Szolnok Megyei Néplap, 1953. május (5. évfolyam, 103-128. szám)

1953-05-02 / 104. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1953 máius 5. Gerő elvtárs beszéde a szolnoki nagygyűlésen A felszabadulás óta és a legutóbbi Választások óta is hatalmas méretekben fejlődött Szolnok megyében a közleke­dés. Már a hároméves terv időszakában a megye területén 20 nagy hidat épí­tettünk újjá. Az ötéves terv kezdete —< 1950 óta — újabb és újabb hidak épí­tésével javítottuk a közlekedést. így megépült, illetve újjáépült a szolnoki n. n. százlábú híd, a vasúti felüljáró, a szol­noki nagy vasúti felüljáró, az öcsödi Kőrös-híd. és még egy egész sor híd a megye kü­lönböző részén. Megépült az új vasút­vonal Lakitelektől Kunmártonig, s ezzel közvetlen vasúti összeköttetést létesítet­tünk a Duna—Tisza köze és a Tiszán­túl mezőgazdasági gócpontjai között El­készült a Fegyvernek—Tiszabő—Tisza- rcrff közötti kisvasút. Megépítettük a Turkeve—Kuncsorba, továbbá a puszta- pói, a borteleki, a kisújszállási, a kar­cagi és a turkevei bekötőutakat. Jelen­tős beruházásokkal fejlesztettük a vasutat. Szolnok város területén immár komoly utasforgalmat lebonyolító autó­buszjárat létesült. Mindez azt bizonyítja, hogy ellentét­ben a régi, nagytőkés-nagybirtokos vi­lágban szokásos választási Ígérgetésekkel, a Népfront választási vállalásai, pár­tunknak, a Magyar Dolgozók Pártjának választási vállalásai nem maradtak pa­píron. Amit négy évvel ezelőtt, 1949-ben p legutóbbi országgyűlési választások előtt megvalósítandó feladatként magunk elé tűztünk, azt meg is valósítottuk! Sőt: sok területen annál többet valósí­tottunk meg úgy országosan, mint itt f megyében, mint amit négy évvel ez­élőtt vállaltunk! De nemcsak az elmondottak tanúskod. cak erről, hanem egyéb tények is. Ve­gyük pl. az egészségügyet. A felszabadu. lás előtt a megye területén mindössze két kórház működött. Jelenleg a megyében 5 kórház működik! A kórházi ágyak száma pedig több, mint három­szorosára emelkedett. Itt Szolnok vársában közel tízmillió forin­tos beruházással új korszerű rendelőintézetet létesítettünk. A megye kapott két új tüdőbeteggondo. zót és 3 új mentőállomást. A szülőott­honnal rendelkező városok, illetve köz­ségek száma a megyében 11-ről 17-re emelkedett. Jelenleg folyik Szolnok vá­ros vízmüvének korszerűsítése és kifej­lesztése, amire államunk 13 millió fo­rintot költ. Ezt követni fogja Török- miklós, Kisújszállás, Jászberény Karcag és a megye más városai és községei vízellátási kérdésének megoldása. A múlt országgyűlési választások óta megindult a megyében a lakásépítés. Ez­alatt az idő alatt kereken 2800 lakást építettünk a megyében, de ez csupán a kezdet. A továbbiakban a lakásépítkezés terén meg fog gyorsulni a fejlődés, A felszabadulás előtt a megye 27 községé­ben, illetve városában volt bevezetve a villany, jelenleg pedig már 75 község­ben, illetve városban. Az ötéves terv végére, 1954-re pedig Szolnok megye minden községét villamosítjuk. Az ötéves terv hátralévő időszakában megkezdjük és a II. ötéves terv első évé­ben befejezzük Szolnokon egy modern 6—800 személyes mozi építését mint­egy 6 millió forint beruházással. A felszabadulás óta Szolnok megyében 99 általánosiskolai épületet adtak át rendeltetésének, s az általános iskolák­ban a tanerőik száma több mint 50 szá­zalékkal növekedett. A középiskolák száma a megyében a felszabadulás előtti J 2-ről napjainkig 20 ra emelkedett. Szolnokon a felszabadulás előtt a középiskolákban összesen mint­egy 700-an tanultak, jelenleg pedig több, mint 1500-an. Törökmi-klóson új gimnáizumot építet­tünk. Kunmártonban pedig dbónőkép- tőt. Karcagon közgazdasjgi technikum létesült. Tiszafüreden és Kunmártonban gimnázium. Mezőtúron épül jelenleg mintegy 10 millió forintos költséggel az ország legkorszerűbb gépészeti techni­kuma. Szolnok egyetemi város lett. Jelenleg Szolnokon működik a Közlekedési Egye­tem 400 hallgatóval, de a hallgatók száma a terv szerint 1120 főre fog emel­kedni. Az ötéves terv hátralévő részé­ben megkezdjük itt Szolnokon az új korszerű közlekedési egyetem építését, mintegy 80—90 millió forint költséggel. Más Szolnok városa, más Szolnok me- ' gye ez. mint amilyen a régi volt. A „Szolnoki Újság" c. polgári lap írta 1932 január 12. számában, hogy a meg­előző héten 4778 munkakeresőt tartottak nyilván a városban, de ezek közül mind­össze 101-en kaptak munkát. Vagyis ke­reken 48 munkakereső közül csupán egy kapott munkát, negyvenhét pedig mun- kanélkül maradt. — „Diplomás embe­rek, magántisztviselők, iparosok, keres­kedők, munkások, öreg családapák — ír.ta ugyanezen újság — tülekednek min­den jelentéktelen állásért, amelynek jö­vedelme még száraz kenyérre is alig elég." ■ " ' -V Röviddel a második világháború kez­dete előtt, 1938 január 27-én pedig a lap a következőket írta: „9400 szegény­ségi bizonyítványt állított ki a város 1937-ben, tehát 600 híján tízezret. Ez azt jelenti, hogy a város negyedrésze igazoltan szegény. Ez pedig azt jelenti, hogy minden negyedik lakos jövedelme alatta marad, de a legjobb esetben sem haladja meg a szokásos napszámot". Nemhiába nevezte el azokban az évek­ben a nép a szolnoki tiszaparti parkot „koplalótelepnek", mert itt koplaltak a minden munkalehetőségtől megfosztott munkanélküliek. Ennek a rossz világnak, a régi rossz világnak, dvársák, Szolnokon, Szolnok megyében Vs egész Magyarországon mindörökre vége! Megszűnt nálunk és soha nem tér vissza többé hozfánk a munkanélküliség. Mindenkinek, aki dol­gozni tud és dolgozni akar, van nálunk munkája, biztos megélhetése! Megszűnt a létbizonytalanság, a holnapi naptól való rettegés. Helyét a létbiztonság, a holnapi nap, a jövő iránti bizalom jól­eső érzése foglalta el. Szolnak megye a mezőgazdaság fejlő­dése terén is az ország élenjáró megyéi közé tartozik. Jelenleg a megye szántóterületé­nek 56 százalékán termelőszövet­kezetek és állami gazdaságok gazdálkodnak. Mint ismeretes, Szolnok megyében ke­letkeztek az első szövetkezeti városok az országban: Turkeve, Mezőtúr, Kisúj­szállás, Karcag. Pártunk és kormányunk, s személyesen Rákost elvtárs, igen nagy segtíséget nyújtottak a megyének a ter­melőszövetkezetek gazdaságának fejlesz­téséhez, hozamuk növeléséhez. Elég megemlíteni, hogy a megyében 29 gép­állomás működik, s ezek traktorainak és vontatóinak száma jóval több mint ezer. És míg az országban 1952-ben a gabona aratását a termelőszö­vetkezetekben 27 százalékban végezték géppel, addig Szolnok megyében 67 százalékát! Nagymértékben fejlesztettük és fej­lesztjük tovább Szolnak megyében az öntözéses gazdálkodást. A felszabadulás előtt Szolnak megyében mindössze mint­egy 1200 katasztrális holdat öntöztek, s ennek a területnek nagyobb része Horthy gazdasáéához tartozott. Jelenleg pedig a megyében 42.000 katasztrális hold az öntözött terület és a jövő évben, 1954-ben a megyében mintegy 80.000 holdon fogunk öntözőt; gazdálkodást folytatni. Még ezévben megkezdjük a nagyiváni víztároló építését, amelyben annyi vizet lehet tárolni, amennyi további 40.000 katasztrális holdnyi terület öntözését teszi lehetővé. Minden katasztrális -hold öntözött terület, amennyiben rizs és gya­pot termesztésére használjuk, 4—5-szö- rös hozamot ad. Eszerint az a 80.000 katasztrális hold öntözött terület, amely- lyel Szolnok megye a jövő évben ren­delkezni fog, mintegy 350—400 000 katasztrális holdnyi közönséges szántó, területnek felel meg. Államunk tehát minden lehetőséget megad ajihoz, hogy a megye mezőgaz­dasága soha nem képzelt virágzást érjen el. És bár Szolnok megye, mint már em­lítettem, a termelőszövetkezetek száma és területe szempontjából, az ország első megyéi között foglal helyet, mi koránt­sem csak a szövetkezeti parasztságra gondolunk, amikor a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséről beszélünk. A Ma­gyar Függetlenségi Népfront választás: felhívása nyomatúkkal hangsúlyozza, hogy a termelőszövetkezeti npozgalom fejlesztésénél szigorúan be kell tartani az önkéntességet! Hogy a legerélyeseb­ben el kell utasítani és meg kell aka­dályozni bármiféle kényszerítést ezen a téren. Hogy a munkásosztály nemcsak a szö­vetkezeti, a termelőszövetkeze­tekben tömörült parasztság szö­vetségese és barátja, hanem az egész dolgozó paasztságé. tehát a ma még egyénileg gazdálkodó parasztoké is. És államunk nemcsak a szövetkezeti parasztságot segíti abban, hogy többet termeljen és jobban éljen, hanem az egész népet, a munkásokat, a szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasz­tokat, segíti felemelkedésében az értel­miséget és az összes dolgozó kisembere­ket! Tisztelt nagygyűlés! Elv-társak! A hazánk felszabadulása óta és a leg­utóbbi választások óta elért eredményein­ket mindenekelőtt és elsősorban felsza­badítónknak, legjobh, legigazabb bará­tunknak, nagy szövetségesünknek, a ha­talmas Szovjetuniónak köszönhetjük. A Szovjetunió hősi hadserege, a lángeszű hadvezér — Sztálin parancsát teljesítve. Felszabadította hazánkat a német fasisz­ták és magyar cinkosaik uralma alól. A Szovjetunió állott oldalunkon, támoga­tott bennünket, segítet felemelkednünk a háborús összeomlásból. A Szovjetunió felbecsülhetetlen segítsége nélkül nem emelkedhettünk volna oda, ahol most vagyunk. Hála és dicsőség hazánk felszabadítá­sáért barátunknak és szövetségesünknek, a kommunizmust építő Szovjetuniónak. Örök hála és dicsőség a halhatatlan Sztálinnak! A Szovjetunió mellett köszönhetjük eredményeinket saját magunknak is:' nagyszerű munkásosztályunknak, szorgal-\ más parasztságunknak, szakképzett értel­miségünknek, egész népünknek, amely, erejét megfeszítve küzdött és munkálko­dott azért, hogy a felszabadítás aÉta le­hetőséget felhasználjuk országunk ja. vára! Hála és köszönet érte a magyar mun­kásosztálynak, dolgozó parasztságunknak, a néppel mindinkább eggyéváló értelmi­ségünknek, a réginek és az újnak! Eredményeinket, elvtársak , amelyek, nem kicsinyek, nem utolsó sorban kö­szönhetjük annak is, hogy évtizedek harcaiban kikovácsolódott országunkban, megedződött, megacélosodott az a párt. amelyre munkásosztályunk, népünk nyu" godtan rábízhatta a vezetést, amely nem­egyszer adta bizonyságát annak, hogy nemcsak áldozatokat kész vállalni a nép ügyéért, hanem képes a vezetésre is. Ez a párt, a győzelmek szervezője, a kom­munisták pártja, a Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi Mátyás pártja! Országunk felemelkedéséért, ered­ményeinkért hála és köszönet a mi nagy pártunknak, köszönet a mi népünk szeretett tanítójának és vezérének, Rákosi elvtársnak. Tisztelt nagygyűlés! Elvtársak h Nagy eredményeink mellett nem fe­ledkezhetünk; meg arról, hogy vannak; még nehézségeink, vannak még bajaink,, hogy még távolról sem számoltuk fel teljes egészében a múlt étkos örökségét.’ De vannak nálunk olyan türelmetlen emberek is, akik nehezen értik meg,, hogy néhány esztendő alatt nem tehettük Magyarországot tejjel-mézzel folyó Ká.. naánná! Vannak, akik elfelejtik, hogy még alig néhány évvel ezelőtt munka- nélküliség és nyomor volt a dolgozók, osztályrésze ebben az országban! A tü­relmetlenség nem rossz dolog, ha na­gyobb erőfeszítésre, szorgalmasabb mun-; kára, keményebb küzdelemre ösztönöz. Mi hívei vagyunk az ilyen türelmetlen­ségnek, mert ez előrevisz bennünket! De nem vagyunk hívei annak a türelmetlen­ségnek, amely lekicsinyít eddigi hatal­mas eredményeinket, s ezzel kisebbíti saját népünk, munkásosztályunk érde­meit ! Aki türelmetlen, aki azt akarja, hogy több és olcsóbb legyen ná­lunk az élelmiszer, több legyen a ruha, a cipő, még több kerék­párt, motorkerékpárt, rádiót, bú­tort vásárolhassanak a dolgozók, az legyen szíves, fogja meg a do­log végét, segítsen többet, job­bat, olcsóbban termelni! Csakis ezen az úton biztosíthatjuk to­vábbi felemelkedésüket! Vannak persze nálunk olyan hibák és hiányosságok is, amelyekkel szemben jogos mindenfajta türelmetlenség. Taná­csaink, különösen falusi tanácsaink egy része, még sokszor rosszul dolgoizik. Akadnak tanácsfunkcionáriusök, akik nem spkat törődnek a dolgozók érde­keivel. Vagy éppen a dolgozók érdekei ellen cselekszenek, a kizsákmányoló kulákoknak kedveznek, mert m%guk is a nép ellenségei, akik csalárd módon be­furakodtak tanácsainkba és egyéb ható­sági szerveinkbe. Üzemeinkben nem ritka jelenség, hogy egyes alkalmazottak, sőt vezetők semmibeveszik a dolgozók jogait, amelyeket törvény, a népi demo-_ krácia törvénye biztosít számukra. Nem egy esetben megszegik a Munka Tör­vénykönyvének rendelkezéseit, vagy a bérügyi rendelkezéseket. Állami és szö­vetkezeti kereskedelmünk sem mindig szolgálja ki a közönséget olyan gondos­sággal és előzékenységgel, mint ez szükséges volna. Sőt arra is van példa, hogy egyesek bűnös módon az állam, a közösség kárára akarnak jómódhoz jutni, akarják megszedni magukat. Pártunk és kormányunk álláspontja mindezen kérdésekben világos: biztosítani kell a népi demokrá­cia törvényességét mindenkivel szemben, akár magánember, akár hatósági személy. A törvényt nem egyesek, mindenki számára hozzák. A hibákat és hiányosságokat, munkánk­ban, tanácsainknál, hatóságainknál ki kell javítani. Azokat, akik megszegik a törvényeket, szigorúan meg kell bün­tetni! Képünk ellenségeire pedig e tör­vény pallosával kell lesújtani! Tisztelt nagygyűlés! Elvtársak! A május 17-én megválasztandó or­szággyűlés lesz hivatva arra, hogy jóvá­hagyja majd második ötéves tervünket. Második ötéves tervünk révén, amely az 1954—59. éveket öleli fel, felépítjük országimban a szocializmust. Ehhez az szükséges, hogy acéltermelésünket a jelenlegi mintegy 1.75 millió tonnáról 1959‘re, legalább 3.5—4 millió tonnára, széntermelésünket az ezévi terv szerinti 23.5 millió tonnáról mintegy 40—50 millió tonnára, villamosenergiatermelé­sünket az ezévi 4.7 milliárd Kwó-ró! mintegy 10—12 milliárd Kwó-ra emel jük. Csakis ennek alapján leszünk képesek megfelelő mértékben - növelni mezó'gaz­dasági termelésünket, valamint a közvet­len fogyasztást szolgáló könnyű- és élelmiszeripar termelését és rátérni hazánkban is a fogyasz­tási és ipari cikkek árleszállítá­sának arra a kipróbált útjára, amelyen a Szovjetunió immáT hosszú évek óta oly sikeresén halad előre! Mindehhez azonban, elvtársak, az szükséges, hogy ne feledkezzünk meg a közvetlenül előttünk álló feladatokról: arról, hogy sikerrel kell megvalósítanunk ezévi népgazdasági tervünket, s azután a jövő évi tervet, az első ötéves terv befejező esztendejének tervét is. Az szükséges, hogy megfeszített erővel, szor­galmasan, fegyelmezettebben dolgozzunk az iparban, a mezőgazdaságban, a köz­lekedésben a tervben meghatározott fel­adatok teljesítéséért és túlteljesítéséért! A Gheorghiü'Dej Hajógyár dolgozói választási békeversenyre hívták fel ha­zánk valamennyi dolgozóját. Ehhez a felhíváshoz lelkesen csatlakoztak ipari, mezőgazdasági, közlekedési és más üze­meink és vállalataink dolgozóinak széles tömegei. Szükséges azöriban, hogy a verseny lángja még magasabban lobog­jon! Szükséges, hogy a választási béke­verseny segítségével újabb és újáhb termelési győzelmeket arassunk! Szűk. séges, hogy ennek eredményeként siker­rel teljesítsük I. félévi tervünkét, s ez­zel megvessük az egész 1953. évi terv sikeres teljesítésének alapját. Szükséges, hogy a mezőgazdaságban jól elvégezzük a még hátralévő tavaszi munkákat, mindenütt idejében elvégezzük a nö- vényápplást, a gyomirtást és előkészít­sük az aratás és begyűjtés nagy munká­ját. Szükséges, hogy mindenki teljesítse maradéktalanul kötelességét a nép álla­mával szemben, mert az állam akkor ad­hat mind többet a népnek, ha mindenki megadja az államnak azt, ami neki jár! Vonatkozik ez nem utolsó sorban pa­rasztságunkra Szolnok megyében is. ahol egyik-másik területen van elmara­dás az élelmiszerbeadásban. Tisztelt nagygyűlés! Elvtársak! Pártunk és kormányunk politikája kö­vetkezetes békepolitika! Sztálin elvtárs tanításához híven, mi mindig azt vailot- tuk és valljuk .hogy különféle társadalmi rendszerek békésen meglehetnek egymás mellett,* sőt gazdaságilag együttműköd­hetnek egymással, ha mindkét oldalon meg van a hajlandóság és az akarat az együttműködésre. Ami a 800 milliós béketábort illeti, élén a Szovjetunióval, ez a hajlandóság, ez a készség mindig meg volt és most is megvan. Meg volt és megvan nálunk, a mi kormányunk­nál is, a mi népi demokratikus álla­munknál is. Nálunk, ugyanúgy, mint a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban, nincsenek ágyúgyárosok, milliomos kapitalisták, bankárok, akik megszedhetnék magukat egy háborún. Nálunk a gyárak, a bányák, a bankok, a közlekedés, a termelőeszközök zöme a nép tulajdonában van, s a nép nem rombolni, hanem továbbépíteni, tovább­fejleszteni akarja ezt a hatalmas nem­zeti vagyont saját maga és gyermekei javára. Mi következetesen küzdünk a béke fenntartásáért! Ezért üdvözölte népünk lelkesen és örömmel Csou’En-Laj elvtársnak, a Kí­nai Népköztársaság külügyminiszterének és Kim Ir-Szen elvtársnak, a Koreai Népköztársaság minisztertenácsa elnöké­nek kezdeményezését a beteg és a sebe­sült • hadifoglyok kicserélésére, valamint a fegyverszünet megkötésére Koreában, továbbá Molotov elvtársnak, a Szovjet­unió külügyminiszterének nyilatkozatát is ugyanebben a kérdésben. Hasonlóképpen örömmel és nagy megelégedéssel fogadta népünk'a szovjet vezetők újabb" kezde­ményezéseit annak érdekében, hogy a vitás nemzetközt kérdéseket tárgyalások útján rendezzék. Az egész világon nagy vissz­hangot keltett a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének, Malen­kov elvtársnak, a Legfelsőbb Szov­jet Tanácsának illésén elhangzott ama kijelentése, hogy jelenleg nincsenek a Szovjetuniónak egyet­len állammal, beleértve az Ame­rikai Egyesült Államokat is; olyan vitás kérdései, amelyeket ne lehetne békés úton, tárgyalá- \ sok útján rendezni. Valamennyien nagy megelégedéssel óla vastuk a Pravda válaszcikkét Eisen;" hower beszédére, amelyet a magyar sajtó’, Eisenhower beszédével együtt, teljes szö­vegében közölt. Népünk szolidáris a Szovjetunió álláspontjával a nemzetközi helyzet kérdésében, egyetért ezzel az ál­lásponttal és minden erejéből támogatja a Szovjetunió fáradozását a vitás kérdé­sek békés rendezése, a világ békéjének megszilárdítása érdekében. Anii a mi ál­láspontunkat ebben a kérdésben illeti, ezt világosan és határozottan kifejezésre juttatta a Szabad Nép április 27ri ve­zércikke, melynek címe: ,,A nemzetközi helyzet és a magyar népi demokrácia". Ehhez az állásponthoz nincsen hozzá- tennivalónk. Álláspontunk lényege, amer lyet egyébként nem eló'ször szögezünk,le, az, hogy mi békében akarunk élni, keres­kedelmi-gazdasági kapcsolatokat akarunk fenntartatni kivétel nél­kül minden országgal, feltéve, hogy ezek az országok nem akarnak beleavatkozni a mi belügyink' be. Ami bennünket illet, mi termesze' tesen nem akarunk beleavatkozni és nem avatkozunk bele egyetlen ország belső ügyeibe sem! Ez világos, kézenfekvő álláspont* Mégis vanak olyan nyugati körök, arr.e. lyek ezt a világos, kézenfekvő álláspon­tot nem akarják tudomásul venni. Foly­tatni szeretnék az elmúlt években ku. darcot vallott beavatkozási politikáju­kat országnnk belügyeibe. Mi nem va­gyunk nagy ország! Nem csörtetünk kardot! Néphadseregünk erős, jólfelsze­relt hadsereg, de ez a hadsereg kizáró­lag hazánk, békénk biztonságának védel­mét szolgálja, nem támadó célokat Azonban, jóllehet kis nép vagyunk, mégis nyugodt bizalommal állíthatjuk, hogy minden kísérlet bárki részéről, bár. milyen ürüggyel jöjjön is — amely arra irányul, hogy beleavatkozzanak hazánk belügyeibe, csúfos kudarcot fog vallani a jövőben is! Soha még nem támaszko­dott annyira egész népünk bizalmára rendszer Magyarországon, ahogyan a népi demokratikus rendszerünk támasz­kodik! Soha még nem állott annyira egységesen népünk egy kormány mögött, mint ahogyan ma áll az egész magyar nép Népköztársaságunk kormánya, Rákosi Mátyás kormánya mögött! Ezt minden­kinek, akit illet, tudomásul kell vennie, határainkon túl is! Elvtársak! A május 17-én 'megtartandó vi’.ísz- táserk be fogják bizonyítani, be kell, hogy bizonyítsák ezt az igazságot a vit- koknak és süketeknek is. Ezért kell min­dent elkövetnünk, hogy május 17-én az összes választók, mind egy szálig, az urnák elé járuljanak és a Függetlenségi Népfront jelöltjeire adják szavazatukat! Ezért kell mindenkit felvilágosítanunk, Hí>gy május 17-én a Függetlenségi Nép­frontra szavazni azt jelenti, hogy or­szágvilág előtt kinyilvánítjuk akaratun­kat programmurtk megvalósítására. An­nak a programm'nak megvalósítására, amelyet a Magyar Fü/gettenségi Nép­front Választási Felhívása négy rövid szóban foglalt össze: béke, munka, jólét, felemelkedés! Előre a Magyar Függetlenségi Nép­front győzelméért! Éljen győzelmeink szervezője, a Ma­gyar Dolgozók Pártja! Éljen a magyar nép szeretett vezére Rákosi Mátyás elvtárs! A karcagi Béke tsz tagjai újult erővel látnak a növényápoláshoz Gerő elvtárs beszéde után IVasv örömmel és várakozással jöttünk el valamennyien Gerő elvtárs fog-adására- Úgy éreztük. Rákosi elvtárs 19ől<s karcagi látogatásához hasonló személyes segítséget kapunk lég­hűtő) harcostársának szavaiból. Várakozásunkban nem is csa­lódtunk­Szövetkezetünk tagjai méltóan készültek erre a napra. Var lamenmyiüket fűtötte a választási hékeverseny tüze- Különösen példamutatóan dolgoztak Sebők Imre brigádjának tagjai. Ha­táridő előtt összes kukoricájukat négyzetesen vetették Minden tavaszi növényük földben várja a jó májusi esőt. Míg a nö­vényápolás teljes erővel megindul, másik brigádnak segítenek. A Labanc/, brigád területén már kikelt a cukorrépa, s a sara* hutásban segítenek nekik is.Másrészük meg az építőikkel együtt- dolgozik igen szorgalmasai). Minél előbb Ive akarjuk fejezni a 100 as tehénistálló építését, hogy a szépen gyarapodó jószágál­lományt el tudjuk helyezni Most vásároltak 50 tonyésztehonet. Fajtiszta, jól tejélő szarvasmarha állománnyal akarjuk -erősí­teni szövetkezetünket, s megteremteni a beadási kötelezettség pontos teljesítésének alapjait. A mi termelőszövetkezetünk tagjai eém ellenségei saját fel- emelkedésüknek. Ezért vállalták a tehenészbrigád tagjai id. Perge Imre és Veres Imre, hogy máius 17-re elérik a 13 literes napi fe.iési átlagot. Ezért kapcsolódott már be 420 tag a tsz munkájába. Ezért végezzük most nagy lendülettel a területek egyénekre való felosztását, hogy ne legyen fennakadás a nö­vény ápolásban és az aratásra való gondos felkészülésben.­BUDÁI ANDRÁS a karcagi Béke tsz párttitkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom