororszá-_ gon. A Szigligeti Színház Lendvay 44 Ferenc és Földeák Róbert ren­dezésében : kettős szereposztás­ban hozza színre február 14-én a „Bánk-bán”-t. Bánkot Győrffy György, Gertrudist Győri Hona, II. Endrét Bende László, Melindát Fatalin Mariann és Lukács Éva, Tiboreot Daniss Győző és Boross János, Biberachot Erdődy Kálmán és dr. Herédy Gyula, Petur-bánt Náday Pál és Haraszin Tibor, Mikhál-bánt Szép Zoltán és Had- házy Sándor, Simon-bánt Fillér István és Szűcs Iván, Myska-bánt Benyovszfcy Béla, Izidorát Czirá- ky Júlia és Fábián Klára játsszák. Ugyancsak a bemutató napján kiállítás nyílik a színház előcsar­nokában. A kiállítás címe: „Bánk- bán” a magyar színpadokon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom