Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-12 / 36. szám

2 SZOT .NOK MEG VEI NÉPLAP 1854 ícteitfr 1.2. P á v t é 1 e t Sz u.szaszi lem !§z vezeloségválaszla taggyűléséről Az újszászi Bem tsz mintegy 6—7 kilométerre van a községtől. Olyan helyen — mint ahogy mon dani szokás — ahol a madár sem jár. Tagjai jelentős részben ta­nyán laknak és ritkán fordulnak meg a községben, városban pedig csak elvétve. Éppen ezért a tsz pártszervezetére különösen fontos feladat hárul. Országunk eredmé­nyeit, népünk erőfeszítéseit ismer­tetve, át kell segíteni a tsz tago­kat a mindennapi élet nehézsé­gein, tanítani, nevelni kell őket. A tsz pártszervezetének eddigi munkáját a napokban megtartott vezetőségválasztó taggyűlés ele­mezte. Már a beszámoló is arról tanúskodott, hogy az eredményes pártmunka egyik alapvető feltéte­le, a kollektív vezetés nem érvé­nyesült kellőképpen az alapszer­vezetben. A beszámoló ugyanis csa’í a titkár véleményét tiirrözte, éppen ezért nem volt elég sokol­dalú, több fontos problémáról megfeledkezett. A pártszervezet három éves munkájáról csak any- nyit mondott, hogy „megalaku­lása óta ért el eredményeket, az elvtársak jobban masukévá tették a pártmunkát, tanultak, gyarapí­tották politikai ismereteiket.“ Pedig sokat lehetett volna be­szélni erről. Például a pártokta­tásban is akad javítanivaló bőven. Pénteken 4 órára — ekkor tartják minden héten a politikai oktatást *— nagyon sokan hazamennek, ál­talában hiányosan jelennek meg a foglalkozásokon. A bírálathoz való viszony sem éppen kielégítő. Szöl- lősi Sándor — a volt párttitkár önkényesen intézkedett még gazdasági üevekben is. Ha figyel­meztették hibáira — nemhogy ja­vított volna azokon, hanem vitába szállt a felszólalókkal. A vezető­ségválasztó taggyűlés beszámoló­jáén sem gyakorolt önbírálatot. Gazdasági kérdésekkel már bő­vebben foglalkozott. Helyesen bírálta a tsz vezetőségét a rossz munkaszervezésért, aminek következtében több alka­lommal órákhosszáig tétlenkedett a tagság. Beszélt a laza munkafe­gyelemről is, azonban ennél a kér­désnél bírálata már általános síkon mozgott. A beszámoló és ennek következ­tében az egész taggyűlés egyik fő hiányossága az volt, hogy nem foglalkozott a Közoonti Vezetőség fl vezetőségválasz ások hírei A JÄSZAPÄTI járásban a ve­zetőségválasztó taggyűlésekkel kapcsolatban az a tapasztalat, hogy a beszámolók foglalkoznak a KV. december 19-i határozatá­val, de a párt belső életét, az utolsó vezetőségválasztás óta vég­zett munkát nem értékelik eléggé. * TÖBB BESZÁMOLÓ általános­ságban bírál, nem nevez meg sze­mélyeket. Egyik hiányosság az is, hogy nem jelölik meg konkrétan a pártszervezet előtt álló felada­tot és nem elemzik a pártoktatás helyzetét. A községi pártbizott­ságok nem segítik kellőképpen az alapszervezeteket. Van olyan je­lenség is —például Jászladányon, hogy minden kérdés megoldását a járási bizottságtól várják. * A TERMELŐSZÖVETKEZETEK pártszervezeteinek — így a iász- kiséri Szabad Föld és a jászla- dányi Arany kalász — taggyű­lése igen helvesen foglalkozott a távaszi munkákra való felkészü­léssel is. A Szabad Föld tsz tagiai a oártkangreszus tiszteletére vál­lalták. hogy 50 hold őszi vetésü­ket fej trágyázzák: * A KUNHEGYESI járás taggyű­lésein általában 85 százalékos arányban jelent meg a tagság. A beszámolók elkészítésénél az a hiba mutatkozott, hogy nem vett részt a munkában a pártvezetősé­gek minden tagja, ezért a beszá­molók nem ölelték fel a párt­munka minden területét. « IGEN KEVÉS nőt jelöltek és választottak az új pártvezetősé­gekbe. Egyénileg gazdálkodót szintén köveset, középparasztot pedig egyáltalán nem választot­tak meg. Az értelmiségiek bevo­nása a oártvezetöségekbe szintén nem kielégítő. Eddig mindössze egy értelmiségit választottak meg. Kevés az új vezetőségi tagok kö­zött a termelőmunkát végző elv­társ. Másik komolv hiányosság az. hogy az úi vezetőségi tagok közül kevesen végeztek pártisko­lát. határozatainak végrehaj tásával. Nem azokkal a feladatokkal fog­lalkoztak, melyek a termésátlag növelését, a hozam fokozását biz­tosítanák. Nem állították előtér­be azokat a tennivalókat, melyek közvetlenül megoldásra várnak, így az őszi vetések ápolását, a ta­vaszi vetőmagok előkészítését és egyéb kérdéseket. Ehelyett a ta­valyi cséplésnél elkövetett hibák­ról esett a legtöbb szó. A termelőszövetkezetben pedig bőven akad munka napjainkban is. ötezer darab tégla érkezett ré­szünkre, ebből silót akarnak épí­teni. Van egy rossz épület is a tsz területén, annak lebontásából elég anyagot kapnának baromfiólak lé­tesítéséhez. 110 darab birkájuknak sincs megfelelő hodóly. Állatállo­mányuk fejlesztése érdekében erről is gondoskodni kellene. 10 hold gyümölcsös telepítéséhez is meg­érkeztek már a facsemeték, előre kell gondoskodni elültetésük biz­tosításáról. Foglalkozni kellene sertésólak építésével is, mdvei anyakocáik és malacaik jelenlegi helye inkább raktárnak volna megfelelő. Nyolc vagon gabona férne ott el és ezáltal kiküszöböl­nének olyan eseteket, mint a tava­lyi, amikor 240 mázsa árpájuk fül­ledt be. A beszámolónak ismertet­ni kellett volna, hogy ezekkel a gazdasági feladatokkal kapcsolat­ban milyen munka hárul a népne­velőkre. Nekik kell ugyanis meg­magyaráznak a dolgozóknak, hogy ha gazdag termést akar betakarí­tani a tsz, azért már most, a ta­vaszi munkák idején el kell kezde­ni a harcot. A tagság bírálta a párt- és gazdasági vezeöü hibái:, Ledniczki Sándor például az ellen e.melt szót, hogy a kollektív vezetés nem eléggé érvényesül, a vezetősé­gi tagok nem igen értik meg egy­mást Varga Sándor azt kifogásol­ta, hogy az állatok takarmányáról csalc most kezdenek gondoskodni, holott a pénz régen meg van rá. Vámos József azért bírálta Kasza- nyi Imre brigádvezetőt, mert az a hibák feltárására csak annyit vá­laszol: „Túl vagyok én már ezen.” A vita után sor került az új ve­zetőség megválasztására. Legtöbb szavazatot — a pártdemokrácia és a titkos szavazás legteljesebb ér­vényesülése mellett — Varga Béla, a tsz egyik fiatal dolgozója kapta. Az új vezetőségnek tanulni kell a réginek a hibáiból. A dolgozók véleményét állandóan szem előtt tartva, a vezetőség minden tagját bevonva a munkába, küzdeniük kell a termelőszövetkezet felvirá­goztatásáért. DlSZ-híradó fl berlini demskraliküs ssjiá a küiiigym niszíerl értekozíatröl Berlin (TASZSZ). A berlini demokratikus sajtó — kifejezve a kelet- és nyugatnémetországi köz­véleménynek a külügyminiszterek értekezlete iránti mély érdeklődé­sét — nagymértékben foglalkozik az értekezlet munkájával. A február 10-i lapok első olda­lon közölték V. M. Molotov febr. 9-én tett nyilatkozatának teljes szövegét. A „Neues Deutschland” közli, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság dolgozói körében különö­sen nagy visszhangot keltett V. M. Molotovnak, a Szovjetunió külügy­miniszterének az a követelése, hogy a német nép maga vegyen reszt a német kérdés megoldásában és sza­badon dönthesse el: a bonni é3 párizsi katonai szerződést válasEt- ja-e, vagy egy egész Németország­gal megkötött békeszerződést, amely elősegíti Németország békés és demokratikus fejlődését. Mint a „Neues Deutschland” közli, 24 berlini textil- és bőripari vállalat dolgozói határozatot fogad­tak el, amelyben helyeslik V. M. Molotov javaslatait és emlékiratot intéznek a Német Demokratikus Köztársaság kormányáhpz a német kérdés békés rendezése érdekében, (MTI) Adenauer el aharfa gáncsolni as osztrák államszerződés aláírását Berlin (MTI). A német demo­kratikus sajtó értesülése szerint Adenauer szerdán utasította Ber­linibe küldött képviselőjét, Blan- kenhornt, hogy közölje Dulles amerikai külügyminiszterrel a bon­ni kancellárnak az osztrák kérdés küszöbönálló megtárgyalásával kap­csolatos kérését. Adenauer arra kérte Dullest és társait, ragasz­kodjanak az osztrák kérdés meg­vitatásánál ahhoz, hogy az osztrák államszerződés tegye lehetővé Ausztria csatlakozását a nyugati hatalmak katonai tömbjéhez. Aden­auer attól tart, hogy amennyiben az államszerződés nem biztosítaná ezt a lehetőséget, ez veszélyes pél­da lenne, amelyre a német béke- szerződés kidolgozásánál hivatkozni lehetne. Adenauer a továbbiakban azt üzente Dullesnak, hogy az ő véle­ménye szerint az lenne a legjobb, ha a berlini értekezlet egyáltalán nem hozna határozatot az osztrák kérdésben. A bonni kancellár azt hangoztatta, hogy a világközvéle­mény a négyhatalmi értekezleten az osztrák kérdésben elért teljes vagy részleges megegyezést a Szovjetunió sikerének tekintené és ilyen megegyezés további akadá­lyokat gördítene az úgynevezett Európai Védelmi Közösség megva­lósításának útjába, miután Fran­ciaországban és más államokban még jobban megerősödne az a tö­rekvés, hogy a nemzetközi kérdé­seket a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásokon rendezzél!. (MTI) Az Alsop-fivérek az indokínai helyzetről (MTI). — Az Alsop-fivérek a „New York Herald Tribune”-ban borúlátó hangon foglalkoznak a nyugati hatalmak ázsiai politiká­jának kilátásaival és az indokínai helyzet elemzése után leszögezik, hogy „minden valószínűség szerint újabb ázsiai válság van készülő­ben”. Az Alsop-fivérek igyekeznek megmagyarázni az amerikai kor­mánynak, miért okoz nagy gondot a jelenlegi ázsiai helyzet. „A helyzet tulajdonképpen az — írják —, hogy a közvetlen veszély nem is Indokínában, hanem Pá­rizsban lappang. A franciák han­gulata ugyanis olyan, hogy a Cran­ia kormány fel fogja adni az in­Száznegyvenöt évvel ezelőtt született Darwin 1831 december 27-én egy Beagle nevű liajó hagyta el De­vonport kikötőiét. A hajó fedél­zetén volt a fiatal Darwin Ká­roly, akit a hajó parancsnoka. Fritz Roy kapitány, mint termé­szetbúvárt vitt magával. Több­éves feladatot kellett megoldania: befejezni a Patagonia és a Tűz- föld feltérképezését, kikutatni Chile, Peru és a Csendes-óceán néhány szigetéinek partvidékét, sorozatos időmérésket végezni a föld körül. A hajó csaknem öt év múlva tért vissza. Utián gok mindennel találko­zott ez az angol burzsoá család­ból származó fiatalember. Talál­kozott az angol gyarmatosítással, s Ausztráliában, Uj-Zeelandban. a Fok-Földön egyaránt megálla­pítja: „A bennszülöttek száma ro­hamosan csökken. Ügy látszik, mindenütt, ahol az európai meg­veti lábát, a halál üldözi a benn­szülötteket.“ Chilében sajnálkozik a rosszulfizetett, rosszultáplált munkában kimerült bányászokon, és a jobbágyi sorsba vetett mező- gazdasági munkásokon. És talál­kozik egy gondolattal, mely hosz- szú éveken át nem hagy nyugtot Darwinnak, s megteremtője lesz a darwinizmus elméletének. Valóban ez az utazás, mely anyagot szolgáltatott hatalmas geológiai munkái számára, ugyan- altkor felébresztette benne azokat a gondolatokat is. melyek naggyá tették. Darwint, aki életmódjá­ban, társadalmi nézeteiben, szán­dékaiban semmiképpen sem volt forradalmár, aki korának fel- emelkedő angol burzsoáziájához tartozik, a Beagle útja tette for­radalmárrá a tudományban. A tö­rekvésekkel teli. de határozott hivatásérzet nélküli fiatalember­nek ez az utazás életcélt ad: megérteni mindazt, amit az egzo­tikus természetben ötévi kutatás fob-omárt látott Ettől az időtől kezdve Dar­win teljes szellemi élete e feladat köré összpontosul. Sikerrel oldja meg feladatát, megteszi biológiai» téren azt a döntő lépést, amelvre kora várt. 1859-ben jelenik meg könyve: „A fajok eredete“', mely a biológiát tudományos alapra helyette. Darwin fellépéséig az a nézet uralkodott, hogy az átlát­ás növényfajok ..teremlő aktus“’ eredményeképpen jelentek meg a földön, és hegy a szerves formák mindenkor változatlanok a ter­mészetben. A nagy tudós bebizo­nyította, hogy az állatok és növé­nyek változnak, egyik formából a másikba mennek át. megvilágí­totta a szerves világ fejlődésének természeti törvényeit és igyeke­zett megadni az élő természet je­lenségeinek tudomány >s. mate­rialista magyarázatát. Darwin elmélete a szerves for­mák fejlődéséről a XIX. század derekán a tudomány legnagyobb vívmánya volt. Úi fénvt vet a biológia alapvető kérdéseire, s ha­talmas sikerek forrásának bizo­nyult a természettudomány kü­lönböző ágazataiban Az élet­tudománynak egész további tör­ténete megmutatta. mennyire szükségszerű volt a darwini el­mélet kifejlődése. Eddig az idő­pontig a metafizika uralkodott itt. a tudományos idealizmus, mely elválasztotta az élettől és term éket lenre tette a tudományt. Marx és Engels elsők között üdvözölték „A fajok eredete“ megjelenését. Valamennyi kor­társa közül, aki a biológia alap­vető kérdéseinek megoldását tűzte ki célul. Darwin közelítette meg legjobban a világ dialektikus felfogását. A darwinizmus nem- csupán arra tanít meg. hogy a természetet megértsük, hanem: hogy uralkodjunk is rajta. Darwin tanítása azonban nem mentes lényegbe vágó fogyatékos­ságoktól, melyekre a marxizmus klasszikusai mutattak rá. Az ember társadalmi és erkölcsi vo­natkozásait illetően Darwin érve­lése lényegesen elmarad élettani fejtegetéseitől. Darwin tehát nem oldotta meg számunkra kielégí­tően az ember problémáját, de a megoldáshoz jelentős mérték­ben hozzájárult. Marx és Engels tökéletes következetességgel foly­tatták Darwin munkáját a té­nyek tudományos összefoglalása­iban és megállapították, hogy az ember anyagi lény. anyagi eszkö­zökkel hat az anyagi természetre, az pedig visszahat rá. úgv. hogy együtt fejlődnek és történelmük szünet nélkül melóiul. A Szovjetunióban a darwiniz­mus második hazáiéra talált. A szovjet biológia. Micsurin. Vil- jaimsz, Liszenko. I. Pavlov, Le- pesinszkája műveikben alkotóan vitték tovább Darwin fejlődés­elméletének tételeit, kivették be­lőle. továbbfejlesztették, s a tu­domány és gyakorlat legújabb adataival gazdagították a haladó, tudományos materialista tartal­mat, ugyanakkor kivetettek be­lőle minden tökéletlent, hibás né­zetet. A kaoitalista országaiéban az uralkodó osztályok ellenszenvvel viseltetnek a darwinizmus iránt. A mai weissmamn-morganisták elvetik Darwin tanaiból azt. ami a legértékesebb, viszont szinte dogmává teszik Darwin lábás né­zeteit. Ma tehát a darwinizmusnak két tökéletesen eltérő felfogása, a biológiának két alapvetően el­lentétes irányzata van. Az egvik alkotóan használja fel a darwin­izmust. harcol a közösség anyagi javainak sok ásításáért, az élő természet birtokbavételéért, az embereik boldogságáért, jólétéért. Ebben az irányban fe leszti a darwinizmust a szovjet micsu- rini biológia. Vele szemben áll a kapitalista országokban uralkodó másik, népellenes, embergyűlölő biológiai irányzat, a weissmann- morganisták hazug, elferdített, az igazi darwinizmussal gyökeresem oP orsfófenj f *j^ Darwin Károly születésének 145. évfordulóién — febr. 12-én — megemlékezünk a nagy tudós­ról. Darwin azoké. ak“k művét az élet. az emberiség szolgálatába állították: a békéért és a világ népeinek jólétéért harcoló egész haladó emberiségé. íMTI.) dokúnai küzdelmet, ha erői Ir.do-» kínéban akárcsak egy komolyabb kudarcot is szenvednek’’. A „New York Herald Tribüne” cikkírói ez-* után kiemelik, hogy „az amerikai kormányt: —- hivatalosan és nem-* hivatalosan egyaránt — világosain figyelmeztették erre”. Az Alsop-fivérek ezután azt han*> goztatják, hogy „semmi különösen nagyszabásúnak” nem kellene tör-» ténnie Indokínában ahhoz, hogy a nyugati hatalmak elveszítsék ott befolyásukat”. Egy ilyen rendkívül kockázatos helyzet létrejöttéhez nem szükséges az, hogv a francia és vietnami haderők döntő és vég-» 'eges vereséget szenvedjenek. Elég, ha csak olyanfajta kudarcokat szenvednek majd, amelyek végleg aláaknázzák Franciaországnak a háború folytatására irányuló, már nagyon meggyengült akaratát. Csak egy csepp kell és máris betelik a pohár.’“ A „New York Herald Tribune“* cikkírói befejezésül azt a megálla­pítást teszik, hogy „Navarre tábor­noknak valóságos iángészről kell tanúságot tennie, ha el akarja ke­rülni az olyan kudarcokat, amelyek jóvátehetetlen károkat okozhatnak Párizsban. De bárhogy is alakuljon a helyzet, az ázsiai válság nem olyan dolog, amit véka alá sza-* badna rejteni.“ (MTI.) Ez történt a nagyvilágban Kandy. (TASZSZ.) Az ENSZ Ázsiai és Távolkeleti Gazdasági Bi­zottságának ülésszakán felszólalt M. A. Menysikov. a Szovjetunió küldötte. Közölte azokat az alapvető intéz­kedéseket. amelvek előmozdítják az ázsiai és távolkeleti országok gaz­dasági helyzetének megiavulását. majd meghívta India. Burma. In­donézia. Ceylon. Afganisztán, Pa­kisztán Thaiföld. Japán. Fülöp-szi- getek, Nepal. Maláiföld és Brit- Borneo küldötteit. — Látogassanak el 1954 szeptember-októberében egv hónapra a Szovjetunióba. hogy megismerkedjenek a Szovjetunió iparának és mezőgazdaságának fej-* lettségével. Varsó. (TASZSZ) A Lengyel Egye-* sült Munkáspárt Központi Bizott­ságának útmutatása alapján Len­gyelországban nagy munka folyik a V. I. Leninnel kapcsolatos doku­mentumok feltárására. Ezek a do­kumentumok V. I. Lenin 1912—1914. évi krakkói és porominoi tartózko-* dására vonatkoznak. A Krakkó-vaidasági Állami Le­véltár dolgozóinak egv csoportja az utóbbi időben felkutatott öt iegy- zetíüzetet V. I. Lenin kétszázolda- 'as kéziratával. Varsóban ünnepélyes keretek kö­zött adták át ezeket a dokumen- 'umókát a Szovjetunió Kommunista üártia Központi Bizottsága küldött­ségének. A dokumentumokat Bo- 'eslav Bierut. a Lengve! Eevesült Munkáspárt Központi Biotf sásának elnöke nyújtotta át a küldöttség** nek. (MTI.) utóbbi időben jelentősen mee- íavult szervezetünk nunkája. Az új vezető- ;égválasztás óta naav változás mutatkozik DlSZ-tasiaink életében. Parasztfiataljaink is civeszik részüket a izervezeti életből. Di­cséretet érdemel iő nunkájáért Kiss Gyula, stván Sándor. Kovács üiklós. Kovács Gyula. J arg a János. Szász ísuzsánna. Nagy B. dária és Kovács Mária, ikik odaadással segítik t vezetőséget. A veze- öség a tagság munká­ét szórakozási lehető­égek biztosításával is viszonozza. Vásároltunk ádiót. megiavíttattuk ping-pongasz tálunkat, gramofon. sakk és könyvek állnak a fia­talok rendelkezésére. Megkezdtük az gépíró- és kézimunka tanfolya­mok ahol a fiatalok nagy számban és ió kedvvel tanulnak. A gépírótanfolyam szer­vezésénél megkönnyí­tette munkánkat a ta­nács azzal, hogy heten­ként két estére biztosít írógépet. Vannak hibáink is. A kulturmunkát teliesen elhanyagoltuk. Ennek egyik legfőbb oka az. hogy kulturfelelősünk. Gy. Kovács Gizella nem törődik feladatával. Nem foglalkozik kel­lően a fiatalokkal. Má­sik nagy hiba. hogy egyesek még idegen­kednek a szereplések­től. Helytelen az is. hogy nem segítjük kellően a pártot és a tanácsot. Nem járnak fiataljaink renszeresen népnevelő- értekezletekire és ta­nácsülésekre. Igv nem is tudnak segítséget nyuitani munkáiukhoz ígérem a vezetőség ne­vében. ezt a mulasztást miinél előbb kiküszöböl­jük, hogy szervezetünk jobban betöltse hivatá­sát. SZABÓ FERENC DISZ szervezőtitkár Tiszabura

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom