Szolnok Megyei Néplap, 1954. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-28 / 23. szám

4 SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1954 január 23. Molotov elvtárs beszéde a berlini értekezlet megnyitó ülésén (Folytatás a 3-i& oldalról.) védelem érdekében teszik, bár ezt nem hiszik el sem azok, akik ezt mondják, sem azok, akik e kijelen­téseket hallgatják. Másrészről min­denki előtt világos, hogy a jóné­­hány európai államban, Észak- Afrikában, továbbá egyes közel- és középkeleti államok területén folyó amerikai katonai támaszpontlétesí­tésnek semmi kö2e sincs a védelmi célokhoz. Nem kevés amerikai ka­tonai és nemkatonai személyiség kereken kijelentette, hogy az ide­gen területen létesítendő számos amerikai katonai támaszpont meg­teremtése a Szovjetunió ellen, a Kí­nai Népköztársaság ellen, a népi demokratikus országok ellen irá­nyul. Az ilyen politika és az ilyen­fajta tervek a népek szemében ön­magukat fosztják meg hitelüktől és elkerülhetetlen kudarc vár reájuk. Mindebből bizonyos következteté­seket kell levonni. Mindenekelőtt el kell ismerni, hogy haladéktalanul Olyan intézke­déseket kell tenni, mint valamennyi fegyverzet — különösen a nagyha­talmak fegyverzetének — jelenté­keny csökkentése, és olyan határo­zatokat kell hozni, amelyek az atom-, a hidrogénfegyver és más tömegpusztító fegyverfajták eltil­tását, e tilalmak végrehajtásának hatékony nemzetközi ellenőrzését szolgálják, és efelé vezető első lé­pésként el kell ismerni, hogy a kor­mányoknak le kell mond an lók az atomfegyver alkalmazásáról. Ami az utóbbi kérdést illeti, a szovjet küldöttség természetesen abból a tényből indul majd ki, hogy az atomkérdésben az utóbbi időben bizonyos tárgyalási rendet állapítottak meg, amelyet követni kell Elsőrendű nemzetközi jelentő­ségű volna az Öt hatalom tanácsko­zásának összehívása és a nemzet­közi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseknek — köztük a fegy­verkezési hajsza megszüntetésének — e tanácskozáson történő megtár­gyalása. Nincsen olyan nép, nin­csen olyan állam, amelynek ne len­ne érdeke, hogy legalább is az alap­ját megvessék ezen igen fontos nemzetközi problémák gyümölesö ző megtárgyalásának. A jelenlegi berlini értekezlet a maga részéről tehetne valamilyen konkrét lépést annak érdekében, hogy elősegítse a fegyverkezési hajsza megszünteté­sét. Feltétlenül megengedhetetlen­nek kell minősíteni az olyan kérdé­sek további halogatását is, amelyek a nagyhatalmak közti kapcsolatok rendezésére vonatkoznak. Enélkül nem biztosítható sok nemzetközi probléma megoldása és nem lehet sikeresen elősegíteni a nemzetközi feszültség további enyhítését. El kell ismerni a Kinai Népköztársaságot! Ezzel kapcsolatban 'különös je­lentősége van a Kínai Népköztársa ságra vonatkozó kérdések rendezé­sének, beleértve a Kínai Népköztár­saság törvényes jogainak helyreál­lítását az Egyesült Nemzetek Szer vezetőben. Az előrehaladásnak < téren nagy jelentősége volna fontos nemzetközi politikai és gazdasági problémák rendezése, többek között a koreai kérdés megoldása szem­pontjából. Mint ismeretes, magának a ko­reai politikai értekezletnek az ösz­­szehivásö is komoly nehézségekbe ütközik. Mindeddig nem értek el megállapodást még az értekezlet részvevőinek összetételéről sem Más éles ellentétek is vannak a fe­lek között, ami kifejezésre jutott abban, hogy durván megsértették a fegyverszüneti egyezménynek a had’fogoly kérdésre vonatkozó fel­tételeit. Mindez nagy mértékben azzal kapcsolatos, hogy egyes nagy hatalmak között nincsenek meg a normális kapcsolatók. Nem lehet kétséges, hogy az öt hatalom érte­kezletének összehívása elősegítené számos nehézség eltávolítását, ame­lyek ma fenmállanak mind a koreai kérdésben, mind néhány más idő­szerű nemzetközi probléma megol­dása terén. Vannak országok, ame­lyek még most sem hajlandók „el­ismerni” a Kínai Népköztársaságot. De tények „el nem ismerése” és még inkább nagy történelmi ese­mények „el nem ismerése” soha­sem vezetett pozitív eredményekre. Az Ázsiában végbement, minde­nekelőtt a kínai nép győzelmében és a Kínai Népköztársaság megala­kulásában kifejezésre jutott gyöke­res változások további semmibeve­vése az államok közötti viszonyok kiéleződésére vezet és akadályozza a sürgető nemzetközi problémák rendezését, amely rendezés létér­deke a világ minden népének. Már huszonöt nagy és kis állam — amelyek lakossága mintegy egymil­­iiárd ember — létesített vagy létesít diplomáciai kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal. Az ilyen álla­mok száma már kétszeresére emel­kedett volna és elérte volna már az ötvenet vagy még többet, ha ezen a természetes úton nem létesítettek volna mesterséges akadályokat. Ázsiában nincs egyetlen független állam sem, amely nem létesített politikai kapcsolatokat a Kínai Népköztárssággal, vagy legalább is nem akart politikai vagy gazdasági kapcsolatot létesíteni vele. Olyan ázsiai országok, mint India, Pakisz­tán, Indonézia, Burma már régen diplomáciai kapcsolatokat teremtet­tek a Kínai Népköztársasággal Vem más, mint Nehru úr, India miniszterelnöke és Ázsia kiemelke­dő államférfia jelentette ki két nappal ezelőtt: „Az Egyesült Nem­zetek Szervezete gyengíti állásait, ha nem bocsátja be a kommunista Kínát. Az új Kína megjelenése óriási tényező a nemzetközi helyzet­­'oen. Aki Kínát nem isméid el, be­hunyja szemét a valóság előtt”# Sok európai állam, köztük az at­lanti tömbhöz tartozó államok is, szükségesnek ismerték el a diplo­máciai kapcsolatok megteremtését az új Kínával. Csupán Észak- és Dél-Amerika területén nem akadt egyetlen állam sem, amely eddig rászánta volna magát, hogy rendes kapcsolatokat teremtsen a népi de­mokratikus Kínával. Hogy ez mi­ről tanúskodik — az további ma­gyarázat nélkül is érthető. A szov­jet kormány abból indul ki, hogy ez a helyzet nem maradhat fenn soká így. A Kínai Népköztársaság részvételével megtartandó öthatal­mi tanácskozás összehívása sokban hozzájárulna az egész nemzetközi helyzet enyhüléséihez és megjavítá­sához. Végül, ha valóban törekszünk a nemzetközi feszültség enyhítésére, ennek tükröződnie kell az államok közti kereskedelem kiszélesítéséve összefüggő nemzetközi kapcsolatok­ban is. Egyes hatalmak — mindenek­­előtt az Egyesült Államok — részé­ről a legutóbbi ideig olyan politika tapasztalható, amely a Szovjetunió­val és a népi demokratikus orszá­gokkal folytatott kereskedelem el tiltatására irányul. Ennek kedvéért az Egyesült Államok kormánya há rom esztendővel ezelőtt felbontotta az Egyesült Államok és a Szovjet­unió között sok év óta érvényben volt kereskedelmi egyezményt. Is­meretes az Is, hogy az Egyesült Ál­lamokban érvényben van a Battle­­törvény, amely gyakorlatilag meg­tiltja, hogy az Egyesült Államok és az amerikai tömb országai keres­kedjenek a Szovjetunióval és népi demokratikus országokkal. Az Egyesült Államoknak ezek és egész sor más intézkedései nemcsak arra irányulnak, hogy mindenféle ne­hézségeket okozzanak a nemzetközi kereskedelemben, de arra is, hogy kiélezzék a nemzetközi viszonyokat. Vájjon elérték-e céljukat a nem­zetközi kereskedelem fejlődésének útjába gördített mindezek az aka dályok és megkülönböztető intézke­dések? Mindnyájan tudjuk, hogy a Szovjetunió, Kína és a népi de­mokratikus országok tekintetében létesített mindezek a megkülönböz­tető intézkedések távolról sem állí­tották meg ezeknek az államoknak gazdasági fellendülését, hanem elő­­segítették a második világpiac megteremtését és az ezen országok közti gazdasági kapcsolatok jelen­tős megszilárdulását. ítéljék meg önök maguk, mire vezethet a nem­zetközi kereskedelem terén életbe­léptetett tilalmak és megkülönböz­tetések politikája, különösen a je­lenlegi körülmények között, midőn senki sem tagadhatja, hogy egyes országok gazdasági életében nehéz­ségek vannak. Az öt hatalom képviselőinek ta­nácskozása pozitív szerepet játsza­na a nemzetközi kereskedelem fej­lesztése normális körülményeinek megteremtése szempontjából is. Ez feltétlenül érdeke sok államnak. Ausztria fügeetlensését a leggyorsabban helyre kell állítani rekszik a nemzetközi feszültség enyhítésére. lehet egyezni a berlini értekezle­ten. Az öt hatalom külügyminiszterei tanácskozásának összehívásán és a német kérdésen kívül célszerű vol­na ezen az értekezleten megvitatni az osztrák kérdést is. Az európai béke megszilárdításá­nak érdeke és az osztrák nép nem­zeti jogai biztosításának szükséges­sége megköveteli a szabad és füg­getlen Ausztria leggyorsabb helyre­­állítását és az osztrák kérdés ren­dezését. A szovjet kormány úgy véli, hogy ezt a kérdést a négy hatalom meg­lévő egyezményének értelmében kell rendezni. E kérdés megvizsgá­lásánál abból kell kiindulni, hogy a rendezés elősegítené az európai népek biztonságának és Ausztria függetlenségének szavatolását és hogy Ausztria ne váljon többé fegyverré az agresszív erők kezé­ben, különösen ne váljon a német militarizmus fegyverévé. Az elmondottak megengedik, hogy a következő javaslatot tegyem a berlini értekezlet napirendjére: 1. A nemzetközi feszültség enyhí­tésére irányuló intézkedésekről és a Franciaország, Anglia, az Egye­sült Államok, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság külügymi­niszterei tanácskozásának összehí­vásáról. 2. A német kérdés és az európai biztonság megőrzésének feladatai. 3. Az osztrák államszerződés. E napirend elfogadása esetén le­hetőséget kapnánk, hogy figyel­münket azokra a kérdésekre össz­pontosítsuk, amelyek jelenleg a leg­időszerűbbek és a leglényegesebbek. Előttem Bidault úr nyilatkozott Franciaország nevében és Eden úr Anglia nevében. Ezeket a felszóla­lásokat nagy figyelemmel hallgat­tuk meg. Mind Bidault úr, mind Eden úr és még előbb Dulles úr, az Egye­sült Államok külügyminisztere be­vezető szavaiban kifejezte reményét a jelen értekezlet kedvező eredmé­nyeit illetően. Mint a Szovjetunió képviselője teljes készségemet feje­zem ki aziránt, hogy Bidault, Eden 'és Dulles úrral együtt olyan ered­ményekre törekedjünk ezen a ér­tekezleten, amelyek megfelelnek az ‘ .európai népek biztonsága érdekei­nek és egyúttal elősegítik az egész világ békéjének megszilárdítását. A négy hatalom külügyminiszte­re ih“k berlini értekezletén — a négy külügyminiszteren kívül — a következő személyek vesznek részt: szovjet Neszről A. A. Gromiko, J. A. Malik, továbbá G. N. Zarubin, Sz. A. Vinogradov, G. M. Puskin, V. Sz. SzemjoNov, L. F. Iljicsov, A. A. Szoboljev, N. T. Fedorenko, I. I. Iljicsov; Franciaors zág részéről: Pa­­rodi, de la Turnefc de Margerie, Broustra, Seydoux, ffayence; angol részről: Roberts, F. 'Í.íoyer-Millar, W. Hayter, Ch. F. C. CSpleman, A. Nutting; az Egyesült ÁH,amok ré­széről: R. L. O'Connor, .D. Mac- Arthur, Ch. Bohlen, R. R. Sowie, D. Bruce, J. Conant, Ch. V. Jack­­son, C. W. McCardle. A vezetőségválasztások után megerősödtek DISZ szervezeteink Magától értetődik, hogy az 6t bá­nom tanácskozása csak akkor tart na tó meg, ha megvan az az alap­­feltétel, hogy mind az öt nagyhata­­om valóban megmutatja, hogy tö-A szovjet küldöttség szeretné re­mélni, hogy erről a kérdésről meg A szocializmus építésének új szakasza, a Központi Vezetőség ha­tározatainak végrehaitása a DISZ- szervezetektől is új és nagyobb fel­adatok megoldását követeli meg. Az ifjúságnak éien kell járni a ter­melőmunkában és hogy ezt el tud iuk érni, biztosítani kelt szociális és kulturális körülményeik meg ja' vitását, egyéni problémáik elintézé­sét. A pártvezetés erősítése A megnövekedett feladatok pártvezetés erősítését teszik szük­ségessé a DISZ-ben. A mostani DISZ vezetőségválasztás hozott ezen a téren eredményeket. Az új­onnan megválasztott titkárok közel 60 százaléka párttag, vagy tagje­lölt. Tapasztalhattuk azonban azt is. hogy pártépítés kérdésével ke­veset foglalkoztak alapszerveze­­teinik. A legjobb munkát végző, pél­damutató fiatalokat nem ajánlották tagjelöltnek./ Ennek következté­ben a termelőszövetkezeti DISZ titkároknak csak 54 százaléka párt­­tag. Fel kell figyelnünk erre a je­lenségre és az éberség kérdését szem előtt tartva, erősíteni kell pártunk sorait. A párttagok számának növeke­dése a DISZ-titkárok között és az a körülmény, hogy sok katonaidőt kitöltött fiatal — akiknek már több élet- és politikai tapasztalatuk van mint a fiatalabb korosztálynak — került a DISZ szervezetek élére, — előfeltétele a pártvezetés erősö­désének. A pártszervezetek haszno­sítsák a DISZ-élet fellendülését és iobb ellenőrzéssel, feladatok kijelö­lésével segítsék az ifjúság munká­ját. A DISZ tömegbefolyásának növelése Az utóbbi időkben megnöveke­dett a DISZ tekintélye a szerveze­ten kívüli fiatalok előtt. Ezt mu­tatja az új tagok száma is. Amíg 1953 első hat hónapjában szerveze­teink 686 új tagot vettek fel. addig ez a szám a vezetőségválasztás óta 1247-re emelkedett. Különösen je­lentős az. hogy közöttük sok a pa­rasztfiatal, mivel ezek nevelését eddig meglehetősen elhanyagoltuk. A tiszasülyi Vörös Csillag tsz DISZ taggyűlésén például nyolc, a csé­­pai területi szervezetnél pedig hat új tagot vettek fel. A DISZ tagfelvételi munkát fo­lyamatossá tettük. A surjáni álla­mi gazdaságban például a tagyű­­lés után 21 fiatalt vettek fel a DISZ-be. Hiányosság ezen a téren az. hogy nem minden alapszerve­zetnél tudtunk lényeges javulást el­érni. Kenderesen például. — ahol többszáz fiatal van — meglehető­sen kevés a DISZ-tagok száma. A szervezeti élet fefllendülését mutatja a bírálat — őnbírálat to­kozott kifejlődése is. A különböző szervek és vállalatok vezetői felé is felvetették a felelősség kérdését a fiatalok szociális és kulturális kö­­ülménveik elhanyagolása miatt Ennek következtében a tilalmasi tiszaigari állami gazdaság és a martfűi tangazdaság vezetője ígére­tet tett panaszaik orvoslására. A DISZ *ránti érdeklődést bizo­nyítja a taggyűléseken való átlag 80 százalékos megjelenés is. Szer­­ezeteinknek továbbra is meg kell ■’lelni az irántuk táolált várako­zásnak Védeniük kell a fiatalok Sráakeit faiadat-kaf kell nekik ad ni és úsv irányítani őket, hopv pél­damutatón ír Wvermk az élet min­den területén. Nagy gondot kell fordítaniuk az egyénileg dolgozó fiatalok bevonására is. Foglalkozzunk az új vezetőkkel Az újonnan választott vezetőségi tagok között sok olyan van. aki­nek még nincs kellő tapasztalata, jártassága. A velük való foglalko­zás alap ahhoz, hogy a fiataloknak a vezetőségválasztás alatt megnyil­vánult lendületét, kezdeményező­készségét méginkább kiszélesítsük. Az új vezetőkkel akkor foglalko­zunk helyesen, ha feladatokkal bízzuk meg őket. segítünk a végre­hajtás feltételeinek megteremtésében és ellenőrizzük, hogy mit tesznek a taggyűlésen hozott határozat vég­rehajtásáért. Ez » határozat jelenti az első ko­moly feladatot az új vezetőség szá­mára. különösen ott ahol bemu­tatókért, ifjúsági munkacsapat lét­rehozását, vagy más. a termeléssel kacsolatos feladat megvalósítását tűzték ki célul. Úgy munkálkod­junk e határozat végrehajtásáért, hogy valóban „a szocializmus épí­tésének rohamcsapatává’1 váljunk. Vigh Erzsébet DISZ megvebizottság titkára BÜSZKÉK VAGYUNK RAJUK Oravetz Jutka és Bu- őket. Szemükből lát­­kull Rozália tiszafüredi szott a lelkesedés, a diáklányok ió tanulók munkavágy. Feladatot és lelkes DISZ-tagok. kértek. Először csak A hosszú téli szünidő adminisztrációs munkát alatt szorgalmasan ta- végeztek, maid önálló nultak. olvasgattak, feladatot is kaptak, emellett felkeresték a Nem kisebbet, mint a iárási DISZ-bizottsáaot tiszafüredi területi szer­­is. Tudták, most foly- vezet taggyűlésének nak a vezetőségválasztó előkészítését, ahol az taggyűlések. Elhatároz- utóbbi időben megla­­ták, hogy ők is segíte- zult a szervezeti élet. nek a iárás ifiúságá- Még nagyobb munka nak ebben az igen fon- elé állította őket a ti­­tos munkában. szaörsi vezetőségválasz-A DISZ-bizottságon tás megszervezése. Itt zeretettel fogadtuk azelőtt kétszer már si­kertelenség miatt el­maradt a választás. Fáradtságukat mindkét helyen siker koronáz­ta. A tiszaőrsi és tisza­füredi fiatalok ma már bizalommal tekintenek az új vezetőségre. Büszkéje vagyunk a két lelkes diáklányra. Ilyen fiatalokra van szükség, kikből olyan értelmiség válik, akik­re mindig számíthat dolgozó népünk. Járási DlSZ-bizottSé Tiszafüred A SZIGLIGETI SZÍNHÁZ janu­ár 30-án Jászapátin táielőadást tart. A „Boci-boci tarka“ című színda­rab kerül bemutatásra. A SZOLNOKI Móricz Zsigmond kultúrotthon központi zenekara, né­pizenekara, tánccsoportja komoly munkát végez. Heti háromszori pró­bájukkal fokozni akarják felké­szülésüket. A Járási Kultúrvcrseny körzeti bemutatóján lelkiismerete­sen felkészülve akarnak résztveiml. * A JÁSZAPÁTI KULTÚROTT­HON színiátszócsoportla február hónap folyamán a „Csínom Palkó“ című színdarabot fogja bemutatni. A próbákat már novemberben meg­kezdték. Hosszas, kitartó munká­jukkal a darab sikerét kívánják fo­kozni. A község lakói nagy érdek­lődést tanúsítanak a színjátszócso­­port e nemes kezdeményezése iránt. A JÁSZALSÖGYÖRGYI kultúr­otthon szín játszócsoportja régi la­kodalmas szokásokat visz színpad­ra február 7-én a járási kultúrver­­seny körzet] bemutatója alkalmá­val. Munkájukhoz sok sikert kívá­nunk, továbbra is tartsák szív­ügyüknek a népi hagyományok fel­kutatását és bemutatását. * J A TISZASÜLYI kul túrcsoport nagy feladatok előtt áll. Február 7-én lesz a járási kultúrverseny körzeti bemutatója Jászalsógyör­­gyön; Tánccsoportiuk ló eredményt ért el a helyi bemutató alkalmával, ezért dicséret illeti a csoport min­den tagját és nem utolsósorban a táncszakkör vezetőiét. Gverevades Margit tanítónőt. aki hetenkent két alkalommal .hideg teremben is hajlandó volt a szakkört vezetni. A hátralévő időt használják ki a mű­­sorszámok csiszolására, hogy a be­mutatón jó eredményt tud’anak el­érni. Február végén megnyílik a szolnoki múzeum új kiállítási helyisége A felszabad niás óta hat jelentős ásatás anyagával bővült a szolnoki „Damjanich János” Múzeum gyűjteménye. Az új feltárásod anyagában bronzkori, népvándorláskorabeli és a százötven évig tartó török megszállás idejéből való leletek vannak. Építkezések és föld­munkák során számtalan avar leletet is átadtak a dolgozók a mú­zeumnak. Mindeddig azonban, kiállítási helviség hiánvában nem lát­hatták ezeket sem a szolnokiak, sem a megye dolgozói. Február végére elkészül s megnyílik az új kiállítási helyiség. így végre megismerhetjük a múzeum értékes gyűjteményeit. Az új helyi­ségekben először a tiszaigari néprajzi kiállítás anyagát helyezik majd el, szeptemberben pedig már állandó kiállítás nyílik, mely Szol­nok város 490 éves fejlődését mutatja be. Ez a kiállítás bemutatja a legújabb városfejlesztési terveket is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom