Szolnok Megyei Néplap, 1953. június (5. évfolyam, 129-153. szám)

1953-06-28 / 152. szám

« SZOLNOKMEGYEI NÉPI.AP 1S53 június 28. Népnevelőink a földeken vívják me§ a kenyércsata döntő ütközetét Folyik az aratás, a kenyérért folyó harc döntő ütközete. Az egész esztendő fáradságos munkájának gyü­mölcsét most takarítjuk be. Annak ér­dekében, hogy szemveszteség nélkül arat­hassuk le gazdag termésünket, minden erőfeszítésünkre szükség van. Ezekben a napokban hatalmas feladat vár falusi pártszervezeteinkre. Az egész esztendő során az aratás a legnagyobb harci feladata, erőpróbája a falusi kom­munistáknak, népnevelőknek. Ök legye­nek motorjai az aratás, cséplés, begyűj­tés sikeréért vívott harcnak. A pártszervezeteink előtt álló feladatok közül a legdöntőbb, legfontosabb: a szí­vós es következetes nevelőmunka. Eddigi tapasztalataink, eredményeink már szám­talanszor bebizonyították, hogy elenged­hetetlenül fontos a tömegek felvilágo­sítása. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ha valamikor szükséges volt a*nevelömunka, akkor most a legszükségesebb, hiszen jövőévi kenyerünkről van szó. Helytelen és nagyon káros felfo­gás, ha a szorgos munkák miatt „elha­nyagolható"-nak tartják ezt a legfonto­sabb harci feladatot. Sajnos, megyénk­ben ez több helyen tapasztalható. Ezt bizonyítja az elmúlt heti népnevelőtanfo- iyamok rossz szervezése a kunhegyest, jászberényi járásokban és Mezőtúron. Sok helyen meg sem tartották, így pl. a szolnoki- és kunmártoni járásban. Népnevelőink a választások előtt bebizonyították, hogy tudnak harcolni, ha a pártszervezet fegyvert ad a kezükbe, ha jó agitációs érvekkel engedik útnak őket. De nem tudnak harcolni, nem tud­ják győzelemre vinni a csatát fegyver nélkül, érvek hiányában. Felvilágosító munkánk annyi­ban különbözik az eddigiektől, hogy most nem a csendes esti órákban a szobában kell folynia annak, hanem a harc terü­letén, a mezőn, a kenyércsata közben. A déli ebédszünetekben magyarázza meg a népnevelő dolgozótársának, hogy gyors munkára, odaadásra van szükség. Mond­ják el azt is, milyen veszteséget jelent az országnak és saját magunknak is, ha elpereg a búza. Kengyelen ifj. Tóth János népnevelő látta, hogy tavaly föld­szomszédainak mennyi búzája pergett el. Élő bizonyíték a vadon kelt, sűrű búza. Megmagyarázza, papíron kiszámítja, hogy milyen kárt jelent a sok elhullott szem. — Ha 50 kg búza pereg el holdan­ként, az éppen egy gyermekének évi ke­nyere. Mert nem szabad azt hinni, hogy az elpergett búza mindig kikel. Tavaly csak azért sikerülhetett, mert száraz idő volt. Idén jobban vigyázzanak. Idejében és gyorsan arassanak. Több búza marad á beadás után, több lesz a kenyér. Elkél az, ahol olyan, sok gyermek van, mint maguknál — magyarázza Dékány László­nak. a szomszédjának. A mezőn folyó agitáció és annak példamutató munkával való alátámasztása: ez ma a .legdöntőbb fela­dat. Ott, ahol a népnevelők nemcsak be­szélnek, hanem élenjárnak a termelésben, ott halad a munka, s jól végzik azt. Olyan népnevelőkre van ma szükség, mint Szabó Lajos és felesége Tiszader- zsen, akik bár idős emberek, mégis ver­senyben dolgoznak egyénileg gazdálkodó társaikkal. S olyanokra, mint a vezsenyi Lukács Gizella, aki szintén élenjár a termelésben. Ott, ahol a pártszervezet jól felké­szült az aratásra, gondot fordít a felvi­lágosító munkára, ott bőven lesz ke­nyér. A túrkevei Vörös Csillag tsz párt- szervezete megértette a politikai munka jelentőségét. A népnevelő tanfolyamokon 90 százalékos volt a megjelenés. Ezeket a dolgozókat jó agitációs érvekkel fegy­verezték fel. Arról is gondoskodtak már, hogy a cséplőgépbrigádokba a legjobb népnevelők kerüljenek. így T. Kiss Mi­hály brigádjába Szöllősi István, id. Kal­már Elek, Vari Sándor és Ónodi Sárr dorraé népnevelőket osztották be. Ugyan­így a többi brigádokba is biztosították a párt legharcosabb katonáit. Nagy fele­lősség van népnevelőinken. Tudjuk, meg­állják helyüket. A párt bízik bennük és ez erőt ad munkájukhoz. A n.épnevelőmunka mellett kisgyöléseket, csoportos beszélgetéseket tartsanak a tsz-ek vezetői, agronómusai. S ezt a szép feladatot pártmegbízatás- ként végezzék. A legjobb népnevelők is tartsanak kisgyüléseket. A túrkevei Harcos tsz pártszervezete jól felkészült a közelgő döntő napokra. Minden csépíőgépbrigádot egy pártveze­tőségi tag patronál, aki munkaközben a mezőn ad segítséget a népnevelők fel- világosító munkájához. Százhatvankét tag közül eddig már 130 kapott pártmegbí­zatást. A rendszeres sajtóolvasás, ver­senyszervezés, a szemléltető agitáció, a pártonkívüliekkel való rendszeres foglal­kozás, á'felvilágosító munkáért való fele­lősség. mind-mind pártmegbízatás. S eze­ket a feladatokat kommunistáink karöltve a dolgozókkal, a mezőn, a csatatéren oldják meg. EZZEL ERVELJ Harcoljunk mindem szem gabonáért. Ha csak fél mázsa szem pereg is ki holdanként, az is nagy veszteség. Egy dolgozó parasztnál, akinek 4 hold búza- vetése van, már két mázsa szemet jelent. Ez pedig a család egy tagjának közel egész évi kenyerét jelenti. * Egy termelőszövetkezetnek 700 holdas búzavetésén 50 kg-os holdankénti szem- pergés 50 mázsa veszteséget jelent ab­ból, ami már a tagság munkája nyomán megtermett. * Ha fenti példa alapján gyors aratás­sal ezt az 50 kilót is minden holdon megmentjük, ezer holdnyi vetésterületen ez 500. mázsa kenyérnekvalót jelent. Vagyis két, háromszáz ember évi ke­nyériéről van szó. Minden szem gabona, amit megmentünk a pergéstől, a család ellátására, a beadás teljesítésére, szabad­piacra, a termelőszövetkezetekben a szét­osztásra, a prémiumra kerülő részt nö­veli. • Hazánkban millió holdakról van szó. Ha egymillió hold búzavetésen időben és gyorsan végzett munkával holdanként ezt az 50 kilót nem fiágyjuk elperegni, negyedmillió ember évi kenyerét takarí­tottuk meg. Ez ötvenezer vagon búza. Ezt *a mennyiséget ha vasúti kocsikba akarnánk rakni, 40 km hosszúságú sze­relvényre volna szükségünk. S mindez szemenként gyűlik össze. Ahol egy sze­mért, ott mázsákért, vagonokért folyik a. harc. ér • Ha egy község határában 500 kh őszi árpát szemveszteség nélkül arattak le, a holdanként megmentett 50 kg összesen 250 mázsa árpát jelenít. Ezzel a meny nyiséggel — hízónként 5 mázsát szá­mítva — 50 disznót tudnák gyönyörűen kihízlalni A kombájnotoknak, traktorosoknak gépkezelőknek anyagi érdeke is a gyofs, szemveszteség nélküli aratás. A napi nor­ma túlteljesítéséért másfélszeres munka­egység jár. Egy kombájnvezetönek. ha tagja a tszcs-nek, az első tájkategóriában előírt normája teljesítése után 5.57 mun­kaegységet írnak be. Ha nem a tájkate­góriában előírt 7, hanem 10 holdon végzi el a munkát és 100 helyett 130 mázsái csépel el, akkor ezen a napon 8.21 munkaegységet teljesít. Az előírt 200 hold időben történő learatásáért 164.2 munkaegységet írnak a javára. * Sok helyen még mindig idegenkednek a gépektől. Népnevelőink mondják el: a kombájn sok embert felment a nehéz munkától. Tavaly a kombájnnal csépelt területeken általában tíz százalékkal volt kisebb a szemveszt«ség, mint a kézi ka szávai aratott gabonánál. Vegyük csak 10 kombájn munkáját az előírt 200 hol­das teljesitmény mellett. Tíz mázsás át­lagtermésre számoljunk 10 százalékos megtakarítást. A kombájnok csak a szem veszteség csökkentésével 2.000 mázsa ga­bonát takarítanak meg. Éz pedig közel ezer ember egész évi kenyerét jelenti. * A termelőszövetkezetekben a növény­termesztő brigád tagjai természetben kap­ják meg a terven felülit termés 25 száza­lékát. 'Például -ha a tervezett 8-as átlag helyett 12 mázsás termése van a brigád­nak egy 50 holdas területen, akkor az összes terven felül termelt gabona 200 mázsa. Ennek 25 százalékát, azaz 50 má­zsát prémiumként szétosztanak a brigád tagjai közt, munkaegységük arányában. A prémiumra kerülő rész annál nagyobb lesz, minél kisebb a szfmveszteség, mi­nél gyorsabb a munka. A koreai háború évfordulója alkalmából Phenjanban rendezett gyűlés résztvevőinek távirata Mao Ce-lung elnökhöz P h e n j a n. (U.i Kína). A Phen- janban a koreai háború harmadik évfordulója alkalmából június 24-én rendezett gyűlés részvevői üdvözlő­táviratot intéztek "Mao Ce-Tung elnökhöz. A távirat hangsúlyozza, hogy az egész koreai nép őszinte hálával gondol arra a segítségre, amelyet Mao Ce-Tung elnök, a Kínai Kom­munista Párt és a testvéri kínai nép a felszabadító háborúban nyújt. A koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek fegyverbarátsága és szolidaritása állandóan erősödik. Azok a nagyszerű győzelmek, ame­lyeket a hős kínai népi önkéntesek alakulatainak parancsnokai és har­cosai a közös küzdelemben elértek, örökké élni fognak a koreai nép szívében. „A Koreai Munkapártnak és Kim ír Szén marsallnak, a koreai nép­hadsereg harcokban edzett főpa­rancsnokának. a koreai nép tisztelt és szeretett vezérének vezetésével — folytatódik a távirat — szikla- szilórdan és nehézségekkel nem tö­rődve, még szorosabbra fűzve egy­ségünket a testvéri kínai népi ön­kéntesekkel. bátran harcolunk ha­zánk szabadságának és független- ségének védelmében. igazságos harcunkban még to­vább erősítjük azt a nemzetközi baráti egységet, amely a Kínai Népköztársaság és a népi demo­kratikus országok népeihez, vala­mint a Szovjetunió vezette összes szabadságszerető népekhez fűz ben- nünket‘‘ — fejeződik be a távirat. (MTI.) 1.1. Iljicsov, a Szovietu átnyújtotta m Becs. (TASZSZ). Június 26-án I. I, Iljicsov, a Szovjetunió ausztriai rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe az Osztrák Szövetségi Köz­társaság elnökségi palotájában át­nyújtotta megbízólevelét Korner elnöknek. m ausztriai nagykövete egiiízólevelét A megbízólevél átnyujtásakor a szovjet nagykövet és Ausztria szö­vetségi elnöke beszédet mondott. A megbízólevél átnyujtása után rövid beszélgetés folvt le az elnök és a nagykövet között. (MTI.) Nagy-Britannia Kon nyilat] London. (TASZSZ). Nagybri- tannia Kommunista Pártja Politikai Bizottsága június 26-án nyilatkoza­tot tett közé. amelyben elítéli a li- szinmanista klikk provokációs cse­mminista Pártjának iozata lekményeit. A nyilatkozat felhívja az angol kormányt, hogy vonja ki Koreából az angol csapatokat. — (MTI). A Nemetek Szövetsége elvi jelentőségű nyilatkozatot tett a német kérdés békés megoldásának előmozdítására Berlin. (MTI.) A Németek Szö­vetsége a nyugatnémetországi Düs­seldorfban elvi jelentőségű nyilat­kozatot tett a német kérdés békés megoldásáról. A nyilatkozat a többi között a következőket hangsúlyozza: „A nagyhatalmak megegyezésé­nek kilátásai még sohasem voltak olyan kedvezőek és ennek folytán a Németország újraegyesítésével kapcsolatos remények még sohasem voltak olyan reálisak, mint ezek­ben a napokban. — Adenauer az egyetlen nyugateurópai kormány­elnök, aki makacsul igyekszik el­gáncsolni a nagyhatalmak tárgyalá­sait. Csak a nagyhatalmak meg­egyezése szabadíthat meg bennün­ket a háborús veszély lidércnyomá­sától és biztosíthatja Németország Először földrajzot ha jól emlék­szem, a középiskolában tanultam. Akkor ismertem lifreg Spanyol- ország hegyeit, vizeit, természet­rajzát. Későbben, 1936-ban újra elémrajzolták Hispánia térképét. — Aszturia hős bányászait, Barcelona munkásait, Andalúzia forradalmár­leányait — a spanyol hazafiakat is­mertem meg —. és szerettem mély együttérzéssel és segíteniakarással. Azt, hogy tizenhétéves korom­ban szívemmel, eszemmel meg . tud­tam különböztetni az üvöltő fa­siszta ordasok mellett a szabadság- harcosok tiszta énekét, — Erenburg- nak, a tanítónak köszönhetem. Eren­burg 1936-ban az Ibér félszigeten harcolt. Kimagasló vezetője, har­cosa volt akkor is a békének. Ne­kem akkor üzent először, amikor kezembe vettem messzi, a vérző spanyol földről küldött könyvét, a „No pasarán‘‘-t. * Akit nagyon megszeretek, soha­sem hagyom el. Erenburg az író, a szenvedélyes, zengő tollú, talán megérezte ezt. Akkor találkoztunk ismét, amikor kézenfogva a fran­cia munkások közé vitt. Én textil- munkásnő voltam, Kispesten éltem. Az „Autók élete“ sorrendben a má­sodik könyv — azokról a mun­kásokról beszélt, akiket én már jól ismertem. Azokról szólott — a ki­zsákmányoltak iránti szeretet, a láz vibráló magas hangján — akiknek magyar testvéreik a Hofherr-, a Weisz Manfréd-gyárban. nyomorog­tak, hasonlóan á Citroen, a Re- nault-gyárak munkásaihoz. Milyen közel volt akkor is Páris. Együtt olyan erősnek tudtuk ma­gunkat. A szolidaritás magva hullt rám ebből a könyvből. Milyen sok meleggel táplálta eZt később is Erenburg. Tizenhét év távlatából is ellágyít az emlék, megédesíti nyel­vemet a szó. * Akit szívembe véstem, magammal hordom azt. „A tizenhárom pipa“ TALÁLKOZÁSOM Hja Erenburggal következett — a harmadik könyv. 1943-at írtunk talán. Tele voltam forradalmi romantikával. Ügy men­tem tárt karokkal minden mozgás elé, mely a jövőt alakította, — ahogyan az Ö könyvében lüktetett az élet. Értelemben, bátorságban sohasem tűntem ki életem során. Marok­szedő voltam, malteroslány a béke gigászi építkezésén. Amilyen száz­ezer van ma is. Ereimben táncolt az öröm, nagyszerű erős családnak éreztem a pártot (s érzem ma is.) S a nagy családban Ö volt az erős, az idősebb, aki ha akarja, minden testvérét felemeli. Azt hittem, hogy harminc-harmincöt éves lehet. Mert én éppen a huszonhatot töl­töttem a felszabaduláskor, 45-ben. «— A béke, az igazság szavát hozta el hozzám akkor is, amikor Vera született. Elolvastam addig minden könyvét és cikkét, ami Magyarországon megjelent. Nagyon figyeltem, hol él, mit tesz, hova utazik Erenburg. Ha nagy hideget jelentett Moszkva térségéből a rá­dió — mindjárt eszembe jutott. Vigyáz-e magára eléggé? Nem biz­tos az, hiszén Nazim Hikmet sem hallgat az orvosára. Születéskor Vera négy kilós, erős kislány volt. Ott szundikált mellet­tem minden este a tejszínű lámpa alatt •— amikor a „Vihar“ eljutott hozzám. Elfelejtettem a szülés okozta fájdalmat. Micsoda szédítő nyolc nap volt, amíg elolvastam ezt a hősi könyvet. Mennyi mindent él­tem át. Ott harcoltam a szovjet em­berek sorában, együtt szenvedtem a német parasztokkal, tőlem búcsúz­tak el a francia pilóták Sztálingrád alatt. Ügy érzem, hogy mindazt, amit Erenburg végigharcolt, amitől reszketett a milliárd betű. s forró lett a szív és a papír, mindent meg értettem. Szergej- és Mádo meghit barátaim lettek. Mikör ' Szergej meghalt, napokig nem volt kedvem beszélni. Alig várom már, hogy a Kilencedik hullám“ elvigyen újra arra a tájra. Édesebb lett a tej a kislányom ajkán — ezekben a napokban. Ha­mar felgyógyultam — de hiszen nem is betegség a szülés. Embert- alkotó nagy öröm — nem is lehet csodálkozni rajta, ha elgyengül egy kissé az ember. A Béke Világtanács budapesti ülésén az első napon és az utolsón vettem részt. Korán elfoglaltam a helyem. Látni akartam Ilja Eren- burgot. Tele voltarp szorongással, tizenhét év távlatából végre szemé­lyesen is találkozni fogok Vele. Ügy vert a szívóm, s úgy reszketett a kezem, hogy alig találtam meg a tolmács magyar szavát. Folyton, le­tettem a kagylót. Nem tudtam a fordításra figyelni. Ügy éreztem, hogy szólni fogok hangosan és hogy mélyvizű, hatalmas tó a terem és mint fárosz világít Ö ... Szombaton délben — a záróülé­sen — az építőmunkások székházá­ban a földszinten ültem. Baloldalt, a középnél hátrább, az egyik leg­szélső széken. Az előcsarnok lassan csendes lett, elfújta a neszt a vá­rakozás. A Béke Világtanács tag­jai az emelvény felé haladtak Elől Vanda Vasziljevszkája. Kuo Mo-zso. Pierre Cot és mások. Ta­hira Mazhar. a csodálatosan szép pakisztáni küldött tűzvörös selyem­be burkolva jött. Ma azonban nem tudtam rácsodálkozni fénylő fekete hajára, aranyszínű cipellőire. Mert Ilja Erenburgot néztem — a világ igazi humanistái, a nemzetközi békemozgalom vezetőinek élén. Jött. szinte a levegő áramlása, a langyos szél hozta egyre közelebb hozzám. Szürke volt a ruhája — utólag re­gisztráltam így — én dúsrajzú ar­cát kerestem, mélytüzű szemét mozgását néztem, hogy sohse-sohse felejtsem el. Egészen közel ért. Ha kinyújtom a kezem, hozzáér ruhája omló szövete. Nem nyújtottam ki — nem, nem azért, mert sietett. Hanem, mert reszkető, forró tenye­remben egy kép pihent, gyúródott, aznap reggel óta. Ágnes és Vera képe. * Nem akartam odaadni a képet Erenburgnak. Tudtam, hogy elférne a szívén, mégsem akartam. Ügy gondoltam, hogy amikor Magyar- országra jött. úgyis megkérdezte hogy mennyi gyerek született 1945 óta? Ö a világ mind a négy táján élő sokmillió gyermek életéért har­col — bizonyos, hogy Szolnokot, a Duclos-utcát. az én gyermekeimet is ismeri, számontartja. Ha nem akartam odaadni a képet miért hoztam magammal? Először úgy gondoltam, hogy elhozom a két kis magocskát „eredetiben“ — megmutatom nekik Erenburgot. •— Gyerekek azonban tudomásom sze­rint csupán egyszer voltak a ta­nácsülésén. A záróünnepélyen Sokszáz úttörő szórta tele virággal kacagással a termet. Mindjárt arra gondoltam, milyen szép lett volna ha velem van a két apróság. A gumibugyitól az úttörő-nyak­kendőig azonban hosszú az út A kisebbik lánykám fele úton tart a nagyobbik már jóval elhagyta, napokban írattuk az első osztályba Ez azonban nem volt elég meg­győző érv a terem ajtajában álló rendező számára. így a két kislány otthon maradt. Én azonban ragasz kodtam ahhoz, hogy mégis meg ismerjék Erenburgot. Elhoztam hát a képet. Ügy gondoltam, hogyha engem egyszer végigsimít a szemé­vel. jut abból a szeretetből a két kicsinek is. Ki tudja, mikor lesz újra Pesten Béke Világtanács ülés. ki tudja, megismer-e úira — hiszen úgy múlik áz idő. s nőnek a gye­rekek — tanítónk, drága barátunk, a világhírű Ilja Erenburg? Egri Aranka. egységét, szabadságát és teljes füg­getlenségét. Ez az európai népek jogos biztonsági követeléseit is ki- elé'gíténé és biztosítaná 67 milliós népünk számára az európai nem­zetek és az egész világ nemzetei között. Csak a nagyhatalmak meg- állapodása biztosíthatná lakossá-) gunk békés munkáját és határaink sérthetetlenségét. Ez a reális lehető-) ség áll most népünk előtt. A békés megegyezést követelő pártoknak és politikusoknak az a kötelességük, hogy a küszöbönálló választásokon végleges vereséget mérjenek Adenauerra, azt követően pedig koalíciós kormányt alakítsa-) nak q. béke, az egység és függet- lenség politikájának megvalósítá-) sára. A német nép egységesen köve-) teli, hogy az elkövetkező négy-) hatalmi értekezleten a német érde­keknek is legyen szószólójuk. Ehhez azonban egységes, össznémet ér­dekképviseletet kell választani. A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya, felismerve ennek fontosságát, igyekezett a Német­ország két része közötti közeledés útiéból eltávolítani az akadályokat. Ezért minden felelősségérzettől át­hatott német ember felháborodással figyeli, hogy népünk ellenségei tá­volról irányított akciókkal akarják megmérgezni a légkört és megaka­dályozni a németek egymás'közötti megegyezését, valamint a nagy­hatalmak megállapodását. Nemzeti kötelességünknek tartjuk, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormányzati rendjéről vallott kü­lönböző felfogásunkra való tekin­tet nélkül, kapcsolatba lépjünk a Német Demokratikus Köztársaság felelős politikusaival és ne enged­jük kapcsolatainkat- zavaró akciók­kal szétszakítani. A Németek Szövetsége minden­kor kész kezébe venni az össznémet tanácskozás megszervezését. Ez az egyedüli út, amely Németország nagyszerű jövőjéhez. valamennyi német jólétéhez és Európa békéjé­nek biztosításához vezet — fejező­dik be a nyilatkozat. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Párizs. (MTI.) A „THumanlté“ közli, hogy június 24-re virradó éj­jel fasiszta elemek felgyújtották a Francia Kommunista Párt egyik lehavrei helyiségét. A fasiszta di- verzió nagy felháborodást okozott a város lakói körében. Róma. (MTI.) A Fratte-i (Sa­lerno megye) gyapotszövő gyár 180« munkása és tisztviselője csütörtök óta megszállva tartja a gyárat. —< Erre a lépésre azért került sor, mert a gyár tulajdonosai konokul ragaszkodnak 42 munkás elbocsá­tásához.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom