Szolnok Megyei Néplap, 1953. június (5. évfolyam, 129-153. szám)

1953-06-24 / 148. szám

1953 június 24. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Harcolunk a forgóeszközök forgási sebességének meggyorsításáért A Központi Vezetőség határo­zata, mely a forgóeszközök forgási sebességének meggyorsításáról szól, jelentős feladatot ró a könyvelési számviteli dolgozókra. Gerő elv­társ szavai nyomán mi is komoly részt tudunk vállalni a takarékos- sági mozgalomból. Most már nem az képezi a vállalásunk főpontját, mennyi tintát, írószert, s egyéb irodai kellékeket takarítunk meg, hanem hogy jó nyilvántartással ki­mutassuk a vállalatunknál elfekvő anyagkészleteket az anyag átfutá­sának idejét, ütemességét. Az első negyedévhez viszonyítva a Járműjavítóban május végéig 40 százalékkal meggyorsítottuk az anyag átfutási idejét. így az első negyedévben mutatkozó tényleges forgási sebesség 17.7 napról 12 napra csökkent idáig. Ez ered­mény, de még nem válik becsüle­tünkre. Célunk, hogy 6 napra szorítsuk le az átfutási időt, A forgóeszközök forgási sebes­sége meggyorsításának egyik elő­feltétele, hogy minden osztály egyenletesen teljesítse tervét. Ezen a téren azonban még sok a kíván­nivaló. Üzemünkben hiányosság mutatkozik anyagellátás .terén s ez a legfőbb fékje az egyenletes terv­teljesítésnek. A kocsi- és a moz­donyosztályt hátráltatja leginkább az anyaghullámzás. Jelenleg 14 fő­vizsgás kazánt állítanak félre ka- z'ánlemezek hiánya miatt. Ez el­téríti az osztályt tervétől s egy át­állás egyik mozdony munkájáról a másikra 600—700 munkaórát vesz igénybe. A tervszerűtlenség legin­kább hónap végén érezteti hatását. Ilyenkor rohammunka kezdődik s a tervteljesítés érdeke megköve­teli, hogy az engedélyezett túlórá­kat nagyrészben igénybe vegyük. A mozdonyosztályon a májusban engedélyezett 10.040 túlórából 8000 túlórát használtak fel. A kocsiosztálynak is elég gyak­ran át kell állnia más vagonok javítására az említett okok miatt. Átállás nem ritkán abból is adó­dik, hogy a megrendelt anyag, amit a Járműjavító anyagellátási igazgatósága továbbít üzemünk­nek, helytelenül van irányítva. — Gyakran öt-hat napot vesztegel valamelyik állomás kitérővágá-, ríván. Ahhoz, hogy a tervezett 6 napos átfutási időt el tudjuk érni, meg kell javítani az anyagellátást. Kü­lönösen a kazánlemezek terén. A vállalat adminisztrációja rendsze­resen nyilvántartja az anyagfel­használás mennyiségét, az alkat­részek hiányát s ezt továbbítja az anyagellátási igazgatóságnak. Illetékes szerveinknek többet kell törődniök üzemünkkel, hogy tervünket egyenletesen tudjuk megvalósítani. Ne kelljen hónap végén rohammunkával pótolni a hónapeleji várakozást. A takarékosság, így a forgóesz­közök forgási sebességének meg­gyorsítása, üzemünk minden dol­gozójának feladata. Nem szabad lebecsülni az apró lehetőségeket sem, gondosan kell méretezni a felhasznált anyagokat. Nem lehet Mi a 62/1. Építőipari V. SZTK ren­delőintézet építkezésén dolgozó gépkeze­lői, gépszerelői és gépfelelősei Alkotmá­nyunk ünnepének tiszteletére párosver­senyre hívjuk a 62/2. Építőipari Válla­lat nagyháti építkezésen dolgozó mun­kásait az alábbi versenyszempontok sze­rint: 1. A gépállások csökkentése. A keze­lésünkre átadott munkagépek állandó üzem bentartása. 2. A gépek ápolása és tisztántartása. 3. A gépeket úgy üzemeltetjük a biz­tonsági előírások szemelött tartásával, hogy azokat leggazdaságosabban tudjuk kihasználni. 4. Képzettségünknek megfelelően a karbantartási munkálatokat magunk vé­gezzük és gondoskodunk a hibák azon­nali javításáról. 5. A munkafegyelmet betartjuk. Vál­tótársainknak a gépeket kifogástalan ál­lapotban adjuk át. Mindezt azért tesszük, mert a jól kar­bantartott gépekkel nagyobb teljesítményt tudunk elérni és ezáltal meggyorsíthat­juk az építkezések ütemét. Vállaljuk, hogy a gépkihasználást júliusban négy, engedni a kényelemnek, s emiatt kis alkatrész végett nagyobb nyers­anyagot feldarabolni. A műveze­tőknek és a csoportvezetőknek azonnal jelenteniük kell az elfekvő készleteket. A pénzügyi és számivteli dolgo­zók feladata, hogy lerövidítsék a számlázási időt, csak így tudjuk azonnal kimutatni az esetleg rak­tárak sarkában meghúzódó anyag- készleteket. Meg kell szilárdítani az adminisztrációnak a számviteli és bizonylati fegyelmet is. Ez a mozgalom úgy lesz ered­ményes s csak akkor szolgálja üzemünk tervteljesítését s a ■ nép­gazdaság érdekeit, ha állandó napi feladatunknak tartjuk. Mindent meg kell tenni azért, hogy pártunk határozatát napról-napra megvaló­sítsuk üzemünkben. Balázs István főkönyvelő, Járműjavító. augusztusban pedig további két százalék­kal emeljük. A verseny értékelésére a 62/1. Építőipari V. párt- és szakszerve­zetét és a 62. Építőipari Tröszt illetékes osztályát kérjük fel. FODOR ANDRÁS, TÓTH TERÉZ NYÚZÓ MARTA, KISS ANDRÁS Szolnok. Másfélmillió forint beruházással újabb lakásokat létesítenek Államunk szeretetteljes gondos­kodását egyre jobban érzik me­gyénk dolgozói. Az Irodaház felépí­tése óta 40 lakást adtak át a dol­gozóknak Szolnokon. A lakások át­alakítása 950.000 forintba került. Szolnokon és megyénk többi vá­rosában 50—60 újabb lakás helyre- állítását vették tervbe. Az előirány­zat másfélmillió forint. Az elkészülő lakásokat, amelyek­nek zömét megyénk ipari és ter­melőszövetkezeti városainak terüle­tén létesítik, a termelésben élen­járó dolgozók kapják. A 62|l Építőipari Vállalat gépkezelői párosversenyre hívták a nagyháti építkezés munkásait A növényápolási és aratási béke verseny ben a jászberényi járás dolgozó parasztjai az elsők 1 Jászberényi járás t. elnök Sípos István. 2 Kunraártoni járás t- elnök Sós József. 3 Töröfemiklósl járás t_ elnök Rimóczi Já- nosné, 4 Turkeve város t-el- nök Sz. Kovács Jó­zsef, 5 Szolnoki járás t-el- nök Bencsik Antal. C Jászapáti járás (-el­nök Bálint János. 7 Tiszafüredi járás t. elnök Fábián István. 8 Kunhegyes! járás t- elnök WHinann Mi­hály 9 Mezőtúr város t-el- nök Pap József. 10. Karcag város t-el- nök Szentesi hasaló. 11 Klsújmállás t-elnök Fcrenezi Vendel. Az elmúlt értékeléshez viszo­nyítva a mostani .versenyben már az aratásban elért eredmények is beleszámítanak a helyezésbe. Az aratási békeversenyben idáig leg­jobb eredményt értek el a jászbe­rényi járásban, ahol 33 százalékra teljesítették az ősziárpa aratási tervét. Azonban a növényápolás­ban, a cukorrépa négyszeri, a ku­korica háromszori, a napraforgó és burgonya háromszori művelé­sében nem érték el a 100 százalé­kot. 90—96 százaléknál tartanak. Etekintetben különösen a kukorica háromszori kapálásával vannak legjobban elmaradva. A soronkö- vetkező kunmártoni járásban ara­tásban 19 százalékot, a cukorrépa művelésében 94 százalékot, kuko­ricánál 83, napraforgónál 87 és a burgonya 'háromszori megművelé­sénél 86 százalékot teljesítettek. Az elmúlt ölnapos versenyértóke- lésncl élenjáró törökmiklósi járás visszáséit a harmadik helyre a ku­korica és napraforgó többszöri ka. pálásának elmaradása miatt. A kukorica első kapálásában 98, másodszori kapálásában 89, har­madik kapálásában pedig 60 szá­zalékot értek el. — A jászapáti és tiszafüredi járás között pontszám­ban különbség nincsen, mindössze a kukorica háromszori kapálásá­ban és a burgonya háromszori megművelésében van néhány szá­zalékos eltérés. Emiatt kerültek a 7-ik helyre. Turkeve tsz városban ugrásszerűen emelkednek az ered­mények bár az elmúlt értékelés második helyéről jelenleg a 4-ik helyre estek vissza, mégis erőtel­jesen fokozódott a kukorica, cukor­répa és napraforgó kapálása. A kunhegyesl járásban az elmúlt öt nap alatt legnagyobb mértékben fokozódik a növényápolás össztel- jesítésének eredménye; 18 százalé­kot ért el. A többi járásnál és vá­rosnál pedig csak 8 százalékos az emelkedés öt nap alatt, A tisza­füredi járásban 16 százalék. Igaz, van is mit pótolniok, hiszen a cukorrépa négyszeri megművelé­sében 79 százalékot, a kukorica és napraforgó háromszori ápolásában pedig 51, illetve 70 százalékot ér­tek el. Előrehaladtak a tiszafüredi járásban az ősziárpa aratásával, Kisújszálláshoz, Karcaghoz, Mező­túrhoz, Turkevéhez és a jászapáti járás 5 százalékos eredményéhez viszonyítva. 16 százalékban telje­sítették az ősziárpa aratási tervét. Kisújszálláson nehezen Indul meg a növényápolás és az aratás. Oka, hogy a termelőszövetkezetekben és a gépállomáson nem szilárdult meg a munkafegyelem a isz-ekben csak papíron osztották szét egyénekre a területei, mert bandában dolgoznak legtöbb helyen. Ezenkívül igen elhanyagolják Kis­újszálláson a versenyben élenjárók népszerűsítését, lebecsülik a nö­vényápolási és aratási békeverseny jelentőségét. A kisújszállási gép­állomáson sem használják ki a gépek teljesítő képességét sem a növényápolásban, sem az aratás­ban. Gépjavítási hibák, gondatlan­ság miatt alig néhány aratógép dolgozott a kisújszállási határban. Mindezt elkerülhették volna, ha a gépjavítással nem májusban kez­denek kapkodni. Tóth Viktória képviseli a Vegyiművek fiataljait a VIT-en A A agabiztos, mosolygó vonást raj- zoh arcára az élet. A Tiszamenti Vegyiműveknél úgy emlegetik, mint a leg­jobb rendszerkezelők egyikét. Élettörté­netében nincs semmi különös, sorsa ha­sonló országunk millió fiataljának fejlő­déséhez. Apjának a summások nincstelen élete jutott osztályrészül a múltban. Szűkös, nyomorúsággal telt életmódot tudott csak bizosítani feleségének és hét gyermeké­nek. Mindenki magától érthetődőnek tartotta abban az időben, hogy az alig tíz éves Tóth Viktória is summás lett. Reggeltől estig görnyedt gyermekleste Léderer és a többi nagygazda földjén, hogy a betevő falatot biztosítsa magá­nak. Uj reményt, szebb életet a felszabadu­lás hozott az ö életébe is. Családjuk 12 hold földet kapott. Viszonylag nem hosz- .szú ideig, 1930-ig ezen gazdálkodtak. Ékkor a gazdag élettapasztalattal rendel­kező édesapa is felismerte a szövetkezeti mozgalom előnyét és belépett a tószegi Dózsa tszcs-be. A következő évben Tóth Viktóriá­G riak régi vágya teljesült, tovább tanulhatott. Budapestre került mint vegy­ipari átképzős. A tanulás most már nem emésztett fel hatalmas összegeket, sőt olyaspii történt, amiről régen nem is ál­modhatott. Rendes fizetést kaptak a tar nulmányi idő alatt. A vizsga letétele után a Tiszamenti Vegyiművekhez ke­rült. Mint segédkészülékes dolgozott itt. 1953- április 4-én sztahanovista oklevél­lel tüntették ki, május 1-én pedig meg­kapta a ,,Vegyipar kiváló dolgozója" jelvényt. Mindez még fokozottabb mun­kára lelkesítette. Nemsokkal ezután újabb megtisztelte­tésben részesült. Az üzem fiataljai őt jelölték küldöttnek a IV. Világifjúsági Találkozóra. — Nagyobb öröm nem is érhetett volna — újságolja boldogan. — Feladatom teljesítése mellett úgy készü­lök a román fiatalokkal való találkozás­ra, hogy igyekszem elsajátítani a román nyelvet. Élmondom majd az ottani fiata­loknak, hogy a magyar fiatalok a béke, az alkotó munka győzelmét szolgálják. Addig is tetteimmel bizonyítom ezt. Toldi Miklós jászfelsőjjyörgyi traktorista 52 holdat aratott idáig A jászjákóhalmi és a tószegi gép­állomás versenytábláján a követ­kező szövegnek lenne helye: „Mi, gépállomásvezetők és dolgo­zók a magas terméseredmények el­érése érdekében nem tettünk sem­mit. Egyetlen hold gépikapáiást nem végeztünk.“ Ez a pár. sor méltán tükrözné a két gépállomás hanyag munkáját. Itt még mindig a növényápolásról tanácskoznak a tettek helyett, míg van olyan gépállomás, mint a jász- felsőgyörgyi is, ahol már több mint egy hete aratnak és az aratásnak is új munkahősei vannak. Toldi Miklós, a jászfelsőgyörgyi gépállomás egyik traktoristája 220 hold gabona aratását vállalta. Vál­lalásából eddig már 52 holdat tel­jesített. Boros István törökmiklósi és Kollár István kunmártoni kpm- bájnosok vasárnap szintén hozzá­kezdtek az aratáshoz, hogy a 400 holdas vállalásukat mielőbb teljesí­ 1 teni tudják. Toldi Miklós elvtárs három nap alatt érte el az 52 hol­das teljesítményt. A növényápolási munkák éppen az aratás miatt, még sürgősebbe váltak. A turkevei gépállomáson dolgozó Szabó Benedek ezért Zetor gépével 261 holdat kűltivátorozott. A növényápolási munkák versenyé­ben ő .az első. A gépállomás megyei igazgatóságának legutóbbi értéke­lése szerint a megye traktorosai kö­zött lévő békeverseny helyezési sor­rendje az alábbi; 1. Toldi Miklós Jászfelsőgyörgy, 52 hold aratás. 2. Szabó Benedek Turkeve, 261 hold kultivátorozás. 3. Csizi Péter Turkeve, 218 hold kultivátorozás. 4. L. Kovács Mátyás Kunmárton, 212 hold kultivátorozás. 5. Zs. Hegedűs András Kunmár­ton, 207 hold kultivátorozás. Miért nem kapnak védőételt a Sütőipari Vállalat kemeaee mellett dolgozó munkásai 1 AZ ELMÚLT | naook egyikén szerkesztőségünk munkatársa a késő esti órákban elbeszélgetett a Sütőipari Vállalat szolnoki. József Attila-úti üzemének dolgozóival. A dolgozók a beszélgetés során el­mondották. hogy nem kapják meg a szükséges védőételt. Hébe-hóba. amikor a vállalat vezetőinek éppen eszébejut, szódavizet küldenek ne­kik védőételként. Az üzemben a kemence mellett gyors és kemény munkát kell vé­gezni. Nyolcvan kenyér bevetése a kemencébe, majd néhány perc utáni átrakása a másik kemencébe, vé­gül kiszedése, a helyiségben lévő nagy hőség miatt igen sok vizet von ki izzadság formájában a ke­mence mellett dolgozók szervezeté­ből. A vízzel együtt különféle, a szervezet működéséhez szükséges ásványi anyagok is eltávoznak a szervezetből, így tehát a víz és ás­ványi anyag-veszteség pótlására, a szódavíz nem elegendő. Vasárnap vezércikk jelent meg a Szabad Nép-ben „A vezetők ál­landó kötelessége: gondoskodás a dolgozókról“ címmel. A vezércikk leszögezi: „A gazdasági vezetőknek nagy körültekintéssel kell gondos­kodnak a dolgozók egészségéről.. A Sütőipari Vállalat vezetői >— mint a fentebbi példa is mutatja — nem így tesznek. Fukarkodnak a munkavédelmi kiadásokkal, s ígv kockára teszik a dolgozók egészsé­gét. A Sütőipari Vállalat vezetői lebecsülik, másodrangú kérdésnek tekintik a dolgozók mindennapos gondját. Ezt igazolja az a tény is. amit ugyancsak a Vállalat József Attila-úti üzemének munkásai mondtak el. Egy időben az 1. számú üzem dolgozói tejet kaptak védő- ételként. Később ez a szolgáltatás megszűnt azzal az indokolással, azért nem adnak tejet, ..mert a dol­gozók hasmenést kapnak tőle.'“ A Sütőipari Vállalat vezetői szá­molják fel ezt a magatartást, hassa át őket az emberről való szakadat­lan gondoskodás, ne legyenek szűk­markúak a munkavédelmi beruhá­zások terén, biztosítsák a kemence mellett dolgozóknak a szükséges és a munkának megfelelő védő- ételt. ... Vall Sándor sztahanovista családja új lakásba költözött T/~all Sándor, a Járműjavító sztahanovista lakatosa az elmúlt hónapban egyik napon nagy örömmel tért haza. ..Beköltözhetünk az új lakásba. megkaptam a beutalót" — mondotta ujjongva feleségének. Örült az egész család, de legjobban Vall Sándorné. hogy végre a szűk ;io- bát, kamrát felcserélheti egy új, kényelmes, tiszta, világos lakással. Boldogan rendezte be az új lakást és ma is elégedetten néz rajta végig. — Már nagyon sokszor éreztem állatnunk szerető gondoskodását. Többel között akkor, amikor fiam iparilanuló lehetett és képzett tanárok nevelik, ta­nítják. Most rólam, leendő gyermekem édesanyjáról gondoskodik államunk az­zal, hogy egészséges lakásba költözhettem — mondja Vall Sándorné. Öten voltak testvérek. Apja kosárkötö volt, de ebből nem tudott megélni. Kapálni, aratni járt ő és a gyerekek is. Keményen dolgoztak, de megbecsülés­ben soha sem volt részük. Ma egészen mát. Vall Sándorné saját életén keresztül tapasztalja, mennyire megbecsülik ma a munkásembert, férjél sztahanovista jelvénnyel tüntették ki. Büszke is erre Vallné. Fia követi ap;a példáját. Elsőéves iparilanuló. A lakatos szakmát tanulja j már 100 százalékon jóval túlteljesíti tervét. A dolgozók államunk szerető gondoskodása jó munkájukkal hálálják meg. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom