Szolnok Megyei Néplap, 1953. június (5. évfolyam, 129-153. szám)
1953-06-14 / 140. szám
X SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1953 június 14. NAGY ÉLMÉNYEK — NAGY ÉRZÉSEK /T Béke. — az élet. A kis virágosáért házunk körül, ahol vasárnaponként pihen a család. A fehérhajó anyák könnyeken átütő mosolya, mikor lányuk, fiuk lakodalmán „menyecske-ruhát“ ölt a menyasszony, az apa megértő ba- zsalygása azokban a percekben, mikor a cimborái közt zavartan várakozó vőlegény szemlátomást komolyodik férfivá. Békéről csobog a selymesen hömpölygő Tisza. A 'béke szó ,.b“-betűjére ível az új szolnoki híd. hónaljában a Zagyva torkolattal, ahol a puhán susogó füzek alján munka után halásszuk « csillogó hátú halakat. A béke szót suttogják a játszi szélben 'himbálózó kalászok, mikor zümmögve harap beléjük a kombájn, vagy dobogó szívvel teszi az első ■kaszasuhintást a paraszt. Mintha rózsafavonó simogatna mélyenzen- gő húrokat, olyan szépen muzsikálnak a békéről sztahanovistáink keze alatt az esztergagépe». Béke — e simogató szóban bomlik virágba a mi gazdag, szabad életünk. De. ebben a szóban viharzó gyűlölet is izzik minden ellen, ami az élet/ellensége. Jé' Az élet nevében! Ez sugárzik most arról az emberről, aki velem szemben áll a szolnoki megyei kóréhé? laboratóriumában. Melegbarna szeme kutatóan mélyed el a napfény kévéjébe tartott kémcsövecske tartalmán. Az üvegcsében néhány csepp vér — vegyianyau- gal összekeverve. Az orvos, az ember kutatja az élet ellenségét. Lévai Károly elvtárj áll előttünk, aki hat hónapot töltött Koreában. Az ottani Rákosi Mátyás kórház egyik orvosaként a békeszerető magyar népet képviselte, n békeharc első soraiban küzdött — az életért — a halál ellen. Derűsbarna arcára, magas homlokára ott véste a harc a szigorú vonást, amellyel most is a kórokozót, a bajthozót keresi. * Hat hónap — és ezernyi egész életre szóló tapasztalat, erőgyűjtés! Hősi munkában eltöltött hat hónap — 1952 márciusától októberéig. Szívét mindvégig a magasztos megbízatás hevítette. Érezte, hogy aki Koreában lép a küzdőtérre, annak élete egy darabjává vélik a világ minden becsületes emberéig elérő óriási lobogónak, a béke szent zászlajának. Ott leng, repül ez a zászló a földkerekség felett s az emberiség piroslón lüktető szíve tartja állandó reflektorfényben. Úgy dolgozott — szívét- lelkét beleöntve a küzdelembe — Lévaj elvtárs is. hogy e lobogó dagadó selymén parányi folt se essen. * Korea — Magyarország. Mily közel volt egymáshoz nap mint nap a több mint tízezer kilométer ellenére. A párt. a magyar nép szíve, a magyar tájak lelke érezhetővé vált Phenjanban is. Felemelő érzéssel nézte a földalatti színházban száz és száz koreai hőssel a magyar filmeket. ,.Déryné“-t, a „Tűzke- resztség“-et — s a híradóban tündöklő fővárosunk panorámáját. A Duna kék szalagját, parlamentünk csipkés tornyait. Hogy lehetne elfelejteni azt a forró, lélekzetvisz- szafojtó csendet, mikor megjelent a mozivásznon az erdőkoszorúzta, hegyes-völgyes budai táj. Kacagó virágok, tölgyek, akácok integettek á egy szorosak ismerős zsivaj ömlött el a phenjani mo?itermen. Ragyogó feketeszemű koreai gyerekek mosolyogtak a vászonról az otthonért. a meghitt tűzhelyért harcoló apakra. anyákra: a budapesti Kim ír Szén iskola apró növendékei, akik anyanyelvükön tanulnak második hazájukban. Az apróságok tekintete még a nézőkön függ, de már kedves várakozás csillan bennük. Csilingelő nevetéssel szaladnak odébb. arra. ahonnét az édesapa. a szeretett férfi közeledik feléjük. Kerek, vidám arcából, a vastagívű szemöldök alól szere- tetet sugárzóan mosolyog a kicsinyekre a magyar nép atyjának csillogó szeme. „Rákosi!“ — »Nagybátyánk!« — így hívják Koreában - »Manze! Man- ze! — »Éljen!« — zúg fel a koreai nézők serege s a gyilkos bombázásokért. a baktériumbombákéit ezerszeresen megfizető harcosok arcán patakzik a köny. — Rákosi elvtárs átöleli a köréje sereglő gyermekeket, ezt szavával simogatja. amazt kezével. Hangja összevegyül a vékonyka. gyerekcsicsergéssel. Meg-megáll, lépdel közöttük, gyöngéden cirógatja őket. — akár az aranykalászokat a búzamező szélén. — Együtt dobog Korea és Magyarország szíve. * Rákosi elvtárs nagyszerű fiait, lányait, a Rákosi Mátyás kórház orvosait, műtősnőit s velük a magyar népet nagyon megszerették a koreaiak. Mi mást bizonyítana az. hogy ha például Phenjan utcáin idegent látnak, sok esetben ismeretlenül rámondják: » vengría tho- mur« — magyar elvtárs. Lévai elvtárs most is érzi kezén a gyerekhad csimpaszkodó szorítását, hallja üdvözlésüket: »szerbuszi!« »szerbusza!«. Emlékezetében őrzi a felnőttek hálás pillantását, akik — ottani szokás szerint megállva, meghajolva köszöntötték, ha vele találkoztak. A testvéri szeretet edesnette meg azt a darab kenyeret, amit egy-egy szörnyű bombázás után megosztottak egymással. A hős baj társ megbecsülését jelentette az a három-négy szem szilva vagy alig érett szellő, amit mint első termést vittek ajándékba a »magyar elvtársnak«. Lehet-e a nép iránti hűség, a hazaszeretet olyan példáit elfelejteni, mint mikor a karjait elvesztett koreai harcos a vállán vitte be leszakított lábú baj társát a Rákosi Mátyás-kórházba?! Nincs szó. ami kifejezze a kis iskoláslányok hősiességét, akik éjszaka, bombázás . poklában hordták hordágyon a sebesülteket a kötözőhelyre. Ki ne gondolt volna saját gyermekére, ha a kórház padlójára fektetett rengeteg összeroncsolt ember között meglátja azt a félelembe dermedt szemű csöppséget, aki elfehéredett arccal nezte-nezte kínokban vergődő anyját, »kinek ölelő karját vállból tépte le a napalm-bomba. Az összefogás legyőzhetetlenségét példázta az a hőstett is, amit szeretett parancsnokuk megmentéséért véghezvittek katonái. Megfigyelőhelyén érte találat a parancsnokot s nagy vérveszteséggel vitték kórházba. Egyszerű harcosok, tisztek, őrmesterek 15—16 km-ről futva igyekeztek elérni a mentőhelyre, hogy vérátömlesztéssel segítsenek. Többen jöttek, mert nem lehetett tudni, parancsnokuk milyen vércsoportba tartozik. Mire odaértek, meghalt a hős. Bajtársai a legszentebb bosszú lángjától fűtve fordultak nyomban vissza a tűzvonalba. * Lévai elvtárs az ablak felé fordul. Fehér köpenyén, deresedő halántékán békésen villan a júniusi napsugár. Szeme Letéved a szolnoki kórház-park dús fáira, a sétányokon levegőző betegekre. Szeme, lelke egyszerre látja most az eléje táruló képet s az emlékeket. ,.. Milyen új értelmet kapott kint a „Hazádnak rendületlenül?“ Milyen világossá vált, hogy a koreaiak vére azért is öntözi saját hazájuk földjét, hogy idehaza, a mezőtúri Futó-u. 6. sz. ház, előtt zavartalanul nyíljon a rózsa. Jászberényben békésen zúgjanak a gépek s hogy Tiszafüreden a Hámán Kató tszcs asszonyai dalolva süthessék a domború cipót. * Mezőtúr—Korea. Közben a hatalmas Szovjetunió. Kína. Mandzsúria. Az a csodálatos május elseje Pekingben, az ősfalú./ ősi kultúrájú világvárosban. Az emelvényen nem messze Mao Ce-Tung elytárs komoly. mégis örökmosplyú arcával, a 475 millió kínai dolgozó ereiét tükröző nyugalmával. A menetben a magyar kulturális küldöttség, melynek műsoráért 40 percre megáll az embertömeg. Egyszeresek kiválik közülük egy bőingujjú magyar bácsi s viszi népünk ajándékát a párt nagy harcosának. Magasztos percek. Mao Ce-Tung elv- társ kezében felröppen a nemzetiszínű magyar lobogó. Lengeti a tömeg felé. EzerMől szárnyal a kiáltás: „Szunnyali!“ Magyar!... Lévai elvtárs akkor is határozottan érezte: a kiáltás összefolyik a magyar földön harsogó éljenekkel, ütemes Mao Ce-Tung !-kiáltásokkal. Képzelete elszállt a finomművű, ősi pagodák, tornyos, karcsú tetejű kínai házak, rizsföldek, évezredes falak, lomha tevék léptétől, autók vágtájától porzó végtelen ország-, utak felett — haza. A szellő elvitte neki a hazai orgonák, erdők .folyók, gabonaföldek, a gyárak füstjének illatát. Minden izével érezte: a győzelem a miénk, önzetlen barátságban, testvéri szövetségben összefogott népeké. • Mezőtúr—Szovjetunió—Moszkva. Repülőút a Bajkál-tó felett. Gigantikus építkezések, a sztálini öntözőművek ... A Leni n-mauzólaum- ban. Milliók lépdelnek a Forradalom atyja koporsójánál. Mily gigászi erő árad most is a domború homlokból, milyen erőssé teszik az embert az eskü szavai: „Mikor eltávozott tőlünk. 'Lenin elvtárs örökbe hagyta ránk.“ A Kremlben. Megfordult abban az impozáns, de egyszerű tanácsteremben. ahol a XIX. Pártkongresszust tartották. Ült a rövid íróasztal mellett, ahol Sztálin elvtárs hallgatta hűséges társa. Malenkov elvtárs beszédét. Ott látta gondolatban maga mellett, amint állát tenyerébe hajtva ül. gondolkozik. Jö- vendőt-látó szeme, ezüstös haja. álla, homloka, keze . csupa figyelem. Szeme a történelmi párton őrködik. Látja a Történelmet, a nagy Törvény győzelmét, melynek kivívásához nagy művét adta a emberiségnek. ... Sztálin elvtárs feláll, beszélni kezd. Szava a történelem bizonysága arról, hogy minden nép boldogsága eljön egyszer. Harmincöt éve egyetlenegy párt volt csak: a Rohambrigád. S most Koreától Csehszlovákiáig — mi magyarok is büszkén tűzhetjük k|> mellünkre a kitüntető nevet.... * Lévai Károly kórházi főorvos nagy élményeket, nagy érzéseket ismert meg hat hónap alatt. A győzelemhez, ami ma már a népek ajtaján kopogtat. — a párt, Rákosi elvtárs, a magyar nép a Rákosi Mátyás-kórház orvosainak segítsége is hozzájárul. Benne van már a koreai hadifogolvkérdésben létrejött egyezmény aláírásában is. A Béke Világtanács budapesti ülésén milliónyi hőstettből kovácsolják a küldöttek a népek ragyogó jövőjét, melyről Sztálin elvtárs mondott örök szavakat s amit Ö hagyott örökül az emberiségre. Tóth István. Jlaudezcnnk ifjúk a békééit fshjtat&tt hal'd ól A SZOLKOKVIDÉKI KiskereskcdeL mi Vállalat békebizot tsága a dolgozók1 nevében a/. alábbi táviratot küldte az Országom Béketanácan<ak: »Mi, a Bzd. nokvidéki Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói mélységes felháborodással értesülünk a két békehiUTo*. a, lftweti- be-rarbáznspár «Honi gaztettről, A világ becsülő is dolgozóival együttérez ve mi is tiltakozunk az ítélet végrehajtás« ellen éf egy ütlérzésiioket, s a békéért való rendíthetetlen kiállásunkat jó munkánkkal fejezzük ki». ■x* A TISZABURAI dolgozók lelkesen készülnek a Béke Vlligt anáes budapesti ülésének megünneplésére. Közjjp- *:»«kbeti eddig 2» dolgozó paraszt tett "Jajáulást. Vállalták, bogy félévi« **- >!ve egéazévI tej, tojás, baromfi és a beadási kötelezettségüknek eleget >n*k. A Jól teljesítők soraiban ta- - jutjuk Cseppentő Ferenc, ifj. Kádár ifi. Szefeenyi Lajos és Gátló egyénileg dolgozó parasztokat í sorolhatnánk tovább azoknak a siUete# dolgozóknak nevét, akik Mi é s tudják, ml a kötelességük ál- '-m im U kai szemben. Látják a »eke •rtsrlanács illésének Jelentőségét, s •mek tiszteletére teljesítik eáilalásai- si. (Ifj. Gál Zslsmund, Tlszebura.) *"iliöMMEL olvastuk a lapon kereess- < Jk»--' *■ vil'iir l-a-aUih bókulinrcosai jönnek hazánk fővárosába, hogy tárgyalják a béke ügyét. A torié- uelsm öoraji nem volt annyi ember, aki békét kívánt volna, mint ma. Hókét akarnak a gyermekek, az anyák, az alkotó én építő emberek. Bőkét akar a koreai nép a gyarmati or*>zá*rok népei 8 mégis a ka-'Inak olyan elvetem«* riettgyilkosok, akik gyűlölik a sM)rg(**> kezek munkáját, akik gyűlölik az építést, s a gyermekek arcán viruló boldog mosolyt. Hiába minden tettük és próbálkozásuk. Xap mini nap erősödik n béketábor — élén a. Hzovjetuníóval, s mi tudjuk, győz a béke. Mi, papírgyári béke harcolok elhatároztuk, hogy június 8-tól l'rig békeőrséget tartunk. Megálljuk helyünket a XI. negyedévi terv' teljesítésért folyó harcban Y'au- nak köziünk igen kiváló dolgozók: így Pa.pp Dániel és B. Simon József géplakatosok. És nem maradnak le a női munkások «em. Xagy Ilona, Fekete Mária. BJaskovicg Klára ég .láger Kr_ ezébet VáY. 2<W százalékot toi.iesítenek- Míndnyájan azért harcolunk, hogy több és ;i<>!>b minőségű papírt adhassunk hazánknak, a béke országának. (Cérczy Jenő, Szolnok Papírgyár.) * A «2/1 fiz. ÉPÍTŐIPARI Vállalat fl/13 sz munkák'elvének dolgozói a B;k* VHágtíináes iitéséirek tiszt “leiére Békemü-szakban az alábbi munkák végzését vállalják: A Vl/k. 1—2 sx. epülétén az alaphetonpUléreket és téglapilléreket befej«:sik. s az épületet átadják az ácsoknak zsaluzás végett. Az ácsok iS-ére teljesen befejezik a zsaluzás! munkát. A 7£J/a épület alapozási munkálatait J5«ére szintén befejezik. Ehhez 3840 munkaóra szükséges, de a dolgozók vállalták, hogy 3IÍÍÖ óra alatt elvégzik (Barna Antal, munkahelyi megbízott, Szolnok.) TETTEKKEL bizonyítjuk be. hogy nem háborút, hanem békét akarunk és független szocialista Magyarországban akarunk dolgozni, építeni. A mezőgazdasági munkák sikeres végzése, a növényápolásban muíalfcei%ó lendület. mliuJ-niiad a béke ügye melletti állásunkról tesz tanúbizonyságot Eddig befejeztük a tengeri gépi kapálását, a cukorrépa egy elését, takar- mán y íé* őség ein k betakarítását. A m un. kaieadülef családtagjainkat önkéntes műnké baáDásra serkentette, fizv. Kovács Isivé »né. Máiké József né. özv. Tóvizl Istvánn». JF5 Tóth Sándorné. Szepesi János né. Í<J. Gál István né Gél Péterié. Kispal Mlbályné, Pintér Jánosné a ré*me$ryeiés és a tengeriVa- pálás terén példám o a tó munkát vé- fí&f.tvlí. Xeniesak óhajtják a békét, b»- szívó* munkává5 baree-na k Is (Tóvizl István, Kengyel. Sallai nem rte A kunmártoni járás dolgozói elküldték ajándékaikat a béke legjobb harcosainak |iJOlAj<JZO!NK | nemcsak, hogy szeretik a beket, de megtanultak küzdeni is érte a földeken, a gyárakban s minden munkaterületen. Mint a jó házigaz- cláshoz illik, most méltóképpen fogadják szeretett, kedves vendégeinket. A jó munkán kívül levelek, ajándékok ezrei vei várták, a világ békeharcosait. Megyénkben elsőként a kunmártoni járás indította útnak Budapesrte az ajándékokat. Minden darab hű kifejezője a dolgozók békeszeretetének. A cibakhizi békeharcosok Pak Den Aj-nak, a koreai küldöttnek készítettek világoskék selyemből béketarisznyát, melyre mezei virágot és aranyló búza- kalászt hímeztek. A tarisznyában levelek vannak. — Drága koreai testvéreink! — írja Hegyes Ilona DISZ-tag. — Ne csüggedjetek el egy pillanatra se*m a nehéz harcban, mert az igazság a ti oldalatokon van. Győzni jogtok és. akkor olyan boldogan élhettek, mint most mi. | A mZAKURTl DOLGOZÓK | fehér selyembrokárbói készítettek tarisznyát, melyet nemzeti színű fonállal és virágosra hímeztek. Sok-sok teljesített békevédelmi szerződés tölti meg a tarisznyát.-— Kétholdas parasztasszony vagyok, jó munkámmal védem a békét. Már háromszor kapáltam, mert 200 százalékra akarom teljesíteni beadásomat — írja Király Andrásné. Molnár László arról számol be, hogy egészévi tojás-, ba- rc-mfibaadásának eleget tett. Kéri a Béke Víiágtanács tagjait, tegyenek még mindent a Rosenberg-házrspár megmentéséért. Özv. Hajdú Istvánná megírja, hogy egészévi tojás-, baromfibeadásának s háromnegyedévi adófizetést kötelezettségének eleget tett. Ezzel küzd a békéért. A cserkeszöllői békeharcosok ^kék selyemből készült bé-ketarisznyáján ez áll: ,.Békéért harcolunk", s ezt az üzenetet a mellékelt teljesített békeszerződések igazolják. | A CSER AI HARCOS TSZ~| dolgozói Martin Andersen. Nexőnek, a dán küldöttnek készítettek béketarisznyát, melyben gyermekeket ábrázoló levelezőlapokon küldik üzeneteiket. — Jól tudom, ha jobban dolgozom a békét védem. Ezért van már 318 munka, egységem. ígérem Önnek, hogy év végére 600 lesz — írja Boldizsár István. — Én már 70 éves vagyok, de békénkért 150 munkaegységet teljesítek — küldi üdvözletét Sáros Lajos. A csépai Alkotmány tsz kék selyembot készített albumot, melyben dolgozók levelei vannak. Magó Erzsébet édesanyjával együtt írja le egyik levélben szép életüket. • Mészáros Mária V. osztályos tanuló arról számol be, hogy bár szülein kívül már két testvére dolgozik a tsz-ben, most vizsgák után iskolástestvéreivel ők :s a földeken küzdenek a békéért. Tizen testvérek, vart munkáskéz bőven. — így akarjuk bebizonyítani, hogy mi is a béke hil katonái vagyunk — fejezi be levelét. A tiszasasí Rákóczi tszcs egy szép piros szívvel tolmácsolja meleg szerete- íát, forró üdvözletét a koreai békeh.ircosoknak. KUNMARfON község dolgozói több ajándékkal kedveskednek vendégeinknek. A mezőgazdasági felszerelést gyártó KTSZ tulipánosládát küld. A bőripari KTSZ szép, magyarosan hímzett papucsot készített. A községi tanács dolgozói nemzeti színnel díszített béketarisznyát küldtek. Az állami gazdaság két bé-ketarísznyájában teljesített béke- szerződések vannak. Földi Margit munkacsapata megígéri, hogy az eddigi 150 százalékos teljesítményét 200 százalékra emeli. A DISZ-fiatalok külön ajándékot készítettek: egy csillagot gyapotból. Nehéz lenne eldönteni, hogy melyik a legszebb ajándék. Talán az a hatalmas, szépen berámázott, hímzett térkép, melyet a járás dolgozói közösen küldenek Li-Te-Csuan békeharcosnak. Hímzett kis házikók, vilianypóznik, vasútvonalak mutatják be, mi mindent kapott a járás a felszabadulás óta. Az ajándékhoz levelet mellékeltek sok-sok békesze-' retó' dolgozó aláírásával. Az ajándékokat békeharcos édesanyák; édesapák készítették. Minden egyes apró virággal, melyet hímeztek, minden ecset- vonással szívük őszinte, meleg szeretetét küldik drága vendégeinknek, a világ békéjéért küzdő legjcjzb harcosoknak. A bátorság és hősiesség filmje „Támadás 6.25-kor66 Jelenet a filmből A Nagy Honvédő Háborúban a du szovjet emberek tíz. és százezrei frontokon és hátországban a bátorság és a hősiesség ragyogó tetteit hajtották végre. A szocialista haza olyan rettenthetetlen hőtöket, izzó hazaszereteti és az ellenséget mélységesen gyűlölő és megvető . embereket nevelt, mint amilyen Alekszandr Matroszov, a legendáshírű komszomolista volt. A hősök neveit gyorsan szárnyra kapja a szél, messzire viszi a földön. •— Bátor harcosoknak, hősöknek maradandó emléket állítani, dicső tettüket az uióko, számára példaként jegyezni, megtisztelő és szép faladat. Ezt a szép és dicső tettet vállalta magára a szovjet filmművésze! mikor elkészítette a Matroizov hőstettéről szóló „TÁMADÁS 6.2Ő-KOR" Egy kora reggeli napon nagy támadást indított a szovjet hadsereg a német kézen lévő Csernuska falu ellen. A nácik tartották magukat. Gyilkos tüzűk erősen megritkította a szovjet harcosok sorait, Matroszov vállalta, megsemmisíti a német géppuskajészket, hogy szabaddá tegye az előrenyomulást a szovjet hadsereg számára. Hősiesen harcolt. Már utolsó töltényét is kilőtte utolsó gránátját is az ellenség jelé hajította, de a német jegyver még mindig tüzelt. Ekkor Ma/rozov hirtelen mozdulattal az ellenséges géppuskára vetette magát. A szovjet hadseregnek site. rillt felszabadítania Csernuskát, sikerült kiűzni a kis faluból a német betolakodókat. Alekszandr Matroszov az életét adta ezért. című filmjét. M it tett Matroszov. az egyszerű katona? Mivel írta he arany betűkkel nevét a szoijet nép történelmébe? Szása Matroszov, az újai ipari tanuló iskola hallgatója, a háború legkegyetle- nebb időszakában önként jelentkezett harcolni. Hamarosan komoly és veszélyes feladattal bízták meg. Az ellenség hálj. ban kellett felderítő munkát végeznie. A fiatal katona győzniakarása erősebb volt a jejelemnél. Munkáját siker koronázta, eh égette a ráhízott harci feladatot. A fű már régen elfonnyadt sírja fe- du leit. Je a Szovjetunióban és szerte a világon a becsületes, htkeszerető emberek úgy beszélnek róla, úgy gondolnak rá, mintha ma is élne. A szinkronizált, magyar beszédhanggal bemutatásra kerülő „TÁMADÁS 6.23. KOR" új hősöket fog nevelni orszá- ■iunkban is. Olyan embereket, akik a munka frontján, a haza védelmében egyaránt méltók a sztálini ,.rohambr-gád" •térire. A filméi a szolnoki Vörös Csillag mozgóban VI. 13-től 17-ig mutatják be. )
