Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-12 / 9. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 január 12. Kímélet» kérdések Az átmeneti időszak osztályviszonyai Irta: MÓLNAK LAJOS, MB. oszt. vez, Pártoktatásunkban egyre több olyan konzultációs Kérdés vetődik lel. amely népi demokráciánk gazdaságának átmeneti jellegével kapcsolatos. Az alábbiakban ezek­nek a kérdéseknek a tisztázásához kiváltunk segítséget nyújtani. Ah­hoz. hogy az ezzel kapcsolatos kér­déseket megértsük és mindennapi munkánkban hasznosítani tudjuk, tisztáznunk kell elsősorban azt a kérdést, hogy mit értünk „osztály“ alatt. Minden társadalom története — a rabszolga társadalomtól kezdve — osztályharcok története volt. Az osztálytársadalmakban a történelmi fejlődés hajtóereje az osztályharc. Az osztálytársadalmakban az osz­tályok közötti ellentét oka, forrása az, hogy a szembenálló osztályok helyzetei, életviszonyai, életkörül­ményei különböznek egymástól. Az életviszonyok megváltozta­tásáért, illetve megtartásáért folyik a harc a szembenálló osz­tályok között. Az osztályok a társadalom feilő­­dése során a termelőeszközök ma­gántulajdonának kialakulásával jöt­tek létre és a kommunizmusban, amikor a termelőeszközök az egész társadalom tulajdonába mennek át. az osztályok is megszűnnek. Mit értünk az alatt, hogv osztály? „Osztálynak az emberek olyan nagy csoportját nevezzük. — tanítja Le­nin elvtárs — amelyek a társa­dalmi termelés történelmileg meg­határozott rendszerében elfoglalt helyük, a termelési eszközökhöz való (nagyrészt törvényekben sza­bályozott és rögzített) viszonyuk, a munka társadalmi szervezetében játszott szerepük következésekép­pen a társadalmi élet rendelkezé­sükre álló részének megszerzési módjai és nagysága tekintetében különböznek egymástól.“ Osztálynak nevezzük tehát az osztálytársadalmakban az em­bereknek olyan nagy csoportját, amelyeknek a tewnelőeszközök­­höz való viszonyuk azonos, amelyeknek érdekei közösek. Az, oszlálv Lenin elv társ szerint: „osztályok, az emberek olyan cso­portjai. amelyek közül az egyik el­tulajdoníthatja a másik munkáját annak következtében, hogy a tár­sadalmi gazdaság adott rendszeré­ben különböző a helyzetük.“ Ezek szerint az osztálytársadalmakban az emberek nagy csoportiai aláren­delt. vagy kiváltságos helyzetben vannak. Hogy egv osztály aláren­delt. vagy kiváltságos helyzetben van-e. azt természetesen mindenkor az erőviszonyok, az dönti el. hogy kiknek a kezében vannak a ter­melő eszközök. Lenin elvtárs azt tanítja, hogy a proletariátus ereje bármely kapitalista országban összeha­sonlíthatatlanul nagyobb, mint á proletariátus létszáma az egész lakossághoz viszonyítva. Ez ter­mészetesen fokozott mértékben érvényes népi demokráciánkra, a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet idősza­kára, mivel nálunk a mun­kásosztály a hatalom birtoká­ban folytatja a harcot a prole­tárdiktatúra megszilárdításá­ért, az ellenséges osztálymarad­ványok felszámolásáért, a szo­cializmus építéséért, a városban * és a falun egyaránt. A proletárdiktatúra célfá az osz­tályok megszüntetése. Az osztályok megszüntetéséhez azonban nem ele­gendő a kizsákmányolok hatalmá­nak megdöntése és tulajdonának felszámolása. Ahhoz még az is kell. hogy megszüntessük a termelő esz­közöknek mindenféle magántulai­­donát. hogv elzárjuk azt az utat. amely lehetőséget ad uhhoz. hogv a kapitalizmus újjászülessen. To­vábbá a kizsákmányoló osztályok felszámolásához nem elegendő az. hogy termelő eszközeitől megfoszt­juk, az is kell ehhez, hogy a régi tő­kés termelési formákat új terme­lési formákkal helyettesítsük, kü­lönben újjáéled és fejlődni fog a kapitalista elem. Sztálin elvtárs azt tanítia. hogv az osztályellenség belenövése a szo­cializmusba lehetetlen, mert a ki­zsákmányolok és a dolgozó töme­gek között kibékíthetetlen ellentét van. A proletárdiktatúra időszaká­ban az ellentét, az osztályharc még élesebbé válik és ez termé­szetes is, mert a kizsákmá­nyolok korlátozása, felszámo­lása, a politikai és gazdasági téren elért eredmények fokoz­zák az osztályellcnség ellenállá­sát. Lenin és Sztálin elvtárs tanítása szerint az osztályok megszűnésének két fő szakasza van. Az első a szo­cializmus építésének szakasza, ami­kor hatalomra kerül a munkásosz­tály és a kezében lévő hatalmat a kizsákmányoló osztályok felszámo­lására használja fel. A kizsákmá­nyoló osztályok felszámolásával megszűnik az embernek ember ál­tal történő kizsákmányolása, a kis­­árutermedők a szocializmus útjára lépnek. Az osztályok megszüntetésének másik szakaszában a kolhoztulaj­don össznépi tulajdon színvonalára való emelésével eltűnik a város és a falu közötti lényeges különbség. Felszámolják a szellemi és fizikai munka közötti lényeges különbsé­get azzal, hogy a munkások kultu­rális és technikai színvonala a mű­szaki személyzet színvonalára emel­kedik. Megszűnik a munkásosztály és a kolhozparasztság mint két kü­lön osztály, eltűnik a fizikai és szel­lemi dolgozók közötti lényeges kü­lönbség. Ezeket a feladatokat ter­mészetesen a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet idő­szakában kell megoldani. Hazánk felszabadulása után. de még inkább a proletárdiktatúra létrejöttével társadalmunk osz­­tályszcrkezetében lényeges vál­tozás következett be. A változás az osztályok helyzetében ná­lunk lényegében azonos, mint a Szovjetunióban fejlődésének azonos időszakában. Az osztá­lyok összetételében a változás már a felszabadulással egy­­időben kezdődött. (Folytatása következik.) A Társadalom- és Termés ettudományi IsnreUer'e'ziő Társü'al megyei szervezete íeliívüsa me;y.nk dolgozóhoz Kedves Dolgozó Társaink! Társulatunk eddig is azon igyekezett ismeretterjesztő előadásaival, hogy megyénk dolgozóinak tudásvágyát hasznos és szép szórakozáshoz való kedvét kielégítse. — Erre tovább is úi és úi módokat keresünk. Ebben a törekvésünkben támogat bennünket a Szolnokmegvei Néplap Szerkesztősége, amely teret ad a lapban kulturális híreinknek, ter­veink ismertetésének és ismeretterjesztő cikkeket közöl, amelyekkel dolgozó társaink kulturális igényeinek maximális kielégítését szolgál­juk harcolunk a sötétség és ostobaság ellen, nagyobb tudással a jobb jövőért. örömmel közöljük, hogv mindezt most egy úi rovat bevezetésével Ls szolgálhatjuk. — A rovat neve: „Ismerd meg a környező világot!’1 Akinek bármilyen "művészeti vagy tudományos kérdeznivalóia van. (az irodalom, színházművészet, zeneművészet, képzőművészet, politika, történelem, agronórma. műszaki tudományok, fizika, matematika, csil­lagászat. kémia, földraiz. geológia, orvostudomány, biológia köréből, az írja meg a Szolnokmegvei Néplap Szerkesztőségének (Szolnok. Beloiannisz-u. 7.) neve és lakcíme feltüntetésével és a Társulat legki­válóbb szakemberei: 3 Szolnokmegvei Néplapban örömmel fognak vá­laszolni dolgozó társaink kérdéseire. Az első választ a lap január 21-i számában fogjuk közölni. * A TÁRSULAT ELNÖKSÉGE. A kisújszállási népi ei­^ teraegyüttes próbá­ján történt, hogy amikor az együttes egyik tagja el­mondotta citeraszó kísére­tével a nem igen ismert történetet „Szekfű Bandi­ról'’, a szegénylegényről, megszólalt egy nő év kö­rüli őszfejű bácsi. * D irony sok ilyen törté­­net van. Szó esett még az én fiatal korom­ban is a szegénylegények­ről. Oláh Mihály bátyám­mal, aki számadógulyás volt a nagyréten, történt meg egyszer, hogy egy ko­raőszi délutánon beállí­tott hozzá egy ismeretlen, sűrükötésű, ragyásképű kis ember, egy rozoga ösz­véren. — Aggyon isten — kö­szönt s megkérdezte tőle: — Jámak-e erre a Pan­dúrok, bátyám? — Minden héten meg­kerülnek — felelt az öreg. 1— Hát a komisszár?-- Az is igen velük jön i— felelte Mihály bátyám az újabb kérdésre, de nem kérdezte, mi dolga velük az idegennek Tudta, há­nyadán van a dolog, hi­szen neki is sok baja vo’.t a komisszárral. Aztán meg >’ismerte is az efféle embe­reket, hiszen sokszor se­gítettek azok rajta, meg ő is rajtuk, ha úgy for­dult a sora. . .. Megengedné-e kend. hogy itt várjam meg őket? kérdezte ismét a kis ember. t— Hát ott a kunyhó, el­cA ize/iémjler/entj ét a katniizár — Kisújszállási népmese — fér benne öcsém — így Oláh Mihály. X/féa csak azt kérném, híradással legyék kend, ha jön a komisszár. Azzal elindult a kis sű­rű ember a kunyhó felé, leheveredett, tett-vett, vi­zet hozott, megfőzte a va­csorát, felseperte a kuny­hó környékét. Mindig ta­lált munkát naphosszat s így a bojtárnak nem volt gondja ilyesmire, míg ő ott volt, ZT gyszer látja ám az öreg, hogy jönnek a pandúrok, de a komisszár is, — Eriggy csak, te —« kiált oda a bojtárnak — szólj annak az embernek, hogy jönnek a pandúrok. Iszkolt is a gyerek, ahogy csak a lába birta egyenest a kunyhóhoz. — Bátyám! Jönnek a pandúrok! — lihegte a sza­­ladástól elfúlva. — Csak hadd jöjjenek *— mondta a kis ember, s azzal nyugodtan zsírozta tovább csizmáját az avas szalonnával. 1/ őzben a pandúrok odaértek Oláh Mi­hályhoz. — Jártak-e erre mosta­nában Idegenek — kérdez­te a komisszár, köszönés helyett. * — Van itt most is egy — így az öreg csak úgy félvállról a kunyhó felé bökve. A pandúrok meg vágtattak, ahogy csak lo­vuktól tellett oda a kuny­hóhoz. — Honnan jött kend —* kérdi a komisszár a kis, sűrükötésű embertől. — Arrul — mondja az délfelé mutatva. <— Hát írása van-e kendnek? .— Az bizony nincsen. *— No, akkor aló mars, befelé előttem a városba. Azt az öszvért pedig kös­sétek az egyik ló mellé — parancsolgatott a komisz­szár. De már erre a kis em­ber is megszólalt. — Ugyan, komisszár uram, ne csúfítsa már el azt a gyönyöi-ű pandúr­paripát ezzel a redves ösz­vérrel, nem illik az amel­­lé. Majd elmegyek azzal én takarosán. — Ülj fel hát, ebadta, csak gyerünk már — bíz­ta •' ■=> a komisszár sietésre. E11 is indultak szépen ^ Karcag felé. Elől a komisszár, utána az ösz­­véres ember, azután meg a pandúrok. Egyszer csak egy útkereszteződésnél az öszvér megcsökönvölte magát, nem ment se erre, se arra, mintha előbb gon­dolkodna, melyik útra is forduljon. A pandúrok még nevettek is rajta, ho­gyan küszködik emberünk az öszvérrel. Egyszer az­tán csak benyúl az a szűre ujjába s kihúz egy ostort onnan. „No, lesz most az öszvérnek!’’ — gondolták a pandúrok. Ki is csapó­dott az ostor végén kis acélrugó, rajta háromélű kés, de nem ám az ösz­vérre. hanem a komisszár­ra, meg a lovára. Feslett és a ruha a komisszárról, de megtáltosodott a lova is. amint az ostor vége érte. Az öszvér, meg mint a oaripa, utána. J gy mentek egész Kar­x cag határáig — e!ől a komisszár, utána a kis ember — s sűrűn csipked­te az ostor a lovat s lova­sát Ls. Nem maradt se gúnya, se emberi ábrázat komisszáron. Amikor már a város felé jártak, búcsút kiáltott a komisszár után üldözője. — Ez a kamat volt. a tő­kével ezután jövök, ko­misszár #am. Azzal megfordította ösz­vérét. s ment vissza Oláh Mihályhoz. • A pandúrok, messze kikerülték, látva uruk gyászos végét. Szíves szóval vett bú­csút az idegen Oláh bá­tyámtól, s még meg is ígérte, hogy visszajön még­­egyszer. A komisszár a róla le­vert ruhát többé nem cse­rélte fel újjal, nem nyúz­ta. sanyargatta többé a szegénylegényeket, de a pásztor népet sem. 7"gy fejezte be meséjét a kisújszállási öreg, s így találkoztam népi me­semondóval Kisuiszállá­­son. Papi Lajos Az indiai lapok első oldalon ismertették Csou En-Laj nyilatkozatát Uj-Delhi (Uj Kína). A vasár­napi indiai lapok első oldalon kö­zöltek részleteket Csou En-Lajnak a Kínai Népköztársaság külügymi­niszterének abból a nyilatkozatá­ból, amelyet a koreai politikai ér­tekezlettel kapcsolatos előzetes — panmindzsoni megbeszélések azon­nali újrakezdése érdekében tett.— (MTI), Megalakult a szudáni kormány Hivatalosan közölték az új szu­dáni kormány megalakulását, élén Izmail El Azharival, a Nemzeti Unionista Párt vezetőjével. Az új minisztereit letették az esküt. ■— (MTI), A brit nemzeiközösség pénziigpinisz'ereinek értekezletéről London (TASZSZ). Az angol lapok szemleírói a brit nemzetkö­zösség jelenleg Sydneyben folyó pénzügyminiszteri értekezletének munkáját kommentálva különösen kiemelik egy hivatalos szóvivőnek azt a január 9-én Sydneyben tett kijelentését, hogy a brit nemzet­­közösségnek készen ítéli lennie „saját gazdasági érdekeinek ön­álló megvédésére“. Az „Observer“ szemleírója így ír erről: „a Washingtonból és Sydney­ből érkező jelentések meggyőzően bizonyítják, hogy az elmúlt évvel befejeződött az az időszak, amely­ben azt várták és remélték, hogy Amerika kezdeményezést tesz a vi­lággazdasági problémák megoldása terén“. Az .Observer“ szerkesztőségi cik­kében végül hangsúlyozza, milyen komoly veszélyt jelent, ha Anglia nem lesz felkészülve a gazdasági időjárás rohamos romlására. (MTI). A bonni revansiszták hadiflottát akarnak létesíteni BerMn (TASZSZ). — A „Der Morgen“ című lap jelenti, hogy jól­tájékozott bonni körökből nyert ér­tesülés szerint Blank hivatalának egyik képviselője az utóbbi napok­ban Párizsban tárgyalásokat foly­tatott az Északatlanti Szövetség katonai szakértőivel száznyolcvan hadihajó építéséről, — amelyek a leendő nyugatnémet hadiflottához tartoznának. (MTI). Kulturális Illek a v'iág különböző tájáról MOSZKVA. (TASZSZ.) A Szov­jetunió Legfelső Tanácsának El­nöksége, Konsztant.yin Zubovot. a Szovjetunió népművészét a szovjet színművészet terén szerzett kima­gasló érdemeiért a munka Vörös Zászló rendiével tüntette ki. Konsztantvin Zubov négyszer ka­pott Sztálin-dnat. MOSZKVA. (TASZSZ.) A Szov­jetunióban könvvalakban kiadták a Szovjetunióban járt külföldi vendégek nyilatkozatait, észrevéte­leit. A könvvbeh a Szovjetunióban járt kínai, német, francia, spanyol, ausztráliai, brazil, argentin, mexikói lengyel, bolgár, román, magyar, al­bán, koreai és más vendégek mint­egy hatszáz nyilatkozata szerepel. BERN. (ADN.) Bogii professzor, svájci barlangkutató felfedezte Európa legnagyobb barlangját Schwyzkanton területén. A vier­­vValdstaetti-tó közelében lévő Muota-völevben fekvő barlang hossza negyvenhét kilométer. Bogii professzornak és munkatársának két napra és egy éjszakára volt r ■ v„ LONDON. (MTI.) A londoni rá­dió bonni tudósítójának jelentése szerint Adenauer a három nyugati főbiztoshoz intézett levelében kérte, hogy a Berlin melletti soandaui várbörtönben őrzött német háborús főbűnösök kérdését is vessék fel a berlini értekezleten. A soandaui börtönben őrzik a nürnbergi nem­zetközi bíróság által elítélt hét ma­gasrangú náci háborús főbűnöst, köztük Raeder és Dönitz tenger­nagyokat, valamint Rudolf Hesst, Hitler volt helyettesét. LONDON. (MTI.) A brit nemzet­közösség és Nvugat-Euróoa húsz országának mintegy kétszáz kül­dötte — a Reuter jelentése szerint — január 29-én Londonban érte­kezletre ül össze, hogy „megvitassa szorosabb gazdasági kapcsolatok lé­tesítését Európa és a brit nemzet­közösség között." Az értekezleten Herman J. Abs nyugatnémet ban­kár elnököl maid. szüksége, hoev a- barlang legalsó pontiára lejussanak. SZÓFIA. (MTI.) A Bolgár Film­­művészeti Bizottság stúdiójában el-* készült a film Nikola Jankov Vao­­carov. a nagy forradalmár költő életéről. Az „Ének az emberről*1 című film bemutatóját nagy érdeke lődés előzi meg. OTTAWA. (TASZSZ.) Január 8-án a montreali Guild Opera be­mutatta Musszorgzkij „Borisz Go­dunov1 című operáiét. A színházat zsúfolásig megtöltötte a közönség. Az opera nagy sikert aratott. PEKING. Mint a „Daily New» Release1 című pekingi napilap írja: Mukdenben helyreállításának befe­jezése után ismét megnyílt a? északkeletkínai múzeum, ahol mint­egy négvezerötszáz értékes régi művészeti emléktárgyat őriznek. Az időrendi sorrendben elhelye­zett emléktárgyak fényt vetnek "És z ak kelet - K ín a kultúrájának fej­lődésére a Neolit-kortól kezdve egé­szen naoiainkia és felölelik a vi­dék különböző nemzetiségeinek tör­ténelmét. (MTI.) 4 ___ ) (MTI.) Mint az „AFP“ jelenti. Navab Szafavi iráni nacionalista politikus vasárnap háromnapi láto­gatásra Kairóba érkezett. Szafavi a sajtó képviselőinek kijelentette: „Moszadik pere törvénytelen volt. Zahedi jelenlegi miniszterelnök az imperializmus ügynöke.’ LONDON. (MTI.) A londoni rád'ó jelenti Karacsiból. hogv Mohamed Ali pakisztáni miniszterelnök Ke­­let-Bengáliában mondott, beszédé­ben’ felhívta Nohru indiai minisz­terelnököt. vessen véget annak az agitációnak. amely Indiában a Pa­kisztánnak nyújtandó amerikai-ka­tonai segély ellen folyik. Mohamed Ali kijelentette: „Ha Indiában to­vább tart ez az agitáció. Pakisztán magatartása mcgmerevülhct.“ (MTI.) Kocsa Pooovics jugoszláv külügyminiszter szombaton meg­beszélést folytatott a belgrádi olasz követtel — jelenti a „Taniug“ Jugo­szláv Hírszolgálati Iroda. Ez történt a nagyvilágban LEVELEINK NYOMÁN Hivatkozással a Szolnokmegyei Néplapban vállalatunkkal kapcso­latban megjelent cikkre, közöljük, hogy Fazekas Mihály öcsödi lakos tüzkárigényét kivizsgáltuk. Megál­lapításunk szerint a kárbejelentés 1953 november hó 26-án kelt, míg a kárbecslés alapját képező és a félhez juttatott becslési jegyző­könyv december hó 19-én kelt, il­letve lett a fél által aláírva. — A jegyzőkönyv tehát csak december hó végefelé jutott be hozzánk s te­kintettel a közbeeső ünnepekre, valamint az évvégi zárlattal kap­csolatos munkálatokra, továbbá ép­pen a károk adminisztrációjával foglalkozó kartárs december 31- ével történő leváltására, nem állt módunkban nevezett kárát azonnal utalványozni. — Vállalatunk nagy súlyt helyez a károk mielőbbi rende­zésére, fenti oknál fogva azonban nem volt lehetőség a pénz azonnali ki­utalására. Nevezett kárát természe­tesen sorra vettük és annak utal­ványozása iránt intézkedtünk. Állami Biztositó szolnoki fiókja. Olvasd, tanulmányozd. m Páptépílést!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom