Szolnok Megyei Néplap, 1953. június (5. évfolyam, 129-153. szám)

1953-06-13 / 139. szám

Síűhwkm&má I A MEGYEI PÁRTBIZ OTTSÁGVÉS A MEGYEI T A N :A 0 S LAPJA I. évfolyam, 139. szám Ara 50 fillér 1933. június 13., szombat / I A MAI SZÄMBAN: Ne fojtsa el az alulról jövő bírálatot a kunhegyest Vörös Október tsz vezetősége (3 old.) Tavaszi szemle a tiszasülyi állami gazdaságban (2 old.) Meleg szeretettel a világ békeharcosainak. (3 old.) Békegyűlés a cibakházi Vörös Október tsz-ben (3 old.) L___—--------------------------------­j dl nPákúezi-szaba ds áq h ate. 250 éoes éofótclniáfára ÍV emzetünk történelmének dicsőséges napjaira emlékezik dolgozó népünk országszerte. 1703 június 16'án lépte át Rákóczi Magyarország hatá­rát, hogy az Esze Tamás vezetése alatt elébe siető jobbágyseregek élére álljon. „Rákóczi Ferenc megtette azt, amit soha magyar főúr, sem előtte,; sem ő utána nem mert megtenni: élére állt a felkelő parasztoknak, kisnemeseknek, meg­indította a dicsőséges kuruc szabadságharcot." Már 1703 tavaszán felkeresték őt Lengyelországban a jobbágyság képviselői, akiket vezetőjük, Esze Tamás, tarpai jobbágy küldött; hogy előadják mérhetetlen nyomorukat, kétségbeesésü­ket, mely arra sürgeti őket, hogy fegyvert fogjanak. A nép jól választott: olyan embert nyert meg vezérének, aki méltán írhatta Emlékiratai-ban: „... Minden cselekedetem célja kizárólag a szabadság szeretete volt és az a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszabadítsam. Bátorított és erősített az a szándék, hogy megérdemeljem a nép bizalmát és szeretelét,.." A nép megérezte, hogy jó kezekbe teszi le sorsát Azért fogadta már a határon olyan szeretettel és lelkesedéssel Rákóczit, akit őszintén meghatott ez 1 ragaszkodás és szeretet Milyen részletesen és pontosan írja meg ezt később: „ ... érkezésem híre elterjedt a munkácsi hercegségben és alig lehetett elíép. zelni azt a buzgalmat és örömöt, amely a népet mindenfelől hozzám vonzotta. Bandákban jöttek, kenyeret, húst és más szükséges élelmiszereket hoztak. Ezeket az embereket feleségeik és gyerekeik kísérték és amikor messziről megláttak engem, letérdeltek ... Bőven hullatták örömkönnyeiket és ez kifakasztotta az én könnyeimet is. E nép buzgalmának és szeretetének nem volt elég, hogy képes­sége szerint ellátott élelmiszerrel, hanem hazaküldtek asszonyaikat és gyerme­keiket, beálltak katonáim közé és sohasem hagytak el. Puskák hiányában kardok­kal, vasvillákkal és kaszákkal fegyverkeztek fel és kijelentették, hogy velem akarnak élni-halni.” A szabadság széle végigzúgott az országon és a nép tömegesen állt Rákóczi zászlaja alá. Megmozdult az egész Tiszántúl. Nemcsak az első győzel­mek híre lelkesített hanem Rákóczi kiáltványa is, amely szájról szájra járt és fegyverbe szólított „minden igaz, hazasszerető és édes országunk dicsőséges szabadságát óhajtó, egyházi és világi, nemes és nemtelen, fegyverviselő és ott- bonlakó igaz magyart... a képtelenül hatalmaskodó, zaklató, porcióztató, adóz­tató^ nemesi szabadságunkat rongáló, igaz régi törvényeinket, jussainkat meg­vető, jószágainkat hatalmasan foglaló ét fogyasztó, becsületünket tapadó, sónkat, kenyerünket elvevő, életünkön uralkodó s kegyetlenkedő birodalom ellen.. Ebben a kiáltványban Rákóczi igyekezett az ország minden — hazáját szerető népét öszefogni, de a jobbágyság felé még külön ígéretet is tesz: „Valaki fegyvert köt a szegény magyar nemzetnek igájja alól felszabadítására. ' mindenféle úr dolgától, adózástól és szerjárástól felszabadíttatik." Nemcsak a Tiszántúl, hanem az Alföld is megmozdult a hívó szóra. A marosszéki jobbá­gyok írják a Fejedelemnek: ... mü is azért szegény igaviselő jobbágyok az mü kegyelmes urunk mellett készek vagyunk életünk fóliáig szolgálni az orszá­got és fejedelmet..." A kuruc seregek létszáma rohamosan nőtt. Hamarosan kezükbe kerül az egész Tiszántúl. 1703 szeptember 10-én már Szolnok várát veszik ostrom alá. Deák Ferenc, Várady János, Borbély Balázs és Szőcs János ezereskapitányok szeptember 21-én kemény ostrom után a helyi lakosság támo­gatásával fényes nappal, délután 5 órakor foglalják el az ágyúkkal is jól fel­szerelt várat. A jászkunok is örömmel sereglenek a Fejedelem zászlaja alá,' hiszen a Habsburgok 1702-ben az egész Jászkunságot eladták a Német Lovagrendnek. Nem tekintve ősi szabadságukat, kíméletlen helyzetbe juttatták őket. A Rákóczi- szabadságharc az ő szabadságukat is jelentette. Ezért fogadta megyénk népe is szívébe Rákóczit. Az egykorú kuruc ének visszatükrözi ezeknek a diadalmas napoknak hangulatát; „Pl oh át magyar kapjad az üdől. Mert mutatott Isten immár főt; Szép hazádérti kedvesidért Te mért szánnál ontani vért, Ne sarcolj, csak harcolj Nem sarcolás, zsákmányolás, hanem a szabadság kivívása volt a kuruc sereg célja. Ez vitte diadalra fegyvereiket. A sikerek hatására nemcsak a nemesség, hanem a főurak egy része is Rákóczi táborához csatlakozott. Ezek kezébe csú­szott át lassanként a vezetés. Esze Tamás, Bottyán János csak kisebb egységek­kel harcolhatott, pedig katonai vezetésre sokkal alkalmasabbak voltak mások­nál. Hiszen: „Esze Tamás; a kuruc harcok kezdeményezője és a Vak Bottyán vezette parasztseregek megfutamították az akkori idők legjobb osztrák táborno­kainak csapatait". (Farkas Mihály.) A főúri vezetés hibáinak következtében nem tudtak megsemmisítő csapást mérni a kurucok az osztrák hadseregre. Ennek a szabadságharcnak az emléke benne él minden szabadságszerető magyar szívében. Különösen Szolnok megye volt a múltban is az, amelyik soha sem feledkezett meg Rákócziról. Mezőtúr, Turkeve; Karcag jobbágyai, még az 1735-ös Péro-féle felkelés és az 1753'as Törő Pál-féle mozgalom szervezésénél is Rákóczit várták vissza. Nem is akarták elhinni, hogy Rákóczi meghalt. Egyre várták; hogy megjelenik körükben, kibontja ;,Szabadságért" feliratú zászlaját és vissza is szerzi a szabadságot. Az évforduló alkalmával szerte *z országban komoly megemlékezéseik és ünnepségek lesznek. Budapesten nagyszabású Rákóczi-kiállítás nyílik. A Törté­nész-kongresszuson értékes előadások méltatták a Rákóczi-szahadságharc jelen­tőségét. Sárospatakon, a Rákóczi-várban, nagyszabású ünnepség és kiállítás lesz. Szolnok város és Szolnok megye szeptemberben rendezi meg a Rákóczi- ünnepségeket, a szolnoki vár elfoglalásának évfordulójával kapcsolatban; mert számunkra külön jelentősége van annak a ténynek, hogy a kuruc sereg a helyi lakosság segítségével vette komoly ostrom után birtokba a gyűlölt osztrákok­tól védett várat. Városukat és szülőföldjüket szerető szolnokiak megmutatták a vár gyenge pontjait, a Zagyva jó átkelőhelyeit, segítettek létrákat össze­szedni és csinálni a falak megmászásához. S akkor egy váratlan pillanatban három oldalról rohanták meg a várat a kurucok és rövid, elkeseredett harc után ki is tűzték a Fejedelem zászlaját a vár fokára. Ünnepeljük ezt az évfordulót őszinte örömmel! Lapozzuk át Rákóczi emlék­iratait,' a kuruckor költészetét! Foglalkozzunk Esze Tamás, Vak Bottyán és a többi kuruc vitéz életével! S merítsünk belőle példát, hogyan kell a hazát, a szülőföldünket, a szabadságunkat szeretni és küzdeni érte. Farkas Mihály elv­társ mondotta a II. pártkongresszuson tartott előadásában; hogy ,,A magyar múlt nagy szabadságharcosa és haladó hadvezéreként él népünk szívében II. Rákóczi Ferenc, a Habsburgok ellen folytatott igazságos háború legendás kato­nai és politikai vezetője”. Nem véletlen, hogy Rákosi elvtárs irányította figyelmünket a Rákóczl-sm- badságharc hagyományaira, ma; amikor dolgozó népünk „évszázadok óta először rendelkezhet szabadon gazdaságával munkaerejével, kultúrájával és évszázadok éta először fordul elő, hogy felemelkedését nem gátolják, hanem támogatják a szomszédok, elősegíti a nemzetközi helyzet”, így „amiért hiába küzdöttek Rá­kóczi kurucai, Kossuth honvédéi, az 1919-es forradalom vörös katonái, azoknak a céloknak az elérését most a történelem lehetővé telte.” A mezőtúri Gépesítési Technikum építői új munkasikerekkel köszöntik a békemozgalom élharcosait azánk nemcsak korszerű iparral, hanem fejlett mező­gazdasággal rendelkező országgá válik az ötéves terv végére. Ezt segíti megyénkben az az építkezés is, ami Mezőtúron történik. A nagy gépszín ajtói sarkig nyitva van­nak. A gépműhelyben a padlóbetonból mint apró gombák emelkednek ki az anyáscsavarok. Ezek rögzítik majd a meg­munkáló gépeket. Néhány hónap múlva már elfoglalják gyönyörű fellegvárukat a környékbeli házakban tanuló Mező- gazdasági Gépészeti Technikum hallgatói. A koszorúban elhelyezkedő házak, műhelyek közepén emelkedik a tanépület. Már az alapok elkészültek a múlt héten, mikor váratlanul sötét felhő takarta el a napot. A le­vegő is gyorsan lehűlt. Kezében szerszámmal, ruhával min­denki fedél alá sietett. Nem szemerkéléssel kezdődött az eső, hanem egyenesen ömlött, mintha dézsából zúdították volna. — Cudar idő volt — emlékezik vissza Tóth András segédmunkás. — Az alap sziget elést körös-körül ellepte a viz, a föld omlott, mintha rázták volna a talajt. A lépcső- házalapnál valóságos tó keletkezett. Nyolc köbméter vizet és öt köbméter iszapot kellett kimerni. — Alig száradtunk meg, pénteken folytatódott az eső­zés. Már kezdtünk aggódni a felajánlott munkaórák miatt. Azt ígértük ugyanis, hogy mintegy 100 órával rövidebb idő alatt befejezzük a júniusi tervet. ilyen alkalomból született a vállalás? — érdeklő­dünk. — Már korábban olvastuk, hogy nagy békeesemény lesz a fővárosban. A Béke Világtanács vezér­kara ül majd össze. Ebből az alkalomból tettünk felaján­lást. Tudjuk, hogy Hja Erenburg — akit cikkein keresztül ismert a brigádunk és a többi békeharcos — a mi nevünk­ben is szól majd. Azt kérjük tőlük, követeljék nevünkben is. hogy hazánkat vegyék fel az ENSZ-be, engedjék szabadon a Rosenberg-házaspárt. A mi brigádunk ezalatt itt az építésnél tesz hitet a béke mellett — tolmácsolja a dolgozók gondo­latát Tóth elvtárs. — Úgy lesz — felelik röviden a többiek. — Az idősebbek sokszor még rajtunk is túltesznek — említi Tóth elvtárs. — Felosztjuk a munkát. Ha betono­zunk, ők adagolnak, ez több figyelmet kíván. A napokban alig győztük őket, pedig mi voltunk többen. Tóth Andás nyolctagú segédmunkás brigádja átlagosat.t 130 százalékot teljesít most. Boldogan dolgoznak mindnyá­jan, mert nem kell félniök a kilátástalan holnaptól. —• Büszkeség is ezt a technikumot építeni — szólal meg újra Tóth elvtárs —, lassan három legény fiam lesz. Lehet, hogf ők is ebbe az iskolába járnak majd. Októberben kezdődik meg a tanítás az újonnan létesí­tett iskolában. Már meg is érkeztek az első vasmegmunkáló gépek. Mezőtúri kubikosok, dolgozó parasztok gyermekei tanulnak majd rajta. Száz-százhúsz, jólképzett technikust ad majd évenkint mezőgazdaságunknak a technikum. Ezek a szakemberek irányítják majd gépállomásaink, állami gazda­ságaink mezőgazdasági gépeinek munkáját. A részükre épülő nagyszerű iskola, mely műhelyekkel, világos tantermekkel, laboratóriummal rendelkezik, szeretettel várja ősszel a fiata­lokat. BÉKEHARC A FÖLDEKEN Idei jó munkánk eddigi gyümölcse a 18.000 Ft termelési előleg Mi, a rákóczifalvai II. Rákóczi Ferenc tszcs tagjai mindig becsü­lettel igyekeztünk teljesíteni pár­tunk és kormányunk felhívását, illetve rendelkezéseit. Csoportunk tagsága már a választási békever­senybe is nagy lelkesedéssel kap­csolódott be és lói megállta helyét. Most. amikor szerte az országban a városok és falvak népe büszke örömmel készül a nemzetközi béke­mozgalom legkiválóbb harcosainak budapesti találkozójára, csoportunk tagjai még nagyobb lelkesedéssel láttak munkához. Tagjaink szívében elevenen él­nek Rákosi elvtárs szavai: „A béke megvédésének nálunk mindenki közvetlen harcosa, aki jól végzi munkáját.“ Ezért indultunk harcba a növény- ápolás csatájának győzelméért, a magasabb termésért. Cukorrépánkat már május 17-re kiegyeltük és megkapáltuk. A ku­korica-. napraforgó- és gyapot má­sodik kapálásával is végeztünk. 85 hold különböző szerződött ipari növényünk is jól művelt, gondosan ápolt. Ezt igazolja az is. hogy a termel­tető vállalatok, ellenőreik iavasla- lára június 1-ig 18 ezer forint mű­velési előleget is kiutaltak ré­szünkre. amit tagjaink között széj­jel is osztottunk. A béketanácsko­zás tiszteletére még sokkal jobban akarunk dolgozni. Vannak csoportunkban olyan élenjáró tagok, mint Erdélyi Béla. özv Adorján Miklósné és még töb­ben, akik naponta három munka­egység teljesítményt is elérnek. Alig tudunk különbséget tenni a jól dolgozó tagok között. A jó növényápolás mellett ké­szülünk a dús aratásra és esép- lésre. A terveket már most el­készítettük, minden munkaerőt számbavettünk. így a legrövi­debb idő alatt szemveszteség nélkül akarunk aratni és csé­pelni. Jó munkánkról, a növényápolás gyors és alapos elvégzéséről, állam­iránti kötelezettségünk pontos tel­jesítéséről akarunk beszámolni a békeharc vezérkarának. Bárándi Ferenc tszcs elnök. Rákőczifalva. II. Rákóczi Ferenc tszcs. II béke tudata ad erőt A béke tudata ad erőt a papír­gyári dolgozók munkájához. Erre emlékezteti őket az a falragasz is, melyet a portán helyeztek el. Ott, ahol a legtöbben járnak. A béke nagyszerű védelmezőinek képmása mosolyog kedvesen, bíztatóan a munkába sietőkre, férfiakra, édes­anyákra. Nekik adózik most a Tasi Lajos gépes brigádja is. Eredményük a legkiválóbb volt az utóbbi napok során. A 124.3 százalékos átlagtel­jesítménynél nem állnak meg. Mindnyájan fiatalok és máris nagy gépegységet irányítanak. Azért har­colnak, hogy a holnapi termelés több legyen, mint a mai. Továbbra is boldogságot, a bíztató jövőt akar­ják. _ A női brigádok is híven állják szavukat. A válogatónők között egy dolgozó sincs, aki 124 százalé­kon alul teljesítene. Azért cselek­szenek így, mert magabiztosan néz­nek maguk, gyermekeik jövője elé. Darcsi Barnáné legutóbbi eredmé­nye 156 százalék volt. Öt Lévai Mi- háíyné követi nyomon 154 száza­lékával. BALOGH KAROLY üb. elnök, Szolnok, Papírgyár. A turkevei Táncsics tsz-ben jól halad a szénabetakaritás A turkevei Táncsics tsz tagjai a növényápolási munkákban kivívták a turkevei termelőszövetkezetek versenyében az első helyet. Emellett szorgalmasan végzik takarmánynövényeik betakarítását is. A takarmány kaszálására, behordására kijelölt dolgozók az első kaszálású lucerna-szénát már betakarították a tarlóról s egyenesen a szénabegyüjtöhelyre vittek 143 mázsa lucernát. Ezzel beadási kötelezettségüket mintegy 30 százalék­ban már teljesítették. Az őszi keverékből pedig több mint 100 köbméter silót készítettek. Most 73 holdnyi legelőről és az utak mentéről, árkokból hordják szérűikre a szénát a tsz tagjai. Ezt a munkát a hét végéig befejezik. A jövő hét elején megkezdik 280 hold lucernájuk második kaszálását. Nem hagyják sokáig kint a földön a második kaszálást sem. A lucerna szára­dását meggyorsítják azáltal, hogy alkalmazzák a Kund-féle gyors szárítási mód­szert. A második kaszálású lucernából először teljesítik a szénabeadásuk másik felét. A többit pedig úgy tárolják, hogy a kazlak be ne ázzanak. A Táncsics tagjai így becsülettel eleget tesznek az állam iránti beadási kötelezettségűknek s már most biztosítják mintegy 600 számosállatuk részére a következő tavaszig szükséges takarmányt. A tiszakürti dolgozó parasztok is a béke katonái A tiszakürti határban már aranylón sárgáinak az ősziárpa és búzatáblák. A nyári szellők ringatják a dús kalászokat. Alig várják már, hogy dolgozó paraszt­jaink kezében megpendül- iön a kasza és meginduljon a gazdag aratás. A tiszakürti dolgozó pa­rasztod ígéretet tettek, megnyerik a növényápolási csatát és az aratás megkez­désérj az összes növényápo­lással végeznek. A cukor­répa első kapálását teljes egészében, a második kapá­lást 48 százalékra, a ku­korica első kapálását 93. a második kapálást 70 száza­lékra végezték el. Jó békeharcos id. Király Sándor 10 holdas dolgozó- Paraszt, aki cukorrépáiét, napraforgóját, kukoricáját másodszor is megkapália. Nádudvari Antalné 3 hol­das dolgozó paraszt is má­sodszor kapálta már a ku­koricát és cukorrépát. Tá­las Imre 6 holdas és Meleg Lajos 8 holdas dolgozó pa­rasztok is végeztek már a kukorica és napraforgó második kapálásával. Ró- nyai Kálmán 4 holdast Sonkoly Imre 6 holdas dol­gozó parasztok is ió béke­harcosok. Másodszor ka­pálták már a cirkot, cukor­répát és kukoricát. Példa­képei az egész községnek. Csak az bántja őket. hogy vannak még olyanok is a községben, mint a B. Zsombék-testvérek. vagy Tóth Jánost akik nem is­merték fel. hogy mit jelent békében dolgozni. Még egyszer sem kapálták meg kukoricájukat és naprafor­gójukéi. Az ilyenek szé­gyent hoznak az élenjá­rókéit, Az egész község dolgo­zói álljanak csatasorba, kö­vessék az élenjárókat. A nö­vényápolás sikerével ké­szüljenek a dús aratásra. Bizonyítsák be. hogy a ti- szakürtiek is a 800 milliós béketábor hős békekatonái. Traktorosok ! A gépi növényápolás meggyorsításával harcoljatok a kenyércsata győzelméért!

Next

/
Oldalképek
Tartalom