Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-15 / 12. szám

SzúIiWkmegyé MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A M E GYE I \ T AN Á OS LA'PJA VI ^Ttouani 12 xzni %ra r'iaiev • 95t« i/inmrl.) péntek MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A pártoktatási munkában fontos szerepük van az oktatási ellenőröknek. (2. o.) Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg meggyilkolásának 35. évfordulójára. (2. o.) A helyi ipar 1954. évi terveiből. (3. o.) Százötven kultivátor. (3. o.) Öt perc külpolitika. (4. o.) t A falu kérdez — a Néplap válaszol.- (4. o.) A csataszög gépállomás dolgozói befejeztek a gépjavítást Szűkszavú távirat érkezett csü­törtökön délután szerkesztősé­günkbe. A csataszöai aénállomás dolgozói küldték a következő szö­veggel: Gépállomásunkon a téli gépja­vítást január 13-án befejeztük. Filó Ferenc csataszögi gépállomás vezető mechanikusa * Nem véletlen ez az eredmény, hiszen a gépállomás valamennyi dolgozóia a gépjavítás ideién a munkaidő minden nercét kihasz­nálta. A vezetőség ppdig gondos­kodott a szükséges alkatrészek­ről. hogv a iavítás nagv munká­ját semmi sem akadályozza. Szabadonbocsáíolták Jeanne Be; gé francia békeharcosnőt Párizs. (MTI) Jeanne Bergé fran­cia békeharcosnőt háromévi fogva­­tartás után szerdán egészségi álla­potára való tekintettel szabadon­­bocsátották. Jeanne Bergét 1951 februárjában tartóztatták le Indokínában azzal a váddal, hogy részt vett a vietnami békéért folvó harcban. A szaigoni katoftai törvényszék 1951 decembe­rében a háborús törvények tör­vényellenes alkalmazásával 20 évi kényszermunkára ítélte. Egyéves szakma' tóvá’ blrépzésre jelentkezhetnek a mezőgazdasági szak mbsrek A Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Intézményének Fő­igazgatósága február és március hónapban az Agrártudományi Egyetem Növénytermesztő és Ál­lattenyésztő. a Kertészeti és Szőlé­szeti Főiskolán. Gyümölcs- és Sző­lőtermelő SzaKemberek. az Állat­­©rvostudománvi Főiskolán pedig ál­latorvosok számára továbbképző tanfolyamokat rendez. A továbbképzés időtartama egy év. (MTI) ü! WTéleségeR a 33. sz. áruháziján Tisztagyapjú gyermektakarók ér­keztek a 33. sz. áruházba. — Igen szép kivitelű rózsaszín, drapp és kék színű meleg takarók 81 forin­tos áron kerülnek eladásra. Nagy­mennyiségű zefiringanyagból is vá­laszték van. A most érkezett szép áruk különböző mintával 37 és 34.80 forintért kaphatók. Igen sokan vásárol­­pják a minden Ízlésnek megfelelő hócipőket is. Magas- és lapossarkú cipőkre egyaránt min­denki megtalálja a megfelelő, — szürke és barna színben elárusí­­tásra került 165 forintos hócipőt *— A düftin bélést a cipő szárán prémszegély díszíti, ßß\ üi présházat építenek a karcagi téglagyárban Az elmúlt év tava­szán kibővítették a karcagi téglagyár kemencéiét. Azóta egyszerre mintegy 40.000-el több tég­lát égethetnek — tulnvomórészt Kar­cag termelőszövetkezeti város épít­kezéseihez. Ebben az évben ismét tovább bővítik a téglagyárat. A téglaégető mence mellett több mint 250.000 •int költséggel űi présház épül. ilvben április 30-án már meg­­zdik a munkát. A téglagyárban ic egv nap alatt egv kisebbfajta »réssel naponta 20—25 ezer nvers­­églát gyártottak. Az úi présház elépítése után eav nagvobb telie­­itmésívű prés munkába állításával így»nennyi jdő alatt 10—15 ezerrel öbb téglát préselnek maid a kör­­iyező építkezések zavartalan éoí­­őanvag ellátásának biztosítására. — ser — Fegyverneken megalakult az ország elsü termelési bizottsága Szerdán este — mintegy 450 résztvevővel — gazdagyűlést tar­tottak a fegyverneki kulturházban A tanácskozás célja termelési bi­zottság alakítása volt!. “A jelenlévők közül sokan még nem tudták, mi is lesz énnek a termelési -bizottság­nak a feladata. Tálas János, a me­rőgazdasági állandó bizottság elnö­kének ünnepélyes megnyitó szavai azonban éreztették, hogy komoly dologról lesz szó, olyanról, ami a község életében jelentős változást hoz.j 'fegyvernek dolgos népét még so­hasem kelle.tt munkára biztatni. Tudták ők mindig, mikor, milyen dolog van a mezőn, mikor kell földbe tenni a búzát, s mikor legal­kalmasabb „kasza alá’’ az érett ka - Jász. Eddig azonban Fegyverneken is az volt a helyzet ami másutt. Tavaly is és az elmúlt években számtalanszor előfordult, hogy ezeknek a dolgos embereknek fő termelési tapasztalatait a felsőbb szervek semmibevették. CsöxRenteíte a termelési kedvet a üizonytaianság érzésé * A földeket sokan azért nem trá­gyázták, mert úgy voltak: Hátha holnap már betagosítják Éppen tavaly tavasszal történt, hogy a községi tanács kidoboltatta­­az udvarokról ki kell hordani a trágyát. A dolgozó parasztok ki is hordták, de nem a földjeikre, ha­nem a falu végére egy nagy ku­pacba. A jó munkának pedig megvan az eredménye. A Vörös Csillag ter­melőszövetkezet az elmúlt évben 20 mázsás búzatermést ért el holdan­ként. Tálas János, Nagy Sándor és Tukarcs Gábor egyénileg dolgozó­paraszt termésátlaga 17—19 mázsa. Ezeket a jó eredményeket azonban meg sem közelíti a községi átlag Jellemző, hogy Fegyverneken 5937 lábasjószág van. A falu hatá­rának mégis csak négy százalékán termeltek lucernát. Az állattenyész« tés tehát nem volt egyéb állattar­tásnál. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló- párt- és kormányhatározat éppen ezeknek a hibáknak a meg­szüntetésére javasolta, hogy min­den községben alakítsanak meg egy nagyszámú, 100—150 főből álló termelési bizottságot, amely segíti a község dolgozóinak termelési munkáját. Gondoskodik a gépek, a műtrágya és a kisgépek beszerzé­séről. Ismerteti a párt és a kor­mány mezőgazdasági fejlesztési programmját. legfontosabb feladataként pedig irányítja a termelést A jelenlévő dolgozó parasztok el­fogadták a javaslatot, s a termelés bizottság tagjainak megválasztása előtt többen hozzászóltak a beszá­molóhoz. De milyen hozzászólások voltak ezek. így még soha nem be­széltek a fegyvernekiek. Okos. meggondolt szavukat gyönyörűség volt hallgatni. Régen egy-egy érte­kezleten csak legyintettek. Azt tar­tották: nem érdemes még a szán­kat sem fárasztani, hisz úgy sem hallgat ránk senki' Először a díszelnökségben he­lyet foglaló, ízesbeszédű K. Molnár József hétholdas dolgozó paraszt állott fel. — Igazsága van a pártnak. Ná­­'am is a tagosítástól való félelem okozta a legtöbb bajt. Pár évvel ezelőtt szőlőt és gyümölcsöst akar­tam telepíteni. Ebből azonban nem lett semmi, mert bizonytalan vol­tam. Földem nem . trágyáztam ren­desen az utóbbi három esztendő­ben. Most már nyugodtan dolgozom s újra érzem a gazdálkodás, a föld­del való bánás édes ízét. Hamarosan folytatom a szőlő és a gyümölcs te- 1 építését. Pár év múlva újtelepilésii szolid 'emséből akarok ió bo t inni — mondta K. Molnár József, Alig, hogy helyet foglalt, mari-' Zsemberi József emelkedett szó­lásra. Már régen szükség lenne a 'egelőn egy 100 méter hosszú ka­rámra. Ehhez kérte a megalaku­landó termelési bizottság segítsé­gét. Nagyon fontosnak tartotta az apaállatok gondosabb kezelését. Cifra Pál 12 holdas középparaszt így folytatta a Zsemberi József ál­tal felvetett problémát. „Zsemberi József nagyon igazat beszél. De van itt más hiba is. Én szeretném, ha jobban ellenőriznék az apaállatok etetését.” > * • — Nekem meg a gépállomással van bajom, a teremtésit neki — szólalt meg egy barnaarcú dolgozó paraszt, Tukarcs János, — Csinálják tisztességesebben a dolgukat a gépállomáson. Ne csak a falu közelében szántsanak. Az én földem távol van, de én is termel­ni akarok, még pedig nem keveset mert ismerem a kormányprogram­­mot. Ebből szót érthet mindenki, még a gépállomás is — fejezte be röviden, de magvasan Tukarcs Já­nos. Aztán Gőbel István beszélt. Munka közben szeretek fütyörész­­ni. Rászoktam s ez a szerencsém legalább így nem veszik észre, hogy az utóbbi időben már nem én fü tyülök, hanem a vetőgépem, mert nem lehet kapni kenőolajat. Ez nem valami nagy ügy, de mégis csak beszélni kell róla, mert köze­leg a tavasz és vetni kell. Vetni csak jó szerszámmal 'ehet A felszólalók által elmondottak igazolják legjobban, hogy a meg­alakulandó termelési bizottság szá­mára lesz munka, s már akkor is későn lett volna, ha napokkal ez­előtt alakul meg. \ Ezután került sor a termelési bi­zottság megalakítására. A tanács­kozás elnöke, Tálas János a mező­­gazdasági állandó bizottság nevé­ben tett javaslatot. — Javaslom hogy a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt • és kormányhatározat szellemében mi fegyvernek! dol­gozó parasztok alakítsunk egy száz főből álló termelési bizottságot. A jelenlévők elfogadták a terme­lési bizottságba javasoltakat, s el­nöknek Bíró István 7 holdas dol­gozó parasztot választották meg.; Bíró István idős ember és nagyoTT gazdag termelési tapasztalatokkal rendelkezik. Megválasztásakor arra tett ígéretet, hogy minden erejévé és tudásával segíti a község dol­gozó parasztságának munkáját. Mintegy ezerhsromsiz termet üszővel* ezeti tag részesül a léten kéttieii ingyenes üdülésben A ió munka jutalmául jelenleg 300 termelőszövetkezeti tag pihen az ország legszebb üdülőhelyein. A Szabadság-hegyen például 64-cn töltik kétheti szabadságukat a ha­zánk különböző tájairól érkezett termelőszövetkezeti tagok. A tél fo­lyamán mintegy 1300 tsz tag ré* szesül kétheti ingyenes üdülésben. kiskraicár Hatalmas az érdek* lődés Szolnokon a „Kiskraicár“ című úi magvar film iránt. A Vörös Csil* lag filmszínház ve* zetői a jegyvál­tásnál mutatkozó torlódás csökkentésére még egy pénztárat állítottak fel a moziban. A kisegítő pénztárnál állandóan folvik a iegvek elővételi árusítása, a másnapi, vagv még későbbi elő­adásokra. Ez az intézkedés remél­hetőleg megszünteti a iegvkiadás nehézségeit, s megkönnyíti a filmre kíváncsi szolnokiak dolgát is. ke­vesebb időt kell eltölteniök a jegy­váltással. Egyre Ifibben törzskönyveztetik állataikat A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megielenése óta egvre nagvobb az érdeklődés a dol­gozó parasztok körében a tenyész­állatok tartása iránt. Eevre többen jelentkeznek, hogv törzskönyveztes­sék jószágaikat mert élni akarnak azokkal a. kedvezményekkel, me­lyeket államunk a törzskönyvezett állatok tartóinak biztosit. Kisúiszállás törzskönyvezést elő­irányzata 20 db volt. de nap mint nap úiabb- és úiabb gazdák je­lentkeznek állataik törzskönyvezte­tésére. mint ifi. Debreceni Lajos. Szilágyi István és mások. Azok. akiknek jószágát a mezőgazdasági osztály föállattemvésztőie alkalmat­lannak tartja a törzskönyvezésre, sorra határozzák el. hogv hamaro­san kicseréli törzskönvvezhetőre jó­szágukat. Az idénymunka beíe'ezése után qyors ütemben javít,ák a gépeket a szó noki Cukorgyárban Január 5-re virradó hajnalban a szolnoki Cukorgyár dolgozói be­fejezték idénymunká­jukat. Röviddel a gé­­oek leállítása után meg­kezdték a csövek, ka­zánok és egyéb beren­dezések víztelenítését: nehogy, a kihűlő üzem­ben befagyjanak s megrongálód i anak. A szerelőbrigádok már teljesen lebontot­ták a répafelvonót. amelyet a következő idényre átépítenek. Ugyancsak szétszerel­ték a szeletelosztó szál­­lítógereblyét. Az ősszel már ez sem okoz üzem­zavart. mert nemcsak az elkopott kerekeket, hanem az egész beren­dezés anyagát kicseré­lik. A brigádok 'hozzáfog­tak a nyers cukorlevet továbbító nagy kombi­nált szivattyú szétsze­déséhez is. Ennek kifo­gástalan működésétől függ nagyrészt iöyőre a zavartalan cukorterme­lés. Amíg az üzemrészek­ben a 124 napos feldol­gozási időszak után ia­­vítják a géneket, a fal­vakban. tsz-ekben már 70 százalékban megkö­tötték a szerződéseket a következő őszi mun­kákhoz szükséges eu­­korrépamennyiség ter­melésre. If j. Gönczöl Sándor segít a mezőgazdaságnak rfi. Gönczöl Sándor elvtárs a Teherfuvarozási Vállalat sze­­mélyzeti osztályán dolgozik. Eredeti szakmája esztergá­lyos. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormány­határozat tanulmányozása után új elhatározás született benne. — Úgy döntöttem — mondja, — segíteni fogok a falunak. Szaktudásomra nagy szükség van különösen ezekben a hónapok­ban, hisz a tavaszi munkákhoz szükséges mezőgazdasági gépek­ről van szó. . Gönczöl Sándor 1950-ben került el a szolnoki Cukorgyár esz­tergapadja mellől. Nem szívesen hagyta ott szeretett szakmáját, amit éppen tíz éve folytatott. Az eltelt tíz év alatt, de különö­sen a felszabadulás után nőtt igazán szívéhez az esztergályos munka. Sztálin elvtárs 70. születésnapján élmunkás lett. Szovjet szakkönyveket. tanulmányozott és hasznosította munkájában a gyorsvágást. 1950-ben az AMG megyei központ személyzeti osz­tályára került. Még az év decemberében jelenlegi munkahe­lyére a Teherfuvarozási Vállalat személyzeti osztályára helyez­ték. Azóta is ott dolgozik. Nem hagyta azonban abba érdeklő­dését szakmája iránt. Több esetben látogatott el a szolnoki Me­zőgazdasági Gépjavítóhoz. Növekvő érdeklődéssel figyelte az esztergályosok, marósok munkáját. — Tapasztalatai bizony több esetben elég szomorúak voltak. Hol tíz, hol mégegyszer annyi gép javításával volt a vállalat elmaradva. _ JV cm lesz könnyű a felad atom. Sok a fiatal szakmunkás í ’ és kevesen alkalmazzák a szovjet módszereket. Egy-két nap múlva már én is köztük leszek és segítek valamennyinek“. Gönczöl elvtárs egyelőre február 28-ig marad a Mezőgazda­­sági Gépjavító Vállalatnál. Munka után jelenlegi beosztását is tőle telhetőén igyekszik ellátni. Ha a közeljövőben újabb segít­séget kér tőle a mezőgazdaság, mindenkor örömmel vállalja. Január 21-re összehívják az országgyűlést A Magyar Távirati Iroda íelenti: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlést 1954 Januárit, napjának 11 órájára összehívta. (MTI) mm «■ ‘ " 11 „j- jn.niUIJ»VriJ~i«LjnLff Ji'u~JlilJ~JTiiru~H_r, TÉLI ÖRÖMÖK Vidám szinkázéssal töltik a «ill szBnetet a szolnoki gyerekek, A Zagy iá partját nap mint nap gyereksereg lépt el. s vidám kiáltásuk mess/» kiné­zik a szabadban. ,T6 dolog Is ma gyermeknek lenni. Ezt hirdeti » képem a két, kis pajtás vidám mosolya és Integetése Is. Azt már az üregek iránti tiszteletből nem fényképeztük le, hogyan szánkéinak itt a papák, süt neiu egy nagyapa Is a gyermekekkel együtt. Jó mutatást mindnyájuknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom