Szolnok Megyei Néplap, 1953. június (5. évfolyam, 129-153. szám)
1953-06-02 / 129. szám
1953 június 2. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A növényápolás meggyorsításával készüljünk a mezőgazdasági kiállításra Az elmúlt év tavaszán megrendezett rszágos állattenyésztési és az ezt kő' vető őszi járási mezőgazdasági kiállítások lehetővé tették, hegy állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, egyéni dolgozó parasztságunk ezrei mutathas sák be kemény munkájukkal elért eredményeiket és ismertessék a bevált'jó módszereket. A kiállításon az élenjáró termelők és állattenyésztők által ismer, tetett eredmények bizonyítják, hogy az alapvető agro- és zootechnikai eljárások, fejlett módszerek együttes alkalmazásával még olyan szeszélyes időjárású évben is, mint a tavalyi, kimagasló eredményeket lehet elérni. Kormányunk ebben az évben 8 megyében, kliztülc Szolnok megyében Is rendez megyei mezőgazdasági kiállítást. Á ml megyénkben szeptember 27-től október 4-lg matatják be a termelők egészévi monkájuk gyümölcsét. A kiállításon azonban azok a termelők és tenyésztők vehetnek részt, akik a növénytermelésben, állattenyésztésben túlszárnyalják a kormányzatunk által meghatározott követelményeket. A részvételi feltétel, amelyet miniszteri rendelet szabályoz, minden állami gazdaságnak, tsz-nek, községi tanácsnak rendelkezésére áll. Az a feladat, hogy azokat minden termelő megismerje, és már most a növényápolásban és állattartásban is úgy végezze munkáját, hogy a kiáll!, fáson a legjobb eredmény elérésével vehessen részt. Alapvető feltétel, a termelés és tenyésztési terv teljesítse, illetve túlteljesítése, valamint az állam iránti kötelezettség rendezése. Ezen a kiállításon résztvehetnek állami gazdaságok, gépállomások, tsz-ek és tszes-k, erdőgazdaságok, egyéni dől gozó parasztok, kutató- és kísérleti intézetek,' tangazdaságok és a mezőgazdasággal kapcsolatos szervek, ha a feltételeknek eleget tesznek. Megyénkben Is megalakult a kiállítás megszervezésére a bizottság, azonban a közeli 1 hónapos tevékenységüknek úgyszólván semmi látszatja nincs. A többi megyéhez képest rendkívül nagy elmaradás van a kiállítás szervezésében. Addig, míg más megyékben 18—29 tsz és számos egyéni dolgozó paraszt jelentette be részvételét, — mint a szomszédos Bácsklskun megyében 1b, — addig a ml megyénkben mindössze két tsz jelentkezett'. Pedig az elmúlt évi kiállítások bebizonyították, hogy megyénk állami gazdaságai termelőszövetkezetei, egyéni dolgozó parasztjai a fejlett módszerek alkalmazásával kiváló eredményeket értek el. Ezt ebben az évben tovább fejlesztik és megteremtik a részvételi feltételek teljesítésének alapját. Mégis mi az oka az elmaradásnak? Az, hogy a bizottság maga sem értette meg, mi a kiállításnak, de főleg a kiállításra való előkészületnek a jelentősége. Lanyhán, bürokraták módjára, nem megfelelő akarattal, céltudattal fogott hozzá az előkészítéshez. Megalakult ugyan, de kereset tett annak érdekében, hogy megyénk dolgozói tudomást szerezzenok a kiállításról és megismerjék a feltételeketA járási bizottságokat sem alakították meg s így a városok, járások területén e fontos kérdésnek nincs gazdája. Pártbizottságaink, pártszervezeteink sem foglalkoztak a kiállítás jelentőségével, pedig a részvételnek most rakjuk le az alapjait a növényápolással, a többszöri kapálással, gyomláiással, idejében való egyeléssel. Annál inkább fontos ezzel a keretessel foglalkoznunk, mert a növényápolásban minden területet} elmaradás van. Még az élenjáró jászberényi járásban sem végeztek a cukorrépa egyelésével, vagy kapálásával. Annál szégyenletesebb a kun. hegyest, tiszafüredi járás, Karcag, Kisújszállás, de legfőképpen Turkeve tsz- vátos elmaradása. Nem folyik elég harc minden talpalatnyi föld megműveléséért megkapálásáérf. Pedig növényeink fejlődése a kedvező időjárás következtében gyors, s bő termésre van kilátás. Arra pedig minden dolgozó parasztnak szüksége van, hogy a tavalyi aszályos esz. tendő után a jónak ígérkező termést a gondos növényápolással megőrizze. Az idejében végzett kapavágás több termést nagyobb jövedelmet jelent. Pártszervezeteink a választási csatában megerősödött népnevelő-gárdát indítsák harcba, mozgósítsanak a növényápolás elvégzésére. Minden mezőgazdasági termelő Igyekezzen minél szebbet, minél Jobbat termelni, hogy elnyerje a minisztertanács, Rákosi elvtárs dícséretét. Keljenek versenyre egymással állami gazdaságaink, tsz-eink, egyéni dolgozó parasztjaink, élenjáró növénytermelőink, állattenyésztőink, traktoristák és traktorista lányok. Indítsanak munkába minden kultivátort, pótolják az elmaradást. Mutassanak példát az elmaradóknak, se. gítsék felemelni a gyöngébbeket, élenjáró tapasztalatok és munkamódszerek átadásával. , A megyei kiállítási bizottság pedig jusson túl a véget nem érő értekezleteken. Alakítsák meg a járási, kiállítási bizottságokat, tudatosítsák a részvételi feltételeket. Csóté István és Horváth Imre elvtársak, a kiállítási bizottság felelősei segítsék elő, hogy minden becsületes dolgozó paraszt csatlakozzon a megyei kiállításon való részvételhez. Hazánk minden egyes dolgozója készül június 15-re, a Béke Világtanács budapesti ülésére. Pártszervezeteink tömegszervezeteink karolják fel a dolgozók kezdeményezéseit. Segítsék elő, hogy minden dolgozó a növényápolás idejében való elvégzésével, az aratásra való felkészüléssel bizonyítsa bet békét, munkát, jólétet, felemelkedést akar. BARÄTH BÁLINT Megyei Pártbizotts. pol. munkát. Ki a felelős azérí, hogy nyolc hónapja égül a szolnoki Mezőgazdasági Gtpiavíló Vállalat kultiirháza, fürdője és irodája Az elmúlt esztendő augusztusában kezdtek hozzá a Szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat kulturházá. nak, fürdőjének, öltözőjének és irodáinak építéséhez. A terv szerint már 1932 november 1-én át kellett volna adni rendeltetésének az épületeket, ezek azonban még a mai napig sem készültek el. Megkérdeztük Hajnal Zoltán építésvezető-helyettest és Kecskés Kálmán művezetőt: mikor fejezik be az építkezést? Pontos válaszd, nem kap. tunk, körülbelül ez év októberére Ígérik az épületek elkészítését. Az építkezés vezetői arra hivatkoznak, hogy a MEZÖTERV a hibás, mert a talaj a tervezett épületnek nem megfelelő. Hiba van azonban a munkában is, az építkezés csigalassúsággal halad, heteken keresztül egy téglát nem tettek arrébb az építkezésen. így tehát a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat , dolgozói jogosan teszik fel a kérdést: ki a felelős, a MEZŐTEEV-e, a Ceglédi Magasépítő Vállalat.e, vagy az, aki engedélyezte, hogy a típustervet nem mogfelelö talajon vitelezzék ki. E tény megállapítható: az; vagy akik engedélyezték az építkezés megkezdését a nem megfelelő terv szorint. annak, vagy azoknak nem volt kellő helyi ismeretük, s nem is szerezték meg ezt. Ennek következményeként olyan munkát végeztek a kivitelező vállalat dolgozói, amellyel sok-sok tízezer forint kárt okoztak népgazdaságunknak. II pincébe beépített beton! (elnyomja a víz A pincében 25—30 cm magasan áll a víz, s ezt megszüntetni sem lehet. A kazánházat szintén alábetonezták, 70 cm vastagon. Ez a betonvastagság sem tudott ellentállni a víz nyomásának, így még 28 Cm vastag vas. betont és 20 cm vastag oldalfalazatot kellett a már meglévőkre ráépíteni. Ez annyit jelent, hogy 164 mázsa vassal és 100 köbméter cementtel kellett több az építkezéshez. Ennek és hasonló okoknak következtében az építkezésre előirányzott 050.000 forintot már 1952-ben felhasználták,' a most csak úgy tudják továbbfolytatni, s ebben az évbon •— feltehetően októberre — befejezni a munkát, hogy egymillió forint új hitelkeretet kellett nyitni erre a célra a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnak. Mindezen túl a sok apróbb hiba közül említsük meg, hogy az öltözőre és az iroda emeleti részére ízléstelen ablakokat raknak s nem veszik figyelőmbe a környezetet. A MEZŐTERV tervezői, különösen Doblai Géza elvtárs; helyesen tennék, ha a helyszínen tapasztalatokat szereznének arról, hogy milyen következményei vannak a tervezésnek a kivitelezésnél. Érdemes lenne erről meghallgatni az építkezés dolgozóit. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat munkásai türelmetlenül várják, hogy minél előbb birtokukba vehos. sék a kulturházat, az Öltözőt, a mosdóhelyiséget és az irodákat. Helyes ,lenne, ha az Építésügyi Minisztérium illetékes osztálya és a Böldmüvelés- ügyi Minisztérium építési osztálya megvizsgálná: ki a felelős azért, hogy az építkezés közel egy esztendővel elhúzódik ki a felelős azért az elpazarolt anyagért, melyből fel lehetne építeni egy 2_J3 szobás, összkomfortos családi házat? A legsürgősebben történjék meg a felelősségrevonás. Ezt várják a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói, akiknek a gondatlanság, nemtörődömség miatt nincs megfelelő mosdó, és öltöző helyiségük, sem kulturházuk, hogy munka után szabadidejükben ott szórakozzanak, művelődjenek. Déri Dezső szervezőtitkár; Szolnok, Városi Pártbizottság. Munkavédelmi feladatok az aratosi-cséplési idény előtt és alatt I HAZÁNKBAN | ipftfflbh érték az ember. A Szakszervezetek XVIII. Kongresszusa határozatában is e jelszó jut érvényre. Üzemi bizottságainknak állandó feladata: Őrködjenek a minisztertanács és a SZOT munkavédelmi határozatának megtartásán. Ellenőrizzék a munkavédelmi berendezéseket és a dolgozók baleset- elhárítási oktatását. Szélesítsék a munkavédelmi aktivisták hálózatát és lépjenek fel határozottan a tervekben előirányzott munkavédelmi beruházások megvalósításáért. Tegyék tömegmozgalommá a balesetek elleni harcot, küzdjenek azok állandó csökkentéséért. Kormányzatunk ebbon az évben minden egyes mezőgazdasági üzem részére biztosította a szükséges anyagi fedezetet, így most már semmi akadálya sincsen a védöké- szülekek elkészítésének és felszerelésének. Sajnos, e téren még mindig tapasztalható elmaradás, A mezőtúri gépállomás nem készítette még el és nem szerelte fel a gépekre a védő- berendezéseket, pedig azokat már a gépek kijavításával egyidejűleg kellett volna végrpliaitaniok. I ÜZEMI BIZOTTSÁGAINKRA I és főleg társadalmi munkavédelmi felügyelőinkre hárul az a feladat, hogy a cséplés megkezdése előtt ellenőrizzék; a cséplőgépekre felszerelték-e az előírt védőkésaiilékeket. Amennyiben azt tapasztalják, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői nem hajtják végre aZ előírt munkavédelmi berendezéseket, jelentsék a Szakszervezetek Megyei Tanácsához. A múlt évben a esataszögi gépállomás egyik cséplőgépénél az egyik dolgozó a eséplésvezetö szemeláttára kitördelte a főhajtószij alatt való átjárást tiltó táblát. A eséplésvezetö mégsem intézkedett, hogy ezért a tettéért a fegyelmezetlen dolgozót felelősségre vonják. _______ | A BIZTONSÁGOS [ termelő- munka, valamint a balesetek elkerülése miatt az üzemi bizottságaink az alábbiak végrehajtására fordítsanak különösen nagy gondot: Az összes Hofherr-traktorok ven. tillátorainak szollőzőrácsaira megfelelő sűrűségű dróthálóból védőt kell felszerelni, hogy ezáltal az esetleges csonkulásos kézsérüléseket meg lehessen akadályozni. Egyes mezőgazdasági üzemekben találhatók olyan cséplőszekrények, amelyek hereesép- léshez szükséges herefejtődobbal van. nak ellátva. A herefejtő dobnyílásnál vigyázni kell, hogy a rajta lévő fedéldeszka ép állapotban és megfelelőéin rögzítve legyen. I A csEplöszekbenyekI dob. meghajtótárcsáját merevített védőlemezzel, a törekráző, a kalászelszívó és ponyvafelvonó szíjhajtásait pedig szög. vagy gömbvasra szerelt dróthálóé védővel kell ellátni. Kombájnoknál a jobboldali meghajtásokra, valamint a szelelő meghajtására kell védőburkolatot felszerelni. Múlt évben előfordult, hogy aratógépeknél a dolgozók menetközben igazították a zsineget és sérülést szenvedtek. — Üzemi bizottságaink ezért gondosan ügyeljenek arra; hogy ne legyen egyetlen dolgozó sem, aki balesetelhárítási oktatásban a munka megkezdése előtt ne részesült volna. | A PÁRTSZERVEZETEK, | üzomi bizottságok, állami gazdaságok és gépállomások vezetői már most az előkészítés idején, fokozottan ellenőrizzék a védőkészlilékek felszerolé. sét és következetes nevelőmunkával biztosítaniok kell a tavalyi tapasztalatok felhasználását aratás-cséplés alatt. A dolgozók munkabiztonságát védjük és keményen harcoljunk a fegyelmozctlenek és nemtörődömök ellen. Bogár József Szolnok. Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Jörge Amado — a békeharcos A bban a világban, amelyben kemény harc folyik a haladás és a zí háború erői között, az író és a művész sem állhat félre ... Változtassák müveiket a béke hatalmas és hatékony fegyverévé és segítségükkel neveljék a tömegeket. Leplezzék le a háborús gyujtogatikat, öntsenek lelkesedést és reményt a béke minden hívének szivébe". Jorge Amadénak, a nemzetközi Sztálin-békedijjal kitüntetett világszerte ismert brazil írónak, a Béke-Világta-ács tagjának szavai ezek. Esküként hangzó fogadalom ez, az ihletett művész állásfoglalása, magasztos pro- grammja. Amado kétévtizedes fáradhatatlan alkotómunkásságának mérlege ez — azé az emberé, akinek neve elválaszthatatlanul egybefont népének legjobb törekvéséivel, olthatatlan szabadságvágyával, s a nemzetközi békeharc nagy ügyével, Amado 1912-ben született egy nagy kakaóültetvényen, a brazíliai Bahia államban. Egyszerű emberek között nevelkedett, korán megismerte népe szenvedéseit, gondolatait és érzéseit. Iskolái elvégzése után nyomdász, majd újságíró lett. Nagy nehézségek árán tikerült annyi pénzt összegyűjtenie, hogy beiratkozhasson a rio-de-janeirót egyetemre — de a kevés pénzből csak rövid időre futotta, s a második év után abba hellett hagynia tanulmányait, Amado ezután alkalmi munkákból élt. 1931-ben, 19 éves koriban jelent meg első regénye! ,,A karnevál országa". Müve sikert aratott, de a fiatal író nem volt megelégedve alkotásával. Gazdagabb, új témát, magasabb művészi formát keresett. Ebben az időben kezdődött politikai tevékenysége is. Megismerkedett a brazil munká. sok fiatal kommunista mozgalmával, A kommunista párt felnyitotta szemét, megmutatta neki a harc, a fejlődés útját és helyes irányba terelte művészi érdeklődését, JA népellenes brazil kormány félt, rettegett Amado írásaitól. Kőny- zz veiért ezekben az években féktelenül üldözték a bátor szavú írót. Számtalanszor perbefogták, letartóztatták, börtönbe vetették, 1937-ben a kormány egy hivatalos rendeleti alapján betiltották, elkobozták és a nyilvános tereken elégették összes műveit: azt hitték, ezzel megsemmisíthetik azt a mély hatást, amelyet a nagy író szava élesztett az elégedetlenkedők lelke mélyén. De hiába harcolt ellene kormány és rendőrség: Amado müvei eljutottak a néphez, Amado hangja befolyása messze túlterjedt Brazília halárain. Újabb letartóztatások után Amado Argentínába menekült, ahol 1942. ben megírta az egész világon ismert nagy művét, a jelenkor brazil szabadságharcának nagy eposzát: a -..Reménység lovagiá"-!. E mű Luiz Carlos Pres- tesnek, Brazlia Kommunista Pártja főtitkárának, a brazil nép legendás hősének életével foglalkozik. A könyvet Braziliában indexre tették, a nép azonban megismerte és szivébe zárta e hőskölteményt. Jorge Amado művét gépírásos másolajokban, kézirattöredékekben terjesztették egész Brazíliában. A nagy író■ még a háború éveiben visszatért hazájába, ahol azonban ismét börtönbüntetés, majd száműzetés várta. De 1943 decemberében, a haladás sok más harcosával együtt a brazil nép parlamenti képviselőjévé választotta. Jorge Amado hatalmas munkát fejtett ki a brazil függetlenség érdekében és sikraszálll a Szovjetunióval való barátság, a tartós béke nagy ügye mellett. 1948-ban, a világ haladó értelmiségének wroclavi békekongresszusán lángoló beszédben számolt be népének szenvedéseiről is az északamerikai imperialisták háborús terveiről. Beszédéért a reakciós brazil kormány perbefogta. A Béke Híveinek 11. világkongesszusán, Varsóban Amado ezeket mondotta: P raziliában, akárcsak a többi hasonló politikai és gazdasági helyzetük ben lévő országban, a békéért és a nemzet jólétéért vívott harc egységes oszthatatlan egészet alkot. A béke szól a függetlenség szótól elválasztani — annyit jglent, hogy ezt a szól megfosztjuk konkrét tartalmától és legmélyebb értelmétől. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy segítséget nyújtunk a háborús gyújtó gat óknak A nagy brazil író az amerikai imperialisták koreai agressziójának első perce óla követeli a vérontás beszüntetését- és a gyilkos háború elleni küzdelemre szólítja a világ népeit. Nem utolsósorban neki köszönhető, hogy a mai napig egyetlen brazil katona se indult el Korea felé. Jorge Amado a Szovjetunió és a népi demokratikus országok nagy tisztelője, igaz barátja. 1931-ben „A béke országaiban" címmel könyvet Irt, beszámolva arról, mit látott a népi demokrácia országaiban és a Szovjetunióban. ahol „ébren is álmodhatunk". „A Szovjetunió — Irta e könyvében — a világ jövője, amely a földkerekség egyhatodriszén jelenné vált". Ez a könyv újabb hatalmas tömegeket tett a béke igaz híveivé, győzött meg a szovjet nép béke akar at ár ól. Könyve Braziliában is megjelent, de legálisan •— csak négy napig. A rendőrosztagok a kormány parancsára betörtek a könyvesboltokba és elkobozták Amado művét. Az író ellen ismét pert indI. toltak. A brazil rendőrség fasiszta intézkedései azonban nem tudták elfojtani az igazság szavát: a brazil hazafiak illegálisan egymásután többször kiadták és az egész országban elterjesztették Amado művét. A brazil nép béke- és szabadságharcának nagy eredménye, hogy 1932 tavaszán Jorge Amado visszaérkezett hazájába. A reakciós Uralkodó köröknek ezt a vereségét még fokozza, hogy idén tavasszal Amodát a Brazil Írók Országos Szövetségének elnökévé választották. T rge Amado bátor harcának, lelkesítő írásainak nagy része van ab- ban, hogy a brazil nép mind nagyobb tömegei kapcsolódnak be az aktív békeharcba. Brazíliában a békemozgalom vezetőinek felhívására a május hónapot az öt nagyhatalom békeegyezményének megkötéséért vívott-harc hónapjává nyilvánították. A lakosság országszerte gyűléseken követelte, hogy a brazil kormány támogassa az Öt nagyhatalom békeegyezményének meg kötéséért indított kampányt. Jorge Amado a nemzetközi békeharc jelentős alakja, Szenvedélyes szavai maradandó hatással vannak nemcsak Brazília, hanem az egész világ haladó erőire. A Béke-Világtanács budapesti ülésén szeretett Ismerősként üdvözöljük majd a brazil nép e kiváló fiát, akit müvein keresztül régnői ismer és tisztel, magyarországi tartózkodásai alatt szivébe zárt a magyar nép. 'J/urnád s4d4bónytáMdifn! Közös harcunk nem lesz eredménytolen Örömmel vettem tudomásul, hogy a Nők Világkongresszusára leveleket küldhetünk. Sn egy francia békeharcos anyának szeretném elmondani, milyen volt az életein a múlt. ban és hogy változott meg. Tízen voltunk testvérek. Édesapám 26 éven át cselédeskedett a Lipcsei Elemér, féle népnyúzőknál. Éhbérért dolgozott. Mi gyermekek, akik orgonasíp módjára sorakoztunk; télén a kuc: kóban tanyáztunk. Egyetlen ruhánk volt, s azt ha kimosta anyánk, nem tudott ránk adni másikat. Az iskolát, tanulást csak úgy ismertük, "hogy egyik, vagy másik szomszéd magyarázott a betűkről. Lipcsei, az embertelen zsaroló sok esetben olyan búzát mért bérbe, hogy nem őrölték meg a malomban, mert dohos volt. En 9 éves koromban kezdtem az állandó munkát. Voltam libapásztor, mindenes cseléd. Nem szakadt ki a munka a kezemből, mert húzni kellett az igát, ha meg akartam élni. Sötét, szomorú emlékek ezek kedves francia asszonytársam, de már csak emlék, ami arra figyelmez. tét, hogy a jelent megbecsüljem. Ne. kém öt gyermekem van. Négy még 12 éven aluli. Egy most kezdte az iskolát, a többi napköziben van, míg én dolgozom. A férjem is megbecsült munkás. A Füztermelő Vállalat vezetője. En is_ ott dolgozom. Igyekszem munkával kifejezni azt a mérhetetlen hálát; amivel szabad, boldog életemért a pártnak tartozom. Május 1-ig végzett munkámért a földművelésügyi minisztérium kéthetes ingyenes üdülésben részesített. Most a pihenés után vállalom, hogy a kongresszus tiszteletére 360 százalékra emelem telj esítményemet. Drága francia asszony testvérem! hosszan tudnám sorolni azt a sok szépet és jót, amit az utóbbi években elértem. Gyermekeimnek már van ruhájuk, nem gond nekem az; hogy mit adjak rájuk. 5—6 öltöny van mindegyiknek. Ők már nem csak álmodozhatnak felső iskoláról, játéka ról, hisz minden teljesül is. A*t kérem tőletek kedves francia asszonytársaim; hogy ti is harcoljatok. Egy pillanatra se csillapodjon bennetek a gyűlölet azok iránt, akik véreteket szívják, a verejtéketekkel öntözött konyoret vej szik el tőletek. Harcotok nem lesz hiábavaló. Gyümölcse olyan boldog élet lesz; mint a miénk. Kedves asszonytársaim, az én életem is mi-< lyen nagy fordulatot vett. S most azért is dolgozunk, hogy titeket bá« toritsunk. Munkánkkal mérünk csa« pást az imperialistákra; s közös hars cunk nem lesz eredménytelen. Blrő Istvánná, Tiszafüred | tfúrnád s4d4íónftáMaitn! Közös harcunk nem lesz eredménytelen
