Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-20 / 16. szám
Sio/nokmegyd r~ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A- MEGYEI TANÁCS LAPJA VI. éTÍoly»ni. 16. <tám MAI SZAMUNK TAHI ALMÁBÓL: Megkezdődtek az előkészületek a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjára. (2. o.) Szolnoki séta. (2. o.) A Röder-mozgalom megszervezésével csökkentsék a C2/1. Építőipari Vállalatnál a normán alul teljesítők számát. (3. o.) A Néplap iskolajárása. (3. o.) SZTK tanácsadó. (4. o.) Ar» »ill filler 1951. január 20., ««érdit L. i J Fontos feladat a talaj termőerejének fokozása és a talajvédelem Irta: Kárpáti János, a jászapáti „Alkotmány’“ tsz agronómusa, T übb mint két esztendeje vagyok agronómusa a jászapáti Al-1 kotmány termelőszövetkezetnek. Szeretem a földet. 27 éves gyakorlati munkám során azonban volt időm megtanulni, hoev nemcsak szeretni, hanem gondozni is kell azt. A talai termőerejének fokozásával kancsolatban csoportunk földién több kísérletet végeztem. 1952. őszén kalászosaink alá alaptráavát adtunk szuperfoszfátból. A kísérleti táblákon 240—360 ks-os többlettermést értünk el. Ezen felbátorodva tovább folytattuk kísérleteinket. Tavaly télen őszi kalászosaink rosszul teleltek. Tavasszal ezért azt javasoltam a tagságnak, hogv kenyérgabonavetésünket nitrogéntartalmú pétisóval feitrágvázzuk. Aratáskor valamennyiünket meglepett az eredmény. A holdanként 4—5 mázsát Ígérő vetések búzából 8, ősziároából 11.20. tavasziból 10.12. rozsból pedig 10 mázsás átlagtermést adtak. Teliesítettük beadásunkat, ezenfelül a fe.itráavázás következtében 3 kg búzát, fél kg rozsot és másfél kg árpát osztottunk ki egv munkaegységre. Ha területeinket rendszeresen istállótrágvázzuk. úgv az eredmény Pár száz mázsával több lett volna. A növénytermelésben döntő tényező a talaj termőereie. Hoszszú idő óta bizonygattam ezt különböző értekezleteken is. Számadatokkal igazoltam, hogy mezőgazdaságunk mennyire hiányát érzi a talaierő utánpótlásának. Örömmel és lelkesedéssel fogadtam a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt és kormányhatározatot, mert amiért annyit harcoltam. az törvény lett. A fentiek alapján megvizsgáltam iárásunk talaierő viszonyait. Az eredmény elszomorító. Az eddigi körülmények között nem volt lehetőség többtermelésre. Talaizsaroló gazdálkodás folvt. Elég ennek igazolására megemlíteni, hogy csak szántóterületünk 7—8%-a lett évenként istállótrágyával megszórva. Nem csoda, hogy a talai tánerőben és szerkezetileg nagyon leromlott. A gabanaprobléma ebből a hibából fakadt. A többtermés elérésére most egész sor intézkedést kell a legsürgősebben végrehajtani. A főkérdés: a trágva szakszerű kezelése. A dolgozó parasztok és a termelőszövetkezetek is. amikor szétterítik földiéiben a trágyát, azt nyomban szántsákalá. Ennek következtében az istállótráeva értéke 50 százalékkal növekedik. A trágya alászántása lehetőleg augusztus és szeptember hónapokban történjék, de feltétlenül az őszi mélyszántás befeiezése előtt. A korszerű tráevakezelés és a felhasználás — 'iéleménvem szerint — annyira fontos, hogy ennek szakmai oktatását be kell vezetni. A trágyázásra kijelölt távollevő táblákra egész éven keresztül hordani kell az istállótráavát. Ott szakaszonként szarvasokba rakva, be kell takarni földdel. A tráevalé felfogására pedig a szarvasok melletti árkokban többéves ótöreket kell teregetni. A maiorokhoz közelebb fekvő, trágyázásra kijelölt táblák trágyaszükségletét. lehetőleg állandó, döngölt agvagfalú tráavatelepeken kell elhelyezni. Termelőszövetkezeteinkek módjukban áll az értékes trágyáié felfogására trágvatelep építése. A kifogástalan kezelést a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok a következő módon oldiák meg: állítsanak erre n célra külön dolgo•zót. vaav a trágvateleoet gondozó állattenyésztőt, állatgondozót külön fizessék meg. Istállótrágvánk termésfokozó hatását nagymértékben emeliük. ha a számosállatonként! tráavatermést 25 dkg nyersfoszfát hozzáadásával helyezzük el a trágyaszakaszban. "Járásunk területén szokásos az alomszalma és a trágvatőzeg * eltüzelése. A dolgozó parasztok el sem hiszik, hogy ezzel a legdrágább szenet tüzelik eL A trágya felhasználásával ugvanis olvan terméstöbblet ielentkezne. melyek az árából mázsaszámra lehetne vásárolni a legkitűnőbb tűzifát. A trágva feltüzelésének megszüntetésére felsőbb szerveink felé iavasolnám. hogv a Jászságot lássák el ióminőségű és megfelelő mennyiségű tűzrevalóval. Rőzstermelésre pedig dolgozó parasztiainknak akácosok telepítését javaslom. Ezenkívül fűz- és nvárfafélék telepítésére is kiválóan alkalmas a mi talajunk szerkezete. A nagv tervek megvalósulása elérhető. Természetesen fontos, hogv most minden ember megszívlelje a legfontosabbat, a talai termelőereiének művelését. Fokozni kell azért az évelő és az egynyári pillangós, nitrogéngyűjtő növényféleségek — elsősorba a lucerna — vetésterületét. Ez táj-iellegünk egyik legiobb pillangósa. Jól teremnek azonban a különböző borsó- és bükkönvféleséeek is. Állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink jól teszik, ha növelik füves, herés területeiket. A tanácsokra is nagy munka vár a talaierő javítása terén. ** Legsürgősebb feladat, alaposan megtárgyalni a termelési bizottságokkal a talajerők növelésének módiát. A trágyát mindenütt hordják ki a földekre. A tanácsok karolják fe a fekáliák tőzeges keverésének és felhasználásának kérdését. Nagyon kevés szervestrágvatermésünket pillanatnyilag ilymódon hathatósan evarapíthatiuk. Járásunk területén a zöldtrágyázás még eléggé ismeretlen mód. Helves ezt is alkalmazni. Takarmánybázisunk nagymértékű fokozását szem előtt tartva — és ez összefüggésben van a trágyaterméssel. — égető kérdés a gyepek, a legelők és rétek gyomtalanítása. Ugyancsak fontos, hogy eme területeken a talaierő pótlására komposzt. foszfor és nitrogén feitrágvázást használiunk. Elsősorban a régen elfekvő ístállótrágvát kell erre a célra alkalmazni. Az egyenetlen rétterületek gvaluval való megiáratása is kívánatos. Legeltetés esetén ne csak a szakaszos legeltetést követeljük meg. hanem a fekvőhelyek állandó változtatását is. Ilymódon ugyanis az állatállomány nagyobb területet kénes trágyázni. A termőerő növeléséhez az idők folyamán kialakult természetes víztároló medencéket, melyeket észszerűtlenül csapoltak le. vissza kell állítani. A levezető árkokban és a csatornahálózatokban is szükség szerint készítsenek zárózsilipeket. Az elf oly ást ilymódon szabályozni lehet, és csak a felesleges vizet engediük el. Ha ezt megcsináljuk, akkor termelésünk látia ennek sokszoros hasznát. Az állandó párolgás ugvanis a levegő vízszükségletét ellátja. A talai alatti elszivárgással pedig nagyobb távolságra is juttatunk vizet növényeink gyökérzeíéhez. Ez is védi. javítja a talai szerkezetét. Végül pedig a talaivédelemnél egv fontos kérdést kell megemlíteni. A jászsági szelek káros hatását kell kiküszöbölnünk erdősávok és fáié ültetésével. A Minisztertanács határozata a szerződéses termelés megjavításáról A Minisztertanács legutóbbi ülésén foglalkozott a szerződéses termelés helyzetével és határozatot hozott a meglévő hiányosságok kiküszöbölésére. Megállapította, hogy az 1954. évű szerződéses termelési feltételek sokkal kedvezőbbek, és nagyobb előnyt biztosítanak a parasztságnak, mint az előző éveken. Ezért a. termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok szívesen kötnek termelési szerződést, ha megismerik azokat az előnyöket, amelyekben ezáltal részesülnek. Hiba azonban, hogy a helyi tanácsok, az egyes termeltető vállalatok, sőt gyakran az érdekelt minisztériumok is elhanyagolják a szerződéses termelés előnyeit megmutató, felvilágosító munkát. Ezért a Minisztertanács fontos feladatként jelölte meg. hogv a szerződéses termeléssel járó kedvezményeket az eddiginél szélesebb körben kell a dolgozo parasztsággal és a termelőszövetkezetekkel megismertetni. A határozat több növénynél jelentős áremelést léptet életbe s növeli a természetbeni juttatások mértékét is. így az I. osztályú rostkender árát mázsánként 50 Ft-ról 70 Ft-ra. az I. osztályú rostlenét 105 Ft-ról 120 Ft-ra. a kendermagét 400 Ft-ról 600 t-ra, a cirokszakállét 150 Ft-ról 250 Ft-ra. a somkórómagét 450 Ft-ról 800 Ft-ra. a fehérheremagét 800 Ft-ról 1600 Ft-ra emelte. _ Megnövekedett a rostkendernél, rostlennél, valamint a szerződéses kendermag termelésénél a. természetbeni juttatás mértéke. Rostkendernél az eddigi 3 mázsa helyett minden mázsa átadott kenderkóró után 50 Ft értékű féláru textilutalványt kapnak a termelők, rostlcnnél a textiljuttatás a kétszeresére nő. A kendermagnál még nagyobb a növekedés- az eddiginek négyszeresét teszi ki. További kedvezményt jelent az, hogy a textiljárandóságból a szerződéssel- lekötött minden kát. hold után azonnal 200 Ft értékű textilárut kapnak a termelők kamatmentes előlegként. A cukor- és takarmányrépamag termelői részére a határozat igen magas. természetbeni cukofjultatást állapit meg. s rendezi a fűszerpaprika termelők természetbeni őröltpaprika részesedését is. A Minisztertanács határozata nemcsak a parasztság számára teszi még kedvezőbbé a szerződéses termelést és emeli ebből eredő jövedelmét. hanem fokozza az ipar nyersanyagellátását, javítja a lakosság áruellátását. (MTI1 ’ r A MEZOGAZDASAG FEJLESZTÉSEINEK SIKERÉÉRT Karcagon, Mezőtúron és a tisza füredi járásban nem halad jó ütemben az őszi vetések felülírógy ázása Jfyf inden termelőszövetkezeti tagnak, egyénileg dolgozó parasztnak egyaránt érdeke a többtermelés. Ez megfeszített munkát kíván, különösen most. amikor az őszi csapadék hiánya miatt a vetések nagyrésze nem kelt ki. vagv ha ki is kelt. nem bokrosodott. A vetések ápolására és a feilődés meggyorsítására legiobb módszer az érett istállótrágvával való felültrágyázás. Ez naoiaink legfontosabb feladata. Kár. hogy a tiszafüredi iárásban. Karcagon. Mezőtúron. Kisúiszálláson nem fordítanak erre elég gondot. A törökmiklósi iárás sem dicsekedhet 1.3 százalékos tervteliesítésével. Alkalmas az idő használjanak ki minden percet a vetések átteleltetésének biztosítására, a feitrágyázás végrehajtására. Kiváló állattenyésztők és növénytermelők — A földművelésügyi minisztérium ..Kiváló állattenyésztő*“ címmel és jelvénnyel tüntette ki Borics István elvtársat, a túrkevei Vörös Csillag tsz sertésgondozói át. aki éveken keresztül eredményesen dolgozott a sertésállomány minőségi és mennyiségi fejlesztési tervének teljesítéséért. Hasonló kitüntetésben részesült Czucza István. a Vörös Csillag tsz brigádvezetőie. Baromfitenyésztésben elért kiváló eredményeiért kapott miniszteri dicséretet. Nagy Imrét, a túrkevei Táncsics tsz elnökét szintén a földművelésügyi miniszter részesítette dicséretben a növénytermelésben végzett kiváló munkáiéért. Kulcsár Istvánná, a tiszafüredi Hámán Kató termelőszövetkezet elnöke, a szövetkezet elmúlt évben elért kimagasló termelési eredményeiért kapott kitüntetést. Rövidesen megkezdi működését a jászberényi műtrágyaszemcséző üzem A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat feladatainak valóraváltása érdekében — nagyarányú munkák indultak megyénkben is a talajerő fokozására. Jászberényben jól halad a műtrágyaszemcséző üzem építése. A szükséges nagyűrtartalmú kádak készítése már befejezéshez közeledik. Előreláthatólag a jövő hónapban már megkezdi működését a Megyei Tanács Bánya és Téglagyári Egyesülése irányításával az új üzem, hogy már kora tavasszal biztosítani tudja a termelőcsoportok és egyéni dolgozó parasztok műtrágyával való ellátását. Az üzemben különféle szervesés műtrágyakeverékek szemcsézésével foglalkoznak majd. Vágó Zsigmond mindent megtett a vetés jó átteielleiésére = Megyénk dolgozó parasztsága nagy lelkesedéssel fogadta az úi begvüitési rendeletet és a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot. Azóta megsokszorozódott a parasztság termelési kedve. Ez. elősegítőie lesz a beadás meggyorsításának is. A begvüitési rendelet alapot ad a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásához. Parasztságunk egvre jobban magáénak érzi a földet, igyekszik azon, minél többet és jobbat termeljen. Számos olvan dolgozó paraszt van, aki az úi begvüitési rendelet megielenése utáni napokban felkereste a tanácsot és kérte, hogy 1954. évi kötelezettségét már most teljesíthesse. Igv tett Vágó Zsigmond úiszászi dolgozó paraszt is. Néhány nappal ezelőtt megjelent a tanácsnál és beielentette. hoev ezévi marhabeadási kötelezettségének már most szeretne eleget tenni. Sőt van még elegendő mennyiségű buzáia is. Ha azt átveszik ezévi búzabeadási kötelezettségét is rendezi egyúttal. Nem fiatal ember már Vágó Zsigmond. Gazdag termelési tapasztalatokkal rendelkezik. Földiét igyekezett mindig a legiobb erőben tartani. Istállótrágvával mindig pótolta az elhasznált tápanyagot. \ mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat és az új begyűjtési rendelet után még nagyobb örömmel készül a tavaszi munkára. A vetés ió átteleltetésére már eddig is minden intézkedést megtett. Pothorszki Albert A „honvéd-brigád“ segítsége a Mezőgazdasági Gépjavítónak Nagy feladatot kell megoldani a Mezőgazdasági Gépjavítónak az év első két hónapjában, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák kezdésére elkészüljenek az erőgépek javításaival. Nem megy könnyen a munka. Sok traktor vár az üzem udvarán és műhelyében a javításra. Lemaradás is van s nem kevés. Nem hagyják azonban magára az üzemet nagy munkájában. Minden erőt mozgósítanak, hogy pótolia a lemaradást, s minőségileg is komoly javulás mutatkozzék. Megindult a legjobb szakmunkások vándorlása az üzem felé. Vásórnap reggel 8 óra tájban a néphadsereg szolnoki alakulatainak segítsége is megérkezett. Több mint harminc katonai szolgálatot teljesítő fiatal honvéd-szakmunkás foglalta el helyét a nagy szerelőcsarnokban heverő traktorok között. Nyolc óra után felvillantak a hegesztőpisztolyok is, zajtalanul indultak meg az esztergagépek a forgácsolóműhelyben. Nem hagyták magukra az üzem vezetői sem a lelkes segítőket. Tóth László elvtárs, az üzem igazgatója s a többi műszaki vezető együtt rakta fel a vontatóra a traktorkerekeket és tengelyeket a honvédbrigád tagjaival. Együtt dolgoztak velük egész nap, hogy minél többet tudjanak végezni, A műszaki útbaigazítás után az ősszel bevonult fiatal szakmunkások újra otthon érezték magukat a gépek mellett. Tóth Ferenc honvéd, a brigád vezetője, ..civilben’’ jelvénye« sztahanovista esztergályos úgy fogott a munkához, mint néhány hónappal ezelőtt Budapesten a Posta Műszaki Vállalat forgácsolóműhefyében. Felfogta a nagy főtengelyt, azután indított s a vídia vastag forgácsot hántatt le a kemény acélról. A mellette lévő gépeken is honvédek dolgoztak figyelmesen, szorgalmasan. Völgyi elvtárs kúpos tengelyt esztergált. Singer Mihály egy dugattyúhengerfej esztergályozásához adta minden tudását s tekintetét egy percre sem vette le az öntvényhez tapadó kemény rapid-késről. Úgy ment a munka, mint a karikacsapás. A műhely másik végében a hegesztőpisztolyok villogtak pillanatnyi szünet nélkül. A műhely közepén két sorban elhelyezett traktorvázak körül is megindult a rannka s úgy dolgoztak mindannyian^ a Budapestről és az ország más részéből idekerült honvédek, mintha itt „szabadultak“’ volna a Mezőgazdasági Gépjavító műhelyében. Csak délben állt meg félórára a munka, míg az ebédlőben jóízűen elfogyasztották a honvédkonyha küldeményét — a levest s utána a nagy adag vizseshúst. öt óra tájban Tóth elvtárs, az üzem igazgatója már azt méregette a gondos gazda kíváncsiságával, mit végeztek a szívesen látott vendégek. Hirtelenéfoen talán össze sem tudta számlálni, csak azt látta világosan, amit meg is mondott a csoport vezetőjének, Bartus hadnagy elvtársnak: — Úgy látom a hegesztésben mutatkozó elmaradást sikerült pótolni a mai nap. Jó munkát végeztek valamennyien: Tóth Ferenc brigádvezető, Singer Mihály, Völgyi László, Halász László, Bodor Zoltán honvédek. Délután 5 órákor a jólvégzett munka tudatában váltak meg a traktorokkal körülfogott csarnoktól a katonaruhás fiatalok s még sokáig nézegettek vissza a távolodó autóbusz ablakából az üzemben felvillanó fények felé. r
