Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-30 / 25. szám

195ft január 30. *>£OL1MOKMEOYEI NÉPLAP Tovább szélesedik a verseny a Járműjavítóban A kocsiosztály do:go­­zói is lelkesen fo­gadták a Lendvai-brigá kezdeményező vállalását és felhívását. Röpgyűléser, •tárgyal tÚK meg a brigádok a lehetőségeket s már so­kan tettek közülük lelke? igéretet a pártkongresszus tiszteletére. A Dobó és Mátyás ko­csijavító brigád tagjai el­vállalták, hogy április 18- ig 2—2 kocsit készítenek el terven felüL Balázs elvtárs és alvázlakatos­­brigádja 3 kocsi terven fe­lüli javítását vállalta, a Holló hegesztőbrigád tag­jai pedig megígérték, hog' az összes szükséges autó génbegesztési munkálaté, kát elvégzik a terven fe ül vállalt kockákon. A bádogosok is kitettek magukért. Legfőbb felada­tuknak a kormánypro­gramra célkitűzéseinek megvalósítását tartják s elhatározták, hogy köz szükségleti cikkeket gyár­tanak: 500 darab szemét­­’apátot terven felül. Szép eredmények vár­hatók az anyagtakarékos­ságban is. A csere javító részleg dolgozói megígér ték, hogy 125 köbméter ócska faanyagot dolgoz­nak be a kocsikba új he­­.yett s minőségi munkát végeznek. A Zsamai-brigád, a Keszthelyi westinglakatos brigád, a Csömör bekötő­brigád, a Mondok bekötő­brigád s még sokan má­sok kapcsolódtak a ver­senyhez a napokban smár meg is indult a munka hogy minél több időt nyerjenek a vállalások becsületes teljesítéséhez. Jelenleg még nincsenek eredmények. A zord idő­járás nagyban megnehe­zíti a munkát s a kocsi­­osztály le is van maradva A közeli napokban azon­ban javulás várható. A műszakiak felkutatták a hibákat s azonnal intézke­déseket tettek, hogy a szűk keresztmetszeteket kiküszöböljék. A szabad­ban dolgozók többsége megkapta a melegruhát már s így remény van ar­ra, hogy nem kell lema­radással számolnunk ak­kor sem, ha a hideg idő még tovább tart. Cseh Zoltán tudósító A helyi lehetőségek kihasználásával gépállomásunkon meggyorsult a gépjavítás Ezt az esztendőt még ala­posabb. még tervszerűbb munká­val akartuk kezdeni, mert a me­zőgazdaság fejlesztéséről szóló Programm növelte felelősségün­ket és feladataink nagyobbak let­tek. Nemcsak a termelőszövetke­zetek. hanem az egyénileg gazdál­kodó parasztok is várják tőlünk a segítséget. Legfontosabb fel­adatunk ezért az erő- és a mun­kagépek gyors kijavítása. Mi, sze­relést végző szakemberek nagyon jól tudjuk: csak olva/n géppel lehet tisztességes, rendes munkát végezni, amelyet most a tél fo­lyamán gondosan üzemképes ál­lapotba hozunk. Vannak még hi­báink. ezeket azonban legyőzzük. Különösen sok baj van az alkat­résszel Nagy gondot okoz beszer­zésük. Január 12-én a gépállomások vezető mechanikusai értekezletet tartottak Szolnokon. Ezen én is részt vettem. Többen elmondtuk, hogy a gépek javítását komolyan akadályozza az alkatrészhiány. Az ottlévő MEGÉRT-vezetőtől akkor sokfajta ígéretet kaptunk. ..Lesz alkatrész rövidesen“ — mondta. •— Örömmel fogadtuk valamennyien ezt az Ígéretet és jómagam azonnal telefonáltam a gépállomásunkra, kértem az elv­társakat. küldjenek egy teherau­tót. hogy a megígért alkatrészt segítsük Pestről Szolnokra szál­lítani. Örömünk korai volt. Kap­tunk ugyan anyagot — útiráfo­­kat. első keréktarélyokat — csak éppen az nem jött. amire legjob­ban szükségünk lett volna. Egy­részt tehát emiatt, másrészt pedig saját hibánkból maradtunk el a gépek javításával. Az ősszel a minisztertanács ha­tározatától eltérően, elég későn kezdtük a gépek rendbehozását. A dolgozók szabadságolása terv­­szerűtlenül történt. Legtöbbjük­nek éppen az év végére esett a szabadságideje. Ezeket a hibákat már felismertük, de azon változ­tatni most már nem sokat tu­dunk. Alkatrész után néztünk, tudjuk, hogy a tavaszi munkák megkezdéséig feltétlen rendbe kell hoznunk a gépállományun­kat. Beszerzési kísérletünk sikerrel járt. s ezért javasolni tudom a többi gépállomásnak is. hogy ne tétlenkedjenek, ne várjanak, ha­nem kutassák fel a helyi lehető­ségeket. Mi ígv tettünk. Török­­miklósról 120 db dugattvúgyűrűt szereztünk. Összeköttetésbe lép­tem az orosházi vasöntödével, s onnét is sikerült öntvényeket, perselvanvagokat. fogaskerekeket rendelni. A kért áru egvrészét már meg is kaptuk. A környező gépállomásokat szintén felkeres­tük és cserélgetéssel igyekeztünk az alkatrészhiányt enyhíteni. Tö­rekvésünknek lett is némi ered­ménye. A javítás üteme pedig meggyorsult. Január 4-én a sza­badságon lévő elvtársak is vissza­tértek. ilymódon megerősödtek a brigádok. Alakult egy DISZ-brigád. A fiatalok szinte motorjai lettek a munkának. Versenyre hívták a javítást végző többi dolgozót. A műhelybeliek követték a fiata­lok példáját és a pártkongresszus tiszteletére nagyon sokan meg­fogadták. a gépjavitási terv ha­táridő előtti teljesítését. A dogozók legtöbbjében van igyekezet. A motorjavító brigád­ban Kovács József, Tóth József. Zs. Hegedűs András, Szaszkó Já­nos végeznek kiváló munkát.— Gyöngyösi Gyula esztergályos la­katos pedig a DISZ-brigádot se­gíti. Kovács András, Papp Jó­zsef és még sokan valóban lelki­­ismeretes. szorgalmas munkát vé­geznek. a kormányprogramm szel­lemében dolgoznak. A MEDOSZ szervezettől azon­ban több segítséget szeretnénk kapni. Gyenes József ÜB elnök úgy vélekedik, nem érdemes baj­lódni az emberekkel. Vélemé­nyem szerint ez a főoka annak, hogy még mindig elée sok igazo­latlan hiányzó van. Ezek lassít­ják a munkatempót, mérgezik a kollektívát. Győré István is ilyen, aki decemberben minden nap iga­zolatlanul hiányzott, s az idén is három igazolatlan mulasztása van. Karsai Ferenc brigádvzető­­nek az « hibája hogy különböző ürügyekkel távol marad. Bállá István. Pályer László és még töb­ben megszívlelhetik a figyelmez­tetést. Tudniok kellene, hogy most minden erőre szükségünk van. Nem lassíthatják a gépállo­más becsületes dolgozóinak mun­káját. Mi a dolgozó parasztok jólétét akarjuk segíteni. Szabó László vezetőmechanikus Kunmárton Gépállomás. KOMMENTÁR HílKÜL Lord Montgomery tábornagy egy amerikai lapnak adott nyilatkoza­tában azt ajánlotta, hogy egy eset­leges harmadik világháborúban használjanak atomfegyvereket. Az erősen konzervatív Daily Sketch erre a nyilatkozatra ,.Az ég szerelmére, fogd be a szád’’ című vezércikkében így válaszol: „Fületlen gombot sem adunk Montgomery mondanivalóira. Undo­­rodásig megcsömörlöttünk vélemé­nyeitől A víziló tapintatosságával és finom ösztönével választja meg az időt és a helyet fecsegéseihez. Berlinben éppen most folyik a külügyminiszterek értekezlete, amelynek célja a béke ügyének megszilárdítása. Montgomery pedig pontosan ezt az időt választja ki. hogy kijelentse, milyen nagy szük­ség van arra, hogy készen tartsuk az atombombát... Montgomery nyilván kételkedik a berlini konfe­rencia eredményeiben. De legalább módot nyújthatott volna arra, hogy a Nyugat bebizonyítsa: gondola­taink jelenleg a békülésen járnak, nem pedig totális háborún. Mont­gomery ártatlan képpel azt fecsegi hogy a legközelebbi háború „pom­pás muri” lesz. Mit gondolnánk, ha például Vorosilov marsall mondott volna ilyesmit? Fájdalom, nehéz dolog visszatartani Montgomeryt at­tól, hogy irtózatos szamárságokat ne mond’on a nyilvánosság előtt. De legalább tagadjuk meg baklövé­seit és kérjük, hogy ezentúl fogja be azt a nagy száját.” A NÉPMŰVÉSZÉI MESTERE — AZ EÖTVÖS JÓZSEF GIM­NÁZIUM fennállásának 100. évfor­dulója alkalmából ünnepélyt ren­dez. A Fővárosi Tanács városház­­utcai dísztermében január 31-én. vasárnap délelőtt 11 ólakor rende­zik a centenáris ünnepséget, ame­lyen Pongrácz Kálmán, a Városi Tanács elnöke mondja az ünnepi beszédet. Számos neves művész lép fel az ünnepség műsorának kereté­ben. Valamennyien az iskola egy­kori növendékei. December 29-én nyílt meg Moszkvában a magyar Népművésze'! és Iparművészeti kiállítás. Újságjaink riivld hír. dásafben olvashattuk — hogy a kiállításon nagy sikere volt Kántor Sándor karcagi fazekas-, népművész alkotásainak. Műveiről nagy elismeréssel nyilatkoznak a szovjet lapok folyóiratok. A magyar népművészet termékeit, haladó ha­gyományaink legnemesebb alkotásait érdeklődéssel és szeretettel fogad­ták a szovjet dolgozók Moszkva né pe. Fgyszerű parasztok voltak Kántor Sándor szülei. Az elemi is­­kola elvégzése után, nem járhatott középiskolába, mert sze­gény volt a család. Abban az időben a kiváltságosok fiai jártak kő zép- és felsőfokú iskolákba. Olyan munkahelyet keresett hát, ahol munkájáért eltartották és ruházták is. 13 éves korában fazekas inasnak szegődött. Szüleinek többé nem kellett róla gondoskod­tok. Nem azért ment el fazekasinasnak, mert kedvet érzett munka iránt, hanem azért, hogy ne legyen terhére az otthoniaknak. Munka közben hamarosan megszerette ezt a mesterséget, megta­lálta benne a tehetséget igénylő művészetet. 17 éves korában felszabadult, és beiratkozott az Állami Agyag­ipari szakiskolába. Az iskola elvégzése után Kassán, Debrecenben, Baranyamágocson dolgozott fazék asmestereknél, % JlJivél csak egyszerű segéd volt, mesterek parancsoltak neki, ren deléseknek tett eleget, így mindig számításon kívül marad­tak egyéni elképzelései, díszítő motívumai. Gyors, tömegmunkát vé­geztek: a haszon volt a fontos, nem az elkészített mű értéke. — Mechanikus munkavégzés közben feszült benne a művészi alkotni­­vágvás. 1919-ben beteljesült vágya: Karcag városától iparengedélyt kapott. Elképzeléseit ezután már híven tükrözték munkái, de ismét csa­lódnia kellett. A múltban nem értékelték műveit. JZ unpoharai, „borosmiskái“, pálinkásbutellái és többi készítmé­­nyeinek díszítése főleg Debrecen-Tiszafüred, Mezőcsát, tájegy­ség népi motivumait tükrözik, de gyakran új, egyéni díszítéseket is alkalmazott. Népi demokráciánk mindenki számára biztosítja az érvényesü­lés útját. Megbecsüli a népművészeket, anyagilag támogatja és érté­keli munkájukat. 1953. aug. 20-án Népköztársaságunk Kántor Sán­dort az Országházban „A népművészet mestere“ címmel tüntette ki és műveit a Magyar Iparművészeti Múzeumban kiállításon mutat­ták be. % \M ária Terézia korabeli huszárt ábrázoló „borosmiskája“, zöld­­színű pereckulacsai, tiszafüredi tányérjai, tálai, kunpoharai nagy sikert arattak a kiállításon. Fazekaskulacsa két oldalán egy-egy versike található, amit a művész saját maga írt: A tamáspuszial állami gazdaság traktorosai is robb munkával köszöntik a Ili. kongresszust A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Ma­gyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának a mezőgazdaság felosztá­séról szóló határozata tanulmányo­zása után a helyi pártszervezettel és a gazdaság vezetőségével be-* szélve elhatároztuk: a III. párt-* kongresszus tiszteletére a mezőgaz-* daság feilesztesének érdekében ver-* senyre hívjuk az ország valameny-» nyi traktorvezetőiét. Fehér János G. 35-ös „ Márkus Sándor G. 35 „ Kupeczki István Zetor „ Majzik István Zetor „ Tóth József U—3. „ Gépeinket állandóan ápoliuk. minden műszakváltásnál a szüksé­ges kezelést elvégezzük. Az 1953. év február 27-én megjelent 100-as sz. miniszteri utasításban előírtak szerint — SZTZ traktornál minden 50—150—450 és 900 nh. G—30— 35-ös traktornál minden 50—150 és 450 nh elvégzése után az 1—2—3— 4—5 számú karbantartási és javítá­si munkálatokat becsülettel elvé­gezzük. A fentfrt javítási és karbantar­tási szabályok betartása mellett minden mezőgazdasági munkafo­lyamatnál bátran alkalmazzuk az összekapcsolt munkagépvon tatást Poós Ferenc SZTZ vezető Fehér János G. 35-ös traktorvezető Márkus Sándor G. 35. traktorvezető Kupeczki István Zetor vezető Majzik István Zetor vezető 880 nh. „ 880 nh. 704 nh. „ 704 nh. 611 nh. Az erőgép pontos, Poós Ferenc SZTZ traktorának éves terve 1676 nh, vállalása 4000 nh „ 2700 nh „ 2700 nh ,. 1800 nh „ 1800 nh „ 1200 nh lelkiismeretes kezelésével a két műszak minden percének kihasználásával, az üres­járat minimálisra való csökkenté-? sével az ..óragrafiken“ -alkalmazá­sával harcolunk tervünk teljesíté­séért. illetve annak túlszárnyalásá­ért. Amennyiben gazdaságunkban > nem volna elegendő munkaterület vállalásunk teljesítéséhez, a szom­szédos állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben folytatiuk a munkánkat. Felhívjuk az ország valamennyi, traktorvezetőjét, hogy csatlakozzanak mozgalmunkhoz. ..Munkaversennyel a terv sike­res teljesítéséért!“ Tóth József U. 3. vezető Kovács Péter mechanikus Pogán Ferenc vezető agronómus Busi Bertalan igazgató ifj. Csordás Mihály párttitkár Matuz András ÜB.-elnök „Aki sokat iszik, Neki megv a falnak, Igyál hát mértékkel, Jót tesz a gyomrodnak, Vedd ki jó részedet, Mindig a munkábóL Azután igyál ebből, A szép kulacsból“. TZ ántor Sándor népművész művei Moszkvába is eljutottak. A múltban mellőzött művész, ma megtalálta számítását. Csen­des, kis karcagi fazekasműhelyében, nyugodt életkörülmények kö­zött dolgozik, újabb és újabb művekkel gazdagítja népünk művészeti kincseit 1 Igyunk, mint érv bivalycsorda. Készült Karcagon 1953. évben. Aki iszik belőle, Váljék egészségére“. A szolnoki „Vörös Csillag“ film­színház először január 17-én tűzte műsorára a „Kiskrajcár“ című új magyar színes játékfilmet. Az elő­adás előtt már olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a moziban egy ideiglenes elővételi pénztárat is felállítottak. Az első előadások után még to­vább nőtt a szolnoki dolgozók ér­deklődése a film iránt. A MOKÉP vezetői ezért előbb január 23-ig, aztán január 27-ig meghosszabbí­tották vetítését. A két hét alatt közel 18.000 mozilátogató nézte meg filmgyártásunk legújabb re­mekét a „Kiskrajcárt“ és a „Pén­tek 13“ című kísérő filmet, * Jászberény valamennyi dolgozó­ja nagy örömmel fogadta a szol­noki Szigligeti Színház vendégsze­replését. A „Boci-Boci Tarka“ cí­mű operett került bemutatásra. Az operett nevelő, szórakoztató, vi­dám jeleneteivel, a szereplők lel­kes alakításaival méltán kiérde­melték a színház dolgozói a néző­közönség tapsviharát. Mi, jászberényi dolgozók, kérjük a színház vezetőségét, hogy a jö­vőben gyakran látogassanak el hozzánk. Kábái Sándor tudósító. A Kőzéptiszai öntöző ^Vállalat kunhegyes! kirendeltségének báb­csoportja f. hó 16-án tájelőadást tartott Tiszaroffon. Az előadásra 15 kitűnő tanuló kapott tiszteletje­gyet és 30 pajtást ajándékozott meg tanszerekkel az „Okos mac­kó“. A dolgozókról sem feledkeztek meg. Tizenhatan tiszteletjegyet és ugyanannyian mezőgazdasági szak­könyveket kaptak. Az előadás után éjfélig vidám mulatság volt. * A szolnoki Móricz Zsigmomd kultúrotthon ban gazdaaszony szak­kör kezdte meg működését. — A szakkör első foglalkozásán 35 dol­gozónő jelent meg. Nagy érdeklő­déssel hallgatták Égner Ilona és Végvári Árpádné szakkörvezetők előadását. Nemcsak a fiatalok, ha­nem az idősebb asszonyok is részt - vettek a foglalkozáson. Örömmel tanulják a szabást és a varrást. * A törökmiklósi járási kulturoll­honnak jól működő bábszakköre van. Sajnos, a szakkör részére nem tudnak biztosítani állandó helyiséget. Komoly munkát végez központi énekkaruk. A tagok lelki­­ismeretesen járnak a próbákra. Rajkózenekaruk most alakult meg és a legközelebbi rendezvé­nyek alkalmával már ők is szere­pelni fognak. Egy téli vasárnap Vanya Karelin, a kak­­tolginszki (Uszty-Kar­­szki kerület, csitai te­rület) hétéves iskola növendéke naevapiá­­val. Szavelii Portnya­­ginnal és szomszédiuk­­kal. Jelizar Asztafiev­­vel vadkecskevadászat­­ra indult a taigába. Három kilométerre a falutól, a Gazimur pa­ták partián ismeretlen vadállat nyomaira buk­kantak. A patronba sörét he-Pontos célzás lyett ólomgolyót tettek és követték a nyomo­kat. amelyek a Kavak­­tu szakadék felé vezet­ték a vadászokat. A felnőttek a szakadék két oldalán elvágták a vadállat útiát. Vánva Karelin pedig Druzsok kutyájával tovább ha­ladt a nvomok mentén. A bokrok között né­hány lépésnyire Vánva egy ugrásj-a készülő tigrist pillantott meg maga előtt. Halálos ve­szélyben forgott a fia­tal vadász élete. Azon­nal lőni kellett: a lö­vés a két szeme között találta a tigrist. A rit­ka vad azonnal kimúlt. Az anyatigris 15 és félpud súlyú, több mint 2 méter hosszú volt. A Baikál vidékén na­gyon ritka a tigris. Utoljára 1845-ben lát­tak tigrist a csitai te­rületen. Vánva Karelin komszomoltag zsákmá­nyát a Területi Táiku­­tató Múzeumnak adta át. Keserűséget okos a bürokrácia A Szabad Nép január 9-i számában olvastam „A tsz-böl kilé­pett dolgozó parasztok ügye“ cím alatt, hogy az „önkényeskedő, kiskirályoskodó" vezetők közül egyesek visszaéltek hatalmukkal. Ez sajnos az ipari üzemekben is előfordul, önkényeskedők itt is akad­nak. Mi, öntödei munkások annakidején megkaptuk a 10 százalékos melegségi pótlékot, mégsem lett több a keresetünk. Szendi főnor­mást már figyelmeztettük, hogy nézzen utána, hol a hiba. Ö csak azt mondja: jól van elszámolva. Oláh József normásnak is mondtuk, hogy kevés a homokfelhasználásra adott idő, a formázó szekrényeket is rosszul számolja össze, így kevesebb pénzt kapunk munkánkért. Sokszor a létszámot veszik alapul az elszámolásnál, amely mos­tanában állandóan változik a szabadságok és betegségek miatt. A hiányzók helyett is nekünk kell dolgozni mégpedig túlórázással. — Azonban a túlóradíjat sem fizetik meg. Mikor orvosolják panaszun­kat? íme a bürokrácia, amely annyi keserűséget okozott már a dol­gozóknak. Barna Lajos Mezőgépgyár, öntödei munkások nevében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom