Szolnok Megyei Néplap, 1953. május (5. évfolyam, 103-128. szám)

1953-05-29 / 126. szám

1953 május 29.

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP

3

A VIXÁftlFJŰSÁGI TALÁLKOZÓ TISZTELETÉRE

iiiiiiiiliiiiiiiiiiiitiiiniiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiMiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiimiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiti miiiiiiHimiiiMiiiimiHMMiiiiiiiininiiiiiiiiminimiii

Versenyt kezdeménye» n t&riikwniklósi pyépgyéir „Ifjú Gárda“ brigádja

Egy azempillantág alatt megállt a fúrógép.

— Nincs semmi baj. csak a7 íimerikáner fej lazult meg kissé — magyarázza Kelemen György. A. szénareudrakó öntvényeit fúrja, a többi -alkatrészeket pe" dig az „Ifjú Gárda“ más tagjai simítják, alakítják.

Komoly elhatározás előtt áll a brigád Mindnyájan fiatalok, s most napjában többször is szó esik köztük a nagy eseményről, a világ ifjúságának találkozójáról, melyet augusztusban Bukarestben rendeznek.

— Az egész világ minden részéből lesznek ott fiatalok, — mondja Mendler elvtárs DISZ- titkár a rövid szünetben Kelemen György brigádvezetőnek.

— Közölünk — veszi át a szót Kelemen, s közben a többiek felé mutat — nem volt senki a budapesti VIT-en, inkább csak olvastunk róla. Mi már tervezgettünk is és úgy határoztunk, hogy újból versenyt indítunk, s így akarjuk visszahozni a brigádzászlót, -ami május elsején még nálunk volt- Itt lenne az most is, csak az esztergálypsok dolgozzanak jól. Mindig késnek a munkával. Ebből aztán az következik. hogy akarva, nem akarva át kell állni a géppel, más munkadarabot kell elővenni. Ez azonban nem mehet tovább- Szégyen lenne arról beszámolni majd küldötteinknek Bukarestben. — hogy a mezőgépgyári fiatalok nem erejükhöz mérten harcolnak a békéért. Megmozgatjuk az esztergályosokat, s őket hívjuk pá- ro-sversenyre!

Erre Mendler elvtárs is helyeslőén bólint. Nánási Endrét j.s érdekli a beszélgetés, ő a brigád második főerőssége- Munkapadja felett kis piros kartonon 171 százalékot mutat a felírás. Közelebb jön.

— Szép dolog elsőnek lenni — mondja — de nem könnyű odajutni. A „Zója“ női boronaszerelőbrigád sem hagyja magát- Tudjátok, hogy váll-vál'l mellett haladtunk a május 17-i versenyben is- Legalább 200 százalékot kell teljesítenünk.

Miközben Nánási -a lehetőséget latolgatja, öregebb munkás szól oda Kelemen Gyurinak.

— J5n -az anyag, fogaskerekeket, öntvényeket küldenek az esztgrgályosok.— Na lássátok, nem kell mindjárt olyan borúsnak lenni — jegyzi meg a brigádvezető.

bánást Endre bűntudatosan néz jobbra'halra, látszik rajta, hogy resteli az előbbi komor szavakat.

— A mi gyárunk is küld képviselőt Bukarestbe — mondja Mandler elvtárs.

— És kit1? — röppen a kérdés.

— Még magam sem tudom biztosan, de azt már elhatároztuk, hogy készítünk egy miniatűr kultivátort- Ez lesz az egyik képviselőnk.'

— A mi képviselőnk a vándor- zászló lesz, mert hamarosan megszerezzük — feleli Kelemen György.

— így lesz — felelik a többiek is. Újból munkához látnak- Nánási Endre a kúpfogaskerekeket „koptatja“ hosszú előreszelőjé- vel A brigádvezető pedig újból elindítja a fúrógépet.

— Meg nem állok délig — mondja — van öntvény elég.

Az „Ifjú Gárda“ brigádot

nagy öröm érte az utóbbi időben. Most szavaztak először. Kötelezettséget láttak ebben a megtiszteltetésben- S most elsőnek indítják meg a versenyt a VIT tiszteletére- Sok esélyük van az elsőségre, mert többen tanulnak közülük. Kelemen Gyuri, a brigádvezető. sikerrel végezte el a legutóbbi szakmai tanfolyamot A múlt hónapban jó munkával ő keresett legtöbbet a nagyszereidében- A többi fiatal előtt is követendő példaképA jászapáti Velemi Endre tsz-ben a családtagok mozgósításával harcolnak a növényápolás

sikeréért

A mezőgazdaságban a legfontosabb feladat most: a jó termés érdekében gondosan, jól és idejében elvégezni a kukorica, cukorrépa, napraforgó és a burgonya ápolását.

Az elmúlt aszályos esztendő tapasztalatai különös erővel mutatják, milyen fontos a jó növnyápolás. Azok, akik tavaly szorgalmasan és jól dolgoztak, a mostoha időjárás mellett is kiharcolták a jó termést.

Termelőszövetkezeteinknek most az a feladata, hogy jól mozgósítsák a tagokat, minél szélesebb körben vonják be a családtagokat a növényápolásért, ezen keresztül

a jó termésért vívott harcba.

Ennek jelentőségét megértették a jászapáti „Velemi Endre“ tsz-ben is. Jól szorvezték a munkát, jól mozgósították a családtagokat. A termelő- szövetkezet 113 tagja 1080 hold földön gazdálkodik. Minden tagra csaknem 10 hold föld megmunkálása jut. A jászandrási gépállomás nagy segítséget ád ugyan a tsz-nek, a bőséges májusi esők hatására a gyomnövények %■ gyorsan nőttek. Ezért vált szükségessé valamennyi családtag munkába állítása. Amint a növények kelni kezdtek, 320 hold kapás területünkön sürgőssé vált a növényápolás. a gyomirtás. Ezt a munkát az esős időjárás gátolta. A tsz tagjai, mégis minden munkát megfelelő időben gyorsan tudtak elvégezni, mert bevonták családtagjaikat. Már a választási békeverseny idején számos családtag vette ki részét a növény- ápolásból.

Ma az állandó tagokkal együtt 165-en dolgoznak rendszeresen. Élenjár a családtagok bevonásában id. Kocsis István, aki 3 családtagjával dolgozik és már eddig 561 munkaegységet értek el. ffisintó Gábor szintén 3 családtagját vonta be a növényápolási munkák meggyorsítása érdekében. Összesen 413 munkaegységet teljesítettek már. Id. Tolmács János is átérezte a családtagok bevonásának jelentőségét, mert negyedmagával jár ki állandóan dolgozni, Meg is van az eredménye. 623 munkaegységet írtak már a javukra. Pádár István sem marad el a többiek mögött, ő 4 családtagjával dolgozik és munkaegységkönyvükben már 528 munkaegység található. Eddig már összesen

52 családtag állt munkába

így tudták 21 hold cukorrépájuk sarabolását, egyelését és kétszeri kapálását is befejezni. 130 hold kukoricavetésüket először kézzel kapálták meg. A második kapálást a gépállomás kultivátora végzi. Szerdán dél - 'után kettő óráig 82 holdat kapált meg a gép. Míg a gG- dolgozott, a növénytermelő brigádok megkezdhették a gyapot első kapálását, s eddig 35 holdon végezték el.

A családtagok bevonásával, a verseny nyilvánosságával és a gépi munka fokozott alkalmazásával elérték. hogy időben gyorsan betakarították 47 hold földjükről az őszikeveréket. Ezenkívül maradt idejük arra is, hogy az őszi keverékből 263 köbméter silót készítsenek. A betakarítás után azonnal megkezdték ezen a területen a szántást másodvetés alá. Negyven hold kukoricát, 4 hold burgonyát és egyéb növényt vetettek

másodnövényként az őszi keverék helyére

A múlt hét végén már sorolt a másodvetésü kukorica. A családtagokkal megszaporodott növényápoló brigádból jutott erre a területre is egy munkacsapat. A* munkacsapat tagjai azzal az elhatározással vágták a földbe kapáikat, ezen a területen, hogy jó munkájuk eredményeként legalább olyan termést takarítanak majd be onnan is, mint a korai kukorica földekről.

A választás megmutatta a tsz tagok lelkes hazaszeretetét. A választási békeverseny bebizonyította: a tsz tagok nagy része azt is felismerte, hogy népfrontra adott szavazatot a munka tetteivel lehet méltóan alátámasztani. Ezt igazolja eddigi munkasikerük. Megyénk termelőszövetkezeti tagjai kövessék a jászapátiak példáját. Ügy dolgozzanak, hogy az idei termés további felemelkedésüket, tsz-ük felvirágzását és ezen keresztül egész dolgozó népünk ellátásának javítását, jólétének gyarapodását hozza magával.

Czicze Károly abádszalóki dolgozó paraszt Rákosi eivtárs útmutatását követi

I ahansz vi.ckun | nagy ünnep Volt a választás- Azóta napróh napra emelkedik a begyűjtési tervteljesítés grafikonja- Rákosi Mátyás elvtárs május 10‘én elmondta, bngy a Magyar Függetlenségi Népfront programmjá- nak megvalósítását a dolgozó

pe'----bök az állammal szembeni

köte

lezettség becsületes teljesítésével tudják a legjobban segíteni. Az abádszalóki dolgozó parasztok megfogadták Rákosi elvtárs útmutatását. A begyűjtési terv teljesítése azt mutatja, bogv követik szeretett vezérünk tanítását.

jZZÜEH >v 1 dolgozó paraszt is azok között van, akik segítik a begyűjtési terv teljesítését- Eleget tett félévi barom fies toiásbeadéqi kötelezettségének Czicze Károly eddig is az élenjárók közé tartozott, de a választások óta lett olyan ember, akiről büszkén mondják a faluban: — „Becsületes dolgozó paraszt, mert állja a szavát-“ — Valóban az. mert nemcsak a beadásával van rendben, hanem biztosítja azt is, hogy bő termése legyen. Minden talapalatnyi földjét bevetette és időben végezte a növényápolási munkát.

Nem. mutogat senki újjal Dá- nyi Imre dolgozó parasztra sernél is azok között van, akik azt tartják, hogy baki szereti hazáját, annál becsület dolga -a begyűjtés teljesítése, a tavaszi munkák elvégzése“ Nem hiába mondogatja Dányi Imre: megyénk becsülete is azt kívánja, hogy ne kullogjon egy dolgozó sem hátul- ö beszélhet így, mert eleget tett egészévi beadásának. Abádszalókon sok ilyen dolgozó paraszt van, mint Dányi Imre és Czicze Károly Nagyon sokan közülök a választás tüzeben értették meg, hogyan kell szeretni a hazát.

Akad azonban a községben egykét olyan dolgozó paraszt is, aki nem méltó a dicséretre- Nem is érdemelnek dicséretet, mert lassítják községük fejlődését- Ugylátszik, nem ' akarnak azok közé a dolgozók közé tartozni, akik jó munkájuk révén, mint Czicze Károly, büszkén mondhatják: „Mindenhez vari közöm, ami ebben az országban történik, mert erőmhöz és földemhez mérten én is hozzájárul tam ahhoz, amit felépítettünk-“

I faragó zsiGMOND I js a hanyagok közé tartozik. Hét holdon gazdálkodó dolgozó paraszt, s éppúgy teljesíteni tudná beadását, időben elvégezhetné a növéayápolási munkát, mint a többiek, ha ő is igyekezne munkájával- Még sem teszi- Az év első felének máf a végét járjuk, de még egyetlen tojást ©s egyetlen deka baromfit nem adott beOlyan dolgozó parasztok is vannak, mint Földházi Sándor, aki niég a tavalyi beadásával is tartozik. Az idén sem adott be semmit- A nép államának törvénye a dolgozók nagv többségének akaratát képezi és az ilyen hanvagokra is kötelező, (mint amilven Földbáw Sándor.

!A ta.m.m:s VFZKTfl7| ne tűrjék, hogy sokáig adósai maradjanak a nép államának a hanyagok- Keressék fel a hátul kullogókaí és mondják el nekik, hogy miért kötelességük a tavaszi munkák elvégzésével egyidőben beadásukat is teljesíteni. A notórius nem te1-(-fiitőket pedig vonják felelősségre. — így biztositsák- hogy Abádszalók az élenjáró községek közé kerüljön,' mert a falu becsületes dolgozóinak ez a kívánságaANNA SEGHERS,

a békeharcos író és édesanya

(I népek'bécsi kongresszusán Anna Segbers felhívással fordult a világ CZí- íróihoz: „Amit egy nép gondol és érez, azt írója mondja ki" — így kezdődik a felhívás. Ez az egyetlen, rendkívül tömör fogalmazásit mondat igen sokat elbeszél arról is, aki fogalmazta. Felfedi a vágyat, amelyet drága kötelességként tűz maga elé minden müvében, minden egyes írásában Anna Segbers, az írónő.

Az írás csak akkor értékes, ha eszme és tett hű tükörképe'. És az írónak életével kell példáznia törhetetlen hűséget ehhez az eszméhez és tetteihez. Anna Segbers egész élete ezt a hűséget példázza.

1900-batiNémelországban, Mainzban született. Középiskoláit itt végezte, majd 1919—1923-ig Heidelbergben és Kölnben folytatta tanulmányait. Kelet- Azsia népművészetével, Kína szellemi kincsével ismerkedik ezekben az években, amikor kezébe kerülnek Marx, Lenin és Sztálin müvei. Ezek az évek és ezek a müvek szabják meg azután írásai hangját. Első művei, a kispolgárság veszélyesen unalmas életét bemutató „Zieglerék" című novellái kötete^ meg a „St. Barbaras halászok felkelése", amelyért 1928-ban Kleist-díjal kapott, még nem a tudatosan realista író alkotásai. Ve a stílus tömörsége, a lényeges megmutatása, a lényegtelen elvetése, bizonyság arra, hogy a fiatal írónőnek semmi köze a naturalizmushoz, hogy sokat forgatta és helyesen értelmezte a marxizmus klasszikusait.

főbben az időben Anna Segbers már a Német Kommunista Párt és a forradalmi proletárírók szövetségének a tagja. A szövetség tagjaként vesz részt 1930-ban a Harkovban rendezett írókongresszuson.

Hitler uralomrajutásakor az elsők között nála tartottak házkutatást. Rövidesen letartóztatták. És később is, amikor szabadonbocsátották, rendőri felügyelet alatt kellett élnie. "v-*-.

1933-ban sikerül Svájcon keresztül Franciaországba menekülnie. Tevékenykedése itt sem szünetel. A Német Kommunista Párt politikai emigráns csoportjának tagja. 1934-ben látogatást tesz Ausztriában. A látogatás eredménye „Február" című könyve. Az osztrák ,,Schutzbund’' 1934-es felkelését a fasizáló kormányrendszer ellen mutatja be ebben a müvében. Felejthetetlenül rajzolja meg benne a Szeged vidékéről odakerült magyar Wal- lisch Kálmán alakját.

A második világháború kitörése Párizsban érte Anna Segherst. A francia hatóságok internálják, majd Párizs eleste után gyermekeivel együtt vidékre menekül... A Gestapo azonban kinyomozza, ismét Párizs, majd életveszéllyel dacolva, gyermekeit védve, vigyázva — Mexikó az út.

Franciaországban írta meg nagy regényét, a ,,Hetedik kereszt"-et. A muríkatáborból szökött Georg Heister és hat társának sorsát már a szocialista-realistává érett író mutatja be. Az együttérzés, a pártosság, hőseinek mély szeretete, ellenségeinek izzó gyűlölete jellemzi írását. És még valami! A hazaszeretet, a hazája utáni vágyódás, a német táj sok-sok gyengédséggel megrajzolt képei.

Írás és tettek harmóniája! A ,.Hetedik kereszt”-nek oly nagy a sikere, hogy megfilmesítik. Ajánlatok százaival halmozzák el Anna Segherst az amerikai kiadók, filmvállalatok ás magazinok. Az író válasza: Anna Seghers 1947-ben visszatér hazájába, a demokratikus Németországba. Milyen erőssé válnak a szavak, ha tettek igazolják őket! Anna Seghers, az édesanya megtanulta gyűlölni a háborút. Anna Seghersaz írónő, az édesanyák derűs mosolyáért, a gyermekek csengő nevetéséért harcolt írással, szóval, tettekkel, élete példájával. Ama Seghers a békéért harcol. A békéért harcoló milliók seregében Anna Seghers rangja: a Béke Világtanács tagja.

E harcban szerzett magas kitüntetése: a Nemzetközi Sztálin Békedíj.

A törhetetlen hűség az eszméhez, az írás és tettek összehangoltsága jellemzik Anna Segherst. Életét ismerve, válnak valóban kristálytiszta igazsággá, írói, emberi hitvallássá a népek kongresszusán mondott szavai:

„Az írók népük lelkiismerete. Beszédük különben nyelveiig# harang volna. Tehetségük lehetne bármilyen nagy — száraz föld inná fel, mint a folyót amelynek nincs torkolata.”

CSILLAG ISTVÁN

9-’

'Uüi'Mcú.Mchgt-úti (íáziadtiJLónifő-k- kö-dkő-'óifüló dlíamimlínak . , ,

A szolnoki dolgozók nab mint nab érzik államunk szerető gondoskodását. S különösen érezzük mi. a vöröscsillagúti dolgozók, akik 1950-ben gyönyörű, világos, egészséges otthont kaptunk itt. a volt Scbeit- sik-teleben épült modern bérházakban.

Nekünk, háziasszonyoknak kezdetben sok nehézséget okozott az. hogy a város szive innét távol van. Reggeli bevásárlásaink órákat vettek igénybe, hiszen mindenért be kellett menni a városba s kerülni kellett. mert közvetlen átjáró a Zagyván nem volt.

A városi tanács megoldotta ezeket a broblémá- kát. A Zagyván keresztül ideiglenes hidat ébítettek s így közelebb kerültünk a város belső részéhez, közelebb kerültünk a biac- hoz. Eelébiilt a nabközi- otthonos óvoda, ami igen sok édesanyának tette lehetővé, hogy bekapcsolódion a termelő munkába.

Bennünket, háziasszonyokat különösen akkor töltött el nagy öröm. amikor láttuk, hogy egymásután

létesülnek a nébbolt. & húsbolt. a zöldség- ' és gyümölcsbolt. a fodrászüzlet. s legutóbb a körzeti orvosi rendelő, valamint a gyógyszertár.

így most már teliesett kialakult úi városrészünk magva, broblémáink megoldódtak. Mi. a vöröscsil- lag-áti úi bérházakban lakó háziasszonyok, ezért köszönetét mondunk államunka nak.

Schmidt MihálynS Dobos Andrásné

Szolnok,

.’őrös Csillag-úL

(Bíró pjábor pa a!(utjának boldog, élete

A z én életem és családomé a múltban semmivel sem volt jobb, mint többi -rs- dolgozó társaimé. 1921-ben már gazdasági cseléd voltam, mert heten voltunk testvérek, s kenyérkereső kellett. Nem tanulhattam. Néhány' esztendő múlva kubikostalicskát fogtam, s az országot barangoltam —- munka útig.

A felszabadulás után évről évre jobbra vált a helyzetünk. Külterületi kézbesítő lettem itt Mezőtúron. Majd lehetőség nyílt számomra, hogy tanulhassak. Háromhónapos igazgatási tanfolyamot végeztem, s most a mezőtúri városi tanács ipari előadója vagyok, egy azok közül, akikről Rákosi elvtárs mondotta; „...az elmúlt négy év folyamán közel 100 ezer ipari munkás és dolgozó pa-r raszt került az üzemek, vállalatok élére, az államigazgatásba..."

Ma családommal együtt boldogan élek. Fiam építőipari tanuló, leányom a napköziotthon dolgozója. Rajtuk kívül négy gyermekem iskolába jár.

íme, ez a különbség a múlt és a jelen között, s gyermekeim jövője szebb ma-i életünknél is.

BÍRÓ GÁBOR, Mezőtúr

Ismét értekeznek szerte a megyében

Úgy látszik, sokan elfelejtették Rákosi elvtárs figyelmeztetését, mert megve- szerte ismét elburjánzottak az értekezletek. Egyáltalán nem érvényesül az a jelszó, hogy „kevesebb értekezletet és több cselekedetet". Helyes és szükséges, ha egy-egy nagyobb feladat megoldásánál közös megbeszélést tartanak megyénk, járásaink, városaink vezetői, szakemberei. de ne menjen a termelés rovására így van ez most a növényápolási munka nagyobb arányú megindításánál is. Május 29-én a gépállomási igazgatók főagronómusok értekezletén vitatják meg a megye minden részéből összegyűltek a növényápolási munkák elvégzésének legfontosabb feladatait. S vájjon mivel foglalkoznak egy nappal, vagy két nappal később 30"án, vagy 31-én a fő- agronómusok, járási, városi mezőgazda- sági osztályvezetők, tanácselnökhelyette.

sek és tsz-elnökök értekezletén. Nyilván.* valóan a növényápolással. Két értekez. let, két nap, egy közös téma, és egy közös, de legfontosabb feladat: a nö-t vényápolás.

Mi szükség van tehát arra, hogy ä legnagyobb dologidőben két napra is kivegyünk a termelőmunkából dolgozókat — hiszen a meghívottak nagyrésze mindkét értekezletre hivatalos. Hát nem egy közös célért küzdenek most a gépállomások, termelőszövetkezetek és a tanácsok — a növényápolás mielőbbi befejezéséért? A megyei mezőgazdasági osztályon arra hivatkoznak: ők felülről kapták az utasítást. Nem tudják összevonni a két értekezletet. Az illetékes minisztériumban nem gondoltak arra„ mennyire hátráltatja az ilyen intézkedés a jó munkát?

4