Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-10 / 8. szám

1954 január 10. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 EGY HÁZASSÁG TÖRTÉNETE Akiről ez a történet szól, már nem fiatal, olyan ötven év körüli ember. Ettől eltekintve azonban ne gondolja senki, hogy valami har­minc évvel ezelőtt kötött házasság­ról van szó. Nem bizony, mert Tompa Sándor tiszakürti dolgozó paraszt pár héttel ezelőtt nősült igaz másodszor — mégpedig igen érdekes körülmények között. Erre az elhatározására a begyűjtési ren­delet megjelenése utáni napokban szánta magát. Történetét azért is érdemes megismerni, mert min­denki láthatja, pártunk politikája mennyire közel áll az egyszerű em­berek életéhez és egy ötven év kö­rüli parasztember egyéni sorsát hogyan irányította új mederbe a begyűjtési rendelet mi módon tette tervezgető, alkotni kész fiatallá a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat. Ne vágjunk azonban a történet közepébe, kezdjük előlrőL Az elmúlt héten a bogarasi szőlőrészen kisgyűlést tartott a ti­szakürti tanács. Máskor az ilyen kisgyűlésekre elég kevesen jöttek össze. Akkor azonban mintegy öt­ven dolgozó paraszt foglalt helyet a bogarasi iskola egyik termében. Bede Istvánná, a tanácselnök volt az előadó. A gyűlés csak a késő délutáni órákban kezdődött, az elnökasszony azonban hamarább felkereste a bogarasi rész lakóit, hogy elbeszélgessen velük. Először Tompa Sándorral találkozott. Az szíves szóval hívta. — Nézzen már be egy kicsit hoz­zánk. Olyan sok minden történik mostanában s amíg a kisgyűlés megkezdődik, elbeszélgetünk egy­ről, másról. Bede Istvánná elfogadta a meg­hívást Tompa Sándor és Bede Ist­vánná hosszú ideig beszélgettek a tiszta szobában. Szó esett sokmin­denről» Mikor a tanácselnök meg­kérdezte Tompa Sándort, hogyan vélekedik a mezőgazdaság fejlesz­téséről szóló párt- és kormányha­tározatról, a kérdezett egy hamis­­kás mosolyt „törölt le” arcáról és beszélni kezdett. , ■— Elmondok én az elvtársnőnek valamit Biztos vagyok benne, hogy (ebből megérti majd a véleménye­imet. Jó pár éve özvegy ember va­gyok. S asszony nélkül nem sokat Ír az élet Kerestem és találtam is gy hozzámvaló asszonyt Elhatá­roztuk, hogy megesküszünk. Igen­­am, de az ilyen magunkfajta, már jól meggondolja, hogyan rendezi be az életét. A páromnakvaló mosott rám, megfőzte az ételt, de az es­küvőből nem lehetett semmi. An­nál az egyszerű oknál fogva, mert ha megesküdtünk volna, akkor a régi begyűjtési rendelet szerint ku­­lákokká válunk. Nekem ugyanis négy, feleségemnek meg két hold szőlője van s ez felszorozva, sokat jelent. — Jó pár hete aztán nagy ese­mény történt. Az új begyűjtési ren­delettel megszűnt a szorzókulcs. Az elvtársnő is tudja, mekkora lett a faluban az öröm. Nekünk azonban még többet jelentett a rendelet. Megjelenése utáni napokban meg­esküdtünk. Sokan nem is gondol­ják, hogy ezt mi tette lehetővé! — fejezte be Tompa Sándor. Ebből a történetből s abból a ja­vaslatból, melyet Tompa Sándor a kisgyűlésen mondott, mindenki megérthette, milyen nagy dolog, milyen hatalmas változás történik a dolgozó parasztok életében. A nagy és nemes célok alkotóvá, kez­deményezővé teszik az egyszerű embert. Tompa Sándor is azzá vált. Mikor Bede Istvánnéval elindul­tak a kisgyűlésre, feleségének az' mondta: „Ott is lesz egy-két javas­latom”. Volt is. Javasolta, hogy a tanács segítségével a község szőlőterme­lőinek megsegítésére létesítsenek gyümölcsfaiskolát. A résztvevők helyeselték és támogatták javasla­tát. — Nézzétek, hogy megfiatalodott ez az ember. Pár hónappal ezelőtt alig lehetett szavát hallani mondták egyesek, s persze azt ta­lán észre sem vették, hogy nem csak Tompa Sándornak, hanem va­lamennyiüknek megoldódott a nyelve. Boldogan beszéltek arról a szép tervről, mely nagyszerűvé teszi valamennyiük életét. Nem lenne teljes a történet, ha nem írnánk meg, hogy Tompa Sándor javaslatát elfogadta a ta nács s rövidesen megcsinálják a fa­iskolát, Munkában a megyei mezőgazdasági szakb<zoffság Január 4-én ült össze először a megyei mezőgazdasági szakbi­zottság a szolnoki Közgazdasági Technikumban, hogy kidolgozza a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatáro­­zat szolnokmegyei feladatait. A bizottság két héten keresztül tanács­kozik s tagjai megyénk legkiválóbb mezőgazdasági szakemberei. A tanácskozásra meghívják az élenjáró egyénileg dolgozó parasztokat, termelőszövetkezeti tagokat is, akik javaslataikkal segítik a bizott­ság munkáját. Képünkön a bizottság öntözési csoportjának tagjai, — Szabari István, a palotási állami gazdaság igazgatója; Lánczy Antal a Vízügyi Igazgatóság főmérnöke; Takács Sándor, a mezőtúri tanács öntözéses agronómusa, Szeles Sándor, a cibakházi Vörös Csillag tsz elnökhelyettese; Szabó János, a bánhalmi állami gazdaság főagronó­­musa és Dénes Albert, a tiszasülyi állami gazdaság öntözési főagronó­­musa, az öntözés tervét dolgozzák ki, j A tusa földvári Mezőgazdasági Gépjavító KISZ a lakosságnak dolgozik Nyolcéves az Álban Népköztársaság 10AA január 11-én nagy napra virradt a sasok országának *' sokat szenvedett kis népe, az albán nép. Kikiáltották a népköztársaságot. Újabb határkövet jelzett ez a nap azon az úton, amelyre az albán nép pártjának hívó szavára lépett, s amely úton kivívta hazája teljes felszabadítását és történelmében először saját kezébe ragadhatta sorsa irányítását. Évszázados har­cok diadalának betetőzése volt ez a nap, amelyért a nép legjobb­jai áldozták életüket. Tj anuár 11-én a szocializmust építő kis ország hazaszerető, * bátor népe országszerte újabb sikerek birtokában ünnepli meg a népköztársaság születésnapját. Uj üzemek és gyárak tucat­jai, épülő szocialista városok, új munkásnegyedek és virágzó fal­vak hirdetik, hogy az albán nép élni tudott a szabadsággal, ame­lyet pártjának vezetésével vívott ki. A gazdasági és kulturális téren egyaránt elmaradt ország rohamléptekkel indult el a fej­lődés útján. Egykor írástudatlan, szegényparasztok ezrei váltak kiváló munkásokká és ma mór hozzáértéssel kezelik a legbonyo­lultabb gépeket. A felszabadult nép akaratereje és lelkes mun­kája a Szovjetunió önzetlen baráti segítségével olyan hatalmas tervalkotásokat hozott létre, mint a „Sztálin” kombinát, a malityi „November 8'' cukorgyár, az elbászáni „Nako Szpiru” fafeldolgozó kombinát, stb. Megváltozott az albán falu arculata is. Az egykori faekék helyét traktorok vették át és az egész országban diadalmasan terjednek a legkorszerűbb agrotechnikai módszerek. A gyorsan fejlődő ipar és mezőgazdaság biztos alapot te* ** remtett a dolgozó tömegek anyagi és kulturális szükség­leteinek egyre jobb kielégítéséhez. Az ipar mind nagyobb bőség­ben termeli a közszükségleti cikkeket, a mezőgazdaság biztosítja a városok jó élelmiszerellátását. Korszerű egészségügyi hálózat védelmezi annak a népnek az egészségét, amelynek csaknem 80 százaléka maláriás volt a múltban. Az ötéves terv végére mara­déktalanul felszámolják az írástudatlanságot, s ma már hat fő­iskola biztosítja a felső kádereket, csaknem 1 millió' írástudatlan egykori hazájában. Az Albán Népköztársaság dolgozó népe méltán büszke el* ** ért sikereire. De jól tudja, hogy országa a szocialista béketábor egyik előretolt bástyája, s ezért igyekszik azt minél jobban megerősíteni. A párt és a kormány programmja jelentősen meggyorsítja az életszínvonal emelkedését, s ezt a programmot az egész nép a sajátjának ismerte el. Üzemek és gyárak egy-két hónappal határidő előtt teljesítették 1953. évi tervüket. Kiváló munkások és brigádok már 1954, sőt 1955. évi tervüket is teljesí­tették. Dolgozik, tanul és épít az ország apraja-nagyja és mun­kájuk nyomán egyre szebb, egyre boldogabb lesz az élet, egyre szebben virágzik az Albán Népköztársaság. A minisztertanács határozata személyi igazolványok bevezetéséről j Messze környéken \ híre van a tiszaföldvári Mezőgazdasági Gép­javító KTSZ-nek. Ahol munkájuk­ról beszélnek, mindenütt dicsérik őket, A szövetkezetnek asztalos, üve ges, gépjavító, bádogos, műszerész és még vagy négy másik részlege van, melyik mind a község- és a környékbeliek részére végeznek javítási munkát. Itt javíttatta me: egyik mezőhéki tsz is vontató­traktorának elromlott alkatrészeit, itt készítették a földművesszövet­kezeti áruda berendezését s itt ja­víttatják a háziasszonyok is a ki­lyukadt fazekakat. | Egy asszony | fazekat hozott. Gecse elvtárs veszi szemügyre, s hamarosan megállapítja, mi is a baja a fazéknak. Bizony jókora lyuk éktelenkedik az alján, — Hozza csak, Mari néni a mun­kalapot az irodából s holnapra már jöhet is az edényért — mondja. öt forint a javítás munkadíja s ezt Mari néni nem sokalja. De nemcsak itt, a mechanikusok­nál, hanem a többi részlegnél is serényen folyik a munka. A szíj­gyártók a héki Táncsics tsz lószer­számait javítják és a martfűi tan­gazdaságnak dolgoznak, a bogná­rok kocsikat hoznak rendbe, a mű­szerészeknél kerékpárok sora áll, várva, hogy sóira kerüljenek s rendbehozzék hibáikat. munka íolyik Jó, becsületes itt, szeretik is a KTSZ dolgozóit a községben. _ Nekünk igazán nincs pana­szunk a szövetkezetre — mondják a dolgozók —, nem a nagykeres­kedelmi megrendelések után jut­nak ók, hanem nekünk végeznek munkát, a mi javítanivalóinkká’.. törődnek. — Bizonyul igyekszünk jó mun­­kát végezni —■ mondja Szegedi elv­társ, a lakatosok egyike — hiszen a jó munka a mi cégérünk, az a mi becsületünk. Csak mások is tekin­tettel lennének erre, mert bizony az anyagellátás körül sok hiba van.; Nem egyszer előfordul: anyag­hiány miatt kell vámiok a dolgo­zóknak, hogy munkaeszközeiket, vagy házkörüli dolgaikat megjavít­hassuk, mert a KISZÖV nem bizto­sítja számunkra a szükséges anya­got. A martfűi tangazdaságban téli építkezés folyik, tehénistállót épí­tenek. Itt mi végezzük — azaz vé­geznénk — a vasalási munkákat, i -----------------­de nincsen anyagunk. ' Itt bizony kétséges, hogy eleget tudunk-e tenni a vállalt feladatoknak. — Tudjuk, j hogy mi a felada­tunk a kormányprogramm meg­valósítása terén. Ezért igyekszünk ellátni a helybeli lakosság szük­ségleteit. Jó lenne, ha a KISZÖV is ennek megfelelően segítené mun­kánkat. A személyi adatok igazolásának megkönnyítése érdekében a minisz­tertanács elrendelte a tizenhatodik életévüket betöltött állampolgárok személyi igazolvánnyal való ellá­tását. A személyi igazolvány tartal­mazza a személyazonosságra vonat­kozó összes lényeges adatokat, s ezért annak kiadása után az állam­polgároktól születési és házassági anyakönyvi kivonatot, állampolgár­­sági igazolványt, az állandó és ideiglenes lakás be- vagy kijelen­tést igazoló szelvényeket, valamint munkahelyi igazolást megkövetelni nem szabad. A személyi igazolványok beveze­tése nem érinti a bejelentési köte­lezettség teljesítéséről, valamint az egyes helyeken való letelepedésről szóló rendelkezések érvényét. A személyi igazolványokat folyam matosan 1955 június hó 30-ig kell kiadni. A személyi igazolványokat a belügyminisztérium szervei állít-« ják ki. A néphadsereg tagjait a honvédelmi miniszter külön igazol-* vánnyal látja el. A személyi igazolvány kiállítása* hoz szükséges okiratok illetékmen­tesek, a kiállításért. járó térítést a belügyminiszter állapítja meg. A személyi igazolvány — azál­tal, hogy az összes fontos adatokat egy okiratban tartalmazza, egysze­rűsíti az eddigi sokféle okmány kezelését, megrövidíti az azok be­szerzésére fordított időt, csökkenti a személyi iratok körüli bürokrá­ciát, mindez jelentős könnyebbsé­get jelent az állampolgárok részére. (MTI). Január 16-án Eqerben lesz a 10. nyereménybetétkönyv sorsolás iVIár a karbantartás folyik a szolnoki Cukorgyárban Az elmúlt évben jól dolgozott a szolnoki Cukorgyár. Kampányter­vét 227 százalék, a teljesítette. — Az üzem 5-én állt le. — Ebben az évben is hasonló eredmények el­érésére törekednek. Ennek érdeké­ben már az év eleién hozzáláttak a gépek kijavításához. Első dolguk volt a gyár minden részében a víztelenítést elvégezni, hogy a leállás után bekövetkezett erős fagy kárt ne tegven a gének­ben. Ötödiké óta nagy szorgalom­mal halad a munka. Különösen a kazánházi részlegben dolgozó Fad­­gyas-brigád tűnt ki jó munkával. Mire az erős fagy bekövetkezett­­valamennyi kazánházi gép szelepét, csöveit és más fontos alkatrészeit víztelenítették. Korányi Endre bri­gádja is a legjobbak közé tartozik. Hétfőn már teljes ütemben kez­denek hozzá valamennyi gép kija­vításához. A gvár dolgozói így ké­szülnek elő. hogy ebben az évben még több cukrot adjanak dolgozó népünknek. Qlf jíifűip aeigépek legiiik a jobb kenyereiLaláit herényi sütöde kapott meg. egyet az újonnan épített kisújszállási üzem, a harmadikat pedig a szolnoki Sütő­­n ipari Vállalat, a Január vége felé még .- egy dagasztógépet kap- a tröszt. Ezt Szolnokon- a 2. számú üzemesvség­­.- ben állítják munkába, i Ez még nagyobb lesz.- mint a mpst szállítot­tak. mert egy-egy csé­széje egyszerre 5 má zsa kenyér dagasztásá­­ra alkalmas. Az új gépek meg­könnyítik a sütőipari dolgo.zók munkáját s emellett hathatósan elősegítik a kenyérellá­tás hibáinak kilavítá­­sát, a több és többmi­nőségű kenyér biztosí­tását. A Magyar-Szovjet Társaság orosz nyelvtanfolyamának hallgatói is­merkedési estet rendeztek Szolno­kon a Társaság Táncsics Mihálv­­utcai székházában. Értékes kultúr­műsor szórakoztatta az esten meg- i elent szoviet vendégeket. Puskin ..Anyegin'Méből Mészá­ros Márta gimnáziumi tanuló rész­ieket adott elő. Németh Dániel. a Dohánybeváltó dolgozója magyar és szovjet dalokat játszott furulyán. Harmonikaszóló is szerepelt a mű­soron. Csajkovszkij: Románcát, Monti: Csárdását. Dunaievszkii: Szabad szél-egyvelegét hallgatták ás jutalmazták elismerő tapssal a vendégek. Viszonzásul a szoviet vendégek orosz táncokat és ének­számokat mutattak be a tanfolyam hallgatóinak. Az Országos Takarékpénztár ne­gyedévenként tartja meg a 'nyere­ménybe tétkönyvek sorsolását. Az újabb sorsolást január- 16-án, szombaton délután 5 órakor tartják meg Egerben a városi tanács nagy­termében. Ez lesz a nyereménybe­tétkönyvek tizedik sorsolása. Min­den ezer betétkönyvre 14 nyere­ményt sorsolnak ki, mégpedig egy nyereményt az átlagbetét 200 sza* zalékával, két nyereményt az át* lagbetét 100 százalékával, 11 nye-t reményt pedig az átlagbetét 50 szá* zalékával. A nyereménysorsoláson részt vesz minden olyan nyere* ménybetétkönyv, amelyet 1953 de* cember 31-ig váltottak és azóta sem szüntettek meg. (MTI) Mikor kezdi meg a 62\8 Szakipari Vállalat a Mezőgépjavító fűtőberendezésének szerelését? Még a múlt évben hozzákezdtek a megyei Mezőgazdasági Gépjavító irodaházának és kulturházának építéséhez. Régóta várták már ezt a dolgozók, mert az új épületben helyet talál a munkásfürdő és a mosdó is. Több határidő eltolódásával végre 1953 végén elkészült a kőmű* vesmunka. Ekkorra kellett volna elkészülni a 62/8. Szakipari Vállalat* nak is a belső szerelési munkákkal. Ez azonban nem így történt. Egyik határidő után jött a másik s még most is az a helyzet, hogy fagyoskodni kell a hiányzó radiátorfűtés miatt az irodák dolgozóinak. Ugyanígy hiányos a melegvízszolgáltatós is a mosdóban, Az ebédlő* ben pedig csak felöltözve lehet tartózkodni,. Mi a hiba? Hol oxigén, hol valamilyen anyag, hol munkaerő hiányzik. A Mezőgépjavitó dolgozói, miután érdekeltek, már azt is megtették, hogy oxigént adtak kölcsön. Sőt a Szakipari Vállalat ren* delkezésére bocsájtották a javító minden szerszámát. Megoldás így sincs. A Szakipari Vállalat vezetői, mikor kedvük tartja, elirányítják a munkaerőt a javítóból s ekkor megint csak a várakozás követke* zik. Szebők György, a Szakipari Vállalat egyik dolgozója is tudna erről nyilatkozni. Több társával együtt kiküldték az üzembe, de mi­kor hozzákezdett volna a munkához, hamarosan félbe is kellett szakí­tania, mert hiányzott a hegesztéshez szükséges oxigén és karbid. Ezek nélkül pedig nem tudott dolgozni. Hét irodahelyiségben nem lehet most meleget teremteni a Szakipariak „jóvoltából”, Jogosan teszik fel a kérdést a Mezőgazdasági Gépjavító dolgozói! Meddig packázik még a Szakipari Vállalat, mikor hajlandó már sza­vának megfelelően elkészíteni a fűtőberendezést? — Helyes lenne, ha nem telefonon keresztül irányítanák a munkát, hanem kimenni nek.az üzembe és pontos utasításokat adnának dolgozóiknak, gasztógépet kapott Sütőipari Tröszt. A ti zenötcsészés gépek egy egy csészéiében 3 má zsa kenyeret dagaszt ! nak egyszerre. Az ú gépekből egyet a iász Ismerkedési est a MSZT székházában

Next

/
Oldalképek
Tartalom