Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-31 / 26. szám
1954 január SI. SZOLNOKMEGYE7 NÉPLAP I» Oroágunk további fokozottabb fejlődésének, gazdasági megerősödésének és dolgozó népünk életszínvonalemelkedésének egyik legbiitoeabb alapja földjeink jqbb kihasználásában, újszerű agrotechnikai eljárások széleskörű alkalmasaiéban, terméseredményeink emelésében és az időjárás viszontagságaitól való függetlenítésében rejlik Kormányzatunk az ipar fejlesztésének nagy ügye mellett már előzőleg is nagy gondot és költséget fordított elmaradt mezőgazdaságún* fejlesztésére. Az elkövetkezendő időben pedig az eddiginél még nagyobb mérvű lesz ez a támogató* és segítség. Erről tanúskodik a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló, december 19-1 határozat. Vizsgáljuk közelebbről azokat a módszereket, amelyeknek alkalmazása a fpilődést eredményezi. az a két eszköz, amelyekkel a termésátlagot emelni lehet. Egyben pedig csapadékban szegény területein- Ket függetlenítem tudjuk az aszály ___________ okozta károktól értékesebb növényeket tudunk termelni földjeinken. A rizs termelése, mint a sokéves gyakorlat bizonyítja, igen jövedelmező. De nem jártak rosszul azok sem, akik öntözéses művelés alá vették kerti-, takarmány- és kapásnövényeiket. így kétszeres, sőt ennél többszörös termésátlagot értek el. Dolgozó parasztságunk köréber közismertek az öntözéses gazdálkodás eredményei és az azzal láró jövedelmek- A kisújszállási Rákócztsz tagjai 23 holdas rizstelepilkör 33 mázsás átlagtermést értek el és a beadáson felül megmaradt 49* mázsa rizst szétosztották a tagok között. A cibakház] Vörös Csillag tsz konyhakertészetében 65 mázsóátlagtermést takarítottak be. önt* zéses kertészetükben pedig átlagosan 98 mázsa volt a terméshozam Az öcsödi Szabadság tsz tagjai tqkarmánvnövénvüket öntözték. En nek jövedelmezőségét bizonyítja - vörösheréből betakarított 40 rm zsás holdanként' termés. A tisz. sO’vl Sallai tsz tagjai közül Oms. Mihály 9 mázsa 78 kg. Méri Lás? 8 mázsa 43 kg rizst kapott, am tekmtél^es jövedelmet biztosító» r^r^rv-.tV-q V-r-'-V*' mlíll-C»», k'«,C’ rül az öntözés nemzetgazdasági jelentősége. Az öntözés okszerű alkalmazásával együttjáró talajjavító hatás mindenki előtt ismeretes. A szikes talajokon alkalmazott rizses vetésforgó nemcsak pillanatnyilag ho? jövedelmet, hiszen az öntözés következtében a szikesedés megszűnik. A rizs finom gyökérzete morzsalékossá alakítja át a talaj szerkezetét, s így újabb területet tudunk alka'massá tenni a mezőgazdasági művelés számára. Ez pedig nem kis dolog, mert megyénk területének 'ekintélyes részét ékteleníti a szikes ‘alaj. Termelésbe való bekapcsolásuk országos érdekű és jelentőségű Az öntözési tervek kialakításánál tehát döntő feladat az volt, hogy a rendelkezésre álé vízmennyiséget gazdaságosan, az utolsó cseppig kihasználjuk. A tiszalöki duzzasztó val kapcsolatos öntözőmű már 1954 ben nagymenyid biztosítani Szolnok megye újonnan épülő öntözőteepei számára. A következő évek ben a tiszalöki öntözőrendszer fo'vamatos kiépítése során, a megyénk számára biztosított öntözővíz mennyisége állandóan emelkedik \ második tiszai vízlépcső elkészülte után a további nagyarányú 'ejlődést az innen elvezetett víz biztosítja. Ezek a munkák helyezik -eális alaookra az öntözött területek növekvő vízellátását, biztosítok mezőgazdaságunk ugrásszerű fejlődését és korszerűsítését. E tervek természetesen nem kis 'eladatot rónak ránk, de megvalósíthatók. ha a műszaki értelmibe és dolgozó parasztságunk a terv végrehajtása érdekében, összefog egymást segítve dolgozik. Szolnok megye öntözési tervéber a nzstelepek fejlesztése mellet''agyfontnsságú a szántóföldi önm- esnek és a kertöntözéseknek na jvobbarányú fejlesztése. 1954-ber >7 1953-as évihez viszonyítva p- 7stelepek területe 32 százalékká a szántóföldi öntözéses terü.ete-agvsága 145 száza’ékkal. az Öntő -ött kerteké pedig 18 százalékk melkedik. Az 1935. évi öntözése -érv az 1953-as évihez viszonyítva rizsnél 74 százalékos szántónál 24* százalékos, kertnél 46 százalékos ter ületnövekedést biztosít. A területek növekedésével együtt a termésemelkednek, és 150 százalékkal több vegyes, kapászántóföldi növénv fog teremni, mint 1954-ben, Öntözött terüleeink legnagyobb részén jelenleg , rizst termelnek. A szakszerűtlen szántóföldi öntözések következtében gyakoriak voltak a túlöntözések, ami a termelés kárára volt. Hazánkban, így Szolnok megyében is kevésbbé ismeretesek a korszerű öntözési módszerek és a szántóföldi öntözéseknél is főleg a rizsnél használatos árasztásos módszert alkalmazzák. Ilyenkor pedig könnyen felléphet a túlöntözés veszélye. A szükséges szakkáderek kineveléséről gondoskodás történik, akik irányítani fogják egy-egy öntözőtelep kapás- és takarmánynövényeinek vízellátását. Ez év március elején már meg is indul ilyen öntözéses tanfolyam. Az öntözésnél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy A lecsökkent tápérték pótlására nem elegendő csak a műtrágyát kiszórni földjeinkre hanem feltétlenü1 szükséges a műtrágya mellett a szervestrágya is. •Jószágaink etetésére viszont jelentős mennyiségű takarmányt kell biztosiam. Ezért kellett a szántóföldi öntözésnek, ezenbelül pedig a takarmányöntözésnek az előbb ismertetett adatok szerint olyan nagymérvű fejlesztését tervbe venni. Ezévi öntözött telepeink üzemel•etése és vízzel való ellátása érdé íében igen sok feladatunk van. K kell bővíteni a meglévő öntöz* •endszereket és megnövelni a víz -'vételt, a vízszivattvúzás menny - végét. A tiszafüredi öntözőrendszerben elkészülő új rizstelenek els" -’’asztásakor fellépő vfzísénv kieipv,'tésére més ezév folvamán *ám * avat kell létesíteni, sőt a követ kező esztendőben úiabb tárolótava* építünk. Ki kell bővítenünk a kar. cagi öntözőcsatornát, valamint a tiszasüly—sajfoki szivattyútelepet Hozzájárul még ehhez a műtárgyak, zsilipek, átereszek építése éia földmunkáknak az elvégzése. Ezek elkövetkezendő feladataink öntözéses gazdálkodásunk fejlesztése érdekében. Munkánk sikeré* biztosítják az elmúlt évek tapasztaltai, kormányunk hatalmas segítsége. Az öntözött telepek építése természetesen nemcsak a műszakmunkáktól függ, hiszen a tervek A MEGYÉNK területén lévő tépállomások alkatrészellátása érdekében már történtek lépések és azóta a MEGÉRT megyei lerakatáaoz sok olyan alkatrész érkezett ímelyet azelőtt egyáltalán nerr /agy csak alig lehetett beszerezni begutóbb például kétezer goiyós■sapágyat hoztak, s azóta már szél , osztották a gépállomások között iáig sincs azonban megoldva a mállomások faanvaaellátása. A FEGYVERNEK! gépállomostmár teljes egészében elkészül-* f.ek és rendelkezésre állnak a tér« melőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak. Az elkészült tervek alapján pedig a fagy felengedésével azonnal lássanak hozzá a. földmunkákhoz. Munkájukban « műszakiak segítséget adnak, & Vízügyi Igazgatóság dolgozóira mi#i. dig számíthatnak a dolgozó par^Sz-* tok. BENE ATTILA a Vízügyi Igazgatóság mérnöke más vezetőmechanikusa elmondotta, hogy cséplőgépeiket nem tudják ki’avítani a faanyag hiánya miatt. Fenyőfát mée csak kapnak nasvne-* hezen. de kemény fát sehol sem tudnak beszerezni. Ilyen körülmények lözött egyáltalán nem látják biztosítottnak valamennyi gépük fetor. '5-re történő kijavítását. Helyes enne, ha a megyei igazgatóság a gépállomások faanyagellátásának megjavítása érdekében is tenne lépéseket. Megyénkben elsősorban a talajjavítás és öntözés szélesxörü alkalmazásé Az öntözés (iteriesziésénei természetesen natárt szab az intézési idény alatt rendeike zésre álló vízmennyiséa uyiségű vizet *redmenvek is 1955-ban- 40 százaiéinál több rizs. 250 szaza ékkai több takarmány amenny vei több termést tudunk betau aritam földjeinkről, a salai ‘ápértéke ugyanolyan mértékben csirkén A Beloiannisz gyár a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatot patronálja 0 Mezőgazd * «águnk fokozott fejlesztése érdekében számos üzem dolgozói elhatározták, hogy a géDállomások patronálásával is segítséget nyújtanak a falunak. A kohó és gépiDari minisztérium most szervezett formát adott a Datronálásl mozgalomnak: meghatároztál hogy egyes kohó- és gépipari üzemek melvik gépállomást, vagy mezőgazdasági géniavító vállalatot segíthetik a legeredményesebben. A Vörös Csillag Traktorgyár a szabadszállási és a szatmári, a vaskúti és a tompái, a Beloiannisz-avár a szarvasi és a tótkomlós! gépállomásnak. valamint a Szolnokmcgyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnak nvujt elvtársi segítséget. A kohó- és gépipar üzemei eddig 160 gépállomás és mezőgazda** sági géoíavító vállalat oatronálását vállalták. A faluról küldött mérnök vaev technikus visszaérkezése után beszámol arról, hogy miiven segítséget várnak a gyártól. A gyárakban nyolc-tíztagú brigádok alakulnak, amelyek a helyszínen -épiavításokkal, munkamódszereik átadásával segítenek. .Ha a mezőgazdasági gépeket a gépállomáson nem tudiák megjavítani, beküldik a patronáló üzemhez és ott végzik el a iavítást. A gépállomások megyei igazgatósága nagyobb gondot fordítson az anyagbeszerzésre SZOLNOK MFCYE ÖNTÖZÉSI FELADATAI
