Szolnok Megyei Néplap, 1953. június (5. évfolyam, 129-153. szám)

1953-06-14 / 140. szám

SZOLNOKflTEG YEI NÉPLAP 5 1953 június 14, A török miklósi gépgyár naponta tizennyolc—húsz vagon t különböző gépet küld a dolgozó parasztságnak A törökmiklósi vasútállomás rakodó­ján nincs olyan nap, hogy tizennyolc húsz vagon különböző mezőgazdasági gépet ne raknának be a rakodómunká­sok. Sőt az elmúlt hónapban ötvennyolc vagonból álló irányvonatot is indítottak ismét a Dunántúlra mezőgazdasági gé­pekkel megrakva. A Gépgyárból 'kikerült mezőgazdasági gépek nagy segítséget jelentenek a dói gozó parasztságnak. Egyrészt azért, mert géppel gyorsabban megy a növényápo­lás, szénagyüjtés, pár nap múlva az ara­tás, azt követően pedig a cséplés mun­kája. Másrészt: ami döntő a szocializ mus építésében, hogy a korszerű mező' gazdasági gépek megkímélik a dolgozó parasztok erejét. Az embernek már csak irányítani kell a gépeket. Egy gép egy ember napi mun­kájának tízszeresét, sőt százszorosát is elvégzi már. A törökmiklósi Gépgyár minden munkása azon van, minél jobb és több gépet adjon dolgozó paraszt­ságunknak, hogy azok olcsóbban tudja­nak termelni. Tudják, hogy' ezáltal emel­kedik az ö életszínvonaluk is. Ebben az évben eddig 425 szénarend­forgató gépet küldtek a gépállomásokra, az állami gazdaságokba. Ennek most nagy hasznát veszik a dolgozó parasztok. A szénarendrakó gépek készítésénél dolgozik Miklósi István ifjúmunkás. Néhány hónappal ezelőtt a Gépgyárban még úgy emlegették, mint „selejt- király'-t. ő volt az, aki legfelelőtleneb- bül dolgozott és egyre-másra csinálta a hibás anyagokat. A pártszervezet azon ban, amely a gépgyár győzelmeit szervezi, gondoskodott arról népnevelő munkával, hogy jó útra térítsék Miklósit. Ez sike­rült is: a türelem és a szép szó fogott rajta. Megértette, hogy a fiatalokra szégyen az, ha felelőtlenül dolgoznak, abban az országban, amely az övéké is. A jó népnevelőmunka eredménye, hogy Miklósi István most már a szénarend- rakó részleg legjobb népnevelője, aki nem tűr fércmunkát. s mint a béke egyik ifjú harcosa, 130 százalékos teljesítményével köszönti a Béke Világ- tanács résztvevőit. A szénarendrakó gépeken kívül készí­tenek 800 lógereblyét, 114 elevátort, amely a cséplésnél külön'külön hat-hat embert kímél meg a szaimahordás ne­héz és fárasztó munkájától. Ugyaneze­ket a gépeket szénakazalozásra is ered­ményesen felhasználják. A most folyó nagyarányú mezőgazda- sági munkákra eddig elkészítettek ütem­terv szerint 820 darab kultivátort. Ez a típus 420 cm szélességű, a növényápolást sorközi művelés­sel végzi. A Deyl-kapákból pedig 340 darab már kinn dolgozik a szántóföldé ken. A törökmiklósi Gépgyár dolgozol a Gazda-mozgalomban a hulladék fel- használásról' sem feledkeznek meg. Eb­ben az évben eddig már 110 tonna hul­ladékanyagot dolgoztak fel, amely 50 kultivátor elkészítéséhez elegendő. Ez népgazdaságunknak mintegy 250.000 fo­rint megtakarítást jelentett. A gyár dol­gozói a Béke Világtanács budapesti ülé­sét most béketettek kel várják. Törhetet­len békevágyukat úgy bizonyítják be. hogy békehetet tartanak. Ezzel biztosít­ják félévi tervük sikeres teljesítését. Kollár István, a kunmártoni gépállomás kombájnvezefője óragrafikonos módszerrel fog dolgozni N-háur évvel ezelőtt még egy­általán nem láttam kombájnt. Nem is hallottam róla. 1949-ben kerültem a kun­mártoni gépállomásra traktorosnak. 35-ös Hoffherral és Sztálinyeccel dolgoztam. Jó munkám eredményeként az igazgató elvtárs megkérdezte tőlem: „Elmennél-e kombájnvezetői iskolára?" Örömmel vál­lalkoztam. Így kerültem 1952 márciusá­ban az Örkényi iskolára, ahol megtanul’ tam a kombájnvezetést. A múlt nyáron örömmel ültem íed a gépállomásunkra érkezett egyik kom-' bájnra. Két hétig dolgoztam vele s 256 hold kalászost takarítottam be. Eredmé­nyemmel első lettem a megyében és az ország legjobb kombájnosai között a má­sodik helyre kerültem. A két hét alatt 1800 forintot keres­tem, 1300 forint jutalmat és dicsérő oklevelet -kaptam. Nagyon megszerettem a kombájnt, de nemcsak én, hanem a kunmártoni Zalka Máté tsz tagjai is, kiknek a munkáját könnyebbé tettem. A* Idei aratásra a tavalyi tapasz­talatok alapján készülök. Azóta is állam­it óan a kunmártoni gépállomáson dolgo­zom és az idén is’ a Zalka Máté tsz-ben aratok gépemmel. Kombájnomat már most gondosan átvizsgálom. Szerelők ja­vították ki a gépet, de saját magam is gondosan átvizsgálcm. Ahhoz, hogy a múlt évinél Jobb ered­ményt érhessék el, munkámat már jó- előre megszerveztem. A gépállomás ve­zetői kijelölték részemre a területet a kunmártoni Zalka Máté tíz kettes bri­gádjánál. Már az egyes táblákat is meg­jelöltük érési sorrendben. Térképes me- netiránytervet is készítettünk. A munka megszervezését megbeszéltem a tsz elnö kével és a kombájn körül dolgozó szö­vetkezeti tagokkal is. így mindannyian tudjuk majd feladatunkat. A szalmát szabályos keresztsorokban rakjuk majd le és így az aratás után a szalmasorok között azonnal meg lehet kezdeni a tar­lóhántást. A szalmát azonnal kazalozzuk, utána csapatunkkal az egész területen elvégezzük a tarlóhántást és a másodve­tést is. Gépállomásunkon ebben az év­ben már négy 'kombájnnal aratunk. Az egyes gépek -között versenyt szervezünk és azt állandóan rendszeresen értékeljük. Én óragrafikonos módszerrel fogok dol­gozni. Elhatároztam, hogy a “napi terv­ben előírt terület végéhez minden haj­nalban, amikor megkezdtem a munkát egy vörös zászlót . tűzök le és amikor ezt elértem, a zászlót fölveszem ma' gamhoz a kombájnra, hadd lássák a szö­vetkezet tagjai és a határban járók, hogy gépem délutánonként már terven felül dolgozik. Ezenkívül minden ötvenholdas tábla learatása után egy-egy vöröscsilla­gost festünk a kombájn oldalára. így, aki ránéz a gépre, máris tudja, hol tartok tervem teljesítésében. Velem együtt másik három kombáj nos társam is seré­nyen készül. Állandóan figyelemmel ki­sírjuk a gabona érését. Alig várjuk, hogy a gépet nekiereszthessük az első táblának. A MEZŐTÚRI Pamutszövőben is ke­ményen küzdenek a Béke Világtanács ülésének tiszteletére tett jelajánlások valóraváltásáért. A lelkes munka leginkább a minőség­ben mutatkozik meg. Bíró Lajosné szövő 119 százalékos tervteljesitése mellett 100 százalékos minőségi munkát végez. Szabó Irén szövő llő százalékkal követi Bíró Lajosnét, ugyancsak kiváló minő­séggel. A szövőnők nem akarnak szégyenben maradni úgy, mint az I. negyedév végén. Fáradhatatlanul tesznek eleget a Eéke Világtanács tiszteletére adott szavuknak. Az elmúlt héten tartották nálunk a szemlét. A bizottság néhány kisebb tűz- rendészeti felszerelési hiányosság kivéte­lével megállapította, hogy jól felkészül­tünk az aratásra. A brigádszállások tisz­taságáért és jó felszereléséért külön di­cséretet kaptunk. Mindenütt pontosan megvannak a takarók, a tiszta lepedők, a szalmazsákok is rendesek. Akad azonban hiányosság is ná­lunk. Dolgozóink közül sokan nem is merik a bérezési rendszert. Ezért mind­nyájan felelősek vagyunk, de elsősorban gépállomásunk vezetői. Mielőtt megkez­dem az aratást, gondosan áttanulmányo­zom a bérezési rendszert, és az óra- grafikonos munkamódszer alkalmiázását. Az aratásig még hátralévő idő alatt úgy akarunk dolgozni, hogy elmondhassuk: jól felkészültünk a gazdag aratásra. Azzal a tudattal látunk majd hozzá a munkához, hogy rajtunk van az ország szeme. A betakarítás csatáját okvetlen megnyerjük. KOLLÁR ISTVÁN, a kunmártoni gépállomás kombáj nvezetője A SZOLNOKI Cukorgyárban egy­szerre ismertté vált Csollák Jó­zsef karbantartó szakmunkás neve. 222 százalékos tervtel.iesítéssel mél­tán vívta ki az elismerést, ö is tudja, hogy a hazánkba érkező békeküldöttek munkáját ezzel tá­mogatja legjobban Tóth Imre segédmunkás is így gondolkodik. Normáját 198 száza­lékra teljesíti. Id. Bede Béla is a béke ügyéért harcol, mikor 135 szá­zalékot teljesít. 'ThéUá-a.VL aJiatyuk {ó-gadni kedved vendégeinket Ä kulturotthonok feladata a nyári mezőgazdasági munkák idején I A VÁLASZTÁS j előtt és a válasz­tás napi in kulturotdionaink bebizonyítot­ták, hogy komoly segítséget tudnak nyújtani a feladatok végrehajtásához. Ebben az időszakban minden községben szemléltető kiállításokat rendeztek, be­mutatták a község fejlődését, a dolgozók megváltozott, megszépült életét szembe­állítva a múlt nyomorával. Kiemelkedő kiállítások voltak a mesterszálJási, zagy- varékasi községi-, a törökmiklósi, kun­mártoni, jászapáti járási-; valamint a mezőtúri és kisújszállási városi kultur- otthonban. A rigmusírás terén is komoly eredményeket értek el a kulturotthonok aktívái. Választási előkészület idején megyénkben 192 helyi jellegű rigmus született. Igen jók és kifejezőek voltak a mezőtúri és az ujszászi kulturotthonok rigmusai. Ezalatt az idő alatt a kultur- agitációs brigádok számszerűen és nem utolsó sorban színvonalban is sokat fej­lődtek. A választási előkészületek idején és a választás napján főbb mint 700 kulturagitációs brigád működött. Az eredmények mellett azonban igen sok komoly hiányossága is volt a vá­lasztási kultpragitációnak. A termelésre és a begyűjtési kötelezettség teljesítésére mozgósító agitációt elhanyagolták. A meglévő hiányosság mellett az eredmé­nyek mégis azt mutatják, megvan az aiapja annak, hogy az előttünk álló [ nagy feladatok végrehajtásában kultur- I otthonaink megállják a helyüket. I | KULTUROTTHONAINK I alkalmazzák [ a nyári mezőgazdasági munkák idején \ a választási agitáció során bevált jó módszereket. Munkájuk gerince a mi­nisztertanács aratásról, tarlóhántásról, be- hordásróL, másodvetésről, cséplésfől, a terménybegyüjtésről hozott határozata legyen. Ezt a nagyjelentőségű határozatot a Szabad Föld vasárnapok előadásain is' mertessék a dolgozó parasztokkal, s ugyanezeken az előadásokon népszerűsít­sék az élenjáró agrotechnikai módszere­ket. Az előadások anyagát szemléltessék megfelelő művészi műsorral, vagy dia­film vetítéssel. Kulturotthonaiinlk fektessenek nagy súlyt a „Harcoljunk minden szem ter­memért" és a „Beadással hazánkat erő­sítjük, a békét védjük" című előadá­sokra. Hangoshíradón és szemléltető agi- táción keresztül népszerűsítsék a Bred- juk-féle gyorscséplést, a termelésben és a beadási 'kötelezettség teljesítésében élenjárókat, a termelőszövetkezetek jó terméseredményei ugyancsak a hangos- híradón és szemléltető agitáción keresz­tül leplezzék le az ellenség aknamunká­ját, a kulákok kártevő tevékenységét, mellyel ebben az esztendőben is meg­próbálják akadályozni az aratás és csép­lés veszteségmentes, gyors elvégzését, a terménybegy üjtés sikerét. Kulturottho- nairik harcoljanak a babona és tévhit ellen, hogy csak Péter Pál-kor lehet az aratást megkezdeni, vagy „csak akkor van jó aratás, ha a bocskor tele van szemmel", mert ezéknek a maradi néze­teknek elterjedését az ellenség, a kulákok segítik elő. k — ......- -1 | A K1GMUSBRIG ADÓKAT | megfele­lően mozgósítsak kulturotthonaink. A rigmusok helyi jellegűek és konkrét tar­talmúak legyenek, ne csak dicsérjenek, hanem bíráljanak is. Kulturotthonainknak döntő feladata, hogy nagyobb segítséget nyújtsanak a termelőszövetkezetekben folyó kultur- munka fellendüléséhez. Szervezzék a ter­melőszövetkezetek kulturmunkáját, irá­nyító munkájukkal hassanak oda, hogy kulturagitációs brigádok alakuljanak egy-egy munkahelyen. Kulturotthonaink és népművelési szer­veink ezeket a feladatokat csak akkor tudják eredményesen elvégezni, ha szo­ros kapcsolatot tartanak elsősorban a pártszervezetekkel, a tömegszervezetekkel, valamint a tanácsok mezőgazdasági, be­gyűjtési osztályaival és ezek állandó- bizottságaivai. A növényápolás, az aratás, a cséplés és a terménybegyüjtés sikere nem füg­getlen a kulturagitációs munkától. Ha kulturotthonaink és kulturmunkásaink jól dolgoznak ebben az időszakban; idő­ben végez dolgozó parasztságunk a nö­vényápolással, gyorsan, szemveszteség nélkül takarítja be a gabonát és késede­lem nélkül teljesíti a beadási kötelezett­ségét. Induljanak tehát kulturotthonaink fo­kozott lelkesedéssel, sok ötlettel, gazdag tapasztalataikkal harcba a kenyércsata győzelméért. KURUCZ ISTVÁN Megyei Tanács Népműv. Osztálya A tiszafüredi tanács tordítson nagyobb gondot a begyűjtésre |a BÉKEHARC JEGYÉBEN! nemes versengés folyik Szolnok és Vas megye között a begyűjtésben a minisztertanács vándorzászlajáért, a dolgozók jobb ellá­tásáért. A verseny jelenlegi szakaszában az ország legjobb békeharcos megyéje címért folyik a verseny. Többheti veze­tés után Vas megye megelőzött bennün­ket. Ez nem kismértékben egyes tana csaink rossz munkájának következménye Lebecsülik a tömegek mozgalmának je lentőségét és nem támaszkodnak a tö­megszervezetek segítségére. llGY VAN t-/-j pl. Tiszafüred köz- ségpen is, ahol a dolgozó parasztok ver- senymozgaJmának mellőzésével — csu pán adminisztratív úton — akarják a begyűjtési terv teljesítését biztosítani Ezért utolsók a megyei versenyben. Nem fektetnek súlyt a versenyvállalások szer vezésére Szelevényen sem. Június 15 előtt alig néhány nappal egyetlen béke- védelmi szerződést sem túdnak felmu­tatni, ugyanakkor pedig a szomszédos CserekszöHőn napról napra növekszik a versenyzők száma. Tiszafüreden a ta­nács vezetői nem tájékoztatják kellőkép­pen a hátralékos dolgozó parasztokat ar­ról a kedvezményről, mellyel kormány­zatunk a félévi beadási kötelezettségek teljesítése mellett lehetőséget ad az ed­dig bármilyen címen kivetett kártérítések törlésére. Az erre vonatkozó ápilis havi felhívá­sok csak most kerültek elő az íróasztal fiókjából és csak most akarták kiadni, amikor már nem csak a tej-, tojás- és baromfi, hanem az esetlegesen még fenn­álló sertés-, vágómarha-, bor- és bur­gonyabeadási hátralék teljesítéséhez is kötve van a kártérítés elengedése. | Tl:v/,v.<i ~.'HX I eddig a 302.570 forint kivetett kártérítésből mindössze 65.565 Ft került törlésre. Ezzel a mu­lasztással nemcsak anyagi kárt okoznak a dolgozó parasztságnak, de egyben gátolják kormányunk dolgozó parasztság felé nyújtott segítő politikájának érvé" . nyesü lését. o Ezek a hiányosságok azonban nem­csak Tiszafüreden állnak fenn, hanem megyénk még jó néhány községében és ennek következménye, hogy az országos begyűjtési versenyben ismét a második % helyen állunk. |a VERSENY | niég nem dőlt el! A június 30-ig hátralevő időt úgy kell ki­használnunk, hogy a versenyben állók és kötelezettségüket becsülettel teljesítő dol­gozó parasztok akaratának megfelelően megyénk a legjobb békeharcos megye legyen. A dolgozó parasztok ezreit kell beszervezni a versenymozgalomba, hogy ezzel munkásosztályunk mellett dolgozó parasztságunk is tettekkel tehessen hi­tet békeakaraita mellett. Ha ez így lesz, akkor békeküldötteink büszkén számol­hatnak be arról, hogy megyénk — az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági megyéje — begyűjtési tervét sikerrel teljesítette, községeink, városaink méltó­képpen kivették részüket a békeharcból, DOBOSI FERENEC Megyei Tanács Begyűjt. Osztály Gyomos a hoki Táncsics tsz földje, mert tagjai kapálás helyeit a piacot járják A Községünkben a Táncsics tsz na­gyon gyengén dolgozik. Szégyen- kezünk is miattuk eleget. Bármi­lyen értekezleten vagy megbeszélé­sen veszek részt, ha rosse példát mond az előadó, a Táncsics tsz min­dig szerepel. A tsz tagjai és a ve­zetők nem csinálnak semmit. Pedig lenne mit tenni. mert közel 800 hold kukoricájuk kapálatlan. s a 90 hold cukorrépának is nagyon hiányzik a munka. A lemaradást nem is igyekeznek pótolni. A tagság csak a piaci na­pokon szorgalmas. A piacra szíve­sen járnak. A mezőtúri és a tisza- ícjdvári országúton egy-egy piaci napon minden második kocsi a Táncsics tsz-é. Minden második ke­rékpáron a tsz tagjai karikáznak. Némely részük csak azért megy. hogy ne kelljen dolgozni. A brigádvezetők nem hogy meg­győznék a tagságot a növényápolás fontosságáról, hanem még maguk is elősegítik a lógást. Kun Sándor, az egyik brigádvezető a minap saját maga szervezte meg a piac látoga­tását. Kocsit szerzett és a brigád tagjaival közösen vonultak a mező- túri piacra, mintegy 55-q^i. A nö­vényápolást éppen így meg tudná szervezni és akkor nem lennének elmaradva. A vezetőség tájékozatlan. sok esetben nem is tud az ilyen ván­dorlásokról. A pártszervezet, a párt­tagság pedig nem elég harcos. Hagyja, hogy hanyagság miatt gyom egye meg a termést, károsod-* ion a tagság és a népgazdaság. Nem mondják el a párttagok, hogy az az 55 ember egy nap 55 hold kukoricát .megkapálhatott vol­na. S miután nem tették, aznap 150 mázsa kukoricával károsították meg saját magukat. Olyan mennyi­ség ez, amiből egyenként közel 3 mázsával jutott volna ősszel több. Értse meg a Táncsics tsz vala-. mennyi tagja. Itt az aratás. Nem lehet tovább aludni. Azonnal lássa­nak munkához. Javítsák ki hibáju­kat és ebben lépvén segítségükre a járási pártbizottság is. Seres Sándor tanácselnök, Héki Egy nagyon kedves levél T egnap a sok levél között Hajdúszoboszlóról is kapott szerkesztőségünk egy levelet. Kíváncsian vettük kezünkbe, ugyan ki írhat Szoboszlóról, hiszen Szoboszló Hajdú megyében van, s szerkesztőségünkhöz általában olyan levelek érkeznek, amelyeket megyénk dolgozói írnak. A géppel írott levelet többen aláírták. Elsőnek Takács Sándor, a karcagi 62/2. Építőipari Vállalat dolgozója. A levél így szól: K ed vés Szolnokmegyei Néplap! Nem mulaszthatom el, hogy meg ne írjam: a mi országunkban érdemes jól dolgozni, mert saját életünkön keresztül érezzük, hogy bennünket, dolgo­zókat mennyire megbecsül kormányunk. Ötvenhárom éves vagyok. A múltban harminc évig dolgoztam egy munka­adónál, de sohasem voltam szabadságon. Mindig csak dolgoztam. Most történt meg először velem, hogy szabadságidőt tölthetek, hogy munkám jutalmául üdü­lőben, hl a hajduszoboszlói SZOT-üdülőben pihenhetek. Szeretettel jogadtak itt, olyan szeretettel, amilyet még nem tapasztaltam sohasem. Az üdülő dolgozói figyelmesek velünk szemben, szobáink ragyogó tiszták és ellátásunkra csak eev szót mondhatok — kitűnő. • Kedves Szolnokmegyei Néplap! Közölje levelemet, lássák dolgozótársaink is, hogy ma érdemes jó munkát végezni. Csak jó munkával tudjuk pártunknak és kormányunknak meghálálni azt a szerető gondoskodást, amellyel bennünket, dol­gozókat körülvesznek. Én és a velem egyszobában lakó elvtársaim megfogadjuk, hogy az üdülőből hazatérve, még nagyobb lendülettel, még több kitartással dol­gozunk, hogy ezzel is elősegítsük a béketábor győzelmét. Éljen a mi szeretett, bölcs vezérünk, tanítónk és édesapánk, a béke első magyar harcosa, Rákosi elvtársi" leidig a levél. Alatta elsőnek Takács Sándor aláírása, s aztán a vele egy szobában lakóké. Patkó József, a Sztálin Vasmű dolgozója, Csep- regi István, a budapesti Kismotor és Gépgyárból került a hajduszoboszlói üdü­lőbe, Lenkei Jenő a budapesti Fogaskerékgyárból, Csasznyi Ferenc Tatabányá­ról, Kemény Jenő az orosházi MÉH Vállalattól, Bállá András a Keletmagyar­országi Közraktárak kisújszállási telepéről, Labanc József a tiszaföldvári föld­művesszövetkezet 2. számú háztartási boHtjából. Galváts János Kistelekről, a földmüvesszövetkezettől. Gara Zsigmondról nem tudjuk, hol lakik, mert nevéhez csak annyit írt, hogy az „ATEX dolgozója". Nagyon kedves levél -ez számunkra. Kívánjuk Takács Sándornak és a levél aláíróinak, pihenjék ki jól magukat a hajduszoboszlói üdülőben, hogy a pihe­nés után újult erővel kezdhessenek ismét munkához — hazánknak, a béke or­szágának építése érdekében!

Next

/
Oldalképek
Tartalom