Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-04 / 29. szám

A SZOLNOKMSG¥H NÉPLAP 10M 4 Népi táncosok, zenészek között szolnoki Damjanich János Múzeum megkezdte a Kun­ság népi táncainak, énekeinek gyűjtését. Az első gyűjtő brigád január 27-én Kisújszálláson kezdte meR a munkát. Egyszerű, s nem is különösen érdekes hír ez annak, aki nem ismeri a gyűjtés megkezdésének előzményeit. Évek óta folyik már a vita arról, vájjon élnek-e még a Kunság lakóinak emléké­ben a régi népdalok, táncok, népi mesék. Erre vitára mintegy két hónappal ezelőtt a kisujiak válaszoltak először, s nem is akár­hogyan. Szavak helvett tettekkel. Akkor történt ez, amikor a kul­túrotthon versenyt hirdetett a környék régi népi hangszerén ját­szók, a citerások részére. A környékben — ha nem is ieen hasz­nálják már — majd minden háznál ereklyeként őrzik a régi ci- terákat. A versenyen 12 citerás vett részt, s igen nagy volt a siker. A szereplőket alig akarták leengedni a színpadról. Más eredménye is volt ennek a vasárnap délelőttnek. A verseny után először Márta Károly, 78 éves öreg paraszt kérdezte meg — „aztán máskor is lehet jönni ide?“ S a szíves hívószóra azóta már 26 citerás gyűlt össze és megalakították a népi citerazenekart. Egy-egy próbájukra a város végéről is el­jönnek az öregek, fiatalok. A próbákat csak hallgatni jöttek közül került azóta mesemondó, táncos, énekes *— egy egész új népi együttes fiákul itt. LTuwronhetedlIiéii is alig kez- dett sötétedni, egymás után jöttek öregek, fiatalok, a citera- zenekar, énekkar és tánccsoport tagjai próbára. Hamarosan víg dal­tól, tánctól zengtek a kultúrotthon termei, s a fiatalok körül ott szor­goskodtak mindenütt az asszonyok is, hogy segítsék a fiatalok mun­káját, megismertessék velük a régi kunsági dalokat, táncokat. Nem­csak szóval segítettek, de sokuk maga is beállt énekelni, táncolni a fiatalok közé. Amikor a gyűjtők megkezdték a munkát, egyre többen emlegették „fuharos“ Kiss Lajost, a férfiak közül. ,jŐ ismeri a legrégibb dalokat, ö táncjolt közülünk a legjobban. O ismeri a legtöbb régi dalt és tán­cot“ — így emlegették. Küldöttség indult hát Kiss Lajos bácsiért, s vagy félóra keresés, rábeszélés után rá is állt, eljött ő is. „Sarkan- tyús legény“ volt fiatal korában, akinek sarkantyúja nem csak úgy csengett a világba, ha kellett, ha nem, de bizony csengett az a tánc­ban úgy, hogy az adta a zene üte­mét. Most kicsit húzódozott, nem akart táncolni, nehogy kinevessék öreges táncát a fiatalok. Akkor állt csak rá, hogy megmutassa hogyan járták valamikor, amikor elmond­ták neki, hogy a kisuji táncosok kalocsai tánccal készülnek a kul- turversenyre. — „Még hogy kalo­csai tánc, hát hol a csodába van ide az a Kalocsa. Miért nem kun ságit járnak ezek a gyerekek?“ — Megmutatta hát a táncot, ügy járta a 60 éves Oláh Eszti nénivel, hogy örült a lelke gyűjtőknek, nézőknek egyaránt, A gyűjtők egyike, aki művé- ** szeti vezetője az egyik szol­noki táncegyüttesnek, a tánc után alaposan kikérdezgette Lajos bácsit, hogy is volt az? Milyen ruhát vi­selteik. hogyan kérték fel a lányt? Lajos bácsi válaszolgatott egy ideig, aztán már nem állhatta, megkér­dezte. — „Minek kérdez maga any- nyit ezekről a régi dolgokról, úgy is másképp van az manapság“. Amikor megtudtta. azért érdeklő­dik tőle a fiatal táncos, mert a szol­noki együttesnek akarja betanítani a táncot, sietve otthagyta őt Kiss Lajos, s a helyi tánccsoport vezető­jét kereste meg. „Hát ezért hívott ide, hogy ezek ellopják a táncun­kat? — pirított rá haraggal. Hol­nap este itt legyen ám minden tán­cos. mert én most már eljövök, s megtanítom őket, de hamar. A mi táncunkat a mi fiataljaink mutas­sák be először, ne ezek a szolno­kiak“. Nagy szó volt ám ez, mert eddig ugyan hiába kérték őt, hogy jöjjön és segítsen a táncosoknak, hallani sem akart róla. % Fin Lajos táncát látva, da- lolni, táncolni" kezdtek aztán mind, a férfiak is. Réfcasi József csárdást táncolt, Balogh János bá­csi régi kunsági dalokat énekelt Id. Papi Lajos meg a bodza piku- lán játszott, s hamarosan olyan mulatság kerekedett a próbából, hogy Kiss bácsi haragját feledve sorra táncoltatta az asszonyokat már akikkel együtt volt valamikor fiatal. Éjfélig is elhúzódott a próba, meg a gyűjtők munkája, de volt is ered­ménye. Vagy tíz, eddig ismeretlen dal került a felvevő gép szalagjára, s nem kis eredmény az sem, hogy a járási kulturverseny bemutatóján kunsági csárdást járnak majd a kisújszállási fiatalok. Vannak hát táncok, dalok a Kunságban is, csak szív és lelkesedés kell a gyűjtő munkájához, no meg türelem, s néha egy kis ravaszság sem árt. — Kiss Lajos bácsi esete is ezt pél­dázza. AZ ORSZÁGOS BEKETANÁCS KIADVÁNYAI „Békeüzenei“ címmel az Országos Béketanács ké­pes füzetet ad ki, amely G. M. Ma- lenkovnak, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének újévi nyilatko­zatát ismerteti. A füzet tényékké adatokkal, fényképekkel mutatja be azokat az eseményeket, amelyek hozzájárultak a nemzetközi fe­szültség enyhüléséhez, a népek közti barátság — közte a szovjet és az amerikai nép barátságának el­mélyüléséhez. A füzet összefog­lalja azoikat az eredményeket, ame­lyeket a békéért folyó harcban ed dig elértünk. Ezek az eredmények megerősítik hitünket abban, hogy az 1954-es esztendő valóban a nem- zeíközl feszültség további enyhülé­sének esztendeje lesz. Qsmerd meg a .£í!4?.£Í — A Társadalom- és Természettudományi- Ismeretterjesztő Társulat válaszol a dolgozók kérdéseire — Az aszteroidokról, a Jupiterről és a Satumuszről KÉRDÉS: Lehetséges-e. hogy az aszteroidok a Napról annak roha­nása közben lehullott, vagy lesod­ródott darabok és így lehetséges-e. hogy az aszteroidok gyűrűje nap­rendszerünk határa? — A Jupiter és Saturnus külön naprendszerek-e? (Kovács Sándor. Kunhegyes.) FELELET: Az aszteroidok. mint égitestek, a bolygókkal tellesen egyenlő elbírálás alá esnek. Irv — ha elfogadjuk Schmidt szovjet aka­démikus elméletét a bolygók kelet­kezéséről. amely szerint a bolygók egy óriás méretű kozmikus por­felhőből keletkeztek, akkor a Nap keresztülrohant ezen a porfelhőn — akkor azt kell mondanunk, hogy az aszteroidok nem a Napról „lehul­lott, vagy lesodródott darabok.“ A naprendszer határát azonban akkor sem jelentené a törpebolygók gyűrűje, ha azok a Napról szakad­tak volna le. (Egy naprendszerre jellemző, hoev van napja, amélr körül keringenek a nála rendszer rint sokkal kisebb égitestek, ezeket bolygóknak nevezzük. A bolygók távolsága napjuktól csillagászati szemmel nézve nagyon kicsiny.) Az aszteroidokon kívül eső bolygók, te- hát a Jupiter. Saturnus. Uranus, Neptunus és Pluto, pontosan ugyan-* olyan törvényszerűségek szerint ke­ringenek a Nap körül, mint a belül lévők, tehát a Nap bolygó-család-* iába tartoznak. Az, hogy ezeknek a bolygóknak több kísérőié (holdja) van. nem vál­toztat a helyzeten, hiszen a Föld körül is kering a Hold és mégsem tekinthetjük külön ..bolvgórend- szemek. Bánd! Alajos egyet tanársegédi a Társulat tagja. Hogyan állapítják meg a leletek korát? KÉRDÉS: Hallottunk a megyénk­ben folyó ásatásokról. Szeretnénk tudni, hogyan állapítják meg a le­letek korát? (Szabó Mihály. Kun­hegyes.) FELELET: Ha sírokról, illetve te­metőkről van szó. akkor a temetke­zés módja és a csontváz mellett ta­lálható leletek adnak támpontot a kor meghatározásához. Bizonyos koroknak és népeknek ismerjük a jellegzetes leletanyagát. temetkezési szokásait (pl.: a szarmata-iazig né­peknél a sokszínű gyöngyeiket, edényeiket és fibuláikat: az avarok­nál a pompás öv- és szíivéa dísze­ket; a honfoglalási szláv törzsek­nél a halkarikákat, stb.) és így könnyű megállapítani, hogy a lele­tek milyen idősek lehetnek Felmerül azonban a kérdés: ho­gyan állapítják meg először ezeket? A sírokban lehet néha érmeket Is találni. Ezeknek a használati idejé­ből következtethetünk a korra is. Megfigyeljük jól ezeknek a sírok-* nak mellékleteit és —* ha hasonló anyagot találunk más helyütt *-* azt mondjuk, hogy ez is abból a korból való. Ellőkerülő újabb érem-* leletes sírok mindig bizonyosabbá teszik meghatározásunkat. Ha egy ismert korú sír alatt más temetkezési nyomra bukkanunk, akkor azt mondjuk, hogy az vi­szonylag régibb. Sok anyag is­merete kell tehát ahhoz, hogy pontos meghatározást adhassunk. Megkönnyíti a dolgot, ha abbét a korból írásbeli feljegyzések is vannak. PL a tatárjáráskor elpusz­tult falut, vagy annak temetőiét feltárva ismerhetjük meg a XHL századra jellegzetes leletanyagot. Kaposvári Gyula múzeumvezető, a Társulat' tagjai. A MA! FRANCIAORSZÁG Irta: DOMINlQUE DÉSANTI Wa meg akartuk tudni, mi fog­lalkoztatja Párizs lakóit, akik csak néha-néha mennek el gyűlé­sekre és az újságokat sem mindig olvassák el. keresve sem találha­tunk iobb megfigvelőhe'vet. mint <i párizsi Metrót a munkanap befe­jezése után,.. Egy alkalommal a Metro kocsi­jában két fiataL gondosan fésült és szerényen öltözött fiatal nő ült mellettem. Beszélgetésükből kivet­tem, hogy egy samoongvárban dol­goznak (a evár reklámai egyébként a Metro falait díszítik és állandóan hallhatók e rádióban). Napi nyolc órán át hallják a szenvtelen, éneklő hangot: „Mozogjatok gyorsabban! Tartsátok be a ritmust! Gyorsab­ban. gyorsabban?“ A kis üvegeket samponnal töltik meg.,. Olyan gyorsan és olyan sokat kell dol-goz. niok, hogy újjufc még most is idege­sen rángatózik. A bérűkről beszél­tetnek. amely a legszükségesebb kiadások után alig elesendő arra. hogy naponta egysiar meleget tud­janak ensnt, — Odahaza minden naaámap csak veszekedést hallottam — mondja az idősebbik. — Csupa ke­serűség minden. Apám szocialista, tériem pedig, a CGT tagja... Most képzeld el. két héttel ezelőtt meg­állapodtak egymással. Elsősorban abban, hogy növelni kell a munka­bért. Hiszen így lehetetlen tovább élni. az ember nem tud miből egv pár cipőt venni,., Másodsorban pedig a férjem aláíratta apámmal a tiltakozást ezek ellen a szerződé­sek ellen, amelyek újból szabadke­zet adnának Nyugat-Németország- nak. Mintha a megszállás ideién nem láttuk volna, hogy az Ilyes­mi mit hoz magával. Tudod, a bon­ni. meg a párizsi szerződésről van szó. Meg kell akadályozni megvaló­sításukat. A Berlinben összeülő minisztereknek meg kell egyezniük egymással. Képzeld eL a férjem már nem egyszer próbálta rávenni apámat, hogy ilyen vagy olyan írást írion alá. de mindig eredmény nélkül. Most pedig aoám aláírta és így szólt: „Ezzel százszázalékig egyetértek, még akkor is. ha a kommunisták mondják. Ezek a szerződések tényleg a háború út­ját egyengetik/’ Gondold csak meg" ■a héborúétj Á fiatalabbik nő s számtalan bulvárlap egyikét tartja a kezében, amely azt akarja elhitetni a sampon és eavéb gyárak mun­hrifív ^ harc bvnny tálán és hogy az osztálvsorsjáték hozhat szerencsét, azon nyerni annyit je­lent. mint férjhezmennl a gyáros fiához. Szóval ez a második elgon­dolkozva válaszol: •— Igen. vasárnap délelőtt engem is felkeresett néhány fiatal ember és kérte, hogy írjam alá ezt a tilta­kozást ... De tudod, én olyan tá­jékozatlan vagyok! „. . Az idősebbik közelebb hajol szomszédnőjéhez. Igyekszem, hogy egyetlen szavát se mulasszam el. ■— Régebben ón is úgy gondol­koztam. mint te. De él vidéken egy nővérem és az írta. hogy küldött­ségbe ment a képviselőjükhöz. Azt hiszem, radikál-szocialista. És tu­dod. mit válaszolt neki: ..Minden alkalommal, amikor felkeresem vá­lasztóimat — mondta — küldöttsé­gek rohamnak meg. Én a kommu­nisták ellenfele vagyok, de szá­molnom kell azzal, hogy ezekben a küldöttségekben a legkülönbözőbb véleményű emberek vesznek részt és azok mind aláírják a tiltako­zást.,, Önök pedig tudják, hogy hogy mennyire tisztelem válasz­tóimat ..Utána még egy egész beszédet mondott. írja a testvérem. Később a képviselő egyik ismerőse elmondta testvéremnek, mit mon­dott ez a képviselő a barátainak: ..Végül mégis csak a választóimtól függök. Ez elgondolkodásra kész­tet...“ Látod, ez azt jelenti, hogy az emberek nem hiába írják alá a tiltakozást, A fiatalabb kétkedve, határo­zat lenül ingatta a fejét. Ezt a beszélgetést hallva, eszem­be jutottak a parlamenti tagok — degaullisták. radikálisok és a többi burzsoá pártok képviselői —- akik felszólaltak az „európai hadsereg” és az indokinai háború ellen. Lám. a közvélemény, ereje kényszeríti őket arra. hogy megértsék és figye­lembe vegyék: az egész francia nép kívánja a nemzetközi feszültség enyhülését. ■. Ekkor beleszólt a beszélgetésbe a fiatal nőkkel szemben ülő ember Ecsetekkel tele táskája és festék- foltos nadrágja elárulta., hogy má­zoló. Bocsássanak meg *=» SorduK a nőkhöz *— de szeretnék valamit mondani,,, Amint látják, én má­zoló vagyok:,i Nagyon j<58 tudom. mi az a lakásválság, mik azok az odúk és hogy ez mennyi keserűsé­get jelent.., A háború, amelyet a nácik kezdtek, tönkretette házain­kat. Most pedig az indokínai há­ború emészti fel a kölcsönöket. Ez a háború, meg a készülődés teljesen megakadályozza az építést. A sorsunk még csak rosszabb lesz a bonni szerződéstől és a háborút elő­készítő „európai közösségtől“. Ti­zennyolcéves fiúként harcoltam 1918-ban. Akkor mindannyian azt állítottuk, hogy ez lesz az utolsó háború. Aztán csak a szánkat tá- tottuk, s egyszerre csak újabb há­borúra ocsúdtunk, amikor mar felnőttek voltunk. Hát most nem kéül a szánkat tátani. Én nem va­gyok se kommunista, se szocialista, nem tartozom semilyen pártba se. Egyszerűen csak a CGT tagja va­gyok. mert az én érdekeimet védi... Nos hát én rávettem a munkahe­lyünkön mindenkit, hogy írják alá a tiltakozást a bonni és a párizsi szerződés ellen. Felkerestük a kép­viselőnket is, bár tudtuk, hogy mindig a munkások ellen volt. Hi­szen ő volt az oka annak, hogy 1934-ben rájuk lőttek& még éz a képviselő is megígérte nekünk, hogy a szerződések ellen szavaz, öt is a küldöttségek bírták né erre. Minden reggel már a lépcsőnél em­berek várnak rá.,, Azután elmen, tünk a Qua! D’Qrsavna a külügymi­nisztériumba és átadtuk tiltakozá­sunkat a szerződések ellen, sok sikert kívántunk a bért mi értekez­lethez, ^ párizsi Metrcújan véletlenül ellesett beszélgetés végbe­mehetett volna Franciaország bár­melyik zugában. Hallhatta volna az ember akár Marseilleben is. a szűk kis utcák­ban, ahol mindig fúj az ’óceáni szél, vagy a tágas kikötőben. Ebben a nagy délvidéki városban az emberek sok időt töltenek az utcán. Nemcsak azért, mert a ve­rőfény általában könnyebbé teszi az életet. Azért is. mert ha belő­nünk akármelyik munkáslakástw. » szűk. fülledt, vfanélküíi lakásokba Marseilleben a legtöbb ilyen) ak­kor azonnal szeretnénk kifordulni a szabad levegőre. Ennek a városnak girt*-görbe, keskeny utcáiba«, állandóan zsú­folt villamosaiban, külvárosaiban, az olajfákkal és szőlőskertekkel kö­rülvett falvakban 265.000 aláírást gyűjtöttek a párizsi és a bonni szerződés ellen. A marseillei prole­tariátus — a párizsi munkások után a legharcosabb francia prole­tariátus — megtalálta a vele egy­formán gondolkodókat a hivatalno- nokok között (még a magasállásúak között is), a pedagógusok, diákok, kiskereskedők, orvosok és ügyvé­dek között. Bouche-du-Rhone béke- tanácsának 12 tagja, akik valóban a lakosság minden rétegét képvise­lik, aláírásokat vittek a külügymi­nisztériumnak (az utolsó 74.000 alá­írást 10 nap alatt gyűjtötték ősz- szc). l yonban. « selyem fővárosá­ban, a kohásaok é* a velük együtt más szakmája munkások felemelték szavukat a bonni és a párizsi szerződés ellen, A gépek mellett, az étkezőkben és ruhatárakban minden fel jelen­té*. tilalom, a tulajdonos minden drákói intézkedése ellenére viták lángolnak, fai. íeiesendüt a nép hangja. A Vogfeekben és a ▼endéeben. ezekben a különösen elmaradt me­gyékben. Puy-de-Dcane-baa, ahol MtcbeUn nagyiparos gumi és ab­roncsgyára nehezedik: komoran a lelkiismereti szabadságra, egysze­rű szocialisták, az MRP tagjak a kommunisták, a radükáiisofc közös üléseken tanulmányozzák a német kérdést és hoznak batóroeatot. amelyben sikert kívánnak a négy nagyhatalom külügyminiszterének értekezletéhez és követelőt, hogy utasítsák vissza a párizsi és a bon­ni szerződést. Egy dordoanei városkában a la­kosság 90 százaléka aláírta a tilta­kozást a bonni és párizsi szerző­dés ellen, s a szocialista városi ta­nácsos elnökölt a 'béke híveinek ülésén, P obert Schuman úrnak, az ..egyesült Európa“ és a szén és acél. közösség egyik kezdeményező­iének fogalma sincs arról és soha nem is volt. hogy mi az a francia nép.. Schuman úr Strassbourgban („európa“ fellegvárában) konferen­ciát akart rendezni, hogy „megerő­sítse az Európa iránti bwalmst1’. És mi történt: araiak ellenére, hogy a teremben jelen volt a püs- pök, a prefektus, jele® voltak a „Schuman tervet“ támogató nagy-* iparosok. Schuman urat kifütyül- ték,.. Ezeknek az uraknak meg kell ér-* tenie: minden nyilatkozat, minden levél, minden petíció a nép aikara- tának kinyilvánítása. Nem más. mint alulról jövő felhívás, hogy hozza­nak a tények reális értékelésén alapuló józan döntést, E napokban, amikor a cikket írom, a vasmunkások szakszerve­zetének ülésén találkoztam a nag*' Alsthom ée a Renault-gyár üzemi bizottságának képviselőivé!, Az Alsthom-gyár munkásai be-i számoltak nagyszerű győzelmük-* ről. Elsőízben fordult elő. hoev az üzemi* bizottságban helyetfoglaló mindhárom szakszervezet képvi- selői egyhangúan aláírták a felhív váet, amely * nemzetközi problé­mák békés rendezését követeli. A felhívás befejezésül ért mondja; „A nemzetközi feszültség enyhülő-* se lehetővé teszt hogy kiszélesítsük kapcsolatainkat ^ minden ország-, gal.“ Értse meg “ magyarázták ne­kem a munkások —- ez az első Politikai megegyezés nálunk. A Renault-gyár vasmunkásai is megmutatták felhívásukat, azonkí­vül azt a felhívást amelyet sok- száz egyetemi tasnár ée pedagógus írt alá. A munkások art mondtäte: ,A kari dékán és az esztorgályc*. a szőlőtermelő és az iskolai tanító egyetértésre jutott az ország kül­politikájára vonatkozóan. Minden­kinek az » kívánsága, hogy eny­hítsék a nemzetközi feszültséget.’1 Még egy megjegyzés. A Szovjetunió egy emberöltő óta békét javasol a népeiknek Évtizedek óta igyekeznek torz fogalmakat ki­alakítani a becsületes emberekben erről a szovjet békeakaratrófl. De a becsületes franciáik szeme most kinyílt. Látjuk, milyen önfeláldo­zóén harcol a Szovjetunió a nem­zetközi feszültség enyhüléséért, Ugyanezt a célt kell szolgálnia a négy külügyminiszter értekezleté­nek is. Nem ok nélkül érdeklődnél; nálunk olyan nagyon aziránt, mi történik Berlinben. Honfi tárnáink milliói reménykedve néznek e vá­ros felé. Ilyen és hasonló sortdolatö*: fog­lalkoztatják e napokban az egysze­rű franciákat, akik. világos»« látták a való helyzetet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom