Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-08 / 6. szám

1954 január 8. V SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP a A* Aprítógépgyái* dolgozót továbbfejlesztik az elmúlt esztendőben elért eredményeket Küzdelmes, de eredményes gaz­dasági évet zárt le az Aprítógép­­gyár. Az elmúlt év végéig lelkes munka jellemezte a dolgozókat. Az utolsó napokban különösen meg­nőttek a követelmények. Azt ígér­tük, hogy egy nappal előbb telje­sítjük tervünket. Már csalt egy­két nap választott el bennünket az újesztendőtől, de még számos ex­portra készülő g^pet nem készítet­tünk el. északi vezetőink megértették, hogy most sokkal köz­vetlenebb munkára van szükség az irányításnál, utasításnál. Az év Utolsó napjaiban legtöbbjüket, Ud­varias, Radics, Szívós elvtársakat, vagy a technológiai osztályról Kiss és Fülöp elvtársakat ott láttuk a íorgácsológépek mellett s a műhely különböző részeiben. Forgácsolóin­kat, lakatosainkat és szerelőinket lelkesítette az a tény, hogy a mű­szakiak ^állandóan közöttük van­nak. A várt eredmény nem maradt el Nem egy, hanem 2.9 nappal előbb fejeztük be az elmúlt évi tervet. Az eredményes munkát hirdeti, hogy exporttervünket 111.3 százalékra, az évi tervet pedig 100.9 százalékra teljesítettük. Most a tervezés napjai telnek. Nagyszerű jutáimat Kantunk a kiváló munkáért, 25.000 forin' igazgatói alapot. Ebből 10.000 fo­rintot a termelésben élenjáró dol­gozók között osztunk szét. 15.000 forintból pedig továbbfejlesztjük az üzem szociális létesítményeit, a fürdőt, a mosdót, az ebédlőt. Ebből az összegből jut kulturális és sport­célokra is. Két év óta termel ötéves tervünk korszerű létesítménye, az Aprító­gépgyár. A két évet tekintve, biza­kodóan állapíthatjuk meg, hogy összeforrott műszaki gárdánk, be­csületes dolgozóink vannak, akik mindenkor tudásuk legjavát adják. Az 1954. évi tervet az üzem azzal a céllal és meggyőződéssel kezdi, hogy az ó-esztendőben elért ered­ményeket megtartja és továbbfej­leszti. Január 3-a, az év első mun­kanapja ünnepélyes keretek kö­zött kezdődött. A műhelyek veze­tői ismertették az első negyedévi tervet. Dolgozóink nem maradtak cl az ígéretekkel. A forgácsoló mű­helyben Kispál elvtárs esztergályos brigádja vállalta, hogy öt nappal előbb - zárja első negyedévi tervét. Sallai művezető, a forgácsolók irá­nyítója már korábban is tervez­gette, hogyan lehetne csökkenteni a normán alul teljesítők számát. A röpgyűlésen megígérte, hogy az év utolsó napjainak tapasztalatait fel­használva, védnökségei váltál a normán alul teljesítők fölött. Az élenjáró dolgozókat is bevonja ebbe a munkába, és a negyedév vé­gére felére csökkenti a normát nem teljesítő dolgozók létszámát. A le­­mezlakatosműhely Velkei-brigádja tíz, a Gál-brigád hat nappal előbb fejezi be negyedévi tervét. A mű­helyben nincs is olyan dolgozó, aki ne korábban búcsúzna el majd az első negyedévtől. A szerelde mun­kásai sem maradtak el a többiek mögött. Most elsőrendű feladatként ke­zeljük az exportterv teljesítését, a belföldi létesítményekhez megren­delt gyártmányok elkészítését, azok minőségének megjavítását. Még fokozottabb mértékben mun­kánk középpontjába állítjuk a dol­gozók egészség- és munkavédelmi ellátásának megjavítását. Február 15-ig két füstgázelszívó berende­zést készít a lemezlakatosműhely kovácsrészlege. Ez a csarnok légte­réből eltávolítja a rossz levegőt. Ezzel a dolgozók régi kérésének teszünk eleget. Vidékről bejáró dolgozóinknak munkásszállását otthonosabbá tesszük Két lepedőt, két pokrócot és toll­­pámát biztosítunk számukra. A szobák fűtése is tovább javul. A fűtést — tekintettel az erős hide­gekre — állandóan ellenőrizzük. A munkásszállás minden szobájában rádió és könyvek állanak majd dolgozóink rendelkezésére. Azzal az elhatározással kezdtünk a munkához az esztendő elején, hogy 1954. évi tervünket is győze­lemmel zárjuk. Ehhez most is fizi­kai. műszaki és értelmiségi dolgo­­•ó->k támogatására van szükség. GRÓF KÁROLY igazgató Jászberény, Aprítógépgyár Két levél a munkavédelelemről Hanyagság miatt nem kaptam meg A szolnoki Fűtőház­nál dolgozom. Éiieliőr vagyok. Mint a vasút többi dolgozóiénak, ne­künk is iár munkaru­ha. Négy éiieliőr tár­sam meg is kanta még 1.953-ban. én azonban nem. Hordanám én is szívesen, hiszen sok­szor nyitogattam az ai­­tót miatta, de Vágó György leljárkezelő el­a munkaruhát írta az úgynevezett ..fe.ilapomat’'. Érdekes dolog, vagyis inkább bosszantó, hogv téve­dését elvállalta, de többszöri felszolitasonj ellenére sem hajlandó kijavítani a fejlapot, kiutalni az oly régen várt munkaruhát. Kérdezem: lehet-e az hogy egy dolgozó mun­karuháját valakinek hanyagsága miatt hosz­­szahb ideig nélkülözze. Ez bizony elég lehetet­len állapot. Hozzáfűzni valóm csak ennyi: mé a szolnoki Fűtőháznál dolgozó leltárkezelőre is vonatkozik, hogv ná­lunk „legfőbb érték az ember”. Vágó József Nemcsak ígéreteket várnak a Karcagi Építőipari Vállalat dolgozói A 62/2. Építőipari Vállalat 1953. évi tervét december 19-re tel­­jesítette. Dolgozóink egészévi iparkodását tükrözi ez az ered­mény. Áz új esztendőben, mielőtt munkához kezdtünk, visszagondol­tunk az elmúlt évre: hogyan cselekedtünk akkor, s ezévi feladataink sikeres megoldásához megtettünk-e minden intézkedést? Kemény feladat elé állítja műszaki vezetőinket az, hogy erős hideg köszöntött be. Nehezen megy a kynti munka. Nemcsak a habarcskészítés és a betonozás üteme lassult, hanem a kőművesek és anyagmozgatók munkája is. Itt már a jó műszaki előfeltételek sem segítenek, csak megfelelő meleg, védőruha. Ez azonban most nagy kérdés vállalatunknál. Sokszor hangzik el emiatt a dolgozók részéről kifogás, keresetlen szó. Az Ü. B. és a vállalat vezetői egyedül nem képesek megoldani ezt a problémát. A 02-es tröszt támogatására volna szükség. Az ígé­retek halmaza nem segít. Nem ezt kérünk, hanem gyors segítséget, de nemcsak meleg ruhák terén, hanem a rendes munkaruha tekin tétében is. mAndoki lászlö ÜB-einök Karcag, 62/2. Építőipari Vállalat A mezőgazdaság fejlesztéséért, a falusi lakosság jobb ellátásáért A dolgozó parasztok iobb áruel­látása érdekében egyre több föld­művesszövetkezeti bolt és kisáru­­ház épül. Vásárosnaményban emeletes kisáruházat építenek, ahol pár hónap múlva három és félmil­lió forint értékű áru között válo­gathatnak a dolgozó parasztok. Földmüvesszövelkezeti kisáru­­ház épül Kisteleken. Mezőköves­den. Sárbogárdon. U.iszászon és Hatvanban is.->:• A földmű vessző vetkezeti boltban nagymennyiségű téli melegholmit, női. férfi és gyermek-kötöttárut vásárolnak a dolgozó parasztok. A lakosság meanövekedett igényeinek kielégítésére a SZÖVÖSZ több megyei szövetsége termélési szer­ződést köt különböző kisipari ter­melőszövetkezetekkel. a tanács egyes kézműipari vállalataival. A „DUX“ pamutkötő KTSZ pél­dául az első negyedévben 25.000 kötött evermekholmit és pamut­­kardigánt készít a földművesszö­vetkezeti boltok részére. * i A szőlő- és gyümölcstermelés fej­lesztése érdekében a termelőknek biztosított sok jelentős kedvez­mény hatására az ország minden vidékén egyre úiabb területeket vonnak be a szőlő- és gyümölcs­­termelésbe. A bácsmegyei Tiszakécske köz­ség dolgozó parasztjai is nagy örömmel fogadták a kedvezménye­ket. sokan kérnek engedélyt új szőlő- és gvümölcstelepítésre. A turkevei „Harcos“ termelő­­szövetkezet tagjai is elhatározták, hogy a tavasszal "n h~'don ültet­nek gyümölcsfákat. Jgy él az amerikai munkás és paraszt J. V. Sztálin nagy lépéssel vitte előre a tudományt azzal, hogy fel­fedte a modern kapitalizmus gaz­dasági alaptörvényét. Ennek a tör­vénynek hatását a mai amerikai monopoltőke tevékenysége mutatja a legvilágosabban. Az amerikai monopóliumok jövedelme 1953-ban az 1940. évi 6.2 milliárd dolláró! 42.3 milliárd dollárra nőtt. Ez a jövedelem mint abszolút szám is magas, s egyben a profit maxi­mális mértékét jelenti. — A „Ge­neral Motors Company“ beszámo­lóiból kitűnt, hogy a társulat haszna az 1953 szeptember 30-ával lezárult pénzügyi évben a befek­tetett töke 71 százalékát tette ki. Az automobil ipar példája mu­tatja, hogy az egyes monopóliu­mok egész iparágak fölötti ura­lomért harcolnak egymás ellen. — Ezt a harcot egyetlen vállalat sem képes az „átlag“ profitból finan­szírozni. Ehhez a maximális pro­filra van szükség. — Az amerikai monopóliumok fő profitforrásai az Egyesült Államok dolgozó töme­gei. Az Egyesült Államokban a munkás kizsákmányolásának mér­téke rendkívül gyorsan növekc­­krdett. 1946 óta az egy norinálórára eső termelés a tíz vezető ipar­ágban 30 százalékkal emel­kedett. Állandóan új módszereket keres­nek a munka intenzitásának fo­kozására. — Az amerikai munkás kétszerte-háromszorta intenzívebb, megfeszítettebb munkát végez, — mint ugyancsak könyörtelenül ki­zsákmányolt európai testvére. A társulatok növekvő profitjá­nak másik forrása az állandóan szegényedő, a tönk szélére került farmernépesség. A földművelés­­ügyi minisztérium adatai szerint 1942—1952 között 700.000 far­mer ment tönkre. A monopoltőke a kis cégekre is egyre nagyobb nyomást gyakorol. 1953-ban hétszer annyi cég jelen­tett csődöt, mint 1946-ban. Különösen a jelenlegi milliomos kormány és a McCarthy uralta kongresszus folytat szégyenletes rablást. Az új esztendő elején sokmillió dollárral szándékoz­nak leszállítani a részvény­­társaságok és a vagyonosok adóját. Az alacsonybérű munkások adó­terheit ugyanekkor várhatólag nö­velni fogják. Az Egyesült Államokban mint­egy húszmillió ember kettős ki­zsákmányolás terhe alatt nyög. — Először kizsákmányolják, — mint amerikai munkást, másodszor kü­lön elnyomják, mint nemzetiséget. A legnagyobb amerikai nemzeti­ség — a néger. A 15 millió néger amerikai állampolgár, de a mono­póliumok olyan kegyetlenül zsák­mányolják ki, mint a gyarmati né­peket. A vállalkozók a legnehezebb munkára oszt­ják be a négereket és a lega­lacsonyabb munkabért fizetik nekik. Az idegen nemzetek megrablásá­­nak egyik jellemző példája, hogy az amerikai imperialisták kizsák­mányolás céljából külföldről is sok munkást hoznak be. Ezek kö­zött jelenleg a mezőgazdasági mun­kára behozott me-xicoiak vannak a legtöbben. Semmiféle formális jo­gaik nincsenek és gyakran igen alacsony munkabért fizetnek nekik vagy nem is kapnak munka­bért. A több mint félmillió porto­­ricoi származású munkás helyzete hasonló. Az amerikai monopóliu­mok azonban nem elégednek meg az Egyesült Államok lakosságának kizsákmányolásával. Más országok pépeit is leigázzák és rendszere­sen kifosztják. Hivatalos adatok szerint az Egyesült Államok külföldi tőkebefektetései 1940- 1951 között 12 milliárd dollár­ról 37 milliárd dollárra nőttek. Műsorváltozás Gyakran járok moziba és szín­házba is. Figyelemmel kísérem a hirdetéseket, hogy a műsorról tá­jékozva legyek. Nagy csalódás ért a Járműjavító kulturházának mozi­jában január elsején. Egy egész hétig hirdették, • hogy január 1—2— 3-án bemutatásra kerül Homoki- Nagy István: „Gyöngyvirágtól a lombhullásig” című színes magyar filmje. Előre megvettem a jegye­met és legnagyobb megiepetésemri 1-én nem a hirdetett filmet vetí­— bosszúság tették, hanem egy régi, hiányos olasz filmet, az „Augusztusi va­­sárnap”-ot. Ilyen cseng már több­szőr előfordult, így sikerült kétszer is végignéznem a „Róma 11 óra” című filmet is. Helyes lenne, ha a változásokról előre értesítenének bennünket, hogy ne kelljen egy filmet kétszer is megnéznünk. Jakli János Szolnok, József Attila-út 85. Kályhát a rendelő várótermébe Alaposan fel kell öl­tözni annak, aki most Mezőtúron az újvárosi rendelőintézetbe láto­gat el mint beteg. Fa­gyos váróteremben kell tölteni az ideit/ Igv az­tán mikor már eltelik egy-két óra. sokan meggondolják p dolgot és inkább hazamennek, keresnek valami ter­mészetes gyógymódot. Nem sokból állna a Városi Tanács Egész­ségügyi Osztályának, ha eav kályhát állítana be. Ezt azonban nem teszi. Valószínű, mu­lasztásukra csak akkor döbbennek rá. ha maid nekik is dolguk akad a rendelőben. Erre azon­ban már nem tudnak várni a környékbeli dolgozók. Határozottan követelik, hogy vesse-« nek véget az ilyen nemtörődömségnek. Mikor utalja ki elmaradt fizetésünket a Sertéstenyésztő Vállalat szászberek! üzemegysége? Szászberek! fuvaros vagyok. A Kecskeméti Sertéstenyésztő V. szászbereki üzemegységén még 1953 október 22-én bekapcsolódtam a fuvarozásba 21 társammal együtt. A szállítmány mázsájáért 1.20 fil­lért kapok, ha a vasútállomásról a telepre szállítok. Ez eddig rendjén is lenne, hisz amennyit dolgozom, annyit keresek. Az azonban már nincs rendjén, hogy három hónapja mázsánként járó 1.20 fillérnek csak a felét kapjuk meg. Kérdésünkre a vállalat illetékesei azt fe­lelték: „A fuvar díját átutaltuk a jászkiséri BELSPED-hez”. Hogy miért utalták át, arra már nem adtak választ. Mire vár a Kecske­méti Sertéstenyésztő vezetősége? Talán arra, hogy mi fuvarosok men­jünk külön fuvarral a pénzért. Nekünk az a véleményünk, könnyebb lesz annak, aki ilyen átutalást csinált, visszautalni az összeget. így talán rövidebb időn beiül megkapnánk az elmaradt háromhónapi fuvardf "tn'kat. Burda István és többi fuvarostársa Szászberek löróí^cn a MÁV többet A Szentes felől 6.40 órakor Szol­nokra érkező személyvonat na­ponta általában 40—50 percet ké­sik. A várótermek ezen az útvona­lon több helyen fűtetlenek, abla­kaik is hiányosak, töröttek. A vonaton sem lehet megmele­gedni. A kocsik olyan hidegek, hogy nincs kedvünk leülni. Van az utazók között sok olyan dolgozó, aki egész nap a szabadban végzi a munkáját. Délután a 16.37 óra­kor Szolnokról induló vonattal sze­retne kényelmesen hazautazni. Ez azonban minden nap zsúfolásig a dolgozók egészségével van. Sok esetben csak a lépcsőn, vagy az ütközőn helyezkedhetnek el. Nem tudjuk, miért nem ad a MÁV több kocsit erre a szerel­vényre? A fenti állapot nemcsak időszaki, hanem mindennapos. Miért nem gondoskodnak a vonat­­késések megszüntetéséről? Naponta több mint ezer óra esik ki a ter­melésből a késések miatt. Többszáz dolgozó nevében; Tóth István Kunmárton Leltározzon a MÉSZÖV, de ne a dolgozók rovésa a A vállalatok életé­ben döntő jelentőségű egy-egy évvégi leltár. Ennek alapján készítik el a mérleget, mely ki­mutatja az egész évi munka eredményét Nem helyes azonban, hogy járásunk terüle­tén minden üzletben egy napon, ianuár 3-án hajtották végre ezt a műveletet. Ez történt többek között Fegyver­nek községben is. Itt négy szövetkezeti bolt van — s mind zárva volt. A dolgozó parasz­tok nem tudták besze­rezni szükségleteiket s jogosan bírálták ezt a helytelen intézkedést. A helytelen leltáro­zási időpontnak a kö­vetkezménye Török­­miklóson pl. az lett. hogy nem « rendelték mes a szükséges ke­nyérmennyiséget s a lakosság ellátása nem volt biztosítva. Helyesnek tartanánk, ha a jövőben hasonló munkák végzése esetén figyelembe vennék a falusi lakosság ellátá­sát. PAPP ISTVÁN levelező Törökmiklós Rendezzék az illetményemet A mezőtúri Ruházati KTSZ irodai alkalmazottja vagyok 1952 november 1. óta. Akkor kapott beosztásom (adminisztrátor) szerint fölöttes szervünk havi 780 Ft-ban állapította meg fizetésem. 1953 március 1-én egyik kartársam elbocsájtották. Ettől az időtől én végzem az ő munkakörét is. Pénztáros, kalkulátor, számlázó, SZTK ügyintéző, bérelszámoló lettem. Kértem a vezetőséget, mivel a munkaköröm megnagyobbodott — emeljék a fizetésemet is. A helyi igazgatóság méltányolta kérésem, a megyei KISZÖV azonban eluta­sította. Szeretném tudni, hogy köteles vagyok-e első munkaköröm mel-i lett egy másikat is ellátni minden díjazás nélkül? FODOR DÉNESNÉ Mezőtúr, Ruházati KTSZ * A Munka Törvénykönyv szerint CUT 65/Á szakasz 1 ha a dulsozó a vállalatnál több munkakört tölt be arra a munkakörre megállapított mun­­ka bér illeti meg. amelyben a munkaidejének nagyobb részét tölti.» A KIsjZül-nél Ígéretet tettek, bogv felülvizsgálják levélírónk panaszát, (A szerk.) Jobb áruellátást kérünk A kengyeli földművesszövetkezet felügyelőbizüttságának elnökeként résztveszek a szövetkezet közös va­gyonának ellenőrzésében. Többször megállapítottam, hogy az áruellátási hiányok legtöbb eset­ben a helytelen árutérítésből adód­nak. — Például a törökmiklósi ÁFORT-Jerakatnak 6 napon keresz­tül nem volt petróleumja. Amikor megérkezett, á földművesszövetke­zet 34 boltegységének, melyek Ti­­szapüspökin, Kengyelen, Kétpón, Balián, Surjánban. Tumáspusztán, Szakállason és Törökrnikióson a la­kosságnak nagy, részét látják el áruval, ugyanannyi petróleumot adtak, mint a törökmiklósi kiske­reskedelmi vállalatnak. Azt kérjük, az elosztószervek na­gyobb felelősséggel végezzék mun­kájukat, hogy a falusi dolgozók se szenvedjenek hiányt egyes cikkek­ből. GÁL ISTVÁN Kengyel, Földművesszövetk, Lássa el feladatát az IBUSZ menetjegyiroda Á menetlegyirodát azért hívták életre vá­rosunkban is. hogy megkönnyítse a dolgo­zók utazási jegyeinek váltását. Nem íav van ez a gyakorlatban. Az iroda dolgozója nagyszerűen ellátja a munkáját. Azonban ő csak egy ember és nem tudja több ember fel­adatát elvégezni. Ün­nepek előtt és szombati napokon, órákat kell várni, s ilyenkor el­kelne egy kisegítő. Reméljük, hogy az IBUSZ felettes szerve méltányolja kérésünket és lehetővé teszi ezen hiba kijavítását. Menyhárt Józsefire levelező Szolnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom