Szolnok Megyei Néplap, 1953. június (5. évfolyam, 129-153. szám)
1953-06-21 / 146. szám
4 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1353 június 2L A tanács tömegkapcsolatának és a káderekkel való foglalkozásnak kérdése a kunmártoni járásban A kunmártoni járás megyénk egyik legnagyobb s adottságokban is egyik leggazdagabb járása. Eredményei mégsem a legjobbak. A járás hosszú időn keresztül az utolsók között kullogott. Már mutatkozik javulás a mezőgazdasági munkák és a begyűjtés terén. Ez az eredmény azonban nem megnyugtató. ha a tanácsok munkáját a tömegekkel való kapcsolat szempontjából vizsgáljuk. A kunmártoni járásban a legutóbbi tanácsülést Cibakházán, Mesterszálláson, Csépán és Tiszainokán nem tudták megtartani — határozatképtelenség miatt. Ezek a tanácsülések az aratás, cséplés, j>ehordás és gabonabegyüjtés kérdését tárgyalták, valamint a növényápolás kérdését is, mely az előbbiek biztosításának előfeltétele. Tehát a tanácsülések nagy- fontosságúak voltak. Hol keressük a tanácsülések sikertelen, ségének okát? Az ok az, hogy ezekben a községekben nem jó a tanácsok tömegkapesolata, s a járási tanács vezetői, mint Sebestyén elvtárs vb. titkár sem foglalkoznak kellően a dolgozókkal, A tiszainokai tanácsülés megszervezésére beosztották g járási tanács pénzügyi előadóját, aki valóban nem sokat segített. Az újra összehívott tanácsülésen pedig meg sem jelent. A községben a tanácselnök, Csikós Józsefné látja el a mező- gazdasági előadó feladatát is, mivel előadó már egy hónapja nincsen; s még most sem történt róla gondoskodás. A járási személyzeti előadó és a vb titkár gondatlanságát mutatja ez, s az is, hogy az új tiszainokai vb-titkárnak, Hanó János elvtársnak sem nyújtanak kellő segítséget. Adóügyi megbízott máikét hónapja nincs a községben, így Hanó elvtársnak legfontosabb feladata a pénzügyek intézése lett. Sebestyén elvtárs szerint Hano elvtarsnak a községi tanács háztartásával úgy sincs sok baja, mert nem nagyon van mivel gazdálkodni. Ugyanakkor a járás adóügyi tervét mindössze 34 százalékra teljesítette. Sebestyén elvtárs, a járási tanács vb' titkára elmondotta, hogy az elmúlt hónapban legalább 10 napot töltött kint a községekben. Tiszainokán is járt, itt azonban kizárólag csak az elnök elvtársnővel beszélgetett, az új titkár elvtárssal nem. A kádereikkel való foglalkozás hiánya megmutatkozik a munkában, s a tömeg(- kapcsolatok terén is. Tiszainokán az állandó bizottságok szinte egyáltalán nem működnek. Nem rendelkeznek aktívahálózattal. 'A községben az elmúlt hónapban három tanácstag tartott csak fogadóórát a harmincegyből. Júniusban nem is tervezték meg a fogadóórákat. A dolgozók kéréseiről, Javaslatairól, panaszairól nyíl vántarlóst' a tanácsnál senki sem vozet, nincs meg- a községbe« a háromtagú bizottság, mely ezeket elintézi. A járási tanács titkárának munkájához igazodnak a községi tanácsok elnökei. Ezt mutatja az, hogy egy rendkívül fontos rendeíetet határidőre nem hajtottak végre, sőt három község kivételével semmi intézkedést nem tettek a végrehajtás érdekében. A rendelet az állandóbizottságokra és a begyűjtési tizes bizalmihálózat megszervezésére adott utasítást. így aztán érthető, hogy Tiszasa- son pl. nem működik egyetlen állandó bizottság sem. A járási tanács egyes vezetői nem járnák elől jó példával a községi tanácsok vezetői előtt a szakmai továbbképzés területén sem. A legutóbbi tanácselnökök részére tartott szakmai továbbképző konferencián sem a titkár ctvlúrs, sem egyik elnökhelyettes eivtúrs, de még akinek leginkább ott kellett volna lenni, a szeinélyizeti előadó elviár* sem vettek részt. A kunmártoni járási tanács vezetői törődjenek többet a tömegkapcsolat elmélyítésével. S ezt a munkát kezdjék a káderekről való fokozottabb gondoskodással, a káderek tanításával, nevelésével, jó irányításával. Az előttünk álló nagy feladatokat, az aratást, cséplést és a gabona begyűjtését csak akkor tudjuk végrehajtani, ha a kunmártoni járásban mély és eleven kapcsolat alakul ki a tanácsok és a dolgozók között. CSATÓ FERENCNÉ Megyei Tanács 11 lörökmihlósi járási tanács hathatósabb segítséget ad;on Tiszapüspöki községnek az elmaradás pótlásához A törökmiklósi járásban a növényápolással és az aratásra való előkészületekkel Is legjobban elmaradtak Tiszapüspöki községben. Az Előre tszcs-nek erősen gyomo- sak a kapásnövényei. A tszcs vezetősége nem gondoskodott a családtagok mozgósításáról. Magyar László tszcs elnök, Gál András tszcs párttitkár az irodában üldögél, ahelyett, hogy kint a munka- területen nyújtanának segítséget az elmaradás mielőbbi pótlásához. Nem használják ki a munkaidőt a csoport tagjai. Még magasan jár a nap, mikor otthagyják a munkát. — A tszcs székhazánál rendetlenül szana- széjjel hevernek a szerszámok. A községi tanács vezetői, Danyi Sándor tanácselnök, Túróczi Mihály mezőgazdasági előadó, mit sem tesznek e hiányosságok kiküszöbölése érdekében. Semmi segítséget nem nyújtottak a tsz-nek a családtagok munkábaállításához. Nem szervezték meg a munkaegységre történő társadalmi segítséget sem. Pedig lehetőség van a családtagok munkábaállításán kívül, — még harminc olyan munkaerő beállítására, akik munkaegységre szívesen dolgoznak a csoportban szabad idejükben. A járási tanács mezőgazdasági osztálya is olyan segítséget küld ki Tiszapüspökire, mint Biró elvtárs, akit két napig sem lehet megtalálni a községben. Sem a tanácsházán, sem a tsz- ben nem mutatkozott. A múlt évben is hasonló volt a helyzet Tiszapüspökm. A járási mezőgazdasági osztály az ősz folyamán is napirendre tért afölött, hogy az Előre tszcs-nél nem silóztak, nem gondoskodtak a jószágállomány átteleltetéséről. Csak az állatgondozó, Fülemen Ferenc áldozatkész munkájának köszönhető, hogy nem pusztult el a juhállomány. Most is azt akarják talán, hogy Tiszapüspöki Jegyen az utolsó a versenyben pz élenjáró törökmiklósi járásban? Ne nézzék hát tétlenül a járási mezőgazdasági osztályon, hogy Tiszapüspöki- ben elmaradjanak a növény- ápolással, aratással. Segítsenek a tszcs tagok és családtagok mozgósításában. A községi és a tszcs pártszervezet tagjai, népnevelői magyarázzák meg a csoport tagjainak és a családtagoknak, akkor lesznek igazán gazdagok, ha minden erejüket az elmaradt növény- ápolás pótlására és az aratási munkák megkezdésére fordítják. Ha minden percet kihasználnak és a csoport tagjai a családtagokkal együtt résztvesznek a közös munkában. „ Tóth István Megyei Tanács mezőgazd. osztálya. Vállvetve harcolnak a békéért a Cellulózegyár némát és magyar szerelő munkásai í'' yors iramban folyik a szolnoki szahnacellulózcgyár építést és szerelése. A hétemeletes magasságú hatalmas épületben már az utolsó simításokat végzik az építők. A keld-németországi és a magyar sz.crclők megbeszélték: a békéért folytatott nagy harcból úgy veszik, ki részüket, hogy június 15-től 19-ig egyhetes békemüszakot tartanak. A Cellulózegyár S éves tervünk egyik béke- mfive, amelynek építkezésén és szerelésén hősies munkájukon keresztül most vállvetve küzdenek a békéért, a szerelési munkák mi- lobbi befejezése érdekében a keletnémet cs magyar szerelői:. A Könnyűipari Gyárfelszcrclő Vállalat dolgozói a német szerelőkkel lelkes egyetértésben azt & vállalást tették, hogy a gyár cyklonját, — amely az apróravágolt rizsszaitna portalanításai végzi — a tervszerinti 18 munkanap helyett az egyhetes bekemőssak Miit befejezik. Vállalásukat siker koronázta. Az esővel és a czéiicl dacoló német és magyar munkások a cyklon torony oldalán mentőövekkel a derekukon valósággal lógtak a levegőben és így végezték Iiősizs munkájukat. A szerelőbrigád naponkénti átlagteljesítménye Cé5% volt ezen a héten, míg az elmúlt hetekben csak 150—160 százalékot értek el. Ugyancsak teljesítette vállalását a keletnémet és magyar szerelőkből álló Kaiser Lipót brigád a belső szerelési munkán. A Német Demokratikus Köztársaság Grumbach Gépgyárból* érkezett szaima- portalanítót, rázóvályút és az anyagosztályozó gépeket ez a brigád szerelte be. E gépeknek a beszerelése nagy szakértelmet igényel. A békehét alatt a német szerelők szinte testvéri segítséggel adták át tudásuk legjavát a magyar szerelőknek. A Grumbach-gyár gépeinek beszerelése 18 napot vett volna igénybe, ők azonban kilenc nap alatt oldották meg a feladatot. S így szombaton déli 12 órakor a cyklontorony szerelőivel együtt örömmel jelentették, hogy a béke- hétre tett vállalásukat teljesítették. A jászárokszállósi Táncsics tsz keresztsorosan vele« árpatábláján 22 q lesz az átlagtermés I A JASZAROKSZALLA~sn Táncsics termelőszövetkezet tagsága most látja csak igazán hasznát az ősszel alkalmazott új módszereknek, őszi kalászosaik nagyrészét ugyanis az élenjáró szovjet módszer szerint, keresztsorosan vetett ték. Vetéskor bizony akadt olyan nézet, hogy: „Nem érdemes keresztsorosan vetni; mert az többe kerül". A maradiak most láthatják, 'mennyire megérte. — A földjeink nagy táblákban vannak — mondja Faragó elvtárs, a tsz elnöke — s elsősorban ezért tudtuk alkalmazni az új módszereket, őszi vetéstervünk szerint 56 hold ősziárpát kellett vetnünk. El is vetettük a jól megmunkált talajba még időben. — Sajnáljuk most már valamtnnyien — folytatja Faragó elvtárs —•, hogy csak 32 holdat vetettünk keresztsorosan, mert a sorvetéses területen 18 q-át, itt pedig 4 q-ával többet, 22 q-át. takarítunk be holdanként. Ez nem kevesebb, mint 128 q többlettermést jelent. Már megkezdték a szemet gyönyörködtető árpatábla aratását. Olyan a kalász, mint a kinyílt rózsa. A kövér árpaszemek kikandikálnak a tokból, mert annyira meghíztak, hogy szűk lett a helyük. Egy-egy kalász 97—98 szemet hozott. A tagság, ha ezekben a napokDan nem (késlekedik a növényápolással és gyorsan befejezi az aratást, még gazdagabb lesz. Az új módszereket is jobban tudják ajkalmatni, s jövőre már valamennyi kalászost keresztsorosan vethetnek. A gépállomás sok segítséget ad munkájuk elvégzéséhez. Az idén már villannyal csépelnek. A vezetékek már elkészültek. Gyorsan, szervezetten megy a munka, növekedik a jólét. A nagyüzemi gazdálkodás nyomán a bőség ha-5 r Jászárokszállás. 0. ZISZMVSZKIJ: FECSEGŐ A' A ,, Harpers Magazine'* című amerikai folyóirat hasábjain ugyanarról a témáról ír két amerikai szépíró — Thornton Wilder és Malcolm Cowley. Cikkeik: észrevételek a mai amerikai ifjúságról. A cikkírók egymástól függetlenül azonos tanulságot vonnak le. Ez már a címekből is kitűnik. Az első cikknek: „Hallgatag nemzedék", a második: „Csendes pavilon a Bedlanban" a címe. Ami a cikkírókat illeti, burzsoá mértékkel mérve, tiszteletreméltó emberek. Nem olyan rég még maguk is fiataloknak számítottak, bejárták a világot, s szilárd helyet biztosítottak maguknak a könypiacon. A MacCarthy bizottság kopói nem szaglásznak a nyomukban. Otthon érzik magukat a reakciós folyóiratok hasábjain. Épp ezért nem érdektelen, amikor beismerik, hogy nem értik a mai amerikai ifjúságot, értve ezalatt a burzsoá ifjúságot. Meghallgatjuk őket anélkül, hogy a tudományosság és pontosság szempontjából komolyabb igényeket támasztanánk velük szemben. Wilder három egymást váltó nemze- •dék jellemzésével próbálja vázolni az amerikai ifjúság legújabb történetét. E három nemzedék: 1. a jaéz nemzedéke, 2. a kétségbeesett nemzedék, 3. a hallgatag nemzedék. Az első nemzedék gondtalanul áttáncolta egész- ifjúságát az első világháború előtt és alatt. Ez vidám és fecsegő nemzedék volt, amely nem terhelte agyát problémákkal és kérdésekkel. A második nemzedéket kegyetlen gazdasági válság sújtotta. Ez a nemzedék kétségbeesett... Mégis beszélt valamiről. A harmadik nemzedék a második világháború után „elhallgatott'. Ez nem jelenti azt, hogy a mai amerikai fiatalok egyáltalában nem beszél' nek és nem táncolnak. Nem, alaposan használják nyelvüket is, lábukat is. Agyuk azonban láthatólag nem játszik észrevehető szerepet életükben. Amikor politikai nézeteikre, társadalmi érdekeikre, irodalmi ízlésükre terelődik a s-Ó, kitartóan hallgatnak. 2 Wilder nemrég fiatal honfitársainak ;csoportjával hajózott haza Európáról. Megpróbált közeledni hozzájuk. Aíyailag faggatta őket. Iparkodott beharYÁK ÉS HALLGATAG tolni lelkűkbe ... Mindhiába. A fiatalemberek minden arra irányuló kísérletére, hogy komoly beszélgetésbe elegyedjék velük, teljes „apátiába estek" ... A burzsoá szépírót megzavarta közönyük, sértette cinizmusuk. Ezek a fiatalok hallgatnak. Mi rejtőzik hallgatásuk mögött? — „Talán óvatos kitérés az élet követelményei elől" — találgatja Wilder. Wildert nyugtalanítja ez a hallgatás, s így ír: A katonai hatóságokat kétség - beejti, hogy az ifjúság micsoda szégyentelen nyugalommal iparkodik kibújni a katonai szolgálat alól". Ósdi lim-lonr nak tekinti a katonai becsület és a „hazafiasság" fogalmát. Wilder, akinek \ez a magatartás sérti legnemesebb érzelmeit, patetikusan kiált fel: „A szülők kezüket tördelik kétségbeesésükben; a professzorok panaszkodnak diákjaik közönye és hűvössége miatt; a hadsereg aggódik; mi, az ifjúság régi barátai, indulatba jövünk". Hagyjuk Wildert a kezét tördelő szülők festői pózában. Foglalkozzunk most Malcolm Cowleyval. ö nem üvölt, hanem szűköl. S Malcolm Cowley előtt úgy tűnik tel az Egyesült Államok egész mai irodalma, mintha az Bedlam, a híres londoni őrültekháza volna. A detektív irodalom hisztérikusan rikoltoz; visít, görcsökben vonaglik, fintorog, hazudik, falra mászik. Gyűlölet tölti el a szocializmus és a demokrácia iránt. S ekkor Cowley váratlanul meglát egy csendes pavilont. Ez a legújabb irodalom, amely a „hallgatag nemzedék" érzelmeit és hangulatát tükrözi. Az ágyak szélén jóságos tekintetű fiatalemberek ülnek. Valamit mormolnak, de nehéz megérteni őket. Könyveik apolitikusok és aszociálisak, történelmenkívüliek, vagy egyáltalában nincs cselekményük, vagy ha van, színhelye ismeretlen és ismeretlenek a hősök. Cowley szerint ez eszmeieden irodalom. Hősei általában nem dolgoznak. A fiatal írók műveiben senki nem épít, senki nem tárja fel a föld mélyének kincseit, senki nem dolgozik a földeken, senki sem kereskedik, senki sem igazgat, senki sem bíráskodik. „Jelképes alakok" — állapítja meg bánatosan Cowley. Honnan ered ez a beállítottság? „Azt hiszem — mondja Cowley —; hogy ennek indítóoka a félelem attól. GYERMEKEK ami a világban lezajlik __Az ifjúság ki ábrándult a haladásból és a kultúrából". Ezek a fiatalok természetüknél fogva individualisták, de arra a következtetésre jutottak, hogy az egyének nem képesek „elhárítani a világot fenyegető katasztrófát". A konszernek igazgatói, s a tudósok és a pedagógusok egyformán tehetetlenek. Az ifjúság a „ka- tasztrófavárásban elzárkózik minden nemzetközi, minden nemzeti, sőt minden helyi érdek elől is". Bezárkózott egyéni élményei szűk körébe. Egyébként még egy oka is van az if júság hallgatásának s a politika előli menekülésének. Cowley ezt írja erről: ,,A vad nyomozás e napjaiban az amerikaiak megtanultak hallgatni nézeteikről, különösen, ha van bennük egy kis eretnekség ... Az értelmiséget a félelem, az elszigeteltség és a tehetetlenség érzése tartja hatalmában ..." A fiatalok egy része tehát hallgat, mert titkolja politikai nézeteit. Ez nem tetszik a fecsegő „atyáknak", akiknek nem kell titkolniok nézeteiket. 0 Azok a fiatalok, akik titkolják nézeteiket MacCarthy kopói előtt és ezért hallgatnak, természetesen egyáltalában nem hasonlítanak azokra a fiatalokra, akik azért hallgatnak, mert nincs mit mondaniok, s általiban feleslegesnek tarják, hogy bármit is mondjanak. Cowley nem tudott behatolni az előbbiek leikébe, mert nem is eresztették be oda. Az utóbbiak leikébe sikerült bejutnia, de ott tökéiétes űrt talált. Érthető a fecsegők aggodalma. A hallgatás mindig aggasztó. Bármi is az oka, a burzsoázia eszmei és politikai csődjére vall. Nincs az amerikai burzsoá sajtónál fecsegőbb sajtó. Ám ifjú olvasói hallgatnak. Felhívják őket, hogy harcoljanak Koreában az ENSZ lobogója alatt, ök hallgatnak. A politikai reklám az Egyesült Államok mindenhatóságát hirdeti. Ők hallgatnak... Az áltudósok heleszakadnak már, annyit bizonygatják, hogy Amerikát nem fenyegeti gazdasági válság. A fiatalok hallgatnak. Nem hisznek. Ez közvetlen következménye annak, hogy a burzsoázia eldobott és sárbatiport minden eszmét, minden demokratikus szabadságojogot, megrothadt, s már bölcsőjében megfertőzte újszülött nemzedékét. A cserkeszöllői tanács ne kesztyűs kézzel bánjon a kulákokkal KORMÁNYZATUNK intézkedései megakadályozzák a kulákot abban, hogy tetszése szerint szipolyozza, uzsorázza a falu dolgozó népét. Ki hiszi el, hogy a kulák ezeket az intézkedéseket szívesen fogadja? Nem akar termelni, ezernyi furfanggal igyekszik kárt okozni népgazdaságunknak. Nagy József, a cserkeszöllői tanács elnöke azzal dicsekszik, hogy a tanács szigorúan kötelezi a községbeli kuláko- kat földjeik megművelésére. Elkészítették idejében a kulákok vetésterveit és ellenőrzik, hogy minden munkát idejében elvégezzenek. Látszólag a legnagyobb rendben van minden a kulákok körül. Mégis, ha alaposabban megnézzük, kiderül, hogy felületes az ellenőrzés, kesztyűs kézzel bánnak a kulákokkal. Az egyik kuláknak, P. Szabó Sándornak tavaly négy (!) holdon 145 kiló (!) búzája termett. Legalábbis a cséplési eredménylap ennyit mutat. Akár ennyi a valóságos termés, akár sikerült a kuláknak összejátszani a cséplési ellenőrrel, s eltitkolni a terméseredményt; ez mindenképpen a tanács hanyagságára vall. A BEGYŰJTÉS ALAPJA a termés. Ilyen terméseredmény mellett nem- is csoda, hogy P. Szabó Sándornak egyre szaporodik a beszolgáltatást hátraléka: csak búzából több mint 34 mázsa hátralékot tartanak nyilván a tanácsnál. Hasonló a helyzet állattartása terén is. 19 hold szántója, több mint 2 hold szőlője van s ekkora gazdaságban mindössze két kecskét s néhány tyúkot tart. A tanács pedig tűri ezt a helyzetet. A községben lakó 26 kulák közül 19 nem tart földterületének megfelelő számú állatot. Mégis mindössze 2 esetben róttak ki ezért büntetést. A cserkeszöllői tanács alaposabb-m nézzen a körmére a kulákoknak. Ne csak arra ügyeljenek, hogy bevetették-e földjeiket, hanem kötelezzék őket szigorúan a növényápolási munkák gondos elvégzésére, megfelelő számú állat tartására is. Kombájnvezetők jutalmazása A kombájnvezetőket a napi területi és szem-normákon túl teljesített munkák után 50 százalékkal megemelt darabbér illeti. A munkaegység alapján dolgozó kombánjvezetők részére pedig 50 százalékkal felemelt munkaegységet kell jóváírni. A terület szerinti jutalmazásnál a normatáblázatban megadott normák feletti teljesítést, a szemmennyiség szerinti jutalmazásnál az alábbi szemmeny- nyiség feletti teljesítést kell figyelembevenni : I. kát. II. katj 7 a-*« átlagtermésig 61 n 5« q 7-12 (7-ás átlagtermésig 83 q 76 q 12 »-ás átlagterm. felül 97 q 88 q A napi prémiumokat egymástól füg' getlenül kell elszámolni, az egyik meny- nyiség nem teljesítése a másik mennyiség teljesítésének jutalmazását nem zárja ki. « A kombájnvezetőket idénynormájuk felett teljesített munkák után teljes egészében az 50 százalékkal felemelt darabbérrel kell elszámolni. A kombájn idénynormája az I. kate' góriában 180 kh, a II. kategóriában 162 kh. A napi normák túlteljesítéséért járó jutalmakat az 50 százalékkal Így megemelt darabbérekre kell felszámolni. A kombájnvezetőknek 500, a segéd- vezetőknek 400 forint jutalmat kell adni a kombájnnak az idény végén kifogástalan állapotban történő átadásáért. A jutalom kifizetésének előfeltétele a kombájn idénytervének teljesítése, a fődarab- törésmentes üzemeltetés, az üzemanyag- norma megtartása, a kombájn gondos karbantartása, összes tartozékaival és szerszámfelszerelésével együtt — ideértve a törött szerszámokat és felszereléseket is — tárolásra készen, a gépállomáson történő átadása, valamint az; hogy a kombánjvezető és a segédvezető hibájából baleset nem történt. A felsorolt előfeltételeket jegyzőkönyvileg kell igazolni. A jutalom folyósítására a gép' állomás vezetőmechanikusa szakbizottságnak tesz javaslatot, amely döntés előtt köteles a jutalom jogosságát, illetve a kombájn műszaki állapotát felülvizsgálni. A szákbizottság tagjai: a gépállomás igazgatója, vezetőmechanikusa és legjobb körzeti mechanikusa; továbbá a járási tanácsnak — lehetőleg műszaki képzettséggel rendelkező — kiküldöttje.
