Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-23 / 19. szám

Szolno&megyei r A-MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA MAI SZAMUNK TARTAUMÄBÖL: Kisújszállás népnevelői a mezőgazdasági határozat végrehaj­tásáért küzdenek. (2. o.) Kereskedelmünk tervei 1954-re. (3. o.j Sorsolási Jegyzék a Szolnok megye területén kibocsátott és forgalomban lévő betétkönyvekről. (4. o.) VI. évfolyam. 19 tzáiu Ara .Áll fillér 1954. január 23., izomba! Teremtsünk rendet a tsz-ből kilépett dolgozó parasztok ügyében Irta ; Baráth Balint MB. pol. munkatárs A KÖZPONTI VEZETŐSÉG 1953 júniusi ülésén megállapí­totta, hogy megsértettük a termelőszövetkezeti mozgalom egyik alapvető elvét, az önkéntességet, s ez a hiba károsan befo­lyásolta a szövetkezetek megszilárdulását. A párt- és kormány­­programm azért tette lehetővé, hogy azok a dolgozó parasztok, akik jelenleg nem értenek egyet a szövetkezeti gazdálkodással, kilép­hessenek a tsz-ből. Ezzel egyidőben a földművelésügyi miniszter megállapította a kilépőkkel való elszámolás feltételeit. Ezek között szereped, hogy a kilépő tagnak a bevitt földjével azonos értékű és lehetőleg azonos művelési ágú földet kell kiadni, a termelőszövet­kezet területéből, elsősorban a szétszórt parcellákból, iha ez nem lenne elegendő, akkor a termelőszövetkezet tagosított területének szóién. Ha a csoport tagsága közös területét csökkenteni nem akarja és a községben a kilépő tag kielégítésére van alkalmas ál­lami tartalékföld, akkor a neki visszajáró földet ebből is ki lehet adni. Lehetővé tette ez a határozat, hogy a kilépő tagnak a köz­gyűlés határozata alapján visszaadják állatait, gazdasági fölszere­léseit. E feltételekkel termelőszövetkezeteink vezetőségei, állami szerveink, pártszervezeteink elvileg egyetértettek, de gyakorlatban keveset tettek a megvalósításáért. Nem biztosították a törvényessé­gét, s ma is eltűrik, hogy a kilépőkkel megengedhetetlen, büro­kratikus, lélektelen módon bánjanak. Eltűrik azt, hogy egyes he­lyeken túlzott követeléseket állítanak fel a kilépőkkel szemben. A MEZÖHÉKI TÁNCSICS tsz-nél az egyik tag két hónapig dolgozott a szövetkezetben, utána kilépett és 6000 forint­tal terhelték meg. Ugyanilyen jelenségek vannak a kunhegyesi Vö­rös Csillag, a jászberényi Március 15 tszcs-nél is, ahol Papp Fe­renccel és Soós Lászlóval még a mai napig sem számoltak el ren­desen. Más helyeken pedig nem adták ki a kilépett tagok földjét, vagy részükre nagy távolságra eső hasznavehetetlen területet je­löltek ki. így van ez a karcagi Április 4, a kisújszállási Ady, a jászjákóhalmi Kossuth tsz-nél, valamint Jászalsógyörgyön, és a szolnoki, valamint a kunhegyesi járás több községében is. Sok a hiba a kilépő tagok által annakidején bevitt gazdasági felszerelé­sek és jószágok visszaadása terén is. Több szövetkezetben, bár nincs szükségük a tagok által bevitt gazdasági felszerelésekre, még sem adják vissza azokat, csak azért hogy ne boldoguljon a szövetkezetből kilépett dolgozó paraszt. így jártak el a jászbe­rényi Március 15 tsz-ben. Más szövetkezetekben a kilépőktől jogtalan levonásokat esz­közölnek. Nem adják ki a természetbeni járandóságokat, hanem különböző ürügyekkel visszatartják. Sőt ezen is túlmentek. Nem­csak a kilépők, hanem a más szövetkezetbe átment, vagy iskolára küldött tagoktól is levonják a járandóságot. A karcagi Április 4. termelőszövetkezetből egy elvtársnő iskolára került és a szövetke­zet vezetősége mint kilépővel számolt el vele, levonták temészet­­beni járandóságát. PÁRTBIZOTTSÁGAINK, a megyei tanács és többi állami A szerveink is tűrik, hogy egyes szövetkezeti vezetők önké­nyeskedéssel, kiskirályoskodással megsértsék kormányunk intézke­déseit. A megyei pártbizottság december 21-i határozatában fel­hívta a pártbizottságok és a megyei tanács figyelmét arra, hogy rendezni kell a szövetkezetekből kilépettek ügyét, feltétlenül meg kell kapniok. ami őket megilleti, s azt, amit a közgyűlés részükre megszabott. Pártbizottságaink szerezzenek ennek a határozatnak érvényt. A legsürgősebben orvosolni kell a kilépettek jogos pana­szait. Rendezni kell a földkiadást és biztosítani, hogy minden tag­nak, birtokába adják az őket megillető földterületet. Rendezni kell a jogtalan megterheléseket, levonásokat. A KILÉPETTEK egy része megbánta tettét. Megbánta, hogy hallgatott a kulákság szavára, hogy annakidején nem gon­dolta meg jól, mit cselekszik. Többen már vissza is tértek a szövetkezetbe, mások pedig útban vannak ismét a szövetkezetek felé. Pártszervezeteink segítsék elő, hogy azok, akik kiléptek és megbánták cselekedetüket, mielőbb visszatérhessenek a szövetke­zetbe. Ebbéli szándékukban senki sem akadályozhatja meg őket. Megengedhetetlen az olyan magatartás, amit a zagyvarékasi Vörös Brigád termelőszövetkezet vezetői tanúsítanak. Hat olyan dolgozó paraszt van, aki ősszel kilépett és megbánva tettét, kéri visszavé­telét a csoportba. A tsz vezetőségének azonban az a véleménye, hogy majd ők „megnézik elől-hátul, vagy tizenhatszor, még a tal­pát is annak, aki vissza akar menni’’. így akarnak leckét adni — jórészt a vezetőség hibájából — kilépett tsz-tagoknak, T ÁSZLADÁNVON a Rákóczi termelőszövetkezetnél a vissza­lépőket, vagy más szövetkezetből átlépőket megbízhatatla­noknak tarják és nem választják meg a vezetőségbe sem. Az ilyen magatartás tűrhetetlen és nagyon sokat árt a szövetkezet ügyének. A tsz-ből kilépett, vagy visszatérni szándékozó dolgozó parasztok a jövő szövetkezeti tagjai. Ezek a dolgozó parasztok már résztvet­­tek a közös munkában, gyakorlatban meggyőződtek a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, az összefogás hatalmas erejéről és alkotó­készségéről. Sokan vannak közülük, akik belátják, hogy saját ma­guknak ártottak azzal, amikor klsebb-nagyobb hibák miatt hátat­­fordítottak a szövetkezeti gazdálkodásnak, s lemondtak azokról az előnyökről, amit a párt és a kormány határozata a termelőszö­vetkezeteknek biztosít. A kilépés óta eltelt idő alatt ismét meg­győződtek arról, hogy. a szövetkezetek előtt hatalmas lehetőségek állnak, s ezért térnek újra vissza. Termelőszövetkezeteink tagjai fogadják örömmel a családba visszatérteket, s tegyék lehetővé, hogy azok újra otthon érezzék magukat. A kilépett tagokkal való elszámolás halogatása, szövetkeze­tekbe való visszatérésük akadályozása, árt a szövetkezeti mozga­lom ügyének. Aki így cselekszik, nem érti pártunk politikáját és helytelen magatartásával akarva, akaratlanul az ellenséget szol­gálja. Aki akadályozza a kilépett tagokkal való törvényes elszá­molást, az a dolgozó parasztokat szembeállítja a párttal és népi demokráciával és az ellenség a kezébe dobja oda ezeket a dol­gozó parasztokat. Szükséges, hogy pártbizottságaink és tanácsaink, teremtsenek rendet ezen a téren és szerezzenek érvényt a terme­lőszövetkezetekből kilépett dolgozó parasztok jogainak. Minden erőt a mezőgazdasági gépek javítására Simon Ferenc szerclöbrlsádvezető brigádjával együtt vállalta, hogy idő előtt, terven felül megjavítja a csataszög! gépállomás G—35-ös erőgépét, ígéretüket 18-án teljesítették Képünk Síinon Ferenc brigádvezetőt ábrázolja amint a kijavított trak. tor motorjának teljesítőképességét a fékpadon kipróbálja A Megyei Mezőgazdasági Gép­­javítóban nem jár ólomlá­bon az idő. Mintha lopnák, úgy fogynak a napok s egyre közele­dik február 25-e, az erőgépek ki­javításának határozatilag megálla­pított határideje. Hogy áll az üzem feladatának teljesítésével? Eddig, illetve a leg­utolsó napokig gyengék az. eredmé­nyek. 20-án estig bezárólag 60 erőgép javításával voltak elma­radva. Ez azt jelenti, hogy feb­ruár 25-ig, a javítások határide­jéig 112 gépet kell kijavítania az üzem vasasain bü, hogy becsület­tel állhassanak helyt. 112 gép kijavítása nem egészen egy hónap alatt, hatalmas feladat s talán nem is lett volna rá ké­pes az üzem, ha magára hagyják, ha nem nyúl feléje oly sok baráti kéz a nehéz napokban. A Járműjavító főmérnöke, To­­esik Károly elvtárs és a Papírgyár igazgatója, Gál Pál elv­­társ járt kint a javításra váró traktorok között az elmúlt hét végén s látogatásukat a hét elején is megismételték. Nem jegyző­könyvezték észrevételüket, nem Ígérgettek, hanem azonnal segí­tettek. Csütörtökön a Járműjavító leg­jobb szakmunkásaiból álló brigád kezdett munkához a gépjavító műhelyében. Külön sarkot rekesz­tettek nekik, külön dolgoznak: a hegesztők is. A Járműjavító bri­gádjának teljesítménye igen jó. Négy gépet húzattak be hozzájuk s azóta talán már el is készültek vele. A papírgyáriak brigádja a 8 órás műszak ledolgozása után érkezett meg s még egy műszakot kezdett. \j emcsak a megyéből, hanem a fővárosból is érkezett ba­ráti segítség. — A Vörös Csillag traktorgyár öttagú szerelőbrigádja egymás után veszi munkába a be­teg taktorokat. Megkezdte mun­káját a napokban a MÁVAG leg­jobb esztergályosaiból alakított öt­tagú brigád is. A legjobb buda­pesti szakemberek átvették a bri­gádok irányítását s azóta gyors iramot vett a munka. A gépjavító dolgozói. — ahogy meglátták az elmaradásból való kiutat, a megye és az ország leg­jobb szakmunkásainak lelkes munkáját, maguk is szinte szárny­­rakaptak. Eltűnt a kedvetlenség, a lemondás. A szalagokon szemlá­tomást nőnek ki az alkatrészekből a traktorok. iírobléma egyedül — a szovjet gyártmányú SZTZ traktorok javításával volt. Ma már a legjobb szakemberek, szovjet szakmunká­sok dolgoznak a traktorokon. Ér­demes megemlékezni mégegyszer ifi. Gönczöl Sándorról és Simon Lászlóról is, akik a hét folyamán más vállalattól jöttek ide. Ketten három nap alatt behozták a du­­gattyúfejék esztergálásánál való összes elmaradást. Halad a munka, s a pillanatnyi helyzet az, hogy remény van a határidő betartására, ha továbbra is hasonló irammal dolgoznak az üzemben, s a műszaki feltételeket is biztosítják a műszakiak, 97 -én három traktort adott ki kijavítva az üzem. Az iram azonban nem hagy alább. A ter­vek a valóságos, helyzetet figye-' lembevéve. úgy szólnak, hogy min­den második nap négy kijavított traktornak kell elhagjmia az üze­met. A megye dolgozói érdeklődéssel figyelik a Megyei Mezőgazdasági Gépjavító vasasainak harcát s bíz­nak győzelmükben. 18 nap alalt 151 vagnn rizsi do'gozlak fel a karcagi HántolomaMan 1953. december 3-án teljesen új gépekkel kezdte meg mun­káját a karcagi Hámtolómalom. Az év utolsó hónapjának tervét azonban részben a berendezések munkaközben előbukkanó ki­­sebb-nagyob hibái miatt nem teljesítették. Az új esztendő eddig eltelt napjaiban a Hántolómalom dol­gozói — tanulva az elmúlt hó­nap tapasztalataiból — már rend­szeresen túlteljesítik tervüket. Január nyolcadikéig 60 vagon rizst hántoltak a magyar gyárt­mányú gépekkel, erre az időre esedékes tervüket 101 száz^ékra teljesítve. Az elmúlt tíz napban még to­vább növelték a teljesítésben szerzett előnyüket. Január 18-ig már 151 vagon rizst dolgoztak fel az üzemben. Ezzel a mennyi­séggel az új tervév első 18 nap­jának előirányzatát 24 százalék­kal szárnyalták túl. Január 27-ig műtoron marad a Kiskrajcár című film Hatalmas érdeklő­dés nyilvánult meg Szolnokon a magyar & filmgyártás két úi alkotása, a Kiskrai­­cár című. Sztálin­­város építőiről szóló színes film és a „Péntek 13" című kísérőfilm iránt. Ez az érdeklődés arra késztette a „Vörös Csillag" Filmszínházat, hogv tovább műsorán tartsa a filmet. Az egyszeri meghosszabbítás azonban nem elegendő A filmszínház ezért úgy határozott, hogy január 27-ie. szerdáig játssza a filmet. hogv minden érdeklődő megtekinthesse. 170 tonna kénsava! szállítottak el ebben az évben a Tiszamenti Vegyimlvekből a szuperíoszíát műtrágyái gyártó üzemekbe | AZ elmúlt TFIívilv | sikeres befejezése után, az 1954-es év első napjai óta új erővel dolgoznak a Tiszamenti Vegyiművek­ben. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozat megvalósításáért ebben az évben az elmúlt tizenkét hónapban gyártott kénsavnál 45 százalékkal többet szállítanak a szuper­foszfát műtrágyát gyártó budapesti és a peremartoni kénsav­­gyárba. A műtrágya előállításához fontos kénsavból január 19-ig már 170 tonnát gyártottak a Vegyiművek dolgozói. — Ezzel a mennyiséggel Budapesten és Peremartonban több mint 450 tonna szuperfoszfátot készíthetnek mezőgazdaságunk számára. A Tiszamenti Vegyiművekben gyártott kénsavat ma még elszállítják, mert a gyárban nincs szuperfoszfátot gyártó üzem­rész. A Vegyiműveket Tervező Vállalatnál azonban már terve­zik a kénsavgyártó üzemrész mellett rövidesen felépülő új szu­perfoszfátot gyártó üzemrész épületét. A budapesti és peremar­toni műtrágyagyártó üzemeknél nagyobb teljesítőképességű új üzemrész elkészülése után a szolnokiak helyben dolgozhatják fel a kémsavat. Ennek az lesz nagy előnye, hogy az eddig el nem szállított, de egyébként felhasználható, úgynevezett hulla­déksavval is gyárthatnak szuperfoszfát műtrágyát. Üzemeink segítsége a mezőgazdaságnak A Győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár dolgozói a gépiavítás­­ban adnak segítséget a környék­beli gépállomásoknak. Segítenek gépek javításával és alkatrészek gyártásával. A Diósgyőri Gépgyár kovácsoló egysége januárban 500. a következő hónapokban pedig ösz­­szesen 4000 traktorhoz szükséges 29 féle kovácsolt és sajtolt alkat­részt készít a Vörös Csillag Trak­torgyár részére. Az alkatrészeit között főként fogaskerekek, kap­csolóvillák. és előtengelvék szele­peinek. Eddig már — többek közt — 600 fogaskereket és közel 700 lenaővillát készítettek ebben az évben. A budapesti ..Április 4" Gépgyár dolgozói ebben az évben megkezdik a mezőgazdasági gének gyártását is. 150 műtrágyaszemcséző és 45 szecskavágó gépet állítanak elő terven felül. Emellett a mezőgaz­dasági gépek sorozatgyártásán alt előkészítéseként az alkatrészgyár­tás javában folyik, úgv. hogy ja­nuár 20-án már elkészült az első gép. s május végére az első soro­zatot már átadhatják rendeltetésé nek. A Nagytétényi Gumigyár lemez­üzemének dolgozói terven felül 900 kg oitószalagot készítenek az első évnegyedben, a pécsi Mezőgazda­­sági Szerszámgyár pedig 2500 kg szeget gyárt. Uj könyvek V.!. Lenin halálának harmincadik évfordulójára V. I. Lenin halálának 30. évfor­dulójára a Magvar Munkásmozgal­mi Intézet és a Szikra kiadja a „Le­nin Magyarországról*4 című gyűj­teményt. amely felöleli V. I. Le­ninnek Magyarországgal kapcsola­tos főbb írásait, beszédeit, távira­tait, valamint megállapításait és útmutatásait. A gvüiteményt név­mutató és illusztrációs anyag egé­szíti ki. Az évforduló alkalmából adia ki a Szikra V. I. Lenin „Filozófiai fü­zetek" című munkáját is. Lenin ebben a művében felbecsülhetet­len értékű anyagot gvüitött a dia­lektika fejlődéstörténetének, a ma­terializmus és az idealizmus har­cának kérdéséhez. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom