Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-26 / 21. szám

jr A MEGFEJ PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VI évfolyam. 21. «iám Xra SO miér 1954. január 26.. - edd f--------------------------------------------------------\ Mai számunkban közöljük Nagy Imre elvtárs országgyűlésen elmondott beszédének második részét L..— — Törvény a lakosság bejelentéseinek intézéséről A dolgozók ű}abb sikerekkel készülnek a MDP III. Kongresszusára A Vegyiművek dolgozóinak fogadalma Január 22-én termelési értekezleten ünnepelték az elmúlt év sikeres befejezését a Tiszamenti Vegyi­művek dolgozói. A. beszámoló után a munkások — a Járműjavító dolgozóinak példáját követve — fel­ajánlásokat tettek a III. pártkongresszus tiszteletére. Sárosi Albert, a kovadörlő gépkezelője dolgozó­társai nevében felajánlotta, hogy a pártkongresszus tiszteletere a jövőben 20 százalékkal csökkenti a gép­állást. Tímár János üzemlakatos azt vállalta, hogy három saválló szelepet és ötszáz anyáscsavart ké­szít el hulladék anyagokból. Szentkereszti Miklós he­gesztő azt fogadta meg a karbantartó műhely dol­gozó: nevében, hogy ez év folyamán minden hó­napban 5000 forint értékű ayagot készítenek el hul­ladékanyagból a Gazda-mozgalom keretében. ígére­tet tettek arra is, hogy a műhely dolgozói közül nem lesz igazolatlan hiányzó, vagy későnjövő. Bognár Bálint kemencés fogadalmat tett. hogy tervét 101 százalékra teljesíti, és a túlteljesítést megtakarított nyersanyagból éri el. „Azt akarjuk — mondották a dolgozók —, hogy elsők legyünk a kongresszusi versenyben.’* — Horváth Ödön vegyészmérnök Viticze Jolán gépkezelő és társai is jobb munkát végeznek Az országgyűlés január 22-i ülé­sén törvényt alkotott a lakosság bejelentéseinek intézéséről. Ebben a törvényben is kifejezésre jut a nép­nek a megbecsülése, amely minden törvényünk szellemét áthatja. Államunknak mérhetetlen erőt ad, hogy az ország egész lakossága állandóan ellenőrzi, bírálja és ész­revételeivel segíti államunk és gaz­dasági szerveink, a helyi államhata­lom szerveinek munkáját s ezzel te­vékenyen hozzájárul a munka min­den irányú tökéletesítéséhez. Kor­mányunk és államunk gazdasági életünk szervei egész munkájukat a lakosság ellenőrzése alá helyezik, hogy mindenki nyíltan megmond­hassa, amit helytelennek talál, és felhívhassa a figyelmet a különböző területeken jelentkező hibákra és fogyatékosságokra. Az új törvény kimondja, hogy az állam szervei kötelesek a lakosság köréből érkező bejelentéseket, pa­naszokat gyorsan és mélyrehatóan megvizsgálni, az indokolt pana­szokat orvosolni, törvénysértés esetén pedig érvényt szerezni a tör­vényességnek. Kötelességük az is, hogy az alulról jövő bírálat fel­használásával állandóan javítsák munkájukat. Ahhoz, hogy megszilárdítsuk a törvényességet, takarékosan gaz­dálkodjunk, nyomtalanul kiűzzük a bürokráciát a munkából, elérjük minden téren a lelkiismeretes ügy­intézést — az szükséges, hogy a la­kosság, amely napról napra saját bőrén érzi a hibákat, bátran és őszintén mondja el sérelmeit. A la­kosság, amikor felhívja a szervek figyelmét a hibákra, alkotmányos jogát' gyakorolja és szerveinknek az a kötelességük, hogy a bejelentések, panaszok, elintézésével elősegítsék ennek a jognak gyakorlását, az alulról jövő bírálat minél erőtelje­sebb kibontakozását. Ilymódon elő­segíti a lakosságnak az állami ügyek vitelében való részvételét, az állam és a tömegek kapcsolatának megszilárdulását, élővéválását. A törvény szabályozza azokat a feltételeket, amelyek szervezetileg biztosítják, hogy a lakosság részé­ről történő bejelentések ne sikkad­hassanak el, hanem azokat kése­delem nélkül és alaposan kivizsgál­ják, ha szükséges, intézkedéseket tegyenek és ellenőrizzék azok vég­rehajtását. A lakossággal közvetlen kapcsolatban álló szervék közül minisztériumoknál, megyei — es járási, valamint városi tanácsoknál irodát kell szervezni a bejelentések lelkiismeretes intézése jobb felté­teleinek megteremtéséhez. Ezekben az irodákban lehetővé kell tenni, hogy a bejelentők közvetlenül sze­mélyesen is megtehessék észrevéte­leiket, panaszaikat. A szervek vezetőit személyesen teszi felelőssé a törvény azért, hogy érvényt szerezzenek rendelkezései­nek, neveljék munkatársaikat is a lakosság bírálatának megbecsülésé­re és állandóan ellenőrizzék, hogy a vezetésük, felügyeletüli alá ren­delt szerv minden dolgozója lelki­ismeretesen foglalkozzék a lakosság bejelentéseivel. Kötelesek gondoskodni arról, hogy a bejelentések vizsgálata ala­pos legyen. Nem elégedhetnek meg a felületes tájékoztatással. A szer­vek maguk kötelesek megvizsgálni, vagy az általak irányított szervvel megvizsgáltatni a hozzájuk érkező, hatáskörükbe tartozó bejelentése­ket. A nem hatáskörükbe tartozó bejelentéseket pedig kötelesek bá­rom napon belül ahhoz a szervhez továbbítani, amelyikre az ügy tar­tozik. Erről a bejelentőt is értesíte­ni kell. A törvény tiltja, hogy a kivizs­•építőipari dolgozók. Az Építő- és ipar 1 Dolgozók Szakszervezete és az ípítSanyagipari Dolgozók Szak gálást az érdekelt személyre, vagy közvetlenül érdekelt szervre bízzák. A törvényesség legmesszebbmenő védelmét szolgálja a törvény, ami­kor kimondja, hogy a vizsgálat so­rán a bejelentőt — ha kívánja — személyesen is meg keli hallgatni és lehetővé kell tenni számára, hogy bizonyítékait a vizsgálatot végző szerv rendelkezésére bocsás­sa. Másrészt azonban a vizsgálat so­rán azokat is meg kell hallgatni, akiket a bejelentés érint. A tör­vény szerint tehát, mind a bejelen­tőnek, mind a bejelentésben érin­teti személynek, vagy szervnek mó­dot kell adni arra, hogy állításaikat bizonyíthassák, vagy hogy vé­dekezhessenek. A törvény tehát teljes mértékben biztosítja, hogy ne fojthassák el a bírálatot, ne ken­dőzhessék el az igazságot — de ugyanakkor azt is, hogy ne váljék senki rágalom áldozatává. A törvény nemcsak azt szabja meg, hogy a bejelentés kivizsgálá­sánál okmányokkal kell bizonyítani a bejelentés alaposságát, vagy alap­talanságát, hogy fel kell tárni a hibát előidéző okokat, hanem azt is, hogy meg kell állapítani a hibákért felelős személyt, vagy személyekei is. Ugyancsak nagyjelentőségű a törvénynek az a rendelkezése, amely szerint a vizsgálatot a beje­lentés megérkezésétől számított meghatározott időn belül be kell fe­jezni, és a szükséges intézkedéseket ugyanez idő alatt meg kell tenni. A törvény lehetőséget ad arra, hogy amennyiben olyan ügyről van szó, amelynek kivizsgálása és az intéz­kedések megtétele egy hónapon be­lül nem történhet meg. úgy a beje­lentőt, tájékoztatni kell arról, hogy ügyét előreláthatólag mikorra in­tézik el. A törvénynek ez a rendel­kezése véget fog vetni annak a tűr­hetetlen állapotnak, hogy egyes szen ek hónapokig, sőt néha évekig elintézetlenül Hevertsíik a lakosság bejelentéseit. A törvény további rendelkezése előírja, hogy ha elmu­lasztják a kivizsgálást, vagy a vizs­gálat alapján szükségessé váló in­tézkedéseket, a mulasztót fegyelmi­­leg felelősségre kell vonni. Állami és gazdasági fejlődésünk érdekében elengedhetetlen, hogy a lakosság az állami szervek munkája tökéletesítésének érdekében egyre bátrabban kezdeményezzen, hogy az indokolt panaszok minél na­gyobb mértékben felszínre kerülje­nek és lehetővé váljék orvoslásuk. Ezért a törvény alkotmányunk szel­lemében messzemenően védi a kri­tika szabadságát, védi azokat, akik nyíltan és őszintén bírálnak. Nem érheti semmi hátrány azo­kat, akik bírálatukkal, vagy pana­szukkal állami szerveinkhez fordul­nak. Ha egyes lelkiismeretlen sze­mélyek erről megfeleUkeznének és ahelyett, hogy saját hibáikat szün­tetnék meg, azon akarják elverni a port, aki a hibákra figyelmezteti őket — az ilyen személyekre a tör­vény teljes szigorával kell lesúj­tani. Akit pedig igazságtalanul hát­rány ért, azért mert a hiányos­ságokra felhívta a figyelmet, erköl­csileg és anyagilag is kártalanítani kell. Dolgozó népünk bizalmának nö­vekedését mutalja, hogy a kor­mányprogramul megjelenése óta hatalmas mértékben fokozódott a ’akosság aktivitása, érdeklődése ál­lami szerveink munkája iránt. Erről tanúskodnak azok a levelek, észre­vételek, bejelentések, amelyek a minisztériumokhoz, tanácsokhoz, az ÄEK-hoz, a sajtóhoz és rádióhoz nap mint nap elviszik a tömegek hangját. Bizonyos, hogy az új tör­vény még nagyobb segítséget ad a növekvő bírálat fokozásához és ezen keresztül állami szerveink munka­szervezete szolnokmagyei bizottsága január 26-án 6 órakor tartja jubi­leumi ünnepségét Szolnokon a 62/1. Építőipari Vállalat kultúrter­mében. i A megyei kórház rendelőinté­zetének építkezésén is sok szó esik a párt közelgő kongresszusáról. A dolgozók jobb munkával fáradoz­nak a kongresszus sikeréért. Barla Mihály asztalos és társai éppen az ajtótokok beállításán dolgoznak. Az öttagú Deményi kőművesbrigád pe­dig a belső vakolást végzi. Külső munka nemigen akad, hiszen a fa­lazással elkészültek, s most mar az építkezés befejezéséhez közelgő belső munkák folynak. Az épület melletti gépházban egyik gép a maltert keveri, a má­sik vizet forral, a gumiszalagok pe­dig szorgalmasan szállítják az anya­got. Vincze Jolán azt méregeti, fut­ja-e egész napra. , — Egyenlőre elég — fnondja Gon­­da Ferencnek. Gonda Ferenc, Nagy Ferenc és Bartus Dezső — Vincze Jolán ki­segítői. Az, hogy a 285 literes ke­verő naponta teljesítse feladatát, a 80—90 keverést, jórészt a három­tagú kisegítőn is múlik, s különö­sen ha az is cél. hogy minőségi­leg is megfelelő legyen a malter. Eddi" més: ezzel sem volt hiba. Multhavi eredményüket, a 150 szá­zalékot. nem csupán s gép mellett érték el a kisegítők, hiszen nem kell olyan nagy ütemben dolgozni, mint a nyáron. Gondáékon azonban más munka sem fog ki. Ha megvan keverés, a másnapi munka előkészí­téshez fognak. A még hátralévő időt hol ládakirakással, hol alap­ásással, vagy anyagszállítással töl­tik. ■ ui Albert, Kovács Lajos, Kiss Illés és még néhány társam­mal együtt raktuk le szép szövet­kezeti gazdaságunk alapját 1949 októberében. Akkor még mindössze csak huszonheten voltunk. Közös vagyonunk pár darab jószágból, ke­vés gazdasági felszerelésből állott. Még mindig örömmel emlékezem vissza azokra a szép, de igen küz­delmes , napokra. Sok nehézséggel kellett megbirkóznunk akkortájt, de elmondhatom, eredményesen. 7V em sokáig, alig másfél évig le-1 ' hettem az enyéimek között. 1951 február elsején ugyanis a párttól új feladatot kaptam. A vá­rosi tanács mezőgazdasági osztályá­nak vezetését bízták rám. A ter­melőszövetkezetek munkáját kellett segítenem. Ha valaki akkoriban megkérdezi tőlem, melyik a legked­vesebb csoportom, biztosan így vá­laszolok: „Mindegy nekem, egyfor­mán szeretem, egyformán segítem őket”. Kivételt nem is tettem. Igaz. hogy csak Ady tsz-beli maradtam mindig. Bármilyen nagy volt el­foglaltságom, az ő problémáikkal foglalkoztam legszívesebben. Harmadéve iskolára kerültem. Elvégeztem a mezőgazdasági aka­démiát. Jól tanultam, jeles ered­ménnyel végeztem. Akkor arra gondoltam, jó lenne, ha tudásomat egy termelőszövetkezetben, vagy gépállomáson gyümöicsöztethetném. Elgondolásom nem valósult meg, mert az iskola elvégzése után to­vábbra is a városi tanácsnál ma­radtam, ihletem egyik legnagyobb ese­-L/ menye a december 19-i párt- és kormámthatározat megjelenése volt. Minden sorát figyelmesen át­tanulmányoztam. Elragadtatott a mezőgazdaság fejlesztésének nag}T- szerű terve. Ezekben a napokban érlelődött meg bennem az elhatá­rozás, hogy gépállomásra, vagy ter-Vincze Jolán gépkezelő sem ül tétlenül keverés után. Megvizsgálja a gépet. Olajozza, zsírozza, hogy menetközben emiatt ne kelljen megállnia. Szereti szakmáját. Mikor az építkezéshez került, négy nap el­telte után már jelentkezett gép­kezelő tanfolyamra. Jelesen vé­gezte az iskolát. Nem volt nála boldogabb ember, mikor a gép mellé állhatott. Felfigyeltek szorgal mára. Jó munkája jutalmául a párt tagjelöltje lett. Ázó*» még nagyobb kedvvel dol­gozik. Most, amikor a III. párt­melőszövetkezetfoe megyek agronó­musnak. Nem agronómus, hanem tsz-elnök lettem, mégpedig annál a szövetkezetnél, melynek alapító­tagja vagyok, Szombaton múlt egy hete, az Ady Endre tsz tagsága közgyűlést tar­tott. Én is ot-t voltam. S mikor el­nökválasztásra került a sor, öröm fogott el, mert a tagság egyhangú­lag engem választott. Az elmúlt hé­ten végre hazatértem, örömmel vállaltam a szép megbízatást s már rnunkához is láttam. Márt,, termelési' tervünket ké­­§zitjük. Sok mindent meg akarunk valósítani. ?0D holddal bő­vítjük rizsto’.epLinket. Így az idén kongresszusra készülnek az ország fiataljai, 6 sem akar a készülődés­ből kimaradni. — Hogyan is maradnék ki? — kérdi. — Hiszen a párt tagjelöltté vagyok. Azt vállaltam, hogy min­dig elegendő és minőségileg meg­felelő maltert keverek gépemmel. Emellett takarékoskodom az üzem­anyaggal és minden hónapban 40 liter fáradt olajat adok át az ÁFORT-nak. Kisegítőtársaim pedig azt fogadták meg, hogy a III. párt­­kongresszus tiszteletére mindig 150 százaléknál többet teljesítenek. 400 holdon terem rizsünk. Megbe­széltük a vezetőséggel a párt- és kormányhatározatból eredő legsür­gősebb' tennivalókat. A rizstelep építésével egyidőben most a trá­gyahordás a legfontosabb. Gazda­ságunkban eddig a téli szerszám­javítás sehogyan sem haladt. Ezt' a hibát megtárgyalom a brigádveze­tőkkel, hogy még a tavaszi munkák megkezdése előtt rendbehozhassuk szerszámainkat. Qok munka vár ránk, Van elég ^megoldásra váró probléma, örömmel jöttem vissza a termelő­szövetkezetbe s úgy érzem, hogy a tagság javára képes teszek megbir­kózni a feladatokkal, jónak megjavításához. (MTI). 50 éves az építőimmé ások szakszervezete Szakszervezetük fennállásának kvenedik évfordulóját ünnepük az Legközelebbi feladatunk az őszi kalászosok ápolása A jászapáti Alkotmány tsz párttagjai és pártonkívüli dolgozói nagy figyelmet szentelnek pártunk III. kongresszusának. Jö­vőnk biztos útjának megjelölését várjuk tőle. Már most készülnek, hogy meg tudjanak felelni azoknak a követelményeknek, melyeket országunk építése terén a pártkongresszus állít majd eléjük. A párttagság az alapszervezet vezetőségének újjáválasztásával nö­veli a párt erjét, aktivitását. Célul tűzték ki, hogy olyan vezetőket választanak, akik élenjárnak n termelőmunkában, a Központi Veze­tőség határozatainak végrehajtásában és ezáltal kivívták a dolgozók megbecsülését, szeretetek A párt III. ■ kongresszusának tiszteletére gazdasági téren is jó eredményeket akarunk elérni. A tsz tagjai ígéretet tettek, hogy ápri­lis 18-ig 85 hold gyümölcsöst és 5 hold szőlőt telepítenek. Az idő eny­hülésével egyidőben kezdünk hozzá ehhez a munkához. Legközelebbi feladatunk: az őszi kalászosok ápolása. Vetéseinket fejtrágyázzuk és meghengerezzük, hogy minél magasabb gabonatermést érjünk el. A növényápolás és talajművelés során egyaránt felhasználjuk a szov­jet agrotechnikát, hogy eredményesen tudjuk teljesíteni a KV de­cember ló i határozatát. Nagypál Béla Jászapáti,- Alkotmány tsz Örömmel jöttem vissza a termelőszövetkezetbe Elmondta: Vigli István, a kisújszállási „Ady Endre“ tsz elnöke Vigh István, a Ikisujszéllásl Ady Endre tsr. ái clnBke (a kép baloldalán) * szövetkezet tagjaival együtt a termelési terv készítésén dolgozik. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom