Szolnok Megyei Néplap, 1954. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-26 / 48. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 fefcroár 9t, Kommunista munkások a mezőgazdaságért Ha valaki hibát alkar keresni a szolnoki Mezőgazdasági Géoia- vítóban. könnyen talál. A aéniaví- tás határideje lejárt, mégis ottso- rakozik több. remdbhozásra várako­zó traktor a hatalmas szerelőcsar­nokban. De ha a dolgos hétközna­pok egyszerű hőseivel, az ezernyi nehézség közepette is helytálló munkásokkal akar találkozni, ak­kor itt alkalma nyílik rá. Az egész évi munkában megron­gálódott. sokszor csak felületesen kijavított traktorok alapos rendbe­hozása szakértelmet, pontos mun­kát igényel. Sok gondot okozott ez a közelmúlt hónapokban az üzem kommunistáinak. A 15—20 fokos hidgben személyes példamutatással lelkesítették a többieket, sürgették a szerelést. A munka mégis nehezen haladt. Kevés volt a szakember, sok alkatrész hiányzott és a szer­vezés sem volt megfelelő. Január végefelé aztán nagy vál­tozás állott be a gépjavításban. A budapesti üzemek kommunistái a legaktívabb, legnagyobb szakkép­zettséggel rendelkező párttagok kö­zül egy párat leküldték segíteni a gépjavításban. így került ide Már­kus János, a pestmegyei Gépjavító V. főművezetőié, a Beloiannisz, a MÁVAG és a Vörös Csillag trak­torgyár munkásai. Kellemesnek éppen nem mondható a meglepe­tés. ami várta őket: fűtetlen szere­lőcsarnok. fürdési lehetőség hiá­nya és főleg nagy szervezetlenség. Rövid idő alatt mégis sokat tettek. Márkus elvtárs, — aki köz­vetlenségével. nagy szakértelmével kivívta a dolgozók bizalmát. — megszervezte a traktorok sZalap- szerű javítását. Ez többféle szem­pontból előnyös. Az üzemben nincs elegendő szakmunkás. így azonban ugyanazt a munkafolyamatot vég­zi minden nap egy-egy személy. Ezáltal nagy gyakorlatra tesz szert, a munka is gyorsan halad. A dol­gozók felelősségérzete is növekszik, hiszen ha valamelyik szerkezetnél hiba fordul elő. könnyen meg lehet állapítani, hogy ki javította azt. Márkus elvtárs kezdményezése so­kat segített. Mostmár a két szere­lőbrigád rendszeresen kiiavítia na­ponta a három gépet. Nemcsak gyorsult, hanem minőségileg is javult a munka. Ezzel együtt nö­vekedett a dolgozók keresete. Ke­rekes József például naponta átlag 112 forintot kap munkája ellenér­tékeként. A nagy gyakorlattal rendelkező budapesti munkások mellé egy- egy helyi dolgozó van beosztja Balogh és Szeberénvi elvtársak, a Vörös Csillag traktorgyár szerelői a többi üzem munkásai hasonló­képpen — szives szóval magyaráz­nak munkatársaiknak, hogy a mű­szaki hibákat kiküszöbölve olyan erőgépeket adjanak át a mező­gazdaságnak. melyekkel a követke­ző téli javításig komolyabb baj nem lesz. Munkájuk *wnmán meg. gyorsult a gépek rendbehozása és a közeli időkben törlesztheti adós­ságát az üzem. Villányi Mátyás, a Beioian- nisz-gyár műszaki dolgozója és a többi elvtérs azzal a tudattal tér­het haza. hogy becsülettel téliesí­tettéit azt a feladatot, melyet a párt eléjük tűzött. Az ujszászi MJNDSz jüjszASZi MNDSZ szervezete a napokban tartott kibővített vezető­ségi és aktíva ülést. Ezen 20 asz- szony jelent meg. Az értekezletnek két napirendi pontja volt. Először Bene Mihályné községi MNDSZ titkár számolt be a nők országos konferenciáján megtartott értekezletről. Utána a boltbizottsá­gok és a szociális bizottságok tájé­koztattak munkájukról. A beszámoló előtt Kapusi Mi- hályné köszöntötte Bene Mihálynét, kormány kitüntetéSes MNDSZ-tit- kárt. IBENE MiHALYNfil ismertette a konferencia a béke megvédésével kapcsolatban tett felhívását a ma­gyar nőkhöz. „A mi harcunk össze­függésben áll a haladó emberiség harcával“ — mondotta, majd fel­kérte az asszonyokat, hogy fokozot­tabban vegyék ki részüket a mun­kából, mint eddig. Beszédében az egész község asszonyaihoz szólt, ér­telmiségiekhez, egyénileg dolgozó pa­rasztasszonyokhoz, családanyákhoz, hogy jó munkájukkal népünk elő- haladását segítsék. vezetőségi üléséről I EZUTÁN I Réz Gáborné, — mint * 1 boltbizottsági ellenőr elmondotta, hogy több helyen végzett ellenőr­zést és az a tapasztalata, hogy Si­mon Jánosné, a földművesszövet­kezet boltjának vezetője hanyag munkát végez. A petróleumot nyi­tott edényben tartja a kenyér és más élelmiszerek mellett. A vásár­lókkal nem megfelelő módon fog­lalkozik, durva, goromba. 1 BATOR MIHÁLYNÉ | felvetette, a bölcsődét mielőbb meg kell szer­vezni, hogy az asszonyok minél na­gyobb számban tudjanak a tavaszi munkába bekapcsolódni. A gyűlés úgy határozott, hogy március 1-től elsősegélynyujtási tan­folyamot szerveznek. Az asszonyok a pártkongresszus tiszteletére felajánlásokat tettek. —t Elsőnek Bene Mihályné fogadta meg, hogy első negyedévi baromfi- és tejbeadását határidő előtt telje­síti. Mazur Gyuláné, Kapusi Gyu- láné, Kovács Béláné és még többen ugyancsak vállalták, hogy tej- és soványbaromfi beadásukat határidő előtt teljesítik. Tarcsa István V. B. nökh. A ve?etős!gvá!asztáso!< hírei A kunhegyesi II.-es alapszerve­zetben élénk taggyűlés volt. — A pártvezetőségi tagok, pártcsoport- bizalmiak resztvettek a taggyűlés szervezésében. Ismertették a veze­tőségválasztás fontosságát, a párt- kongresszus jelentőségét. A tag­gyűlésen több felajánlás történt a vetési és tavaszi munkák jó minő­ségben való elvégzésére. Öt egyé­nileg dolgozó paraszt tett vállalást félévi tojás- és sertésbeadásának teljesítésére. — Vállalták, hogy a kongresszusig adófizetési kötele­zettségüknek is eleget tesznek, * Vannak olyan pártszervezetek, ahol nem tanulmányozzák kellően t Központi Vezetőség határozatát és úlyos hibákat követnek el a veze­tőségválasztásoknál. Példa erre a kőteleki Petőfi tsz-ben megtartott taggyűlés, amely nem volt előké­szítve. A titkár írásos meghívót küldött a tagságnak. A beszámolót és határozati javaslatot nem ismer­tették a tagokkal. A titkár a tag­gyűlés megkezdése előtt kiosztotta azoknak a névsorát, akikre a javas­latot aktívaértekezleten tették meg. A jelölést és szavazást a felsőbb pártszerv kiküldöttének hozzászó­lása után hajtották végre a K. V. határozatának szellemében. * Azokban a pártszervezetekben, ahol helyesen szervezték meg a tag­gyűléseket, a tagság aktivitása is fokozódott. A pártkongresszus tisz­teletére felajánlásokat tettek a párttagok. Pl. a ti szabói Petőfi tsz- ben Kázmér Istvánná vállalta, hogy a kongresszus napjáig 80 munka­egységet teljesít. A jáiszkiséri Tán­csics tsz-ben Kovács J. elvtárs megfogadta, hogy ebben az évben 100 munkaegységgel többet telje­sít, mint az elmúlt esztendőben. A nyugatberlini munkanélküliek tiltakoznak a kenyér árának felemelése ellen Berlin. (MTI.) — Nyugat-Berli i reakciós szenátusának intézkedé­sére április 1-étől harminc száza­lékkal emelni akarják a legsilá- myabb minőségű szürke kenyér, az úgynevezett „szegények kenyere" árát. A nyugatberlini munkanélküliek érdekvédelmi szövetsége a szená­tushoz intézett beadványában éles hangon tiltakozott a kenyér meg­drágítása ellen és a munkanélküb segélyek 25 százalékkal való fel­emelését követelte. Hasonló bead­vánnyal fordult a szenátushoz ^ hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák szervezete is, vyyYryYrYYYvvvvvvvvvvvvvYvywvwiTfyyYwyyvYirinrir« MEGYÉNK HALADÓ HAGYOMÁNYAIBÓL l/upa Árpád, Turkeve szülötte, a korai ma­gyar munkásmozgalom egyik vezéralakja, Frankel Leó, Külföldi Viktor, Kürschner Jakab munka­társa volt. Nevét az iroda­lomtörténet is számon tart­ja, több regényt, verset írt ß jó publicistának ismer­ték. Ma szülővárosában =— síri a s a róla elnevezett utca őrzi emlékét. Jő évvel ezelőtt, 1859 ja­nuár 11-én született Tür­ke vén. Apja jómódú pol­gár volt, aki ak 1848—49- es szabadságharcban Kos­suth seregének tisztjeként szolgált. A szabadságharc alatt elveszítette minden vagyonát, s 1869-ben bekö­vetkezett haláláig béres­gazdaként kereste kenye­rét. Halála után még ne­hezebbé vált családja meg­élhetése. Özvegye, aki pe­dig Arany János, Petőfi. Eötvös József műveit ol­vasó asszony volt, nem is­koláztathatta fiát. Kupa Árpád négv elem elvégzése után 1870-ben Debrecenbe szegődött asz talosinasnak s 1874-ben lett segéd. Nehéz volt ak kor az inasgverekek éle+e Kupa Árpád mégis soka’ olvasott, tanult. Amikor azután el'ött az abban az időben még szokásos ván dorlás ideie. Pestre került Megismerkedett itt Sza­Kupa árpád bóky Adolf tanárral, aki rendszeresen tanította a jóeszű fiatal munkást. Neki azonban nem Pest volt a végcélja, hamaro­san továbbindult hát, s szinte az egész országot bejárta, megfordult min­den olyan városban, ahol jelentősebb faipari üze­mek voltak. l/örútja után ismét ^ Pestre került. Már inaséveiben megismerke­dett a munkásmozgalom­mal és segédideje alatt, a 70-es évek végén már sű­rűn írt cikkeket a kora­beli munkáslapokban. — 1880-ban egyik szervezője volt az első asztalos sztrájknak, melyet a mun­kaidő csökkentéséért, jobb bérezésért folytattak. Je­lentős része volt abban is. hogy az akkor két szerve­zetbe tömörült magyar munkásság egyesült a Munkapártban. A párt megalakulása után megje- ’ent lapban, a Népszavá­ban, — melynek elneve­zése állítólag tőle ered — •end szeresen írt. sőt an nak szerkesztőségi bizott- ági tagia is lett. írói munkássága során negismerkedett Hermann Ottóval, Eötvös Károllyal Tóth Bélával, akiknek ha­tására mindinkább iro­(1859—1916) dalommal foglalkozott. — Próbálkozásai nyomán Rá­kosi Jenő felfedezte benne az írót s megnyitotta előtte ■az érvényesülés útját, de éppen a haladás ellenzői­nek lapjában, a „Buda­pesti Hírlapban.“’ Dákosi Jenőnek, ennek ^ a minden társadalmi haladást ellenző írónak és publicistának a hatására egyre inkább elszakadt a munkásmozgalomtól, szem­bekerült azzal s végül is hazatért Turkevére. Önál­lósította magát, asztalos­műhelyt nyitott s csakha­mar meggazdagodott. Köz­ben állandóan tanult, olva­sott, egész kis könyvtárat gyűjtött össze magának s lassanként bekerült a vá­ros vezetői, az uralkodó osztály tagjai közé. Rákosi Jenő és Tóth János állam­titkár, majd miniszter protekciójával megyei út- biztos. maid városi kép­viselőtestületi tag és az ipartestület elnöke lett. Míg 1881-ben még szocia- ’ ista voltét hangoztatta a Népszavában írott cikké­ben. ebben az időben már végleg elszakadt régi éle­détől, munkásmozgalmi kapcsolataitól. A szakítás ellenére sem züntette be a harcot a képviselőtestület tagjaként a haladó reformokért. Az ő javaslatára fejlesztették a városi közvilágítást, a városi tisztviselők fizetés- emeléséért is ő emelt szót azzal a megkötéssel, hogy csak azoknak a fizetését emeljék, akik azt meg is érdemelték. 1911-ben kö­vetelte, hogy a megépí­tendő munkásházak meg­felelő környezetben épül­jenek g Az első világháború ki­törésekor ismét elkezdett cikkeket írni a helyi lap­ban. írásai azt mutatják, hogy már belátta a cser­benhagyott szocialista el­vek igazságát. IQI/f-han halt meg 1 7 IO Turkevén. írá­sai, az 1895-ben megjelent ..Napszámosok” című re­génye, a' „Képzelt kirá­lyok”, az „örök forrada­lom” és a „Jó szerencsét” című könyvei nem árul­nak el különösebb írói készséget. Jelentőségüket kortörténeti hűségük adja csupán. Egész élete, ön­képzése, újságírói műkö­dése, írásai a „népi írók” ^'őfutárjává teszik s pá- ‘vája — ha törést mutat 1= — figyelemreméltó a ma­gvar munkásmn7<»sinm tör­ténete szempontjából. DANKŐIMRE múzeumi gazgató Turkeve A „Peti Kcngresz“ szövetkezet rcoÉá;a az Y. párlk&BgrmzMtÉI a VI. pánlongresszusig | ÖT ÉVe| annak, hogy Petries városában az első százhúsz egyé­nileg gazdálkodó paraszt szövetke­zetbe tömörült. A szövetkezet meg­alakításakor a tagság két ünnep­nek örvendett. Ünnepelték a szö­vetkezet létrejöttét, s az egész bol­gár néppel együtt a Bolgár Kom­munista Párt V. kongresszusát, amelyen Georgi Dimitrov elvtárs a szocializmus építéséhez adta meg az útmutatásokat. A petricsi szö­vetkezet tagiai e nagy nap alkal­mából szövetkezetüket ..Peti Kcn- gresz’‘-nek V. Kongresszusnak ne­vezték el. A tagság már az első évben nagy gondot fordított a gazdaság fejlesz­tésére. Lelkesen dolgoztak és örül­tek az" első eredményeknek. Ami­kor a fiatal szövetkezet a tagság­nak először fizetett, több mint 400 lévát kaptak a szövetkezeti tagok munkaegységenként. Ilyen nagy eredményekről maguk az alapítók sem mertek volna álmodni. A szö­vetkezet ió munkáját látva, egyre több egyénileg gazdálkodó kérte felvételét a szövetkezetbe. A követ­kező esztendőben, vagyis 1950-ben a tagság száma 120-ról 250-re emel­kedett. I A GAZDASÁGBAN I évről- évre nagyobb sikereket érnek eL Újfajta növényeket honosítottak meg. többezer dekáron létesítettek gyümölcsösöket. Mezőgazdasági épületeket, szárítókat, raktárakat, állattenyésztő telepeket létesítettek. S mindezt a szövetkezeti tagok a párt. a népi kormány és nem utol­só sorban saját erejükkel valósí­tották meg. A petricsi szövetkezetben külö­nösen kiemelkedő eredményeket értek el az elmúlt évben. Az 1952 évihez viszonyítva többszörösére emelkedett a dékánonként! termés­hozam. így például 33 kilogrammal több dohányt, 93 kilogrammal több földimogyorót termeltek dekáron- ként. A paradicsomtermés 2540 3300 kilogrammra emelkedett dé­kánonként. A petricsiek az állam­nak 1953-ban csaknem száz tonna kiváló minőségű dohányt. több mint 70 tonna gyapotot, több mint 50 tonna földimogyorót adtak át. Az ipari városok dolgozóinak és külföldre több mint félmillió kilo­gramm paradicsomot és több mint 450 tonna paprikát szállítottak. A szövetkezet ■ gyümölcsösei 400 ton­na barackkal látták él az országot. I KIVÁLÓ EMBEREkI neve­lődnek a ..Peti Kongresz‘‘-szövet- kezetben Sztojanfca Bozsikova cso­portja mindig élenjár a munkában. A dohánytermelésbn elért eredmé­nyekért 1952-ben a munka ezüst érdemrendjével tüntették ki a cso­portvezető elvtársnőt. Bozsikován kívül más csoport is élenjár. Ilija Nakov brigádja 1953. évi tervét 126 százalékra, Nikola Opr- janov brigádja 120 százalékra. Ki- ril Denisev brigádja 118 százalékra. Szlavcso Ilijev brigádja pedig 112 százalékra teljesítette tervét. Kosz- tadinov Alekszov zöldségtermesztő brigádja 323.706 léva értékű árut termelt. Anden Teoharov gyü­mölcstermesztő brigádja pedig 325.150 léva értékű gyümölcsöt szüretelt le. 1a „PETI KONGRFSZ~| szö­vetkezet tagjai nagy örömmel és a jövőbe vetett hittel fogadták az 1954-es évet. A VI. pártkongresz- szusra újabb munkafelajánlásote- kal készülnek. A petricsi szövetke­zet tagiai tudják, hogy az V. párt­kongresszustól a Vl-ig elért ered­ményeket a párt, és a kormány ál­landó gondoskodásának szervezett, munkájuknak és a vezetők jó irá­nyításának köszönhetik. Nagib egyiptomi köztársasági elnök lemondott—> Nasszer ezredes az új miniszterelnök Kairó. (MTI.) A nyugati hírszol­gálati irodák és rádiók egybehangzó jelentése szerint Nagib, Egyiptom köztársasági elnöke csütörtökön le­mondott valamennyi állami hivata­láról. Csütörtökön korán reggel kö­zölték Kairóban, hogy az egyiptomi úgynevezett Forradalmi Tanács el­fogadta Nagib tábornok lemondá­sát. A „Forradalmi Tanács” közle­ménye bejelenti, hogy Nasszer ez­redes vezetése alatt tovább gyako­rolja hatalmi jogkörét, s a tanács Nasszer ezredest miniszterelnökké nevezi ki.” Nagib tábornok lemondásának híre késő éjjel érkezett meg Lon­donba és rendkívül nagy feltűnést keltett. Az angol lapok a lapzárta miatt már nem tudtak állást fog­lalni Nagib lemondásával kapcso­latban. Mindazonáltal — mint az .-AFP'” jelenti — Londonban nagy­jelentőségű eseménynek tartják a, tábornok lemondását. Adenauer péufereü hordágyén viteti a hosin' parlamentbe a koalíciós pártok beteg képviselőit Berlin. (MTI.) A bonni parla­mentben Adenauer utasítására pén­teken tárgyalják második és har­madik olvasásban a hadkötelezett­ség bevezetésére irányuló alkot- mánymódosítő törvényjavaslatokat. Az egyik javaslat szerint a nyu­gatnémet „véderő” megszervezése és fenntartása a szövetségi kormány joga és kötelessége, a másik tör- vényjavas’at pedig azt a tényekkel ellenkező megállapítást teszi, hogy a bonni és a párizsi szerződés nem ütközik a nyugatnémet alkotmány előírásaiba, , Adenauemek az alkotmánymődc- sító törvényjavaslatok elfogadásá­hoz háromszázhuszonöt szavazatra van szüksége. Ezért utasítást adott, hogy a koalíciós pártok valamennyi képviselője mandátumvesztés terhe alatt jelenjék meg a bonni parla­ment pénteki ülésén. A külföldön tartózkodó képviselőket távirattal redelték vissza Borimba. Adenauer Keresztény-Demokrata Uniója elhatározta, hogy néhány képviselőjét, aki betegen feleszik, hordágyon viteti pénteken a par­lamentbe, , , Előadás a mezőgazdaság fejlesztése és a munkás-paraszt szövetség erősítésének időszerű kérdéseiről Népi demokráciánk fejlődésének új szakasza nagyon sok új, megvilágításra váró problémát vet fel, így mindenekelőtt a mun­kás-paraszt szövetség kérdésében. A pártoktatásban manapság gyakran vitatkoznak arról, hogy népi demokráciánkban a kapitalizmusból a szocializmusba való át­menet Idején milyen alapvető osztályok vannak, s milyen azoknak egymáshoz való sajátos viszonyuk. Vitatott kérdés a lenini hármas jelszó alkalmazása hazánkban. Sokan nem értik, hogy a lenini hár­mas jelszó első követelménye, „támaszkodj a szegényparasztságra“, érvényes-e ma is a megváltozott falusi helyzetben, vagy hogyan kell alkalmazni azt a mai új viszonyok között. Mások viszont úgy vetik fel a kérdést: csak a termelőszövetkezeti parasztság az egyet­len bázisunk a falusi osztályharcban. Igen sokan vitatkoznak arról, hogy hazánkban fennáll-e a kulákosodás veszélye, hogyan kell új módon és helyesen vinni a harcot a kulák ellen, meg van-e a pro­letárdiktatúra viszonyai között a kisparaszti gazdaság bővített újr ratermelésének lehetősége. E kérdések tisztázása érdekében március 2-án. kedd este 6 óra­kor a Pártoktatás Háza földszinti termében köznonti előadóval elő­adást tartunk a párt, állami, gazdasági, tömsgszervezeti funkcioná­riusok, propagandisták, a pártoktatásban részvevő elvtársak részére. Előadó: Surányi Éva elvtársnő, a Központi Előadói Iroda tagja. Kérjük az érdekelteket, hallgassák meg az előadást. Pártoktatás Háza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom