Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-10 / 8. szám
1954 január 10. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 EGY HÁZASSÁG TÖRTÉNETE Akiről ez a történet szól, már nem fiatal, olyan ötven év körüli ember. Ettől eltekintve azonban ne gondolja senki, hogy valami harminc évvel ezelőtt kötött házasságról van szó. Nem bizony, mert Tompa Sándor tiszakürti dolgozó paraszt pár héttel ezelőtt nősült igaz másodszor — mégpedig igen érdekes körülmények között. Erre az elhatározására a begyűjtési rendelet megjelenése utáni napokban szánta magát. Történetét azért is érdemes megismerni, mert mindenki láthatja, pártunk politikája mennyire közel áll az egyszerű emberek életéhez és egy ötven év körüli parasztember egyéni sorsát hogyan irányította új mederbe a begyűjtési rendelet mi módon tette tervezgető, alkotni kész fiatallá a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat. Ne vágjunk azonban a történet közepébe, kezdjük előlrőL Az elmúlt héten a bogarasi szőlőrészen kisgyűlést tartott a tiszakürti tanács. Máskor az ilyen kisgyűlésekre elég kevesen jöttek össze. Akkor azonban mintegy ötven dolgozó paraszt foglalt helyet a bogarasi iskola egyik termében. Bede Istvánná, a tanácselnök volt az előadó. A gyűlés csak a késő délutáni órákban kezdődött, az elnökasszony azonban hamarább felkereste a bogarasi rész lakóit, hogy elbeszélgessen velük. Először Tompa Sándorral találkozott. Az szíves szóval hívta. — Nézzen már be egy kicsit hozzánk. Olyan sok minden történik mostanában s amíg a kisgyűlés megkezdődik, elbeszélgetünk egyről, másról. Bede Istvánná elfogadta a meghívást Tompa Sándor és Bede Istvánná hosszú ideig beszélgettek a tiszta szobában. Szó esett sokmindenről» Mikor a tanácselnök megkérdezte Tompa Sándort, hogyan vélekedik a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározatról, a kérdezett egy hamiskás mosolyt „törölt le” arcáról és beszélni kezdett. , ■— Elmondok én az elvtársnőnek valamit Biztos vagyok benne, hogy (ebből megérti majd a véleményeimet. Jó pár éve özvegy ember vagyok. S asszony nélkül nem sokat Ír az élet Kerestem és találtam is gy hozzámvaló asszonyt Elhatároztuk, hogy megesküszünk. Igenam, de az ilyen magunkfajta, már jól meggondolja, hogyan rendezi be az életét. A páromnakvaló mosott rám, megfőzte az ételt, de az esküvőből nem lehetett semmi. Annál az egyszerű oknál fogva, mert ha megesküdtünk volna, akkor a régi begyűjtési rendelet szerint kulákokká válunk. Nekem ugyanis négy, feleségemnek meg két hold szőlője van s ez felszorozva, sokat jelent. — Jó pár hete aztán nagy esemény történt. Az új begyűjtési rendelettel megszűnt a szorzókulcs. Az elvtársnő is tudja, mekkora lett a faluban az öröm. Nekünk azonban még többet jelentett a rendelet. Megjelenése utáni napokban megesküdtünk. Sokan nem is gondolják, hogy ezt mi tette lehetővé! — fejezte be Tompa Sándor. Ebből a történetből s abból a javaslatból, melyet Tompa Sándor a kisgyűlésen mondott, mindenki megérthette, milyen nagy dolog, milyen hatalmas változás történik a dolgozó parasztok életében. A nagy és nemes célok alkotóvá, kezdeményezővé teszik az egyszerű embert. Tompa Sándor is azzá vált. Mikor Bede Istvánnéval elindultak a kisgyűlésre, feleségének az' mondta: „Ott is lesz egy-két javaslatom”. Volt is. Javasolta, hogy a tanács segítségével a község szőlőtermelőinek megsegítésére létesítsenek gyümölcsfaiskolát. A résztvevők helyeselték és támogatták javaslatát. — Nézzétek, hogy megfiatalodott ez az ember. Pár hónappal ezelőtt alig lehetett szavát hallani mondták egyesek, s persze azt talán észre sem vették, hogy nem csak Tompa Sándornak, hanem valamennyiüknek megoldódott a nyelve. Boldogan beszéltek arról a szép tervről, mely nagyszerűvé teszi valamennyiük életét. Nem lenne teljes a történet, ha nem írnánk meg, hogy Tompa Sándor javaslatát elfogadta a ta nács s rövidesen megcsinálják a faiskolát, Munkában a megyei mezőgazdasági szakb<zoffság Január 4-én ült össze először a megyei mezőgazdasági szakbizottság a szolnoki Közgazdasági Technikumban, hogy kidolgozza a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat szolnokmegyei feladatait. A bizottság két héten keresztül tanácskozik s tagjai megyénk legkiválóbb mezőgazdasági szakemberei. A tanácskozásra meghívják az élenjáró egyénileg dolgozó parasztokat, termelőszövetkezeti tagokat is, akik javaslataikkal segítik a bizottság munkáját. Képünkön a bizottság öntözési csoportjának tagjai, — Szabari István, a palotási állami gazdaság igazgatója; Lánczy Antal a Vízügyi Igazgatóság főmérnöke; Takács Sándor, a mezőtúri tanács öntözéses agronómusa, Szeles Sándor, a cibakházi Vörös Csillag tsz elnökhelyettese; Szabó János, a bánhalmi állami gazdaság főagronómusa és Dénes Albert, a tiszasülyi állami gazdaság öntözési főagronómusa, az öntözés tervét dolgozzák ki, j A tusa földvári Mezőgazdasági Gépjavító KISZ a lakosságnak dolgozik Nyolcéves az Álban Népköztársaság 10AA január 11-én nagy napra virradt a sasok országának *' sokat szenvedett kis népe, az albán nép. Kikiáltották a népköztársaságot. Újabb határkövet jelzett ez a nap azon az úton, amelyre az albán nép pártjának hívó szavára lépett, s amely úton kivívta hazája teljes felszabadítását és történelmében először saját kezébe ragadhatta sorsa irányítását. Évszázados harcok diadalának betetőzése volt ez a nap, amelyért a nép legjobbjai áldozták életüket. Tj anuár 11-én a szocializmust építő kis ország hazaszerető, * bátor népe országszerte újabb sikerek birtokában ünnepli meg a népköztársaság születésnapját. Uj üzemek és gyárak tucatjai, épülő szocialista városok, új munkásnegyedek és virágzó falvak hirdetik, hogy az albán nép élni tudott a szabadsággal, amelyet pártjának vezetésével vívott ki. A gazdasági és kulturális téren egyaránt elmaradt ország rohamléptekkel indult el a fejlődés útján. Egykor írástudatlan, szegényparasztok ezrei váltak kiváló munkásokká és ma mór hozzáértéssel kezelik a legbonyolultabb gépeket. A felszabadult nép akaratereje és lelkes munkája a Szovjetunió önzetlen baráti segítségével olyan hatalmas tervalkotásokat hozott létre, mint a „Sztálin” kombinát, a malityi „November 8'' cukorgyár, az elbászáni „Nako Szpiru” fafeldolgozó kombinát, stb. Megváltozott az albán falu arculata is. Az egykori faekék helyét traktorok vették át és az egész országban diadalmasan terjednek a legkorszerűbb agrotechnikai módszerek. A gyorsan fejlődő ipar és mezőgazdaság biztos alapot te* ** remtett a dolgozó tömegek anyagi és kulturális szükségleteinek egyre jobb kielégítéséhez. Az ipar mind nagyobb bőségben termeli a közszükségleti cikkeket, a mezőgazdaság biztosítja a városok jó élelmiszerellátását. Korszerű egészségügyi hálózat védelmezi annak a népnek az egészségét, amelynek csaknem 80 százaléka maláriás volt a múltban. Az ötéves terv végére maradéktalanul felszámolják az írástudatlanságot, s ma már hat főiskola biztosítja a felső kádereket, csaknem 1 millió' írástudatlan egykori hazájában. Az Albán Népköztársaság dolgozó népe méltán büszke el* ** ért sikereire. De jól tudja, hogy országa a szocialista béketábor egyik előretolt bástyája, s ezért igyekszik azt minél jobban megerősíteni. A párt és a kormány programmja jelentősen meggyorsítja az életszínvonal emelkedését, s ezt a programmot az egész nép a sajátjának ismerte el. Üzemek és gyárak egy-két hónappal határidő előtt teljesítették 1953. évi tervüket. Kiváló munkások és brigádok már 1954, sőt 1955. évi tervüket is teljesítették. Dolgozik, tanul és épít az ország apraja-nagyja és munkájuk nyomán egyre szebb, egyre boldogabb lesz az élet, egyre szebben virágzik az Albán Népköztársaság. A minisztertanács határozata személyi igazolványok bevezetéséről j Messze környéken \ híre van a tiszaföldvári Mezőgazdasági Gépjavító KTSZ-nek. Ahol munkájukról beszélnek, mindenütt dicsérik őket, A szövetkezetnek asztalos, üve ges, gépjavító, bádogos, műszerész és még vagy négy másik részlege van, melyik mind a község- és a környékbeliek részére végeznek javítási munkát. Itt javíttatta me: egyik mezőhéki tsz is vontatótraktorának elromlott alkatrészeit, itt készítették a földművesszövetkezeti áruda berendezését s itt javíttatják a háziasszonyok is a kilyukadt fazekakat. | Egy asszony | fazekat hozott. Gecse elvtárs veszi szemügyre, s hamarosan megállapítja, mi is a baja a fazéknak. Bizony jókora lyuk éktelenkedik az alján, — Hozza csak, Mari néni a munkalapot az irodából s holnapra már jöhet is az edényért — mondja. öt forint a javítás munkadíja s ezt Mari néni nem sokalja. De nemcsak itt, a mechanikusoknál, hanem a többi részlegnél is serényen folyik a munka. A szíjgyártók a héki Táncsics tsz lószerszámait javítják és a martfűi tangazdaságnak dolgoznak, a bognárok kocsikat hoznak rendbe, a műszerészeknél kerékpárok sora áll, várva, hogy sóira kerüljenek s rendbehozzék hibáikat. munka íolyik Jó, becsületes itt, szeretik is a KTSZ dolgozóit a községben. _ Nekünk igazán nincs panaszunk a szövetkezetre — mondják a dolgozók —, nem a nagykereskedelmi megrendelések után jutnak ók, hanem nekünk végeznek munkát, a mi javítanivalóinkká’.. törődnek. — Bizonyul igyekszünk jó munkát végezni —■ mondja Szegedi elvtárs, a lakatosok egyike — hiszen a jó munka a mi cégérünk, az a mi becsületünk. Csak mások is tekintettel lennének erre, mert bizony az anyagellátás körül sok hiba van.; Nem egyszer előfordul: anyaghiány miatt kell vámiok a dolgozóknak, hogy munkaeszközeiket, vagy házkörüli dolgaikat megjavíthassuk, mert a KISZÖV nem biztosítja számunkra a szükséges anyagot. A martfűi tangazdaságban téli építkezés folyik, tehénistállót építenek. Itt mi végezzük — azaz végeznénk — a vasalási munkákat, i -----------------de nincsen anyagunk. ' Itt bizony kétséges, hogy eleget tudunk-e tenni a vállalt feladatoknak. — Tudjuk, j hogy mi a feladatunk a kormányprogramm megvalósítása terén. Ezért igyekszünk ellátni a helybeli lakosság szükségleteit. Jó lenne, ha a KISZÖV is ennek megfelelően segítené munkánkat. A személyi adatok igazolásának megkönnyítése érdekében a minisztertanács elrendelte a tizenhatodik életévüket betöltött állampolgárok személyi igazolvánnyal való ellátását. A személyi igazolvány tartalmazza a személyazonosságra vonatkozó összes lényeges adatokat, s ezért annak kiadása után az állampolgároktól születési és házassági anyakönyvi kivonatot, állampolgársági igazolványt, az állandó és ideiglenes lakás be- vagy kijelentést igazoló szelvényeket, valamint munkahelyi igazolást megkövetelni nem szabad. A személyi igazolványok bevezetése nem érinti a bejelentési kötelezettség teljesítéséről, valamint az egyes helyeken való letelepedésről szóló rendelkezések érvényét. A személyi igazolványokat folyam matosan 1955 június hó 30-ig kell kiadni. A személyi igazolványokat a belügyminisztérium szervei állít-« ják ki. A néphadsereg tagjait a honvédelmi miniszter külön igazol-* vánnyal látja el. A személyi igazolvány kiállítása* hoz szükséges okiratok illetékmentesek, a kiállításért. járó térítést a belügyminiszter állapítja meg. A személyi igazolvány — azáltal, hogy az összes fontos adatokat egy okiratban tartalmazza, egyszerűsíti az eddigi sokféle okmány kezelését, megrövidíti az azok beszerzésére fordított időt, csökkenti a személyi iratok körüli bürokráciát, mindez jelentős könnyebbséget jelent az állampolgárok részére. (MTI). Január 16-án Eqerben lesz a 10. nyereménybetétkönyv sorsolás iVIár a karbantartás folyik a szolnoki Cukorgyárban Az elmúlt évben jól dolgozott a szolnoki Cukorgyár. Kampánytervét 227 százalék, a teljesítette. — Az üzem 5-én állt le. — Ebben az évben is hasonló eredmények elérésére törekednek. Ennek érdekében már az év eleién hozzáláttak a gépek kijavításához. Első dolguk volt a gyár minden részében a víztelenítést elvégezni, hogy a leállás után bekövetkezett erős fagy kárt ne tegven a génekben. Ötödiké óta nagy szorgalommal halad a munka. Különösen a kazánházi részlegben dolgozó Fadgyas-brigád tűnt ki jó munkával. Mire az erős fagy bekövetkezettvalamennyi kazánházi gép szelepét, csöveit és más fontos alkatrészeit víztelenítették. Korányi Endre brigádja is a legjobbak közé tartozik. Hétfőn már teljes ütemben kezdenek hozzá valamennyi gép kijavításához. A gvár dolgozói így készülnek elő. hogy ebben az évben még több cukrot adjanak dolgozó népünknek. Qlf jíifűip aeigépek legiiik a jobb kenyereiLaláit herényi sütöde kapott meg. egyet az újonnan épített kisújszállási üzem, a harmadikat pedig a szolnoki Sütőn ipari Vállalat, a Január vége felé még .- egy dagasztógépet kap- a tröszt. Ezt Szolnokon- a 2. számú üzemesvség.- ben állítják munkába, i Ez még nagyobb lesz.- mint a mpst szállítottak. mert egy-egy csészéje egyszerre 5 má zsa kenyér dagasztására alkalmas. Az új gépek megkönnyítik a sütőipari dolgo.zók munkáját s emellett hathatósan elősegítik a kenyérellátás hibáinak kilavítását, a több és többminőségű kenyér biztosítását. A Magyar-Szovjet Társaság orosz nyelvtanfolyamának hallgatói ismerkedési estet rendeztek Szolnokon a Társaság Táncsics Mihálvutcai székházában. Értékes kultúrműsor szórakoztatta az esten meg- i elent szoviet vendégeket. Puskin ..Anyegin'Méből Mészáros Márta gimnáziumi tanuló részieket adott elő. Németh Dániel. a Dohánybeváltó dolgozója magyar és szovjet dalokat játszott furulyán. Harmonikaszóló is szerepelt a műsoron. Csajkovszkij: Románcát, Monti: Csárdását. Dunaievszkii: Szabad szél-egyvelegét hallgatták ás jutalmazták elismerő tapssal a vendégek. Viszonzásul a szoviet vendégek orosz táncokat és énekszámokat mutattak be a tanfolyam hallgatóinak. Az Országos Takarékpénztár negyedévenként tartja meg a 'nyereménybe tétkönyvek sorsolását. Az újabb sorsolást január- 16-án, szombaton délután 5 órakor tartják meg Egerben a városi tanács nagytermében. Ez lesz a nyereménybetétkönyvek tizedik sorsolása. Minden ezer betétkönyvre 14 nyereményt sorsolnak ki, mégpedig egy nyereményt az átlagbetét 200 sza* zalékával, két nyereményt az át* lagbetét 100 százalékával, 11 nye-t reményt pedig az átlagbetét 50 szá* zalékával. A nyereménysorsoláson részt vesz minden olyan nyere* ménybetétkönyv, amelyet 1953 de* cember 31-ig váltottak és azóta sem szüntettek meg. (MTI) Mikor kezdi meg a 62\8 Szakipari Vállalat a Mezőgépjavító fűtőberendezésének szerelését? Még a múlt évben hozzákezdtek a megyei Mezőgazdasági Gépjavító irodaházának és kulturházának építéséhez. Régóta várták már ezt a dolgozók, mert az új épületben helyet talál a munkásfürdő és a mosdó is. Több határidő eltolódásával végre 1953 végén elkészült a kőmű* vesmunka. Ekkorra kellett volna elkészülni a 62/8. Szakipari Vállalat* nak is a belső szerelési munkákkal. Ez azonban nem így történt. Egyik határidő után jött a másik s még most is az a helyzet, hogy fagyoskodni kell a hiányzó radiátorfűtés miatt az irodák dolgozóinak. Ugyanígy hiányos a melegvízszolgáltatós is a mosdóban, Az ebédlő* ben pedig csak felöltözve lehet tartózkodni,. Mi a hiba? Hol oxigén, hol valamilyen anyag, hol munkaerő hiányzik. A Mezőgépjavitó dolgozói, miután érdekeltek, már azt is megtették, hogy oxigént adtak kölcsön. Sőt a Szakipari Vállalat ren* delkezésére bocsájtották a javító minden szerszámát. Megoldás így sincs. A Szakipari Vállalat vezetői, mikor kedvük tartja, elirányítják a munkaerőt a javítóból s ekkor megint csak a várakozás követke* zik. Szebők György, a Szakipari Vállalat egyik dolgozója is tudna erről nyilatkozni. Több társával együtt kiküldték az üzembe, de mikor hozzákezdett volna a munkához, hamarosan félbe is kellett szakítania, mert hiányzott a hegesztéshez szükséges oxigén és karbid. Ezek nélkül pedig nem tudott dolgozni. Hét irodahelyiségben nem lehet most meleget teremteni a Szakipariak „jóvoltából”, Jogosan teszik fel a kérdést a Mezőgazdasági Gépjavító dolgozói! Meddig packázik még a Szakipari Vállalat, mikor hajlandó már szavának megfelelően elkészíteni a fűtőberendezést? — Helyes lenne, ha nem telefonon keresztül irányítanák a munkát, hanem kimenni nek.az üzembe és pontos utasításokat adnának dolgozóiknak, gasztógépet kapott Sütőipari Tröszt. A ti zenötcsészés gépek egy egy csészéiében 3 má zsa kenyeret dagaszt ! nak egyszerre. Az ú gépekből egyet a iász Ismerkedési est a MSZT székházában
