Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-30 / 25. szám

Szo/nokmegyeé 1 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA- \' VI 25 «im • Vra Ül tiller 1954 iano’ir 5Ö.. szombat r~ MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Berlin a külügyminiszteri értekezlet ötödik napján. (2. o.) A népművészet mestere. (3. o.) A kunmártoni gépállomás munkájáról. (3. o.) Az MTSB elkészítette az 1954. évi labdarúgóbajnokság veis senykiírását. (4. o.) UiAUli Uili A mezőgazdaság fejlesztése és a begyűjtés Irta: Zentai Károly, a megyei tanács begyűjtési osztályának elő­­_______________ adóia. |a TÖBB EVRe| szóló begyűjtési rendszer célkitűzései összefüg­gésben állnak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kor­mányhatározattal. A mezőgazdaság fejlesztése kettős irányú: biztonságossá és jövedelmezővé teszi az egvéni gazdálkodást, másrészt szilárdítja termelőszövetkezeteinket, hogy azok mielőbb példaképei legyenek a szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak, utat mutatva az egyé­nileg dolgozó parasztságnak. Ezért termelőszövetkezeteinket min­den eszközzel támogatnunk kell. Ugyanakkor, mint ahogy Rákosi elvtárs az 1953 október 31-i központi vezetőségi ülésen mondotta: „társadalmi, anyagi és kulturális szükségleteink növekvő kielégí­tése. egész szocialista építésünk érdeke parancsolólag megköveteli tehát hogv minden rendelkezésünkre álló eszközzel növeljük a paraszti gazdaságok termelését, berne az élelmiszerek termelését. Ezért meg kell növelni az egvéni parasztság biztonságérzetét, min­den eszközzel segíteni kell termelési kedvét. Minden módon a ke­zére kell iárni. hogv megkönnyítsük neki a termelést, hogy érde­kelté tegyük a többtermelésben*’. Mindezek alapián minden ren­delkezésünkre álló eszközzel elő kell tehát segíteni a mezőgazda­­sági termékek bőségét. Ez áll most népgazdaságunk feladatainak középpontjában, ezt a célt kell szolgálni begyűjtési rendszerünk­nek is. AZ ÚJ BEGYCjTfiSlj rendszer több évre azonos mennyiség­re állapítja meg a beadási kötelezettséget. Azáltal, hogy a terme­lők több évre előre látják, mi az állarruránti kötelezettségük, sok­kal biztonságosabban gazdálkodhatnak. Évekre előre tervezhetnek, alkalmazhatnak megfelelő vetésforgót és előrelátó ió trágyázás­sal, gondos műveléssel a föld termőerejét növelhetik. Ahol a ta­laj nem alkalmas növénytermelésre, más jövedelmezőbb termelés­re térhetnek át. Érdemes a rossz homokos talajokon szőlőt és gyümölcsöst telepíteni, vagy a meglévő szőlő gazdaságot erősíte­ni. mert nyugodtan, több évre előre számíthat arra. hogy gazdálko­dásában nem fogják zavarni. Tiszakürtön Tompa Sándor dolgozó paraszt, aki eddig szőlőjét elhanyagolta, nem gondozta, mikor elol­vasta a párt és a kormány határozatát, a következőket mondot­ta: ..Most már van értelme, hogy jól műveljem szőlőmet és minél többet termeljek rajta.’* A begyűjtési rendelet ösztönzőleg hat az állattenyésztésre Különösen a szarvasmarha tenyésztésre, amely az utóbbi években a hibás teibeadási rendszer miatt nem volt gazdaságos. Az utóbbi esztendőkben az egyénileg gazdálkodók vajmi kevés beruházást eszközöltek gazdaságukban. Most már érdemes lesz az egvéni ter­melőknek úi géneket venniök. vagy tenyészállatokat vásárolniok. mert ez mind több termést, magasabb jövedelmet biztosít számuk­ra. Jászapátin Kalmár Kálmán 16 holdas középnaraszt. mikor megtudta, hogy n második tehén után nincs tejbeadási kötelezett­ség. — elhatározta, hogy ebben az évben még két üszőt nevel. AZ ARTJBfiSÉol megteremtésének másik fontos előfeltétele a parasztság személyes érdekeltsége. A több évre szóló beadási rendelet egymagában is elősegíti a termelési kedvet, hiszen iövő­­re érdemes még többet termelni, az állam a beadásra nem kér többet és így több jut a szabadpiacra, növekszik a iövedelem. Ez azonban még egymagában nem minden. Ui begvüitési rendszerünk központi kérdése, hogy minden intézkedéssel bizto­sítsa dolgozó népünk ellátását, másrészt hozzáiárulion mezőgazda­ságunk általános fellendítéséhez. A cél az. hogy a begvüitési tör­vény a mezőgazdasági termelésnek ne gátja, hanem éppen előseeí­­tője legven. Ezt a célt azzal érjük el. hogv a kötelezettségek meg­határozásánál igazságosan járunk el. Parasztságunk, ha azt tapasz­talja. hogy a szociális körülménvek figyelembevételével minden­kit ere'éhez mérten terhelnek akkor szívesen tesz eleget az állam­­iránti kötelezettségének. Az igazságosság elve alapján másként bírálja el a többgyermekes családokat, mint a gyermekteleneket, vagy az X—2 gyerekeseket. A töhb gyermekes családoknak mind a termény, mind a hús és tejbeadásnál komoly engedményeket biz­tosít a törvény. Az öregeknek, a beadásra kötelezett 65 éven felüli férfiaknak és 60 éven felüli nőknek, a munkakénteleneK- nek és a tényleges katonai szolgálatot teljesítőknek ugyancsak számottevő beadási kedvezményeket nyuit a rendelet. A legelők után megszűnt a beadási kötelezettség. A gyümöl­csösök és szőlők után nem kell toiást és baromfit beadni, meg­szűnik az eddigi felszorzás. A szőlő után ezután csak a borbe­adási kötelezettség esedékes. Az állattartási kedvet az is növeli, hogv az úi rendelet meg­szüntette a szálastakarmány beadást. Rendkívüli nagy ielentősése van ennek, mert több lucerna, lóhere rétiszéna jut a parasztság saíát állatállományának takarmányozására, és tanulva az 1953-as té’hfil. nsrn Vernek Problémáik az állatok etetésével. \\T. jíTATTr'yvts'/Tfs | és állattartás nagy jövedelmet biztosít és végsősoron a lakosság bőséges hús és zsírellátását segíti ti«. A termelési szerződéssel termelt termények a lakosság jobb és bőségesebb ellátását szolgálják. Élelmiszer és. könnyűiparunk sok­féle nyersanyagát termelési szerződések útján biztosítjuk (cukor­répa. dohány, konzervipari növények, paradicsom, paprika, ken­der és len minőségi vetőmag, stb.) A termelési szerződéssel lekötött területek nemcsak mentesül­nek a beadás alól, hanem egves növénvfélékné! minden lekötött kh. további fél holdtól két holdig terjedő területet mentesít a be­adás a*61. Ugyanakkor a termelési szerződéssel termelt növények átvételi árát Is felemelték. A gabonaprobléma megoldását is elősegíti az úi rendelet az­zal. hoev a kalászosoknál a vetőmagszükséglet megelőzi a beadási kötelezettséget. Ez a helyes intézkedés a termelőknek és államnak egyaránt érdeke, mert a termelésből legelőször a legjobb minősé­gű vetőmagot kell félretenni vetés céljára. Nagy könnyítést nyújt az ÚJ rendelet azzal, hogy a termelő részére — ha saját hibáján kívfi] nem hídja kötelezettségét az előírt terményfélcscgekből tel­jesíteni — széleskörű helyettesítést engedélyez. U MAGYAR PARASZTI híres arróL hogy szereti földjét. Mo«, érdemes még jobban szeretni, még lobban művelni, mert sa­ját jólétét gazdasági felemelkedését is segíti munkájával. A termelés úiabb sikereivel köszöntsük pártunk Hl. kongresszusát Egy nappal előbb le jesílik negyedéves Tervüket az Aprítógyár dolgozói |4 | Első negyedéves felbontott ter­vünket a hónap elején ismertet­tük a vállalat minden dolgozójá­val. Széles körben bontakozott ki a* verseny üzemünkben s elhatá­roztuk, hogy pártunk III. kon­gresszusának tiszteletére több s jobb munkát végzünk. Az alábbi -óink elérését tűzzük magunjpelé: r—j EJső negyedéves tervünket !__! egy nappal határidő előtt teljesítjük, mely negyedmillió ter­melési értéket eredményez válla­latunknak terven felül, j-r-j Az elmúlt évről visszama­­!—i radt export fogyó alkatré­szeket március 31-ig kiszállítjuk. T-7. Az első negyedévre ter- 1_! vezett, Románia felé irá­nyuló exporttervünket teljesítjük s határidőre elkészítjük a kő- és érctörőket és flotációs berendezé­seket. Fizikai dolgozóink munká­­kájának megkönnyítése ér­dekében felállítjuk a készülék- és a szerszámraktárat. Az elfekvő készülékeket felkutatjuk és hasz­nálatévá tesszük. p-j Intézményesen is biztosít- LJ juk a dolgozók folyamatos és hiánytalan szerszámellátását. Fás u'awk a mező gazdaságért A vasutas dolgozók körében egy­re jobban szélesedik a gépállomá­­.sok patronálására indult mozga lom. A MÄV Építési Géptelep dől gőzéi a füzesabonyi és sarudi gép­állomás patronálását vállalták. A MÁV Felépítményi és Vas­­anyagjavító Vállalat budapesti te­lepe a tarnaszentmiklósl, miskolci telepének dolaozói pedig a borsod­­megyei alsóvadászi gépállomást patronálják. — A vállalat szegedi műhelyének dolgozói a batidai és oföldeáki gépállomásra mennek mezőgazdasági gépeket javítani, a Debreceni Pályafenntartási Főnök­ség dolgozói a derecskéi gépállo­mást segítik a gépjavításban. A MÁV Épületszerelő Vállalat kollektívája a hevesmegyei Detk­­község gépállomásának nyújt se­gítséget. — A Szombathelyi MÁV Igazgatóság Pályafenntartási Fő­nökségének dolgozói elhatározták, hogy a pályafenntartási munkák­nál fennmaradó sínanyagokat át­adják a szentgotthárdi kaszagyár­nak, hogy ott kapákat, ásókat és lapátokat készítsenek belőlük. (MTI). 0 A minőség megjavítása ér­dekében a következő in­tézkedéseket léptetjük életbe: Át­vételi utasításokat készíttetünk, fejlesztjük a selejtanalízist és az anyagvizsgálatot, fokozzuk a sze­relés és végkikészítés ellenőrzé­sét, elmélyítjük a munkások és művezetők felelősségét a minő­ségért. Célmérő eszközöket készí­tünk a hiányzó műszerek pótlá­sára. pn Munkavédelmi és szociális !_! beruházásaink tervét az el­ső negyedévben — védőételek, védőberendezések és védőruhák juttatásával — 2 százalékkal túl­teljesítjük. j-p: A Rőder-mozgalom kiszé- J—! lesítésével a normán alul teljesítők számát az első negyed­év végére a jelenlegi állapotokhoz képest 5 százalékkal csökkent­jük. A Gazda-mozgalom kere­tében vállaljuk, hogy a hulladék, de még felhasználható anyagokból közszükségleti cikke­ket készítünk. A mezőgazdaság megsegítése érdekében 50.000 fo­rint értékű traktora'katrészt gyár­m tunk, melyek a tavaszi munkák megkezdéséig már beépítésre is kerülhetnek. r^i Az igazolatlan hiányzáso­­i—! kát és későnjövéseket tel­jesen megszüntetjük. rj-rj A szervezetlenség felszá­­-—! molása érdekében meg­szervezzük az úgynevezett „mun­­kanapfényképezést’’. A Koleszov-módszer meg­honosítása érdekében vál­laljuk, hogy az első negyedév vé­géig hat esztergagépen térünk rá a Koleszov szélesvágásra. A negyedév végéig a pá­rosversenyben lévők szá­mát a jelenlegi állapotokhoz ké­pest 20 százalékkal növeljük. A brigádok közötti versenyt 100 százalékig megvalósítjuk. Bekapcsolódunk a forgó­eszközök forgási sebességé­nek növelését célzó mozgalomba s az elkészült gépeket és alkatré­szeket ennek során azonnal el­szállítjuk. Tóth Antal Gróf Károly párttitkár igazgató Hartmann Gyula ÜB-elnök h. |12| |1*| 1141 Kísérletek folynak mezőgazdasági hulladékból brikett készítésére A mezőgazdaságban igen sok olyan hulladékanyag keletkezik, amelyet egyáltalán nem lehet hasz­nosítani, vagy pedig igen csekély a felhasználási lehetősége. Most folynak a kísérletek az ilyen hul­ladékanyagok felhasználására. A tervezők olyan berendezés szer­kesztésén fáradoznak, amely a ku­koricaszár gyökérrészét, a napra­forgószárat és tányérját, a szőlő ve­nyigéjét, a gyümölcsfák metszése­kor leeső apró ágacskákat, a len és a kender pozdorját megőrli, szá­rítja és jó fűtőértékű brikettet présel belőle. A berendezés kísér­leti típusa még ebben az évben el­készül, s jövőre valószínűleg meg­kezdik a brikett gyártását is. Az eddigi kísérletek azt mutatják, hogy a berendezés óránként 2.5—3 tonna brikettet tud majd előállí­tani. JMArtÁui 4-éti ktK.d5d.ik a izoújei. {iim. iinntp.t A Magyar-Szovjet Barátsági Hó­nap keretében ebben az évben is megrendezik a szovjet film ünne­pét. A filmünnep két hétig, már­cius 4-től 17-ig tart. Ez alkalommal hét új színes játékfilmet, több ér­dekes dokumentum- és népszerű tudományos filmet tűznek műsorra. A filmbemutafók mellett számos érdékes rendezvény: ankét és film­zenehangverseny szórakoztatja majd a filmet kedvelő dolgozókat A Vegyiművek karbantartói Szászberekén Karcagon is megalakult a termelési bizottság Karcag termelőszövetkezeti vá­rosban szerdán este alakult meg a termelési bizottság. A városi kul­túrotthon színháztermét zsúfolásig megtöltötték a meghívottak. Közel ötszáz dolgozó paraszt jelent meg a gazdagyűlésen. A megnyitót Tőkés János tanácselnökhelyettes tartotta. Utána Bényei Gábor országgyűlési képviselő, a karcagi Béke termelő­­szövetkezet elnöke ismertette a me­zőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megvalósításának karcagi felada­tait. Elmondotta többek között, hogy ebben az évben.2309 hold rizs­telepet kell létesíteni a város hatá­rában. így lehetővé válik az eddig igen csekély termőképességű földek hasznosítása is. A beszámolóhoz elsőnek Szabó József I. típusú tsz-tag szólt hozzá. Elmondotta, hogy ebben az évben sokkal jobb munkát várnak a gép­­állomási traktorosoktól. Tavaly előfordult, hogy a vetés alá helyenként kétujjnyira szán­tották fel a talajt. Különösen az I. típusú tszcs-tagoknál hanya­golták el a munkát. A határo­zat a gépállomásokat is jobb munkára kötelezi és azért ők is nagyobb kedvvel látnak hozzá a tavasai előkészületekhez. Bukovszld Antal, a Táncsiís tsz tagja örömmel állapította meg, hogy a határozat óta egészen más a hely­zet szövetkezetük belső életében is. Az új termelési tervet a vezető­ség, az agronómus a tagsággal együtt közösen készíti. Azelőtt a tervkészítéskor meg sem kérdezték azokat, akik a földdel bántak. Most az ő szavuk, véleményük nélkül nem csinálnak számvetést. A hozzászólások után került sor a 200 tagú termelési bizottság meg­választására. Hézinger József, a me­zőgazdasági állandó bizottság el­nöke tett javaslatot a bizottsági ta­gok személyére, akiket a jelenlévők egyhangúén elfogadtak. < Olyan szorgalmas dolgozó pa­rasztok kerülték a bizottságba, mint Márki Elek, a Táncsics tsz juhásza, Antal Elek a Szabad­ság tsz, Kapocsi János a Béke tsz, Ozse István az Április 4 tsz. Mátyus Sándor az Előre tszcs, Cs. Nagy József a Lenini Igazság tszcs tagja, A megválasztott termelési bizottság a jövő hét elején lát teljes éröv: • a munkához, hogy meggyorsuljon Karcagon is a nagyobb termésért folytatott küzdelem, s a város szö­vetkezeti tagsága alaposan felké­szüljön a tavaszi munkára. A Tiszamenti Vegyi­művek karbantartói az utóbbi időben gyakran beszélgettek arról, hogy a műtrágya alapanya­gát készítő savrészle­gekben dolgozók egvre jobb eredményeket ér­nek el a mezőgazdaság segítésére. A beszélgetés során rájöttek, hogy a szere­lőműhelyben dolgozók is tudnának segíteni a mezőgazdasági gének megjavításában, ha át­szerveznék az üzem­fenntartó részleg mun­káját. A karbantartók elmondtak terveiket a gyár vezetőinek. Január 25-én a Ve­gyiművek küldöttsége meglátogatta a felső­­szászbereki génállomást. A helyszínen megálla­pították. hogy a gépál­lomásnak milyen segít­ségre van szüksége. A Vegyiművek dolgo­zói is szívügyüknek te­kintik a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott párt- és kormányhatá­rozatot és vállalták, hogy a karbantartó mű­hely hat dolgozója ki­megy.. a szászbereki gépállomásra. Van közöttük laka­tos, gépszerelő, hegesztő és elektromos szak­munkás. Január 26. óta a szakmunkásbrigád már kinn dolgozik a gépállomáson és a trak­torok javításánál fel­merülő bonyolultabb munkákat nagy szakér­telemmel végzik. Azo­kat a munkálatokat, amelyek a gépállomá­son nem oldhatók meg. üzemük karbantartó­műhelyében végzik el. Többek között a tenge­lyek esztergálását. hű­tő-cellák és egyéb trák­­toralkatrészek javítá­sát. Az elektromos kar­bantartóműhely dolgo­zói még ezenfelül vál­lalták három traktor generáljavítását, amit itthoni munkájuk mel­lett végeznek el. A műszaki munkák lebonyolítása mellett a Vegyiművek munkásai jó politikai segítséget is akarnak nyújtani a gépállomás dolgozói nak. Am törekszenek, hogy a pártkon gresz­­szusra tett vállalások teljesítésével elősegít­sék a mezőgazdaság fejlesztését, életszínvo­nalunk emelkedését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom