Szolnok Megyei Néplap, 1953. június (5. évfolyam, 129-153. szám)

1953-06-30 / 153. szám

(1953. június 30. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP ' Ä Szabad Nép június 21 -i vezércikke alapján dolgozóink egyre inkább feltát­ják azokat a hibákat, melyek bizonyít­ják, hogy egyes üzemek, hivatalok m.t sem törődnek a dolgozók szociális ügyei­vel, mindennapi életével. Igen élesen bírálták a cukorgyári cél­gazdaság tószegi üzemegységének aktiva- értekezletén az üzemegység vezetőjét, amiért nem gondoskodott arról, hoev a növényápolásban és a/, aratásban résztvevő dolgozók részére állandó­an friss víz álljon rendelkezésre. Reggel kivisznek egy lajt vizet, ami át melegszik, s a dolgozók az ily en meleg, posliadt vizet kénytelenek In­ni A vezetőség arra hivatkozik, hogy az erre a célra elkészített vizesedé­nyeket másra kellett felhasználni. Tersze ez is azt mutatja, mennyire lebcesiilik a dolgozók egészségéről való gondoskodást. Többen is felvetették, hogy a vezető­ség nem gondoskodik a dolgozók kultu­rális fejlődéséről. Több mint 800 dol­gozója van a gazdaságnak, akik mióta a gazdaságban dolgoznak — még egyszer sem vettek részt kollektíván mozi, vagy színházlátogatáson. Nem gondoskodnak a vezetők arról, hogy a dolgozók szál­láshelyén megfelelő tanulási lehetőséget biztosítsanak nincs könyvtára az üzem­egységnek, ahol a dolgozók tanulni, ol­vasni tudnának. Igen szívesen néznék meg a keskenyfilm, vagy természettudo­mányi előadásokat is. Erre nem gondol­tak eddig a vezetők, pedig ilyen irányú kötelességekre külön felhívja a figyel­münket a Szabad Nép vezércikke; „gaz­dasági, állami és pártszervezeti veze­tőinknek biztosítani kell a dolgozók szá­mlára az időt és lehetőséget a pihenésre szórakozásra és művelődésre". Gazdasági vezetőink sok esetben szem elől tévesztik azt a kormányhatározatot, amely biztosítja a dolgozók részére min­den ledolgozott munkaóra elszámolását. Sokszor dolgoztatnak munkaidőn túl, vagy munkaszüneti nap, amit azzal in­téznek el, hgy „időcsúsztatást" alkal­maznak ami annyit jelent, hogy rendes munkanapon adnak szabadságot a dol­gozóknak. A Cukorgyárban például Szép Mihálynét berendelték vasárnapi kapuőrségre, de fizetést nem kapott, ha­nem ezt az időt szabadnapban adták ki neki. Igen nagy előszeretettel alkalmaz­zák ezt a módszert hivataloknál és ke­reskedelmi vállalatoknál is. Különösen Az Állami Szigligeti Színház az évad utolsó bemutatójaként tűzte műsorra Lehár Ferenc „Ván­dordiák*1 című operettjét. Meg kell mondanunk, hogy a választás nem volt szerencsés. Az Innocent Vince Ernő által írt két felvonásban ját­szódó operett sem szövegében, sem cselekményében nem nyújtja azt, amit vártunk tőle, s csak Lehár muzsikája, az operett meséjének szürkeségét eltüntetni igyekvő szí­nészi játék, látványos rendezés és szép díszlet teszik azt, hogy az ope­rettnek sikere van. Miről szól az operett? 1848 szep­temberének első napjaiban Drághy Péter bakonyi vadászházához egy vándordiák toppan be. Célja az, hogy nemzetőröket toborozzon Drághy Péter favágói közül, mert Jellasich betört a Dráva-szögbe, s csapatai rabolnak, gyújtogatnak. — Drághy Péter nem hisz a hírnek, kiutasítja házából a Bakony bé­kés életét felforgatni akaró diákot, aki „öregasszonyokkal mórikál, lá­nyokkal cicázik“, ugyanakkor pedig forradalomról szaval.*1 A diák köz­ben megismerkedik Drághy Péter leányával, Sárikával, s szeretetté fejlődő vonzalom alakul ki közöt­tük. A diák távozta után vendég érke­zik a vadászházhoz. A leszakadt erdei hídnál elakadt hintó utasa, akiben az özvegy Drághy Péter örömmel ismeri fel az ugyancsak özvegy Karolinát, pesti szerelmét. A találkozás örömére és Sárika ja­vaslatára meghívják muzsikálni a vacsorára a diákot is. aki az erdei csárdában hegedűszóval toborozza nemzetőrnek a favágókat. A vacsora készületeit es a vacso­rát megzavarja az, hogy egy csá­szári tiszt szállásolja be magát le­gényeivel a vadászházba. A vacsora alatt a diák megtagadja a császári tiszt kívánságát, hogy bécsi dalt játszón. A tiszt erre katonáit hi­vatja. s el akarja fogatni a diákot, aki azonban már a vacsora előtt tudomást szerzett a tisztről, s fu­tárt sejtvén benne, gondoskodott arról, hogy a frissen toborzott nem­zetőrök készenlétben álljanak. Ezek lefegyverzik az osztrák tisztet és katonáit. A tiszt táskájából elő­került egy levél, melyet Jellasich küld a kamarillának. Drághy Péter most már hisz a diáknak, maga is nemzetőrnek áll. Éppen az a tény. hogy az operett szinte minden cselekmény és fordu­lat nélkül való. komoly feladat elé áhította Földeák Róbertét,' a darab rendezőjét. Földeák Róbert ötlete­sen. színesen,- látványosan rendezte a Szolnoki Kiskereskedelmi Válla­latnál, ahol a dolgozók sokszáz túl­óráját ..csúsztatták*1 már el Ez a módszer visszaélés a dolgozók lelki- ismeretes munkájával, megfosztja őket szabadidejüktől, szórakozások­tól, pihenésüktől. Kihatással vau ez a munkafegyelemre is. A vezetőknek ez a helytelen intézkedése a kényelmességre, a munka jó megszer­vezésének elhanyagolására mutat. Van még egy pár üzem — különösen azok a vállalatok, ahol a tervteljesítés­ben elmaradás van —; ahol nem tartják be a dolgozók szociális ügyeit kielé­gítő, azokat biztosító rendelkezéseket. Példa erre a Szolnoki Gőzfűrész ahol igen hosz- szh idő óta húzódik a mosdó, vala­mint a.z Öltöző megépítése. Nincs a dolgozók. részéro biztosítva a meg­felelő ivóedény sem Ugyanez a hely­zet a Tatarozó Vállalatnál is. Kolláik Ferenc lakatos elmondja, hogy a laikatosműhelynek csak egy lavór áll Q)áuuíú t'd iák az operettet, melyet a színház mű­vészei kettős szereposztásban ját­szanak. jQrághy Péter szerepében Sik Rudolf erőteljesebb, ezt azonban csak hangjával éri el. szí­nészi alakításában Sághy István nyújt többet. Pálfi Aliz Sárikája kedves, megragadó alakítás, tisztán, csengőn énekel. Ugyanebben a sze­repben Bereczki Lia első nagyobb szerepét játsza. Kis jé merev a moz­gása. s játéka néhol erőltetetten hat. Ettől függetlenül azonban já­téka és éneke figyelemreméltó, s komoly fejlődést Ígérő. A diákot Somogyi Géza és Czakó Jenő alakítják. Somogyi tűzzel, lel­kesedéssel mutatja be a diákot. — Czakó Jenő. aki pár évvel ezelőtt még a szászbereki gépállomás trak­toristája volt. nagyobb szerepben most lépett először színpadra. Játé­kával s erőteljes, zengő énekével bebizonyította. helyesen tette a rendelkezésére. Fürdő; vagy öltöző, ahol megfelelően tudnának mosakodni, átöl­tözni, nincsen. Igen helyesen mutat rá a Szabad Nép vezércikke, hogy az ilyen vezetők „sok­szor tudatosan elhanyagolják ezt az első­rangú ügyet — a dolgozók jogos, a ter­meléssel össze nem függő — igényeit". Tanuljanak vezetőink a Szabad Nép vezércikke által fölvetett kérdésekből. A szolnoki üzemek, vállalatok vezetői úgy foglalkozzanak a dolgozók mindennapi életével, hogy azok lelkesedéssel, teljes ambícióval tudjanak résztvenni a min­dennapi termelőmunkában, amivel biz­tosítva van a naponkénti tervtel jesítés, ezen keresztül havi, valamint féléves tervünk eljesítése. DÉRI DEZSŐ Városi Pártbizottság szerv. tide. Szolnok színház, hogy nagyobb feladatok megoldása elé állította a fiatal szí­nészeket is. Alakításának hibája, hogy nem tudta egységbe fogni a színészi játékot és az éneket. Vértes Nelly Karolina szerepében nyújtott jó alakítást. Juhász János és Bende László Istvánja az úgynevezett népszínművek hangulatát idézte. Kemény Erzsi Borcsája kedves, csendes. Kádár Gabié pedig hango­sabb. több mozgással telt volt. Hadházi Sándor és Herédi Gyula hozták színre Kolb Ferdinand csá­szári tiszt alakját. Mindketten arra törekedtek, hogy gyűlöletessé tegyék ezt a figurát. Hadházi alakítása hí­vebben mutatja meg az alattomos császári tisztet. . Külön dicséret illeti a zenekart, mely Betlen B. László és Orbán Leó vezetésével megragadóan tol­mácsolja Lehár muzsikáját. A tánc­kar Kürtössy Ákos toborzó tánc koreográfiáját lendületesen, élettel telin hozta színre. A szép díszlet Kerényi Lajos munkája. A TARL0HÄNTÄST — a futóho­mok kivételével — az aratással egyide­jűleg kezdjük meg és folyamatosan vé­gezzük, hogy azt egy-egy tábla learatá- sátó! számítva a termelőszövetkezetek 8 napon belül, az egyéni termelők pedig 10 napon belül befejezzék. Termelőszövetkezetekben a tarlóhán­tást elsősorban a gépállomások gépeivel kell végezni. Azokon a helyeken, ahol az általános cséplés megkezdéséig a tarlóhántás el­végzése nem biztosítható, gondoskodni kell arról, hogy a csépléssel egyidejűleg éjszakai tarlóhántást végezzenek. A tarlóhántással egy pár cm vastag laza réteget teremtünk, amely^ megóvja a talajt a kiszáradástól, megjavítja annak vízgazdálkodási viszonyait. Ez a kedvező hatás nemcsak a meglazított rétegben, hanem az alatta lévőben is megmutatko­zik. Tapasztalati tény, hogy az őszi ve­téshez szükséges magágy egy meg■ nem hántolt gabona- vagy hüvelyes tarlón^ jól el sem készíthető, mert a szántásnál az eke olyan rögöket fordít ki, amelyek el- dolgozása sokszor megoldhatatlan fel­adat elé állítja a mezőgazdaság dolgo- zóit. . A tarlóhántást közvetlenül aratás után, szinte azzal egyidőben végezzük, mert minden késedelem helyrehozhatat' lan veszteséget jelent. Annál nagyobb lesz a veszteség, minél szárazabb és me­legebb az időjárás. VILJAMS7 szerint a tarlóhántás ,,rohammunka", amit nemcsak közvetle­nül az aratás után kell kezdeni, hanem a legrövidebb idő alatt be is kell fe* jezni. A tarlóhántást 3—6 cm mélyen vé­gezzük, különösen akkor, ha a kipergett t [A REXDKIVrLll esős időjárási nagymértékben hátráltatta kapásnövé­nyeink gyomtalanítását — hangzik a városi pártbizottság és a tanács együttes felhívása. Arra kérik Karcag társadalmát, járuljanak hozzá, hogy a tsz tagjaival összefogva, minél hamarabb megszaba­dítsuk kapásnövényeinket a gyomoktól. Szerte a városban lelkes népnevelők és MNDSZ-asszonyok hordták széjjel a névre szóló felhívásokat, amelyre meg­mozdultak Karcag dolgozói. Én is 93 helyre vittem az elmúlt héten reggeli, már 5 órakor. Szép számmal gyülekeztek a piactéren. Madarász elvtárs irányított bennünket a különböző tsz'kocsikhoz. A mi csapatunk a Béke tsz-hez akart menni, de mivel nem láttuk a tsz kocsi­ját, tanácstalanul megálltunk. A tsz el­nökét, Bényei elvtársat azonban meglel­tük. Kedvesen meghívott bennünket a székházba, ahonnan hamarosan indul­tunk is autóval a határba. Bizony elszorult a szívünk; mikor i megláttuk - a virágzó vadrepcével teli I l «* ' -a.- ­gyom- és más magvakat akarjuk alátaka- rással kikelésre bírni. Laza, futóhomok és láptalajokon, valamint a mélyfekvésű és nedvesebb talajokon néhány cm-rel mélyebben is végezhetjük a tarlóhántást, mert az a talaj kiszáradását és szellőzé­sét elősegíti. A tarlóhántás legkorszerűbb eszközei a tárcsa és a kultivátor. Akár tárcsával, akár kultivátorral vagy ekével végezzük a tarlóhántást, a munkát ki kell egészí­teni fogasolással, simítózással és hen- gerezéssel. A meghántott tarló elmun- kálása, ápolása nem tűr halasztást. Leg­célszerűbb. ha traktorvontatással egy munkamenetben jár a tárcsa vagy a kul­tivátor ás utánaakasztva a henger vagy szükség esetén a fogas. A tarlóhántás népgazdasági jelentó'sé- gét akkor tudjuk helyesen felmérni, ha vizsgálat' tárgyává tesszük az elért ered­ményeket és azt a terméstöbbletet, amit a tarlóhántás elvégzése jelent. AZ EGÉSZEN KIUGRÓ többmá; zsás kát. holdankénti terméstöbblettől el­tekintve, kétségtelenül beigazolódott, hogy az időben és jól végzett tarlóhán­tás a következő év terméshozamát a ka­lászosoknál átlagosan 1.5—2 q-val nö­velte. Rendkívül kedvező ebből a szem­pontból a gépállomások tarlóhántással kapcsolatos ármegállapítása. A gépállo­másoknak egy kát. hold tárcsázásáért átlagosan 18 kg terményt kell fizetni és így az országosan előirányzott mintegy 5 millió kát. hold költsége 900.000 q búza értékét képviseli. Az átlagosan elérhető 175 kg búzának megfelelő 8.5 millió mázsa többlettermésből leszámítva a tar­lóhántás költségeit, ez az alapvető talai- munka a mezőgazdaság jövedelmét 7.(5 millió mázsa terménnyel, illetőleg 600 millió forinttal növeli. kukoricaíáb'áiat. Serényen hozzákezd- tünk a kapálásához. Kicsi volt a csapa­tunk, 16an voltunk, de lelkes munkás­ember valamennyi. | LELKESÍTETT-[ bennünket, hogy Bényei elvtárs, a mi képviselőnk nap közben többször közénk jött s beszélge­tett velünk. Soha nem hittük volna, hogy egy képviselő velünk, egyszerű em­berekkel beszélgessen. Örömmel is dol­goztunk. Az első napon személyenként 842 négyszögölet kapáltunk meg. A napi normánkat 140 százalékra teljesítettük. A második napon 130 százalékot értünk el, ekkor már 24-en dolgoztunk — öre­gek is voltak velünk. Ez a két nap megmutatta, hogy közös erővel sokat haladunk előre. Kedves elvtársak. ígérjük meg valamennyien, hogyha egy kis segítséget kér tőlünk, mindennapi kenyerünkért, jobb megélhe­tésünkért becsületesen dolgozó paraszt­ságunk, újra ott leszünk. ~ Vízi Imréné népnevelő, Karcag. Dimitrov! napok Bulgáriában Szófia. Június 18-ától, Georgl Di­mitrov születésének napidtól július 2-áig, halála évfordulójáig dimilrovi napokat tartanak Bulgáriában. Ezidő alatt az üzemek, gyárak, termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok, valamint a gép- és trak­torállomások dolgozói fokozottabb erővel végzik munkájukat, hogy eleget tegyenek halhatatlan vezérük tanításának. Ez idő alatt a bolgár dolgozók ezrei és ezrei lá­togatnak el Georgi Dimitrov mauzó­leumához. hogy lerójják kegyeletüket nagy tanítójuk iránt. Szerdán Georgi Damjanov vezetésével a bolgár nemzetgyűlés dolgozói koszo- rúzták meg Georgi Jflimilrov mauzó­leumát. (MTI.) ■212 méter szövet előállításához szükséges nyersanyagot gyűjtöttek a jákóhalmi földmíívesszövelkezet dolgozói Jászjákóhalmún a földművesszö­vetkezet dolgozói több mint 242 mé­ter szövet-anyagra való rongyhulla­dékot gyűjtöttek a papír- és rongy- gyüjtési hét alatt. Perlaki Sándor a szövetkezet ügyvezetője és a szö­vetkezeti dolgozók magukévá tették a rongy-gyüjtés kérdését, amit az is bizonyít, hogy tervüket 106 szá­zalékra teljesítették. Nagyon sok szövetkezeti ügyve­zető azonban egyáltalán nem tö­rődött a rongy-gyűjtéssel. Ezek közé tartozik László József puszta­monostori és Német József török- miklósi ügyvezető is. Idáig egyetlen kilogramm rongyot sem gyűjtőitek a szövetkezetük dolgozói. Az ügyvezetők hanyag munkája­ként megyénk szövetkezetei 14.755 méter szövetanyag előállításához szükséges nyersanyaggal maradtak adósai a dolgozók - államának.-t Az elmaradottak kövessék Perlaki Sán­dor jászjákóhalmi ügyvezető példá­ját és hassanak oda. hogy június 28-ra tervüket 100 százalékig telje­sítsék. A papír- és rongy-gyüjtési hét versenyállása a legutóbbi értékelés szerint: Járósok: Papi ír: Rónay Szolnoki ISO •/. 41 °/a Kunmúrtoni 129 21 #/o Törökmi klósi 128 •/. 42 °/o Tiszafüredi 308 6°/« Kunhefryosi 94 V, 36. 30/o Jászapáti 93. 7% 37 °/o Jászberényi 70 26. 7°/o Megyei átlag papírból 115 százalék, rongyból 36.9 százalék. Jó lenne, ha a járási szövetségek titkárai sem nyugodnának bele ebbe az eredménybe. Szigorúbban ellen­őrizzék a rongy-gyüjtés munkála­tait is. Csáti Lajos MÉSZÖV, Szolnok. Kukoricakapáláson a Béke tsz-hen 3 Gazdasági vesetőink foglalkozzanak a dolgozók mindennapi életével Az ujszászi „Bem44 és a Szabadság“ tszcs befejezte az árpa aratását Községünk két csoportja, a „Szabadság" és a „Bem" a szászbereki gépállo­mástól két aratógépet kapott. A felelőtlen munka következtében azonban a Sza­badságnál egy percet sem tudott dolgozni a gép, javítgatással kezdték a munkát. A tagság szíve összeszorult, amikor látták, hogy az érett kalászok a kaszára várnak. — A mi munkánk jövedelmez, ha idejében learatjuk, de az vész el benne, ha peregni hagyjuk — szólt határozott hangon Pál József népnevelő. A többieknek sem kellett sok. Kaszát fogtak, odaszólitották hozzátartozói­kat, ki a feleségét, ki a lányát, s már terült is a rend. A Bem csoport tagjai is ujjongva várták az új gabonát. Meg is dolgozlak érte, kora reggelből késő estig ment a munka. Szöllösi elvtárs, a tsz párttitkára családjával, Kaszanyi Imre brigádvezető és többen a feleségükkel együtt dol­goztak. Ennek köszönhető, hogy június 25-én befejeztük az árpaaratást. Még job- ban is haladhattunk volna, ha Vakhal Zoltán, a tsz elnöke is feleségével együtt jön ki, ha' Dancsó Gábor pártvezetőségi tag is jobban törődik a kommunista példamutatással. Őt nem nagyon izgatja az aratás, az, hogy az árpa után a leg­drágábbat. a kenyérnekvaló búzát vágjuk a napokban. A kovácsmiihelyben fog­lalatoskodik olyan munkával, amit igazán elhalaszthatna későbbre is. A bő termés láttán Káló Péter, a Szabadság tsz növénytermesztő brigádveze­tője, Jarábik Mihály népnevelő állandóan hangoztatja a tagok között: ,,Lesz árpánk, búzánk. A jó termésből jut a munkaegységre is bőségesen. Csak az a fő, minél előbb zsákba rakjuk az utolsó szemig. Hisz minden nappal kár érhet bennünket. Az időjárás, a madarak, meg az egerek naponta több ember évi ke­nyerét pusztíthatják el, ha nem vagyunk elég gyorskezüek." Így kell gondolkodni a Bem tsz elnökének, Dancsó Péternek és minden tsz tag­nak. Akkor nem szűkölködünk jövőre. A Bem tsz tagjai 25-én is jól dolgoztak. Éppen mire az eső feljött, levágták a lucernát. S ha a vezetők még példásabban dolgoznak, nem kell szégyenkezniük a búzaaratás miatt sem. % * ZS. KOVÁCS FERENC-- 1lM'WOTriliffl‘,iifii(>-«ir «iiirtffllri ’ Ujszász, községi sajtófelelős. Angol fiatalok készülődése a IV. Világifjúsági Találkozóra Irta-. Steve Endicott ÉLÉNK délután! forgalom volt a Petticsat Lans-n, ahol emberek százai siettek hétvégi vásárlásaikat elintézni. A nyüzsgő tömeg közepén egyszerre cso­portosulás keletkezett. A járókelők megálltak és figyelmesen hallgattak. Vájjon mi történt ott? Vagy húsz fiatalember énekelt ott vígan; gitárkísérettel. Több színes plaká­tot tartottak a kezükben, amelyen ezek a szavak ékeskedtek: „Gyere velünk Bukarestbe". Az ének hirtelen félbeszakadt és a fiatalember, aki gitáron kísérte őket, az ekkor már többszázra menő tömeghez fordult. „Ez a londoni fiata­lok kórusa. A Viíágifjúsági Találkozóról énekeltünk, amelyet Romániában, Bukarestben tartanak majd. Most pedig elénekelünk egy két dalt, amelyeket Bukarestben is be fogunk mutatni.? Utána táncos és énekes műsort mutattak be. íme az egyik dalnak a szö­vege, amelyet egy angol népdal dallamára énekeltek: „Hallom már a VIT vonatnak zörgését, csattognak a kerekek az országon végig; Glasgowból és Dusedinből, Belfastból és Aberdareből, Londonból és Lancashireből eljön minden fiatal. Hallom a felhívást, gyárakban és bányákban, Váltsa meg mindenki jegyéig ne szalasszátok el ezt az alkalmat. Ifjak, szálljatok hajóra! Van hely mindenki számára." _ A végén rövid beszéd keretében adományokat gyűjtöttek a Bukarestbe in­duló küldöttség költségeinek fedezésére. A tömegből, amely már szétoszlóban volt, kérdések szálltak feléjük: Mikor jöttök vissza? Meséljetek még erről az ünnepélyről! A glas go wi máiusfa alatt festői csoportokban gyűlt össze a fiatalság minden rétege. Feliratos táblákat vittek ezekkel a szavakkal: ..Gyere velünk a béke és barátsági találkozóra". A VIT színes plakátjai is lát­hatók voltak a menetben, ugyanolyanok, mint ami­lyenek most Bukarest utcáit is díszítik. A nagy it ári központokban. Sheffield és Manchester, gyűléseket ren­deztek az üzemek előtt. hogy népszerűsítsék ezt az ifjúsági eseményt, amelyet a nyáron tartanak meg. A VIT híre elterjedt már a legkülönbözőbb fel­fogású és foglalkozású fia­talok között. Azok közül, akik Nagy-Britanniában je­lentkeztek. vannak moz­donyvezetők és ébítömun- kások. főiskolások és tex­tilmunkások. bányászok tu­dósok, fiatal orvosok és művészek. A brit fiatalság gazdag nemzeti kultúrájának több szempontból való bemuta­tására készülődik. Népi tánccsoportok bemutatják maid a híres ..Merris tánc"a ot. Fiatal shakes pearei szí­nészek csoportja bemutatja a ..Királyok éjszakája" cí­mű darabot. Kórusok és szólóénekesek népdalokat fognak előadni. Bemutatják a múlt évben Sheffieldben megtartott nagy ifjúsági béke és barátsági találko­zóról készült filmet. AGROTECHNIKAI TANÁCSADÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom