Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-27 / 49. szám

HJ54 február TV.

S«HJ9©K!»EGYFJ PfFPLAP

?>

HARC A TÉLLEL

A FŰTŐ ÍT A Z NAPLÓJÁBÓL

Talán sehol sem állítja oly nehéz feladatok elé a hosszantartó kemény tél a dolgozókat, mint a közlekedésben. A nap minden órájában hősies munkával tudják fenntartani a forgalmat a behavazott vágányokon a vasút munkásai Megfeszített erővel, rendíthetetlen akarattal tudják csak legyőzni kérlelhetetlen telet.

Lapunk levelezője, Szombati József elvtárs, aki maga is mint modonyfelvigyázó vesz részt a téli forgalom kemény munkájában éber szemmel figyeli az eseményeket s rendszeresen beszámol la púnknak a Fütőház dolgozóinak hősies küzdelméről. Az alábbi feljegyzéseket ő készítette:

Este 11 óra van. A szolnoki Fű- őházban azonban nem sokban kü lönbözik a nappal az éjszakától — a forgalom egy percre sem áll le A mozdonyfelvi'gyázó irodájában — ahol állandóan figyelemmel kísérik a mozdonyok útját — szüntelent berregnek a telefonkészülékek.

Tizenegy óra után néhány perccel a budapesti vonalról érkezik jelentés. Az éjszakai gyorsteher. mely élelmiszert, tejet szállít a bu dapesti vásárcsarnokba, elakadt, elromlott a mozdonya. Gondterhelten néz körül a mozdonyfelvigyázó ahogy leteszi a telefonkagylót mintha a mozgalmas környezettől várna hirtelen megoldást.

— Minden mozdony a vonalom van, nem tudok gépet adni... Csak Pintérék vannak idebenn. ök viszont lefutották kilométernormáju kart, most le kell állniok javításra. — így kergetik fejében egymást a gondolatok.

Csüggedten legyint, de mégis megkísérli az egyetlen lehetőséget.

Néhány perc múlva már Pintér elvtárssal beszél. Elmondja, mirő' van szó. Pintér egy darabig nem tudja, mitévő legyen most. Hogy induljon neki „fáradt” gépével a? útnak. Tanácskérőén néz egy darabig két fűtőjére, Pólyák Mihályra is Palásti Andrásra. A pestiekre gondol, akik hiába várnák a tejet reggel, az asszonyokra, akik vásárolni mennek reggelenként a csarnokba. Végül határozottá válik arca.

— Vállaljuk, fiúk?

— Vállaljuk! — mondják ketten is egyszerre. S percnyi késedelem nélkül indulnak is kifelé gépükhöz, hogy minél kevesebbet vesztegeljen a vonat. Eszükbe sem jutott hogy jó volna pihenni — megmelegedni egy kicsit.

A hőmérő mínusz 20 fokot mutat. Pintér Béla kihajol a mozdonyajtó felett, tekintetével végig fut a jelzőik színes fényein- s elmozdítja az indííókart. Sisteregve indul a gép száz kilométeres éjjel; útjára.

Reggelre megérkezik a jelentés Pintér Béla mozdonyvezető fűtőivel, Pólyák Mihállyal és Palásti Andrással rendben megérkezett a gyorsteherrel. Egy éra késést hoztak be az úton s még a menetrend- szerinti idő előtt befutottak a fővárosba.

Pintér Béla — aki pártvezetőségi tag — Palásti és Pólyák elv- társak párttaghoz méltó becsületes munkát végeztek. Példamutatóan teljesítik a kongresszus tiszteletére tett ígéretüket, hogy „elősegítik a éli forgalom zökkenőmentes lebonyolítását”,

Hétfőn, 22-én hajnalban fél kettő. A hőmérő higanyszála mínusz 15-ig süllyedt. Gőz András mozdonyvezető Pest felé viszi a munkásvona tot s egy percre sem veszi le szemét a pályáról. Sokszáz munkás eleiéért, egészségéért felelős s keményen állja az arcábacsapódó fájós hideget.

Egyszerre éles, fütyülő hangra lesz figyelmes. A gépről jött valahonnan a veszedelmes süvítés s Gőz elvtárs már tudja, hol a hiba Fékez és szuszogva áll le a hosszú szerelvény. Bosszúsan lépked le a mozdony vaslépcsőjén, hogy megkeresse a hibát. Meg is találja rögtön. A víztartály pontosan egy csapágy felett szivárog s belefolyik a csapágyba a víz. A csapágy beolvadt.

— Segélygépet kell kérni — mondja fűtőinek s már indulna is, hogy telefonon jelentse a bajt. Az első lépésnél azonban nem tesz többet. — Ha gépet kérünk, az

többórás kiesést jelent. Az a sok ember a kocsikon mind el fog késni munkahelyéről... felmérhetetlen kár a népgazdaságnak. — Étre gondolt Gőz elvtárs s már határozott is.

— Nem kérünk segélygípet, emberek, megjavítjuk mi magunk. A baj még csak kezdődő. Gyorsan lehűl a csapágy, neki tudunk látni a munkának hamarosan.

Neki is fognék s gyorsan elfcézü'.nek. Budapestre 5 perccel korábban éjjfek fel. mint a menet- rendszerimi idő. Gőz András mozdonyvezető, Földi András és Ecseri Ferenc fűtők azt ígérték kongresz- :;zus.i vállalásukban, hogy a munkásvonatokat késés nélkül továbbítják. ígéretüket becsülettel, kommunista módon váltatták valóra.

□

Bérfizetés napja van. Mihályi I. László örömmel nézegeti a fizetési lajstromot. Az áll rajta, hogy szén- megtakarítási prémium címén 1550 'őrintot kap kézhez. Szép pénz a 15 ropogós százas, de meg is érdemli Mihályi elvtárs. A kongresz- szus tiszteletére 15 százalékos szénmegtakarítást vállalt, 35 százalékos •negtakarítást ért el

m

Pápai Pál, a mozdonyjavító vezetője nagy gondban van. Egy sérült mozdony javítását 12.000 forintért vállalná a Járműjavító s csak egy hónap múlva lenne kész a gép. Balázs József és Károlyi Béla akatos is gondolkozva vakargatja a füle tövét, ahogy erről tárgyalnak. Sokalják a pénzt, meg az időt Is.

— Az nem lehet, hogy egy nagyteljesítményű mozdony egy hónapig álljon tétlenül — szögezik le végül. — Különben is azt vállaltuk, hogy leszorítjuk a mozdonyok javítási :dejét.

Nem is gondolkoznak tovább. Előkerülnek a szerszámok. Három nap múlva már kifutott a mozdony a iavítószínből. A mozdony javítóa 10.000 forintot takarítottak meg a javításnál s még ki tudja, mennyit azzal, hogy 27 nappal lerövidítették a javítás idejét.

* SZOLNOKMEGYEI

NÉPLAP

SZERKESZTŐSÉGE

levelezői részére február 23-án. vasárnop délelőtt 10 órai kezdettel a Pártok tatás Hazaban Szolnokon

MEGYE! LEVELEZŐI ÉRTEKEZLETET TART

Kérjük levegőinket, hogy feltétlenül jelenjenek meg a tanácskozáson, melyen a levelezők és a szerkesztőség együttes tennivalóit beszéljük meg

edz értekezletei hS-txeláen eggiiihseii nézzük meg. a Szigligeti Színházban a „'Bánk bán" című tör tine mi drámái

(Bíráld hirdetni eredményei

Számos esetben kerestem fel leveleimmel a szerkesztőséget. Feltártam sok hibát, hiányosságot. A Néplap részéről történt gyors intézkedés talán egyetlen esetben sem maradt el. s az illetékesek a bírálatot elfogadva. kijavították a hibát.

Így történt ez a szolnoki vasútállomásná is. A szűk kijárat helyett ma már két kapu szolgálja a kényelmesebb kijutást az állomás területéről.

' Jászberény vasútál'o- másán megépítették a pénztárhoz a vaskorlátot. Azóta egyetlen utas sem panaszkodott, hogy majd ösz- szetörték ott. A iárási tanácsnál közel másfél évig vártuk a telefon alközpont bevezetését. Bíráló levelem eay-két hét alatt éreztette hatását, — s azóta r> készülék a dolgozók érdekét szolgálja.

A jászteleki úton megjavították a gödrös útszakaszt, a járművezetőknek nem kell

félni, hogy valami baj történhet. A jászberényi volt Lehel-saáiló ügye is napirenden van a levelek nyomán.

Sorolhatnám még azokat az eseteket, amit a Néplap elintézett. De azt- gondolom, ez a kevés példa is elegendő arra. hogv a jövőben is bátran bírállak. — tudom, hogy ezek eredményre vezetnek.

Kábái Sándor

tudósító.

Jászberény.

Ott leszünk a megyei levelezői íitekezfeten

JLtoelciőink loUábóL

rOr. úzánte) cAtidüt, a falusi ötvös — lapunk levelezője.

JCiesimj. falu Besenyszög. Lakói a múlt nyomorúságos éveiben eggyé kovácsolódtak. Mind ismerik egymást s ha baja történik valamelyiküknek, az egész falu együttérez a bajbajutottal. Régen a betegség sok embert elpusztított vidéken. Féltek az orvosok is a falutól. Nem akartak „eltemetkezni a pocsolyába” — ahogy akkor mondották. A városban megélhetésük is jobb volt. Nem gondoltak arra, hogy a falusi emberek is hosszú, nyugodt életet akarnak élni, ők is gyermekeket akarnak szülni, szeretik a családot. A falusi orvosnak sokrétű a feladata. Meg kell tanítania az embereket úgy élni, hogy ne legyenek betegek s . ha már betegek, gyógyítania kell őket. Keveset törődtek régen a faluval, annak lakóival. Ma már nagy a fejlődés, de a városhoz viszonyítva még mindig nem kielégítő. Bizony az évszázados bűnöket máról holnapra nem lehet kiküszöbölni. De már nem büntetés, hanem kitüntetés falusi orvosnak lenni.

(Dl. Szánta cdndat besemyszögi

orvos változatos pályát futott be Fiatal orvosiként kisebb nagyobb városokban töltötte éveit. Még egészségtan tanár is volt. Szerette tanítani a fiatal iskolásgyermekeket, sok lelkesedést fedezett fel bennük a tudomány iránt. Erre az időszakra szívesen» gondol vissza. Később Villányba nevezték ki tisztiorvosnak. A rendelők tisztaságát kellett ellenőriznie, az üzemi ételek minőségét, s ezernyi mást, de nem foglalkozhatott a betegekkel, pedig nagyon szeretett volna. Elhatározta hát, hogy falura megy orvosnak, oda, ahonnan jött. ahol édesanyja először csókolta meg, ahoi nagyon sok szép gyermekkori emléke halmozódott fel.

1951-ben teljesült vágya. Besenyszögre helyezték falusi orvosnak. Először bizony kissé idegenkedtek tőle, hiszen új_ ember volt. de hamarosan bizalmába fogadta a falu.

Kezdetben nem tudta megérteni hogy miért oly alacsony az átlagos életkor, A falu lakói csak a végső esetben fordultak orvoshoz. Sőt azt a nézetet vallotta nem is egy ember a községben, hogy „ha az isten úgy akarja, úgy is elveszi az embert, nem érdemes hát orvoshoz mennie senkinek'’. Sok gondot okozott neki, hogyan kezdje el a munkát. A legfontosabb kezdeti feladatnak a népnevelő munkát tartotta A tanácsüléseken s minden össze- iövetelen felszólalásaival végzett felvilágosító munkát.

edz eteden"ng. nem maradt el. A

oép csakhamar nemcsak a szónokot látta benne, hanem az orvost

s. Aztán egyre gyakrabban és többen jelentek meg a kicsiny rendedben. Nem hanyagolták már el a betegséget, szívesen mentek hozzá Számára ez nagy örömet szerzett. Nehéz munka volt, de elérte a célját. A falu népe megszerette és ma is tanácsadójának tekinti mindenben ,

Dr. Szántó Andor a falu problémáit is a szívén viseli. Bármilyen hiányosságot tapasztal az áruellátás, a tisztaság, a tanács munkája terén, azonnal megírja lapunknak és mi örömmel sietünk segítségére Bátran és őszintén tárja fel a hibákat, mert tudja, hogy a közösség érdekében teszi. A közösségért élni, dolgozni, nagyon szép feladat. Amikor meglátogattuk, rendelőjében fogadott, bemutatta a betegeit. Idősek és fiatalok egyaránt bizalomnál fordultak hozzá.

3ót esett látni, hogy menynyire együttérez a néppel, menynyire a néphez forrott dr. Szántó Andor, a falusi orvos. Amire a múltban nem szívesen vállalkoztak az orvosok, Szántó elvtárs vállalkozott rá és megnyerte a csatát. Ma egy a célja a falusi, meg a városi orvosnak, megvédeni a dolgozók egészségét. Becsüsük hát meg a falusi orvos munkáját, mert az egész falu egészségére ő vigyáz s munkájával harcos építője országunknak.

A február 28-i levelezői érteke-/ letan örömmel veszek részt. Egy kérésem lenne ezzel kapcsolatban, az, hogy VII. osztályos fiamat magammal vihessem, aki a helyi ál talános iskola úttörőinek szorgalmas vezetője és a Gyermekrádió- rak levelezője. Egy ilyen megbeszélésen való részvétele nagyban növelné levelezői hajlamát. A Bánk bán c. dráma megtekintése után pedig erről a helybeli úttörőknek tarthatna előadást. (Wesniczky Antal tanító, Besenyszög.)

*

A szerkesztőség meghívóját megkaptuk. Mivel vasárnap autóbusz nem közlekedik, már szombaton este 10 órára Szolnokon leszünk Fodor Péter elvtárssal együtt. íRothstock Tiborné levelező, Jász- iákóhalma.)

•

Örömmel értesültem a vasárnapi levelezői értekezletről. Szívesen veszek részt azon. (Kocsis Franciska, Jászivámy.)

•

Köszönetét mondok a megtiszteltetésért. A vasárnapi levelezői értekezleten okvetlen megjelenek. (Balogh Julianna, Mezőhék.)

*

Nagyon örülök a levelezői értekezletre szóló meghívásnak. Ilyen megtiszteltetés a múltban ismeretlen volt. Szívesen teszek eleget kérésüknek. Az értekezlten megiele- nek. (Menyhárt Józseíné, Szolnok.) •

Megkaptam a meghívót. Nagy meglepetés volt számomra. Örömmel vettem tudomásul a megtiszteltetést, hogy résztvehetek ezen az értekezleten. (Szi'ák Kálmán Kuai marton, Zalka Máté tsz.)

*

Levelüknek. — melyben a me-» gyei levelezői értekezletre hívnak, — igen megörültem, örömmel veszek részt azon. Érzem, hogy boldogabb és szebb életünk, mint a múlt sötét évei voltak, (if j. V. Nagy Józsefné levelező. Vezseny.)

*

Köszönöm szíves meghívásukat. Az értekezleten minden körülmények között részt veszek és hozzászólásra is felkészülök. (Horner István ÄMG. levelező, Cibakháza.) *

A levelezői értekezleten megjelenek. Nagyon köszönöm a szerkesztőségnék a bizalmat. A lövőben jobb munkával fogom viszonozni azt. Az értekezletre felkészülök. A helyi tapasztalatokat átadom. (Tóth András levelező, Sze- levény.)

*

Levelüket, 1— melyben az értekezlet időpontjáról értesítenek — megkaptam. Megjelenek, mert tudom, hooy sokat tanulok ott a további levelezésre vonatkozóan. Az értekezleten javaslataimat elmondom. (Fekete Júlia, Jászboldoghá- za.)

*

örömmel vettem a vasárnapi értekezletre szóló meghívást. Bejelentem a szerkesztőségnek, hogy azon részt veszek. (Dr. Patakfalvi István, Jászkisér.)

Á termelőszövetkezeti asszonyok példaképe

KJ a a mezőtúri Béke tsz-ben a

n jól dolgozó tagok felől érdeklődünk, feltétlenül az elsők között említik Szabó Andrásné tehenész munkacsapatvezetőt is.

1952 április óta dolgozik a tehenészetben. Azóta már sok szép eredmény fűződik nevéhez. Tavaly 635 munkaegységet teljesített. Férje pedig 665 munkaegységet ért el. Zárszámadáskor többek között két mázsa 82 kiló rizst, másfél mázsa cukrot és több mint fél vagon búzát kaptak. Munkája mellett öt kis gyermekét is nevelte. Azért, hogy minden téren ellássa kötelességét, a nehézségeket is vállalta. Lelkesítette a párt és a dolgozó néo iránti szeretete.

S zabóné elvtársnő a tehenészetben bevezette és eredményesen alkalmazta a háromszori fejést. a tőgymasszázst, utócsepegtetést é= az egyedi takarmányozást. Az 1953- as gazdasági év elején a tsz tehe nemeik nagyrésze meddőségber

szenvedett. Ez ellen felvette a har- ot. Maga vezette el a teheneket a mesterséges megtermékenyítő álló másra kezelésre. Fáradozása sikerrel járt, mert a betegséget szinte százszázalékig kigyógyította. Jó

munkájáért a földművelésügyi miniszter „kiváló állattenyésztő“ jelvénnyel tüntette ki. Törzstenyészetet ia létesített s egyedi takarmányoj zással 10—11 Hteres fejési átlagot . rt el.

Eredményeit nem rejti véka elá. Munkamódszerét átadja dolgozótársainak. Sőt a sajtón keresztül is tudatosítja megyénk összes termelőszövetkezeti dolgozóival. 1951 óta szoros kapcsolatot tart fenn levelein keresztül a Szolnofcmegyei Néplap szerkesztőségével. írása nyomán számos panasz nyert már elintézést

A mint mondotta, mindig igen ” szeretett olvasni. Lenin elv- társ egyik beszédéből olvasta, hogy a munkás- és parasztlevelezők milyen hatalmas segítőtársai a párt- ajtónak. Ebből merített erőt. hogy ci is levelezzen a megyei Néplappal.

Első levelét 1951-ben még bá- ^ 'tortalanul írta meg, nem tudta, lesz-e .eredménye. Arról tájékoztatta a szerkesztőséget, ‘hogy Mezőtúr peresi részén az elhagyót! tanyavilágban lakó dolgozók nevelésére, művelődésére helyes lenne egy népkönyvtár létesítése; javasolta az akkor még nem működő MNDSZ és DISZ szervezet megalakítását. Ehhez kérte a szerkesztő

.ség segítségét. A könyvtár rövid időn belül a dolgozók rendelkezésére állt. Arról is írt, hogy tavaly versenyre_ hivta a kemenes-szeíit- mártoni Úttörő tsz tehenészeti dolgozóit. A verseny sikerességéhez a tsz-en belül nem kapta meg a kellő ■segítséget. Többek (között az lak- kori takarmányfelelős gátolta munkáját. Ismét a sajtóhoz fordult segítségért, s ennek nyomán a takarmányfelelőst illetékes szerv eltávolította beosztásából. A versenyt megnyerte. Azóta is rendszeresen levelez a Néplappal, mely nagy segítséget ad munkájához. ;

A tehenészetben jelenleg 7.3 HM teres a fejési átlag. A III. párt- kongresszus tiszteletére vállalást tett, hogy azt tíz literre emeli és tehenenként évi 3.000 literes tejhozamot ér el. Erre minden előfeltétel meg van. Van olyan tehene, mely decemberben nyolc literes volt és ma már tizenegy litert ad. Nagy segítséget nyújtanak munkájához a sajtón kívül a helyi törzs- tenyésztő állomás dolgozói is. A ’evelezés, a Néplappal való kapcsa, 'at ma. már életének fontos rész# lett.