Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-07 / 32. szám
SZOI.NOKMEGYE1 NÉPLAP 1954 február 7. Több gondoskodást várnak a sütőipari dolgozók A négy külügyminiszter berlini értekezlete ok szó esett már a szolnoki Sütőipar Vállalat munkájáról. A? utóbbi időoen megszüntet ték a kenyérellátási zavarokat és az előforduló kisebb hibák inkább az áru- dák helytelen rendeléséből vagy szállítási nehézségekből adódtak. Városunk sütödéi azonban mée ma is az elhanyagolt, « korszerűtlen berendezésű volt kisüzemek helyisé gelben dolgoznak. Tekintélyes összeget fordítottak ugyan javítási és korszerűsítési munkák elvégzésére és a dolgozók szociális ellátottságának biztosítására, mégsem lehet azt mondani, hogy minden probléma megoldódott- van még tennivaló éppen elég. A József Attila-úti 5. számú sütöde szociális és műszaki felszerelése jó Tiszta, meleg öltöző, szekrények, fürdő és higiéni- kus mellékhelyiség áll e dolgozók rendelkezésére Az üzem munkásairól vak gondoskodás meg is hozta a szép eredményt. Jr kedvvel dolgoznak a mun kasok. Egyik reggel — a:- időjárás okozta közlekedési nehézségek miatt — két szakmunkás nem tudott megjelenni munkahe ’.yén. Gáspár János és két betanított segédmunkásn^ vállalták, hogy távolmaradt munkatársaik helyet- 's dolgoznak, csak ne legyen zavar a kenyérellátásban. Szavukat állták és kisütötték a szükséges ke- nyérmennyiséget. Bizony nem folyik ilyen lelkes munka a Rákócziin ti 6-os üzemben, mert s kemencejavításkor nyitva hagyták azt a rést, ahol az építőanyagokat adogatták be, s így a helyiség hideg Modem dagasztógépe- kapott a Hubai Ferencutcai kettes sütöde. A dolgozók mozgási lehetősége azonban a régi egy-ké- személyre méretezett sütödében, ahol most heten nyolcán is dolgoznak — kicsi. Hátha még az ú.i gépeket is beszerelik Helyszűke miatt csak ki.- fürdőszobát építettek itt a dolgozóknak, s ez egyben öltözőül is szolgál. Nincs azonban szekrény benne és így keresztbe kifeszített kötélen lógnak a levetett ruhák, az ajtó mögött egyrakáson hevernek a cipők. Attól persze nem kell félniök a dolgozóknak, hogy vizes lesz ruhájuk, mert a fürdő nem jé és nem használhatják. A Ságvári-úti 1-es sütöde öltözője is kicsi, sötét. Szekrények vannak ugyan, de hiányzik a pad vagy szék, ami a kényelmesebb öltözködést elősegítené. Elkészült a Csallóköz- utcai kemence javítási munkája is, de öltözőnek sem helye, sem terve nincs. A kolozsváriét. !7-es sütöde vezetője pedig kénytelen volt beköltözni íróasztalostő] a munkaterembe, mert az üzlethelyiség nincs fűtve Sokkal többet törődjön a szolnoki Sütőipari Vál- alat vezetősége a dolgozókkal, gondoskodjék szociális ellátásukról és ne várjon minden megoldást a tröszttől. Az igazgató rs ’átogassa meg az üzemeket, hallgassa meg a dolgozók panaszait, javasla tait. Joggal nehezményezik a sütőipar dolgozói a -ermelési értekezletek elhanyagolását, mert így nem tudják közösen megbeszélni a hibákat és azok kiküszöbölésére sem tehetik meg javaslataikat. EZT MONDTÁK AZ ORVOSOK | AZ utóbbi | időben sok bírálat hangzott el a dolgozók körében orvosaink munkájáról. Úgy, ahogy azt a beteg látja — talán igaz — is Szeretnénk azonban betegeink figyelmét felhívni néhány olyan körülményre, amelyet nem ismernek Reméljük, hogy e problémák megismerése alapján meg- változik véleményük EjNp az orvosok munkájá- Siojhfe Járói. ’iiÍlT ‘ Mi’ ak5k állandóan "Veit i betegekkel foglalkozunk és halljuk véleményüket a körzeti, rendelőintézet; és kórházi orvosok mun ká járó; nyugodtan állíthatjuk, hogy a betegek 90—95 százaléka mindenkor megelégedett az ápolással, kezelésHa megnézzük kik azok. akik elégedetlenek, türelme lenek, azt látják: főleg a.zok, kik gyakran ülnek az orvosi rendelőkben, többször fekszenek kórházban, hosszabb Ideig táppénzes betegek Tapasztalhatjuk, hogy ezek az Idege, sebb, türelmetlenebb természetű dolgozók — akiknek bizony bármit Is tesz az orvos legjobb tudása, legjobb akarata szerint, — nincsenek megelégedve I EZEK követelőznek"! jeleneteket rögtönöznek, aminek eredménye gyakran egy-egy újságcikk Számtalan esetben már hangos, sokszor szitkozódó, fenyegető fellépéssel az orvost is türelmetlenné teszik. Sokan nem is tudják, hogy hányszor hangzik el: „Az újságba kitétetem'’, vagy „Majd én elintéz- tetem a tanáccsal” és más hasonló támadás. Sajnos-, orvosaink egy- egy csoportja nem eléggé öntudá- tos, vagy túlöntudatos és nem utasítja vissza az ilyen fellépést. Soikan elfelejtik, hogy a* * * orvos Is végez olyan fontos, nehéz munkát mint bárki más. Orvosainknak aa fáj • legjobban, hogy 5t-tiz százalék türelmetlenkedő lebecsüli fáradságos munkájukat. Ha tekintettel lenne a türelmetlenül a váróiban ülők tömegére, ha egyszer is megkérdezné, hogy vájjon hány beteget kell még aznap a lakásán meglátogatni az orvosnak, nem lenne olyan követelődző és nem támadna. Ezek a betegek elfe- ejtik, hogy az orvosnak is van munkaideje. Az orvos munkája is csak akkor eredményes, ha jól be udja osztani a napi 12—15 órás kötöttségét. S ha erre figyelemmc 'ennénk, nem jönnének egyesek endelési idő után — arra apellálva, hogy azt a pár percet az orvos rá tudja szánni. — Kérdezzék csak rpeg az orvosfeleségeket, hogy fér- :ük mikor kerül haza este, vagy mikor tud nyugodtan ebédelni, vacsorázni. Szolnoki viszonyokról csupá annyit: _________ | ROHAMOSAN I növekszik a város lakossága Sokan járnak be vidékről is s egy orvosi körzetre 4500 lakos jut. Ez azt jelenti, hog\ egy ovos csak becsületes igyekezettel s erejét megfeszítve tudja ellátni betegeit. Általában a lakossás 3—4 százaléka szorul valamilyen oknál fogva orvosi segítségre naponta. Ebből kiszámítható, hogv egy orvosra milyen nagy felad a- vár. Még nehezítik a munkát azok akik nem is betegek, de mert »Ingyen van az orvos» s annak kötelessége őket ellátni, — rendclöröl-rcnde- lőro Járnak. Ezek természetesen saját bajukat tartják a legnagyobbnak közülük kerül ki az elégedetlenkedők, követelődzők zöme, így zúdul sok beteg a körzeti orvosra, így növekszik a rendelőintézeti szakorvosok betegeinek száma és ezen keresztül szaporodik a kórházi beteglétszám is: a sok céltalan, oknélküli kivizsgálás-kérés végrehajtása miatt. A szolnoki rendelőintézet napi betegforgalma meghaladja az ezret s ezeket igyek- sziink el is látni. I körzeti I orvosainknak nagt nehézséget jelent azonban a fuvarhiány. Ezt fokozza még az is, hogy a fekvő betegeket nem a korareggel! órákban jelentik be és így egy nap többször is ki kell menn ■gyanabba az utcába. Pedig egv ttal el lehetne intézni, ha rendben érkezne a bejelentés. A Madách-utcal rendelőintézetben megoldottuk az éjjeli inspekciót, s mégis sokan a körzeti or vost zavarják fel álmából és megsértődnek. ha az orvos nem meg- izornaV Sok eléeedetlensép seármazllt abból Is, ha a kör*et! orvost dél- előit vagy délután rendelése közben sürgősen beteghez hívják és kiderül hogy a beteg saját Iái án Is ettnilott volna jönni az orvos rendelőjébe Ilyenkor elégedetté, nek — és Joggal — a várakozók, mert egy óra hosszára ahh marad a rendelés folvamatossága, I kom’öí.y mnA I az is, hogy so- >an bizalmatlanul fordulnak a körzeti orvosokhoz. Nincs sok értelme innak, hogy az ilyen beteg fe’ke- resse az orvost és növelje a várakozók számát. Ellenben tudomásu kell venni, hogy ma már nincsenek régi OTI orvostípusok nálunk, s bizalommal fordulhatnak hozzájuk Mi, orvosok csupán arra kérjük betegeinket, hogy legyenek a sok munkát végző orvossal szemben több türelemmel, több bizalommal ás nagyobb megértéssel. Orvosainknak egy feladata van: gyógyítani a betegeket. Viszont kötelessége az elég sok ideges embert őszintén felvilágosítani arról is, hogy egészséges. Elmondta: DR. SEBŐK ANDRÁS rend. int. főorvos xooooooooooo <*. I MÓRA FERENC 187»—1934 1834 február 8-án halt meg Móra Ferenc M ÖRA FERENC írásait olvasod — és szinte fogad között érzed a végtelen magyar Alföld porát, szemedben vakítóan vibrál a tikkasztó nap, látod a paraszt napszítta, cserzett bőrét és úgy érzed hogy a te arcodról is lassan pereg a veríték — öntözve a millió titkot rejtő földet. A parasztról írná nagyon nehéz Évszázados küzdelem a földdel, az úrral, az adóval, a nincstelenség- gel és a tudatlansággal, a város ember előtt érthetetlenné és nagyon sokrétűvé tette a magyar parasztot A föld iránti szerelme, fanyar humora, saját erkölcslsége, büszkesége és ravaszsága, öröme és bánata nehezen önthető szavakba. Kevés írónak sikerült ez, de Móra Ferenc ezek közé tartozik. Móra írásaiban Mikszáth és Tömörkény hagyományainak tovább- folytatója a népies elbeszélésben De azért mégis más, mint nag> elődei. Mikszáth írásaiból könnyebben kiolvasható a tanulság, Tömörkény vaskosabb és életszerűbb Móra stílusa azonban kétségtelenü odahelyezi őt a magyar nyelv legnagyobb művészei közé. Móra nem volt forradalmár, de írásaiban ren geteg a leleplező erő. Sokszor mée akkor is, amikor felületesen olvas va, csak haikszavú mesemondó — nkkor is vádirat az írása — vád- rat, amelynek minden mondatát » fogató nyomora és a szegénységtő' megszabadult, de a földnélküli já- nosokat igazán ismerő és megértő mély emberi érzés. U ÓRA SOHASEM felejtette el a * ■ szelet kenyér utáni vágyát, a Keserű „szeptemberi emlék”-et, az iskola paradicsomából kikergetett tízéves gyerek fájdalmát. Móra Ferenc akkor sem felejtette el a kiskunfélegyházi szegénysort, aho született, amikor a Szegedi Napló munkatársa (1902), majd főszerkesztője lett (1913), vagy amikor már a Szegedi Múzeum igazgatója Évekig járta mint régész a szeged- környéki tanyákat, régi római temetőket, pénzeket keresve. És amit a régész nem látott meg, azt meg- átta az író. Miközben a földmélyében kutatott, meglátta a nyolcvan filléres napszámot, meglátta, hogy az ogy-két holdas bérlők, a kispa- rasztok hiába öntözik saját verítékükkel a mostoha földet, a termés csak elmegy adóba, ugyanúgy ahogy elmegy a tehén, meg a disznó is, sőt még a tábla szalonna is hogy „megmentse az államot” Móra látta, hogy valahol baj van Novelláiban, regényeiben ez a visz szatérő motívum, a felelettel néha adós. de aztán kimondja ezt is — M ÓRA BEFELÉ SÍRÓ ember, de keserűsége igen sokszor elárasztja a teleírt lapokat. Olyan ember, aki együttérez a „Földhözragadt tfánosék’-kal. Ezekben a novellákban a legnagyobb. Itt látni egjobban, hogy felül tudott emelkedni korának erkölcsein, amikor ezekről a kisemmizett parasztokról ír. Megérti a parasztot, aki felgyújtja két kezével összekapart tanyáját, mert a biztosítótól pénzt akar kihúzni, hogy kiházasítsa lányát. Megérti, mert közülük való. És amikor gondolataiban visszaszáll a római korba, hogy megírja nagy regényét Diocletianus császárról (Aranykoporsó) akkor is félbeszakítja munkáját, hogy még a regény megjelenése előtt, kiszakadva a letűnt világból — beszéljen azokról, akik közül való, azoknak, akik közé küldték, minden cifrázás, minden szépítés nélkül. k/JÓRA FERENC írásainak jó * ’ részét teszik ki kultúrpolitikai cikkei, hiszen Móra kulturpoli- tikus is volt. Nemcsak mint a Szegedi Múzeum és Könyvtár őre, il- 'etve igazgatója, hanem mint író újságíró is. Ilyen írásai (A herepf- -dény, A csaló). A felvilágosult, a fiatalokat szerető pedagógus maradandó művei. És amikor „A kalci- nált szóda” című novelláját olvasezen a héten — az előzetes megállapodás értelmében — Berlin de mokratikus körzetében, az Unter Den Linden-en emelkedő szoviet nagykövetség épületében folvtatta munkáját. A Szovjetunió nagykövetségének hatalmas, klasszicista stílusban. 1948 és 1951 között főles a Szovietunióból hozott épület- és díszítőelemekből épített Dalotáia méltó keretét adja annak a2 értekezletnek. amelytől a világ népei a nemzetközi kérdések egvrészének megoldását, a tartós béke felé vezető út megnyitását váriák. A monumentális épület is. amely a szoviet építészet egyik remekművének mondható, önmaga is példázza, hogy az az út. amelyet a Szovietunió nyitott meg az emberiség előtt az építés, a békés munka, a nagyszerű alkotások, s a boldog emberi iövő útja. A három nyugati ország külügyminisztere először hétfőn délután röviddel három óra előtt lépte át a berlini ővezethatárt. hogv néhánv perc múlva — a szoviet katonai díszőrség sorfala előtt elhaladva — kíséretükkel együtt helvet foglaltnak a szovjet nagykövetség tár- gyalótermül szolgáló, lenyűgöző méretű, húsz méter magas kupolatermében. a hatalmas kerek tanácskozó asztalnál. Itt. ebben a teremben döntő stádiumába került e héten a második napirendi pontról. ..A német kérdés és az európai biztonság megőrzésének feladatairól’1 szóló tanácskozás. E napirendi pont fontosságára iellemző az, amit Molotov elvtárs ieevzett mea egvik felszólalásában: hogy a berlini értekezletet főleg annak alapián ítéli maid meg a világ, miiven eredményekre vezet a német kérdés megtárgya- 'ása. A tárgyalások során két terv került a ..néev nagv“ asztalára: Eden angol külüevmimszter terve és a szoviet küldöttség iavaslata Felvetődik a kérdés- mi az eevik és ml a másik terv célia? Mit mond az egyik, s mit a másik iavaslat? Az „Eden-terv", amelyet nyilvánvalóan külön összebeszéléseik során főztek ki a nyugati küHigvmimszterek (amint a bonni kormány berlini szóvivőié Közölte) .a nyugatnémet kormám aktiv közreműködésével”, o főhans- -úlvt az úgynevezett ..szabad1’ vá- 'asztásokra helvezi. s a leglényegesebb kérdést, a Németországgal kö- tendő békeszerződést az utolsó helyre teszi. Az angol terv ugvanis a következő sorrendet iavasolia a német kérdés megoldására: I. szabad őssznémet választások: 2. ennek alapián nemzetgyűlés összehívása az alkotmány kidolgozására: 3. alkotmány elfogadása és össznépiét kormánv megalakítása: 4 tárgyalások a Németországgal való békeszerződés megkötéséről. Az angol iavaslat — amint már ebből is ’átható — háttérbe szorítia a német békeszerződés ügyét. halogatni igyekszik megkötését, meg akaria nehezíteni a német egység megteremtését. S még egv alapvető és döntő célt akar elérni, amelyet a suk az egykori inasoktatásról, mi is vele együtt megsímogatjuk a naponta negyedfél órát alvó, gyulladásos szemű tizennégyéves pékinas kócos haját. Móra Ferencnek nem sok elismerésben volt része életében. De munkája műveiben tovább él. Él a Szegedi Múzeumban, ahová messzi tanyákról is bejárnak az egyszeri! emberek, hogy egy kis tudományt szívjanak magukba. Él regényeiben. Él stílusában, nyelvében amelynek ápolása, tanulmányozása a mai írók feladata, mert Móra Ferenc minden szava igazi zene, a magyar paraszt és a magyar föld szívből! szeretete. terv finom selvempapirosba csomagolva akart beadni a .lémet militarizmus úJiáélesztése által veszé- veztetett európai népeknek: o nvu- -ati hatalmak terve szerint usvanis az ösisznémet kormányt felhatalmaznák. hogy átvegye a Szövetségi Köztársaság és Németország szoviet övezete nemzetközi Joeait és kötelezettségeit.“ Ez a körmönfont gondolat pedig nem Jelent mást. mint hogv fenn kellene tartani azokat a köte’ezettséaeket. amelvek a bonni é> párizsi szerződések értelmében Nvugat-Németországra hárulnak. sőt ezek a kötelezettségek Kelet-Németországra is kiterjednének. A bonni szerződés értelmében évtizedekre fennmarad Nvueat-Né- metországban a fél-meeszállásü rendszer, a párizsi szerződés nedis Nvuaat-Németorszáaot ötven évre egy Amerika által összetákolt háborús csoportosulás szekeréhez köti. Vagyis- az ..Eden-terv“ olvan ..szabad’1 Németország megteremtését "éiozza. amelvik szorosan hozzá lenne láncolva a nvugati háborús szövetséghez, amely tagia lenne a 'szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló „Európai Védelmi Közösséginek. A Molotov állal előterjesztett javaslatok ezzel szemben a következetes szovjet békepolitikát tükrözik, — amelynek céljai, — ellentétben aa „Eden-terv“ céljaival — szoros összhangban vannak a német nép és Európa népei biztonságának érdekeivel. Milyen alapokra helyezi javaslatát a Szovjetunió küldöttsége? Az 1945 februáriéban megkötött jaltai és az 1945 augusztusában kötött potsdami nemzetközi egyezmények alapelveire, — amelyeket Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió elfogadott, s amelyekhez Franciaország kormánya is csatlakozott. E kéf egyezmény világ»* san kimondja: meg kell semmisíteni a német militarizmust és nácizmust, lehetőséget kell nyújtani a német népnek, hogy életét demokratikus és békés alapion szervezhesse újjá. A béke érdekei sugalmazták a. szovjet javaslatot, amely előtérbe helyezi, első megoldandó kérdésként jelöli meg a német békeszerződés ügyét. A szovjet javaslat a nyugatiak által szándékosan homá’vban tartott kérdésből nyílt napirendi kérdést csinált és világosan megjelölte: hat hónapon belül. de legkésőbb 1954 októberéig békekonferenciát kell összehívni a Németországgal való békeszerződés megkötésére. Továbbá: Németország demokratikus és békés alapon történő újraegyesítése érdekében alakítsanak Ideiglenes őssznémet kormányt a szabad választások előkészítésére és végrehajtására. A szovjet javaslat kényes kérdést szegez a nyugati hatalmak képviselőinek: mondják ki, merre vigyen Németország útja. a háború vagy a béke felé’ Sőt Molotov elvtárs a szerdai ülésen felvetette, meg kellene kérdezni népszavazás útján magát a német népet, hogy béke- szerződést kíván-e, vagy háborús szerződéseket? A német nép válasza alig lehet kétséges. Ezért utasítják el a nyugati külügyminiszterek a népszavazás gondolatát, ezért burkolóznak homályos fejtegetésekbe. Hiszen ők a német nép sorsáról, a német nép megkérdezése nélkül szeretnének dönteni, ők a német népet ágyútöltelékként akarják felhasználni imperialista vágyaik kielégítésében. Az adenauerista sajtó központi utasításra igyekszik elhallgatni és elferdíteni a szovjet javaslatokat — de eredménytelenül. Molotov elvtárs javaslatai alapjában rendítették meg az Eden által beterjesztett nyugati tervezetet, s mély hatást gyakoroltak az egész német népre: A német nép széles tömegei meghallgatást követelnek saját ügyükben. A nyusainémetországi munkanélküliek küldöttsége V. M. Molotov szovjet külügyminiszter részére emlékiratot nyújtott át Sz. Gyengínnek Berlin (MTI). Sz. Gyengint, a Szovjetunió németországi főbiztosának képviselőjét február 4-én nyugatnémetországi munkanélküliek és nyugdíjasok küldöttsége kereste fel. A küldöttség tagjai a következők voltak: W. Idler, a Nyugatnémetor- szági Munkanélküliek Bizottságának elnöke, M. Wilbach, ugyanennek a bizottságnak az alelnöke, F. Schoop, az Esseni Munkanélküliek Bizottságának elnöke és I. Harter, a Bajorországi Munkanélküliek Bizottságának elnöke. A küldöttség Molotov szovjet kül- ügyminszter részére emlékiratot nyújtott át Gyenginnek. Az. emlékiratban felkérik V. M. Molotovot, hogy támogassa a négyhatalmi értekezleten a nyugatnémet munka- nélküliek következő követeléseit: egységes, demokratikus Németország megteremtése, Igazságos békeszerződés kötése, a megszálló csapatok kivonása. Kelet- és Nyugatnémetország képviselőinek meghallgatása. Gyengin kijelentette, hogy átadja a nyugatnémet munkanélküliek emlékiratát a berlini értekezleten résztvevő szovjet küldöttségnek. — Nyugat-Berlin amerikai, brit és francia városparancsnoka nem volt hajlandó fogadni a munkanélküliek küldöttségét. (MTI).