Szolnok Megyei Néplap, 1953. május (5. évfolyam, 103-128. szám)

1953-05-29 / 126. szám

1953 május 29. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A VIXÁftlFJŰSÁGI TALÁLKOZÓ TISZTELETÉRE iiiiiiiiliiiiiiiiiiiitiiiniiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiMiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiimiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiti miiiiiiHimiiiMiiiimiHMMiiiiiiiininiiiiiiiiminimiii Versenyt kezdeménye» n t&riikwniklósi pyépgyéir „Ifjú Gárda“ brigádja Egy azempillantág alatt meg­állt a fúrógép. — Nincs semmi baj. csak a7 íimerikáner fej lazult meg kissé — magyarázza Kelemen György. A. szénareudrakó öntvényeit fúrja, a többi -alkatrészeket pe" dig az „Ifjú Gárda“ más tagjai simítják, alakítják. Komoly elhatározás előtt áll a brigád Mindnyájan fiatalok, s most napjában többször is szó esik köztük a nagy eseményről, a világ ifjúságának találkozójá­ról, melyet augusztusban Buka­restben rendeznek. — Az egész világ minden ré­széből lesznek ott fiatalok, — mondja Mendler elvtárs DISZ- titkár a rövid szünetben Kele­men György brigádvezetőnek. — Közölünk — veszi át a szót Kelemen, s közben a többiek felé mutat — nem volt senki a buda­pesti VIT-en, inkább csak olvas­tunk róla. Mi már tervezgettünk is és úgy határoztunk, hogy új­ból versenyt indítunk, s így akarjuk visszahozni a brigád­zászlót, -ami május elsején még nálunk volt- Itt lenne az most is, csak az esztergálypsok dolgozza­nak jól. Mindig késnek a mun­kával. Ebből aztán az követke­zik. hogy akarva, nem akarva át kell állni a géppel, más munka­darabot kell elővenni. Ez azon­ban nem mehet tovább- Szégyen lenne arról beszámolni majd küldötteinknek Bukarestben. — hogy a mezőgépgyári fiatalok nem erejükhöz mérten harcolnak a békéért. Megmozgatjuk az esz­tergályosokat, s őket hívjuk pá- ro-sversenyre! Erre Mendler elvtárs is helyes­lőén bólint. Nánási Endrét j.s ér­dekli a beszélgetés, ő a brigád második főerőssége- Munkapadja felett kis piros kartonon 171 szá­zalékot mutat a felírás. Közelebb jön. — Szép dolog elsőnek lenni — mondja — de nem könnyű oda­jutni. A „Zója“ női boronasze­relőbrigád sem hagyja magát- Tudjátok, hogy váll-vál'l mellett haladtunk a május 17-i verseny­ben is- Legalább 200 százalékot kell teljesítenünk. Miközben Nánási -a lehetősé­get latolgatja, öregebb munkás szól oda Kelemen Gyurinak. — J5n -az anyag, fogaskereke­ket, öntvényeket küldenek az esztgrgályosok­.— Na lássátok, nem kell mind­járt olyan borúsnak lenni — jegyzi meg a brigádvezető. bánást Endre bűntudatosan néz jobbra'halra, látszik rajta, hogy resteli az előbbi komor szavakat. — A mi gyárunk is küld kép­viselőt Bukarestbe — mondja Mandler elvtárs. — És kit1? — röppen a kér­dés. — Még magam sem tudom biz­tosan, de azt már elhatároztuk, hogy készítünk egy miniatűr kultivátort- Ez lesz az egyik képviselőnk.' — A mi képviselőnk a vándor- zászló lesz, mert hamarosan megszerezzük — feleli Kelemen György. — így lesz — felelik a többiek is. Újból munkához látnak- Ná­nási Endre a kúpfogaskerekeket „koptatja“ hosszú előreszelőjé- vel A brigádvezető pedig újból elindítja a fúrógépet. — Meg nem állok délig — mondja — van öntvény elég. Az „Ifjú Gárda“ brigádot nagy öröm érte az utóbbi idő­ben. Most szavaztak először. Kö­telezettséget láttak ebben a meg­tiszteltetésben- S most elsőnek indítják meg a versenyt a VIT tiszteletére- Sok esélyük van az elsőségre, mert többen tanulnak közülük. Kelemen Gyuri, a bri­gádvezető. sikerrel végezte el a legutóbbi szakmai tanfolyamot A múlt hónapban jó munkával ő keresett legtöbbet a nagysze­reidében- A többi fiatal előtt is követendő példakép­A jászapáti Velemi Endre tsz-ben a családtagok mozgósításával harcolnak a növényápolás sikeréért A mezőgazdaságban a legfontosabb feladat most: a jó termés érdekében gondosan, jól és idejében elvégezni a kukorica, cukorrépa, napraforgó és a burgonya ápolását. Az elmúlt aszályos esztendő ta­pasztalatai különös erővel mutatják, milyen fontos a jó növnyápolás. Azok, akik tavaly szorgalmasan és jól dolgoztak, a mostoha időjárás mellett is kiharcolták a jó termést. Termelőszövetkezeteinknek most az a feladata, hogy jól mozgósítsák a tagokat, minél szélesebb körben von­ják be a családtagokat a növényápo­lásért, ezen keresztül a jó termésért vívott harcba. Ennek jelentőségét megértették a jászapáti „Velemi Endre“ tsz-ben is. Jól szorvezték a munkát, jól mozgó­sították a családtagokat. A termelő- szövetkezet 113 tagja 1080 hold föl­dön gazdálkodik. Minden tagra csak­nem 10 hold föld megmunkálása jut. A jászandrási gépállomás nagy segít­séget ád ugyan a tsz-nek, a bőséges májusi esők hatására a gyomnövé­nyek %■ gyorsan nőttek. Ezért vált szükségessé valamennyi családtag munkába állítása. Amint a növények kelni kezdtek, 320 hold kapás terü­letünkön sürgőssé vált a növényápo­lás. a gyomirtás. Ezt a munkát az esős időjárás gátolta. A tsz tagjai, mégis minden munkát megfelelő idő­ben gyorsan tudtak elvégezni, mert bevonták családtagjaikat. Már a vá­lasztási békeverseny idején számos családtag vette ki részét a növény- ápolásból. Ma az állandó tagokkal együtt 165-en dolgoznak rendszeresen. Élen­jár a családtagok bevonásában id. Kocsis István, aki 3 családtagjával dolgozik és már eddig 561 munka­egységet értek el. ffisintó Gábor szin­tén 3 családtagját vonta be a nö­vényápolási munkák meggyorsítása érdekében. Összesen 413 munkaegy­séget teljesítettek már. Id. Tolmács János is átérezte a családtagok be­vonásának jelentőségét, mert negyed­magával jár ki állandóan dolgozni, Meg is van az eredménye. 623 mun­kaegységet írtak már a javukra. Pá­dár István sem marad el a többiek mögött, ő 4 családtagjával dolgozik és munkaegységkönyvükben már 528 munkaegység található. Eddig már összesen 52 családtag állt munkába így tudták 21 hold cukorrépájuk sarabolását, egyelését és kétszeri ka­pálását is befejezni. 130 hold kuko­ricavetésüket először kézzel kapálták meg. A második kapálást a gépállo­más kultivátora végzi. Szerdán dél - 'után kettő óráig 82 holdat kapált meg a gép. Míg a gG- dolgozott, a növénytermelő brigádok megkezd­hették a gyapot első kapálását, s eddig 35 holdon végezték el. A családtagok bevonásával, a ver­seny nyilvánosságával és a gépi munka fokozott alkalmazásával elér­ték. hogy időben gyorsan betakarítot­ták 47 hold földjükről az őszikeveré­ket. Ezenkívül maradt idejük arra is, hogy az őszi keverékből 263 köb­méter silót készítsenek. A betakarítás után azonnal megkezdték ezen a te­rületen a szántást másodvetés alá. Negyven hold kukoricát, 4 hold bur­gonyát és egyéb növényt vetettek másodnövényként az őszi keverék helyére A múlt hét végén már sorolt a másodvetésü kukorica. A családta­gokkal megszaporodott növényápoló brigádból jutott erre a területre is egy munkacsapat. A* munkacsapat tagjai azzal az elhatározással vágták a földbe kapáikat, ezen a területen, hogy jó munkájuk eredményeként legalább olyan termést takarítanak majd be onnan is, mint a korai ku­korica földekről. A választás megmutatta a tsz ta­gok lelkes hazaszeretetét. A válasz­tási békeverseny bebizonyította: a tsz tagok nagy része azt is felismerte, hogy népfrontra adott szavazatot a munka tetteivel lehet méltóan alá­támasztani. Ezt igazolja eddigi mun­kasikerük. Megyénk termelőszövet­kezeti tagjai kövessék a jászapátiak példáját. Ügy dolgozzanak, hogy az idei termés további felemelkedésüket, tsz-ük felvirágzását és ezen keresz­tül egész dolgozó népünk ellátásának javítását, jólétének gyarapodását hozza magával. Czicze Károly abádszalóki dolgozó paraszt Rákosi eivtárs útmutatását követi I ahansz vi.ckun | nagy ünnep Volt a választás- Azóta napróh napra emelkedik a begyűjtési tervteljesítés grafikonja- Rákosi Mátyás elvtárs május 10‘én el­mondta, bngy a Magyar Függet­lenségi Népfront programmjá- nak megvalósítását a dolgozó pe'----bök az állammal szembeni köte lezettség becsületes teljesí­tésével tudják a legjobban segí­teni. Az abádszalóki dolgozó pa­rasztok megfogadták Rákosi elv­társ útmutatását. A begyűjtési terv teljesítése azt mutatja, bogv követik szeretett vezérünk tanítását. jZZÜEH >v 1 dolgozó pa­raszt is azok között van, akik segítik a begyűjtési terv teljesí­tését- Eleget tett félévi barom fi­es toiásbeadéqi kötelezettségé­nek Czicze Károly eddig is az élenjárók közé tartozott, de a választások óta lett olyan em­ber, akiről büszkén mondják a faluban: — „Becsületes dolgozó paraszt, mert állja a szavát-“ — Valóban az. mert nemcsak a be­adásával van rendben, hanem biztosítja azt is, hogy bő ter­mése legyen. Minden talapalatnyi földjét bevetette és időben vé­gezte a növényápolási munkát. Nem. mutogat senki újjal Dá- nyi Imre dolgozó parasztra sern­él is azok között van, akik azt tartják, hogy baki szereti hazá­ját, annál becsület dolga -a be­gyűjtés teljesítése, a tavaszi munkák elvégzése“ Nem hiába mondogatja Dányi Imre: me­gyénk becsülete is azt kívánja, hogy ne kullogjon egy dolgozó sem hátul- ö beszélhet így, mert eleget tett egészévi beadásának. Abádszalókon sok ilyen dolgozó paraszt van, mint Dányi Imre és Czicze Károly Nagyon sokan közülök a választás tüzeben ér­tették meg, hogyan kell szeretni a hazát. Akad azonban a községben egykét olyan dolgozó paraszt is, aki nem méltó a dicséretre- Nem is érdemelnek dicséretet, mert lassítják községük fejlődé­sét- Ugylátszik, nem ' akarnak azok közé a dolgozók közé tar­tozni, akik jó munkájuk révén, mint Czicze Károly, büszkén mondhatják: „Mindenhez vari közöm, ami ebben az országban történik, mert erőmhöz és föl­demhez mérten én is hozzájárul tam ahhoz, amit felépítettünk-“ I faragó zsiGMOND I js a ha­nyagok közé tartozik. Hét hol­don gazdálkodó dolgozó paraszt, s éppúgy teljesíteni tudná be­adását, időben elvégezhetné a növéayápolási munkát, mint a többiek, ha ő is igyekezne mun­kájával- Még sem teszi- Az év első felének máf a végét járjuk, de még egyetlen tojást ©s egyet­len deka baromfit nem adott be­Olyan dolgozó parasztok is vannak, mint Földházi Sándor, aki niég a tavalyi beadásával is tartozik. Az idén sem adott be semmit- A nép államának törvé­nye a dolgozók nagv többségé­nek akaratát képezi és az ilyen hanvagokra is kötelező, (mint amilven Földbáw Sándor. !A ta.m.m:s VFZKTfl7| ne tűrjék, hogy sokáig adósai maradjanak a nép államának a hanyagok- Keressék fel a hátul kullogókaí és mondják el nekik, hogy miért kötelességük a tavaszi munkák elvégzésével egyidőben beadá­sukat is teljesíteni. A notórius nem te1-(-fiitőket pedig vonják felelősségre. — így biztositsák- hogy Abádszalók az élenjáró községek közé kerüljön,' mert a falu becsületes dolgozóinak ez a kívánsága­ANNA SEGHERS, a békeharcos író és édesanya (I népek'bécsi kongresszusán Anna Segbers felhívással fordult a világ CZí- íróihoz: „Amit egy nép gondol és érez, azt írója mondja ki" — így kezdődik a felhívás. Ez az egyetlen, rendkívül tömör fogalmazásit mondat igen sokat elbeszél arról is, aki fogalmazta. Felfedi a vágyat, ame­lyet drága kötelességként tűz maga elé minden müvében, minden egyes írá­sában Anna Segbers, az írónő. Az írás csak akkor értékes, ha eszme és tett hű tükörképe'. És az író­nak életével kell példáznia törhetetlen hűséget ehhez az eszméhez és tettei­hez. Anna Segbers egész élete ezt a hűséget példázza. 1900-batiNémelországban, Mainzban született. Középiskoláit itt végezte, majd 1919—1923-ig Heidelbergben és Kölnben folytatta tanulmányait. Kelet- Azsia népművészetével, Kína szellemi kincsével ismerkedik ezekben az években, amikor kezébe kerülnek Marx, Lenin és Sztálin müvei. Ezek az évek és ezek a müvek szabják meg azután írásai hangját. Első művei, a kispolgár­ság veszélyesen unalmas életét bemutató „Zieglerék" című novellái kötete^ meg a „St. Barbaras halászok felkelése", amelyért 1928-ban Kleist-díjal kapott, még nem a tudatosan realista író alkotásai. Ve a stílus tömörsége, a lényeges megmutatása, a lényegtelen elvetése, bizonyság arra, hogy a fia­tal írónőnek semmi köze a naturalizmushoz, hogy sokat forgatta és helye­sen értelmezte a marxizmus klasszikusait. főbben az időben Anna Segbers már a Német Kommunista Párt és a forradalmi proletárírók szövetségének a tagja. A szövetség tagja­ként vesz részt 1930-ban a Harkovban rendezett írókongresszuson. Hitler uralomrajutásakor az elsők között nála tartottak házkutatást. Rövidesen letartóztatták. És később is, amikor szabadonbocsátották, rendőri felügyelet alatt kellett élnie. "v-*-. 1933-ban sikerül Svájcon keresztül Franciaországba menekülnie. Tevé­kenykedése itt sem szünetel. A Német Kommunista Párt politikai emi­gráns csoportjának tagja. 1934-ben látogatást tesz Ausztriában. A látogatás eredménye „Február" című könyve. Az osztrák ,,Schutzbund’' 1934-es felke­lését a fasizáló kormányrendszer ellen mutatja be ebben a müvében. Felejt­hetetlenül rajzolja meg benne a Szeged vidékéről odakerült magyar Wal- lisch Kálmán alakját. A második világháború kitörése Párizsban érte Anna Segherst. A fran­cia hatóságok internálják, majd Párizs eleste után gyermekeivel együtt vi­dékre menekül... A Gestapo azonban kinyomozza, ismét Párizs, majd élet­veszéllyel dacolva, gyermekeit védve, vigyázva — Mexikó az út. Franciaországban írta meg nagy regényét, a ,,Hetedik kereszt"-et. A muríkatáborból szökött Georg Heister és hat társának sorsát már a szocia­lista-realistává érett író mutatja be. Az együttérzés, a pártosság, hőseinek mély szeretete, ellenségeinek izzó gyűlölete jellemzi írását. És még valami! A hazaszeretet, a hazája utáni vágyódás, a német táj sok-sok gyengédség­gel megrajzolt képei. Írás és tettek harmóniája! A ,.Hetedik kereszt”-nek oly nagy a si­kere, hogy megfilmesítik. Ajánlatok százaival halmozzák el Anna Segherst az amerikai kiadók, filmvállalatok ás magazinok. Az író válasza: Anna Seghers 1947-ben visszatér hazájába, a demokratikus Németországba. Milyen erőssé válnak a szavak, ha tettek igazolják őket! Anna Seghers, az édesanya megtanulta gyűlölni a háborút. Anna Seghersaz írónő, az édes­anyák derűs mosolyáért, a gyermekek csengő nevetéséért harcolt írással, szóval, tettekkel, élete példájával. Ama Seghers a békéért harcol. A békéért harcoló milliók seregében Anna Seghers rangja: a Béke Világtanács tagja. E harcban szerzett magas kitüntetése: a Nemzetközi Sztálin Békedíj. A törhetetlen hűség az eszméhez, az írás és tettek összehangoltsága jel­lemzik Anna Segherst. Életét ismerve, válnak valóban kristálytiszta igaz­sággá, írói, emberi hitvallássá a népek kongresszusán mondott szavai: „Az írók népük lelkiismerete. Beszédük különben nyelveiig# harang volna. Tehetségük lehetne bármilyen nagy — száraz föld inná fel, mint a folyót amelynek nincs torkolata.” CSILLAG ISTVÁN 9-’ 'Uüi'Mcú.Mchgt-úti (íáziadtiJLónifő-k- kö-dkő-'óifüló dlíamimlínak . , , A szolnoki dolgozók nab mint nab érzik államunk szerető gondoskodását. S különösen érezzük mi. a vöröscsillagúti dolgozók, akik 1950-ben gyönyörű, világos, egészséges otthont kaptunk itt. a volt Scbeit- sik-teleben épült modern bérházakban. Nekünk, háziasszonyok­nak kezdetben sok nehéz­séget okozott az. hogy a város szive innét távol van. Reggeli bevásárlásaink órá­kat vettek igénybe, hiszen mindenért be kellett menni a városba s kerülni kel­lett. mert közvetlen átjáró a Zagyván nem volt. A városi tanács megol­dotta ezeket a broblémá- kát. A Zagyván keresztül ideiglenes hidat ébítettek s így közelebb kerültünk a város belső részéhez, kö­zelebb kerültünk a biac- hoz. Eelébiilt a nabközi- otthonos óvoda, ami igen sok édesanyának tette le­hetővé, hogy bekapcsolód­ion a termelő munkába. Bennünket, háziasszonyo­kat különösen akkor töl­tött el nagy öröm. amikor láttuk, hogy egymásután létesülnek a nébbolt. & húsbolt. a zöldség- ' és gyümölcsbolt. a fodrászüz­let. s legutóbb a körzeti orvosi rendelő, valamint a gyógyszertár. így most már teliesett kialakult úi városrészünk magva, broblémáink meg­oldódtak. Mi. a vöröscsil- lag-áti úi bérházakban lakó háziasszonyok, ezért köszö­netét mondunk államunka nak. Schmidt MihálynS Dobos Andrásné Szolnok, .’őrös Csillag-úL (Bíró pjábor pa a!(utjának boldog, élete A z én életem és családomé a múltban semmivel sem volt jobb, mint többi -rs- dolgozó társaimé. 1921-ben már gazdasági cseléd voltam, mert heten voltunk testvérek, s kenyérkereső kellett. Nem tanulhattam. Néhány' esztendő múlva kubikostalicskát fogtam, s az országot barangoltam —- munka útig. A felszabadulás után évről évre jobbra vált a helyzetünk. Külterületi kéz­besítő lettem itt Mezőtúron. Majd lehetőség nyílt számomra, hogy tanulhas­sak. Háromhónapos igazgatási tanfolyamot végeztem, s most a mezőtúri városi tanács ipari előadója vagyok, egy azok közül, akikről Rákosi elvtárs mondotta; „...az elmúlt négy év folyamán közel 100 ezer ipari munkás és dolgozó pa-r raszt került az üzemek, vállalatok élére, az államigazgatásba..." Ma családommal együtt boldogan élek. Fiam építőipari tanuló, leányom a napköziotthon dolgozója. Rajtuk kívül négy gyermekem iskolába jár. íme, ez a különbség a múlt és a jelen között, s gyermekeim jövője szebb ma-i életünknél is. BÍRÓ GÁBOR, Mezőtúr Ismét értekeznek szerte a megyében Úgy látszik, sokan elfelejtették Rákosi elvtárs figyelmeztetését, mert megve- szerte ismét elburjánzottak az értekezle­tek. Egyáltalán nem érvényesül az a jelszó, hogy „kevesebb értekezletet és több cselekedetet". Helyes és szükséges, ha egy-egy nagyobb feladat megoldásá­nál közös megbeszélést tartanak megyénk, járásaink, városaink vezetői, szakembe­rei. de ne menjen a termelés rovására így van ez most a növényápolási munka nagyobb arányú megindításánál is. Május 29-én a gépállomási igazgatók főagronómusok értekezletén vitatják meg a megye minden részéből összegyűltek a növényápolási munkák elvégzésének legfontosabb feladatait. S vájjon mivel foglalkoznak egy nappal, vagy két nap­pal később 30"án, vagy 31-én a fő- agronómusok, járási, városi mezőgazda- sági osztályvezetők, tanácselnökhelyette. sek és tsz-elnökök értekezletén. Nyilván.* valóan a növényápolással. Két értekez. let, két nap, egy közös téma, és egy közös, de legfontosabb feladat: a nö-t vényápolás. Mi szükség van tehát arra, hogy ä legnagyobb dologidőben két napra is ki­vegyünk a termelőmunkából dolgozókat — hiszen a meghívottak nagyrésze mindkét értekezletre hivatalos. Hát nem egy közös célért küzdenek most a gép­állomások, termelőszövetkezetek és a ta­nácsok — a növényápolás mielőbbi be­fejezéséért? A megyei mezőgazdasági osztályon arra hivatkoznak: ők felülről kapták az utasítást. Nem tudják össze­vonni a két értekezletet. Az illetékes minisztériumban nem gondoltak arra„ mennyire hátráltatja az ilyen intézkedés a jó munkát? 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom