Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-11 / 35. szám
Szofnokmegyd PLAP MEG YEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE I TAN ÁCS LAPJA* VI •Tfolrnm 35 iriim *r» »II 1454 február II.. ciAtitrtAk MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A berlini értekezletről. (2. o.) Kongresszusi versenyhíradó. (3. o.) Lehel kürtje. (4. o.) A karikatúra Michelangeloja. (4. o.) Amit minden dolgozó parasztnak tudnia kell. (5. o.) A Kinizsi SK elmúlt évi munkájának értékelése. (6. o.) fl térink ő»abh frös?nn síiV pá'W Hí. Horgasát A kongiesszusi versenyben segítségei adnak RŐpáVom nsai oknak az Aprítógépgyar legfőbb szakmunkásai Pénteken reggel tíztagú csoport indult útnak az Aprítóeépgvárból Cziriálk Imre gépészmérnök vezette a kis részleget s társaságában láttuk az üzem legnevesebb szakmunkásait Ki ne ismerné nemcsak az üzemben, hanem a megyében is Zalák József sztahanovista esztergályosnak. a gépipar kiváló dolgozóiénak nevét. Inges András Sass László kiváló szakmunkások. Palásti János sztahanovista szerelőlakatos. Bató tstván. Sándor László Mészáros István. Sisa Antal szerelő lakatosok és Szabó Albert gén- lakatos művezető tartoztak még a jjpatranázs brigád“ tagjai közé. % Dévovfinya és Csorvás felé indultak útnak, hogy sokéves szakmai tanasztalatukkal. kénzetlségükke! segítséget adianak a két gépállomásnak: eleget tegvenek a minisztertanács felhívásának: „Minder erőt a mezőgazdaság megsegítéséért.“ Cziriák génészmérnök már kész tervekkel indította útnak csanatát Mikor az üzem vezetősége elhatározta, hogy baráti segítséget nyújt, n gépészmérnök előzetes tapasztalatszerző útra indult a két gépállomásra. Felmérte a várható munka anyag- és szerszámszükségletét, tervet készített arra vonatkozóan hogy miiven szakemberekkel tud a legnagyobb segítséget nvuitani. — Javaslata alapián az Aorítógépgvár 5400 forint értékű forgácsoló és kéziszerszámot iuttatott a iavítások- boz. Ez az érték azonban naoról- napra növekszik, mert a gépállomások és az üzem között állandó eép- kocsiösszeköttetés lesz s időközben még rendelkezésre tudiák bocsátani a szükséges szerszámokat. % A vállalat kiválóan gondoskodott a patronáló brigád ellátásáról. Bundát, vattásruhát csizmát, meleg sapkát kaptak mindannyian s az igazgató elvtárs komoly célprémiumot tűzött ki részükre. Üzemünk doleozói büszkék arra. hogy hazánk többi nagyüzeméhez hasonlóan, hathatós segítséget tudnak adni a mezőgazdaságnak — s tudiák. hogy a 10 tagú brigád minden akadálvt leküzdve eleget fesz a megtisztelő megbízatásnak. Üzemünk terven felüli munkáia közé számít a tíztagú brgád segítsége. Dolgozóink, szakmunkásaink sztahanovistáink Ígéretet tettek arra. hogy a kongresszusi versenyben maradéktalanul elvégzik a kiküldött brigád tagiaira váró feladatokat — s minden körülmények között teliesítik a negyedéves tervet — sőt egy nappal előbb befelezik azt. ami 250 000 forint értékű terven felüli munkát ielent. Emellett mást is teszünk a mezőgazdaság megsegítésére. A tervezett 200 nehézboronán kívül úiabb 100 darabot fogunk készíteni az első negyedévben. Dolgozóink lelkes fogadalma teszi lehetővé, hogy ilven nagy célok elérését tűzze maga edé üzemünk. A jók közül is érdemes megemlíteni a légi óbbakat. Bathó Sándor esztergályos vállalta, hogy 12 nappal előbb feiezi be az első negyedéves tervét. Varga János fúrós 4 napi előnyt szerez az első negyedévben és selejtmentes munkát végez. % Erdélyi <5S Gedei horizont-esztergályosok 15 nappal, a szereidében Vaprezsánék és Moriék 3 nappal előbb teliesítik negyedéves tér. vüket a pártkongresszus tiszteletére. A műszaki dolgozók közül Vaizer János, Salai János. Mángi Lajos. Szalai András arra tettek Ígéretet, hogy a tervszerű anvagelosztással. a technológiai és munkafegyelem megszilárdításával megszüntetik a 100 százalékon aluli teliesítménye- ket és javít iák a munka minőségét Az Ígéretek nyomán máris lelkes munka indult az Apritógéngyár üzemrészeiben s nem kétséges, hogy negyedév végére maradéktalanul teljesíteni tudja tervét és vállalását üzemünk. Lauer László üzemi tudósító. Értelmiségi nagygyűlés Szolnokon Szolnok város értelmiségének színe-java február 11-én, csütörtökön délután 5 órakor nagyg yűlést tart a megyei tanács nagytermében. A nagygyűlés előadója dr. Bene Zoltán főorvos, ország- gyűlési képviselő lesz. Az értelmiségi nagygyűlést a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat rendezi és erre ezúton Is meghív mínd»n ért^miségi dolgozót. ___________ A jó gazda sokat tanul Igen grorsalinao hallgatója az új -szász! mezágazdaság! szrVkfirnck Földi Mihály egyénileg do’gozó para-.zt Eg \sz élete nehéz munkában telt el Tanulásra sem volt Ideje A felszít) dalás éta gyakran eljárogat minden oly: n Bssze'Bvctelre, ahol tann'ni lehet Még egyetlen egy esetben sem maradt el , szakköri foglalkozásról, s az ott szerzett Ismereteket hasznost j- kis gazdaságiban Az elmúlt évben is jó termése volt Van elegendő kenyérnckvalója. jószágai sem szenvednek hiányt A hi deg téli napok idején jobb takarmány0 zássá! gondoskodik ló itteleltetéstikr öl. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SZOLNOKMEGYET IGAZGATÓSÁGA JELENTESE Szolnok megye 19 5 3. éves népgazdasági terv teljesítéséről Szolnok megye népgazdasága fejlődését. valamint a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének alakulását 1953. évben a következő adatok jellemzik: IPAR Szolnok megye szocialista ipara az 1953. évi termelési tervét 100.0 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok megyei üzemei éves tervüket a következőképpen teljesítették: Az 1853, sites Kohó- és gépipari minisztérium Nehézipari minisztérium Könnyűipari minisztérium Élelmiszeripari minisztérium Építésügyi minisztérium ipari vállalatai Közlekedésügyi minisztérium Helyi ipari vállalatok Kisipari szövetkezetek 1953. évben a minisztériumi ipar terven felül többek között több mint 22 ezer mázsa cukrot. 8 ezer mázsa lisztet. 17 ezer mázsa korpát és 3 millió darab égetett téglát termelt. Egves fontosabb cikkek termelési tervét azonban nem teljesítették: pl. bakancsból, égetett cserépből. író-nyomópapírból, csomagolópapírból. egyes mező- gazdasági gépekből kevesebbet terévi lervíelje- százaléka 97.1 91.5 99.8 99.1 . 100.9 98.7 101.0 112.7 tervelőirányTégla Liszt Cukor író-nyomópapír Csomagolópapír Lókana Deil-kapa —Kultivátor Kazalozó Kézi-morzsoló Gépi-morzsoló Több fontos fogyasztási cikk és mezőgazdasági termelési eszköz termelése — az új kormányprogramm- nak megfelelően — 1953. második felében jóval több volt. mint az első félévben. Igv pl. lókapábó1 mintegy 1500 db-bal, kazalozóból 400 db-bal. tengeri morzsolóból 3500 db-bal. bakancsból 42 ezer párral termelt többet a minisztériumi ipar az év második félévében, mint az első félévben. meltek.. mint amit a zat előírt. Export tervüket a megye minisztériumi ipari vállalatai értékben teljesítették. A szocialista ipar 1953. évben 18.6 százalékkal termelt többet, mint 1952-ben. 1953-ban a legfontosabb iparcikkek termelése 1952-höz képest a következőképpen alakult: Az 1953. évi termelés az 19"? évi termelés százalékában 114.0 97.4 186.6 118.9 137.3 130.7 112.3 " 116.6 147.0 99.4 169.0 A termelékenység — az egy főre eső termelés — a minisztériumi iparban átlag 5 százalékkal, a Nehézipari Minisztérium vállalatánál 26.2 százalékkal, a Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatainál 15.6 százalékkal magasabb volt. mint 1952-ben. 1953. második felében a múlt év azonos időszakához kénest, a kormány pro grammnak megfelelően. csökkent a túlórák száma. MEZŐGAZDASÁG 1953. évben a párt- és kormány- határozatok által nyújtott kedvezmények. valamint a ió terméseredmények jelentős mértékben javították a mezőgazdasági termelők helyzetét. Az egyénileg dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek különböző juttatások: (beadás mérséklés jövedelemadó csökkentése, ingyenes állatorvosi kezelés stb.l, valamint hitelek és hátralékok (beadási-. adó- és gépállomási hátralék) elengedése révén több mint 100 millió forint értékű támogatásban részesültek. A kenyérgabona és takarmány- gabona terméshozama jelentősen túlszárnyalta az 1952. évit. Kenyér, gabonából csaknem 200 ezer. takarmánygabonából több mint 60 ezer mázsával több termett a megyében, mint 1952-ben. A megye állatállománya 1953. év végén, a iuhállománv kivételével alacsonyabb, mint 1952-ben volt. Különösen ielentős a szarvasmarha sertés-állomány csökkenése a termelőszövetkezeteknél. A mezőgazdaság szocialista szektorához tartozott az év végén a megye szántóterületének mintegy 45 százaléka. A megye termelőszövetkezeteiben a múlt évivel szemben javult a munkafegyelem. Az 1952/53. gazdasági évben a megye termelőszövetkezetei taglalnak munkaegységet szerzett aránya 28.2 százalékkal emelkedett a, múlt évivel szemben. Az egv dolgozóra jutó munkaegységek száma mintegy 6 százalékká1 nagyobb. Egy munkaegységre csaknem kétszer annyi kenyérgabonát több mint másfélszerannyi kukoricát, szálastakarmányt, cukrot, három és félszerannyi egyéb terményt és csaknem másfélszerannyi készpénzt osztottak ki a tagok között, mint 1952-ben. Az egy munkaegységre iutó részesedés pénzben kifejezve, — ropi piaci árakat véve alapul — 71 százalékkal emelkedett, a múlt évivel szemben. Az egyénileg dolgozó és szövetkezetekbe tömörült parasztság termelési kedve a nárt- és kormányhatározat után, az év második felében nagymértékben rhegélénkült. Ennek következtében az előző évinél gyorsabb ütemben hajtották végre az őszi mezőgazdasági munkákat. A kenyérgabona vetésterülete 1953 őszén több mint 60 ezer 1 óiddal volt több. mint egy evvel előbb. — A műtrágvázott és a kérészkor ).ian vetett terület ielentős mértékben emelkedett az 1952. évivel szemben A megye gépállomásai az 1953. éves összes gepimunka tervüket 106.1 százalékra teljesítették, 47 százalékkal több talajmunkát végeztek el, mint 1952- ben. Éves mélyszántási tervüket nem teljesítették és az egyéni dolgozó parasztoknak még mindég keveset szántottak, bár az 1953-ban végzett szántás csaknem 18 ezer normálholddal meghaladja az előző évit. Minőségi munkájuk még nem kielégítő. ÁRUFORGALOM A lakosság vásárlóereje megyénkben 1953. évben jelentős mértékben megnövekedett. Ennek folytán a megye kiskereskedelmi eladási forgalma 1953-ban 28.8 százalékkal emelkedett az 1952. évihez viszonyítva. Különösen jelentős volt az áruforgalom emelkedése az év második felében. A fontosabb élelmiszer és vegyesiparcikkek eladása 1953 második félévében 1952 második feléhez képest a következőképpen emelkedett: A kenyéré 98.3 százalékkal, a lisztté 47.5 százalékkal, a cukoré 17.0 százalékkal, a teié 39.7 százalékkal. a húsé 75.0 százalékkal: a főbb iparcikkek közül férfi cipőből 77.3 százalékkal, női cipőből 25.0 százalékkal, gyermekcipőből 24.5 százalékkal, ágyneműanyagból 24.2 százalékkal, férfi ingből 3.1 százalékkal. flanelből 2.9 százalékkal, kerékpárból 49.1 százalékkal, tűzhelyből 57.3 százalékkal, rádióból 51.5 százalékkal adtak el többet 1953 második felében, mint 1952 hasonló időszakában. A megye dolgozói pl. férfi felsőruházatból 106.4 százalékkal, női felsőruházatból 195.2 százalékkal, gyermekruházatból 99.6 százalékkal, női alsóruházatból 23.3 százalékkal, férfi alsóruházatból 131.6 százalékkal, borlábbeliből 31.6 százalékkal, háztartási vas- és fémtömegcikkekből 41.9 százalékkal, villamossági- cs műszaki cikkekből 64.4 százalékkal, üveg- cs porcelánárukból 71 százalékkal, bútorból 36.3 százalékkal vásároltak többet, mint 1953 első felében. A fogyasztók szeptember 6-tól az év végéig csak a kiskereskedelmi vásárlásaiknál (piaci vásárlást nem számítva) több mint 26 millió forintot takarítottak meg. Annak ellenére, hogy a lakosság áruellátása az év második felében fogyasztási cikkekből iavult, a kereskedelem egves cikkekből nem tudta a keresletet teljes egészébon kielégíteni. — Hiány mutatkozott egyes horganyzott és zománcozott edényárukból, mezőgazdasági szerárukból és kisgépekből, lónatkó- szegből és lópatkósarokból, különféle szegárukból. telepes rádiókból, gyermekruházat stb. A forgalom emelkedésével nem fejlődött arányosan a kiskereskedelem bolthálózata. A meave eeves területein hiány mutatkozik élelmiszer és vegyesipari szaküzletekből. BERUHÁZÁSOK — ÉPÍTKEZÉSEK 1953. évben a kormányzat Szolnok megye népgazdasági beruházásaira 107 százalékkal nagyobb ösz- szeget fordított, mint 1952-ben. —< Ezen belül az építkezésekre fordított összeg mintegy 150 százalékkal haladja meg az 1952. évit. A lakosság íobb ellátása érdekében üzembe helyezték a szolnoki Népbüffét. Bővítették a marifűi Tisza Cipőgyárat. 1953 második felébpn kezdték meg Kunhegyesen egy 200 vagonos tárház építését, a Tisza Cipőgyárban másfélmillió forintot meghaladó költséggel egy vízmű építését, és ugyancsak megkezdődött a Szolnoki Stúdió építése is. A mezőgazdaság fejlesztésére, különösen a kormányprogramul megvalósítása során, jelentős összegeket fordítottak. Mintegy 63 millió forintos beruházással korszerű istállókat, magtárakat, gép- és hangárszineket helyeztek üzembe. Kispaládicson felépült négy 140 férőhelyes marhaistálló, A szocialista szektorban ielentős mértékben növelték az állatférőhelyek számát. A mezőgazdaság ebben az évben számos erő- és munkagépet kapott. Az egészségügyi, munkavédelmi beruházások összege ielentős mértékben emelkedett. A vállalatok e beruházások megvalósítására a Dárt ás kormányhatározat után több gondot fordítottak. Több üzemben üzemi öUHző, étkező és mosdó helyiséget bocsátottak a dolgozók rende'kg- zésére, és bővítették a bölcsődei hálózatot. 1953-ben közel másfé’m’lHó költ(Foljriatás a 2, oldalon) * £ *
