Szolnok Megyei Néplap, 1953. június (5. évfolyam, 129-153. szám)

1953-06-21 / 146. szám

1953 június 21. SZ0LN0KMEGYE1 NÉPLAP o A ssandassöllösi építkezés dolgosói a Rosenberg-házaspár meggyilkolásának napján kettőzött erővel harcoltak a békéért Kivégezték a Rosenberg-házaspárt (MTI). A „Reuter“ és az „AFP“ jelenti 1 óra 45 perckor: a Rosen- befg-házaspárt kivégezték. Megölték a Rosenberg-házaspárt. Olyanok oltották ki ártatlan életüket, akik „arcátlannak” nyilvánították a len­gyel kormány javaslatát, mikor mene' dékjogot ajánlott fel azok számára, akik kezének szerető símogatását két piciny gyermek várta, akik a világ dolgozói­nak akaratát, a béke szükségességét hir­dették. Itt; a szandaszöllősi építőmunkások között hihetetlennek hangzik a hír. Ezek az emberek megszokták, hogy kezük nyomán lakóházak, kórházépületek és ipari üzemek nőjjenek ki a földből. Napról napra olyan tervek megvalósí­tásán dolgoznak, melyek az emberi előrehaladás, a békés alkotómunka győ­zelmét szolgálják. öle az élet szépségé­nek, a nemes célkitűzéseknek harcosai. Cserna József kőműves az egyik épület befejezésén dolgozik. Gondolatban azonban már a következő munkafolyamattal foglalkozik. — Itt, a szomszédban két lakóház építését kezdjük meg rövidesen — is­merteti tervüket. -— Sokszor, beszélget­tünk már erről a brigádban. Eddig sem maradtunk el soha, de most, mikor a világ népei egyembeíként tesznek hitet békevágyuk mellett, mi is kimagasló munikasikerekkel bizonyítjuk be helyt­állásunkat. Elhatároztuk, hogy a Maxi­menko ' módszer alkalmazásával küzdünk terveink határidő előtti valóraváltásáért. A minél szebb eredmények eléréséért bekapcsolódtunk a .'.péntek mozgalom"- ba. Ezen a héten 135 százalékos átlag­teljesítménnyel már csütörtökön befejez­tük heti tervünket. Többször foglalkoz­tunk a Rosenberg-házaspár ügyével is. Ismerjük az amerikai vezetők módsze­reit, mégis mindannyian bizakodó re­ménnyel hittük, hogy — ha csak rövid időre is — de felülkerekedik bennük az emberi érzés, gondolkozásra készteti őket a gyermekek szívfájdító panasza, az egész világ tiltakozó szava. Nem így történt. Aljas tettükkel ismét megmutat­ták igazi arculatukat. Szőke András segédmunkás brigádja az új lakóházak helyét jelöli ki. Rövidesen 2—3 emeletes épületek emelkednek itt magasba, meghitt otthont biztosítva több család számára. Gondo­latuk, izzó gyűlöletük messze, többezer kilométerre száll. Oda, hol zsírpárnás, dologtalan kezek Korea családi ottho­nainak elpusztítását jelölik ki a térkép érzéktelen síkján. A Szőke-brigád napi terve rendszeres túlteljesítésével veszi ki részét a béke- harctól. Heti átlaguk 105.5 százalék, így segítik az emberi előrehaladást. Ez­által emelnek gátat az amerikai vezető- körök szennyes törekvéseinek. Darida András segédmunkásbrigádja is példát mutat a békéért vívott harc­ban. Annak ellenére, hogy három fia­tal van a brigádban, Tóvízi Sándor, Hajdú Ferenc és Takács István; akik még nem rendelkeznek Olyan gyakorlat­tal, mint az idősebbek, heti tervüket ők is péntekre befejezték. Szebb eredményt tudnak felmutatni, mint a Jakoda-brigád. A Thurzó segédmunkásbrigád kima­gasló eredményekkel az elsők között ha­lad. Átlagteljesítményük 150 százalék, de nem ritka a 190 százalékos ered­mény sem. Márciusban kezdték meg egy 12 m mély derítő építését és már a be­fejező munkálatokat végzik rajta. Ered­ményük lemérhető, ha összehasonlításul megemlítjük, hogy feketeföldön közel egy éve épül egy hasonló méretű derítő. Pedig a Thurzó-brigádnak sem volt könnyű dolga. Hat méter mélységben már percenként többszáz liter víz tó­dult az üregbe. Egy nagyteljesítményű szivattyúval alig győzték kiszívatni. Ter­vüket mégis határidő előtt valóraválfot- ták, mert fűtötte őket a rrufika, az élet, a béke szeretete. A szandaszöllősi építőmunkások min­den brigádja. 100 százalék fölött teljesít. Most, mikor néma kegyelettel adóznak az emberiség jövőjéért életét áldozott fiatal házaspárnak és gondo­latban szívük melegével övezik az árván maradt gyermekeket, hírül adják alvi­lágnak azt a megvetést, amit a békétől félő, bármire kapható amerikai vezető- körök iránt éreznek, s megfeszített erő­vel harcolnak a békéért. Á termelőszövetkezeti vezetők feleségei mutassanak példát a munkában P azdag aratás, bő termés ígérkezik. Ahhoz azonban, hogy ezt a szép terméslt szemveszteség nélkül, hiányta- i.inul betakaríthassuk, még kemény küz­delmet kel’l vívnunk. Égetően sürgős fel­adat a növényápolás. A bőséges csapa­dék következtében nemcsak a kulturnö \ény nő, hanem a gyom is, és komolyan veszélyezteti a kukorica, répa; gyapot fejlődését. Ezek gyomtalanítását hala­déktalanul el kell végeznünk, hogy mire a búza beérik, teljes erővel fog­hassunk annak szemveszteségnélküli be­takarításához. Termelőszövetkezeteink asszonyai eí^re jobban felismerik, nem elégedhetünk meg azzal, hogy bőségesen lesz kenyér. A kenyérhez — zsír, a kalácshoz, kávé­hoz — cukor kell s népünk növekvő szükségletei a több és szebb ruhát is megkövetelik. Ezért ragadnak egyre töb­ben kapát s indulnak harcba a növény- ápolás sikeréért. Annak, hogy tsz-asszonyaink mind munkábaálljanak, fontos előfeltétele, hogy a vezetők feleségei példát mutas­sanak. A kenderesi Haladás tsz elnöké­nek felesége, Bereczki Jánosné, s Nagy Jánosné, a párttitkár felesége ezt meg' értették és becsülettel helytállnak a mezőgazdasági munkákban. A tsz többi asszonya örömmel követi őket. Közösen, vállvetve harcolnak a gazdag termésért. Nemcsak ebben a tsz-ben ismerték fel az asszonyok a gyors növényápolás fontosságát, hanem igen sok helyen. Igv a jászkiséri Kossuth tsz-ben, ahol mind a női tagok, mind a tsz-tagok feleségei lelkesen dolgozlak. A kétpói Szabadság tsz-ben Boldog Ferencné munkacsapatá­nak tagjai a férfiakon is túltesznek. A Béke Világtanács ülése a termelő­szövetkezeti asszonyok munkájához is hatalmas lendületet adott. Lelkes válla­lásokat tettek asszonyaink megyeszerte a BVT tiszteletére. Nem egy olyan tsz van, mint a mezőtúri „Béke", ahol . az asszonyok Pak-Den-Aj koreai békehar­cost azzal köszöntik, hogy szabadnapju­kat is a földön töltik növényápolással. C okán csak nemrég ismerték fel: ^ ha résztvesznek a mezőgazdasági munkákban, a jobb termésért folyó harc- han, elsősorban saját gyermekük kezébe adnak nagyobb darab kenyeret. A veze­tők és azok feleségei is egyre többen belátják, hogy példát kell mutatniok. így például az elmúlt hetekben csak Kisújszálláson tizenhat vezetőfunkcióban dolgozó elvtárs felesége kapcsolódott be a növényápolási, mezőgazdasági mun­kákba. Mégis meg kell állapítanunk, hogy ezen a területen még komoly tenniva­lóink vannak. Alig pár nap választ el bennünket az aratástól, és a növényápo­lást nem fejeztük be. Még mindig van­nak Olyan termelőszövetkezetek, ahol a vezetők feleségei nem dolgoznak, fér­jükkel tartatják el magúkat. Az ilyen vezetők hiába próbálják a tsz-tagokat meggyőzni arról, hogy feleségük dolgoz­zon. Vizet prédikálnak és bort isznak. Nem értik meg, vagy nem akarják meg­érteni, hogy a dolgozó nép, a tsz tag­sága elsősorban tőlük várja a példamu­tatást. Sajnos, még sok ilyen vezetőt lehetne felsorolni. A kunhegyest Lenin tsz elnö­kének, Szeberényi Aíihálynak és a tsz egyik brigádvezetőjének, Tar Miklósnak felesége még ma sem dolgozik. Tar elv­társ felesége számára kényelmesebb meg­oldás, hogy otthon ápolja a teheneket., De hasonlóképpen nem dolgozik a kis­újszállási Ady -tsz párttitkárának, ifj. Máté Sándornak, a mezőtúri Törő Pál tsz elnökének, Debreceni Andrásnak a felesége sem. TVT ég mindig sok asszony van azon . a helytelen állásponton, hogy ha elvette férje, majd el is tartja. Kényel­mes, maradi és fó'leg káros gondolkozás az ilyen. Elsősorban saját maguknak ár­tanak vele. Hát az, hogy több legyen a munkaegység, több búza, cukor, ku­korica legyen a kamrában, kinek az ér­deke eflsó'sorban ? Nem Besenyei Mi- hálynéé a kenderesi Vörös Október tsz párttitkárának a feleségéé és sok'sok asszonyé? Igen, az ő érdekük. S mégis nehezen látják ezt be. Az ilyen maradi gondolkozás, a mun­kától való távolmaradás az ellenség mal­mára hajtja a vizet. Az ellenség akarja azt, hogy minél gyomosabb legyen a föld, minél kevesebb legyen a termés. Még nem késő. Értsék meg végre a „Tar Miklósnék", „Debreceni András- nék", hogy kapával a kézben a kuko­rica-, a répaföldön van a helyük a többi becsületes, fáradságot nem ismerő, béke­szerető édesanya és asszony mellett. Ezt kívánja tőlük a béke ügye, a haza és a dolgozó nép. Ezt kívánja gyermekeink napsugaras boldog jövője. PAPP JÁNOSNÉ * MNDSZ megyei titkár A töröküliklósi gépállomás hanyag munkája késlelteti a növényápolást | A TÖRÖKMIKLÓSI 1 gépállomáson nagy fejetlenség uralkodik. Nincs egy vezető sem, aki erősen a kezébe venné az erő- és munkagépek tervszerű irányí­tását. A gépállomás vezető mezőgazdásza, Karancsi Lajos a gépek elosztását ugyan megcsinálta, de arról már nem gondos­kodott, hogy a növényápológépek kiéle­zett kapákkal időben a termelőszövetke­zetek földterületeire érjenek. A kétpói Szabadság termelőszövetkezetnél a kuko­ricát már régen kapálni kellene, de a kultivátoroik nem érkeztek meg. A tsz vezetősége három'négy napig még csak várt. Belenyugodtak abba, hogy majd csak jönnek, hiszen a szerződést meg­kötötték. A hosszú várakozás után a ■ z már majdnem elnyomta a kukori­cát. Ekkor a tsz vezetősége, látva, hogy h ukcrica- terméseredményü k veszélyben forog, telefonált a gépállomásra. A gép­állomáson sebtében összecsapták az ud' varon heverő két kultivátort és kivitték Kétpóra. Amikor a munkát meg akarták kezdeni, akkor jöttek rá, hogy a kulti- vátorhoz szükséges tartozékok a gépál­lomáson maradtak. Mire azokat kiszál­lították, újabb két nap telt el. |a DÓZSA tsz-nél| Törökmiklóson még súlyosabb a helyzet. A gépállomás a négyzetes tengeri és a gyapot kapálá­sát hanyagolja el, pedig a tsz a gép­állomás szomszédságában van. A gyapot kultivátorozásához csak akkor fogtak hozzá, amikor már ellepte a gyom. A nyolcvanegy hold gyapotra és harminc­egy hold tengerire két kultivátort osztot­tak be, de csak az egyik volt üzemké­pes. A másik kijavításán napokig kín­lódott a brigádvezető. Szabó Balázs, a körzeti mezőgazdász ezidő alatt a gép- állomás udvarán órákig beszélgetett és még másokat is feltartóztatott a munká­ban. Pedig a helye ilyenkor a körzeti szerelővel együtt a munkaterületen volna, hogy az esetleges hibákat azonnal ki tudják küszöbölni. ' A gépállomás hanyag és felületes munkája miatt öt-hat munkanapkiesés van. A törökmiklósi gépállomás körze­téhez tartozó termelőszövetkezetekben még hetven hold gyapot és százötven A karcagi malom békehét tartására tett felhívása lelkes visszhangra talált me­gyénk malmainak dolgozói között. A ■fellendült versenymozgalom szép ered­ményeket hozott az elmúlt napokban. A törökmiklósi malom június 18-án délben befejezte első félévi tervét. Eh­hez az eerdményhez Tóth Antal raktári dolgozó a vállalt 175 százalékos teljesít­ménnyel szemben 189 6, Libor Pál él- munkás brigádja a vállalt 115 százalék­kal ellentétben 128 százalékos teljesít­ménnyel járult hozzá. A jászapáti malom dolgozói is valóra váltották adott szavukat. Nagypál Gáborj hold tengeri egyszer sincs megkapálva és a gaz eszi. IA GÉP ÁLLOMÁSOK | megyei igaz­gatóságán az ilyen hibákat miért nem veszik észre? Vagy, Íja igen, a jegyző­könyvezésen tűi alig jutottak. Mivel magyarázható másképp, hogy Karancsi Lajos vezető mezőgazdász egyszerűen csak tudomásul veszi a felvetett hiá­nyosságot. Az aratási munka sürget, nincs idő a latolgatásra. A gépi nö­vényápolás munkájának legcsekélyebb el­maradása miatt kemény felelősségrevo- násnak és nem símogatásnak van helye. Ezt értsék meg Bozsik és Sassi elvtár Rusvai Ferenc, Horváth Balázs és Mi­hályi Ferenc a vállalt 103 százalékkal szemben 110 százalékot teljesítettek. A karcagi malom a legutóbbi 3 nap alatt 122.7 százalékra teljesítette tervét. A karbantartóbrigád egy kézikocsit ké­szített terven felül a Béke Világtanács ülésének tiszteletére. A kunmadaras! malomban a Farkas és Szabó brigád a vállalt 3800 forint he- lyett 5220 forintot, a tiszafüredi ma­lomban Nesuta József brigádja minden mázsa búza őrlésénél 10 deka gázolajat takarított meg. ' " v sak is. A malmok dolgozói kimagasló eredményeket értek el a békehéten JLeoél a (ßthe-tVilaqtáriáéihoz Drága Vendégeink! Szívszorongva vártam az utóbbi na­pokban az újságókat s legelőször mindie a Rosenberg-házaspár nevét keresnem, azt a pár szót, hogy szabad a Rosen- berg-házaspár". Az amerikai hóhérok azonban bűnt bűnre halmoznak, hogy terveiket végre­hajthassák. Elvették a békeharcos szü­lőktől az életet, a gyermekektől a szü­lőket. Kivégezték azt a két embert aki az amerikai népért, a békéért harcolt. Látjuk, hogy Amerika vérszopói ir­tóznak mindentől, ami a békével kap' csolatos. De ne higyjék, hogy az embe­riség elfelejti ezt. A béke győz és az amerikai nép is szabad lesz. IFJ. GÁL ZSIGMOND Tiszabura Az ujszászi Szabadság tszcs pártszervezete mozgósítson jobban a családtagok bevonására Napjainkban pártszervezeteink legfőbb feladata aí politikai tömeg­munka megszervezése. Csatasorba kell állítaniok a népnevelőket, kisgyülési elő­adókat s példamutatással vezetniök a dolgozókat. Beszélgetni kell arról, hogy minflen szem gabona,' amit a pergéstől meg­mentettünk, a család ellátására, szabadpiacra, tsz-ekben a szétosztásra kerülő részt növeli. Nagy munka vár pártszervezeteinkre különösen a termelőszövetke­zetekben, amelyeket fokozott érdeklődéssel figyelnek a kívülálló dolgozó pa­rasztok. Vájjon; hogy készül e nagy feladat megoldására az ujszászi Szabadság tsz pártszervezete. Mondhatni — sehogy. Kovács Istvánná elvtársnő, a tsz párt­titkára olyan termelőmunkát végez, ami miatt nem tud szoros kapcsolatot tar­tani a tagsággal. Ö ápolja a tsz csibeállományát, s ez a munka minden per cét leköti. A tsz helyettes elnöke, Barta elvtárs soha nem gondoskodik arról, hogy csak egy napra, vagy egy órára is— míg meglátogatja a területen dol­gozókat — helyettesítse valaki az elvtársnőt. Hosszú latolgatás után Törő- csik elvtárs, a községi párttitkár sem jutott még el addig a szilárd elhatáro­zásig, hogy javasolja a tsz vezetőségének az elvtársnő megfelelőbb munka­körbe való beosztását. Nem csoda bát, hogy a pártszervezet munkája nem tud lépést tar­tani a követelményekkel. A tsz-ben nagyon sok munkát kell még elvégezni; míg azt mondhatjuk, hogy rendben vannak a növényápolással. S itt az aratás is a sarkunkban. A tagok közt érezni az ijedelmet: „Mi lesz, nem tudunk idejében learatni, nincs munkaerő" panaszolják néhányan. Nincs aki megvála­szoljon: egyetlen mentség, keményen megfogni a dolog végét, s bevonni min­denkit a munkába. Hol vannak a párttagok, a népnevelők, akik megragadják a nyári munka csatájának zászlaját? Özv. Kecskésné, Hegedűs Istvánné, Pál József és többen párttagok a munkában helytállnak, de már a többiek nevelésére, egy-egy fel­adat megbeszélésére nem is gondolnak. Nem, mert a titkár, akinek feladata, hogy naponta megbízza, bátorítsa őket, sokszor heteken át sem jut el hozzá­juk. Arról sem beszélget senki, hogy Hudák Jánosné 2 gyermekét is kihívta kapálni. A házi munkát már a III. osztályos kislánya látja el. Ha ezt tenné az elnökhelyettes és még többen, nem lenne olyan sok kapálatlan föld a ker­tészetben sem. A tsz-nek van több tagja, akinek ■ komoly pártmegbízatást lehet adni. Varga Pálné, Nagy Zsuzsanna vagy Varga Imre szívesen vállalják ezt, csak beszélni kell velük. A nők iránt pedig nagyobb, a munkájuknak megfelelő meg­becsülést kell tanúsítani a tsz vezetőségnek, a férfi tagoknak. A termelőszövetkezeti dolgozók közvetlen anyagi érdeke is azt kívánja, hogy minden munkabíró családtagjuk részt vegyen az aratásban. Ezért s a gyorsan végzett munkáért a pártszervezetnek kell legtöbbet tenni. Az ujszászi Szabadság tsz-ben ez csak úgy lehetséges, ha a vezetőség gondoskodik arról, hogy a párttitkár többet lehessen a dolgozók közt, beszélgessen velük; nép­nevelő és pártcsoportbizalmi megbeszéléseken készülhessenek fel szorgos tenni­valóik végrehajtására. A BÉKÉÉRT Mi a magunk frontján jobb munkával erősítjük a békét. Naponta sok kis- gyűlést tartunk, melyeken ismertetjük a minisztertanács határozatát, s megbe­széljük a teendőket az aratással kapcso­latban. Ezenkívül szabadidőnkben; a termelő­munkából is kivesszük a részünket. Az elmúlt vasárnap az MNDSZ-asszonyok­kal karöltve a tanács dolgozói is reszt­vettek a növényápolási munkákban. 37 nő és 30 férfi dolgozott a földeken a béke vasárnapján A tanács dolgozói nevében: D. KOVÁCS GÁBORNÉ Kunhegyes Börtönbüntetésre Ítélték a nagykunsági állami gazdaság szocialista tulajdont herdáló volt főagronómusát és gépcsoportvezetőjét A SZOCIALISTA MEZÖGAZDA­SAG megteremtése terén nagy munka hárul állami gazdaságaink­ra. Feladatuk, hogy a modern nagy­üzemi gazdálkodás minden eszközét felhasználva, kiválóan gazdálkodja­nak. Példát kell mutatniok a ter­melőszövetkezeteknek és az egyéni­leg dolgozó parasztoknak a helyes és szakszerű gazdálkodás terén. Nemes vetőmagvakkal, kitűnő faj­állatokkal kell ellátni mezőgazdasá­gunkat. Ezzel jelentősen hozzá kell járulniok mezőgazdaságunk fejlődé­séhez, országunk gazdasági erejé­nek megszilárdításához, bebizo­nyítva a nagyüzemi gazdálkodás fö­lényét a kisüzemi gazdálkodással szemben. A NAGYKUNSÁGI ÄLLAMI GAZDASÄGNAK főfeladata első­sorban nemes törzsállatok kite­nyésztése. Ez az állami gazdaság azonban nem állt feladata magas­latán. Az egész ország területén összevásárolt nemes, értékes törzs­álatokból sok elpusztult itt. Ez 1952- 1953 tavaszán komoly kárt okozott népgazdaságunknak. A mostoha viszonyok között el­helyezett állatok a takarmány hiá­nya miatt —- aminek időbeni beta­karításáról nem gosdoskodtak — legyengültek és különböző beteg­ségek ütötték fel köztük fejüket. A lovak fertőző betegség folytán elvetéltek, a borjak megfáztak és elpusztultak. Sertések között nagy­mértékben pusztított az orbánc és a sertéspestis, a baromfi is tömegé­vel hullott. A SÚLYOS HIBA FŐOKA az volt, hogy az állami gazdaság mun­kájának irányítása olyan kezekbe került, mint Ferenci Endre kulák- családból származó gépcsportvezetö mérnök és Lemberkovics Viktor vezető agronómus, aki a felsza­badulás előtt Zelenszki Róbert 2800 holdas uradalmában volt intéző. Nekik nem volt érdekük a gazda­ság fejlődése. Lemberkovics Viktor munkájában bűnös mulasztásokat követett el„ Az őszi betakarítási munka szervezetlen volt. Érmek kö­vetkeztében 64 hold öntözéses- lu­cerna a kedvezőtlen időjárás miatt víz alá került és csak 1953 február­jában vágták le, amikor már nagy­része tönkrement. Rengeteg siló­takarmánynak valót engedett meg­rohadni. A gazdaság silótervét csak 45 százalékra teljesítette. A takar­mányhiány következménye a töme­ges állatelhullás lett. UGYANILYEN FELELÖTLEN- SEG uralkodott Ferenci Endre gép­csoportvezető mérnök munkájában. Nem gondoskodott a traktorok idő­beni megjavításáról. A hanyagság következtében a hatalmas sárban egymásután dőltek ki a gépek, és szállítóeszközök hiányában sok ter­mény betakarítatlanul maradt kint a földeken. Az ismétlődően elromló gépek újbóli javítását a laza mun­kafegyelem, a rossz szervezés miatt határidőre nem tudták elvégezni. A legtöbb gép csapágy-olvadással újra visszakerült a műhelybe. Lemberkovics Vilmost és Ferenci Endrét kártevő munkájukért a megyei bíróság vonta felelősségre. Lemberkovics Viktort 4 évi bör­tönre és 5 évi közügyektől való el­tiltásra. Ferenci Endrét pedig 2 évi börtönre és 5 évi közügyektől való eltiltásra ítélte a megyei bíróság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom